Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: az időnként erősen megnövekvő felhőzetből elszórtan lehet zápor, ziva­tar. A déli, délnyugati szél többfelé élénk, a zivatarok kör­nyezetében átmenetileg viharos lesz. Folytatódik a nagyon meleg idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 35 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xLiii. évf. 160. szám Ára: 1,80 Ft 1988. július 6., szerda Megnyílt a KGST 44. ülésszaka Marjai József felszólalása Kedden délelőtt a prágai kultúrpalo­tában Lubomir Strouga! csehszlovák kormányfő megnyitójával megkezdte munkáját a KGST 44. ülésszaka. A magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képviselője vezeti. A háromnapos ülésszak elé terjesztik a tanácsnak a 42. és a 44. ülésszak kö­zött végzett tevékenységéről készült be­számolót. A küldöttségek megvitatják a sokoldalú együttműködés, valamint a szocialista gazdasági integráció mecha­nizmusának és a tanács tevékenységé­nek átalakítását célzó javaslatokat. Napirendre kerül a szocialista nem­zetközi munkamegosztás kollektív koncepciójának az 1991—2005 közötti időszakra vonatkozó tervezete, az 1991 —95-ös népgazdasági tervkoordináció, illetve a sokoldalú gyártásszakosítás és együttműködés programja. Áttekintik, hogyan teljesül a KGST- országok tudományos-műszaki fejlő­déséről az ezredfordulóig kidolgozott komplex program az első fő területen, a népgazdaságok elektronizálásában. Megvitatják a tanács ülésszakának munkaprogram-tervezetét az 1989— 90-es évekre, valamint a 45. ülésszak előzetes napirendjét és meghatározzák annak időpontját. A délelőtti ülésen szólalt fel Marjai József, a magyar küldöttség vezetője. Megállapította, hogy az új világpoliti­kai fejleményeket kedvezően befolyá­solják a Szovjetunióban és más szocia­lista országokban kibontakozó gazda­sági és politikai reformfolyamatok, a nyíltság és a demokratizálódás erősö­dése. Mindinkább bebizonyosodik, hogy a szocializmus megújulásával, el­sősorban a saját fejlődésének meggyor­sításával, nagyobb gazdasági teljesít­ménnyel, tudományos-műszaki hala­dással, az élet minőségének javításával válhat vonzóvá. (Folytatás a 2. oldalon) Bács-Kiskunba látogatott Nyitrai Ferencné a KSH elnöke Tegnap Bács-Kiskun megyében folytatott megbeszélést Nyitrai Fe­rencné dr., államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Kecs­keméten a pártszékházban fogadta őt dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak első titkára. Az eszmecserén szót váltottak a statisztikai hivatal új feladatai­ról, valamint a KSH és Bács- Kiskun közös akcióiról, mint ami­lyen az ENSZ által finanszírozott, az egészségügyi helyzet alakulását statisztikai módszerekkel követő felmérés, és a Stadat számítás- technikai vezetői információs rendszer alkalmazása, amelyben ugyancsak úttörő szerepet vállalt a megye. Nyitrai Ferencné szor­galmazta a továbbfejlesztését, ala­pozva a megye értelmiségére, s megígérte a KSH további támo­gatását is. Dr. Szabó Miklós hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartja a statisztikai hivatal elemzéseit, ki­adványait. Éppen ezért szükséges­Megalakult az Agrárpolitikai Tanács Kedden a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban tartotta ala­kuló ülését az Agrárpolitikai Tanács. A Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter vezette testület leg­fontosabb feladata az agrárpolitikai el­vek meghatározásában való közremű­ködés, az élelmiszer- és fagazdasági ter­meléspolitika kérdéseinek időről időre történő vizsgálata. A tanács tervei kö­zött szerepel az élelmiszer-termelő ága­zat központi fejlesztési programjainak politikai és kormányzati döntést meg­előző megvitatása. A tanács 28 tagja ki­emelkedő képviselői az agrár- és a köz­gazdaság-tudománynak, a politikai eleinek, az államigazgatásnak, az agrárágazat vállalatainak és szövetke­zeteinek. Az alakuló ülésen, az ügyrend elfoga­dása után, a tanács tagjai érdemi mun­kához láttak: az agrár- és szövetkezet­politika időszerű kérdéseit tárgyalták meg. Ehhez a MÉM-ben az év elején — külső szakemberek bevonásával — létrehozott agrárpolitikai munka- bizottság készített vitaanyagot. A kü­lönböző vélemények nyomán kialakuló tézisek várhatóan ez év végéig a politi­kai döntéshozó testületek elé kerülnek. nek érzi az általános fejlesztést éppúgy, mint a két említett na­gyobb akció folytatását. Mint mondta, az elsőnél a felmérés egy­fajta kontroll is az egészségmegőr­zési program végrehajtásához, ami a Duna—Tisza közén nem kis fel­adatot jelent. A Stadat-rendszer pedig, amely a megyék közül eddig egyedül Bács-Kiskunban valósult meg, máris sok hasznos informáci­ót szolgáltat. Különösen, hogy az országos adatok mellett immár a megyeiek is lehívhatók. A KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságán kidolgozott mód­szerről is tájékozódott Nyitrai Fe­rencné, s úgy határozott, hogy azt ismertetni kell az ország többi me­gyéjében is. Megbeszélése végezté­vel felkereste Pólyák Ferenc fafa­ragót, a népművészet mesterét matkópusztai tanyáján. Elutazása előtt rövid interjút kértünk a KSH államtitkárától. Az interjú lapunk 2. oldalán olvasható. Hazaérkeztek Bartók Béla hamvai Magyar földre érkeztek ked­den Bartók Béla hamvai. A ha­zánk nagy fiának földi marad­ványait szállító menet a határ­őrök díszsorfala között délután fél egykor érkezett meg az ünne­pi díszbe öltözött, nemzeti színű zászlókkal fellobogózott he­gyeshalmi határátkelőhöz. Mi­közben a gépkocsisor begördült az ünnepség színhelyére, az egyesített szombathelyi és kő­szegi madrigálkórus előadásá­ban, Német István karnagy ve­zényletével felhangzott az Elin­dultam szép hazámból... kez­detű népdal. A kísérő gépkocsikból első­ként a nagy zeneszerző két fia, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter, majd Nagy János, ha­zánk bécsi nagykövete lépett ki. Az ünnepségen megjelentek a magyar politikai, társadalmi és kulturális élet jeles képviselői. A himnusz elhangzása után Sinkovits Imre színművész el­szavalta Ady Endre: Föl-földo­bott kő című versét, majd a kor­mány és a magyar társadalom nevében Czibere Tibor művelő­dési miniszter mondott ünnepi beszédet. —- Megrendültén hajtunk fe­jet Bartók Béla földi maradvá­nyai előtt — mondotta — ami­kor nagy zeneköltőnk — szemé­lyes óhajának és az egész nem­zet kívánságának beteljesülése­ként — 48 évi távoliét után im­már végérvényesen hazatért. A tisztelgő főhajtás az egyete­mes zenekultúra korszakos je­lentőségű alkotójának, zenemű­vészetünk egyik megújítójának, a hazáját szerető művésznek szól. Annak a magasrendű em­beri és művészi magatartásnak, amit Bartók Béla életművével testesít meg számunkra. — Magyarországról a törté­nelem vihara szakította ki. Ha­zájához azonban élete végéig ra­gaszkodott. Ez a haza számára a szülőföldet és a népet jelentet­te. Hazafisága azonban egyúttal a népek testvériségét is magá­ban foglaló hitvallás volt. • Az ünnepség a Szózat elhang­zásával ért véget, majd elindult a díszmenet a főváros felé. Győr-Sopron megye települé­seinek lakói a Budapestre veze­tő fellobogózott útvonal men­tén tisztelgő sorfalat álltak, így fejezték ki mély tiszteletüket a hazatérő Bartók Béla iránt. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—szovjet főtitkári találkozó Grósz Károly nyilatkozata a tárgyalásokról Kedden reggel tíz órakor a Vörös téren Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára, a Minisztertanács elnöke koszo­rút helyezett el a Lenin-mauzóleum fa­lánál, majd Vagyim Medvegyevnek, az SZKP KB titkárának társaságában le­rótta kegyeletét az októberi forrada­lom vezetőjének emléke előtt. Ezután a főtitkár miniszterelnök megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. A délelőtti program következő pontjaként Grósz Károly az SZKP KB székházában megkezdte tárgyalásait Mihail Gorba- csovval, az SZKP KB főtitkárával. A megbeszélés után az SZKP KB a Kreml palota Katalin termében dísz­ebédet adott a magas rangú magyar vendég tiszteletére. Az ebéden pohár­köszöntők hangzottak el. Ezt követően Grósz Károly a Magyar Népköztársa­ság moszkvai nagykövetségén találko­zott a moszkvai magyar kolónia képvi­selőivel. Kedden, a moszkvai magyar nagy- követség épületében Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyilatkozott a ma­gyar sajtó képviselőinek. A magyar pártfőtitkár hangsúlyoz­ta: látogatására a szó igaz értelmében vett ritka történelmi pillanatban került sor, hiszen rövid idő telt el a magyar és a szovjet pártkonferencia között. Ő is még a budapesti párttanácskozás élmé­nyeinek hatása alatt van, s mint mon­dotta, azt tapasztalta: a szovjet veze­tőkkel folytatott tárgyalásokon és be­szélgetéseken is érezhető volt, hogy a vendéglátók, maga Gorbacsov elvtárs is, a szovjet konferencia hatása alatt áll és él. A hivatalos és a kötetlenül —- kocsiban és asztalnál lefolytatott — be­szélgetéseiken mindenütt a konferencia eseményeiről volt szó. Ez érthető is, hiszen — mondotta Grósz Károly, a kifejezést tudatosan használva — tör­ténelmi fordulat történt, látszik, hogy ez sikeres tanácskozás volt, amely újabb lendületet ad ahhoz a program­hoz, amelyet három esztendővel ezelőtt a Szovjetunióban elhatároztak. A magyar párt vezetője elmondta, hogy Mihail Gorbacsowal folytatott tárgyalásain szó volt a gazdasági együttműködés bővítéséről is. Azt ta­nácsolom a magyar vállalatvezetőknek — folytatta —, hogy szívósan keres­kedjenek, és keressék az együttműkö­dés lehetőségeit. A megbeszélésekből kitűnt, hogy a szovjet vezetés nagyon akarja a hatékony, korszerű együttmű­ködést. A tárgyalásokon Mihail Gor­Tanácskozás a Kremlben. bacsov elvtárs meg is fogalmazta: min­denekelőtt az élelmiszeripar, az élelmi­szergyártás kap mozgásszabadságot és támogatást, mert a konferencián ez volt az egyik olyan nagy kérdés, amely­ben a vezetést elég keményen elmarasz­talta a közvélemény és a küldöttek. De a gazdaság más területein is egy végig­gondolt, világos fejlesztési program van vagy áll kidolgozás alatt. Ebből kiemelkedik a gépipar és a műszeripar, s ezek megkülönböztetett figyelmet kaptak a szovjet vezetőkkel folytatott beszélgetések konkrét témái közül. Azt ajánlom a magyar gyárigaz­gatóknak, hogy szívósan küzdjenek a még létező akadályok leküzdéséért — hangsúlyozta a magyar főtitkár. Grósz Károly egy kérdésre válaszol­va közölte, hogy a tárgyalásokon nem­zetközi kérdések is szóba kerültek, s ezen belül az enyhülési folyamat elmé­lyítésére helyezték a hangsúlyt. Számba vették, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország, hol találja meg azt a mozgásszabadságot és azokat a lehető­ségeket, amelyek segítségével nemzeti érdekei mellett az egyetemes érdekeket is szolgálhatja. Erre nagyon sok alka­lom van. Mihail Gorbacsov megfogal­mazása szerint — mondotta a magyar párt főtitkára — az európai problémák megoldása nagyon fontos, kiemelkedő szerepe van az egész külpolitikában. Ebben Magyarországnak mint európai államnak, még akkor is, ha kis ország, nagy tapasztalatai vannak, és élő kap­csolatrendszerrel rendelkezik, amit fel­használhat ezek elmélyítésére. A Szovjetunióban élő magyar nem­zetiségűek helyzetével kapcsolatban feltett kérdésre válaszul az MSZMP főtitkára elmondta: az elmúlt években sok erőfeszítést tettek a Kárpátalján élő magyarok nemzeti kultúrájának, magyarságának gazdagítására. Széle­sedett az utazási lehetőség, bár a ma­gyar megítélés szerint még mindig lé­teznek olyan, elsősorban ügyintézési korlátok, amelyek lelassítják ezt. Ta­valy 100 ezer magyar utazott ki a Szov­jetunióba és ennek ötszöröse jött a Szovjetunióból hazánkba. Ez nagyon jelentős szám — hangsúlyozta Grósz Károly —> amiben persze benne van­nak azok is, aki több alkalommal utaz­tak ez idő alatt. A magyar utcanevek használata, a magyar nyelv oktatásának szélesítése a nemzetiségi politika lenini megközelí­tését demonstrálja — mutatott rá a nyi­latkozatban a magyar párt vezetője. Meg vagyok győződve arról, hogy ez ebben a nagyon soknemzetiségű or­szágban a nemzetiségi problémának korszerű kezelése, és ilyen szempontból példa értékű más országok számára is — mondta végezetül Grósz Károly. DIÁKOK NYÁRI MUNKÁN Kiadvány munkavállalóknak Elnéző mosollyal vesszük tudo­másul a benzinkútaknál gépko­csink ablakát bemaszatoló fiúkat, hagyjuk magunkat a harmadik Es­ti Hírlapra is rábeszélni az utcai rikkancsnál... Diákok nyári munkán. Jól jár mindenki. A vál­lalat azért, mert megoldódik a nyá­ri munkaerőgond, a diák pedig, mert a vakációt tartalmasán tölti, betekintést nyer a vállalat vagy szövetkezet életébe, s a kollégák sem bánják, hiszen ilyenkor élettel telnek meg a vállalatok, nevetéssel a földek. S nyer a pedagógus is. Hiszen e nyári hetek, hónapok ta­gadhatatlanul jobban szolgálják a munkára nevelést bármely elméleti előadásnál. Több vállalat saját dolgozóinak gyerekét részesíti előnyben, így a munkalehetőségeket „kapun be­lül” hirdeti csak meg. Akiknek nem jut ilyen hely, azoknak segít­séget nyújt a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda ki­adványa. A füzet Kecskemét és vidéke, illetve néhány megyei város válla­Középiskolások a kecskeméti Konzervgyárban. latának, szövetkezetének felkínált munkalehetőségét tartalmazza. Találhat kedvére valót mindenki. Lehet napi négy vagy nyolc órában dolgozni, keresnek parkmunkást, betanított felszolgálót, konyhai ki­segítőt, hírlapárust, vizhordót, mázsázót, de lehet meggyet szedni, címerezni, gyümölcsöt felezni, gaz- talanítani is. A bajai, kiskunhalasi, szabadszállási, kunszentmiklósi, kiskőrösi fiatalok is találhatnak lakhelyükhöz közel munkát. S hogy mennyi elkölthető pénz lesz ebből szeptemberre? Az függ a munka fizikai nehézségétől, a munkaidőtől, s gyakran a teljesít­ménytől. Van, ahol 200-300 forin­tot is kínálnak naponta, másutt csak 15 forintos az órabér. De a pénz mellett természetesen az is fontos, hogy alkalom nyílhat új ismeretségekre, maradandó élmé­nyek szerzésére is. G. T. T. GABONAÁTVÉTEL Fizetés váltóval Megyénkben javában tart az őszi árpa felvásárlása, miközben ara­tása már a vége felé közeledik. A héten elkezdődik a búza és rozs átvétele is — tudtuk meg a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál. A hivatalos becslések szerint az idén jó termés várható, sőt a kedvező időjárás hatására azóta tovább javultak a kilátások. Csak­nem 1,7 millió hektárnyi kalászos gabona, országosan körülbelül 8,2 millió tonna termést ad, amelyből 5 millió tonna felvásárlására van lehetőség. Bács-Kiskun megyében a GMV minden szövetkezet­tel külön megegyezik a felvásárlási árban és váltóval fizet a kalá­szos gabonáért — tájékoztatott Molnár István, a vállalat igazga­tója. A gabonaiparnak az utóbbi hetekben nem kis gondot okozott, hogy honnan teremti elő az átvételhez szükséges pénzt. Azonban a bankokkal folytatott tárgyalás eredményeként megállapodtak a Ma­gyar Nemzeti Bankkal, így lesz elég fedezetük arra, hogy a terménye­kért az országban általában fele-fele arányban készpénzzel, illetve váltóval fizessenek. A váltókat bankgaranciával bocsátják ki. Ez azt jelenti, hogy bármelyik bankban beváltható vagy a mezőgazdasági üzemek fizetőeszközként is felhasználhatják. Kedvező, hogy a váltók lejárati idejét 90 napról 180 napra meghosszabbították. A bankok 15 milliárd forintot elkülönítetten kezelnek, amelyet csak felvásárlás címén lehet leszámítolni. A Bács-Kiskun Megyei GMV az elkövetke­ző egy hónap alatt közel 1 milliárd forint értékű kalászos gabonát vesz át a termelőktől. K. Á.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom