Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-28 / 179. szám

Ez már történelem! Köztisztviselők 1948 nyarán Kecskemét név- és címtára az 1948-as évre. Szánthó György köz­reműködésével szerkesztette dr. Bodócs Gyula. A könyvnagyságú összeállítás tartalmazza a negyven évvel korábbi megyeszékhely vala­mennyi intézményét, a földet és szőlőt birtoklók névsorát, az utcáit és háztulajdonosait, a város köz- igazgatási felépítését. Számba veszi a pártokat és vezetőségüket, a szak- szervezeteket, szakmai megjelölés­sel. A könyvben szerepelnek az ál­lami és egyéb i nyugdíjasok, közjegy­zők. orvosok, mérnökök, ügyvé­dek. művészek. Azóta sem készült hasonló kiadvány. Az összeállítás gondossága, megbízhatósága sem­mivel össze nem hasonlítható. A megjelölések egy része még az 1947-es helyzetet tükrözi (például a időközben már egyesült két mun­káspárt). Megelevenítésük annál szükségesebb, hogy múltat tanuljon a fiatalabb és történelmet ismételjen az akkori időket megértek egyre ke- vesbedő hada. Nemzeti Bizottság. Elnök: Va­dász Ferenc (MKP). Elnökhelyet­tes: Méhesi János (FKG). Titkár: Konferszky Lajos (SZDP). A pol­gármester által kijelölt jegyző: dr. Tornyai László. Tagok: FKP:- Rej­tő Andor, P. Buzogány Lajos. MKP: Lakos Gáspár, Sándor György. SZDP: Aradi Lajos, Schmiedt József. Nemzeti Paraszt­párt: Kovács László. Turay Géza, Szatmáry Zoltán. Polgári Demok­rata Párt: Héjjas Ferenc, Széles Jó­zsefié, Fülöp Ödön. Szakszerveze­tek: Zalai Sándor, lgó Sándor, Szé­kely János. Magyar Kommunista Párt Nagy­kecskeméti Pártbizottsága,. Rákó­czi út 3. Titkár: Vadász Ferenc. Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Kecskeméti Szerve­zete, Rákóczi út 5. Vczérelnök: dr. Révész.László országgyűlési képvi­selő. Ügyvezető elnök: Luszka Emil. Pártigazgató: Pető Lajos. Fő­titkár: dr. Kiss Károly. Főtitkárhe­lyettes: Józsa Mihály. Adminisztra­tív főtitkár: Kristófr Sándor. Tag­nyilvántartó: Szűcs Gábor. Pénztá­ros: Vincze Sára. Szociáldemokrata Párt délpest- megyei és kecskeméti titkársága, Széchenyi tér 7. Elnök: Konferszky Lajos. Titkár: Aradi Lajos. Tisztvi­selők: Kalocsay Margit. Királyházi Károlyné. Nemzeti Parasztpárt Kecskeméti Szervezete: Elnök: Juhász József. Titkár: Turay Géza. Alclnök: Pulai István, Domokos János. Szervező titkár: Faragó Béla. Propaganda­titkár: Mócza Imre. Irodavezető: Sebők Mária. Polgári Demokrata Párt Kecske­méti Szervezete, Nagykőrösi u. 26. Ügyvezető: Fülöp Ödön. Demokrata Néppárt, Széchenyi tér 6. Elnök: P. Károlyi Bcrnát. Ügyvezető elnök: Póta Aladár. Fő­titkár: dr. Nahóczky Béla. Titkár: Jónás Jenöné. Alelnökök: Mócza János, Szabó József. Független Magyar Demokrata Párt. Elnök: dr. Nagy László or­szággyűlési képviselő. Pártigazga­tó: dr. Kristóf Gyula. A pestvármegyei lajstromokon 1947. augusztus 31-én megválasz­tott országgyűlési képviselők: Füg­getlen Kisgazdapárt. Dinnyés La­jos miniszterelnök, Pongrácz Tibor pártfőügyész, Mojzes György Her­cegszántó, Bcncsik Gyula államtit­kár, Csaba István Cegléd, dr. Pong­rácz Aladár ny. államtitkár. Varga Gedeon Alsónémedi, dr. Révész László Kecskemét, ifj. Kiss János Galgahéviz, Patonai Elek Nagykő­rös. Magyar Kommunista Párt. Ráko­si Mátyás miniszterelnök-helyettes, dr. Molnár Erik külügyminiszter, Seregélyi József Gyál,’ dr. Donáth Ferenc államtitkár, Losonczy Géza újságíró. Török János Mcmosz fő­titkár, Csaba László műszaki ta­nácsnok, Cegléd, Vadász Ferencné Kecskemét, Rob Antal, a Délszláv Antifasiszta Front főtitkára. Magyar Függetlenségi (Balogh) Párt: dr. Balogh István v. államtit­kár, dr. Dénes István ügyvéd, v. államtitkár, Sz. Szabó Pál földmű­ves Szigetszentmiklós, dr. Nagy László Kecskemét. Kiss Ferenc Kiskunfélegyháza. Szűcs István ügyvéd, Füvessy László magán- tisztviselő, L. Kovács Ferenc gaz­dálkodó. Szociáldemokrata Párt: Szélig Imre vasmunkás. Kisházi Ödön szakszervezet. Túri István Fékosz- elnök. Hajdú Ernőné Aurer Fanny Budapest, Pavlovszky Ferenc nyomdász, Bede Béla műszerész. Demokrata Néppárt (Baranko- vics): dr. Barankovics István újság­író, Ugrin József magántisztviselő, Bus Imre kisbirtokos. Kiskunhalas, dr. Keresztes Sándor tisztviselő. Nemzeti Parasztpárt: Erdei Fe­renc főtitkár, Válóczi János újbirto­kos, Kamjén István telepes. Szabad Szakszervezetek Megyei Bizottsága: Megyei titkár: Zalai Sándor. Szakmaközi Bizottsági tit­kár: Székely János. Tisztviselő: dr. Gertig Lászlóné. Szabad Szakszervezetek Szakcso­portjai. Bőripari munkások. Egész­ségügyi alkalmazottak. Élelmezési munkások. Faipari munkások. Filmipari alkalmazottak, Fodrász­ipari munkások. Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetke­zete (Fékosz), Gépjárművezetők, Kereskedelmi alkalmazottak. Kép­zőművészek, Közalkalmazottak, Magánalkalmazottak, Malomipari munkások. Mérnökök és techniku­sok. Nyomdászok, Orvosok, Posta alkalmazottak. Pedagógusok, Ru­házati munkások, Sütőipari mun­kások, Vas- és fémmunkások, Vas­utasok és hajósok. Vegyipari mun­kások, Városi alkalmazottak. Ven­déglátóipari munkások. Kecskemét thj. város Igazoló Bi­zottsága: Elnök: Schmiedt József (SZDP). Tagok: P. Buzogány Lajos (FKP), Turay Géza (NPP), tanító, ifj. Pulai István (Szakszervezetek) virágkertész, Rácz Gyula hírlapíró (MKP), dr. Koncz Erzsébet (jogi képesítésű) ügyvéd. Irodavezető: Forray Péter járásbírósági iroda­igazgató. Városi közigazgatás. Főispáni hi­vatal. Főispán: Czagány Ferenc. Főispáni titkár: Lisztes Mihály. Polgármesteri hivatal. Polgár­mester: Tóth László. Polgármesteri jegyzők: dr. Seöbö Tibor, dr. Koncz István. Kisegítő tisztviselő: Dékány Árpádné. Közigazgatási hivatal, L ügyosz­tály. Helyettes polgármester, fő­jegyző: Laczi Pál. Főtiszt:, Wéber Anna, 1. oszt. irodatiszt: A. Tóth Mihályné, fogyasztási adóőr: Varjú Pál: Közigazgatási kirendeltségek: Bugacmonostor: dr. Kiss Dezső fo­galmazó, Szentkirály: dr. Kákonyi József fogalmazó, Lakitelek: Cseh Lajos fogyasztási adóőr. Anyakönyvi hivatal. Anyakönyv­vezető: Bállá László fogalmazó. Gazdasági és pénzügyi egyesített osztályok. Ügyosztályvezető: Fehér Sándor számvevőségi főtanácsos. Belügyminiszter alá rendelt városi számvevőség. Számvevőségi főnök: Erdei Lajos főtanácsos. Helyettes főnök: Arday László. Főtanácsos: Molitórisz János és Szabó László. Kecskemét thj. város főpénztáro­sa: Tantó Béla. Fogyasztási Adóhivatal. Ügyve­zető: dr. Dolgos Béla. Ügyvezető­helyettes: Csapiár Vilmos. Közművelődési és társadalompoli­tikai osztály. Ügyosztályvezető. Szidor József tanácsnok. Előadók: Joós Ferenc felügyelő igazgató, Lisztes Mihály. Múzeumigazgató: dr. Bálint Alajos. Főlevéltáros: dr. Garzó József. Könyvtáros: dr. Sza­bó Ambrus. Közellátási hivatal. Hivatalveze­tő: Arday László, számvevőségi fő­tanácsos. Hivatalvezető-helyettes: dr. Sárközy Béla. Itt volt burgonya­ellenőr Mező Mihály, árellenőr: ifj. Deák Árpád. Jegyelosztó iroda, Csányi u. 3. Hivatalvezető: Till Sándorné. Kecskemét thj. város Szociális Felügyelősége. Felügyelő: Varsányi Ilona, Szoc. titkárok: Csenki Ferenc, Varga József, dr. Ury Endréné, Orbán Józsefné. Szegénygondozó Hivatal. Igazga­tó: Joós Ferenc. Ferences szegény­gondozó nővérek: Mária Kalliszta, Maria Szeverina. W. D. FEKETE SAROK Újságospavilont és lángossütő bódét nehéz, de nem lehetetlen összehasonlítani. Ott állnak, szoros közel­ségben egymás mellett a piaccsarnok bejárata előtt; bár igazság szerint a híriapost nehezebb észrevenni. Különös ez: egyfelől nagy összegekért a korábbi újsá- gosbdét formatervezett pavilonra cserélték, másfelől meg engedélyt adtak egy közönséges lakókocsi mellé­parkolására. (Az, hogy a lángossütő esetleg engedély nélkül árusít ott, ahol teszi, föl sem vetődik közönsé­ges halandóban: méterekre a piacfelügyelettől ez el­képzelhetetlen. A tartós berendezkedésre utal, hogy napernyővel fedett könyöklöpultok is az utánfutó­bódé tartozékai.) A várost és a lángost egyképpen szerető halandó nem az árusítás ellen emeli föl szavát: ma már ez állampol­gári jog, áruljon, aki akar. Nem mellékesek azonban a körülmények — és erről mindenki szabadon meggyő­ződhet, aki egyetlen pillantást vet a formatervezett új­ságpavilonra és a lángossütő bódéjára. —if— A kecskeméti Petőfi Sándor utcai szalagház mögötti terü­leten, a Füzes, a Kőhíd és a Lehel utca között huszonkét ingatlant sajátított ki a városi tanács. Mint Hegyes Ferertc- től, a műszaki osztály vezetőjétől megtudtuk, a mostani bontási munkák befejezése után OTP-lakások épülnek itt. A házak hasonlóak lesznek ahhoz, ami nemrégiben készült el a Kiskert és a Nyíl utca sarkán. A földszint fölött két emelet és beépített tetőtér kap helyet. A későbbiekben — várhatóan a VIII. ötéves tervben — a Kőhíd, a Vágó és a Lehel utcák által határolt területen folytatódik majd e város­rész rekonstrukciója. Az OTP megyei igazgatóságán elmondták: a bontást kö­vetően még ebben az évben el akarják kezdeni a mintegy 70-80 új lakás építését, s átadásukat 1990-re tervezik. Első­sorban minőségi csereigényeket szándékoznak kielégíteni velük. Nemcsak az épületek külső megjelenésére helyezik a hangsúlyt, hanem a belső használati értékre is: a legkisebb lakás legalább két és fél szobás lesz, nagy konyhával és fürdőszobával, igényeseknek szánt dombornyomásos tapé­tával és szőnyegpadlóval, valamint egy> ázfűtésscl. Mind­egyikhez garázs is tartozik majd. Az á>. *. ismeretében már az építés befejezése előtt vevőket szervez az OTP. hogy a lakások végső kialakítása az ő egyéni igényeik szerint történ­hessen meg. 0 A képen látható, a Kiskert és a Nyíl utca sarkán lévő új épülethez hasonlók készülnek 1990-ig. 0 A régi házak helyén új lakóépületek lesznek. Nem is olyan kicsi kisipar 660 MILLIÓS TELJESÍTMENY A kisipar célja, hogy fogyasztási és egyéb szolgáltatási, valamint kisüze­mi jellegű ipari tevékenységet végezzen — mondja ki a kisiparról szóló törvény. Kisipart hat év óta mindenki állampolgári jogon gyakorolhat, ha a törvényes előírásoknak megfelel. A megyeszékhelyen és vonzáskörzeté­nek tizenegy településén nem kevesebb mint 1784 kisiparos tevékenyke­dik, negyvenöt szakmában. Ezek termelő- és szolgáltató tevékenységének helyzetéről tájékozódott a közelmúltban az MSZMP kecskeméti városi végrehajtó bizottsága. HÁTTÉRIPAR ÉS EXPORT A Kecskeméten és környékén dolgozó kis­iparosok teljesítménye az elmúlt évben elérte a 665 millió forintot, amely egyenlő a Kecs­keméti Alumíniumipari Szövetkezet és a Parkettagyártó Vállalat összes termelési ér­tékével, noha a város iparában foglalkozta­tott dolgozóknak a kisiparosok csupán 7,3 százalékát teszik ki. A kisipar elsősorban háttér szerepet tölt be, termékeket főleg a vállalatok részére ké­szítenek kooperációban. Akadnak önálló gyártmányok is, főként esztergályos, szer­számkészítő, müanyagfeldolgozó, asztalos, kádár és késes szakmákban. Az iparosok főleg a kecskeméti vállalatokkal, a BRG-vel, a KZK-val, az AGRIKON-nal, a konzerv­gyárral, az ipari szövetkezetekkel működnek együtt, illetve a termelőszövetkezetek mel­léküzemágaival. A Kisipari Termeltető Vál­lalaton keresztül, például a GANZ és más budapesti vállalatok részére készítenek al­katrészeket. Több kisiparos jelentős mennyiségű ex­portképes árut állít elő, s szállít az NDK-ba szerszámokat, Ausztriába dísztárgyakat, Hollandiába autóbuszüléseket, több ország­ba népi hangszereket, svájci megrendelésre gépkocsikat újít fel. Az építő kisiparosok száma nagy, megkö­zelíti a 430-at, amely megfelel az Epszer Vál­lalat létszámának. Ezeknek a kisiparosok­nak fontos szerepük van a város magánerős lakásépítésében. Az 1986-ban épült 316 csa­ládi ház nagyobb részét ők készítették. A vá­ros műemlékeinek, középületeinek — városi tanács, Piarista templom, technika háza — felújításában is részt vállaltak. A szállításban sok kisiparos dolgozik, ösz- szesen 236-an végzik ezt a tevékenységet, többségük építőanyagot továbbít, de ott vannak a darabáru-fuvarozásban és áruterí­tésben is. KÉTSZÁZMILLIÓS SZOLGÁLTATÁS A megyeszékhelyen a lakossági szolgálta­tások kisipari teljesítményértéke az elmúlt esztendőben 221 millió forint volt, ezt a szo­cialista szektor csupán 28 millió forinttal ha­ladta túl. Az összes szolgáltatásból a kisipa­rosok 47 százalékkal részesednek. Miből áll ez? A fakáskarbantartási és felújítási meg­rendeléseknek 55-60 százalékát, az áru- és személyszállításnak 70-75 százalékát végzik a kisiparosok. A hagyományos javító és mé­retes cipész, szabó tevékenység többségét szintén ők látják el, de növekedett a szerepük a személygépkocsi-karbantartásban, a mo­torkerékpár, az elektromos háztartási gépek és híradástechnikai készülékek javításában. A magánerős lakásépítésben a kisiparosokra egyre nagyobb feladatok hárulnak, ebben segítségükre van a gépkölcsönző vállalatok­kal való együttműködés. Akadnak kisebb számban különleges szol­gáltatást végző, illetve igen magas színvona­lon dolgozó mesterek is. Ezek között kell megemlíteni azt a kecskeméti órásmestert, aki a világórát készítette el, de van sportszer­javító, korcsolyaélező, gombbehúzó, kerti kisgépszerelő, féktárcsafelújító, fülcimpalyu­kasztó, felvonókarbantartó, aranyozó, hor­gászcikkjavító, autómosó kisiparos is. Mi a jellemző általában a kisiparra? A jó minőségű munka, a pontos, határidőre törté­nő szállítás. Sajnos az elmúlt esztendőben növekedett a kifogások száma, s ötvenhat panasz érkezett a kisiparosokra, amelyeket mindkét fél megelégedésére rendeztek az ille­tékesek. MŰSZAKI SZÍNVONAL ÉS ANYAGHIÁNY A megyeszékhelyen és környékén működő kisipari műhelyek mintegy 15 százaléka te­kinthető korszerűen felszereltnek, 45 száza­léka megfelelőnek, 40 százaléka pedig kor­szerűtlennek. Különösen alacsony a műszaki színvonal, kevés a gép, az eszköz a munkavi­szony és nyugdíj mellett dolgozó kisiparo­soknál. A fejlesztésre kizárólag a nagyobb jövedelmű kisiparosok képesek. Jelentős fej­lesztést valósított meg néhány iparos, ami­kor műhelyeket építettek, gépeket, berende­zéseket, műszereket vásároltak. A hagyomá­nyos szolgáltató szakmák esetében — cipész, szabó, fodrász — azonban nem képződik elég tőke a műhely korszerűsítésére, moder­nizálására. Az új adórendszer pedig ösztönzi a vállal­kozások bővítését, fejlesztését. A kisiparo­sok többsége azonban még mindig bizalmat­lan, s nem mernek merészebben nagyobb befektetéseket eszközölni. (Annak ellenére, hogy a megyében a KIOSZ programjához kapcsolódva 1900 kisiparost tanfolyamokon tanítottak meg az adózással és könyveléssel kapcsolatos ismeretekre.) A fejlesztési lehe­tőségeket pedig hitellel is segítik különböző bankok. Gépvásárlásra, mühelyépítésre ez év május végéig 3,2 millió forintot vett fel 22 kisiparos, ez a múlt év hasonló időszakában a duplája volt. Lehetőség van az ipar gyakor­lásához szükséges gépek külföldről való be­hozatalára, sőt vámmentességre, illetve ked­vezményre. Ezzel a múlt évben huszonhatan, az idén csupán heten éltek. A jelentős teljesítményhez viszonyítva az anyagellátás katasztrofális. A kisiparosok idejük jelentős részét anyagbeszerzésre for­dítják, ám az importalapanyaggal dolgozók — műanyagfeldolgozók — az ipar megszün­tetésének gondolatával foglalkoznak. A kül­földről beérkező alapanyag hiánya sok eset­ben akadályozza a tőkés exportot. ADNAK, DE KAPNI IS SZERETNÉNEK A kisiparosok társadalmi tevékenysége számottevő. Az elmúlt évben a 250 kisiparos több mint 800 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, de kiveszik részüket a közé­leti, a társadalmi és szervezeti tevékenység­ből is, többen részt vállalnak a párt, a tanács, a népfront munkájában. F.zt szerencsére ér­tékelik és elismerik, ugyanis az utóbbi évek­ben számosán részesültek különböző kitün­tetésben, elismerésben. A kisiparosok érdekében sok a tennivaló gépek kölcsönzésében, a helyi ipari üzemek­kel való együttműködésben, az adminisztrá­ció csökkentésében, a kedvezmények meg­adásában. Szükségük van telek és műhely, telephely megteremtésére, új technológiák, találmányok kipróbálására, bevezetésére. Negyven évvel ezelőtt Kecskeméten a kis­iparosok száma majdnem annyi volt, mint jelenleg. Igaz, egyes szakmák — a kalapos, a hordár, a bérkocsis, a csizmadia — kihal­tak, de helyettük újak lettek, mint a tévé­szerelő, videofelvétel-készítő, számítógép­javító. Szerencsére — a gondok ellenére — a kisipar Kecskeméten továbbra is vonzó, létszámban eléri a SZIM-ben, az MMG-ben és az Újpesti Gépelemgyárban foglalkozta­tott fizikai dolgozókét. Gémes Gábor OKTÓBERBEN ELKEZDŐDHET? Városkapu-tervek a Budai kapunál A Petőfi Népe is több alkalommal beszámolt már a Budai­kapu építészeti rendezésére kiírt tervpályázatról. Mint isme­retes, a győztes elképzelést a VÁTI kollektívája nyújtotta be. A szép feladat, a korszerű építészeti megoldás és a meglehe­tősen biztosra vehető üzleti siker reményében maga a VÁTI is az épületegyüttest megvalósítók egyike. Az elképzelések szerint a városi tanács, a VÁTI és a Hőstop nevű debreceni építőipari és szolgáltató kisszövetkezet társul (egyelőre még nem eldöntött módon és formában) a kivitelezésre, aminek az első üteme — ha addig a szükséges szanálások, illetve a területelőkészítés befejeződik — akár már októberben elkez­dődhet. A beépítési tervek szerint nyolcvannégy -— egyenként 25- 120 négyzetméteres — lakás, húsz üzlet és 37 garázs épül itt meg, több lépcsőben. Először tizennégy otthont készítenek el — 1989 végéig. A pillanatnyi helyzet szerint itt egy négy­zetméter eladási ára 27 500 forint lenne — reméljük, ez nem változik a tervezett 1989 októberi átadásig. • Az épületegyüttes — egyelőre még csak rajzban. LAPSZÉL ZÁRVA A SZÓRAKATÉNUSZ A kecskeméti gyerekek kedvenc szórakozóhelye, a Szórakaténusz játékműhely — nyári takarítási munkák miatt — július 25-étől au­gusztus 19-éig zárva tart. A legkö­zelebbi foglalkozás augusztus 23- án, szombaton lesz, amikor gyöngyfűzés, sárkányépítés, más­nap szőrlabdakészítés várja a gye­rekeket. A játékmúzeum kiállítása látogatható. BOLHAPIAC A kecskeméti Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat szak- szervezeti bizottsága — a nagy ér­deklődésre való tekintettel — a szokásostól eltérő időpontban is rendez bolhapiacot a SZÜV-sport- pályán. Ezúttal július 31-én, vasár­nap 7-től 11-ig várják az eladni, venni, illetve csereberélni szándé­kozókat. ÉVGYÜRÜK- Kl RÁNDULÁS A MÁVTOURS kecskeméti iro­dája az elmúlt héten nagysikerű kirándulást szervezett nyugdíja­soknak, Budapestre. Az Évgyűrűk elnevezésű eseményre vonattal utaztak az idős emberek, majd vá­rosnéző autóbusszal indultak a Várba. Megtekintették a felújított városnegyedet, a Halászbástyáról gyönyörködtek a kilátásban. A si­keren felbuzdulva augusztus 18-án újabb kirándulást szerveznek, Sze­gedre. A megszokott formában, vonattal utaznak, városnézni pe­dig autóbusszal mennek. BEFÖTTESÜVEG Hat helyen árusítják Kecskemé­ten a nyár slágercikkét, a befőttes- üveget. A Centrum és az Alföld Áruházban, a Széchenyi téri Am- fóra-raktárboltban, a Petőfi Sán­dor utcai Lakásfelszerelések Áru­házában, a Dobó körúti ABC- áruházban és a Háziasszonyok boltjában ez ideig 130 ezer darab befőttes üveget vásároltak meg. Ez a mennyiség a kétszerese a tavalyi­nak, mégsem bizonyult elégnek. Az Amfora megrendelésére a Sajó- szentpéteri Üveggyár folyamato­san küldi a további szállítmányo­kat, addig azonban a Kecskeméti Konzervgyár segít a kereskedelem­nek: a szükséges kisebb üvegtétele­ket eladásra adja át. ÖREG KOCSI NEM VÉN KOCSI Általában tizenöt használt sze­mélyautó vár vevőre a Merkur kecskeméti telepén, és naponta öt­hat kel el. A legkeresettebbek a Ladák, főként a három évnél fiata­labbak. A telep rangidős kocsija, egy 14 éves Volga is bizonyára ha­mar gazdára talál. A csúcsforga­lom szeptembertől decemberig tart, azután a kereslet visszaesik az előző hónapok értékesítésének ne­gyedére, harmadára. LOVASTÁBOR — ÚJRA Néhány esztendős múltra tekint vissza a kecskeméti Szalvay Mi­hály Úttörő- és Iíjúsági Otthon ál­tal kezdeményezett lovastábor, Borbáspusztán. A nagy érdeklő­désre való tekintettel az idén egy további „pót”-tábort is szervez­nek. ezúttal lovagolni nem tudó 10-14 éves gyerekek számára, au­gusztus 8—19-ig. A résztvevők a lovagláson kívül teljes ellátást, felügyeletet is élveznek, naponta mennek ki, illetve érkeznek vissza Kecskemétre. ÉPÍTŐTÁBOR Bács-Kiskun megye termelőszö­vetkezetei közül már csak a Kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ságban van iíjúsági építőtábor, ami nyolc esztendővel ezelőtt fo­gadta először a fiatalokat. Azóta nemzetközivé fejlődött a munka­hely, az idén júliusban például a táborozok fele — kétszáznegyve­nen — Bulgáriából érkezett. Ä na­pi hatórás munka után — kukori- cacímerezés, gyümölcsszedés — szervezett kulturális, szabad idős foglalkozások várják a diákokat. Szerkeszti: Ballai József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom