Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 164. szám Ára: 1,80 Ft 1988. július 11., hétfő Hétvégi munka a földeken, a felvásárlóknál és a konzervgyárban Félidőhöz közeledik Bács-Kiskun- ban a százezer hektárnyi búza betaka­rítása. A hétvégén leesett pár millimé- ternyi csapadék néhány órára ugyan leállásra kényszerítette a kombájnokat, ám a kiesés nem volt számottevő. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vál­lalat hétvégén is nyitvatartó átvevőhe­lyeire szombaton és vasárnap csaknem nyolcezer tonna termést szállítottak be, többet mint az előző napokban összes­ségében. A Duna—Tisza közén egyéb­ként az eddig beszállított kenyérnekva- ló minősége az elmúlt évekéhez hason­ló, a sikértartalom a korai érésű fajták­hoz képest magas. A csapadékhiány viszont már a hamarabb betakarítható fajtáknál is érződik, sok a kalászba szorult szem. Bács-Kiskun délebben fekvő részein a hét végén hozzáfogtak a tavaszi árpa és a rozs aratásához is. így a garai és bo- rotai termelőszövetkezetekben, ahol sa­játosan hasznosítják a kalászosok mel­léktermékét, a szalmát is. A Garai Vö­rös Csillag Termelőszövetkezetben bá­rányokat hizlalnak a magas tápértékű, rosttartalmú, frissen bálázott szalmá­val, Borotán pedig laskagombacsírával oltják be az összetört, hőkezelt szalmát. A kánikulai melegben rohamosan érik a „hírős város” híres gyümölcse: a sárgabarack. A Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat kecskeméti telepére a hétvégén érkezett meg az első nagyobb szállítmány, csaknem húsz vagon kaj­szit vásároltak fel a környékbeli kister­melőktől. Vasárnap már megindult az első exportszállítás is. Hat kilogram­mos egyedi csomagolásban 2000 láda barackot továbbítottak Ausztriába. A Zöldért kecskeméti telepén egyéb­ként az idén összességében 200 vagon sárgabarack felvásárlására számíta­nak. Ez a mennyiség lényegesen meg­haladja a megelőző három-négy eszten­dőjét. A felvásárolt kétszáz vagonnyi baracknak legalább hatvan százalékát tőkés exportra kívánja szállítani a Zöl­dért. A tőkés megrendelők most az érettebb gyümölcsöt igénylik. Ennek megfelelően az átvételnél is változott a minősítés, nem a zöldebb árnyalatú, hanem a sárgára beért kajszi kapja az exportbesorolást, s az ezzel járó maga­sabb árat. Három műszakban dolgoztak vasár­nap is a Kecskeméti Konzervgyárban. Még mindig tart ugyanis a borsósze­zon, amelynek évek óta alapvető köve­telménye, hogy a földekről betakarított szemek néhány órán belül feldolgozás­ra kerüljenek, mert a zsengeséget csak így lehet megőrizni. Húsz vagon, vasár­nap betakarított, kicsépelt zöldborsót raktak üvegbe ezen a napon a konzerv­gyárban, ahol most már a borsón kívül több „kényes” zöldségféle is halasztha­tatlan tennivalót ad. Megkezdődött ugyanis a zöldbab és az uborka szezon­ja is, az utóbbiból vasárnap három va­gonnyi mennyiséget dolgoztak fel. Ősszel országos KISZ-értekezlet Magyar—görög idegenforgalmi tárgyalások Pozsgay Imre felszólalása Elutazott hazánkból vasárnap a Ni­kosz Szkulasz görög idegenforgalmi miniszterhelyettes vezette delegáció, amely július 7-től 10-ig tartózkodott Magyarországon. Nikosz Szkulasz tár­gyalásokat folytatott Andrikó Miklós kereskedelmi államtitkárral. A tárgya­lásokra az 1987-ben aláírt magyar— görög kormányszintű idegenforgalmi együttműködési egyezmény alapján ke­rült sor. A tárgyaló felek áttekintették a két ország közötti idegenforgalom helyze­tét és javaslatokat tettek az idegenfor­galmi kapcsolatok továbbfejlesztésére, különösen a szervezett turizmus növe­lésére, az idegenforgalmi propaganda­együttműködés fejlesztésére, idegen- forgalmi szakemberek és információk cseréjére, gasztronómiai hetek kölcsö­nös megrendezésére. Nikosz Szkulaszt fogadta Grósz Ká­roly, a Minisztertanács elnöke. Szombaton ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület tájé­koztatót hallgatott meg az MSZMP Központi Bizottságának június 23-ai üléséről, valamint időszerű belpolitikai kérdésekről. Megvitatta és elfogadta a KISZ KB 1987. szeptember 27-ei állás- foglalásának időarányos teljesítéséről, valamint a Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek tavaly decemberi talál­kozóján megfogalmazott feladatok végrehajtásáról szóló jelentéseket. Döntött a KISZ-szervek és intézmé­nyek, valamint az úttörőelnökségek 1987. évi költségvetési pénzmaradvá­nyának felhasználásáról, majd zárt ülé­sen folytatta munkáját. Az ülésen részt vett és felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Poltikai Bizottságának tagja, államminiszter is. Elsőként Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára adott tájékoztatást az MSZMP Központi Bizottságának jú­nius 23-ai üléséről. Kiemelte: az MSZMP Központi Bizottsága felkérte a párt ifjúsági szervezetét, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget, hogy — az MSZMP országos értekez­lete állásfoglalásában megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében — tegyen javaslatot a KISZ pártirányítá­sának újfajta, korszerű elveire és for­májára, a KISZ szervezetének, tevé­kenységének, módszereinek és eszköze­inek az új feladatokhoz való igazításá­ra, valamint a KISZ kapcsolatrendsze­rének fejlesztésére, különös tekintettel az ifjúság szerveződési lehetőségeinek bővítéséből adódó feladatokra. Továb­bá más társadalmi szervezetekkel együtt felkérte az ifjúsági szövetség Központi Bizottságát arra is, hogy ja­vaslataival segítse a párt munkamód­szereinek megújítását, a párt foglalkoz­tatáspolitikai, elosztáspolitikai kon­cepciójának kidolgozását, a tudo­mánypolitikai irányelvek korszerűsíté­sét, a szociálpolitika és az egészségügy fejlesztésére vonatkozó politikai állás­pont kialakítását, valamint az új műve­lődéspolitikai koncepció kimunkálá­sát. Ezek a feladatok — mondotta — jó alapul szolgálhatnak a közelmúltban elhatározott újfajta, KISZ-en belüli szerveződési rendszer kialakításához és működtetéséhez. Mint a későbbi hoz­zászólásokból kiderült, a KISZ-tagok úgy vélik, már ez a felkérés is elegendő ok arra, hogy összehívják az országos KISZ-értekezletet. Az országos KISZ-értekezlet össze­hívásáról szóló javaslatot is Hámori Csaba ismertette. Hangsúlyozta: az or­szágos pártértekezlet Magyarországo- na szükséges politikai és társadalmi fordulatot közelebb hozta, esélyét nö­velte. Nyilvánvaló, hogy az ifjúság lege­rősebb baloldali orientációjú szerveze­te, a Kommunista Ifjúsági Szövetség részt kíván venni ebben a fordulatban. Tehát a KISZ-nek elsősorban azzal kell foglalkoznia, hogyan segíti ezt a fordu­latot, ezt a nagy politikai, társadalmi átalakulást, s választ kell adnia arra, ho­gyan alakítja át önmagát egy változó belpolitikai erőtérnek megfelelően. (Folytatás a 2. oldalon) Víz, víz tiszta víz • A megye déli részének egészsé­ges, jő vízellátásában fontos szerepe van a nemrégen Dávodon felépült, naponta hatezer köbméter víz vasta- lanítására képes telepnek. (3. oldal) Épületekről vitatkoztak a városszépítők fórumán (3. oldal) SAJTÓPOSTA (4. oldal) iuMHuim iw imwiHirirrnpaaMMMwi ...........mimimnii.iihiiii i i T isztavatás, kitüntetések a 38. vasutasnapon Az ünnepi eseményen részt vett Fejti György, az MSZMP KB titkára és Medgyessy Péter miniszterelnök­helyettes is. Urbán Lajos közlekedési miniszter köszöntőjében egyebek között szólt ar­ról, hogy a népgazdaság jelenlegi hely­zetében fontos döntések előtt áll a köz­lekedés, és ezen belül a vasút. Hangsúlyozta: a társadalom joggal várja el a vasutasoktól, hogy megfelelő színvonalon elégítsék ki a személy- és áruszállítási igényeket, hatékonyan, gazdaságosan használják fel a rendel­kezésre álló anyagi és műszaki eszkö­zöket. A vasút legfontosabb feladata most, hogy feltárja a technikai eszkö­zökben, az emberek ésszerű foglalkoz­tatásában, a munkaszervezési lehetősé­gekben rejlő tartalékokat, és ezek ki­használásával erősítse pozícióit az egy­re élesedő fuvarpiacon. Az óriási anya­gi értéket képviselő vasúti szállítási ka­pacitások lehető legnagyobb mértékű kiaknázása érdekében körültekintőbb munkára, fokozottabb vállalkozási kedvre van szükség. A miniszter felhívta a figyelmet: az erőfeszítések ellenére még mindig sok a tennivaló a személyszállítás színvona­lának, kulturáltságának javításában. A gyorsabb fejlődés érdekében a Köz­lekedési Minisztérium a MÁV-val együttműködve a vasúti sajátosságo­kat figyelembe vevő szabályozási rend­szert kíván a kormányzati szervek elé terjeszteni. Beszéde után a miniszter vasúti tiszt­té avatta a MÁV Baross Gábor Tiszt­képző és Továbbképző Intézetének 147 most végzett hallgatóját. A vasutasnapi eseménysorozat a MÁV konferenciatermében folytató­dott, ahol Urbán Lajos 93 dolgozónak nyújtott át Kiváló vasutas és Kiváló munkáért kitüntetéseket. Ezen az ün­nepségen Ónozó György, a MÁV ve­zérigazgatója köszöntötte a kiemelke­dő eredményt elért vasutasokat. Hang­súlyozta: a jövőben lényegesen na­gyobb szerepet szánnak a MÁV jármű­javító, s járműgyártásra is alkalmas háttérüzemeinek. Keresik a módját, hogyan lehetne megfelelő érdekeltség­(Folytatás a 2. oldalon) 1 termelői érdekeltséggel, szélese mi kör rév Szolgáltató ágazatból gazdasági társaság A Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének szolgáltató ágazata több mint tíz éven át működött eredményesen. Feladatait a megye szövetkezeteinek igényei szabták meg, beleértve e körbe a Bajai Teszövhöz tartozó téeszeket is. / Önköltséges alapon mintegy 20 millió forint értékű szolgáltatást végeztek évente. Az új szabályozás ma már olyan terheket, illetve feladatokat ró az ágazatra, amelyeknek a régi szövetségi keretben nem tudna eleget tenni. A Kiskunsági Teszöv elnöksége ezért az év elején úgy döntött: az ágazatot termelői érdekeltségű szervezet­té alakítja át. Nemregiben huszonhét termelőszö­vetkezet és vállalat, valamint a területi téeszszövetség Meszolg néven gazdasá­gi társaságot hozott létre, amely szán­dékai szerint nem csupán folytatni, ha­nem bővíteni is szeretné az eddigi szol­gáltatói tevékenységet. Mivel a GT nem önálló jogi személy, a gesztori feladatokat a Jánoshalmi Termelőszövetkezetek Közös Vállalata látja el. A vagyoni hozzájárulást legke­vesebb százezer forintban határozták meg. Az új társaság dolgát feltétlenül megkönnyíti, hogy alapító tagjai sorá­ban tudhatja a teszövöt is. Így a már meglévő eszközöket — ezeknek jelen­tős része a szövetség tulajdona — ez­után is használhatják, és a személyi ál­lományt sem kell „lecserélni.” A Me­szolg lényegében jogutódja az eddigi szövetségi ágazatnak, tehát az ebben az évben érvényes, (de nem GT-tagokkal kötött) szerződéseit maradéktalanul teljesíti. Első pillantásra úgy tűnik, nem sok változást hoz az új szervezeti forma. Valójában azonban a gazdasági társa­ság tágabb kereteket ad a szolgáltatá­sok végzésére, hiszen az ilyen társulá­sok lényege, hogy az együttműködő vállalatok közös tevékenységet folytat­nak, és annak eredményéből közösen részesedhetnek. Vagyis egyaránt érde­keltek a minél több és minél jobb mun­kában. Lényegesen bővül az ügyfélkör is, a GT-t bármilyen gazdálkodó szer­vezet, költségvetési intézmény — tehát nem csak termelőszövetkezet — meg­bízhatja egy-egy munkával. Alapvető feltétel, hogy a társaság megfelelő jöve­delmezőséggel működjön. Igaz ugyan, hogy a tagok nem kapnak díjkedvez­ményt, az elért nyereségből viszont a bevitt vagyon arányában részesednek. Mint dr. Kői Béla, a Kiskunsági Teszöv titkárhelyettese mondotta, a GT tagjai és nem tagjai számára egyaránt igyek­szik elfogadható áron kínálni szolgál­tatásait, azaz nem szeretnének drágáb­ban dolgozni, mint a hasonló kecske­méti vagy bajai szervezetek. Az eddigi ágazat négy részlege — az energetikai, a gépjármű-diagnosztikai, a műszaki és a vegyes szolgáltatás — továbbra is megmarad, ám a kört a GT bővíteni kívánja. Egyebek mellett az energiagazdálkodás, az anyagellátás és az áruértékesítés területén. Sőt, terveik szerint a külkereskedelmi kapcsolatok építésében is megpróbálnak tagjaik se­gítségére lenni. Dr. Ivicz Vilmos, a Kiskunsági Te­szöv titkára hangsúlyozta, a szövetség a legkevésbé sem kíván e téren hátat fordítani a téeszeknek — ezt bizonyít­ja, hogy a GT tagja lett —, de az ilyen jellegű szolgáltatás már nem az érdek- képviseleti szerv feladata. Ebben az év­ben a helikopteres növényvédelmet is átadták egy kilenc taggazdaság által létrehozott társulásnak, a Kiskun­félegyházi Lenin Termelőszövetkezet gesztorálásával. Megmaradnak ellen­ben a szövetségnél az olyan szolgáltatá­sok, amelyek kevesebb eszközt igényel­nek, és kisebb költséggel járnak. Jó pél­da erre az ugyancsak idén alapított Ag- rocomp elnevezésű mezőgazdasági szá­mítógépes társulás, amely változatla­nul a téeszszövetség keretein belül mű­ködik. A gazdasági társasági fojrma egyéb­ként arra is több lehetőséget ad, hogy megfelelő szerepet kapjon a dolgozók anyagi érdekeltsége. Ä Meszolgnál je­lenleg negyvenen vannak, s nyilvánva­ló, hogy az ő munkájuktól nagymér­tékben függ a vállalkozás sikere. M. Á. Felkapja a fejét az ember, amikor olyasmit hall, olvas, hogy egy 15 éves kamasz meg­védte doktori disszertációját az USA-ban vagy a Szovjetunió­ban, a másik pedig még alig húszesztendős és már profesz- szor . .. Felkapja az ember a fe­jét, mert itt, Magyarországon, ahhoz van szokva, hogy a diplo­maszerzés nemcsak tudás, de megszabott idő kérdése is. Le­gyen bárki bármilyen zseniális, legalább 17 évig kell koptatnia az iskolapadot, hogy doktorrá avattassék. A szakemberek véleménye megoszlik abban, hogy a tőlünk nyugatra és keletre már egy­aránt létező speciális iskoláknak van-e létjogosultságuk, illetve a személyiségfejlődést tekintve milyen előnyök és hátrányok fi­gyelhetők meg az ilyen intézmé­nyekben tanuló fiataloknál. A vitáktól most eltekintve, egy dolog biztos: a tehetsége\t gon­dozni kell. A kiemelkedő képes­ségekkel, adottságokkal — le­gyen az szellemi vagy fizikai — rendelkező gyerekek csak akkor produkálhatnak majdan kimagaslót, ha időben felfedezik tehetségüket, s annak minél jobb kibontakozását szolgáló életvi­telre szoktatják őket. Köztudott ugyanis, hogy az öröklött hajla­mok, képességek csak megfelelő környezetben kristályosodhat­nak tehetséggé. Igaz, hogy a mi oktatási rend­szerünk még mindig túlzsúfolt­sággal, a tárgyi és személyi fel­tételek hiányosságaival küszkö­dik, ám említést érdemlő válto­zások is megfigyelhetők az utób­bi esztendőkben. Itt kell szólni például a tagozatos iskolák el­terjedéséről, melyek lehetővé te­szik, hogy egyes készségtárgya­kat már hatéves kortól emelt óraszámban tanulhassanak a gyerekek. A változások mellett külön szót érdemelnek a törekvések. Az MSZMP Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának agitációs és propaganda bizottsága nemrég tárgyalt a tehetséggondozás helyzetéről, s javaslatot tett a továbbfejlesztés feladataira. így a különböző intézményekben, szervezetekben kimagaslóan dolgozó, a tehetséggondozást szívügyüknek tekintő szakembe­rekből tanácsadó testületet hoz­nak létre, amely a Bács-Kiskun Megyei Tanács egyik albizott­ságaként működik majd. Jelen­leg készül a tehetséggondozás három esztendőre kiterjedő programja, mely felöleli a ter­mészet- és társadalomtudo­mányt, a művészeteket, ugyan­akkor a szervezeti feladatokról —— kiválasztás, gondozás, verse­nyek, anyagi és technikai felté­telek stb. — sem feledkezik meg. A következő hónapban már bi­zottsági ülés elé kerül a prog­ramtervezet, amit ezt követően a megyei igazgatói értekezlet is megvitat, majd a dokumentumot eljuttatják Bács-Kiskun oktatá­si és közművelődési intézménye­inek. Még az új tanév kezdetéig! Nem kevésbé biztató előjel, hogy az iskolák egyre nagyobb önállóságot kapnak. S ez eset­ben az önállóság szóba belefér­nek olyan szavak is, mint specia­lizálódás, tagozatosodás, sajátos arculat. Ugyanis ezek a fogal­mak már rokoníthatók a tehet­séggondozással, amiről megfe­ledkezni nemcsak társadalmi szinten, de a családi körben is vétek volna. Koloh Elek

Next

/
Oldalképek
Tartalom