Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-05 / 159. szám
1988. július 5. • PETŐFI NÉPE • 5 BEINDULNAK-E AZ ÁLLÓ GÉPEK? NINCS ALAPANYAG, KEVÉS A HITEL, MÉGIS: • A Trumatic lemezmegmunkáló automata folyamatosan, három műszakban dolgozik. Kapacitásgondok a VAV kunszentmiklósi gyárában „Utcára kerülnek a VÁV kunszentmiklósi gyáregységének dolgozói”. „Eladják az üzemet.” Ilyen és ehhez hasonló híreszteléseket gyakran lehet hallani mostanában a városi jogú nagyközségben. Mi igaz mindebből? Az mindenestre tény, hogy 1982-től ötven fővel csökkent a gyáregység létszáma. Néhány gépünk pedig kellő mennyiségű munka híján gyakran áll. Nyilvánvaló tehát: valami nincs itt rendjén. Ráadásul az utóbbi időben feltűnően sok idegen cég képviselője fordult meg náluk. Idegenek az üzemben- Tényleg felkeresett bennünket mostanában, jó néhány vállalat szakembere. Talán ezért hiszik az emberek, hogy gazdát cserél az üzem. — vélekedik Zsíros Sándor, a VÁV (Villamos Állomásszerelő Vállalat) kunszentmiklósi gyáregységének igazgatója, majd sietve hozzáteszi: gondunk akad bőven, de az egyáltalán nem igaz, hogy elküldjük a dolgozóinkat. Az emberekre tehát továbbra is szükség van, de akkor mi nyomasztja őket? Az, hogy gépi kapacitásaik kihasználása nem megfelelő. A drága berendezésekben „áll” a sok pénz, miközben nem, vagy csak alig termelnek velük értéket. Miként alakulhatott ki ez a helyzet? Ennek megértéséhez vissza kell ugranunk az időben jó tizenhárom esztendőt. Ekkor tették le ugyanis a mai modern gyár alapkövét. A történteket így idézi fel az igazgató: — Akkoriban a VBKM-hez (Villamos Berendezés és Készülék Művek) tartoztunk. Az óriás vállalat elképzelése szerint Kunszentmiklóson egy olyan nagy üzemet alakítottunk ki, amelyik képes a mamutcég mind a tíz gyárát festett acélszerkezettel ellátni. Több mint 260 millió forintba került a beruházás. A terveknek megfelelően évente 20 ezer, úgynevezett „mezőt”, azaz kapcsolószekrény acélszerkezetét kellett volna legyártanunk. Az utolsó létesítményt, a festőüzemet 1982-ben vettük át. Ám, mire minden kész lett, a beruházási piacok beszűkültek, a VBKM szervezetéből pedig hat gyár kilépett. Az önállósult vállalatok a továbbiakban nem nálunk rendelték meg a munkájukhoz szükséges szerkezeteket. Érthető volt döntésük, hiszen egy pápai vagy egy kaposvári üzemnek nem valami nagy üzlet Kunszentmik- lósról szállítania, amikor közelebb is találtak gyártót. A VBKM megszűnt 1986. január 1- jével. A VÁV is elnyerte önállóságát. A kunszentmiklósiak rendelésállománya nagymértékben lecsökkent. Még áldhatták is szerencséjüket, hogy az eredetileg tervezett 500 ember helyett 82-ig csak 330-at tudtak felvenni. — Az új helyzethez igazodva tudatosan csökkenteni kezdtük a létszámot- — mondja Zsíros Sándor — nem bocsátottunk el senkit, de az elmenők helyett nem vettünk fel újakat. Mára már csak 280-an vagyunk. Még így is gondjaink vannak berendezéseink kihasználtságával. Régen egyre-másra jöttek a beruházók, mondván: „Tudjuk, hogy sok a dolgotok, de a mi munkánkat még vállaljátok el”. Nem túlzók: válogathattunk a feladatok között. Ma pedig nekünk kell megrendelők után néznünk. Hiányzó rendelések A helyzet tehát alapvetően megváltozott: Álig néhány esztendeje január# A festőüzem egyelőre még nincs kellően kihasználva. bán már 120-130 százalékos rendelésállománnyal rendelkeztek, tavaly, az év elejére csupán 75-80 százaléka volt lekötve a kapacitásaiknak. Akkoriban röppent fel a hír, hogy legalább hetven embert el kell küldeniük. Végül lett elég feladat, annyi, hogy alig győzték. Néhány munkájuk még át is húzódott erre az esztendőre. A dolgozók tehát nem kerültek az utcára, de az év eleji gondok kiváló táptalajt adtak a pletykáknak. ' — Pedig tájékoztattuk az embereket — mondja az igazgató — elmondtuk, hogy sok mindenhez másképp kell hoz- záállniuk a munkásoknak és a vezetőknek egyaránt az üzemben. Egyre gyakrabban előfordult — és ez a jövőben is így lesz —, hogy a dolgozóknak más feladatokra is kell vállalkozniuk, mint amit éveken keresztül csináltak. Tavaly tavasszal például helyszíni szerelésre Dunaújvárosba küldtünk egy hónapra öt szakmunkást. Az idén hat dolgozónkat vezényeltük a fővárosba hasonló munkák elvégzésére. A szerelők közül néhányat átcsoportosítottunk a gyáron belül alkatrészgyártásra vagy a présgépek kezelésére. Keresik a megoldást A munkaerőt tehát lekötik. Nehezebb viszont a gépi kapacitások leterhelése. A Trumatic CNC koordináta lemezmegmunkáló berendezésnek például három műszakra is van bőven munkája. De vannak olyan gépek, amelyeket távolról sem tudnak kellő mértékben kihasználni. Ilyen a PYE- 250 tonnás présgép, amelyet el is szeretnénk adni. (Ezeket a műveleteket egyéb, már meglevő berendezéseken is el tudnak majd végezni.) A GTI le- mezprofilgyártó sor ugyancsak túl gyakran „pihen”, ám ettől nem válhatnak meg, mert mással nem lehet helyettesíteni. A profilgyártóra tehát még további munkákat kell szerezniük. Ugyanúgy, mint az elektrosztatikus műanyag porszóró berendezésre, amely manapság csupán egy — nyújtott — műszakban működik. Ez pedig nagyon sókba kerül. — E modem, de drága festőberendezésünk jobb kihasználtsága érdekében a VIV-vel (Villanyszerelő Ipari Vállalat) és a Gödöllői Ganz Árammérő Gyárral közösen kft-t akarunk alakítani a közeljövőben. Lehet, hogy ehhez a társuláshoz az MMG is csatlakozik — magyarázza Zsíros Sándor —; ez már jóval több egyszerű elképzelésnél: előrehaladott tárgyalásokat folytattunk partnereinkkel. Amikor a VÍV képviselői nálunk jártak, szóba került, hogy a kft-től függetlenül acélszerkezeteket is készíthetnénk nekik. A VÁV kunszentmiklósi üzeme mellett a vállalat többi gyáregységének is vannak kapacitáskihasználási gondjaik. Ezért a cég vezetői is keresik a lehetőségeket új munkák szerzésére. A napokban például a Viliért raktárvállalattal tárgyaltak. Felmérték, milyen közös tevékenységbe foghatnának. Az elképzelések szerint a Viliért adná a tőkét, a VÁV pedig kisebb villamos szekrényeket gyártana, amelyeket majd a raktárvállalat forgalmazna. — Elképzeléseink és megvalósult ötleteink tehát vannak — mondja ösz- szegzésként végezetül az igazgató — munkaellátási és kapacitáslekötési gondokkal persze időnként még most is szembe találjuk magunkat. Am, ha biztató tárgyalásaink eredményre vezetnek, hosszú távra lesz elegendő munkánk. Gaál Béla Növekedett az ipari szövetkezetek exportja A tőkés export dinamikus növelése kiemelt népgazdasági feladat. Megyénk ipari szövetkezetei ebben az esztendőben a tavalyinál 12 százalékot meghaladóan több, összesen csaknem 786 millió forint értékű tennék külpiaci eladására vállalkoztak. Sikerül-e teljesíteni, milyenek az első negyedévi eredmények, mire engednek következtetni? Ezek az alapvetően fontos kérdések szerepeltek első napirendi pontként a Bács-Kiskun megyei KISZÓV elnökségének legutóbbi ülésén. Terveik szerint az ipari szövetkezetek tőkés exportja 35 százalékkal növekszik az idén a múlt évihez képest. Mire alapozzák ezt a nagyarányú fejlesztést? Több szövetkezet sikerrel vett részt korábban a tőkésexport-fejlesztő pályázaton: az ennek révén kapott pénzből bővítették, korszerűsítették a termelést, valamint a termelési szerkezetet. A korábbiaknál nagyobb súlyt fektettek a piackutatásra, új üzleteket kötöttek. Ma már általában jellemző, hogy egy-egy szövetkezet több külkereskedelmi cégen keresztül értékesíti termékeit, ha kell, évközben is változtatja gazdasági partnereit. Ez év első három hónapjában a hagyományos és a kisszövetkezeti formában gazdálkodó szövetkezetek összesen 230 millió forint értékű árut szállítottak külföldre, 57 százalékkal többet, mint 1987 I. negyedévében. Ebből a tőkés export 159 millió, a szocialista 71 millió forint értékű, közel 50, illetve 75 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában volt. Összességében az éves terv időarányos teljesítése is jól sikerült, annak ellenére, hogy az alapanyag-termeléssel változatlanul súlyos gondok vannak. Volumenében a legnagyobb tőkés exportot a Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet teljesítette eddig, igen nehéz körülmények között. Termelésüket gátolja, hogy szinte kiszámíthatatlanul kapják meg a profilokat és az öntvényanyagot, a szovjet import elmaradása miatti hiányt pedig egyszerűen nem tudták pótolni semmivel. Központi intézkedések hatására a közeljövőben várhatóan valamelyest javul az alumíniumellátás. A faipari termékeket — bútort, faházat stb. — exportáló szövetkezetek számára a fa-, ezen belül főleg a fenyőalapanyag hiánya okoz gondot. Például a bácsalmási szövetkezet emiatt nehezen tud eleget tenni az NSZK-beli megrendelésnek. A Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet nemcsak fa-alap- anyag-, hanem festékhiánnyal is küszködik. A katymári szövetkezet faház szállítására kötött szerződést a Majna —Duna Kft-vel: ha továbbra sem kapnak fenyőalapanyagot, veszélyben lesz a szerződési kötelezettségük teljesítése. Pedig ez a szövetkezet (is) részt vett korábban a tőkésexport-fejlesztő pályázaton, s mert tervei reálisnak ítéltettek, több millió forintos támogatást (kedvezményes hitelt) kaptak. A szövetkezetek termelését más, alapvető problémák is befolyásolják: a hitelforrások beszűkülése, a kedvezményes hitel megszüntetése, a megnövekedett kamatterhek, az átutalt pénz hosz- szú átfutási ideje. Mindezek miatt gyakran találják magukat szemben megoldhatatlan problémákkal. Az ipari szövetkezetek szocialista exportjának tervezett értéke az idén 182 millió forint, kevesebb a tavalyinál. Az első negyedévi eredményekből azonban már látszik, hogy az egész évi teljesítés több lesz a tervezettnél, a hosszabb ideje tartó csökkenő tendencia nem folytatódik. Ebben nagy része van a Kecskeméti Ezermester Ipari Kisszövetkezetnek. A hagyományos termékei mellett újjal jelentkezett: tv-javító műhelyberendezést szállít a Szovjetuniónak. Az első negyedévben egész évi vállalkozásának már a felét teljesítette. Termelésüknek az igényeknek megfelelő mértékű növelését az alapanyaghiány gátolja. A KISZÖV elnöksége határozatot hozott arról, hogy felmérést kell készíteni az alapanyag-ellátásról, az export gazdaságosságának helyzetéről, ' valamint arról, hogy miért hosszú a külföldi üzleti partner által utalt pénz átfutási ideje? A vizsgálódás tapasztalatairól az ipari szövetkezetek országos szövetségét, az OKlSZ-t is tájékoztatják, illetve segítségét kérik a problémák megoldásában. A. M. Mindentudó mikroprocesszorok Szerényen megbúvik az apró kis mikroprocesszor (az integrált áramkörök miniatűr szövedéke) a készülékek belsejében, teljesítményével azonban elkápráztatja nézőit, hallgatóit. Alkalmazása új távlatokat nyit a szórakoztató elektronikában, miközben mind minőségi jellemzőikben, mind pedig szolgáltatásaikban egyre tökéletesebb rádiók, televíziók, lemezjátszók, magnetofonok, videorekorderek látnak napvilágot. A parányi beépített mikroprocesszoroknak köszönhetően a legkorszerűbb rádiókészülék már szinte mindent tud: önműködően keresi az adókat, megjegyzi a helyüket, s a vett frekvenciák mellett még az állomás rövidített nevét is felvillantja kijelzőjén. Mert a mozgatható (s onnan oly gyakran „elmászó”) mutatókat hiába is keressük a legújabb műsorvevőkön, helyüket fénykibocsátó diódás, folyadékkristályos kis képernyőknek adták át. E készülékeknél a hangolással sem kell sokat vesződni: ötletes elektronikus áramkör gondoskodik a hajszálpontos frekvenciakeresésről és -tárolásról. De van olyan megoldás is, hogy a mikroprocesszor „megjegyzi” a kedvenc állomások frekvenciáját, illetve az ahhoz rendelt betűket. Nem kell tehát fejben tartani a több számjegyes megahertz értékeket, betűhívásra behangolódik a venni kívánt állomás. Egy-egy „okos” masina akár 20-30 állomás frekvenciájára is emlékezik, s egy beépített kis akkumulátor még arról is gondoskodik — hálózati készülékeknél —, hogy ez a memória áramkimaradás esetén ne szenvedjen csorbát. 1 ísmgmm • Képünkön egy cigarettásdoboznál alig nagyobb világvevő rádiókészüléket láthatunk, a Sony cég egyik új termékét. A digitális frekvenciakijelzővel ellátott, 12 hullámsávos miniatűr rádió a világ valamennyi nagy adóállomásának műsorát venni tudja teljesen automatizált keresőrendszere segítségével. A készülékben tíz állomás programja tárolható. Szovjet kereskedelmi szolgáltatások a világűrkutatásban • A Mir űrállomás (Fotó: APN—MTI) A Szovjetuniónak a nemzetközi kereskedelmi jellegű űrkutatási szolgáltatásaiban az első gyakorlati lépést a szovjet hordozórakétával felbocsátott indiai műhold jelentette. A külföldi gyártmányú űrberendezések pályára állítása csak egy azok közül a lehetőségek közül, amelyeket a Szovjetunió üzleti alapon felkínál. Egy másik lehetőség — amely iránt egyre nagyobb a külföldi érdeklődés — tudományos és technológiai kísérletekhez szükséges berendezések üzemeltetése szovjet űrberendezések fedélzetén. így például a szovjet Licencin- torg külkereskedelmi egyesülés és a nyugatnémet Kaiser Trade GmbH közötti szerződés alapján 1989 és 1992 között a cég által gyártott berendezésekkel szovjet Fotom típusú automata űrhajókon végeznek kísérletsorozatot. A közelmúltban lépett érvénybe az amerikai Pyloud systems Co cégger kötött szerződés, amely 1989-ben technológiai kísérletek elvégzését írja elő a szovjet Mir űrállomáson. A világűr békés célú felhasználásának szovjetunióbeli kereskedelmi lehetőségei iránt egyre nagyobb az érdeklődés Svájc, Anglia, Olaszország és más országok részéről is. A svájci Ours céggel szokatlan megegyezés született: 1990-ben a Mir fedélzetéről a világbékét jelképező konstrukciót állítanak föld körüli pályára. (APN—MTI-Press)
