Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NtPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 209. szám Arai 1,80 Ft 1988. szeptember 1., csütörtök Átvezessen-e Kecskeméten a nemzetközi autóút? (3. oldal) Tanulópénz? (4. oldal) Hosszúhegyen napi tennivaló az alkalmazkodás (5. oldal) CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONTOK — A KÍSÉRLETI IDŐ UTÁN • • Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Elsőként a Bács-Kiskun megye VII. ötéves gazdaság- és településfejlesztési tervének időarányos teljesítéséről készült, s a tanács testületé elé kerülő beszámolót vitatta meg tegnap Kecskeméten tartott ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ezt követően jelentést tárgyalt meg a megyei polgári védelmi parancsnokság tevékenységéről, majd a Bács-Kiskunban működő családsegítő központok munkáját értékelte. Ez utóbbi tájékoztatóban leszögezték, hogy idén lezárul az a hároméves kísérleti szakasz, amelyben a korábbitól eltérő módon, új intézménytípus kialakításával próbálnak segíteni a rászorulóknak — a gyermek gondozásában, nevelésében, az elesettek ellátásában, a családi közösség erősítésében, a problémák föltárásában, megszüntetésében. Bács-Kiskun megye az elsők között vállalkozott a kísérletre, s rögtön három központot hoztak itt létre. Kiskunfélegyházán a városi, Lajosmizsén nagyközségi. Csengőd székhellyel pedig még további három községben a térségi modell kialakítását tűzték ki célul. Ezekhez csatlakozott később a kiskunhalasi — amelyik a legjobb munka- feltételeket teremtette meg —, és a két kecskeméti családsegítő központ. A működés pénzügyi feltételei biztosítottak, 58 fő- és részfoglalkozású munkatársat alkalmaznak. Nehéz azonban az utánpótlás, mert a feladat megfelelő szakképzettségű embereket igényel. A kísérletből adódóan más-más feladat megoldására is vállalkoztak a különböző településeken — a helyi sajáMiről tárgyaltak a városvédők? A tervezettnél hosszabb ideig tartott a Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége választmánya kecskeméti ülésén az első napirendi pont vitája. A tanácsháza kistermében dr. Adorján Mihály tanácselnök főként a lakosság, a tanácsi apparátus és a városfejlesztés kapcsolataival foglalkozó bevezető-köszöntő szavai után Leitner László, a kecskeméti egyesület elnöke gyakorlati példákkal egészítette ki a megyeszékhely városszépítő egyesületének munkájáról összeállított tájékoztatót. Nem kellett S. Hegedűs Lászlónak, az országos szövetség elnökének hozzászólásra buzdítania a tanácskozáson részt vevőket, mert elismerően érdeklődtek a városfejlesztés eredményes kecskeméti módszereiről, a nyílt helyi politika kibontakozásáról, de többen — köztük Ráday Mihály alelnök — hiányolták a történelmi városközpontot szinte jóvátehetetlenül megsebző korábbi döntések bírálatát. így még jobban kiviláglana, hogy milyen fontos szerepet vállalt Kecskemét, amikor az alföldi városok közül az elsők között mondott nemet a földgyalu-programnak. (Az eredmények és a tennivalók számbavétele a városszépítő egyesületeknek is fontos feladata.) A választmányi ülésen is méltatták azt a példás körültekintést, ahogyan Kecskeméten gondozzák a századvégi építészeti örökséget. Maga a város tanácselnöke utalt arra: olyan alkotásokat kellene létrehozni, amilyeneket a mi unokáink is olyan tisztelettel emlegetnek majd, mint mi Lestár Péter, Kada Elek és Lechner Ödön érdemeit. A nagykőrösi származású, a Kiskunságot jól ismerő S. Hegedűs László szerint itt hajdanán a középületeket tekintették mintának az építtetők. Célszerű volna, ha most a homokdombon és másutt látható új lakóházak a táj építészeti hagyományaihoz illőbb épületek létesítésére ösztönöznék a közületi építtetőket, a tervezőket. Dr. Bodóczky László, a városi pártbizottság első titkára meggyőzően bizonyította — a kritikai észrevételeket is megköszönve —: mind céltudatosabban aktivizálhatók a városért szakmai ismereteikkel, környezetszépítéssel tenni akarók. Ä legutóbbi gyulai közgyűlés határozatainak, javaslatainak mikénti végrehajtásáról, érvényesítéséről számoltak be az illetékesek. A résztvevők tarthatatlannak tartják a város- és falurendezési tervek készítésének mostani állapotát. A körülményes előírások, bürokratikus megkötöttségek miatt gyakran előfordul, hogy már jóváhagyásakor elavult a terv. Felvetődött az a gondolat: a városi tanácsok főépítészeire kellene bízni ezek kidolgozását, gondozását. El kell érni, hogy az érdeklődő lakosok bármikor tájékozódhassanak a településükre vonatkozó rendelkezésekről, előírásokról, kellő időben és megfelelő formában, a döntések előtt érdemben véleményt nyilváníthassanak közügyekben. A nemzeti vagyon védelmét szolgálná — hangoztatták a választmány tagjai —, ha az állam valamilyen módon anyagilag is támogatná a védett házak fenntartását, felújítását. A támogatás módjáról megoszlottak a vélemények, de abban egyetértettek, hogy e házak tulajdonosait is olyan kedvezményes hitelek illetnék meg, mint a lakásépítőket. Tovább tárgyalnak a városi és város környéki mozgatható mérő- és mentesítő környezetvédelmi állomások összefüggő hálózatának kialakításáról. A Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége kívánatosnak tartja e mérési eredmények rendszeres ismertetését. A választmány további tárgyalásokat kezdeményez a közcélú — e fogalom meghatározását az új egyesületi törvénytől várják—vállalkozások, adományok kedvezőbb, ésszerűbb adóztatásáért. Iványősi-Szabó András, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgató- helyettese a nemzeti park és a városi környezetvédelem lehetséges együttműködéséről szólt, beszámolt a kecskeméti ifjúsági tagozat tapasztalatairól. A tanácskozás örömmel vette tudomásul: mjnd több ifjúsági csoport alakul. Úgy vélték a résztvevők: ott tevékenykednek hatékonyan, ahol részben önálló szervezeti formában dolgozhatnak. Elhatározták, hogy tá- mogatólag minden tagegyesületnek megküldik az ifjú városszépí- tők győri körének és a KISZ KB szabadidős osztályának felhívását. Bíznak abban, hogy a városvédő mozgalomban az ifjúsági tagozat is országos szinten működhet. A sok közhasznú kérdést, akciót megvitató tanácskozás végén a kecskemétiek javasolták: 1990-ben Bács-Kiskun megye székhelyén rendezzék meg a városszépítők és -védők közgyűlését, tapasztalat- cseréjét. Heltai Nándor Tanévnyitók országszerte tosságokhoz igazodva. Kiskunfélegyházán védő munkahelyeket és átmeneti szállást hoztak létre, a csengődi térségben a központ a házi szociális gondozói hálózatot is integrálta. Kiskunhalason megkülönböztetett figyelmet fordítanak a cigánylakosságra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre nő a családsegítő központokat önként felkeresők száma, másrészt az is igaz, hogy döntő többségük legfeljebb a 8 általánost végezte el. Bács-Kiskun megyében a családsegítő központok beváltak, ezért javasolják is, hogy a kísérleteket lezárva, értékelve, a megfelelő szabályok kialakításával, a szükségleteknek megfelelően minél több településen létesítsenek ilyen intézményt. Baján, és különösen Kiskőrösön már javában készülnek is erre. A testület a tájékoztatót elfogadta, majd egyéb ügyekben döntött. V. T. Az idén a fővárosban, a XVI. kerületi Frankel Leó Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben rendezték meg tegnap az országos tanévnyitó ünnepséget, ahol Iványi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Budapest Főváros Tanácsának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Czibere Tibor művelődési miniszter mondott beszédet. A pedagógusokat, a diákokat és szüleiket köszöntve a miniszter hangsúlyozta: a tanítás és a tanulás, az oktatás és a nevelés mindannyiunk jövőjét alapozza meg, és abban nyeri el igazi értelmét, hogy a múlt értékei és a jelen erőfeszítései egyesülnek benne, tovább gyarapítva népünk és az emberiség egyetemes haladásának közös kincsestárát. Bács-Kiskun megyében 67 ezer 274 általános iskolásnak szólt az első csengőszó, közülük csaknem hétezren először vették hátukra az iskolatáskát. Az első osztályosok száma az elmúlt tanévhez képest is csökkent, a demográfiai csúcshoz hasonlítva pedig — mely most a hetedik osztályban tart — több mint kétezerrel kevesebben vannak. A 209 megyei általános iskola közül Páhin, Szalkszentmártonon és Balló- szögben a már kibővített épületeket vették birtokba a tanulók. Negyvenhárom középiskola közül válogathattak a Bács-Kiskun megyében továbbtanulni kívánó fiatalok. A 29 gimnáziumot és szakközépiskolát közel tízezren népesítik be, míg az első osztályokban 2987-en kezdik meg a tanévet. A szakmunkásképzősök létszáma is megközelíti a 10 ezret, ám közülük négyezernél is több az elsőévesek száma. Új szakmunkásképző intézetet adtak át a napokban Kalocsán, de bővült a szeptemberi kezdésre Kiskőrösön a Petőfi Sándor Gimnázium és Mezőgazda- sági Szakközépiskola, Kecskeméten a Zója utcai létesítmény, Tiszakécskén a gimnázium, Félegyházán pedig a Móra Ferenc Gimnázium és a Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola. Megyénk öt felsőfokú intézménye közül Kecskeméten a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Fő• A kecskeméti Tóth László Általános Iskola elsősei egy csokorban a tegnapi tanévnyitón. (Tóth Sándor felvétele) iskolai Karán nyitották meg elsőként a tanévet. A száz „gólya” közül 48-an a gyümölcs- és szőlőtermesztési, ötven- ketten pedig a zöldség- és dísznövénytermesztési ágazatot választották. A második és harmadik évfolyamon 207-en folytatják tanulmányaikat, négyen népköztársasági ösztöndíjasok. Levelező tagozaton harmadik és negyedik évfolyam indul az 1988—89-es tanévben, amelyen 61 a hallgatók létszáma. Baján az Eötvös József Tanítóképző Főiskola 480 hallgatója holnap öltözik ünneplőbe. Ok a tanévnyitót Eötvös József-emlékünnepséggel kötik össze. A 170 első évfolyamos a pedagógusjelöltté fogadás után hétfőn kezdi meg felsőfokú tanulmányait. Levelező tagozaton 225-en szeretnének diplomát szerezni. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetében öt külföldi állampolgár kezdi meg az új tanévet, 74 magyar társával együtt. A második évfolyamon 80, a harmadikon 60 hallgató van. Valamennyiüknek szeptember 3-án, szombaton lesz az évnyitó. Újra indul levelező tagozat is a bajai intézményben. így a húsz harmadik évfolyamossal együtt 42-re bővül a levele- zősök száma. Hétfőn, szeptember 5-én tartja tanévnyitó ünnepi tanácsülését a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola. Ez lesz az utolsó esztendő, amikor kétéves képzésben részt vevők oklevelére a kecskeméti főiskola bélyegzője kerül. A 131 elsőéves tehát már három évig tanul az intézményben, 77-en tanítói, ötvennégyen pedig az óvónői képesítésért. Száznegyvenhárman nyertek felvételt a levelező tagozatra, 12-en pedig az egyéves tanítói kiegészítő szakot kezdik meg. Annak a 188 elsőévesnek, akik a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola első évfolyamára iratkoztak be, már tegnap megkezdődött a tanítás. A többi 263 másod és harmad évfolyamos hallgató még szeptember 6-áig pihenhet. A 89 levelezős ugyancsak a jövő héten kezdi a konzultációkat, közülük 35-en az első évfolyamon. G. T. T. KORSZERŰSÍTENI KELL A VÁROSRENDEZÉSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉT TÖBB SEGÍTSÉGET A VÉDETT HÁZAK FELÚJÍTÁSÁHOZ — ÚJ IFJÚSÁGI CSOPORTOK ORSZÁGSZERTE KÉT HÓNAP ALATT EGYMILLIÓ SZEMZÉS Gyümölcsfák Borbásról A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolájában most van a legnagyobb kampánymunka, a szemzés ideje. Ilyenkor két hónap alatt egymillió növény gyökérnyakához hajol le a harminc, ezzel foglalkozó szakmunkás, hogy a héj alá illessze a nemes szemeket. Itt és most dől el, hogy a következő évben milyen összetételű és minőségű oltványt bocsáthatnak a faiskolából a gyümölcstermelők rendelkezésére. Az' idén is október második felétől kezdik meg a kitermelést, illetve ezzel párhuzamosan az országban lévő 28 leraka- tuk feltöltését. A tervek szerint — a piaci igény növekedése alakítja így — az utóbbi tíz év legnagyobb oltványmennyiségét bocsátják ki, 800 ezer kész oltványt forgalmaznak. Ennek mintegy 15 százalékát ND'K-ba és Svédországba küldik, felét a hazai nagyüzemek fogadják, a többit a kistermelők vásárolják meg. Tavaly megélénkült a mezőgazdasági nagyüzemek telepítési kedve, amelynek hatása az idén is érezhetői A gazdaságok szakemberei inkább az őszibarackot, almát és szilvát keresik, őszibarackból az ipariakat, szilvából a nagy gyümölcsűeket — főleg a ca canska fajtákat — almából a jól tárolhatóakat, az Idaredet és a Glostert. A kiskertek gazdái a régi, bevált, fehér húsú őszibarackokból, a hagyományos, jó ízű besztercei szilvákból és érdekes módon egyre inkább a nagyüzemekben elterjedt almafajtákból válogatnak szívesen. A borbási faiskolában mintegy 140 gyümölcsfajta szaporítóanyagát állítják elő. Nemcsak a most végzett szemzéssel, hanem a téli, úgynevezett kézben oltással. E két módszer párhuzamos művelésével csökkenthető a nyári megterhelése az e munkákat végző szakembereknek. A piaci pozíció javulására nemcsak a mennyiségi növekedéssel, hanem a minőség javításával is igyekeznek válaszolni Borbáson. Éppen ezért vezették be a faiskola területének mintegy harmadán az egyéni érdekeltségű műveltetést. A dolgozók kijelölt területen a telepítéstől a kitermelésig egyéni szerződés alap• Hauck János és Kovács Józsefné minden fácska tövéhez lehajol. (Straszer András felvétele) ján végzik a munkamozzanatokat. Mivel ez ma még kistermelői tevékenységnek számít, adókedvezmény illeti meg. Hogy jövőre hogyan lesz? Még nem tudni. Égy azonban biztos, ez a tevékenység viszonylag kis anyagráforditást igényel, annál nagyobb a kézimunkaerő-szükséglete. Az eredményesség tehát nagyobbrészt az itt dolgozók munkakedvétől, tehát javadalmazásától függ. G. E. ORSZÁGOS KETTESFOGAT-HAJTÓ DERBI A hét végén: Keceli Napok Hagyomány születik, érik Kecelem fél évtizede már, hogy rendszeresen, szeptember első hétvégéjére hirdetik meg a szépen fejlődő nagyközség fesztiválját: a Keceli Napokat. A mostani víkendre is színes műsorraI csalogatják az érdeklődőket a borairól nevezetes községbe a szüretünnep szervezői, a helyi gazdák. Folklórbemutatók, kiállítások, rangos sportverseny és más fesztiváli látványosság teszi ezúttal is vonzóvá a keceli ajánlatot. A rendezvényfüzér pénteken délelőtt tíz órakor kezdődik az általános művelődési központban. Ekkor nyitják meg a környékbeli gyümölcsösökben, szőlőskertekben, szántóföldeken érlelt termények impozáns bemutatóját. Láthatunk majd a kiállításon összeállítást a helyi ipari üzemek termékeiből, s bizonnyal sokan figyelik majd érdeklődéssel milyen új, korszerű munkagépeket ajánl az Agroker Vállalat. Bizonyságul, hogy a helyi szőlősgazdák nem adták fel a borpiaci versenyt: a homokon termett legkiválóbb nedűkből kóstolót kínálnak a termelők a bemutató szomszédságában felépített pavilonnál. Közvetlenül az ünnepélyes megnyitó után kezdődik a Keceli Napok talán legrangosabb eseménye, az országos kettesfogat-hajtó derbi bajnoki döntője. Az első versenyszám: a díjhajtás. (Eredményhirdetés: délután háromkor). A nevezések alapján, népes mezőny — harmincöt fogat — áll majd rajthoz szombaton kilenc órakor. Biztosan sok néző lesz kíváncsi a maratonhajtásra, hiszen a sportág szerelmesei jól tudják: a keceli, homokos pálya a legjobb hajtókát, a legszívósabb lovakat is próbára teszi. (A terepverseny eredményhirdetése is délután három órakor lesz). A háromnapos küzdelem legérdekesebb mozzanataira természetesen vasárnap kerül majd sor. Reggel kilenckor kezdődik a nyílt kategória akadályhajtása. Dél körül pónifogatok indulnak a pályán és lovas ügyességi bemutató is lesz. 13 órától láthatjuk a derbi látványos befejező számát, a válogatott kategória akadályhajtását. A nagy érdeklődéssel várt bajnoki döntő ünnepélyes eredményhirdetését és a bajnokavatást követően a község központjában peregnek tovább az események. Öt órakor indul a színpompás szüreti fölvonulás. A vígságos-hangos menetben a feldíszített csézákon a község népviseletbe öltözött ifjúsága üdvözli az őszi termésköszöntő vigasságok zarándokait. Fellép majd a művelődési ház számos fesztiválon eredménnyel szereplő tánccsoportja is. A háromnapos rendezvény a megnyitó színhelyén, a Vasarely-mozaikkal díszített nevelési központban ér véget. Itt lesz a hagyományos „csőszpáros-hegybírós” táncest. Hajnalig áll a bál.. . F. P. J.
