Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-30 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 181. szám Ára: 2,20 Ft 1988. július 30., szombat Fő téma: a leszerelés Genscher a Szovjetunióban Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter tegnap háromnapos lá­togatásra a Szovjetunióba utazott. Megbeszélést folytat Eduard Sevardnadzéval, szovjet hivatali partnerével, és ma találkozik Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával is. Mint Genscher csütörtökön a Saar-vidéki rádiónak adott nyilatkozatában el­mondta, azt reméli, hogy tájékozódni tud majd a szovjet politika várható alakulá­sáról, és arról, hogy ez milyen új lehetőségeket teremt az NSZK—szovjet együttmű­ködésben, valamint általában a kelet—nyugati viszonyban. Az NSZK és a Szovje­tunió idén januárban megállapodott a félévenkénti külügyminiszteri találkozó megtartásában. Genscher mostani moszkvai útja több rutinjellegű konzultációnál: elő kell készítenie Helmut Kohl kancellár októberi szovjetunióbeli látogatását, amelynek során az NSZK — elégedetten nyugtázva a szovjet politika kedvező alakulását — „új minőségi szintre” akarja emelni a kétoldalú kapcsolatokat. Genscher moszkvai tárgyalásainak fő témája bizonyára a leszerelés lesz. A Var­sói Szerződés azon javaslatát, hogy még az idén kezdjenek tárgyalásokat az európai hagyományos erők csökkentéséről, az NSZK külügyminisztere üdvözöl­te. O maga is sürgeti az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának résztvevőit, hogy mielőbb adjanak megbízást az ilyen leszerelé­si tárgyalás megkezdéséhez. Genscher a Süddeutsche Zeitung pénteki számában megjelent cikkében elisme­réssel irt arról, hogy a szovjet párt legutóbbi konferenciáján megerősítették Mihail Gorbacsov átalakítási politikáját. A Szovjetunió számára, amelynek veze­tése az ország modernizálásán dolgozik, az NSZK magától értetődő, érdeklődést kiváltó partner — állapította meg a nyugatnémet külügyminiszter. AZ NSZK szovjet államközi gazdasági együttműködésen túlmenően minden bizonnyal szóba kerül Genscher moszkvai megbeszélésein a két európai gazdasági tömörülés, a Közös Piac és a KGST kapcsolata is. Bonni értesülések szerint szovjet részről felvilágosítást akarnak kapni Genschertől a nyugat-európai integ­rációs törekvések természetéről. Moziavatás Kiskunfélegyházán LÁTOGATÁS A TORONTÓI EGYETEMEN Grósz Károly és Brian Mulroney megbeszélése Új mozival bővült a megyei hálózat; tegnap délután avatták Kiskunfélegy­házán az. újjáépített Petőfi Filmszínhá­zat. Gila János, a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának be­vezető szavai után bensőséges ünnep­ség keretében Kőhalmi Ferenc, a Műve­lődési Minisztérium filmfőigazgatója köszöntötte a megjelenteket. A tizenötmillió forintos beruházás­sal épült létesítményben egy kétszáz né­zőt befogadó nagyterem és egy ötven- személyes kamaraterem várja a látoga­tókat. Kívánság szerint egyidejűleg többféle ajánlattal is: a gépház különle­ges műszaki kialakítása lehetővé teszi, hogy egyetlen gépész párhuzamosan más-más programot vetítsen. A vonzó külsejű épületben kapott helyet az új videotéka is, mely a Bács-Kiskun Me­gyei Moziüzemi Vállalat által üzemel­tetett más városi tékákhoz hasonlóan a szépirodalmi, elsősorban a filmhez is kötődő könyvújdonságok, ifjúsági iro­dalom mellett a szakkönyvek és folyó­iratok gazdag választékát is kínálja. A tervek szerint a közeljövőben ugyan­(Folytatás a 2. oldalon) Az SZKP KB ülése Pénteken Moszkvában ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. Az ülé­sen a XIX. országos pártértekezlet ha­tározatainak megvalósítása érdekében folytatott gyakorlati munka kérdéseit tekintették át. Erről a kérdésről Mihail Gorbacsov főtitkár tartott előadói be­szédet. Az ülés résztvevőinek lehetőségük volt előzetesen megismerkedni az SZKP KB PB által kidolgozott doku­mentumtervezetekkel, amelyeket a pártértekezlet állásfoglalásai alapján dolgozott ki a Politikai Bizottság. Az ülés zárszavát Mihail Gorbacsov mondta el. A KB ülése a megvitatott kérdésről határozatot fogadott el, amelyet a saj­tóban közzétesznek. Ezután a Központi Bizottság hatá­rozatot fogadott el a pártszervezetek beszámolóiról és választásairól, vala­mint a pártapparátus kialakításának alapvető irányairól. A KB ülése az esti órákban befejezte munkáját. FÉLÁRON IS KÍNÁLNAK RUHÁZA TI CIKKEKET Hétfőn kezdődik a nyári vásár A ruházati kereskedelmi vállala­tok az idén augusztus 1—13-a kö­zött rendezik meg a hagyományos nyári szezonvégi vásárt. Igyekeznek megszabadulni a könnyű nyári hol­mikból még meglévő készletektől, amelyekből ezúttal több van, mint a korábbi években, mert a magas árak miatt a lakosság csak a leg­szükségesebbeket vásárolta. Az en­gedmény mértéke sok helyütt meg­haladja a szokásos 30-40 százalékot féláron is kínálnak nyári ruháza­ti cikkeket az üzletek. A Centrum áruházak vásári kész­lete ezúttal összesen mintegy 300 millió forint értékű; főként .női ru­hákból, női, férfi és gyermek fehér­neműkből bőséges a választék. Női és gyermekszandálokból is lehet majd válogatni, férfi nyári lábbelik­ből azonban kevesebb van a meg­szokottnál. A vállalat a vásár tarta­ma alatt a nagykereskedelmi partne­rektől újabb kedvezményes tételeket szerez be, ha a vártnál nagyobb lesz a kereslet. A vállalatok többségéhez hasonlóan a Centrumnál is elmond­ták. hogy az áruházak, üzletek az ed­digieknél nagyobb önállóságot kap­tak a vásár szervezésében, belátásuk szerint dönthetnek arról, milyen és mennyi árut értékelnek le, s hogy csak két hétig, vagy esetleg annál hosszabb ideig rendezik meg a ki­árusítást. A Skála Coop nagykereskedelmi raktáraiból 50 millió forint értékű vásári áru jut a szövetkezeti hálózat­ba. A fővárosi és vidéki Skála áruhá­zak és az integráció boltjai saját készletükkel együtt összesen 400 millió forintnyi nyári árul kínálnak olcsóbban az elkövetkezendő hetek­ben. A kedvezmény mértéke 20-50 százalék lesz, féláron kínálják egye­bek közt a rövid ujjú férfi ingeket, amelyekből még 30 ezer van raktá­ron. A Skála a vásárt nem kívánja feltétlenül befejezni két hét múlva, a tervek szerint a készletek kifogyásá­ig olcsóbban adják a nyári holmikat. A Szivárvány áruházaiban és boltjaiban eredeti áron 25 millió fo­rint a vásári készlet, sok a fürdőru­ha. a póló, a női nyári ruha, de akad a kínálatban kellő mennyiségű ked­vezményes méteráru is. A cipőkereskedelem ezúttal is csatlakozik a nyári vásárhoz. A Ci­pőbolt Vállalat üzleteiben 3 5-40 ezer pár női, és hasonló mennyiségű gyermekszandált kínál egységesen 30 százalékos engedménnyel. Férfi­cipő ezúttal kevesebb van, mindösz- sze 4 ezer pár a vásári készlet. A vál­lalat jövedelemérdekeltségű boltjai­ban az engedmény mértéke eltérő, 20, vagy akár 50 százalék is lehet. Brian Mulroney kanadai miniszterel­nökkel találkozott pénteken Torontó­ban, Ontario tartomány fővárosában Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Grósz Károly az Egyesült Államokban tett körútja befejeztével csütörtökön érkezett a ka­nadai nagyvárosba. Grósz Károly előzőleg felkereste a torontói egyetemet, ahol jelentős hun­garológiai tanulmányokat folytatnak, Magyar Tanszék és Magyarságkutató Intézet működik, emellett a Történet- tudományi és a Közgazdasági Karon is oktatnak Magyarországgal kapcsola­tos ismereteket. Az egyetem tanárai között sok a magyar származású. A miniszterelnököt Joan Foley, az egyetem elnökének helyettese köszön­tötte a patinás tanácsteremben. A ma­gyar tanszék munkájáról — a budapes­ti tanulmányúton levő Bisztray György professzor helyett — Paul Gooc pro­fesszor adott tájékoztatást. A tanszé­ken jelenleg a nyelven kívül oktatják a magyar irodalmat, a magyar dráma és a filmművészet történetét, emellett posztgraduális képzés is folyik. A tan­szék felállítását a kanadai magyarság kezdeményezte, amely 600 ezer kana­dai dollár adománnyal járult hozzá eh­hez. A szövetségi kormányzat hasonló összeggel támogatta a tanszék felállítá­sát. A Magyarságkutató Intézet tevé­kenységéről Simon László professzor adott tájékoztatást. A két éve működő intézet a kanadai magyarság körében megkezdte az elmúlt évtizedek történe­tének feldolgozását, mind hazai, mind kanadai vonatkozásban. Tervezik, hogy a Magyar Tudományos Akadé­miával együttműködve angol nyelven is kiadják Erdély történetét. Az egyetem képviselői beszámoltak a más tanszékeken Magyarországgal kapcsolatos kutató- és oktatómunká­ról is. Grósz Károly köszönetét mondott a kanadai kormánynak az országban fo­lyó magyarságkutatás támogatásáért, a kutatóknak pedig fontos munkáju­kért és sok sikert kívánt annak folyta­tásához. Grósz Károly és Brian Mulroney rendkívül szívélyes hangulatú megbe­szélést folytatott egymással pénteken Torontóban. A magyar miniszterelnök külön megköszönte kanadai kollégájá­nak, hogy Torontóba repült, kifejezet­ten erre a megbeszélésre. A találkozó elején a kanadai minisz­terelnök adott tájékoztatást országa helyzetéről. Mint elmondotta, Kanada gazdasági fejlődése az elmúlt években folyamatos volt. Szólt a küszöbönálló választásokról, és tájékoztatta a ma­gyar kormányfőt a hét vezető tőkés ország nemrég Torontóban megtartott gazdasági csúcsértekezletéről. Ezzel kapcsolatban külön kiemelte: a hetek egyetértettek abban, hogy fejleszteni kell a kelet—nyugati kapcsolatokat. (Folytatás az 2. oldalon) MÉG AZ IDÉN A PARLAMENT ELÉ KERÜL Az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése Dr. Korom Mihály nyilatkozata Annak érdekében, hogy a Parlament működésére vonatkozó szabályok össz\ hangba kerüljenek az Országgyűlés nö­vekvő szerepével, s az eddigieknél haté­konyabban segítsék elő a megalapozott döntéshozatalt, a törvényhozó testület el­lenőrző tevékenységének kiteljesedését, módosítani szükséges a Parlament ügy­rendjét. Az ezzel kapcsolatos munkála­tok állásáról az Országgyűlés által meg­választott — az ügyrend korszerűsítését előkészítő — bizottság elnöke dr. Korom Mihály adott nyilatkozatot Nagy Attila nak, az MTI főmunkatársának. — A bizottság tanácskozásain el­hangzott, illetve a megyei képviselőcso­portok tagjaitól összegyűjtött eddigi javaslatokból is leszűrhető az az általá­nos következtetés, hogy a képviselők helyeslik az Országgyűlés ügyrendjé­nek korszerűsítését. Az indítványok je­lentős része nemcsak az ügyrend, ha­nem az alkotmány és a választási rend­szer korszerűsítését is érinti. Az előké­szítő munka során felmerült az a kér­dés is, hogy milyen ütemezéssel célsze­rű végrehajtani az ügyrend korszerűsí­tését. Reális elképzelésnek a kétlépcsős megoldás látszik. Eszerint még az idén korszerűsíteni kell az ügyrendnek első­sorban az Országgyűlés működését érintő rendelkezéseit. Elsősorban azok­ról van szó, amelyek az alkotmány és más törvények átfogó módosítása nél­kül megvalósíthatók. Az új ügyrendet pedig az alkotmány korszerűsítését kö­vetően lehet kidolgozni. Ez a megoldás egyrészt lehetőséget ad az Országgyűlés működési feltételeinek javítására, más­részt lehetővé teszi, hogy az ügyrend­nek az államszervezetet és a képviselők jogállását érintő rendelkezéseit már az új alkotmánnyal összhangban lehessen kialakítani. — A bizottságban tevékenykedő képviselők döntő többsége javasolta az Országgyűlés elnökségének létrehozá­sát. Felhívták a figyelmet arra, hogy ennek kapcsán tisztázni kell az- Elnöki Tanács és az Országgyűlés elnökségé­nek viszonyát. Ebben a kérdésben meg­oszlottak a vélemények. Elképzelhető az a megoldás, hogy az elnökség csak az Országgyűlés elnökének munkáját segítő szervezet legyen. Voltak akik amellett törtek lándzsát, hogy az el­nökség kapjon az Országgyűlés műkö­désével összefüggő döntési hatáskört, ehhez azonban az alkotmányt módosí­tani szükséges. — A képviselők indokoltnak tartják a törvényhozók jogállására, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályo­zás korszerűsítését. A többség nem tá­mogatja a képviselőség főállásban való betöltésének bevezetését. Ugyanakkor (Folytatás a 2. oldalon.) EXPORTNÖVELÉS — ALAPANYAGGONDOKKAL Félév után a Kecskeméti Aluszövnél A Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet (Aluszöv) alaposan túl­teljesítette időarányos árbevételi ter­vét, amely az egész esztendőre 491 millió forint s ebből az első hat hó­napban 285,5 millió forint a teljesí­tés. Különösen figyelemre méltóak exporteredményeik. A tervezett idei 140 millióból az év első felében csak­nem 80 millió forint értékben szállí­tottak külföldi partnereiknek. Az Aluszöv egyébként alig há­rom esztendő alatt két és félszeresé­vel növelte tőkés kivitelét. Ezt első­sorban azzal tudták elérni, hogy a piaci igényeket szem előtt tartva 1986-ban beállítottak egy porszóró berendezést, majd tavaly tavasszal korszerűsítették öntödéjüket. A be­ruházásra, amelyet a központi ex­portfejlesztési pályázat keretében valósítottak meg, 16,5 millió forin­tot fordítottak. Ám magában a technológiai kor­szerűsítés még nem lett volna ele­gendő. Alapvetően fontos volt, hogy termékeik egyre keresetteb­bek lettek a tőkés vevők körében. Alumínium öntött bútorokból pél­dául alig tudják teljesíteni az igé­nyeket. Idén ebből a gyártmányuk­ból a tervek szerint 50 millió forint értékűt kellett volna szállítaniuk, de már most úgy látszik, hogy ezt 10- 15 millióval túlszárnyalják. Különböző típusú alumíniumlét­ráik is keresettek külföldön és a hazai piacokon egyaránt. Hazai megrendeléseik zömét az úgyneve­zett húzott alumíniumcsövek teszik ki. Ezeket a termékeiket a különféle ipari üzemek nagyteljesítményű hű­tőtornyokba, hűtőszekrényekbe építik be, s felhasználják egyebek mellett lámpatestek tartóinak is. • Az alumínium kerti bútorokat négy éve kezdték gyártani, s ma már eljutnak Új-Zélandtól Japánon át az Egyesült Államokig a világ számos igényes piacára. Felvételünkön Hencz Imre tisztítja le a kerti szék háttámlájáról az öntés során kelet­kezett sorját. A Kecskeméti Aluszövnek tehát ' van bőven munkája, ám az ütemes munkaszervezést gyakran nehezíti az időről időre fellépő alapanyag- hiány. Ugyanakkor komoly gondot okoznak az egyre növekvő alap- anyagárak, amelyeket a szövetkezet nem tud áthárítani a vásárlókra, s ez jelentősen csökkenti termelésük eredményességét. G. B. • Az Aluszöv legnagyobb megrendelője, a Jászberényi Hűtőgépgyár ebben az évben ötven százalékkal több terméket kér. így 500 tonnányi húzott alumíniumcsövet gyártanak nekik t988-ban. A képén látható termelékeny csőhúzópad, amelyet tavaly decemberben állítottak üzembe, nagyban elősegí­ti, hogy eleget tudnak tenni e megrendelésnek is. Télre készülnek a konzervgyárban A Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepére nap mint nap teherautószám érkeznek a gyümölcsfélék. A meggyszezonnak gyakorlatilag vége van. E gyü­mölcsből 2200 tonnát vásárolt fel a konzervgyár, amelyet nagy tartályokban, aszeptikus tartósítási technológiával tettek el téli továbbfeldolgozásra, amikor is dzsemet, ivólevet készítenek belőle. Á sárga- és őszibarackszezon csúcsidőszakát élik ezekben a napokban. Az előrejelzéseknél nagyobb a sárgabaracktermés. Eddig több mint háromszáz tonnát vettek át szállítóiktól — legtöbbet a megyei Zöldérttől — de még csaknem ugyanennyire számítanak. Ebből csupán 200 tonna befőtt készül NDK-megrendelésre, a többit dzsemalapanyagnak — folyamatos feldolgozás- ra — üvegekben hőkezeléssel tartósítják és tárolják. A később készülő dzsemet egyébként tőkés országokba szállítják. Őszibarackból 1200 tonnát szándékoznak feldolgozni, amelynek fele már ugyancsak üvegekbe került. Ebből majd vegyesbefőtt és ivóié készül. • Ötliteres üve­gekbe teszi el a sárgabarackot Madi Istvánná és Farkas Istvánná a konzervgyár Il-es telepén. Ebből a téli időszakban dzsem készül. • Az aszeptikus töltősoron 225 ki­logramm meggy kerül egy hordó­ba, amelynek to- vábbfeldolgozása ugyancsak az őszi-téli hónapok­ban történik. Fel­vételünkön Sze­kér Józscfné mun­ka közben. Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom