Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-21 / 173. szám
1988, július 21. • PETŐFI NÉPE • 3 EGY MAGYAR INTÉZMÉNY BÉCSBEN „Fogékonyságot teremtünk a gazdasági kapcsolatokhoz is” • A Collegium Hungaricum épülete Becsben, a Duna-csatorna partján. MEGELŐZNI ÉS SZÚRNI! Szervezett védekezés az AIDS ellen Többen lesznek lassan a magyarok Bécsben, mint a helybeliek — hallottam a minap valakitől. Túlzó persze a megállapítás. A Mariahilfer Strassén szerzett benyomásokon alapul. Az viszont kétségtelen: a keleti szomszéd, Magyarország érzékelhetően jelen van az osztrák fővárosban. S nem csupán a bevásárlóturizmus szintjén. A Bács-Kiskun megyét bemutató tavaszi rendezvénysorozat bizonyította, hogy érdeklődés tapasztalható irántunk a kulturális és az üzleti élet területén egyaránt. A bemutatkozásnak a Collegium Hungaricum adott otthont. A magyar jelenlétről, a jószomszédi kapcsolatokban rejlő lehetőségekről beszélgettünk az intézmény igazgatójával, Grossmann Ferenccel: — Több területen párhuzamosan végezzük munkánkat. A nagykövetség kulturális osztályaként a Collegium Hungaricum diplomáciai feladatokat lát el. Emellett fontos tennivalónk, hogy ösztönözzük, katalizáljuk a tudományos kapcsolatokat. Tizenkét ösztöndíjas lakik állandóan itt nálunk. Ami pedig a legtöbb energiánkat köti le: a magyar szellemi élet képviselete, bemutatása Ausztriában. Ez szerteágazó tevékenység, hiszen a helyi körülmények ismeretében kell elérhetővé tennünk az itt élők számára a magyar kultúra értékeit. — Tapasztalata szerint, milyen• az osztrák emberek képe hazánkról? — Sokat tudnak az itteniek Magyar- országról. A történelmi múltból fakadóan pozitív a beállítottság, a nálunk meglévő kuruc—labanc gondolkodás ismeretlen. Ám a hidegháború, az ötvenes évek életidegen gyakorlata eltúlzot- tan csapódott le. Az iskolákban is keveset hallanak a gyerekek a mai Magyarországról. Az egyik feladatunk, amin épp most dolgozunk, hogy a tankönyvekbe minél több hiteles információ kerüljön be rólunk. Célunk, hogy torzításoktól mentesen mutassuk be a magyar nemzeti vonásokat, a másik oldalról pedig európaiságunkat. — Milyen módszerekkel? — Az egyik jelszavunk: Drang nach Westen, azaz terjeszkedés nyugat felé. Igyekszünk eljutni az ország olyan részeire is, ahol keveset tudnak rólunk. Ausztriában is szinte minden a fővárosra koncentrálódik. Megpróbálunk túllépni Bécsen, s abban is új vágányt nyitunk, hogy nemcsak Budapestet népszerűsítjük, hanem önállóan az ország más tájegységeit is. — Aktuális kérdés napjainkban: mit tehet egy kulturális intézmény a gazdasági kapcsolatokért? Stuart Holmesnak egyetlen öltözet ruhája van, minden személyes ingósága elfér egy műanyag szatyorban. Bár Anglia egyik legismertebb figurája, éjszakáit közparkok műanyag szeméttárolóiban tölti — sorsával példázva, hogy a nikotin elleni harc nemes, de nem kis megpróbáltatásokkal járó küldetés. A 41 éves műszaki rajzoló 1983 karácsonyát egy bárban töltve döbbent rá, hogy a dohányfüst csípi a szemét. E felismerés hatására kampányt indított a nikotin ellen. Ösz- szes spórolt pénzét hirdetésekre költötte, majd állását feladva, lakásától kényszerűen megválva, minden percét annak szentelte, hogy a dohányzás ártalmasságáról meggyőzze embertársait. Viharvert kerékpárjával nyolcméteres feliratot vontat, ezzel a szöveggel: „A dohányzás hetente kétezer embert öl meg Nagy-Brittaniá- ban”. Évről évre elkerekezik Shef- fieldbe, a pipaszívók versenyére, amelyet a BBC is közvetít. Az operatőrök jól ismerik, s még jobban rettegnek tőle: a legváratlanabb pillanatokban bukkan fel a háttérben, és dohányzásellenes feliratokat lenget, éppúgy, mint sportversenyeken és egyéb, televízióban közvetített rendezvényeken. A tevékenységéről szóló újságcikk-kivágások vaskos gyűjteménye és képernyős „szereplései” mellett egyéb sikereket is elkönyvelhet: például Liverpool és Manchester városatyáit rábeszélte, hogy az autóbuszok oldalán díszelgő cigarettareklámokat három hónapra dohányzás elleni feliratokkal cseréljék fel. . Más városokban kevésbé volt sikeres. Egy kongresszusra Glasgow- ba érkező üzletembereket öles felirattal fogadott: „Üdvözöljük Glas- gowban, a tüdőrák nemzetközi fővárosában”. A köszöntő miatt két — Tíz-tizenöt éve az volt a jellemző, hogy a kultúrát teljesen elválasztottuk az üzlettől. Mindent ingyen adtunk, pontosabban állami finanszírozással. Pedig a partner nem kívánja ezt. Hajlandó ő is költeni egy-egy rendezvényre, ha fantáziát lát benne. Ez már önmagában biztosíték a színvonalra, és arra is, hogy valóságos szükségletre reagálunk. Az a véleményem, hogy kultúra nélkül egy gazdaság nem lehet egészséges, mert nem tudja fejlődésének feltételrendszerét megteremteni. Viszont az is igaz: jól működő gazdaság nélkül a kultúra nehéz helyzetben van. — Az otthoni gazdasági gondokat önök is érzik? — A költségvetés csökkentése érintette a mi intézményünket is, ezért új formákkal próbálkozunk. Könnyítené a munkánkat az otthoni nagyobb szervezési mozgékonyság. Ha létrejönnének olyan kis szervezetek, melyek hétre rács mögé dugták. Ugyaneny- nyit kapott Sheífieldben is, ahol a város vezetőit nemes egyszerűséggel „nyavalyás képmutatóknak" minősítette, mivel egyik kezükkel a szívbetegségek elleni harcot pénzelik, a másikkal ugyanakkor teret adnak a dohányféleségek reklámozásának. Holmes Londonban napi 12 órát „dolgozik”. A gyanútlan járókelőknek dohányzásellenes rigmusokat mondogat, jelszavakat ordít vagy éppen csak fülükbe suttogja a cigaretta élvezetének veszélyeit. Mindezt szakadó esőben is a szabad ég alatt — nem is büdös, füstös helyiségben. Nem kevesebbel, mint előre kitervelt gyilkossággal vádol minden dohányáru-forgalmazó és -reklámozó céget. Az egyház ellen egyetlen kifogása, hogy papjai nem imádkoznak eleget a dohányosok lelki üdvéért, a leszokni szándékozók lelkierejéért. Három pontból álló programja egyértelmű és határozott: először is be kell tiltani a dohányáruk reklámozását. A következő lépés: a füstölnivalókat csak patikák árusíthatják. Végül: ilyen termékeket — hiszen mérgezők — a gyógyszertárak is csak receptre adhatnak ki. Kampánya szerény sikerei ellenére nem sok jót hozott, ami a magánéletét illeti — ismerte el a minap Holmes, aki soha nem nősült meg. Lehet, a hölgyek nem találják túl vonzó kilátásnak, hogy éjszakáikat egy szemetesládában töltsék — fűzte hozzá. Erőfeszítéseinek tudható-e be, vagy sem, tény, hogy Nagy-Britta- niában évről évre csökken a dohányfogyasztás. Ám az is igaz, hogy a dohányzó nők száma az idén soha nem látott rekordmagasságot ért el. Ambrus István (MTI-Panoráma) könnyen át tudnák fordítani a hazai kínálatot az itteni keresletre. Méghozzá nem feltétlenül Budapesten, központi csatornákon keresztül. Itt a vidékre is gondolok. Egyébként, a gazdasági vonatkozásokra visszatérve, mélyen meg vagyok győződve arról, hogy ha jól képviseljük a magyar kultúrát, ezzel készséget, fogékonyságot teremtünk a gazdasági kapcsolatokhoz is. Milyen eseményekre készül a Collegium Hungaricum? — A nyár közepén rendezik meg az alsó-ausztriai Duna-fesztivált. Erre katalizáljuk, szervezzük a magyar részvételt. Ősszel pedig jelentős tudományos rendezvényre kerül sor Salzburgban. A monarchia felbomlásának 70. évfordulója ad alkalmat egy tudományos konferencia szervezésére, melyen a szakemberek szót ejthetnek a közös múltról, s az utódállamok létrejöttének napjainkig ható körülményeiről. Lovas Dániel Magyar részvétel az Euréka- programban A szocialista országok vállalatai közül eddig egyetlen intézmény, a Magyar Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Légkörfizikai Intézete kapott megbízást a franciák által kezdeményezett közös nyugat-európai technológiafejlesztési vállalkozásban, az Euréka- programban. Tavaly ősszel az Eurékában részt vevők Madridban hoztak döntést arról, hogy EGK-n kívüli országok, illetve vállalatok csak a programba már bekapcsolódott három vállalat ajánlásával vehetnek részt az együttműködésben, — s ezt most a budapesti intézet elérte. Szakembereik három kutatási-fejlesztési programban vesznek majd részt: Az Eurotrac nevű környezetvédelmi együttműködésben, ahol jelenleg összesen 16 témában folynak előzetes kutatások, s közülük kettőbe bekapcsolódnak a magyarok is, továbbá a TOR nevű ózonréteg-kutatási és a Bio- tex-programban, az utóbbi a bioszféra és a légkör kapcsolatát vizsgálja. Az intézeten kívül ipari üzemek is keresik az együttműködést, az Eurékába való bekapcsolódás lehetőségét, s erőfeszítéseket tesznek támogatók szerzésére, felhasználva kooperációs kapcsolataikat, vegyes vállalati együttműködéseiket. A hazánk és a EGK közötti megállapodás tovább oldhatja majd a kötöttségeket, és előmozdíthatja a magyar iparvállalatok ez irányú törekvéseit. Az AIDS-járvány világméretű terjedése tovább tart, s változatlanul a felvilágosítással elősegített megelőzés, illetve a szűrés az egészségügyi hatóságok legfőbb eszköze a kór megfékezésében. Mivel az utóbbi időben a terápiás eredmények is javulást mutatnak, azaz ma már nem olyan küátástalan a fertőzöttek sorsa, mint akár egy évvel ezelőtt is volt, ezért az esetleges fertőzöttnek is, elsődleges érdeke, hogy mihamarabb fény derüljön állapotára. A hazai AIDS-helyzetről kértünk tájékoztatást dr. Vass Ádámtól, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium közegészségügyi és járványügyi osztályának vezetőjétől. — Országszerte megtettük mindazokat az intézkedéseket, amelyek a nemzetközi gyakorlatban eredményesnek bizonyultak. Kivontuk a használatból mindazokat a vérkészítményeket, amelyek vírusmentességét a gyártó nem szavatolja, elrendeltük az átömlesztésre levett vérek AIDS-vizsgálatát. Már 1986 első felében kialakították a szűrővizsgálati hálózatot, amelyben a vérellátó szolgálatok, a bőr- és nemibeteggondo- zók, a köjálok laboratóriumai vesznek részt, így az ország minden megyéjében mód van arra, hogy a lakosok önként megvizsgáltathassák magukat. — Megteremtettük az AIDS-fertő- zöttek gondozásának feltételeit is. Szakorvosok kísérik figyelemmel a fertőzöttek egészségi állapotát, rendszeresen újra megvizsgálják őket, s ha szükséges, gyógykezeléssel akadályozzák, illetve késleltetik a betegség és szövődményeinek kifejlődését. Tanácsolják nekik: milyen életmódot folytassanak, hogyan kíméljék meg családjukat, embertársaikat a fertőzéstől. Az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók igyekeznek meggyőzni gondozottaikat: mondják el szexuális partnereiknek, hogy fertőzöttek, és óvszer használatával akadályozzák meg a vírus terjedését. A fertőzöttektől nem lehet azt kívánni, hogy elzárkózzanak embertársaiktól, ne folytassák szexuális kapcsolataikat. — A világon csaknem 15 millió ember hordozza az AIDS-vírust, mind- annyiukat nem izolálhatják. Emberségükre, felelősségtudatukra apellálunk: senkit ne fertőzzenek meg! Régmúlt időkben három település versengett egymással: a jobbágyok lakta Pórdömölk, az evangélikus Nemes- dömölk és a katolikus búcsújáróhely, Kis-Czell. Valószínűleg az első volt a legrégibb, 1252-ben már említik egy birtokper kapcsán, de számos lokálpatrióta esküszik rá, hogy Vak Béla király alapította 1131—1141 között. Nemes- dömölkről viszont „csak” 1410-ben esik először szó, akkor is Kisdömölk (pontosan: Kysdemelk) néven. Kis- Czell pedig egészen „fiatal”, múltját a XVIII. századra vezeti vissza. Akkor -— legalábbis a korhoz mérten — gyorsan követték egymást a település életét befolyásoló események: a „csodatévő” Mária-szoborhoz (amelyet a török elől a Pozsony melletti Dénesdre menekítettek, s azóta is ott tisztelik a hívők) tömegesen zarándokoltak magyar és osztrák földről egyaránt. II. József az 1780-as években betiltotta a búcsújárást és elűzte a bencés szerzeteseket, ám ugyanazokban az években községi rangot nyert Kis-Czell, 1790-ben pedig mezővárossá nyilvánították. így aztán aligha csodálható, hogy a celliek — és 1907 óta a celldömölkiek, mert ekkor egyesítették a három helységet — a maguk szülő- és lakóhelyét rendületlenül városnak mondták. Jóllehet csak nagyközség volt az, s a császári és királyi sóhivatalon kívül sokáig nem is volt jelentősebb intézménye. Feljegyezték viszont 1869-ben, hogy a férfilakosságnak 84,8 százaléka tudott ími-olvasni, messze felülmúlta mind az országos, mind a megyei átlagot. Ipar ígértek a cellieknek — egykorú források szerint többször is. Ám mindez puszta ígéret maradt, bár a század- forduló előtt három bank is alakult, mindegyik azzal a célzattal, hogy ipart hoz a községnek. De a tőkések meggondolták magukat: Szombathelyen, Pápán, sőt még a közeli, ugyancsak rivalizáló községben, Sárváron is alapítottak gyárat, csak éppen Cellben nem. Fordulatot a vasút hozott. 1871. október elsején pöfögött be az első gpz- mozdony a celli állomásra, s attól kezdve a három, majd eggyé lett település életét ez határozta meg. Mind a mai napig, hiszen jelenleg ötezer dolgozó közül több mint kétezer a vasutasok száma. — Az orvostudomány még mindig nem fedezte fel a betegség ellenszerét, kórokozójáról, terjedésének módjáról azonban sok ismeret gyűlt össze az utóbbi 7-8 évben. A világ százezer AIDS-betegének vizsgálata során azt tapasztalták, hogy a vírus főleg a vérrel, a spermával és a hüvelyváladékkal jut át az egyik ember szervezetéből a másikba. A betegek 80-90 százaléka szexuális kapcsolat közben fertőződött. Kisebb hányadának a szervezetébe a kábítószerek beadásához használt közös fecskendővel vagy nem megfelelően sterilizált orvosi eszközzel, illetve az átömlesztett vérrel jutott a vírus. A fertőzött ember testváladékaiban: a nyálban, a könnyben, a gerincvelőfolyadékban is kimutatták az AIDS- vírust. A járványügyi vizsgálatok tapasztalatai szerint azonban ezeknek még nem volt szerepük a betegség terjedésében. — Az anyatejjel viszont terjedhet a fertőzés, bár ezt csupán néhány esetben bizonyították. Ennek ellenére országunkban az egészségügyi szervek gondoskodtak arról, hogy megvédjék az AIDS-től azokat a csecsemőket, akiket idegen anya tejével táplálnak. A védőnők egyébként külön is felhívják az anyák figyelmét: az anyatejet tartalmazó üvegeket tartsák legalább 30 percen át forraltvíz-fürdőben. A szervezetből kikerült kórokozó ugyanis a hő hatására ennyi idő alatt elpusztul. Óvintézkedésként szükséges az orvosi eszközök, a fodrászatokban a borotválásához, manikűrözéshez, pedikürözéshez használt eszközök megfelelő fertőtlenítése is. A közhiedelemmel ellentétben a kézfogás, a fürdővíz, az élelmiszer, a szúnyogcsípés nem közvetíti az AIDS kórokozóját. A fertőzöttek közvetlen környezetében élő személyek sem veszélyeztetettebbek. mint mások. — Országunkban ez ideig 154 személynél észleltek AIDS-fertőzöttséget. Ezek többsége a fővárosban él, főleg szexuális kapcsolat során fertőződött. Számuk az utóbbi időben nem növekedett, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vírus terjedése lelassult. Nyugat- Európa országaiban is néhány évig alig-alig, aztán hirtelen emelkedett a Elsősorban a vasút döntötte el azt is, hogy — ismét több versengő közül — Celldömölk legyen a járási székhely. Az is maradt mindvégig, amíg meg nem szűntek a járások. Időközben— 1979. január elsejétől — városi rangra emelkedett. Vagyis mondjuk úgy: visszakapta városi rangját, immár hivatalosan is. A járás megszűnésével elvitték a városból a bíróságot, ügyészséget és még néhány hivatalt — viszont megmaradt a tanács egyes hatásköreiben néhány környékbeli község. A városiasodással együtt járt az iparosodás és a lakótelep-építés. Nem mindenki örült a lakótelepek építésének. Igaz, a lakosság szaporodásával és a vasút, meg az üzemek munkaerőszükségletének növekedésével mind több lakásra lett szükség, ám sokan tartottak attól, hogy a betontömbök elcsúfítják a város hagyományos (de inkább falusias) arculatát. Azóta — a negyedik ötéves terv kezdete, 1970 óta — mintegy kétezer lakás épült fel, és további háromszáz lesz készen 1990-ig. Hozzá új művelődési központ, könyvtár és igazán városhoz méltó ABC- áruház. A régi falvak maradványai — kinek örömére, kinek nosztalgikus bánatára — hátrább húzódtak. S hogy igazán város lett Celldömölk, annak számos bizonyítéka van. Van fertőzés görbéje. A hazai szakemberek feltételezik tehát, hogy Magyarországon is ennél több a fertőzött, de hogy mennyivel, azt nem lehet tudni. Áz utóbbi időben több mint 20 ezer elítéltet vizsgáltak meg, s közülük egy sem bizonyult fertőzöttnek, 1986 óta több mint 1 millió 400 ezer vért szűrtek meg, és csak 8 volt AIDS-fertözött. — Jelenleg bármelyik magyar állampolgár kérheti az AIDS- szűrővizsgálatot, a nevét sem kell, hogy megmondja, a köjálok laboratóriumaiban vagy a nemibeteg-gondozókban ellenőrzik: nem fertőzött-e. Ki-ki igényelheti ezt a vizsgálatot, de nem köteles elvégeztetni. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium nemrég megjelent rendelete a kötelező szűrést csak a különösen veszélyeztetettek számára írja elő. — Miért nem az egész lakosságot vetik alá az AIDS-szűrésnek? Hosszas szakmai megfontolás után adta ki a szociális és egészségügyi miniszter azt a rendeletet, amely szabályozza az egészségügyi intézményeknek, és az érintett állampolgároknak az AIDS- szel kapcsolatos kötelezettségeit. Jelenleg nem tartjuk indokoltnak az egész lakosság szűrését. Sehol a világon nem teszik ezt. A járványtani vizsgálatok eredményeit, az AIDS magyarországi terjedésének mértékét figyelembe véve úgy szól a rendelet, hogy a nemibetegek, e betegségre gyanúsak, az AIDS vírusával fertőzött személyek szexuális partnerei, a fertőzött gyanúsak, az üzletszerű kéjelgés miatt büntető eljárás alatt állók, az elítéltek, a kábítószert vénájukba fecskendszők kötelesek alávetni magukat az AIDS-szűrővizsgá- latnak. — Vagyis az egészségügyi kormányzat úgy ítélte meg, hogy jelenleg elsősorban a veszélyeztetetteket kell ellenőrizni, mivel körükben lehetnek esetleg fertőzöttek. Ugyanakkor a népesség többi tagjának is lehetővé teszik ezt a vizsgálatot. Ez az egyik módja annak, hogy társadalmunk védje önmagát e veszedelmes kór ellen, anélkül, hogy valakit hátrányosan megkülönböztetne. Úgy véljük: az AIDS elleni védekezés közben nem lehet diszkriminációt alkalmazni senkivel szemben. Ezt a véleményünket kifejezésre juttattuk az AIDS-szel foglalkozó nemzetközi konferenciákon, amelyeken részt veszünk, tájékozódunk az AIDS-kutatások legújabb eredményeiről és tapasztalatot szerzünk a hatékony védekezéshez, (MTI-Press) " M. E. 140 ágyas kórháza, új gyógyszertára, gimnáziuma és több oktató szakmunkásképző iskolája, amihez most új épül. Ä városiasodást mutatja, hogy 20 kilométer gázvezeték épült lakossági hozzájárulásból, s már a lakások 60 százalékában van vezetékes gáz. S talán azért is egyre jobban hasonlít más városokhoz, mert csökken a munkaerő-szükséglet, s vannak, akik munkát keresnek, bár még csak huszonegyné- hányan. Régi hagyomány az idegenforgalom. Legalábbis a celldömölkiek 1831. május 25-ére vezetik vissza kezdeteit, ekkor mondta ki itt öt vármegye rendi gyűlése a Balatonfüredi Nemzeti Színház megépítését elrendelő határozatát. Három napig játszott akkor a városban a magyar nyelvű társulat — s ennek emlékére rendezik meg minden év májusában — a kemenesaljai napokat, amire sok vendéget hívnak-várnak- köszöntenek hazai tájakról és külföldről. Amihez nem csekély vonzerő a közeli Sághegy. Sok celldömölki lakosnak van ott hétvégi háza (ami inkább amolyan családi borpince). S mert azt aligha lehet kihagyni egy celldömölki útból — talán azért is jó, ha vasúton látogatjuk meg a fejlődő Celldömölköt... V. E. Megszállottan — a dohányzás ellen HAZAI TÁJAKON A városiasodó Celldömölk • A Mikes úti lakótelep részlete, Tóth Júlia Játszóplasztika című szobrával.