Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-25 / 203. szám

1988. augusztus 25. • PETŐFI NÉPE • 3 TÁJÉKOZTATÓ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának 1988. augusztus 23-ai HATÁROZATA a megyei pártbizottságnak az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladataira A megyei pártbizottság és szervei munkájának nyilvánossága A megyei pártbizottság, a végrehajtó bizottság és a munkabizottságok éves (fél­éves) munkatervei jelenjenek meg az Időszaki Tájékoztatóban. I. A pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatok megfogalmazásával az a testület célja, hogy áttekintse a legutóbbi megyei pártértekezlet doku­mentumait, és az 1987. szeptember 22- ei, a gazdasági, társadalmi kibontako­zási program megyei feladatairól ho­zott határozatunk Végrehajtását, illet­ve, hogy hozzáigazítsa az azokban megfogalmazott feladatokat a megvál­tozott társadalmi, gazdasági, politikai követelményekhez. Az országos párt­értekezlet után megyénkben is esély te­remtődött a politikai munka minden- oldalú megváltoztatására, a párt tekin­télyének növelésére, eddigi védekező álláspontból a kezdeményezésbe törté­nő elmozdulásra. Az említett doku­mentumokban foglalt feladatok végre­hajtása, tartalmát és ütemét tekintve sem minősíthető megfelelőnek, a gyor­san, kedvezőtlenül változó körülmé­nyek, de a pártszervek és -szervezetek munkájának fogyatékosságai miatt sem. Számos kritika érte a megyei párt- bizottság tevékenységét is. A bírálatok forrása a gyakran jogos türelmetlenség, amit erősít a jobb- és baloldali töltésű demagógia is. A hata­lomgyakorlásban még ma is több tele­pülésünkön fellelhetők paternalisztikus módszerek és kinyilatkoztatásokon ala­puló leegyszerűsítések. Még mindig nem indult el az a folyamat, amelynek eredményeként a párttagságot, a közvé­leményt a döntések előtt megkérdeznék. Még nem születtek meg azok a megyei és helyi fórumok, ahol az eltérő vélemé­nyek érdemi vitában megütközhetnek, s ahol a megoldandó feladatok valós és szükséges sorrendje kialakul. Míg a korábbi határozatok — az ak­kori gyakorlatnak megfelelően — túl­nyomórészt a megye gazdasági, társa­dalmi fejlődésének egyes feladataival foglalkoztak, addig a megyei pártbi­zottság most egy belátható időszakra, a következő megyei pártértekezletig fo­galmazza meg a pártmunka megújításá­val, saját munkamódszerének és mun­kastílusának megváltoztatásával, a párt politikai irányítószerepével kapcsolatos feladatokat. Ezáltal akar befolyást gya­korolni a megye társadalmi, gazdasági életének legfontosabb folyamataira. A megyei pártbizottság tagjai nem tartják szükségesnek megyei pártérte­kezlet összehívását, mert úgy ítélik meg, hogy a testület és szervei mostani összetételükben nem akadályozzák egy új stílusú irányítómunka kialakítását. A testületen belüli személycserék is csak olyan mértékben indokoltak, amit kooptálással biztosítani lehet, illetve amelyek a közvetlen delegálás módsze­rével megoldhatók. A politikai munkában is érvényesíte­ni kell a teljesítményelvet, amelynek legfontosabb mérőeszköze: a cselekvő közmegegyezés kialakítása. A megyei pártbizottság nem vállalhatja át a terü­leti pártszervek, az állami és társadalmi szervek, a gazdasági irányítás feladata­it. A döntésre jogosultnak mindent ha­ladéktalanul meg kell tennie, amit saját hatáskörében megtehet, nem kell és nem szabad utasítást várni olyan kér­désekre, amelyekben döntési felhatal­mazással bír. Ugyanakkor az átgondo­latlanságból, a kapkodásból eredő hi­bát is el kell kerülni. A megyei pártbizottság úgy tud meg­felelni a vele szemben támasztott új kö­vetelményeknek, ha alapvetően meg­változtatja eddigi gyakorlatát. Ennek leglényegesebb alapelve legyen, hogy politikai eszközökkel befolyásolja a tár­sadalmi, gazdasági folyamatokat, és ne kísérelje meg ezek részleteit irányítani. Ki kell alakítani a hatalomgyakorlás szintenkénti eszközrendszerét. Fontos feladat a közvéleményt ér­deklő, legfontosabb kérdésekkel való folyamatos foglalkozás, mégpedig a pártszervek és -szervezetek véleményére támaszkodva. A pártmunka megújulá­sának lényeges garanciája a nyilvános­ság. Meg kell szüntetni a pártszervek működése körül kialakult titokzatossá­got a döntés-előkészítő munkában, az ellenőrzésben és a felelősségre vonásban is. A testület feladata az is, hogy az eddi­ginél lényegesen hatékonyabb ellenőr­zési rendszert működtessen, érvényesít­se a végrehajtásért való felelősség elvét. Eddigi gyakorlatunk miatt jellemző, hogy ahol a legerősebbnek kellene len­ni munkánknak, ott a leggyengébb: az alapszervetekben. A megyei pártbizott­ság célja, hogy pártalapszervezeteink munkáját a politikai háttér biztosításá­val, a személyi és anyagi feltételek javí­tásával segítse. Feladatának tekinti a szervezeti élet javítását, irányítómun­kájának korszerűsítését, a pártközvéle- mény-kutatás megszervezését, a bürok­ratikus elemek megszüntetését. A gazdaságirányító munkában a vál­tozás fő irányát abban látja a testület, hogy — a gazdaság és a társadalom folyamatainak együttes kezelésével — a népgazdasági célok és a megye sajá­tosságainak figyelembevételével történ­jen gazdaságpolitikai stratégiánk kiala­kítása. A gazdaságpolitikai munka súlypontját a termelésről a lakosságot közvetlenül is érintő, sorsát meghatá­rozó folyamatokra — így a foglalkoz­tatási helyzet, az életszínvonal, az ellá­tás, a lakossági infrastruktúra alakulá­sára — kell helyezni. A párt politikája megvalósulásának kulcsfontosságú biztosítéka a káderpo­litika elveinek érvényesítése. A sokszor hangoztatott káderpolitikai elvek és a gyakorlat között mély szakadék kelet­kezett, ezért megyénk káderpolitikája is radikális megújítást igényel. A ká­dermunka fejlesztésének fontos feltéte­le a kiválasztódás folyamatának de­mokratikus biztosítása, amely véget vet a kiválasztás mostani gyakorlatának. A pártbizottság ésszerűsíti káderha­táskörét annak a rendezőelvnek a figye­lembevételével, hogy a párttisztségeken kívül csak a megye szempontjából meg­határozó vezetői beosztások maradja­nak megyei hatáskörben, a többi kerül­jön a területileg illetékes pártszervek­hez, vagy kerüljenek ki a párt hatáskö­réből. Elkerülhetetlen a megyei pártap­parátus mostani struktúrájának meg­változtatása is, annak az igénynek meg­felelve, hogy eleget tudjon tenni a testü­letek támasztotta követelményeknek. Á megyei pártbizottság tisztázza kap­csolatrendszerét az állami és társadalmi szervezetekkel. Munkájuk politikai be­folyásolásában a testületek kommunis­ta tagjaira épít, akiket döntései előkészí­tésének folyamatába is bevon a döntés­sel való azonosulás és annak hatéko­nyabb képviselete érdekében. A testület apolitikai folyamatokat figyelemmel kí­sérve, ajánlásokkal befolyásolja a társa­dalmi és tömegszérvezetek munkáját úgy, hogy maximálisan érvényesüljön önállóságuk, de politikai felelősségük is. II. 1) Megyei pártbizottságunk akkor képes a megyében tapasztalható folya­matok élére állni, ha nő a testület szere­pe és felelőssége az irányítómunkában. Ennek alapja a testületi tagok aktivitá­sának növekedése, részvétele a döntés­előkészítésben és a képviseletben, amely magába foglalhatja a testületen belüli önszerveződést is szakmák, érdeklődés, területi és térségi érdekek alapján. A pártbizottság tekintse át és változ­tassa meg munkastílusát és munkamód­szerét. Ennek során tárja fel és részletez­ze a hatalomgyakorlás eszközrendsze­rét, a politikai befolyásolás lehetőségeit, a testület helyét és szerepét a társadalmi­gazdasági folyamatok, az országos poli­tika alakításában, a megváltozott politi­kai intézményrendszeren belüli helyét. A munka elvégzésére a testület bízzon meg munkabizottságot. A testület munkaterve összeállítása­kor olyan napirendek megtárgyalását kezdeményezze, amelyek megfelelnek a javaslat I. fejezetében megfogalmazott elveknek. Csökkentse a külső előadók­tól kért tájékoztatások számát. A testü­let munkatervét kezelje rugalmasan, na­pirendjét szükség szerint bővítse vagy csökkentse. A megyei pártbizottság munkájának megújításához a szükséges mértékig gondoskodjon a testületi tagok indokolt cseréjéről, biztosítsa a testületi tagok munkájához szükséges segítséget. A tes­tület által létrehozott káderbizottság fo­lyamatosan végezze tevékenységét, ki­bővített feladatkörének megfelelően kí­sérje figyelemmel a pártbizottság hatás­körébe tartozók munkáját, tevékenysé­gét, és szükség szerint kezdeményezzen kádercseréket. A testület kiemelkedő fontosságú kérdések véleményezésére hozzon létre tanácsadó testületet, amelynek összeté­telére a végrehajtó bizottság tegyen ja­vaslatot. A megyei pártbizottság tekint­se át jelenlegi munkabizottságainak mű­ködését. Hozzon létre konkrét felada­tokra szakértőkből álló ad hoc bizottsá­gokat, amelyek munkájába szükség sze­rint vonjon be pártonkívülieket is. 2) A döntési mechanizmusnak csak az egyik eleme a döntéshozatal. A megyei pártbizottság akkor tud a megye politi­kai viszonyaira hatással lenni, ha dönté­seit végrehajtják. A határozatok közzététele és nyilván­tartásának mostani rendszere korsze­rűtlen, végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése nem megoldott. A végre­hajtó bizottság tegyen javaslatot az elle­nőrző munka elveinek és gyakorlati módszereinek kidolgozására. 3) Változtatni szükséges a megyei pártbizottság irányítómunkáján, úgy, hogy nőjön az irányított pártszervek és -szervezetek önállósága, egyben felelős­sége, informáltsága, beavatottsága. amihez hozzátartozik a kérdezés és a vé­leményalkotás joga is. A helyi politikai szervezetek hatékonyságának mércéje, hogy saját környezetükben mennyire képesek közmegegyezést teremteni a legfontosabb kérdésekben. A pártbizottság tagjaiból álló munka- csoport vizsgálja meg a testület irányító- munkájánakeszközrendszerét, módsze­reit, dolgozzon ki javaslatot megújítá­sukra. A bizottság javaslatait terjessze a pártbizottságelé. A megyei pártbizottság munkájának párton belüli nyilvánossága A megyei pártbizottság munkája so­rán segítse, hogy az alapszervezetek a helyi politikai élet irányító fórumai le­gyenek. Az alapszervezetek önállóságá­nak növelése ne jelentse a segítségnyúj­tás elmaradását. 4) Politikai elhatározásaink sorsának meghatározói a vezetők. A megyei párt- bizottság nem odázhatja el a szükséges személyi döntések meghozatalát. A megyei pártbizottság racionalizálja káderhatásköri listáját, csökkentse a hatáskörébe tartozók számát. A kádercseréknél a legfontosabb szempont az alkalmasság, a rátermett­ség, a társadalmi-gazdasági kibontako­záshoz és a megújuláshoz való viszony legyen. A vezetők munkájának megíté­lésében az általuk nyújtott teljesítmény döntsön. A választott tisztségek betöltésénél már most alkalmazzuk a demokratikus választási lehetőségeket (jelölést előké­szítő bizottság működtetése, többes jelö­lés, közvetlen választás, delegálás, titkos szavazás, visszahívás). A megyei pártbi­zottság folytasson nyílt, határozott ká­derpolitikát, amely kellő időt biztosít a kádermozgások lebonyolításához. 5) A megyei pártbizottság munkájá­nak társadalmasítását, döntéseinek szé­lesebb megismertetését, az azokkal tör­ténő azonosulást, ugyanakkor a dönté­sekért vállalt felelősség növekedését is a nyilvánosság szolgálja. A testület munkáját a nyíltság jelle­mezze. Készüljön javaslat a nyilvános­ság kiterjesztésére, a tájékoztatáspoliti­ka feladataira. A pártszervezetek jobb tájékoztatása érdekében szükséges a megyei pártbi­zottság tájékoztatási gyakorlatának megreformálása. Az Időszaki Tájékoz­tató tartalmazza az alapszervezetek mű­ködéséhez szükséges információkat is. Létre kell hozni, illetve a meglévő fó­rumokat alkalmassá kell tenni arra, hogy tények és érvek összeállításával, terjesztésével segítsék az emberek meg­győzését. Az érvanyagok összeállításá­ban és terjesztésében a pártoktatás kap­jon nagyobb szerepet. Az agitációs és propaganda-munkabizottság foglal­kozzon ezzel a feladattal. A testület támogatja a helyi nyilvá­nosság eszközrendszerének — helyi la­pok, rádió, televízió—bővülését. 6) A megyei pártbizottság az állami és társadalmi szervekkel tartott kapcsola­tai során szakítani kíván korábbi gya­korlatával. Politikai akaratának érvé­nyesülését az adott területen dolgozó kommunistákon keresztül érje el. Munkabizottság vizsgálja meg és te­gyen javaslatot arra, hogyan működtet­hető eredményesen a kommunista cso­port az állami és a társadalmi szervek testületéiben. A pártszervek feladatai meghatáro­zásánál döntő jelentőségű a helyi hata­lom gyakorlása szempontjából a párt- és tanácsi szervek feladatainak szétválasz­tása. A megyei pártbizottság ajánlások ki­dolgozásával gyakoroljon politikai ha­tást az állami és társadalmi szervekre, azok választott testületéire. Az ajánlá­sok tartalmazzák a javaslatok indokait és hátterét is, amelyek alapján önállóan dönthetnek a hatáskörükbe tartozó kér­désekben. A testület vizsgálja meg a KISZ párt- irányításának érvényesülését, eddigi gyakorlatát. A pártbizottság ifjúsági bizottsága tegyen javaslatot az irányí­tás korszerűsítésére. 7) A megyei pártbizottság gazdaság- politikai tevékenységének középpont­jába a gazdasági folyamatok befolyá­solásának erősítését kell állítani az ope­ratív beavatkozás és a területi érdekek védelmének köntösében megjelenő „ki­járás” helyett. Az 1987. szeptember 22-én elfoga­dott, a gazdasági-társadalmi kibonta­kozás megvalósításának megyei felada­taira vonatkozó intézkedési terv to­vábbra is a testület gazdaságpolitikai tevékenységének alapját képezi. Min­den esetben, ha a pártbizottság vagy a munkabizottságok ilyen témájú napi­rendet tárgyalnak, illetve ha a testület nevében más szervekkel egyeztetnek, vizsgálni kell az intézkedési terv meg­valósulását. A megyei pártbizottság alapos szak­mai és tudományos elemzésekre tá­maszkodva tekintse át a megye társa­dalmi-gazdasági struktúrája meghatá­rozó elemeinek alakulását. A vizsgálat megállapításai épüljenek be a követke­ző pártértekezlet beszámolójába és ha­tározati javaslatába. 8) A megyei pártbizottság a párt­munka megújításával mutasson példát a változások szükségességére. A testület működésé során, döntései előkészítésekor széles körben támasz­kodik az irányított pártszervek és a párttagság véleményere. Egyes napi­rendek előkészítésekor kikéri a területi párttestületek véleményét, a megye párttagságát érintő kérdésekben párt­vitát kezdeményez. Szükség esetén pár­beszédet folytat a pártonkívüliekkel is. A megyei pártbizottság politikai ap­parátusa a testületi döntések előkészí­tését és végrehajtását szervezze. Átszer­vezésére, létszámának meghatározásá­ra, megváltozott feladatainak és a tes­tületek igényeinek megfelelően kerül­jön sor. A feladatok eredményesebb megoldását segítő struktúra kialakítá­sára a végrehajtó bizottság küldjön ki munkabizottságot. A tagfelvételi munka egyetlen krité­riuma az alkalmasság legyen. A párt- szervezetek éljenek bátrabban az aján­lással, kezdeményezzék, hogy az arra alkalmas személyek kérjék tagfelvéte­lüket. A pártépítési bizottság dolgoz­zon ki elképzeléseket a tagfelvételi munka dinamizálására. A megyei pártbizottság feladata, hogy gyorsan reagáljon a párttagság, a közvélemény által felvetett kérdésekre. Az oktatási igazgatóság szervezze meg a pártközvélemény-kufatást, tegyen ja­vaslatot a kutatási eredmények gya­korlati hasznosítására. * * * A továbbiakban a testület ajánláso­kat fogadott el a tanácsok, a szakszer­vezetek, a Hazafias Népfront szerveze­tei és a megyei KISZ-bizottság munká­ját illetően, s több újabb téma napi­rendre tűzésével bővítette a pártbizott­ság és a végrehajtó bizottság következő pártértekezletig szóló középtávú fel­adattervét. A napirendre kerülő fontosabb dön­tések előtt legyen rendszeres a javasla­tok előzetes véleményeztetése alsóbb párttestületekkel, pártaktivákkal, tár­sadalmi szervezetekkel. A viták tapasz­talatai alapján — indokolt esetben — több változatot tartalmazó javaslatok kerüljenek a pártbizottság elé. Az elő­zetes vita szükségességéről, a vita lebo­nyolításának módjáról, a testületi ta­gok feladatairól — munkatervének el­fogadásakor — a megyei pártbizottság döntsön. A pártbizottság ülésén elhangzott előadói beszédek, a vitában felszólalók észrevételei, a döntések, állásfoglalá­sok — beleértve a kisebbségben maradt véleményeket is — szerkesztve jelenje­nek meg az Időszaki Tájékoztatóban. A területi pártszervek — indokolt A megyei pártbizottság összehívásá­nak tényéről a Petőfi Népe hírben tu­dósítson. Adjon tájékoztatást az előter­jesztések témáiról, előadóiról, indokol­ja a napirendi pontok időszerűségét. A fontosabb témáknál az előterjeszté­sek szövege alapján tartalmi előzetest ad, ami utal a javasolt döntésekre, dön­tési alternatívákra is. Az ülés megkezdéséről és befejezésé­ről kommüniké jelenjen meg, amelyet közöljön a Petőfi Népe és tájékoztatá­sul kapja meg az MTI megyei szerkesz­A végrehajtó bizottság ülését követő napon sorra kerülő, úgynevezett első titkári—osztályvezetői értekezlet első napirendje keretében a testület megbí­zott képviselője adjon tájékoztatást az ülésről, a döntésekről a meghívottak­nak. E tájékoztatókon vegyenek részt a Petőfi Népe, az MTI megyei szerkesz­tősége, és szükség szerint a városi lapok vezető munkatársai. A végrehajtó bizottság döntéseinek nyilvánossága, a tájékoztatás mélysége attól függően is eltérő legyen, hogy ma­gasabb pártfórum tárgyalja-e ugyanazt a napirendet; A testület ülését követőeh — a más­napi tájékoztatón elhangzottakat figye­lembe véve — a Petőfi Népe ismertesse a megtárgyalt napirendeket, a vitában felszólalók álláspontját, a döntések lé­nyegét; esetben a megye párttagsága — a me­gyei pártbizottság tagjainak közremű­ködésével rövid időn — általában 5 munkanapon —- belül kapjanak tájé­koztatást a vitáról, a döntésekről. A tájékoztatók megszervezése, a testü­leti tagok felkérése az érintett pártszer­vek feladata. Amennyiben a testület úgy dönt, az egyes határozatok megis­mertetése, a végrehajtás szervezeti és tartalmi előkészítése érdekében kerül­jön sor megyei kommunista aktívákra. A tárgyalt napirendek jellegétől füg­gően a megyei pártbizottság üléseire a korábbinál gyakrabban kapjanak meg­hívást a megyei pártapparátus, a terü­leti pártbizottságok tagjai, az oktatási igazgatóság tanárai, a megyei lapok, szerkesztőségek munkatársai, szükség szerint pártonkívüliek is. tősége, a Magyar Rádió és Televízió regionális stúdiói. A megyei pártbizott­ság ülését követő napon a Petőfi Népe szerkesztve közölje az elhangzott előa­dói beszédeket, ismertesse a vitát, sze­mély szerint is megnevezve a hozzászó­lókat, adjon áttekintést a döntésekről. A közérdeklődésre számottartó hatá­rozatok, állásfoglalások jelenjenek meg a Petőfi Népében, illetve, ha az orszá­gos nyilvánosságra is tartozó döntések születtek, kerüljön sor sajtótájékozta­tóra. Az egyes határozatokat, állásfogla­lásokat, a testületben lezajlott vita főbb megállapításait, beleértve a kisebbségi véleményeket is, közölje a megyei Idő­szaki Tájékoztató. A végrehajtó bizottság tagjai területi programjaik során taggyűléseken, tes­tületi üléseken, aktívákon adjanak tájé­koztatást a testület munkájáról, dönté­seiről. A testület határozatait, állásfoglalá­sait — eseti döntés alapján — a megyei pártbizottság lapjában nyilvánosságra hozhatja, illetve, ha az országos nyilvá­nosságra is tartozó döntések születtek, sajtótájékoztató megszervezésére is sor kerülhet, amelyen a testület álláspont­ját egy megbízott tagja, illetve felkért szakértők képviselik. A közvélemény tájékoztatása a megyei pártbizottság üléseiről A megye lakosságának tájékoztatása a végrehajtó bizottság üléseiről A megyei párt-végrehajtóbizottság munkájának párton belüli nyilvánossága A megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság káderhatásköri listája A megyei pártbizottság a hatásköré­be tartozó funkciók betöltéséről testü­leti ülésen dönt, illetve előzetesen állást foglal. Megbízásából egyéb funkciók esetében a káderhatáskört a végrehajtó bizottság gyakorolja. A káderhatáskör gyakorlása döntés­ben vagy előzetes állásfoglalásban feje­ződik ki az adott funkcióra való meg­választás, kinevezés, illetve felmentés kérdésében. A testületek joga — szük­séges esetekben - a hatáskörbe tarto­zók más személyi kérdéseiben is dönte­ni, vagy állást foglalni. A megyei pártbizottság a szervezeti szabályzat előírásai szerint megválaszt­ja, illetve felmenti: a megyei pártbizott­ság első titkárát, a megyei pártbizott­ság titkárait, a végrehajtó bizottság tagjait, a megyei pártbizottság mellett működő pártfegyelmi bizottság elnö­két és tagjait, a munkabizottságok el­nökeit és tagjait, valamint a kiküldött munkabizottságok vezetőit és tagjait. Kinevezi, illetve felmenti a megyei pártbizottság osztályvezetőit, az okta­tási igazgatóság igazgatóját, a Petőfi Népe főszerkesztőjét. Előzetesen állást foglal az alábbi funkciókat betöltő személyek jelölésé­ben, kinevezésében, illetve felmentésé­ben: a városi, városi jogú pártbizottsá­gok első titkárai, a megyei tanács elnö­ke, a megyei bíróság elnöke, a megyei főügyész, a megyei rendőrfőkapitány, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa el­nöke, vezető titkára, a KISZ megyei bizottsága első titkára, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága elnöke, titkára, a Népi Ellenőrzési Bizottság megyei elnöke, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka. A végrehajtó bizottság kinevezi, illet­ve felmenti: a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyetteseit, a megyei párt- bizottság fegyelmi referensét, az okta­tási igazgatóság igazgatóhelyettesét. Dönt: a megyei tanácstagok kom­munista csoportja vezetőjének megbí­zásáról és felmentéséről. Előzetesen állást foglal az alábbi funkciókat betöltő személyek jelölésé­ben, kinevezésében, illetve felmentésé­ben: — a megyei tanács apparátusi párt- bizottságának titkára — a megyei rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkára — a közvetlen megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok titkárai — az országgyűlési képviselők me­gyei csoportja vezetője — a megyei tanács általános elnök- helyettese — a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának titkára — az iparági-ágazati szakszerveze­tek megyei titkárai — a megyei úttörőelnök — az MHSZ megyei titkára — a TIT megyei titkára — a Magyar Vöröskereszt megyei titkára — az Országos Kereskedelmi és Hi­telbank kecskeméti bankszerve ügyve­zető igazgatója — a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága igazgatója — az OTP megyei igazgatója — az Állami Biztosító megyei igaz­gatója — a Hungária Biztosító megyei igaz­gatója — az Állami Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal megyei igazgatóság veze­tője — az Adófelügyelőség vezetője — a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnoka — a KSH megyei igazgatóság igazga­tója — a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője — a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége elnöke, titkára — az ipari szövetkezetek megyei szö­vetsége elnöke, titkára — a Kiskunsági Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövetsége elnöke, titkára — a Bácskai és Dunamelléki Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége elnöke, titkára — a Kecskemétvin Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója — az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója — az Ágiikon Vállalat vezérigazgató­ja - - . — a Duna—Tisza Közi Állami Épí­tőipari Vállalat vezérigazgatója — az Alsódunavölgyi Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója — az Alföldi Tüzép Vállalat vezér- igazgatója — a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója — a MÉM Erdészeti és Faipari Hiva­tal Kecskeméti Erdőfelügyelóség igaz­gatója — a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság igazgatója — a Kiskunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság igazgatója — a Kunság Volán Vállalat igazga­tója — a Zöldségtermesztési Kutató Inté­zet Fejlesztő Vállalat főigazgatója — a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kuta­tó Intézet igazgatója — a Kiskunsági Nemzeti Park igaz­gatója — a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója — a Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola főigazgatója — a Kecskeméti Tanítóképző Főis­kola főigazgatója — az Eötvös József Tanítóképző Fő­iskola főigazgatója — a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kar igazgatója — a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola Vízgazdálkodási Intézet igazgató­ja — a Hollós József megyei kórház és rendelőintézet főigazgató-főorvosa — a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója — a Forrás főszerkesztője — a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltség vezetője — az MTI megyei szerkesztőség ve­zetője. Ugyancsak előzetesen állást foglal a megyei pártbizottság tagjai, valamint a pártbizottság hatáskörébe tartozó funkciókat betöltő személyek, ország- gyűlési képviselők és megyei tanácsta­gok jelölésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom