Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-13 / 166. szám

1988. július 13. • PETŐFI NEPE • 5 ÚJ TERMÉKEKKEL A HAZAI PIACON Oxigén a palackban és a gazdasági életben Szanálás után a Kiskunhalasi Állami Gazdaság A Kiskunhalasi Állami Gazdaság hétféle üdítőitalt gyárt, újabban pedig, július 1-étől, oxigénnel dúsított üdítőital forgalomba hozatalával is megpróbálkozik. Az új termékről először a budapesti műkorcsolya világ- bajnokság alkalmával hallhattunk; a gyártó most jutott el odáig, hogy az Aero névre keresztelt üdítő piaci bevezetését elkezdje. Arra voltunk kíváncsiak, mitől újszerű ez az üdítőital. A választ Hajma Gézától, az állami gazdaság kereskedelmi igazgatóhelyettesétől hallhattuk: — Hazánkban, s a világon minde­nütt, az üdítőitalok élvezeti értékét, a beltartalmi értékek mellett, a szénsav­tartalom biztosítja. Az új üdítőital csak igen kis koncentrációban tartotta meg ezt az alkotót, helyette több oxigént tartalmaz. Az oldott oxigén a szerve­zetbe kerülve nemcsak az emésztést se­gíti, hanem észrevehető frissességet és kellemes közérzetet biztosít, nagyobb erőkifejtés után pedig gyorsabb regene­rálódást érhetünk el fogyasztásával, íze azonos a megszokott szénsavas üdí­tőitalokéval, azzal a különbséggel, hogy az oxigénnel dúsított italokban nem érezhető a szénsav szúrós hatása. Különösen ajánlható az új termék in­tenzív munkát végzők, betegségből fel­gyógyulok és gyermekek számára. Az Aérót kezdetben négyféle ízesítéssel gyártjuk, a fo­gadtatáson mú­lik, mekkora mennyiségben. — Kiskunhala­son kívül Borsod- szilánkon is akadt gyártója az új ter­méknek. Az álla­mi gazdaság mi­lyen elképzelések­kel fogott a vállal­kozáshoz? — Megvettük a Mester Coop Élelmiszeripari és Kereskedelmi Le­ányvállalat sza­badalmát és hasz­nálati' äfjät fize­tünk a forgalom után. Az oxigén­nel dúsított üdí­tőital eladására működési terüle­tünkön, az Alföl­dön kaptunk lehetőséget. Kedvező fo­gadtatás esetén az Aero-ból az idén szeretnénk 3 millió palackot eladni. Ez a mennyiség pénzben kifejezve termelé­si értékünknek mindössze 3 százalékát teszi ki, így a bor- és a pezsgőexport kiesést nem pótolhatja. A számadatok arról is árulkodnak, hogy az üdítőital gyártásban még kezdőknek számítunk. Csaknem százféle gyártmányunk közül csupán hét az üdítőital. Az idén 40 új termékkel jelentkezünk a piacon. Mi­vel tevékenységünk a szőlő- és gyü­mölcstermesztésre és feldolgozásra irá­nyul, a jelenlegi helyzetben legfőbb tö­rekvésünk a gyors gyártmányfejlesztés. — A megváltozott piaci igényeknek megfelelnek-e alkoholtartalmú cikkeik? — Ma már nemcsak tőkés, hanem szocialista partnereinket is igényes ve­vőként kell számontartanunk. Egy túl­kínálati piacon kizárólag jó minőségű és megfelelő kiszerelésű, termékkel lehet versenyben maradni. Kiderült az is, hogy az utóbbi időben a belföldi piacot elhanyagoltuk, márpedig ha valamiből meg akarunk élni, ezen a szemléleten változtatni kell. Gyártmányfejlesztése­ink éppen ezt célozták. A hazai piacon eddig ismeretlen likőrféleségekkel je­lentkeztünk. A likőriparral szemben hagyományok nélkül indultunk a ver­senyben. Elsőként krém- majd gyü- mölcsízesítésű likőröket gyártottunk. A jobb minőségű, egzotikus ízű, szo­katlan színezésű és szebb kiszerelésű termékeinkkel sikert arattunk. Az új Fruttasool termékcsaládból például ta­valy százezer palack eladására számí­tottunk, és másfél milliót teljesítettünk az akadozó üvegellátás ellenére. Idén az árváltozás után is kedvelt maradt ez a gyártmányunk. További gyors fej­lesztéssel szeretnénk a piacon maradni, sőt, terjeszkedni. ÚJ KONTÉNERSZÁLLÍTÓ SZERELVÉNYEK Két új nemzetközi konténerszállító szerelvényt indított útjára a Jugoszláv Ál­lamvasutak. Június elejétől kezdve Ljubljana és az olaszországi Livorno, illetve Koper és az ausztriai Salzburg között rendszeresen jár egy-egy szerelvény. A kon­téneres szállítás évről évre növekszik: 1987-ben 45 ezer konténert szállítottak a jugoszláviai vonatok, 13 ezerrel többet, mint megelőzőleg. A jugoszláv kikötőkből induló konténervonatok magyar és osztrák partnerek szükségleteit elégítik ki, míg a görögök és a bolgárok a tranzitszállítás előnyeit hasznosítják. RÉSZVÉTEL A LÉGIBUSZPROGRAMBAN Az egyesített európai légibuszprogram A—340 és A—330 jelzésű utasszállító gépeihez gyárt alkatrészeket a mostari SOKO vállalat. A francia Aerospatiale céggel kötött szerződése a következő 12 évre rögzíti az együttműködés feltételeit. Ugyancsak francia céggel kooperál a mostari üzem az úgynevezett Puma helikop­terek alkatrészeinek szállításával. A jugoszlávok termékei jó piacot találnak a Szovjetunióban, Lengyelországban, Algériában, Olaszországban, Franciaország­ban és Svájcban. HÍREK JUGOSZLÁVIÁBÓL • A korszerű gé­pek 50 százalékos kihasználtsággal dolgoznak. • Az üdítőital­gyártás az export- kiesést csak mér­sékelheti. hitelre, 51 millió forintot pedig vissza nem térítendő dotációként. A szanáló szervezet előírta a készletek több mint 30 százalékkal történő leépítését. A bér-keresettömeg növelésében csak az adómentes sávig mehetünk el. Vé­gül: bővítő beruházást csak a szanáló szervezettel egyeztetve végezhetünk. — Ezek után nyugodtabban tudnak gazdálkodni? — A szanálási hitellel rendeztük dol­gainkat és ha semmi nem jön közbe, rövidesen egyenesbe kerülünk. Azon­ban rendkívül idegesítő minden szőlő- termelő és borász gazdaságnak, hogy nem kapunk megfelelő időben korrekt tájékoztatást. Információk nélkül nem lehet felkészülni a borexportra, mert jelentős eszközöket kötnek le és a szűkös pénzügyi viszonyok között senki sem mer kockáztatni. Ebben az ágazatban másfél év az átfutási idő. A gyakori és kiszárfiíthatatlan változtatások pedig alapvetően befolyásolják a gazdálko­dás menetét. Lassan itt a szüret ideje, amikor már a jövő évre kellene felké­szülni, de még nem tudjuk, hogy mire számíthatunk. Kellő áttekintés hiányá­ban milliós tételek „lógnak” a levegő­ben. Képletesen szólva: a gazdasági életben kimerülőfélben van az oxigén. Nem késhet sokáig az a szabályozás, amellyel hosszú távra és biztonsággal tervezhetünk — mondta Hajma Géza igazgatóhelyettes. Kisvágó Árpád Nehezebb a helyzetünk a borászati vonalon, mégis folyamatos fejlesztő munkát végzünk. Sok új és jó minőségű bort, valamint pezsgőt kísérleteztünk ki. Csak a legújabb fejlesztésű gyü­mölcsalapanyagból készült kék pezs­gőnket említem, amely két hét múlva kerül kereskedelmi forgalomba. — Az állami gazdaságban nemrég be­fejeződött a szanálás. Hogyan és milyen feltételeket kell teljesíteniük? — Úgy rendeztük a 115 millió forin­tos mérleghiányt, hogy abból 13 milliót fedezett korábbi nyereségtartalékunk, 51 millió forintot kaptunk 7 százalékos VÍZERŐMŰVEK A SZÁVÁN Jugoszlávia egyik legnagyobb folyóját, a Szávát energetikai szempontokból mindeddig nem használták ki igazán. Mindössze két erőmű üzemelt a folyón. Az ország áramtermelési programjában most már minden eddiginél jelentősebb szere­pet szánnak a Szávának. Hét erőműből álló lánc létesítését kezdték meg a folyón, s a későbbiekben további 17 építését tervezik a felső folyásánál. Az első szakasz­ban épülő, hét egységből álló erőműlánc tagjai egyenként 34 megawatt teljesítmé­nyűek lesznek, s az évszázad végére készülnek el. A beruházás mintegy 300 millió dollárba kerül. Az országban jelenleg 70 hő- és vízerőmű, valamint egy atomerőmű termel áramot. Az idén 85 milliárd kilowattóra villamos energia előállításával számolnak a jugoszláv népgazdaságban. Ez éppen megfelel az igényeknek és szükségleteknek. A gazdaság további fejlesztése azonban feltétlenül szükségessé teszi a Száva- erőmüvek mielőbbi üzembe állítását. (T anjug—MTI-Press) Mi van a fogyasztói kosárban? Manapság mindenki számol, a régebben csak a szakemberek által használatos közgazdasági szakkifejezések mindennapossá vál­tak. Hogyan alakulnak az ájak, mit mennyiért lehet kapni? — állandóan visszatérő kérdések. Milyen módon mérhető, mutatható ki népgazdasági szinten az áremelkedés, hogyan összegződnek az egyes vállalati áremelések? A Központi Statisztikai Hivatalban számos módszert használnak, amelyek közül talán a legfontosabb az úgynevezett „fogyasztói kosár”. Erről beszélgettünk a jövede­lem- és fogyasztásstatisztikai osztály vezetőjével, Fajth Gáspárral. — Mi is tulajdonképpen a fogyasztói kosár, mit mérnek vele? — Olyan statisztikai módszer, amellyel a fogyasztói árváltozásokat kívánjuk egy adott időszakban nyo­mon követni. Alapvető célja, hogy megközelítőleg pontos információt kapjunk segítségével az inflációról, an­nak fő irányairól. A fogyasztói kosár­ban 2400 reprezentáns van, zömmel nem konkrét termékek, hanem minősé­gi kritériumokkal jól körülhatárolható termék- és szolgáltatáscsoportok. A köznapi értelemben vett „háziasszo­nyi kosárnál” ez lényegesen több ter­mékcsoportot foglal magában: arra hi­vatott, hogy vásárlásaink teljes körét lefedje, reprezentálja. — Hogyan történik az árak felméré­se? — Az adott termékcsoportok árait az árfelírók írják fel az üzleteket járva az ország minden részén. Mivel a ter­mékek zöme ma már szabadáras, nyil­ván számtalan különböző árat írnak fel. Ezek a végső feldolgozásnál végül is egy átlagárat adnak. Ez az egyik ré­sze a munkának, az árfigyelés. A másik fontos kérdés az, hogy ezek az árak milyen súllyal szerepeljenek a kosár­ban. Ezt nem önkényesen döntjük el, hanem kétévenként reprezentatív fel­mérést végzünk a háztartásokban. A felkórt családok háztartási naplót vezetnek: mire mennyit költöttek az elmúlt időszakban. így — megközelítő­leg — pontos képet kaphatunk a lakos­ság fogyasztási szerkezetéről. A feldol­gozott naplók alapján súlyozzuk a fo­gyasztási kosárban megjelenő árakat. A fogyasztói kosárba kerülő termék- csoportokat folyamatosan frissítjük fel, ahogyan a fogyasztás változik. 1968-ig úgynevezett termékjegyzék alapján kísértük figyelemmel az árakat. Ezt követően — az ENSZ ajánlásának megfelelően — használjuk a fogyasztói kosár jellegű reprezentatív felmérés módszerét, amely elég széles termék- csoportot fog össze. — Mennyire pontos képet lehet így kapni a fogyasztói árak növekedéséről? — A reprezentatív kiválasztás alap­ján működő rendszer megbizható ké­pet ad. Véleményem szerint a reprezen­tatív jellegből származó kisebb eltéré­sek ellenére az így adódó információ jóval inkább valósághű, mint az elvileg teljes körű, de valóságos kínálatot szin­te biztosan nem jól tükröző termék­jegyzék-módszer. — A jelenlegi gazdasági helyzetben senkinek sem mindegy, hogy mit tartal­maz a fogyasztói kosár. Mit jellemez az így számított index? — A fogyasztói kosárral elsősorban egy népgazdasági szintű mutatót szá­mítunk. Fő cél az infláció irányainak figyelemmel kísérése, a fogyasztói árdi­namizmus nyomon követése. Az egyes állampolgárokra, háztartásokra ezt a mutatót „lebontani” nem lehet. Az egyének életszínvonala önmagában ez­zel a gazdasági mutatóval nem tükröz- tethető. Az életszínvonalat többféle mutatóval kell vizsgálni, ilyen például a reáljövedelem-, reálbér-, létmini­mum-index számítás. A fogyasztói ko­sár a fogyasztási szerkezet változásá­nak követésére alkalmas, fő értelme azonban, mint már említettem, az inf­lációval kapcsolatos információk be­gyűjtése. —- Milyen gazdasági következtetések vonhatók le ebből a fogyasztói kosár alapján számított mutatóból? — A KSH feladata az, hogy ezzel a módszerrel regisztrálja a fogyasztóiár­változásokat az adott időszakban. A különböző termékcsoportokra szá­mított árindexek alkalmazása arra, hogy folyamatosan követhessük az ár­tendenciákat. Ha például egy termék- csoportnál erős mozgást tapasztalunk, akkor jelezzük az áralakulásért felelős kormányzati szerveknek. — Ez így rendben is volna, ha a fo­gyasztónak végül is nem kellene a pénz­tárcájában éreznie a folyamatosan nö­vekvő árakat. — A KSH csupán rögzíti egy adott időszakra vonatkozóan a gazdasági eseményeket, tehát jelen esetben az áralakulást; feladata az, hogy jelezze az áremelkedések tendenciáit. Ezzel segít­heti az infláció „természetrajzának” jobb megértését, az árak mérséklésében azonban végül is a gazdsági élet vala­mennyi szereplőjének részt kell vennie. — Mostanra felerősödött az infláció folyamata. Hosszabb időszakot figye­lembe véve hogyan alakultak az árak? — 1970 és 1978 között 3,4 százalék, 1979—1987 között pedig 7,3 százalék volt a pénzromlás évi átlagos mértéke, az idei év első öt hónapjában pedig 17,1 százalékkal magasabbak az árak a ta­valyinál. Ez azt jelenti, hogy a hetvenes évek eleje óta több mint két és félszere­sére emelkedett a fogyasztói árszínvo­nal, ezen belül az utóbbi két évben az árak a kétszeresükre nőttek. — Sok kritika éri a fogyasztói kosa­rat azért, mert sokak szerint nem olyan termékcsoportok találhatók benne, amelyek megfelelően jellemzik a lakos­sági fogyasztást. Erről mi a véleménye? — Ezeket a vélekedéseket nem tart­juk indokoltnak, a termékcsoportokat folyamatosan frissítjük fel. Ennek elle­nére — mivel úgy gondoltuk, hogy az ilyen híresztelések ellen legjobb védeke­zés a nyilvánosság — egy konzultációs bizottságot hoztunk létre a „kosár” át­tekintésére. E munkában részt vesznek a FŐT és a szakszervezetek képviselői is. így a jövőben ők is javaslatokkal élhetnének, kifejthetnék véleményüket az árindexszámítás korszerűsítéséről — mondta befejezésül Fajth Gáspár. Sz. B. TÖBBEN PÁLYÁZTAK, MINT KORÁBBAN — A HOMOKDOMB ÉS A VÁROSVÉG — HOL MARAD A BÁCSKA? — MIBE KERÜL(HET)? Díjazott, dicsért lakóházak A szép ház csupán pénzkérdés? Ugyan! Szinte minden Bács-Kiskun megyei településen jó néhány pallérízlésű, ki- vagyi ház bántja a szemet. Jó volna persze, ha „Az év lakóhá­za” pályázatok értékelésénél az eddigi­nél fontosabb szempontként kezelnék az ésszerű takarékosságot, a viszonylag kevesebből jobbat, szebbet törekvést, de téved, aki újgazdagok magamutoga­tásának véli a pályázatot. A Bács-Kiskun megyében kétéven­ként meghirdetett vetélkedőn legjobb­nak bizonyult épületek többsége alig- alig került többe az átlagosnál. (Az más kérdés, hogy ez az átlag soha nem volt a fizetésekhez viszonyítva ilyen magas honunkban!) Csak így válhatnak figyelemfelkeltő, követésre ösztönző mintákká a főként más megyékből meghívott szakembe­rekből összeállított zsűri által arra al­kalmasnak minősített új vagy felújított épületek. Sajnos a megye déli része, a Duna- mente távol tartotta magát a verseny­től, de a mezőny így is népesebb az előzőnél. Legjobbnak — mint ezt már közöl­tük — az országos minősítésen is ked­vezően fogadott Kecskemét, Losonczy u. 13. számú házat értékelte a bírálóbi­zottság. „Mintaszerűen oldotta meg az elavult épület szanálásával keletkező foghíj átépítését. Az új lakóház tömeg­alakítása, elhelyezkedése utal a régi épületre és mai formálásával is tökéle­tesen illeszkedik környezetéhez. • Kecskemét, Tavaszmező u. 61. A város jelenlegi belterületet lezáró utcának meghatározó épülete. A lakóépület alaprajza a hagyomá­nyos kecskeméti befeléfordulást szol­gálja.” Méltatták a míves bejáratot, a kerti homlokzatot, a többfunkciójú ki­ugró ereszt. (Építtető Sárközi József, tervező Farkas Gábor). Dicséretben és pénzjutalomban ré­szesült a Palánkay Tibor (építtető Sza­bó Ferenc) tervei szerint készült Ta­vaszmező utca 61. számú ház. Az érté­kelés szerint „mintaszerűen kihasználja a telek adottságait, a régi növényzetből megtartható motívumokat. Izgalmas • Mintaszerűen, különböző időszakok jegyeit szépen összefogva újították föl a Kaszap u. 1 számú házat a megyeszékhelyen. belső térhatást eredményez a nappali, a dolgozó, étkező-konyha egy térként kezelése . . . Külön érdeme az épület­nek, hogy a bizonyos mértékig már belterjes kecskeméti építészeti hangu­latvilágba új színeket, ízeket hoz." Kiváló megoldásaiért, különösen az L alakú sarokrészénck ötletes kivitele­zéséért, a blokkos technológia kötött­ségeinek szellemes lazításaiért, a laká­sok jó alaprajzi elrendezéséért tartot­ták érdemesnek jutalmazásra az OTP megyei igazgatóságának megrendelésé­re készült Lajosmizse, Dózsa György út 93—95. számú társasházat, noha hangsúlyos építészeti részeket jelenték- telenítenek az ott elhelyezett lomtárak, raktárak. Tervezte Várkonyi Péter, ki­vitelezte a Nagyközségi Tanács Építési és Költségvetési Üzeme. A zsűri díjazásra javasolta a Kaszap utca 1. számú ház felújítását. (Tervezte: Vásárhelyi Dániel és Farkas Gábor, megrendelő Nagy András). „Az újon­nan létesült tornác egyrészt átmenetet alkot a lakás és a kert között, másrészt egységbe foglalja az udvari homlokza­tot.” Aligha csökkenti a bírálóbizottság által elismert teljesítményt, ha megkoc­káztatom — az általános színvonal­emelkedést is jelezve —, hogy bizonyá­ra módosult volna a méltán díjazottak listája, ha valamennyi sikerült új házat beneveznek „Az év lakóháza” pályá­zatra. Mindenképpen köszönet illeti a nyerteseket, mert az ilyen sikerek szeb- bítik településeinket. Semmiképpen sem rontaná a házak harmóniáját, ha a díjazottakon, jutal- mazottakon egy-egy ízléses, szerény tábla tudatná: sikerrel szerepeltek „Az év lakóháza” pályázaton. Heltai Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom