Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-31 / 208. szám
1988. augusztus 31. • PETŐFI NÉPE • 5 \ Kiskunhalasi Baromfifel- dolgozó Vállalat félév utáni helyzetéből nehéz messzemenő következtetéseket levonni. Ugyanis, a csirke feldolgozása egész évben egyenletes munkát ad, viszont a víziszárnyasok értékesítése a május és október hónapok közötti időszakra esik. így utóbbiak termelési költsége már az első félévben terheli a vállalat kasszáját. — A felvásárlásokat szerződés szerint megfelelő ütemben teljesítette vállalatunk — tájékoztatott Boda Endre termelési főmérnök. — Exportlehetőségeinket úgy alakítottuk ki, hogy a brojlercsirke értékesítésével év közben ne legyenek gondjaink, mert ez a tevékenység alapvetően meghatározza a vállalat helyzetét. Bár a csirke nem nyereséges, dollárért jól eladható. Termékeink eljutnak nemcsak a Szovjetunióba, hanem Kuvaitba, Hollandiába, NSZK-ba és darabolva Olaszországban is vevőre találnak. Előrelépést jelent, hogy az exportkövetelményeket kielégítő higiéniai jellegű beruházás megvalósításával a libamájat, idén először, közvetlenül a kiskunhalasi üzemből exportáljuk. Pecsenyekacsából túltermelés miatt gond lehet az értékesítéssel — hallottam a kiskunhalasi szakembertől. Mivel a belföldi vevőközönséggel nem kedveltették meg a fogyasztását, az érdekelteknek komoly reklámtevékenységbe kell kezdeniük. Ez viszont azzal a kötelezettséggel jár, hogy a keresletet jó színvonalon később is ki kell majd elégíteni. Egész és darabolt csirkéből a valutakitermelés mellett is ellátják a belföldi kereskedelmet. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat nem tartozik a nagyok közé, nem is konkurálhatnak a húsiparral, mégsem vallanak szégyent a vevők kegyeiért folytatott versenyben, mondotta a termelési főmérnök. Külföldön extra igények kielégitésével próbálnak piacon maradni. Néhány éve igyekeznek mindent megtenni a termék eladhatóságának, illetve árának növeléséért. A versenypozíciójuk mégis a nyugati termelők erős állami támogatásától, és sok esetben a saját termelésük védelmében hozott diszkriminációs intézkedésektől függ. Mindenesetre az első félév adatai alapján a halasi üzem termelése biztatóan alakult. Rubelelszámolású árbevételét 50, míg dollár értékű eladásait 20 százalékkal növelte. A tavalyi 30 ezer tonnával szemben idén 32 ezer tonna baromfit szeretnének feldolgozni. K. Á. NEM VALLANAK SZÉGYENT A VERSENYBEN Keresett a halasi baromfi • Simon Károlyné és László Benőné válogatja és osztályozza a libamájat. • Csomagolják a darabolt csirkét. 0 Pecsenyekacsák a szalagon. • Ez a csirkeszáliítmány Jugoszláviába indul. (Tóth Sándor felvételei) Az ismeretlen gömbvillám Ha a földön tapasztalt még ismeretlen természeti jelenségeket rangsorolnánk, alighanem az elsők között kapna helyet a gömbvillám. Ez a rejtélyes „ménkű” olykor a leglehetetlenebb időben és helyen jelenik meg. A gömbvillám, ellentétben „testvérével”, a zivatarokat kísérő „istennyilákkal”, a legderűsebb időben, kánikulában, fagyos hidegben is képes felbukkani — gurulva a földön vagy lebegve a föld felett. Mérete meglehetősen tág határok között mozog: akad borsószem nagyságú, de megfigyeltek már 6-7 méter átmérőjűt is. A gömbvillámot mint jelenséget a tudósok már évszázadok óta figyelik. Tulajdonságaiból mindössze annyit sikerült megfigyelni, hogy előszeretettel bújik be a kéményeken, az ablakokon és különösen vonzódik a fémtárgyakhoz, amelyeket a másodperc tört része alatt — nem tévedés a szóhasználat — elpárologtat. Energiáját már az 1750-es években egy Richmann nevű orosz fizikus (Lomonoszov munkatársa volt) próbálta megmérni, de a ritka művelet következtében életét vesztette. A gömbvillámkutatásokkal, -megfigyelésekkel kapcsolatban nemrégen tudományos konferenciát tartottak Tokióban, amelyen magyar részről ott volt Egely György, a Központi Fizikai Kutató Intézet munkatársa. A magyar hőfizikus egyedül foglalkozik hazánkban tudományos alapon a gömbvillámok kutatásával. — Mi a gömbvillám lényege? — tettük fel a kérdést a kutatónak. — Ez a jelenség a természetnek olyan rejtélyes megnyilvánulása, hogy eddig még senki sem volt képes akár csak részben is megfejteni, jóllehet számtalan megfigyelést rögzítettek már róla. Japánban például sikerült videóra is felvenni. Ám az így tapasztalt gömbvillámok felbukkanásai nyomán észlelt hatásokból sem lehet következtetni általános törvényszerűségre. — Mondana ezekre példákat? — Szívesen. Megfigyeltek olyan esetet, hogy a gömbvillám megjelent és azon nyomban el is tűnt, nem hagyva maga után semmiféle kárt. Persze, ez a ritkább. Az ismeretlen ménkű legtöbbször kellemetlen nyomokkal jelzi, hogy ott járt. Egyebek között évekig tartó fejfájást okozott azoknak az embereknek, akik mellett közelről elhaladt. A másik tünet pedig még ennél is furcsább: az illetőnek, aki rövid távolságról észlelte a gömbvillámot, olyan rendkivüli érzékelés fejlődött ki az ujjaiban, hogy százszázalékos pontossággal meg tudta mutatni a falban húzódó villany- vezeték útját; persze csak akkor, ha abban áram folyt. Ami az egyéb anyagokra gyakorolt hatását illeti, a vele érintkezett fémek egy részét megsemmisíti; egyszerűen elpárologtatja. Voltak olyan megfigyelések is, hogy a földdarabon, amelyen a gömbvillám végiggurult, hosszú évekig egyáltalán nem termett meg semmiféle növény. — Hazánkban mennyire gyakoriak a gömbvillámok? — Évente mintegy 4 ezer eset fordul elő. Ez azt jelenti, hogy minden ötezredik ember szemtanúja ilyen furcsaságnak, Japánban viszont minden negyvenedik. A távol-keleti országban tehát sokszorosan több gömbvillám jelenik meg, mint nálunk. A gömbölyű ménkűre jellemző az is, hogy zömében a hegyes vidékeken látható. — Milyen hasznot ígér ez a kutatás? — A kérdésre ma még csak sejtelmes válasz sem adható. Az viszont tény: a gömbvillámban olyan fizikai, esetleg kémiai törvényszerűségek rejtőznek, amelyeknek megismerése nagy lépéssel vihetné előre a természettudományokat. Már történelminek tekinthető példa erre a rádium felfedezése, amellyel a Curie házaspár ajándékozta meg az emberiséget. — Hogyan szeretett bele ebbe a témába? '— Ez talán az egyéniségemmel magyarázható. Kutató mérnök vagyok, az atomerőművek biztonsági berendezéseivel foglalkozom. Ma még ez sem tartozik a rutinmunkák közé, de a gömbvillám ennél sokkal bonyolultabb. Engem mindig az ismeretlenek vonzottak. Ezért választottam ezt a témát, ami minden bizonnyal kitölti majd az egész életemet. — Látott már gömbvillámot? — Sajnos, vagy ki tudja, szerencsére, de még nem. A vele kapcsolatos észrevételeket viszont szorgalmasan gyűjtöm. Hazánk területéről mintegy ötszáz észrevételt jegyeztem már fel, amelyekről természetesen a tokiói konferencián is beszámoltam. i— Hogyan tovább? — Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy folytatom a gömbvillám- kutatásokat is, ám ehhez én egyedül kevés vagyok. Ezért szeretném megkérni azokat az embereket, akik gömbvillámmal találkoznak, gömbvillámot látnak, vegyék a fáradságot és valamilyen úton-módon tudassák velem a látottakat. Ha a tapasztalt ménkű netán valamilyen nyomot hagy maga után, ne bolygassák meg a helyszínt, hanem azonnal jelezzék, és én a helyszínre sietek. A Központi Fizikai Kutató Intézetben mindig megtalálnak. Sóra Sándor SZOVJET TUDOMÁNYOS ÉLET Áttérés az önelszámolásra A kísérleti, tervezői és tudományos kutatómunkák legfrissebb díjazási rendszere a Szovjetunióban a különböző tudományos szervezetek számára új pénzügyi-gazdálkodási formára való átállás alapjait vetette meg. Az új dokumentum szerint a tudományos kutatóintézetek munkájának finanszírozásáról áttérnek a konkrét kutatómunkák premizálására, és az állami támogatás mértékét minden egyes esetben vizsgálat útján döntik el. Az így megtakarított pénzösszeg az év végén jutalmazásra fordítható. Azok az összegek, amelyek a nyersanyagra, elektromos áramra és más egyébre szánt kiadásból megmaradtak, a tudományos-technikai és szociális fejlesztésre szánt alapba kerülhetnek. A későbbiekben az intézet anyagi-technikai bázisának fejlesztésére, kutatásokra, lakóházak építésére, szanatóriumi és üdülői beutalókra lehet költeni. A tudományos testületek vállalatok számára végzett munkáját szerződésben megállapított bérek szerint fogják fizetni. Egyidejűleg szabályozzák azt is, hogy a tudományos intézetek ugyancsak a tudományos-technikai fejlesztésre, a szociális alapba és a jutalmazásra fordítandó. A nagyobb munkákra az állam a továbbiakban is megadja a szükséges anyagi támogatást. (APN MTI-Press) Futószalagon a Skoda Favorit O A legújabb Skoda gépkocsi, a Favorit ösz- szeszerelő műhelyében. A gépkocsi sorozatgyártása 1988. augusztus 1- jén kezdődött. (MTI- fotó)
