Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-16 / 222. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 16. Marjai József Moszkvában tárgyal Tegnap Moszkvába utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, kereskedelmi miniszter, hogy megbeszéléseket folytasson a szov­jet kormány vezetőivel a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének, valamint a ke­reskedelmi kapcsolatok alakulásának időszerű kérdéseiről és a soros teen­dőkről. Grósz Károly interjúja a Daily News-bán Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke interjút adott a Magyar Távirati Iroda kétnyelvű-napilapjának, a Daily News/ Neueste Nachrichtennek. Az interjúban összegezte júliusi amerikai látoga­tásának tapasztalatait, kiemelve a magyarországi reformfolyamat iránt megnyilvánuló érdeklődést. Hangsúlyozta a készülő társasági törvény je­lentőségét; azt, hogy e jogszabály lehetőséget teremt egy rugalmasabb gazdasági szerkezet létrehozására, elősegítve egy korszerű, hatékonyan működő szocialista gazdaság kialakítását. Az aradi magyar—román csúcs- találkozóról szólva igen fontosnak ítélte a tárgyalások tényét, s azok folytatását a közeljövő reálisan lehetséges fejleményének nevezte. Az inter­jút a lap pénteki száma közli. (MTI) Dukakis a fegyverkezés mellett Románia javaslatai az ENSZ-n ek Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága jóváhagyta azokat a javas­latokat, amelyek a román küldöttség­nek az ENSZ-közgyűlés ülésszakán va­ló részvételére vonatkoznak. A delegáció — mint a Scinteia beszá­molt róla — megbízást kapott arra, hogy munkálkodjon annak az új ro­mán javaslatnak az elfogadtatásáért, miszerint „az államoknak felelősséget kell viselniük azért, hogy ne tűrjenek meg területükön nacionalista, sovinisz­ta, rasszista és antiszemita megnyilvá­nulásokat, ne ösztönözzenek és ne tá­mogassanak ilyen tevékenységeket más országok területén”. A román küldött­ség azért is tevékenykedik, hogy „a kormányok és tömegtájékoztatási esz­közök vállalják: küzdenek a rasszista, antiszemita, nacionalista koncepciók, a nemzetek egymásra uszítása ellen, a né­pek, az ifjú nemzedék neveléséért, a békés együttműködés, a kölcsönös tisz­telet, a megértés és a béke szellemé­ben”. Michael Dukakis, az amerikai De­mokrata Párt elnökjelöítje lényegében a republikánusokkal egybehangzóan szállt síkra országa hadászati fegyver­kezésének folytatása mellett. A politi­kus egy szerdai, washingtoni beszédé­ben a Trident—2, vízi indítású hadá­szati rakéták gyártása mellett állt ki, s támogattá a „lopakodó” elnevezésű új hadászati bombázó és a manőverező ro­botrepülőgépek még korszerűbb nem­zedékének gyártását is. A republikánu­sok új típusú szárazföldi indítású hadá­szati rakéták gyártását sürgetik. Duka­kis szerint gazdaságossági szemponto­kat is számításba kell venni, de a lényeg, az Egyesült Államok biztonsága nem kerülhet veszélybe. A republikánusok hadászati rakétafegyverkezési tervéi­nek költségét 40-50 milliárd dollárra be­csülik, Dukakis szerint a tengeri raké­ták csak harmadannyiba kerülnek. A demokrata párti jelölt korábban a hagyományos fegyverzet fejlesztését sürgette a hadászati arzenállal szem­ben, ám ezzel a jelek szerint jó támadási felületet kínált elnökválasztási vetély- társának, George Bush-nak, aki „pu­hasággal” vádolta. Dukakis egyébként ellenzi a Reagan-kormány űrfegyver­kezési programját s utalt rá, hogy azt még Bush sem éppen támogatja. Duka­kis beszéde a második kemény hangú külpolitikai megnyilvánulása volt a hé­ten: kedden a Szovjetunióval szemben ütött meg a korábbinál keményebb hangot. A két elnökjelölt szópárbaja tovább élesedik, különös tekintettel ar­ra, hogy közeleg szeptember 25-ei, első nyilvános vitájuk. Honecker—Arafat találkozó Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke csütörtökön Berlinben találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB elnökével. Arafat a franciaországi Strasbourgban tett látogatásának befejeztével utazott az NDK-ba. Mohammad Szadeg HalhaU hodzsa toleszlám sajtótájékozta tója V ár v . #*v­Magyarországi látogatásának záróeseményeként csütörtökön a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel találkozott Mohammad Szadeg Halhali hodzsatoieszlám. az Iráni Iszlám Köztársaság parlamentje külügyi bizottság 1 elnöke. Az iráni vallási, politi­kai vezető Korom Mihálynak. Alkotmányjogi Tanács elnöké­nek meghívására parlamenti küldöttség élén látogatott hazánk­ba. A sajtókonferencián a magyar vendéglátók mellett részt vett Keyvan Imani. az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagyköve­te. Bevezető nyilatkozatában az iráni vezető köszönetét mondott a szívélyes magyarországi fogadtatásért. Reményét fejezte ki, hogy a „két ország jelenleg is nagyon jó kapcsolatai a tartós béke létrejötte után tovább erősödnek és bővülnek.” Kérdésekre vála­szolva kifejtette, hogy iráni részről az együttműködés többoldalú fejlesztésére törekszenek Magyarországgal, így a politikai kon­taktusok fejlesztése mellett nagy jelentőséget tulajdonítanak a gazdasági kapcsolatok elmélyítésének. Ennek konkrét lehetősé­gei is szóba kerültek a magyar vezetőkkel folytatott tárgyaláso­kon, Berecz Frigyes ipari miniszterrel például egy magyar izzó-: gyár iráni létesítéséről, illetve az árucsere fokozásáról ejtettek szót. A külügyi bizottság elnöke szólt a többmin* 1 millió áldozatot és roppant anyagi károkat okozott iraki—iráni háborúról, a békés rendezés lehetőségeiről. Leszögezte: hazája az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa 598-as, az iraki—iráni vérontás befejezésére felszólító határozatának fokozatos megvalósítására törekszik. A tíz pontból álló dokumentumnak először az első pontját kell végrehajtani, amelyben az szerepel, hogy a két ország erői a tűzszünet után a nemzetközileg elismert határvonalak mögé vo­nuljanak vissza. Ezzel kapcsolatban az iráni álláspontot ismertet­ve nehezményezte, hogy iraki részről a 10 pontos rendezési me­netrend negyedik pontját, vagyis a Shatt al Arab — a határfolyó megtisztítását, a tengeri hajózás biztonságát előfeltételként szabják. Irán támogatja az ENSZ főtitkárának azon javaslatát, hogy a Genfben zajló tárgyalásokat New Yorkban folytassák. Ami a háború kirobbanásához vezetett határvitákat illeti, az iráni politikus határozottan kijelentette: Irán ragaszkodik az 1975-ös algériai megállapodáshoz. Végezetül az országában élő afgán menekültek felöl érdeklődő kérdésre válaszolva Moham­mad Szadeg Halhali kifejtette: Irán azon van, hogy-a menekültek mielőbb visszatérhessenek hazájukba. Elutazott hazánkból Jitzhak Samir Jitzhak Samir, Izrael állam miniszterelnö­ke szeptember 14—15-én magánlátogatást tett Budapesten. Az izraeli kormányfő talál­kozott a Magyar Izraeliták Országos Képvi­seletének vezetőivel. Megtekintette a Do­hány utcai zsinagógát, valamint a Kazinczy utcai zsidó ortodox templomot. Budapesti városnézése keretében lerótta kegyeletét Raoul Wallenberg szobránál. Az izraeli kormányfőnek budapesti láto­gatása során alkalma nyílott arra is, hogy nem hivatalos megbeszéléseket folytasson a magyar kormány vezetőivel. Gros: Károly miniszterelnökkel véleményt cseréltek a ma­gyar—izraeli viszonyról, a kapcsolatok hely­zetéről, valamint a közefkeleti válságról. Marjai József miniszterelnök-helyettessel, kereskedelmi miniszterrel-a két ország kö­zötti gazdasági együttműködés elmélyítésé­nek lehetőségeit vitatták meg. Várkonyi Pé­ter külügyminiszterrel áttekintették az ér­dekképviseleti hivatalok működésének eddi­gi tapasztalatait, valamint a kétoldalú kon­taktusok továbbfejlesztésének lehetőségét. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet né­hány időszerű kérdéséről is. * A látogatás tapasztalatairól Kovács Lász­ló külügyminiszter-helyettes nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Irodának. Mindenekelőtt hangsúlyozta: a magyar külpolitika egyik alapvető törekvése, hogy lehetőségeihez képest előmozdítsa a világ biztonságát fenyegető helyi válságok rende­zését. Ezek között érthetően különös figyel­met fordít a földrajzilag viszonylag közel eső és hazánkkal hagyományosan széles körű kapcsolatokat tartó országokat érintő közel- keleti válságra. — Meggyőződésünk, hogy a rendezés csak az érintett felek érdekeinek összehango­lásával érhető el. Ezt előmozdítani pedig csak úgy tudjuk, ha valamennyi érdekelt fél­lel kapcsolatban vagyunk, párbeszédet foly­tatunk. Ennek megfelelően az utóbbi időben egyre gyakoribb magas szintű magyar—izra­eli érintkezések során kifejtettük azt az állás­pontunkat, hogy a közel-keleti válság tartós rendezését csak az ENSZ égisze alatt sorra kerülő nemzetközi konferencia keretében, valamennyi érintett állam és nép biztonságá­nak. függetlenségének garantálásával — ezen belül a palesztin nép önrendelkezési jo­gának biztosításával — lehet elérni. Ezt az álláspontot fejtették ki a magyar vezetők idén májusban Simon Peresz izraeli külügyminiszter budapesti látogatása alkal­mával. illetve most Jitzhak Samir miniszter- elnöknek. Meggyőződésünk, hogy az izraeli álláspont meghallgatása sem felesleges, még akkor sem, ha nyilvánvaló annak lényeges különbözősége a mi felfogásunktól. Az izraeli kormányfő látogatása alkalmat adott a magyar—izraeli kapcsolatok áttekin­tésére, a továbblépés lehetőségeinek feltárá­sára is. Mint ismeretes, e kapcsolatoknak különös fontosságot ad az a körülmény, hogy Izraelben több mint 200 ezer a magyar származásúak száma, Magyarországon pe­dig Közép-Európa legnagyobb lélekszámú zsidó közössége él. Kapcsolattartásukat érezhetően megkönnyítette, hogy az egy esz­tendeje született megállapodásnak megfele­lően az idén március óta a két országban érdekképviseleti hivatalok működnek. Jelen­tős az előrelépés a kulturális, a tudományos és a sportkapcsolatok területén is. — Nem vagyunk elégedettek ugyanakkor a magyar—izraeli gazdasági kapcsolatok fej­lődésével; a forgalom messze elmarad a lehe­tőségektől. A magyar vezetők ezért nyoma- tákosan hangsúlyozták Samir kormányfő­nek érdekeltségünket a gazdasági együttmű­ködés bővítésében. Kiemelték annak szüksé­gességét, hogy túllépjünk az egyszerű árucse­rén és kölcsönösen ösztönözzük a gazdasági kapcsolatok olyan korszerű formáit, mint a tőkeberuházás, a közös vállalatok alapítása vagy a termelési kooperációk. Egyetértés volt abban, hogy erre az iparban és a mező- gazdaságban egyaránt megvan a lehetőség, de az együttműködés fontos területe lehet az idegenforgalom is. A külügyminiszter-helyettes végezetül le­szögezte: a magas szintű magyar—izraeli érintkezések ily módon illeszkednek a ma­gyar külpolitika irányvonalába. Egyidejűleg szolgálják a nemzetközi biztonság megszilár­dítását és hazai gazdasági céljaink megvaló­sítását. Összhangban vannak a különböző társadalmi rendszerű országok közötti *köl- csönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvéseinkkel. GORBACSOV PROGRAMJA A KrasznojarszKíó! délre fekvő Abakánba érkezett tegnap reggel Mi­hail Gorbacsov. Az SZKP KB főtit­kára szibériai utazásának negyedik napját a Hakasz Autonóm Terület székhelyén kezdte. Á Bérűiméi és, Amszterdammal nagyjából azonos szélességi körön fekvő város lakosai nagy érdeklődés­sel figyelték Gorbacsov c heti prog­ramjának korábbi eseményeit. A moszkvai rádió reggeli helyszíni tu­dósítása szerint nagyon várják már a főtitkárral való találkozást, hogy megoszthassák vele gondjaikat, meg­ismertethessék vele életüket. Mihail Gorbacsov Abakánban elő­ször a város és a terület pártbizottsá­gán folytat megbeszélést a helyi veze­tőkkel, s ezután kezdi meg a várossal, a városlakókkal való ismerkedést. Ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a kormány és a szakszervezetek képviselői (Folytatás az 1. oldalról) indokoltnak tartják a két új adórend­szer átfogó értékelését, folyamatos kor­rekcióját, és ennek keretében a szemé­lyi jövedelemadó teljesítmény-vissza­tartó hatásának mérséklését. Az 1988-ban kialakult helyzetet fi­gyelembe véve a szakszervezetek fon­tosnak tartják, hogy a jövő évi népgaz­dasági terv fő mutatói, illetve az állami költségvetés egyensúlyi helyzetét javító intézkedések kialakításakor az illetéke­sek elsősorban a lakosságot közvetle­nül nem érintő kiadások csökkentésére törekedjenek. Nem lehet elfogadni olyan döntési alternatívát, ami szerint a szociális juttatások csak a bérek ter­hére, a bérek pedig a szociálpolitika terhére növelhetők. A szakszervezetek halaszthatatlan­nak tartják a bérreformfolyamat elin­dítását, az elkülönült állami keresetsza­bályozás megszüntetését, és az intéz­ményes béregyeztetési tárgyalások megkezdését országos, ágazati (terüle­ti) és munkahelyi szinten egyaránt. Ja­vasolják, hogy a jövő évben központi intézkedésekkel is korrigálja a kor­mány a kialakult béraránytalanságo­kat. Ezek célja, hogy belátható időn belül a törvényes munkaidőben elvég­zett munkáért a munkavállalók olyan méltányos béreket kapjanak, amelyek tisztességes megélhetésüket garantál­ják. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a fogyasztói árszínvonal a jövő évben az ideinél mérsékeltebben emelkedjen. Egyes fogyasztóiár-támo- gatások leépítését csak ellentételezések mellett tudják elfogadni. Az alapvető fogyasztási cikkek központi áremelésé­nek mértékéig minden munkavállaló és nyugdíjas számára szavatolt minimális béremelést, illetve -kiegészítést tarta­nak szükségesnek. A szakszervezetek számára döntő kérdés a foglalkoztatási feszültségek enyhítése, a munkanélküliség kezelése, a munkanélkülivé válók megélhetésé­nek szervezett biztosítása. E nemkívá­natos. de elkerülhetetlennek látszó tár­sadalmi betegség leküzdésében a szak- szervezetek is részt kívánnak venni. Ha a munkanélküliség nem előzhető meg, akkor szükségessé válik a biztosítási rendszer korszerűsítése, munkanélküli segély folyósítása és a szociális segély jelenlegi gyakorlatának korszerűsítése is. Emiatt javasolják a 40 órás munka­hét általánossá tételét is. A várható feszültségeket is figyelem­be véve, a szakszervezetek hangsúlyoz­zák, hogy a munkavállalói érdekképvi­selet, érdekvédelem legális eszközeit magasrendű jogszabályban kell rögzí­teni. Ezért tartják szükségesnek a szak- szervezeti törvény megalkotását. Végül néhány más fontos kérdés kö­zött a szakszervezetek megvitatásra ja­vasolják a kedvezményes üdültetés hely­zetét —zárult a szóvivő nyilatkozata. RENDHAGYÓ NÉPFRONTBIZOTTSÁGI ÜLÉS KISKUNMAJSÁN Maradjon meg tisztségében a tanácselnök Rendhagyónak nevezte Nigrényi László népfronttitkár tegnap délután a HNF kis- kunmajsai bizottságának ülését. Mint Horváth János, a bizottság elnöke ismertette, 30 aláírással olyan levél érkezett a tömegszervezethez, amelynek írói kérik: a népfront indítványozza a városijogú nagyköz­ség tanácsának, hogy szeptember 21-ei ülésén hívja vissza tisztségéből Nagy Csaba tanács­elnököt. A bizalmatlansági indítvány szerint az elnök nem veszi figyelembe a 14 ezer fős település, de elsősorban a tanyákon élő la­kosság érdekeit. Szemére vetik, hogy a gaz­dasági és a kulturális kérdések eldöntésében nem vesz részt, csupán pecsétet nyom a meg­állapodásokra;' nem tájékoztatja kellően a lakosságot; rossz a telefonellátottság és nincs csatorna; rendezetlen, bűzt és füstöt áraszt a bekerítetten szeméttelep. Azt is kérték, hogy a jelenleg üres, illetve libatartásra használt tanyai iskolákban állítsák vissza az alsó és felső tagozatos oktatást. Az Ágasegyháza 102., 106., 96., 20. és — egyebek közt — a Marispuszta 251-es számú tanyák lakóinak írógéppel írt levele élénk visszhangot váltott ki a bizottság tagjaiból. Mielőtt még érdemi vitát kezdtek volna, a Felszabadulás utcai Gyovai Jánosné arról ér­deklődött: „Hol van most Nagy Csaba, hogy neki is kérdést tehetnének föl?" Azt a választ kapta az elnökségből, hogy ha közvetlenül őt érintő probléma kerül szóba, felhívják tele­fonon. Dósainé Farkas Anna a bizottsági ülésre szóló meghívó szűkszavúságát kifogá­solta. Csak itt, az összejövetelen tudta meg, hogy tulajdonképpen miről tárgyalnak. így csupán a saját véleményét mondhatja el, és nem az általa képviselt lakosságét. A hozzászólók többsége kitartott amellett, hogy — bár voltak gondok és jelenleg is vannak Kiskunmajsa életében — a tanácsel­nök hivatalba lépése óta sokat fejlődött a nagyközség. Hetvenöt személyes óvoda, 1,7 millió forintba került napközi otthon, egész­ségügyi és MHSZ-központ, víztorony, piaci ABC, 25 kilométeres gázhálózat, 86 OTP-s lakás, kerékpárút- és villanyvezeték-építés a fejlődés egy-egy állomása. Tucatnyi utcában burkolatot készitettek. Ezerállomásos távhí- vásos telefonközpontot adtak át, s az idén hozzáfogtak egy 16 tantermes iskola építésé­hez is. A tanyavilágot egészségügyi gépkocsi járja. Több helyen van orvosi ügyelet. Elké­szült a kígyósi bekötőút. Terhe István, nyugdíjas iskolaigazgató sze­rint azzal nem lehet a tanácselnököt vádolni, hogy talán miatta néptelenedtek el a tanyasi iskolák. Hiába vállalkozna ma egy pedagó­gus arra, hogy külterületi iskolában tanítson, ha nincs kit. Néhány gyerek vagy szülő ked­véért nem fizethet a tanács egy-egy tanyasi iskola fenntartásáért. Hegedűs Istvánná óvo­davezető is azt a véleményét hangoztatta, hogy a külterületi iskoláknak egyelőre nincs jövőjük. A szeméttelep rendezését és azt, hogy a tanácselnök a jövőben alakítson ki eleve­nebb kapcsolatot minden állampolgárral, egyöntetűen helyeselték. Balogh Ferenc is ki­fogásolta, hogy hígítót és festékmaradványt ugyancsak kiviszpek az ellenőrizetlen sze­méttelepre. Azt viszont túlzásnak nevezte — a levélírók állításával ellentétben —, hogy a szemétégetés nem más mint nyilvános „népirtás”. Gyovai Jánosné újra szót kért, és azt mondta, hogy ő rosszindulatot érez a levél — ki tudja, ki által megfogalmazott — sorai mögött. Nagy Zoltán egyenesen koholmány­nak minősítette a bejelentést. Az igaz, hogy Kiskunmajsán is szeretne mindenki telefont, jó tenne mentőállomás és tűzoltóság, de — miből? Hajdú Zoltán az alkotmányosság má­zával bevont hecckampányt lát abban, hogy túlnyomórészt alaptalan állításokkal har­mincán egy vezető megbuktatására készül­nek. Somogyi László, a nagyközségi pártbi­zottság első titkára egyetértett az előtte fel­szólalókkal. Arról tájékoztatta a jelenlévő­ket: megkérdeztek több mint 180 tanyai csa­ládot, hogy akamak-e a külterületen iskolát működtetni, de csak hárman válaszoltak igennel. Terhe Dezső, a megyei népfrontbizottság titkára is eljött a tanácskozásra. Hangoztat­ta: a népfront állampolgári mozgalom. Ez az összejövetel is próbája annak, hogy miként birkózik meg egy népfrontbizottság egy ilyen újszerű feladattal, mint a majsai tanácselnök ellen vagy mellett felelősen állást foglalni. A bizottság 36 tagja — két tartózkodás mellett — úgy döntött, hogy nem javasolja a jövő szerdai tanácsülésnek Nagy Csaba visszahívását az elnöki tisztségből. Kérik, hogy maradjon meg a hivatalában a követ­kező tanácsválasztásig. Kohl Antal Pártértekezletet tartanak Baján (Folytatás az 1. oldalról) hogy korkedvezménnyel történő nyug­díjba vonulási szándékát írásban jelez­te dr. Szabó Miklósnak, a megyei párt- bizottság első titkárának, támogatását kérve ehhez. A kibontakozott vitában Nebojsza Gyula úgy vélekedett: a pártértekezletet elsősorban a cikk piiatt akarják, mert egyesek most „fejek hullását” szeretnék látni. Ő nem kívánja az értekezlet össze­hívását. Lőrincz Gergelyné a fórum mel­lett voksolt, s Papp György erényeit hangoztatta. Horváth József kételyei­nek adott hangot: hozhat-e egyáltalán valami hasznot a pártértekezlet, hiszen a gondokat nem olyan könnyű meg­szüntetni. A szóban forgó cikket gyaláz- kodásnak minősítette. Bohner Zoltán szerint politikai hiba lenne nem megtar­tani az értekezletet, hiszen a tagság többsége ezt kívánja. Szimpatikusnak találta Papp György megnyilatkozását visszavonulási készségéről. Schmidtné Vidákovics Mária a többi közt minden­napi apróságokról is szólt — például hová kerül az olcsó hús —, amelyek a hangulatot rontják, de általuk javítható is a hangulat, ha a város vezetősége kel­lő körültekintéssel végzi feladatát. Hiá­nyolta a szavakban oly sokszor hangoz­tatott őszinteséget, a testületi tagok kö­zött is. A politizálást, a döntéseket többségi véleménnyel kell megalapozni. Ezután kért szót Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Ismertet­te a megyei pártbizottság által megbí­zott háromtagú bizottság Baján és kör­zetében végzett vizsgálódásainak ered­ményét, a pártértekezlet ügyében. Az elbeszélgetésekből kitűnt, hogy szüksé­ges a helyzet áttekintése és a teendők újrafogalmazása — az újságcikktől függetlenül. Ennek bajai hatásával egyébként külön foglalkozott a megyei titkár; az öttagú bajai csoporttal pár­huzamosan tevékenykedő bizottság megállapította, hogy a lakosság jelen­tős része a helyi viszonyokra ismert az írásban, sőt Papp György is úgy érzé­kelte, mintha az ő személyéről is szó lenne benne. Szükséges-e vizsgálat az ügyben? — felvetődött ez a kérdés. A párt megyei végrehajtó bizottsága nem lát erre okot, hiszen a cikk senkit nem nevezett meg, s más városokban is úgy vélték, róluk szól az írás. Papp György érdemei ismertek Baján és kör­nyékén, hosszú ideje tölti be tisztségét. Ha úgy dönt, hogy visszavonul, ezt a megyei vezetés támogatja. A párt­értekezlet összehívását, amennyiben a helyi bizottság úgy dönt, a megyei ve­zető szerv helyesli. A folytatódó vitában Kozma István, Bolvári Istvánná, Perhács Béla, Zim­mermann János és Mári Antalné szólalt még fel, valamennyien az értekezlet összehívása mellett foglaltak állást. A szavazáskor 45-en a fórum össze­hívása mellett, ketten ellene szavaztak, nyolcán nem voltak jelen a testületből. A tanácskozás időpontja: december 9., péntek. Várnagy Istvánnak, a városi pártbizottság titkárának előterjesztése nyomán a pártbizottság döntött az elő­készületekről. A többi közt úgy határozott, hogy a tagság közvetlen küldöttdelegálási lehe­tőséget kapjon, továbbá hogy a tisztség- viselőket nem az új pártbizottság, ha­nem a küldöttértekezlet választja meg. A. T. S. Kiskunhalason ülésezett az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) meg. Megoldási javaslatként elhang­zott a költségvetés átcsoportosítása. Az eddigieknél előnyösebb rangsoro­lást kellene kapnia nem csupán az egészségügynek, hanem a szélesebb ér­telemben vett kultúra egészének. Az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetével egyetértésben sürtették a képviselők a személyi jövedelemadó bevezetésével, a helyettesítési, ügyeleti díjak progresszív adóztatásával előállt helyzet megváltoztatását, továbbá a sokszor megígért, de elmaradt bérren­dezést. A vitát Pesta László, a bizottság el­nöke foglalta össze. Elmondta, hogy az elhangzott javaslatokat a parlament elé kell vinni, a kiskunhalasi kezdeménye­zéssel kapcsolatban pedig a kórház ve­zetőinek és Bács-Kiskun megye főor­vosának részvételével rövid időn belül egyeztető tárgyalásra kerülhet sor Cse- hák Judit szociális és egészségügyi mi­niszterrel, aki előzetes megbeszélésük alapján támogatta a házi betegápolás ügyét. Ugyancsak tegnap ülést tartott a Parlamentben az Országgyűlés külügyi bizottsága, amely tájékoztatót hallga­tott meg Grósz Károlynak az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnö­kének egyesült államokbeli látogatásá­ról és az aradi munkatalálkozóról. Tegnap ülést tartott az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is Szombat­helyen, ahol az erdő- és fagazdálkodás helyzetét vitatták meg a képviselők. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Halálra ítélték a gyermekgyilkost Különös kegyetlenséggel elkövetett em­berölés, erőszakos nemi közösülés, valamint maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntettének elkövetése ügyében hirdetett ítéletet csütörtökön Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság dr. Batta Miklós büntetőtanácsa. A vádlottat — Varga Béla 30 éves, szalaszendi lakost —, aki erőszakos nemi közösülés miatt korábban már börtönben ült, a bíróság mint visszaesőt, illetve részben mint különös visszaesőt, hal­mazati büntetésül halálra ítélte. A mértéktelenül italozó Varga Bélát az élettársa 1988. február 11-én elhagyta. Emi­att még többet ivott. 1988. február 22-én, erősen ittas állapotban a lakásába csalta a boltba igyekvő kilencéves Varga Mónikát. A kislányt megerőszakolta, majd magával vitte egy, a községtől több mint 4 kilométer távolságra lévő szalmakazalhoz, s ott, mi­után a kezét hátrakötötte, egy nadrágszíjjal megfojtotta. A vádlott és védője egyes tények megálla­pításának kifogásolása címén fellebbezést nyújtott be, kérte továbbá a halálbüntetés határozott idejű szabadságvesztésre történő megváltoztatását. • A LOTTÓ NYERTES SZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tá­jékoztatása szerint a lottó 37. heti nyertes számai a következők: 15,17, 37, 51, 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom