Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

iroi«Twrrnifiwinri,iiMi rfií«wmmriifTiiinn^^ Utolsó búzatáblákban a kombájnok Bács-Kiskun megyében 96 ezer 900 hektár őszi búza várt aratásra. Ha az időjárás úgy en­gedi, a hét végén utolsókat for­dulhatnak e táblákban az arató- cséplő gepek. Az összesített ada- tok'szerint a megyében jó termést hozott a búza, nem egy gazda­ságban rekordtermést takarítot­tak be. Az aratásban részt vevő 500 kombájn azonban nem áll meg. A már learatott ősziárpa-, tava­sziárpa- és búzatáblák után most ad munkát a 23 ezer hektár rozs, amelynek fele, és a 2400 hektáros zab, amelynek három­negyed része van már a biztonsá­gos raktárakban. A másodvetések magjai á föld­ben pihennek. Mintegy 1200 hektáron nagyüzemi táblákba vetettek zöldségféléket a gazda­ságok, és kis híján háromezer hektáron tkkarmányféléket, csa- lamádét, silókukoricát. Bálákba vagy kazlakba gyűj­tötték már a szalmát is a learatott táblákról, s több gazdaságban nekiláttak a tarlóhántásnak. 9 A Szalkszentmár- toni Petőfi Tsz-ben ezen a nyáron már 300 hektárról a sörár­pát, vasárnap estig pedig 1600 hektárról az őszi búzát aratták le a kombájnokkal. • Munkában a bálá­zógépek a Tiszakécs- kei Solohov Tsz-ben. 9 Megkezdték a tar­lóhántást a Szabad­szállási Aranyhomok Tsz-ben. (Tóth Sán­dor felvételei) ■aanomnii Dinnye exportra is • A múlt hét yégén kamion­ba rakott dinnyéket hét­főn már Hel­sinkiben áru­sítják. Dinnyetermesztéséről is országszerte híres az Érsekcsaná- di Búzakalász Tsz. Az idén először vállalkozóknak adták bérbe a dinnyeföldet, összesen 78 hektárt. Most kisebb terü­leten termesztik e nyári csemegét, mint az elmúlt években, amikor a 120 hektárt is meghaladta a termőterület. A csök­kenés oka: az idén már sok gazdaságban termelik, megnőtt a kínálat, a nagybani értékesítési (termelői) ára csökkent, ami a jövedelmezőség visszaesését okozta. Mint Oláh Tibor elnökhelyettes-főmezőgazdász mondotta: nem akarunk egy esetleges „túltermelési válság” áldozata lenni. . . Huszonhat vállalkozó szorgoskodott tél végétől a palánta­neveléssel, s most már látszik, nem olyan jól fizet a dinnye, mint remélték. Csapadék híján nem híztak meg elég nagyra, több az apró. Viszont a meleg beérlelte: édes a termés. Javában tart a szigetcsépi fajta szedése, amiből ezer tonnára számítanak. Csaknem a teljes mennyiségre van ve­vő. Mintegy felét a fővárosban adják el (a kilónkénti átlagár már 5-6 forint közötti!), a többit exportálják. A nyugati megrendelő kívánsága szerint másfél kilósakat hatosával tesznek dobozokba, majd kamionnal szállítják, ottjártunk- kor éppen Finnországba induló járműbe rakodtak. Szállíta­nak még a szocialista országokba is, elsősorban az NDK-ba. Még tíz nap és megérik a zöld csikós Cvinston, augusztus végén, szeptember elején pedig a hosszúkás, „tökképű”, kitű­nő zamatú, mézédes Charleston Gray, amerikai fajta, ami­nek termesztését — mintegy másfél évtizeddel ezelőtt — az országban elsőként az érsekcsanádiak kezdték el. Természe­tesen ebből is szállítanak a külföldi megrendelőknek. A Csányból jött Pusztai család évek óta részesművelésben termeszti a dinnyét a Kerekegyházi Dózsa Tsz-ben. Jelenleg a zöldbélű cukordinnyét szedik, s csak ezután kezdenek a görögdinnyeszürethez. — esi--­• A Csányból jött termesz­tők a sárga­dinnyét sze­dik. • A vállalko­zó érsekcsaná- di családok asszonyai ösz- szefogva dol­goznak a diny- nyerakodás- ban Taskovics Mihályné cso­portvezető irá­nyításával. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 182. szám Árai 1,80 Ft 1988. augusztus 1., hétfő Amerikai látogatásáról hazaérkezett Grósz Károly Ronald Reagan üzenete — Beszélgetés a pártfőtitkár-miniszterelnökkel Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke szombaton haza­érkezett tizenegy napos hivatalos amerikai, illetve kanadai útjáról. Kíséretében volt Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke, a Taurus vezérigazgatója, Kapolyi László, a Minisztertanács kormánybiztosa, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Ko­vács László külügyminiszter-helyettes, valamint Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A kormány elnökét és a kíséretében lévő személyiségeket a Ferihegyi repülőtéren Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Várkonyi Péter külügyminiszter és Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese fogadta. Jelen volt Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok, valamint Robert L. Elliott, Kanada budapesti nagykövete. A Tv-híradó stábja, amely Grósz Károly főtitkár-miniszterelnök ameri­kai útjáról tudósított, magával hozta Ronald Reagannek, az Egyesült Álla­mok elnökének a magyar néphez inté­zett szavait is. Az üzenet a szombat esti Tv-híradóban hangzott el. — Köszönöm a lehetőséget, hogy Grósz Károly pártfőtitkár egyesült ál­lamokbeli útja alkalmából szólhatok a magyar néphez — mondotta elöljáró­ban Ronald Reagan. — Nemcsak Grósz úr látogatása jelent számomra különös örömet, hanem az is, hogy útja során találkozott az amerikai nép leg­különbözőbb képviselőivel és az Egye­sült Államok több tájára is eljutott. Önök is tudják: az amerikai—magyar kapcsolatokban tekintélyes múlt előzte meg a viszony jelenlegi javulását. Az amerikaiak rendkívül sokat köszönhet­nek a magyar bevándorlók tevékenysé­gének. Az Egyesült Államokban a ma­gyarok bizonyságát adták tehetségük­nek és zsenialitásuknak. Említsük meg Solti Györgyöt és Ormándi Jenőt a ze­nében, vagy a Nobel-díjas tudósok kö­zött Szentgyörgyi Albertet és Wigner Jenőt. Nem sokkal ezelőtt mély benyo­mást tett rám, hogy láttam Bartók Béla hamvainak hazatérését Budapestre. Megtiszteltetésnek veszem és büszke vagyok, hogy a nagy Bartók Bélának Amerika nyújthatott menedéket a má­sodik világháború idején. Ma azonban helyesebb, ha előre tekintünk. (Folytatás a 2. oldalon) A televízió jövője, a jövő televíziója 4. old. SAJTÓPOSTA 4. old. így látják a magánvállalkozók 5. old. „Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum” 5. old. Mától: kedvezményes ruházati vásár A kereskedők Bács-Kiskun megyé­ben is megtették az előkészületeket a ma kezdődő, s két hétig tartó nyári vásárra. Amint képünkön is látható, több üzlet kirakatában már vasárnap megtekinthették az érdeklődők a kíná­latot. A kínálatban a felnőttruházati cikkek mellett ezúttal szép számmal ta­lálhatók gyermekruhák és -cipők is. A kedvezményes ruházati vásár több szempontból is újszerűnek ígérkezik. Az engedmény mértéke sok helyütt meghaladja a szokásos 30-40 százalé­kot. Mivel a vállalatok s az egyes üzle­tek a korábbinál nagyobb önállósággal dönthettek a leértékelésről, lesz ahol féláron is kínálnak ruházati cikkeket. Ez mindenütt a raktári készletektől és a vállalati stratégiától függ. Több cég­nél az olcsó áruk mellett a magasabb árú cikkek forgalmát is ösztönözni akarják az árengedményekkel. A cipőboltokban 35-40 ezer pár női és gyermekszandált kínálnak, egysége­sen 30 százalékos engedménnyel. A férficipő ezúttal is kevés. A Kereskedelmi Minisztérium — ez szintén újszerű — a vásár idejét tekint­ve is rugalmasságra biztatja a kereske­dőket. Az eredetileg tervezett két hét — ha a forgalom úgy kívánja — meg­hosszabbítható, de rövidíthető is. ZSALUG ÁTÉRÉS BEJÁRATI AJTÓK, KAZETTÁS ÉS HŐ SZIGETELT ABLAKOK Új termékek — eredményes félév a Kiskunhalasi Faipari Vállalatnál Alapos piacfeltáró tevékenység, időben végrehajtott termékszerke­zet-váltás, gyáron belüli rugalmas munkaerő-átcsoportosítások. Táv­irati stílusban ezzel magyarázhatóak a Kiskunhalasi Faipari Vállalat (KHFV) első félévének kiugró gazdasági eredményei. A részletekről Király István igazgató adott tájékoztatást. Elmond­ta, hogy az idén beszüntették egy hagyományos termékük, az úgyne­vezett utólag elhelyezhető ajtótok gyártását, amelynél a kedvezőtlen ár miatt 1987-ben 3,8 százalékos veszteségük keletkezett. Helyette az idén megkezdték a tavalyi őszi BNV-n és a pécsi vásáron sikerrel bemutatott zsalugáteres bejárati ajtók sorozatgyártását. A megszűnő termék készítéséről a felszabaduló munkaerőt átcso­portosították az új előállítására és megerősítették az ablakgyártó sort. így ablakból az első félévben csaknem 8 ezerrel többet értékesíthettek a tervezettnél. A hulladékfa egy részét korábban olcsón, tetőlécként adták el. Ebből most falburkoló lambériát készítenek, ami ugyancsak keresett cikkük lett. Röviden tehát ezen intézkedéseik hatására sikerült 114 millió forintos termelési érték mellett 14 milliós nyereséget elkönyvel­nie a KHFV-nek az idei első félévben. Ezen belül külön is figyelemre méltó az időarányos nyereség, amely 77 százalékkal több az előirány­zottnál. Az első hat hónap mérlege tehát igen biztató, ám a szakemberek már a jövőre is gondolnak. Jelenleg vizsgálja az Építőanyagipari Minőségvizsgáló Intézet (ÉMI) a halasiak hőszigetelt ablakainak mintadarabjait. Ha e vizsgálatok kedvező eredménnyel zárulnak, még az idén, a negyedik negyedévben megkezdik a gyártást. Előtte azonban — már az ősszel — hozzá szeretnének látni a tavalyi, őszi BNV-n bemutatott, tetszetős kivitelezésű kazettás abla­kok előállításához. G. B. • Az idén 145 ezer ablakot készítenek a Kiskunhalasi Faipari Vállalat­nál. Képünkön: Lévai Ottó és Kelemen János pántokat szerel fel az ablaktokalkatrészekre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom