Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-22 / 227. szám
1988. szeptember 22. • PETŐFI NÉPE • 5 A PÁRT VB NAPIRENDJÉN Az ipar, az építőipar gondjai Kecskeméten Elnyelte a tikkadt föld a vizet Szép látvány a kelebiai határ: erdős, ligetes. Az e vidéket nem ismerőnek a dús növényzet megtévesztő is lehet: azt sugallja ugyanis, hogy ami itt a szeme elé tárul, az egy gazdag termőtáj. Hogy menynyire nem az, mutatják a kultúrnövények: a paprika, a paradicsom, a még lábon álló kukorica. A nedvesség hiányától szenved itt minden, s nemcsak azért, mert kevés csapadék hullott: azt a keveset sem tudta jól hasznosítani a talaj. Nincs meg hozzá a természetadta képessége. A szárazságban sínylődő növények már-már megszokott kellékei a tájnak: a fűvel benőtt halastavak látványa teljesen új, döbbenetes. Igaz, hogy messzi behúzódva a medrébe, s a hajdani kétméteres mélysége 30-40 centiméteresre apadva, de legalább még volt víz ottjártamkor a helyi Rákóczi Csillaga Tsz halastavai közül a 40 hektáros 3. számúban. — Körülbelül két hét múlva ez is teljesen kiszárad —jegyezte meg Halmágyi Sándor, a szövetkezet elnöke. Tapasztalatok alapján tudta megsaccolni a folyamat ütemét: a 165 hektáros halastórendszerüknek már a fele használhatatlan. Határjáró utunk során megnéztük azt az ötven hektáros tavat is, amit már a fű is benőtt azóta, hogy kiszáradt. — Tulajdonképpen mi történt, mi történik? — Nem tudjuk pontosan, csak azt látjuk, hogy a víz eltűnik. Több évtizeden keresztül létezett a községben ez a belvízre épített halastórendszer, még soha nem volt ilyen problémánk vele. A csapadék, illetve két mélyfúrású kút pótolta az elpárolgott vizet, a kutak most már a napi párolgást sem pótolják. Január óta mindössze 200 milliméter csapadék hullott ezen a vidéken. Jóval kevesebb — csaknem a fele — annak a kevésnek, amit immár hosszú ideje kapnak „égi áldásként”. A tartós aszály sanyargatta talaj tartalékai — úgy látszik — kimerültek.-— Mikor vették észre, hogy eltűnik a víz? — Júniusban. Az apróhalakat gyorsan elvittük Szakmárra és Szegedre, társgazdaságok tárolják a saját vizeikben. A nagy halakat pedig — a busát és a pontyot — eladtuk. Jóval kisebb súlyban, mint terveztük, így a bevételünk is kevesebb. Ugyanakkor az apróhalak szállítása, bértárolása miatt több lesz az ágazat költsége. Körülbelül 140 mázsa hal pusztult el, ennek értéke megközelíti az egymillió forintot. Bár még talán így sem lesz veszteséges az ágazat. — Általában milyen eredményt hozott eddig ez a tevékenységük? — Tisztességes mértékű nyereséget minden esztendőben, tavaly például hárommillió forint volt az ágazat eredménye. — Újabb kutakkal telíteni lehetne ismét a tavakat? — Olyan sokba kerülne, hogy sohasem térülne meg. — Ha a természet nem pótolja a vizet, felhagynak a sok évtizedes tevékenységgel? — Valószínűleg — mondta az elnök nagyon rosszkedvűen. Sajnos, a tsz gazdáit nemcsak a halastó bizonytalan sorsa nyomasztja. A szövetkezet kedvezőtlen természeti adottságú, összes területének kétharmada, a szántónak fele futóhomok. Ez a vidék drágán adja javait, nehéz itt a gazdálkodás. Kis baj is nagy gondot okozhat. Két évvel ezelőtt, ahogyan mondani szokták, padlóra került a szövetkezet, szanálni kellett. Nagy-nagy erőfeszitések árán tavaly ötmillió forintos nyereséget sikerült elérniök, erre az esztendőre ugyanennyit terveztek. Előre láthatóan "csak a fele lesz meg, s ebben nagy szerepe van a tavakból eltűnt víznek. Almási Márta A megyeszékhely ipari, építőipari termelésének, az üzemek gazdálkodásának folyamataival kapcsolatos tájékoztatót hallgatott meg a közelmúltban a párt kecskeméti városi végrehajtó bizottsága. Az alapos elemzésből kitűnik, hogy a vállalatok egy része csak addig látja célszerűnek a termelést, az értékesítést, amíg kötelezettségeiket, a terv előírásait teljesítik. Az efölötti teljesítménynövelést nem tartják indokoltnak, csupán a rendelésállomány fenntartását, a fizetőképesség megőrzését próbálják lehetővé tenni. Ennek alapvető oka, hogy a következő éveket meghatározó beruházások, fejlesztési irányok, a béreket alakító döntések — szóval a központi szabályozók — még váratnak magukra. Az exportadó hátránya Az ipari üzemek teljesítésében az elmúlt évektől számottevő eltérés nem tapasztalható, ám a szerkezet átalakításával összefüggésbe hozható változásoknak inkább csak a jelei ismerhetők fel. A gazdasági kényszer, valamint a vállalati felismerés hatására egyre szélesebb körben erősödik a szándék a tőkés gazdasági kapcsolatok bővítésére. Az Alumíniumipari Szövetkezet például jelentős mértékben tovább emelte a tőkésexport-árbe- vételét. Jövedelmezőségi és piac oldalról tovább tudnák fejleszteni a tőkés kivitelt, de ehhez nem találnak munkaerőt. Piaci részesedésüket japán, NSZK cégekkel kötött szerződésekkel igyekeznek garantálni. A gond ott van, hogy az alumínium alapanyag árának rendkívüli emelkedése — 29 százalék — és a körülményes beszerezhetősége miatt áraik bizonytalanok, visszavetheti üzletpolitikájuk hatékonyságát, kiszorulhatnak a tőkés piacról. A vállalatok csökkentik, visszafogják a szocialista országokba irányuló szállításokat, amelynek oka: a szabályozó eszközök nem megfelelőek. A jelentős nyereségű exportot — állítják — nem lenne szabad tönkretenni „rubeladóKözeledik az az időszak, amikor az állampolgároknak — az új adótörvény bevezetése után először — számot kell adniuk évi jövedelmeikről. Ehhez azonban tisztában kell lenniük azzal: milyen bevételekről szükséges bevallást készite- niük, melyek azok az összegek, amik összevonandók, melyek adóznak elkülönülten, s mi a különbség az adómentesség és az adókedvezmény között stb. A lakosság jelentős része nem kerül kapcsolatba az adóhatósággal, mivel kizárólag főmunkaviszonyból származó jövedelme van. Nekik erről a munkáltató számára nyilatkozniuk kell, és egyidejűleg leadniuk — ha még nem tették meg — azokat az igazolásokat, amik csökkentik az 1988. évi adóalapot, illetve magát az adót. Ilyen például a három vagy annál több gyermeket saját háztartásában eltartók gyermekenkénti évi 12 ezer forintos, s a súlyosan fogyatékos személyek szintén 12 ezer forintos adókedvezménye, vagy az elkülönített OTP-számlán tartott, lakáscélú megtakarítások évi befizetéseinek 20 százaléka (maximum 7200 forint). Ezenkívül a naptári évben kifizetett út-, közmű- és telefonhálózat-fejlesztési hozzájárulás 30, s egyes biztositások évi befizetett díjainak 20 százaléka, de legfeljebb 7200 forint. Az összes kedvezmény-maximum a fizetendő adó mértékéig teijedhet. Az említett esetekben az igazolásokat a hivatalos szervek 1989. január 1-jétől 31-éig adják ki. A csatolt igazolások, nyilatkozatok alapján a munkáltató megáival”. Az Ezermester Kisszövetkezet termékeinek nagy részét a Szovjetunióba küldi. Az exportadó 20 millió forintos kiesést jelentett számukra. A BRG kecskeméti gyára kénytelen változtatni értékesítési stratégiáján, ha jobb piaci lehetőséget talál a veszteséggel áruba bocsátott termékei számára. Emiatt feltehetően jelentősen kevesebb áru kerül a szovjet piacra és félő, hogy a népgazdasági okokból eredő rubelérdekeltség drasztikus romlása miatt egyes üzemek — amennyiben nem lesz anyagi erőforrásuk a termelési szerkezet átalakítására — piac nélkül maradhatnak. A vállalatokat is sújtja A vállalatokat is érintő folyamatos és növekvő infláció, valamint a korlátozó árpolitika tovább rontja a jövedelmezőséget. Ha a vállalatok árpolitikája szabadabbá válik, a jelenleginél nagyobb mértékű — a lakosság fogyasztását is érintő — inflációt idézhet elő, amely indoka lehet az ár—bér spirál együttes és gyorsan változó mozgásának. Az alapanyagot gyártó közvetlen tőkés export érdekeltsége miatt a vállalatok alapanyag- beszerzési gondjai kritikussá váltak. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár jövőre magasabb áron kívánja értékesíteni termékeit, miután a zománc ára olyan magasra szökött, hogy a fedezet a munkabérekhez sem elég. A zilkonhomo- kot jövőre nem tudják biztositani. A Fémmunkás Vállalatnál is minősíthetetlen az anyagellátás. A Parkettagyártó Vállalat szalagparketta-üzeme egy hónapot állt anyagellátási gondok miatt. Az Alföldi Cipőgyárban a felsőbőr hiánya tovább nehezítette a vállalat helyzetét. Az alapjában rossz érdekeltségi rendszer a vállalatok számára érthetetlen és megmagyarázhatatlan. Az Agrikon Vállalatnál az új szabályozó rendelkezések hatására a nyereség 100 millióra csökkent. A vállalati nyereség a rubeladó nölapítja az adó alapját, a fizetendő adót, és az év közben levont előlegek figyelembevételével meghatározza és levonja a még fizetendő összeget, illetve visszatéríti a túlfizetést. Ha valaki kizárólag egymást követően létesített főállású munkaviszonyból ért el csak jövedelmet, akkor az utolsó munkáltató végzi el az elszámolást. Szintén a munkáltató számol el abban az esetben is, ha az illetőnek az 1 munkáltatótól származó jövedelme mellett csak nyugdíja vagy adóköteles társadalombiztosítási ellátása (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) van. Nem teheti meg ezt azonban a munkáltató akkor, ha az általa folyósított költségtérítéssel szemben a magánszemélynek elszámolási kötelezettsége van, vagy például vgmk-tag a munkahelyén. Amennyiben a dolgozó a munkáltató által megállapított adóval az összeg nagysága vagy jogossága tekintetében nem ért egyet, úgy a munkáltató — elszámoló — szerint illetékes adóhatósághoz kell fordulnia. Vállalatok, szövetkezetek, költségvetési szervek, társaságok esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága (Kecskemét, Árpád krt. 4.) hatáskörébe tartozik a jogorvoslat, mig a magán- munkáltatók — kisiparosok, magánkereskedők, kertészek — ügyében a Bács-Kiskun Megyei Adófelügyelőség (Kecskemét, Klapka u. 34.) intézkedik. Aki az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot nem adja le a vekedése, a 108 százalékos alap- anyagár-emelkedés, valamint a bérkiáramlás hatására a nulla felé halad. Nem korrekt — mondják — a hitelpolitika, ugyanis a kamat 18—20 százalék körül mozog, míg a vállalat pénzével a költségvetés ingyen gazdálkodik. Nem csoda, ha az önmérsékleti felhívás ellenére a termelőegységek igyekeznek az áremelést továbbhárítani. A jövedelemelvonások ellenére, a termelőüzemek jelentős tartalékokkal rendelkeznek, amelyeket csak a vállalati önrendelkezés szabadsága, a garanciákat hordozó gazdasági környezet képes mozgósítani. Nincs fizetőképes kereslet A megyeszékhely építőipari kapacitása, munkája erre az évre szerződéssel lekötött, de egyes tevékenységi körök arányai folyamatosan változnak. Visszaesik a közeljövőben a lakásépítés és ezzel egyidejűleg a házgyári termelés, amelynek oka: sokan nem tudják megfizetni a lakásokat. Krónikussá és kritikussá vált egyes építőanyagok beszerezhetősége, ilyen a fa, a hőszigetelő anyag, a csempe. A faanyagot több esetben 3-4- szeres áron, nyugati importból szerzik be, vagy jobb esetben a Tü- zép-telepen a lakosság elől vásárolják fel. A Dutép Vállalat építette házak közül deszka és szerkezetfa anyaghiánya következtében több száz lakás fedetlenül áll. A forint leértékelése miatt a sokféle tőkés importot tartalmazó DUFA ablakgyártás belföldi piacképessége jelentősen csorbulhat. Az ÉPSZISZ tevékenységében a közvetlen lakossági szolgáltatás jelentősen visszaesett. A Közúti Építő Vállalat súlyos munkahiány előtt áll, ugyanis az útépítés 1978 óta egy helyben topog, az állami vállalatok megrendelése csekély. Az építőipari ágazatban a tőke, a vagyon nem mozog, s ez hátráltatja a szerkezetátalakítást. Itt is, mint máshol, a rövid lejáratú hiteleknek rendkívül nagy a kamatterhe. Emellett romlott a megrendelők fizetőképessége is, ennek ellenére a hangulatot az óvatos bizakodás jellemzi. Gémes Gábor munkáltatójának, annak legkésőbb 1989. március 20-áig adóbevallást kell tennie. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban nincs szükség annak a magánszemélynek az adóbevallására sem, akinek éves összes jövedelme nem haladja meg a 48 ezer forintot, és annak a nyugdíjasnak, akinek egyéb jövedelme nincs, továbbá szintén annak a nyugdíjasnak, akinek van ugyan jövedelme, de a nyugdíj és a jövedelem együttes összege nem haladja meg a 96 ezer forintot. Kivételt képez az az eset, ha kedvezményt kívánnak igénybe venni, költségelszámolást akarnak érvényesiteni, vagy a valamilyen ok miatt az év közben levont adóelőlegük visszaigénylését kérik (például az idei év közben nyugdíjba ment személyek). Hozzátartozik mindehhez: adózás szempontjából a vállalkozók (kisiparosok, magánkereskedők, virág- és dísznövénytermesztők, díszállattenyésztők, valamint a 2 millió forint feletti árbevételt elérő mezőgazdasági vállalkozók) nem minősülnek magánszemélynek. Nekik mindenképpen adóbevallást kell adniuk 1989. február 28-áig, mégpedig egyrészt a vállalkozói, .másrészt személyijövedelemadó- bevallást. Nagyobb tájékozottsággal kell rendelkezniük a jogszabályokról mindazoknak, akiknek — miután munkáltatójuk az adót nem rendezi — adóbevallást szükséges tenniük. Erről lapunk következő számában adunk tájékoztatást. V. Z. Robotok a csapágygyárban A Magyar Gör- dülöcsapágy Müvek debreceni gyárában robotokat állítanak be azokra a munkahelyekre, amelyeken lehetőség van a monoton kézi munka kiváltására. Az első MP—9 Sz Lada típusú, szovjet gyártmányú robotot a sajtolóüzemben állították munkába. A pneumatikus működtetésű berendezéssel 20 százalékkal jobb teljesítményt értek el, mint a korábbi kézi adagolással. A robotok üzembe helyezéséhez szükséges fejlesztést, valamint betanítását — programozását — a vállalat szakemberei végzik. (MTI-fotó) MIT KELL TUDNI ? A személyi jövedelemadó bevallásáról ao • Nyomokban még van víz. • Két hét múlva ebből a mederből is eltűnik a víz. (Pásztor Zoltán felvételei.) • Benőtte a fű.
