Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-26 / 177. szám

1988. július 26. • PETŐFI NÉPE • 5 HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ A bér a teljesítmény szerint garantált CSEHSZLOVÁKIAI ÁTALAKÍTÁS • Légi felvétel a slusovicei Agrokombi- nát központjáról — nem a több pénzért jönnek dolgozni. Minta lesz a fekete bárányból? • Futam a saját lóver­senypályán. • A szövet­kezet saját gyártmányú számítógépe . — most a szá­mítógépgyár­tás hozza a legnagyobb jövedelmet. • Embrióátültetés közben — igyekeznek részt venni a tudományos eredmények gyakorlati megvalósításában. Az 1988. július 11-ei Petőfi Népében megjelent, gazdaságunkat érintő, jó hírnevét nem növelő „Csak a munka garantált, a bér nem?” című, a Sajtó­posta rovatban megjelent cikkel kap­csolatosan a pontosság kedvéért szük­ségesnek tartom megjegyezni a követ­kezőket. A Kiskőrösi Állami Gazdaság takar­mánykeverő üzeme évi 40-46 ezer ton­na keveréket állít elő. Folyamatosan dolgozik egész éven át. Eves szinten a napi műszakszám 2,8, 8 órás műszakra átszámolva. Ezt csak rendkívül fegyel­mezett munkával lehet elérni. Gazdaságunk minden területén a tel­jesítménybérezés érvényesül. Ott, ahol a munka jellege az egyeni teljesítmény­mérést nem teszi lehetővé, csak a cso­portteljesítmény mérhető (ilyen a ta­karmánykeverő üzem is); a teljesít­ménybér felett lehetőség van különbö­ző mértékben mozgóbér juttatására. A mozgóbért a műszakvezető vagy ágazatvezető nem egyenlő arányban osztja szét a dolgozók között, hanem differenciáltan, elsősorban az elért tel­jesítményhez való hozzájárulást figye- lembevéve, de természetesen a munka- fegyelmet, a többletfeladatok elvégzé­séhez való hozzáállást, a munka minő­ségét is tekintve. A takarmánykeverő üzemben a je­lenlegi bérezési rendszert 1981 óta al­kalmazzuk. Az a gyártott tonna utáni teljesítménybér plusz mozgóbér. Mivel a teljesítménybér csoportbér, a Mt. 46. § (1) bekezdésében foglaltakat — „A dolgozó által végzett munka bérét és egyéb díjazását egyéni munkateljesít­ménye, valamint a munkáltató eredmé­nyes működéséhez való hozzájárulása alapulvételével kell meghatározni” — betartjuk, figyelembe vesszük, s mivel a csoport tagjai nem egyformán vesz­nek reszt az eredmény előállításában, a mozgóbérrel a műszakvezetőnek lehe­tősége van ezt a különbséget kifejezni. Az biztos, hogy azt a dolgozót, aki fegyelmezetlen munkavégzésével olyan helyzetbe hozza magát, hogy kimarad a mozgóbérjuttatásból, ez a rendszer irritálja. A takarmánykeverő üzemben a mozgóbér nagysága a keresetnek 1985-ben 14,9 százaléka, 1986-ban 21 százaléka, 1987-ben 16,4 százaléka, 1988. június hóig 13 százaléka volt, nem pedig a cikkben írt 50 százalék. Ez természetesen széles szóródást mutat 5 és 35 százalék között. Kiemelkedő munkateljesítménynél a teljesítmény­bér 50 százalékát is elérheti. A gazdaság vezetőségének meggyő­ződése, hogy az eredményesen végzett munkának garantált a bére is. 1984-től kiemelten alkalmazzuk az eredmény­hez kötött érdekeltségi rendszert. En­nek az érdekeltségi rendszernek is je­lentős szerepe van abban, hogy gazda­ságunk az utóbbi években folyamato­san, eredményesen gazdálkodott. Ez az érdekeltségi rendszer érvényesül a ta­karmánykeverő üzemben is. Ezt mutat­ja a legjobb és legrosszabb fizikai mun­kát végző, dolgozók jövedelme közötti különbség is. Az egész éven át kiemel­kedő munkát végző dolgozó 1987 évi jövedelme 145 ezer 807 forint volt. A legkevesebbet kereső dolgozó 63 ezer 534 forint jövedelmet ért el. A Medosz megyei bizottsága 1987- ben tanulmányozta és bizottsági ülésén tárgyalta gazdaságunk érdekeltségi rendszerét. Azt elismerésre és terjesz­tésre méltónak találta. A bérezési rend­szeren, a bérszabályzaton pedig az ille­tékes szakszervezeti szerv jóváhagyása nélkül nem változtat egyik termelő egy­ségünk sem. Megjegyzem: gazdaságunk vezetősé­gét zavarja, hogy a megyei lapban gaz­daságunk hírnevét rontó, a nevét vál­lalni nem merő levélre hivatkozott cikk jelenhet meg. Úgy érezzük, hogy ezer fős, becsületesen és eredményesen dol­gozó kollektívánk erre nem adott ala­pot. Mi vezetők azért, mert valakinek panasza van (nem ért valamit; eltérő véleménye van stb.) még nem bocsátot­tunk el senkit, de azért már több eset­ben, ha a munkáját nem jól végzi, a szigorú fegyelmet nem tartja be (italo­zás, lopás, igazolatlan hiányzás stb.). Elég sok nehézséget jelent gazdálko­dásunkban a meglevő gondok — piac, időjárás, szabályozóváltozás stb. — le­küzdése, és nem hiányzik a hírnevünk felelőtlen rontása. Bízom abban, hogy ezen írásomat is megjelentetik a Petőfi Népében úgy, mint az állítólagos dolgozónk levelét, természetesen nevvel ellátva. Janik József igazgató VÉDEKEZÉS A KÓROKOZÓK ELLEN Jó néhány történelmi évforduló­ról emlékeztek és fognak megemlé­kezni az idén Csehszlovákiában, mégis talán az esztendő legkiemel­kedőbb jelensége északi szomszé­dunknál az átalakítás, a prestavba mozgásba lendülése. Igaz, beszélge­tések során prágai és pozsonyi ille­tékesek leginkább csak a gazdaság átalakításának szükségességét hangsúlyozzák, s a külső szemlélő számára úgy tűnik, nagyfokú óva­tosság jellemzi a végül is megkez­dett folyamatokat. Mégis a tény tény marad: Csehszlovákia megpró­bálja népgazdaságát a nemzetközi mércéhez igazítani. E lépés halaszt­hatatlanságát jelzi a költségvetés 15 milliárd koronás deficitje, a növek­vő anyag- és energiahiány, az ala­csony hatékonysággal termelt, rossz minőségű áruk sora. A tervezett gazdasági átalakítás rész­leteiről a magyar sajtó is beszámolt már, ezért emlékeztetőül csak a lényeg: a július 1-jén életbe lépett új vállalati törvény szellemében több önállóságot adnak a vállálatoknakj termelő egysé­geknek, miközben kiiktatnak egy sor irányító-felügyelő igazgatóságot. Júli­us 1-jétől a vállalatok mintegy egyhar- mada kapta meg az „állami” megneve­zést, azaz a nagyobb önállóságra szóló jogosítványt. A további részletek ismertetése he­lyett látogassunk el egy olyan mezőgaz­dasági szövetkezetbe, amely egészen a legutóbbi időkig afféle fekete bárány­nak számított az illetékesek szemében. Ki tudja, miért? Talán mert sosem vár­tak a központi utasításokra, és nélkü­lük is kiemelkedő eredményeket pro­dukáltak? A Slusovicében működő Ag- rokombinát megtekintésére az Orbis csehszlovák sajtóügynökség jóvoltából kerülhetett sor. Szolgálati Renault-k Azt mondják, a külső jegyek is árul­kodnak. Lehet benne valami, mert a Gottwaldov városhoz közeli Slusovicé- hoz kétszer kétsávos „bekötőút” vezet a dombok között, a szövetkezet szék­háza előtt Renault és Audi típusú szol­gálati autók parkoltak, a saját lóver­senypálya melletti bevásárlóközpont­ban mindenütt jól látható emblémák jelzik, hogy ez is az Agrokombinát- komplexhez tartozik. Azt pedig már a tájékoztató rövidfilmből tudtuk meg, hogy a gazdaságban a gabona termés­hozama hektáronként 6,72 tonna, a tej­hozam tehenenként 6000 liter. Mindkét adat jóval felülmúlja az országos átla­got. Nagy vonalakban áttekintést kap­tunk a szövetkezet igencsak széles körű tevékenységéről is, a genetikai kutatá­sokról, az embrióátültetésektől kezdve a ló- és autósportig, saját szálloda épí­téséig. Ám egy dolog a film, s más a szemé­lyes vélemény. Ezért is faggatta ki ala­posan nemzetközi újságírócsoportunk a számunkra tájékoztatást nyújtó Jaro- mir Kalácot, a szövetkezet tíz főből álló (!) jogi osztályának munkatársát. 0 mondta el, hogy cége tavalyi tiszta nyeresége 425 millió korona volt, ma­gasan a legjobb a terület gazdaságai közül. Figyelemre méltó, hogy a nyere­ség zömét a másodlagos tevékenység biztosította, ezekben az években példá­ul a számítógépgyártás. Ha éppen nem hallgatták agyon eredményeiket, bírál­ták is őket sokan a hivatalos helyekről, hogy minek ütik bele az orrukat ilyen, a mezőgazdasághoz szorosan nem kap­csolódó tevékenységekbe. Nos, egész egyszerűen a kényszer vezérelte őket, hiszen a 17 kisebb gazdaságból egye­sült szövetkezet nemigen produkálhat­na a maihoz hasonló eredményeket, ha csak a monopolizált állami partnervál­lalatok szolgáltatásaira, gépeire várt volna. Elkezdtek hát maguk gyártani és értékesíteni is. Ez a gyors döntésho­zatal, a vállalkozókészség, az állandó megújúlás jellemezte a szövetkezetei a későbbiekben is. Nemcsak a pénz számít Sok kritika érte a slusoviceieket, hogy úgymond hatalmas fizetésekért elszipkázzák más üzemektől a legjobb szakembereket. Egy biztos, a belépni szándékozók szinte sorban állnak a ka­puk előtt, pedig a hivatalos fizetések a híresztelésekkel ellentétben csak 300 koronával haladják meg az átlagot. A termelékenység ugyanakkor hétsze­rese a környék többi gazdaságának. Miért dolgoznak akkor mégis itt ilyen szívesen az emberek? A választ az embrióátültetési részleg egyik fiatal szakemberétől hallottuk, miszerint itt a munkát nem akadályozzák adminiszt­ratív akadályok, mindenki a kedvére való szakterületen és módon tevékeny­kedhet. Az értelmes munka lehetősége vonz­za tehát a szakembereket Slusovicébe, ahol természetesen igyekeznek anyagi­lag is meghálálni a minőségi munkát, még ha ez a jelenleg érvényes szabályo­zók szerint nem is mindig sikerül. Igaz, a szövetkezetben már igyekeztek meg­teremteni a személyes anyagi érdekelt­ségi rendszert, a dolgozók számára pél­dául az úgynevezett autonóm munka- közösségekben, ahol is a normán felüli teljesítmény ellenértéke a munkásé. Törvényesítés Befejezésül jogosan merül fel két kérdés. Az első: miért nem követik a sok lábon álló Agrokombinátot más gazdaságok is a fejlődés ezen útján? Ennek okai többrétűek. Egyrészt — mint már említettük — hivatalos helye­ken, a minisztériumokban igencsak fer­de szemmel néztek eddig a szövetkezet vállalkozói tevékenységére. (S ma sem egységes még a megítélés.) Másrészt számos gazdaság nem is akar ilyen fel­tételek mellett dolgozni, hiszen szinte azonos pénzért sokszorta nagyobbak a követelmények. Módosítani kell tehát a szabályozókat és a szemléletet. A második kérdés alapja egy ellent­mondásosnak tűnő tény: jelent-e majd valamit az Agrokombinát számára az átalakítás, hiszen az eddigi sikereiket a régi feltételrendszerek közepette — igaz, gyakorta a törvényesség határát súrolva — érték el. Beszélgetőpartne­rünk elmosolyodott, majd válaszolt: „Igen, minek is a kísérlet? Csinálni kell a dolgokat, nem kísérletezgetni. De mindenképpen nagyon fontos, hogy az átalakítási politika remélhetően törvé­nyesíti a szocialista vállalkozói szelle­met.” Daróczi László Gutaütött kajszik Megütötte a guta a gyümölcsfámat! Hányszor halljuk termesztőktől ezt a mondatot. Bővebb információkkal nem tudnak szolgálni, hiszen nem is értik, nem tudják, mi történt tulajdonképpen. Csak azt vették észre, hogy a fa egyik nap­ról a másikra elpusztult. Népiesen szólva: megütötte a guta. Az igazi okról, a csonthéjas gyümölcsfák betegségeiről és azok elleni védekezésről beszélgettünk a Növényvédelmi Ku­tatóintézetben, Rozsnyay Zsuzsa tudományos főmunkatárs­sal és Klcmcnt Zoltán akadémikus, egyetemi tanárral. — Mi is ez a gutaütés?-■— A csonthéjas gyümölcsfák közül legismertebb a kajszi gutaütés betegsége — kezdi a beszélgetést Rozsnyay Zsuzsa. — Azért hívják így, mert a fák valóban egyik napról a másikra halnak el. Ha az egész fa elpusztul, akkor a törzsén van a baj, ha csak valamelyik ága, akkor az elhalás alatt találjuk a betegség fészkét, a kéregszövetnek a rákosodását. A beteg háncsszövet felrepedezik, ezért hívják rákos beteg­ségnek. r. ____ — De ez a folyamat nem azonos az emberi rákkal? — Nem, mert ebben az esetben nem beszélhetünk sejtbur­jánzásról, sejtszaporodásról. Itt egyszerűen elhalnak a beteg szövetek, ugyanakkor az egészségesek tovább fejlődnek. A betegségnek az az oka, hogy kórokozók támadják meg a szövetet, amelyek sebzéseken keresztüljutnak a fába. A seb­zés oka többféle lehet: például bármilyen mechanikai sérülés, főleg a metszés. A nyúlrágást sem szabad figyelmen kívül hagyni. Minden országban az éghajlati körülményektől függ, hogy mely kórokozók okozzák a kajszi gutaütését. Nálunk leginkább előforduló kórokozó a Cytospora cincta nevű gomba és a Pseudomonas syringae baktérium. — Csak a kajszira veszélyesek? — A gombáknak több faja fordul elő, melyek megtámad­ják az őszibarack-, meggy-, cseresznye- és szilvafákat, az alma- és a körtefának azonban más gombák okozzák a kéregelhalásos betegségét. Tehát a fajok specializálódnak bizonyos gazdanövényekre. Természetesen a gutaütéssel kapcsolatban elterjedt né­hány népi elképzelés — veszi át a szót Klement Zoltán. — Az egyik szerint például azért pusztul el a fa, mert előző évben sok volt rajta a termés, ami megviselte a gyümölcsfát. Mások a téli fagyokat okolják. A népi megfigyeléseknek mindig van valami igazságmagva. Közös kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy például Jugoszláviában, az Adriai­tenger partján aránylag kevés ilyen betegség fordul elő. íé Észak felé közeledve már egyre inkább találkozunk az emlí­tett kártétellel. Nálunk egy év alatt gyakran egy méter hosszú is lehet a gyümölcsfán a rákos elhalás. Kimutattuk a téli fagy és a baktérium közötti kölcsönhatást. Kiderült, hogy az említett baktérium csak a téli hónapokban fertőz, és mint azt már említettük, sebzésén keresztül. — Hogy ez mennyire igaz, bizonyítja, hogy az idén hiába akartuk elkülöníteni a baktériumot, ez nem sikerült, mert az elmúLt tél enyhe volt, s ilyenkor inkább csak a gombás fertőzések jelentkeznek — szólt közbe Rozsnyay Zsuzsa. — Mi történik, ha a baktérium bekerül a szövetekbe? — A szövetekbe bekerült baktérium nagymértékben elsza- orodik. Szaporodás közben saját testének a felépítésére elhasználja a kéregszövetben lévő oldható cukrokat. A cu­kor csökkenésének következtében a megtámadott szövetek fagyérzékennyé válnak — folytatja a tájékoztatást Klement Zoltán. — Mindehhez hozzájárul a baktériumnak egy érde­kes tulajdonsága, a jégmagképzés. Ez azt jelenti, hogy ha 0 fok alatti vízbe egy csepp baktérium kerül, a víz hirtelen, robbanásszerűen megfagy, tehát a baktérium jégkristályokat állít elő; erre más baktérium képtelen. A cukorszint csökke­nése miatt a fa érzékennyé válik. A baktérium megindítja a szövetekben az említett jégkristályképzést, a kristályok szét­roncsolják a sejteket, és az a szövetresz, ahol a baktériumok elszaporodtak, erősen károsodik. Védekezni ez ellen legin­kább úgy lehet, ha a termesztők nem télen, hanem csak rügyfakadás előtt metszik a fát. Különösen óvjuk a fákat a nyúlrágásoktól. Van kémiai védekezés is. Bordóilével és más rézkészítményekkel való lemosó permetezés csökkenti a be­tegség előfordulását. A baktérium elterjedését csak megelőz­ni lehet, a gombás fertőzést viszont gyógyítani is: a beteg részt késsel kitisztítjuk, majd gombaölő sebkezelő anyaggal bekenjük. Ajánljuk a Cellcid, valamint a Vulneron Cs nevű anyagokat. — Beszélhetünk más betegségről is? — Igen, a kajszinak van egy súlyos betegsége, a sárga vírus. Ez már a faiskolából kerülhet a gyümölcsösbe, ezért a védekezést is itt kell elkezdeni. Ennek a vírusnak a kártétele a lombozaton vehető észre, inkább a gyümölcsön, illetőleg a magon találunk elváltozást. A sötétbarna magon élénk világossárga, gyűrű alakú foltok jelentkeznek. A vírus a fának a folyamatos, lassú leromlását eredményezheti, előny­telenül változik a gyümölcs íze is. Fertőzött gyümölcsöt külföldre nem szállíthatunk, így az export kérdésessé válik. H. L. * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ^|V|* U/ ^ ^ yi, ™ ™ ^ ^ ^ Jp * * ^ ^ Jp ^ V TEKINTSE MEG AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT KIÁLLÍTÁSÁT a Szegedi Ipari Vásáron ‘ (a Vasútforgalmi Technikum udvarán), AHOL BEMUTATÁSRA KERÜLNEK KORSZERŰ ÉPÍTŐANYAGOK: — MD KFT és NDK belsőtéri ajtók, — szigetelő- és burkolótéglák, — faházak, — Stylfa-gt belsőtéri burkolok, — belsőtéri ajtók, — ipari szerelvények. c A Szegedi Ipari Vásár alkalmából az Alföldi Tüzép Vállalat Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyei telepein, a kecskeméti Fészek Áruházban valamennyi nyílászáró és padlóburkoló lap 15 százalék szezonárengedménnyel, cserépkályhacsempék 15 százalék engedménnyel, a hódfarkú Bramac cserép 18,— Ft helyett 16,— Ft-ért 4- ÁFA, díjmentes házhoz szállítással vásárolható meg. Az Alföldi Tüzép Vállalat várja kedves látogatóit, vásárlóit. 1868 Kt-**-*****-**-#-**********.#-.#-******* * * * * * * *■ * -* * * * * * * * * * * * * * * *- * * * * * * * * * * *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom