Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-05 / 186. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. augusztus 5. SZOVJET LAP A MAGYAR ÁTALAKÍTÁSRÓL „A szocialista pluralizmus gyakorlati modellje” „A magyar átalakítás azért érté­kes, mert a szocialista pfuralizmus gyakorlati modellje" — mutat rá a Mezsdunarodnaja Zsizny című moszkvai lapban Oleg Rumjancev, a Szocialista Világrendszer Gazda­sági Intézetének tudományos mun­katársa. A folyóirat augusztusi szá­mában megjelent cikket a TASZSZ hírügynökség sajtószemléje alapján ismertetjük. A cikk szerzője megállapítja, hogy napjainkban ez a fogalom új fejlődési szakaszhoz érkezett: min­den állampolgár, illetve állampol­gári csoport egyre inkább él az ön­megvalósítás, az önszerveződés, a szabad véleményalkotás és a politi­kai akarat szabad kinyilvánításá­nak lehetőségével. „A magyar reform kulcskérdése a hatékony és rugalmas gazdaság lét­rehozása” — írja a szovjet szakértő. Hozzáfűzi: ez nem lehetséges az át­alakítás során kialakuló ellentmon­dások és konfliktusok rugalmas megoldásának biztosítása nélkül, s szükség van olyan önszabályozó me­chanizmusokra, amelyek fő feladata „a nem kielégítően demokratikus rendszerű hatalom átalakítása”. — A reform fő irányvonala — mutat rá a cikk — az, hogy erősítik és szélesítik a szocialista árugazda­ság meglévő piaci mechanizmusát, létrehozzák a néphatalom demok­ratikus szerveit, következetesen megvalósítják az egyének és a kö­zösségek alkotmányos jogait, s hí­vek maradnak azokhoz a szövetsé- gesi kötelezettségekhez, amelyek Magyarországra mint a szocialista közösség tagjára hárulnak. A magyarországi változás lénye­gét és tapasztalatait elemezve Oleg Rumjancev hangsúlyozza, hogy ezekből tanulni kell. Rámutat: nem lehet a reformot megvalósítani, ha nem rendelkeznek olyan egységes ideológiával, amely a társadalom életképességének minden területen történő komplex megújítására irá­nyul. „A reform során nem szabad megengedni a határozatlanságot, halogatást, huzavonát. A politikai kishitűség válságjelenségek kiala­kulásával és elmélyülésével jár — hangsúlyozza a Mezsdunarodnaja Zsizny cikke. BUKAREST 1,4 MILLIÁRD MÁRKÁT KÖVETEL A német nemzetiségűek kivándorlásáért Az NSZK kormánya arra törekszik, hogy minél több német nemzetiségű román állampolgár számára biztosítsa a kivándorlás lehetőségét — írta csütörtökön a Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet újság. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter megerősítette a lap azon értesülé­sét, hogy ebben az ügyben újabb tárgyalások folynak Bonn és Bukarest között. Részletekkel nem szolgált. Eddig évente mintegy 12 ezer — összesen körülbelül százezer — német távozhatott Romániá­ból. Még 230 ezren élnek az országban, s közülük nyolcvan százalék szeretne az NSZK-ba települni — írja a Süddeutsche Zeitung, bonni becslésekre hivatkozva. A lap szerint azonban további 180 ezer személy kiengedéséért Románia legkevesebb 1,4 milliárd márkát akar kapni. (A korábbi megállapodás értelmében Bonn évente százmillió márkát fizetett a tizenkétezer fős kivándorlási kvóta fejében.) Genscher tavaly decemberi bukaresti látogatásakor azt kérte, hogy emeljék legkevesebb 30 ezerre az évi keretet, s ugyanakkor engedélyezzék, hogy az otthon maradóknak Bonn fokozott anyagi és kulturális támogatást nyújthasson. Sevardnadze Kabulban Munkalátogatásra csütörtökön az afgán fővárosba érkezett Eduard Sevardna­dze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter. A kabuli repülőtéren Sevard- nadzét Abdul Vakil, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB PB tagja, külügyminiszter fogadta. Rust repülőgépre szállva nyilatkozott Széles mosollyal az arcán szállt fel Moszkvában Mathias Rust a Lufthansa gépére, hogy egy moszkvai börtönben töltött 14 hónapos büntetés után hazautaz­zék családjához. A húszéves fiatalember először nem volt hajlandó nyilatkozni a várakozó újságíróknak, de a gépen feloldódott és jókedvűen csevegett az utaskísérővel, sőt interjút adott az AP hírügynökségnek és az ABC amerikai tv-nek. Arra a kérdésre válaszolva, hogy szerinte a szovjet hatóságok miért engedték el négyéves börtönbüntetésének nagyobbik részét, Rust azt felelte, hogy emberies­ségi indokokból. Elmondta, hogy a börtönben néha ugyan elszigeteltnek érezte magát, de az ott töltött időnek voltak pozitív oldalai is. „Gyermekként szálltam le Moszkvában és most felnőttként távozom. Akárhogy is nézzük, ez is szép teljesítmény” — tréfálkozott az őt vallató újságírókkal. Komolyabbra fordítva a szót, Rust kijelentette: nem mond le arról, hogy a maga erejével is elősegítse a Kelet és Nyugat közeledését, de belátja, hogy nem szabad megsérteni az egyes országok törvényeit. Azt is elújságolta, hogy cellájában „egy kisebb könyvtárra való könyvet” olva­sott el, felfrissítette angoltudását, sőt oroszul is tanult. Rust elismerően szólt börtönőreiről, s mint mondta, humánusan, sőt kedvesen bántak vele. Pártpolitikai érdekek szerint kezelhető törvények? Korán tört ki a látványos választási háború a republikánusok és a demok­raták között, s a háborúban az első lövéseket Reagan elnök adta le. Az el­nök a héten két törvény körüli politikai manőverekkel állította George Bush szolgálatába — legalábbis Alán Crans- ton, a demokrata párt helyettes szená­tusi vezetője szerint — a Fehér Házat, szerdán pedig egy balul sikerült tréfá­val élezte ki a helyzetet. Amikor Reagant egy jobboldali új­ságíró megkérdezte, szükségesnek tart­ja-e, hogy a demokrata párt elnökje­löltje, Michael Dukakis tegye közzé a fizikai és szellemi állapotáról szóló ada­tokat, az elnök így válaszolt: „Csak nem fogok kikezdeni egy nyomorék­kal”. A megrökönyödést keltő kijelen­tést ugyan néhány perccel később már maga is rosszul sikerült tréfának nevez­te és sajnálatát fejezte ki, az ügy máris viharokat keltett: több vezető demok­rata párti politikus méltatlannak, ízlés­telennek nevezte a tréfát. Az elnököt többek között élesen bírálta emiatt Du­kakis alelnökjelöltje, Lloyd Bentsen szenátor és korábbi vetélytársa, Jesse Jackson is. Dukakis elnézően nyilatko­zott, szerinte mindenkivel történhet ilyen balul sikerült „elszólás”. Az ügy hátterében az áll, hogy az amerikai jobboldal egy különleges figu­rája, Lyndon Larouche, a magát de­mokrata pártinak valló, ám teljesen za­varos ideológiát hangoztató politikus a párt elnökjelölő tanácskozása idején kezdte terjeszteni azt a hírt, hogy Duka­kis kétszer állt depresszió miatt orvosi kezelés alatt — vagyis alkalmatlan az elnökségre. Dukakist ezután több lap is felkérte, tegye közzé az egészségi álla­potára vonatkozó adatokat, a jelölt azonban elutasította a kérést. 1972 óta, amikor az akkori alelnökjelöltről, Tho­mas Eagleton szenátorról kiderült, hogy pszichiátriai kezelés alatt állt, szo­kássá vált az ilyen adatok közzététele. Dukakis most közölte, hajlandó lesz a legfrisseb orvosi kontroll adatait is­mertetni, kezelőorvosa pedig, aki 17 éve látja el az elnökjelölt háziorvosá­nak tisztét, külön sajtókonferencián cáfolta, hogy páciense valaha is orvosi kezelésre szorult volna pszichiátriai okokból. Pártvezetői nem tisztességes politikai manővernek minősítették, hogy Rea­gan megvétózta a katonai költségvetési törvényt, amely pedig megadta a kért összegeket a Pentagonnak. A törvényt Frank Carlucci hadügyminiszter és Co­lin Powell tábornok, nemzetbiztonsági tanácsadó elfogadhatónak minősítette — Bush viszont arra kérte elnökét, hogy emeljen vétót, azzal az indoklás­sal, hogy a tervezet nem juttat kellő fedezetet az- űrfegyverkezési program javasolt folytatásához. A republikánu­sok ezzel akarják azt a látszatot kelteni, hogy ők az egyedüli letéteményesei a Reagan-féle fegyverkezési program­nak, a demokraták pedig nem törőd­nek az Egyesült Államok biztonságá­val. Reagan egy másik törvény érvény­ben hagyásával is Bushnak igyekezett kedvezni: az elnök nem vétózta meg azt az előírást, hogy a gyárbezárásokat, a nagyobb szabású elbocsátásokat a munkáltatók kötelesek hatvan nappal kprábban a dolgozók tudomására hoz­ni. Az elnök korábban emiatt vétózta meg a kereskedelmi törvényt, most vi­szont — ellenvetéseit fenntartva — hagyta érvénybe lépni a rendelkezést, mert a vétó ártott volna Bush esélyei­nek a munkás szavazók között. A de­mokrata vezetés most éles hangon tá­madja a Fehér Házat azért, hogy a törvényeket a pártpolitikai érdekeknek megfelelően tetszése szerint kezeli. Husszein palesztinjai A PFSZ VB Bagdadban, a már szabadságon lévő izraeli parlament Jeruzsá­lemben ül össze rendkívüli tanácskozásra Husszein jordániai király múlt hétvé­gi bejelentése nyomán, miszerint többé „nem törődik” az Izrael által megszállt palesztin területekkel. Feloszlatták a jordániai parlament alsóházát, amelynek 60 tagja közül 30 Ciszjordániából származik, csökkentik a megszállt területek­kel foglalkozó ammani minisztérium tisztségviselőinek számát és tevékenységi körét, feloszlatják azokat a jordániai-PFSZ bizottságokat, amelyek a meg­szállt területeknek szánt segélyeket gondozzák. Jordánia többé nem ad pénzt a megszállt területek gazdaságának, egészségügyének és oktatásának támoga­tására, felmondja' 1986-ban meghirdetett 1,4 milliárd dolláros fejlesztési tervét. Mindezt arra való hivatkozással, hogy a megszállt területek egyetlen törvényes képviselője a PFSZ — tehát Jordániának e területekhez többé nincs köze. Tény, hogy az Arab Liga már 1974-ben a megszállt Ciszjordánia és a gázai övezet egyetlen törvényes képviselőjének minősítette a PFSZ-t, s ez azóta látszólag nem vitatéma az arab világban. Miért hát, hogy 14 évvel később Husszein király „elismerése” mégis akkora felzúdulást vált ki? Hiszen ráadásul olyasvalamiről mondott le most, ami nemcsak „elvilég” (1974 óta), hanem gyakorlatilag sem az övé már 1967, az izraeli megszállás óta. A/PFSZ, képviseleti joga birtokában, a nyolcvanas évek eleje óta ráneheze­dő sokoldalú nyomás közepette — Jasszer Arafat vb-elnök vezetésével — valamiféle együttműködésre törekszik Jordániával. Izraelnek és az Egyesült Államoknak ugyanis Jordánia elfogadható tárgyalópartner, a PFSZ nem az. Az 1985-ben Arafat és Husszein aláírásával is megpecsételt együttműködés azonban nem hozott eredményt, mert Jordániában úgy látták, a PFSZ mégsem hajlandó olyan engedményeket tenni Izraelnek, amelyek alapján tárgyalások kezdődhetnének. Időközben kitört a megszállt területek lakosainak lázadása, amely ma is tart. Az a tény, hogy a lázongókat a PFSZ illegális helyi szervezetei vezetik, mintegy belülről is lehetetlenné teszi Jordániának a PFSZ-szel való együttmű­ködést. Amman befolyása csökken a megszállt területeken, s ennek hátterében az is meghúzódik, hogy a nyolcvanas évek elején Jordánia, mint „frontország” még évi 2,5 milliárd dollárt kapott az Öböl menti olajtermelő királyságoktól, az összeg azonban mostanára legföljebb évi 1 milliárd dollára apadt: Jordániá­nak nincs pénze ciszjordániai szerepe fenntartására. Izraelben viszont Jordánia eddigi próbálkozásai osztatlan támogatásra ta­láltak a koalíciós kormány munkapárti szárnyánál. Az izraeli Munkapárt régóta hirdeti, hogy a helyzetet Jordániával együtt kell megoldani, a PFSZ kihagyásával. A kormány jobboldali, LIKUD-számya ezt illúziónak tartja, persze a PFSZ-szel ők sem hajlandók szóba állni, legalábbis a megszállt területek ügyéről nem. Furcsa módon azonban az izraeli jobboldal körében hagyománya van egy másfajta törekvésnek a PFSZ-szel kapcsolatban: 1970-ben, a jordániai polgár- háború, a „fekete szeptember” idején Sáron tábornok — az 1982-es PFSZ-elle- nes libanoni invázió idején hadügyminiszter — már javasolta, hogy Izraelnek Husszein király helyett a PFSZ-t kellene támogatnia Jordániában. Ebben az a logika, hogy a PFSZ szerezné meg a hatalmat Jordániában — az ország lakosságának több mint 50 százaléka palesztin, a többi beduin —, akkor lenne „palesztin állam”. Izraeltől — e logika szerint — többé senki sem követelhetné a megszállt területeket egy független palesztin állam megalapítása céljából. S most, néhány héttel ezelőtt Basszám Abu Sarif, a PFSZ szóvivője nyilvános­ságra hozta, hogy a LIKUD-párti izraeli kormányfő, Samir Ceausescu román elnök közvetítésével ajánlatot tett a PFSZ-nek: hagyják Jordániát, a PFSZ vegye át a megszállt területeken egy esetleges önkormányzat irányítását, s csak a katonai felügyelet maradjon izraeli kézben. Az értesülést az izraeli kormány egyik munkapárti minisztere is megerősítette — bár bírálólag —, de Samir mereven cáfolta. Ám a hír, amilyen valószínűtlennek tűnhet, éppoly sugalma­zó is lehet: az izraeli jobboldalon tovább élnek a remények, hogy a PFSZ-t Jordániára lehetne uszítani. Ráadásul mindez Izraelben a novemberben esedékes parlamenti választások egyik tétje, s a LIKUD a Jordániával való egyeztetés kizárásával is nehezíteni akarja a Munkapárt helyzetét. Husszein király döntése kapórajön: bizonyítani látszik, hogy a Jordániával való megegyezésnek nincs jövője. De miért is segítene a király a LIKUD-nak? A legvalószínűbb az, hogy a PFSZ és az izraeli kormány egy része közötti puhatolózásokról Jordániában is időben értesültek. Az uralkodó tehát úgy gondolkodhatott, hogy most „megmutatja” a PFSZ-nek, s aztán a szervezet megnézheti, mire megy Jordánia nélkül. Hiszen Jordánia nélkül az amerikai kormány sem hajlandó szóba állni a PFSZ-szel. Ammanban úgy vélhetik: ha a PFSZ majd lemond az önállóskodásról, a „megtért” szervezet könnyebben kezelhetővé válik egy amerikai—izraeli—jordániai megoldás keresése közben. Mészáros György Grósz Károly fogadta London főpolgármesterét Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön az Országházban fogadta Sir Greville Spratt-et, a londoni City főpolgármesterét, aki Iványi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására szerdán érkezett Budapestre. A találkozón jelen volt Iványi Pál. Vitaanyag a szakszervezeti bérreform-elképzelésekről A Szakszervezetek Országos Taná­csának vezető testületéi a közelmúlt­ban megtárgyalták a SZOT bérreform­bizottsága által készített és az ágazati szakszervezetekkel, több vállalati gaz­dasági vezetővel, valamint a Szakszer­vezetek Elméleti Kutató Intézetével egyeztetett szakszervezeti bérreform­koncepciót. Olyan döntés született, hogy a tervezetet széles körben meg kell vitatni a szakszervezeti tagsággal. A tagsági vita munkaanyagát a SZOT kulturális, agitációs és propa­gandaosztálya Kérdezték című 88/3-as számú kiadványában megjelentette. A több százezer példányban ki­nyomtatott füzet a közeli napokban eljut minden üzem, vállalat, intézmény szakszervezeti alapszervezetébe, min­den érdeklődő szakszervezeti bizalmi és tag számára hozzáférhetővé válik. (MTI) Az Országos Cigánytanács kérése Az Országos Cigánytanács vezetői az elmúlt hetekben sorra látogatták azokat a megyéket, ahol sok cigány él. Arról tájékozódtak, hogy van-e alapja a „bőrfejüek” támadásáról szóló különböző híreszteléseknek. Bebizonyosodott, hogy a felkeresett településeken ilyen támadásokra nem került sor. A pánikot a „bőrfejüek” feltűnése okozta. Az Országos Cigánytanács a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsé­gével közösen arra kéri a cigány lakosságot, hogy ne higgyen a rémhíreknek, ne keltsen feleslegesen pánikot. Felhívja a figyelmet arra, hogy a verekedések provoká- lása, kezdeményezése ugyanúgy veszélyezteti a közrendet, a közbiztonságot, mint a „bőrfejüek” fellépése. (MTI) Tűz a Debreceni Tartósítóipari Kombinátban Csütörtökön reggel 8 óra körül, ed­dig ismeretlen okokból tűz keletkezett a Debreceni Tartósítóipari Kombinát 2-es számú, a város külterületén lévő göngyölegtelepén. A tüzet az ott dolgo­zók észlelték, s azonnal értesítették a vállalat központját és a tűzoltókat. A tűzoltóság 'hagy erőkkel vonult a helyszínre;' Az Oltásban 15 kocsi vett részt: a debrecenieknek Hajdú-Bihar többi városából és a szomszédos me­gyeszékhelyről, Nyíregyházáról is érke­zett segítség. Az oltást nagymértékben nehezítette a rendkívül erős szél, amely továbbvitte a parazsat, s egymás után gyújtotta meg a telepen tárolt műanyag és farekeszeket, ládákat, raklapokat. Az értékek mentésébe a néphadsereg több mint kétszáz katonáján kívül a kombinát központjának 200 dolgozója is bekapcsolódott. A tűzoltók és áldo­zatkész segítőik munkájának köszönhe­tően a göngyölegek egy részét sikerült épségben megmenteni. A tüzet 3 órás küzdelem után 11 órára oltották el. Az oltásban heten megsérültek. Egy gyári dolgozót a mentők a helyszínen részesí­tettek elsősegélyben, két személyt enyhe füstmérgezéssel kórházba szállítottak, őket megfigyelés alatt tartják. Négy könnyű égési sérültet a Debreceni Or­vostudományi Egyetem Bőrgyógyásza­ti Klinikájáról — gyógykezelés után — már a kora délutáni órákban hazaen­gedtek.. A sérültek között 4 tűzoltó van. Eddigi becslések szerint a tűz 15 mil­lió forint értékű kárt okozott. Nagy Gábor, a tartósítóipari kombinát ve­zérigazgatója az MTI tudósítójának el­mondotta, hogy a károk ellenére, illet­ve göngyöleghiány miatt nem lesz fenn­akadás a szállításokban. A tűzeset okának megállapítására és körülményeinek tisztázására a rendőr­ség szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot. (MTI) Emberölésért életfogytig tartó fegyház Emberölés bűntettében hirdetett íté­letet csütörtökön a Veszprém Megyei Bíróság Turbán Jakab büntetőtanácsa. Merzsán Tibor 35 éves, vöröstói la­kos, aki idült alkoholizmusából eredő durva és agresszív magatartása miatt már többször állt bíróság előtt, 1988. január 7-én halálra verte feleségét, 3 kiskorú gyermekének anyját. A bíróság Merzsán Tibort különös kegyetlenség­gel elkövetett emberölés bűntettében marasztalta el, s ezért — többszörös visszaesőként — életfogytig tartó fegy- házra ítélte és tíz évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A bíróság elren­delte a vádlott alkoholizmusának •kényszergyógyítását is. Az ítéletet az ügyész tudomásul vet­te, a vádlott és védője enyhítésért fel­lebbezett. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ELHUNYT TOMANEK NÁNDOR TomanekNándor kiváló művész 66 éves korában, hosszas betegség után csütörtö­kön elhunyt. Kívánsága szerint a végső búcsún csak a legszűkebb család vesz részt. Művelődési Minisztérium, Magyar Színházművészeti Szövetség, Vígszínház Igazgatósága MEDGYESSY PÉTER MINISZTERELNÖK-HELYETTES HEVES MEGYEI IFJÚSÁGI TÁBOROKBAN ■ Heves megyei nyári ifjúsági táborokat látogatott meg Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese. Kíséretében volt Rrálikné Cser Erzsébet, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Elsőként a Hatvani Konzervgyárat kereste fel. Ott Barta Alajos, a Heves megyei pártbizottság első titkára és Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke fogadta, á tájékoztatta a konzervgyár diák munkásainak életéről. Mint elmondták, az idén immár tizedik esztendeje annak, hogy nyaranta — a csúcsidőszakban — mintegy 500 középiskolás segíti a gyár munkáját. A szá­mítások szerint évente mintegy 60-65 millió forint termelési értéket produkálnak. Eperjesi László, a konzervgyár igazgatója rámutatott, hogy nélkülözhetetlen szá­mukra a diákok segítsége, majd arról szólt, hogy a fiatalok minden évben viszony­lag könnyen és hamar beilleszkednek a munkásközösségekbe, s nem egy hasznos, újító ötletük is akad. A gyárlátogatást követő fórumon kiderült, hogy a fiatalok is szívesen jönnek vissza erre a munkahelyre: érzik, hogy szükség van rájuk s azt is, hogy mind anyagilag, mind erkölcsileg elismerik a teljesítményüket. Hatvanból Hortra, a Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság területén szerve­zett építőtáborba utazott a miniszterelnök-helyettes, ahol a gazdaság nyári mun­káiba bekapcsolódó középiskolásokkal találkozott. (MTI) LOTTÓNYERŐSZÁMOK A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 31. heti lottónyerőszá­mok a következők: 28, 33, 48, 49, 58 (MTI) ELNÖKVÁLASZTÁSI KÜZDELEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom