Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-10 / 138. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. június 10. Sevardnadze üzenete Pérez de Cuellarnak ENSZ-közgyűlés Javicr Perez de Cuellar ENSZ-fötitkár közölte Jichak Samir izraeli miniszterelnökkel, hogy aggódik a megszállt palesztin területeken kialakult helyzet miatt jelentették be szerdán hivatalosan a világszervezetben. A főtitkár a közgyűlés rendkívüli ülésszakának keretében találkozott az izraeli kormányfővel. A találkozón de Cuellar kifejtette, hogy a közel-keleti béke helyreállítása érdekében nemzetközi értekezlet összehívása kívánatos. Izrael hivatalosan mindeddig elutasította az ilyen értekezlet gondolatát. * * * Várkonyi Péter magyar külügyminiszter, aki részt vesz a közgyűlésen, szerdán New Yorkban találkozott Georgiosz Vasziliu ciprusi elnökkel. A megbeszélésen az időszerű nemzetközi kérdések közül különös figyelmet fordítottak a ciprusi kérdés rendezésének szükségességére. Kétoldalú kapcsolataink terén egyetértettek abban, hogy a két ország közötti gazda- * sági-kereskedelmi együttműködés erősítése közös feladat. * * * Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszternek az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán elmondott beszédét Vernon Walters, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője, aki a távollevő George Shultz külügyminiszter helyett az amerikai küldöttséget vezeti, igen jónak és jó hangvételűnek minősítette, és megfontolásra érdemesnek ítélte az abban foglalt leszerelési javaslatok „java részét”. Radzsiv Gandhi, India miniszterelnöke nyitotta meg csütörtökön a felszólalók sorát az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán. Csütörtökön szólalt fel Cservény Vilmos, a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség főtitkára és l.aukó Károly, az Országos Béketanács Elnökségének tagja. l.aukó Károly, az Országos Béketanács Elnökségének tagja rámutatott: a magyar közvélemény nagy figyelemmel kíséri az ülésszak munkáját. „Azt szeretnénk, ha Magyarország Európában az első országok között lenne, amelyek területéről, a megfelelő nemzetközi megállapodások alapján, kivonják a külföldi csapatokat, megakadályozzák bármely nukleáris, vagy vegyi fegyver jövőbeni telepítését.” — mondotta egyebek között Laukó Károly. Gorbacsov Angliába látogat MIHAIL GORBACSOV nagy- britanniai látogatásra szóló meghívást fogadott el — közölte szerdán MARGARET THATCHER miniszterelnök szóvivője, miután a kormányfő Londonban fogadta OLEG GRINYEVSZKIJ nagykövetet, a szovjet vezető különmeg- bízottját. A látogatás időpontját valószínűleg az SZKP országos értekezlete után rögzítik. Gorbacsov személyes üzenetet is küldött Margaret Thatcher számára a moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. Kölcsönök politikai feltétellel Washington Az Egyesült Államok arra akarja rávenni NATO-szövetségcseit, hogy csak politikai feltételek mellett nyújtsanak kölcsönöket, hiteleket a szocialista országoknak. Ezt George Shultz külügyminiszter terjeszti az atlanti szövetség tagállamai elé a NATO madridi tanácskozásán. Az amerikai követelésről a The New York Times adott hírt csütörtökön. A lap kormánytisztviselőkre hivatkozva azt írja, hogy a javaslatot várhatóan „ellentmondásos fogadtatásban” részesítik. A lap szerint Shultz azt is követeli Washington szövetségeseitől, hogy vállaljanak magukra nagyobb anyagi hozzájárulást az amerikai csapatok nyugat-európai állomá- soztatásának költségeiből. Jelenleg az Egyesült Államok fizeti a költségek kétharmadát, és a kongresszusban időről időre felvetik: a költségek csökkentése érdekében csökkenteni kellene az Európában állomásozó amerikai erők létszámát. Shultz azzal akar érvelni — a lap értesülése szerint, hogy a Szovjetunió nem változtat katonai doktrínáján, fegyveres erőinek szerkezete továbbra is „támadó jellegű” s ezért továbbra is szükség van az amerikai erők változatlan létszámú fenntartására Nyugat-Európában. Az Atlanti T anács megnyitója A párbeszéd a Kelettel, a Szovjetunióban és a vele szövetséges államokban végbemenő reformfolyamatok gondos nyo- monkövetése lényegi eleme annak, hogy biztonságosabb világot teremtsünk. Ezt hangsúlyozta az Atlanti Tanács madridi ülésének csütörtöki megnyitóján Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter. Miközben Ordonez szavaiban a reálpolitika és az optimizmus tükröződik, Lord Carrington távozó NATO-főtitkár a tőle megszokott eddigi hangnemben óvatosan és fenntartásokkal beszélt a Kelettel való viszonyról. A NATO tizenhat tagországának külügyminisztereit magába foglaló testület előtt a házigazda spanyol politikus elmondta, hogy a biztonság megteremtése elképzelhetetlen a leszereléssel egymagában, amíg nem alakul ki az államok közötti bizalom. Éppen a Kelet és a Nyugat közötti bizafom erősödése révén történt mélyreható változás a leszerelés megítélésében — mondotta. Kifejtette, hogy a NATO-szövetségesek politikájában a hadügyi kérdések nem lehetnek az egyetlenek, amelyekre a Kelettel való dialógus épül. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter üzenetet intézett az ENSZ főtitkárához. Ebben felhívta Pérez de Cuellar figyelmét arra a veszélyre, hogy Pakisztán magatartása meghiúsíthatja a genfi megállapodásokat, hiábavalóvá teheti az afganisztáni probléma rendezéséért eddig tett erőfeszítéseket. Emlékeztetett rá, hogy a regionális válság megoldását célzó genfi megállapodások mindkét fél — egyfelől Afganisztán és a Szovjetunió, másfelől Pakisztán — számára előírnak kötelezettségeket. — A genfi megállapodások leglényegesebb vonása éppen a kölcsönös kötelezettségek egyensúlya — hangsúlyozta. — A Szovjetunió és Afganisztán eleget tesz vállalt kötelezettségeinek. A szovjet csapatkivonás a genfi megállapodásoknak megfelelően folyik, erről az ENSZ helyszíni megfigyelői is meggyőződhetnek. — A pakisztáni fél azonban az első naptól fogva durván megsérti a genfi megállapodásokat. Ennek már eddig is számos cáfolhatatlan bizonyítékát tárta fel a szovjet kormány — írta a világ- szervezet első számú tisztségviselőjének Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban a szerződésszegés formáiról és konkrét eseteiről adott áttekintést. Első helyen az ellenforradalmárok címére érkező pakisztáni fegyverszállítmányokat említette. Ezek zöme iszlámábádi és karacsi fegyverraktárakból érkezik pakisztáni területen lévő afgán ellenforradalmi támaszpontokra, kivált Csitrál, Landikotal, Paracsinar, Teri- mangal és Csaman településekre, ahonnan az afgán kormányellenes erők továbbszállítják a fegyvereket afgán területre. Pakisztáni teületen — Csitrálban, Varszakban, Landikotalban, Paracsi- narban és Terimangalban — állomásoznak és kapnak kiképzést az úgynevezett iszlám ezredek, amelyék soraiból az Afganisztánban harcoló ellenforradalmi alakulatok folyamatosan feltöltődnek. Pakisztánból lépnek afgán területre azok a külföldi katonai tanácsadók is, akik a lázadók harcászati kiképzését végzik, és megtanítják őket a korszerű haditechnika, egyebek között a Stinger rakéták kezelésére. — Mindez nyilvánvalóan ellentmond a genfi megállapodásoknak, amelyek tiltják a beavatkozást a másik fél belügyeibe — írta Sevardnadze. Végül kifejezte reményét, hogy az ENSZ főtitkára latba veti tekintélyét és teljes befolyását a genfi megállapodások védelmében. A szovjet pártértekezlet előkészületeiről Befejező szakaszukhoz érkeztek a Szovjetunióban a XIX. országos pártértekezlet előkészületei: országszerte lezárult a küldöttek megválasztása, s élénk társadalmi érdeklődés mellett folyik a tanácskozás alapdokumentumának, az SZKP Központi Bizottsága téziseinek megvitatása — tájékoztatta a sajtó képviselőit csütörtökön Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A nagykövet bevezetőként leszögezte: az országos pártkonferencia a szovjet társadalom átalakításának mérföldköve lesz; ennek megfelelően nagy várakozás előzi meg a tanácskozást, amelytől a szovjet emberek elsősorban azt várják, hogy erősítse meg mindazokat a garanciákat, amelyek visszafordíthatatlanná tennék az átalakítást, s felgyorsítanák annak folyamatát. A nagykövet beszámolt arról is, hogy az előkészületeket kísérő viták kritikusak voltak, a megnyilvánulások gyakran igen éles hangnemben fogalmazódtak meg. A sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva a nagykövet részletesen szólt arról is, miként választották meg a pártértekezlet csaknem 5 ezer küldöttét. A kiválasztás legfontosabb újdonsága volt, hogy a delegátusokat — az SZKP történetében először — a dolgozók, a párttagok és a pártonkívüliek széles körű részvételével, élénk társadalmi viták közepette választották ki. Az „alulról jövő” kezdeményezések alapján, nyílt fórumokon összeállított jelölőlisták nyomán azután a pártbizottságok titkos szavazáson választották meg küldötteiket. Végezetül Borisz Sztukalin bejélentette: hamarosan a magyar olvasók is kézbe vehetik a Moszkovszkije Novosztyi című lap magyar változatát. A lap első két próbaszáma júliusban, illetve augusztusban kerül a hírlapárusokhoz, majd szeptember 1-jétől heti rendszerességgel lát napvilágot. (MTI) AZ AUTONÓMIA NEM INDOKOLT Állami bizottság a krími tatárok panaszairól A krími tatárok panaszainak kivizsgálására létrehozott állami bizottság a körülmények alapos tanulmányozása és mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Krím-félsziget autonómiájának létrehozása nem indokolt. A krími tatárokat a II. világháború után, amiatt, hogy közülük sokan együttműködtek a náci agresszorokkal, Sztálin parancsára sommásan kitelepítették a Krímből és korlátozták nemzetiségi jogaikat. A múlt nyáron moszkvai tüntetéseiken a visszatelepülés jogát, a krími autonómia visszaállítását követelték. Az Andrej Gromiko vezette bizottság tevékenységét ismertető szerdai közlemény beszámol arról, hogy számos találkozóra került sor a krími tatárok képviselőivel. Az illetékes szervek megszüntették mindazokat a korlátozásokat. amelyek a krími tatárok jogait sértették, és szavatolták teljes egyenjogúságukat. Biztosították számukra lakóhelyük szabad megválasztását, aminek eredményeként 1987 eleje óta 2500 krími tatár költözött a félszigetre. A Krím lakossága a háború óta megháromszorozódott (ma kb. 2,5 millió); a félsziget soknemzetiségű, többségében oroszok és ukránok által lakott területté vált. Az állampolgárok letelepedését — függetlenül nemzetiségüktől — az ország más üdülőkörzeteihez hasonlóan kormányhatározat szabályozza. Radzsiv Gandhi életrajza Radzsiv Gandhi 1944-ben született Bombayban. Szülei Lakhnauból Delhibe költöztek, ahol édesapja, Firoze Gandhi parlamenti képviselő lett. Radzsiv Gandhi gyermekkorát nagyapja, Dzsaváharlál Nehru házában töltötte. Tanulmányait Dehradun városban végezte. Ezután a Cambridge-i Trinity College-ben, majd a londoni Imperial Collegében tanult, ahol elvégezte a gépészmérnöki szakot. Angliából visszatérve tagja lett a delhi repülősklubnak, majd megszerezte a polgáripilóta-jogosítványt és az Indian Airlines légitársaságnál helyezkedett el mint pilóta, majd mint oktató. Öccse, Szandzsai Gandhi 1980-ban bekövetkezett halála után növekvő nyomás nehezedett Radzsiv Gandhira, hogy kapcsolódjon be a politikai életbe és segítsen édesanyjának. Időszakos választáson elnyerte becsének az Uttar Prades állambeli Ameti választási körzetben megüresedett képviselői helyét. 1980 elején megbízást kapott, hogy koordinálja az 1982 novemberére kiírt ázsiai játékok előkészületi munkálatait. E feladatának sikerrel tett eleget. Később mint az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt egyik főtitkára, sokat tett a párt korszerűsítéséért és'aktivitásának növeléséért. Indira Gandhi 1984. október 31-én történt meggyilkolása után miniszter- elnöknek nevezték ki. Ezt követően általános választásokat írt ki, amelyen India történetének legnagyobb parlamenti többségét szerezte meg. Radzsiv Gandhi a miniszterelnöki és az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) Párt elnöki tiszte mellett személyesen irányítja a külügyminisztériumot, a tervbizottságot, a tudományos és technológiai minisztériumot, az űrkutatási ügyek minisztériumát. Radzsiv Gandhi 1968-ban Delhiben kötött házasságot az olasz származású Sonia Mainóval, akivel cambridge-i tanulmányai alatt ismerkedett meg. Házasságukból két gyermek született. (MTI) A szocializmus ügye Magyarországon tízmillió emberre tartozik (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a következőkkel folytatta: — A nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódásunk igazi korparancs, alapvető nemzeti érdekünk. Egy kölcsönös függőségekkel és meghatározottságokkal túlzsúfolt világban a kisgazdaságok számára ez annyit jelent, hogy a világgazdasági változásokhoz alkalmazkodniuk kell. Az ország jövője attól függ, hogy sikerül-e a nemzetközi összehasonlításban megindult leszakadási folyamatot megállítani. A feladat a verseny- és exportképesség számottevő fejlesztése, mert ez a magyar gazdaság megítélésének fő mércéje. A végrehajtás sikere elsősorban a gazdaságban jelent sürgős tennivalókat. A pártértekezlet kimondta: „a gazdaságban legfontosabb feladatunk a Központi Bizottság 1987. július 2-án elfogadott kibontakozási, valamint a Minisztertanács stabilizációs munkaprogramjának végrehajtása”. Mindezek tükrében a villamosenergia-ipar feladatai is feszesebbek lettek. Amíg korábban az ország fejlettségének jelentős mérőszámaként tekintettük az egy főre jutó energiafogyasztást, ma már ez a mutató helytelen irányba orientálhat bennünket. A világgazdaság legfejlettebb régióiban ugyanis időközben olyan tendenciák erősödtek fel, amelyek egyenesen az energiával való takarékosságot tették meg a gazdasági fejlettség egyik fő mércéjévé. Ebben az összefüggésben is figyelmeztető, hogy a fejlett ipari országok termelésének energiaigényessége a magyarénak mindössze fele, kétharmada. Miközben az összénergia felét, a villamos energia közel egyharmadát behozatalból elégítjük ki. A kormány a munkaprogramban azt vállalta, hogy kiemelt figyelmet fordít az ipari termelés anyag- és energiaigényességének csökkentésére. Az ország energiaforrásainak és -fogyasztásának egyensúlya a jövőben is elsőrendű célunk. Áz energiaigényesség csökkenését szolgálja az energiagazdálkodási program következetes végrehajtása, az energiaigényes termelés visszaszorítása, a fajlagos energiafelhasználás mérséklése. — Hasonló megközelítésben kell most szemlélni gazdaságunk valamennyi ágazatát. A magyar gazdaságban ugyanis még mindig jelentős tartalékok vannak, amelyek nem különösebben jelentős anyagi ráfordítással viszonylag gyorsan mobilizálhatók, és a stabilizációs program időszakában a gazdaság normalizálásához hozzásegíthetnek bennünket. Nemzetközi összehasonlításban, de saját korábbi teljesítményünkhöz képest is alacsony a népgazdaság állóeszköz-állományának kihasználása. Az alacsony kapacitáskihasználás nemcsak azért okoz kárt, mert értékes gépeken viszonylag kevés munkát végeznek, hanem azért, mert a mai szűkös beruházások közepette ilyen módon gazdálkodni a meglévő gépállománnyal nem lenne szabad. Figyelmeztető, hogy az 1986-ban (Folytatás az 1. oldalról). munkájában a fogyasztók megyei tanácsának jelzéseit. Ugyanakkor egy másik felszólaló azt panaszolta, hogy a vásárlók a marhahúst 40 százalék zsiradék-tartalommal kapják a hentesnél, a cukrot meg olyan állapotban árulják egyes üzletekben, hogy csak baltával lehet szétverni. Ezekre miért nem figyel oda a népi ellenőrzés? A megyei NEB elnöke válaszában ígérte, hogy vizsgálatot indítanak ez ügyben. Sibalin Istvánná, az SZMT titkára közölte: a szakszervezetek is foglalkoznak hasonló kérdésekkel. Felhívták a kereskedelmi szervek figyelmét a hiánycikkek pótlására, az áruellátás, a kiszolgálás színvonalának javítására. Kezdeményezték továbbá, hogy a különféle kedvezményes vásárlási akciók szélesítésével fokozottan segítsék a nyugdíjasokat, a nagycsaládosokat és általában a kiskeresetűeket. Szabó Gábor református esperes a fogyasztói érdekvédelem miértjét feszegette. Ha kell ez az érdekvédelem nálunk, az alapvetően erkölcsi probléma, hangsúlyozta, mert azt bizonyítja, hogy az egyik ember nem becsüli a másikat. Ezzel többen egyetértettek, csakúgy, mint a helyi fogyasztói tanácsok jogosítványainak szélesítésével. Hangoztatták: el kell érni, hogy e tanácsok társamegfigyelt új ipari létesítmények napi átlagban csak 9,6 órát üzemeltek. A kieső idő közel háromnegyed részét a kezdeti meghibásodások és a technológiai okok miatti állásidők képezték. Nem akarom lebecsülni az ország egyes területein jelentkező elhelyezkedési nehézségeket, ennek ellenére az is tény, hogy vállalataink nagy részénél még mindig jelentős a belső munkaerő-tartalék. Nagy a felesleges tevékenységeken lekötött létszám. Sokan dolgoznak képzettségüknek és képességeiknek nem megfelelő munkahelyen. Az állami iparban 1984-ben dolgozó szakmunkás besorolású fizikai foglalkoztatottak 13 százalékának nem volt szakképesítése, ugyanakkor a betanított munkások 16 százaléka, a segédmunkások közel 10 százaléka rendelkezett valamilyen szakképzettséggel, amit nem gyakorolt. Vannak mozgósitható tartalékaink a műszaki fejlesztésben is. Míg 1975-ben a fenntartási költségek aránya a beruházási kifizetésekhez képest 38 százalék volt, 1986-ban ez az arány 78 százalékra nőtt. Márpedig világos, hogy az elavult állóeszközöket a fenntartási költségek növelésével működőképessé lehet ugyan tenni, de ezeken aligha lehetséges ugyanolyan versenyképes termékeket gyártani, mintha az adott költséget beruházásra fordították volna. Azzal a ténnyel sem büszkélkedhetünk, hogy 1985-ben az ezer tudósra és mérnökre jutó szabadalmi kérelmek száma a fejlett tőkés országokban a hazainak négy-ötszörösét érte el. A licencek továbbfejlesztése iparunkban viszonylag szűk körű, bár ez lenne a hasznosítás leghatékonyabb módja. Jelentősek az anyag- és készletgazdálkodás tartalékai. Bőven van tennivalónk az ipari termékek minősége tekintetében. Az iparvállalatoknál 1986-ban kimutatott, minőséghiányok miatti kár tízmilliárd forint volt, s ennek közel fele olyan selejtkár, amelynek nagyobb része a vállalat saját hibájából, a technológiai és munkafegyelem be nem tartásából adódott. Évek óta folyamatosan emelkednek az iparvállalatoknál elszámolt garanciális költségek, a minőségi kötbérek és a kártérítések. Sok a tartalékunk az ütemesebb termelés és temékkibocsátás tekintetében, valamint a nemzetközi együttműködés, kooperáció területén. Végső soron nagy tartaléknak tekinthető, ha a hosszú időn át veszteséges és hatékony- nyá nem tehető területekről a tőkét kivonjuk, és következetesen végigvisszük a szanálásokat, vagy — ha szükséges — a felszámolásokat. Kedvezőbb, vonzóbb feltételeket kell teremtenünk a lakossági megtakarításoknak a fejlesztésbe való bevonásához is. Jól tudom, hogy ez nem puszta elhatározás dolga, s azt is, hogy a felsorolt tünetek gazdaságunk bonyolult ellentmondásait tükrözik. De úgy gondolom, valamennyien egyetérthetünk abban, hogy ezeknek a tartalékoknak a feltárása sok tekintetben a mi dalmi aktivistáinak legalább a kérdéseire válaszoljanak mindenütt. Felszólalt Rév Lajos, a Fogyasztók Országos Tanácsának elnöke is. Elmondta, szorgalmazzák a párt- és kormányszerveknél az eredményesebb működési feltételek kialakítását. A lakosság jobb tájékoztatására 1989- ben önálló lap indítását tervezi a FŐT. A fogyasztók érdekeit érintő törvényjavaslatokat, miniszteri rendelettervezeteket megkapja véleményezésre a Fogyasztók Országos Tanácsa, és élhet a vétójoggal is, tehát hozzátette: kezdeményezték a fogyasztók helyi tanácsainak jogkörbővítését is. A megyei népfrontbizottság a beszámolót — az elhangzott javaslatokkal kiegészítve — elfogadta. Ezután bejelentésekre került sor. Végül Terhe Dezső, a megyei népfrontbizottság titkára kitüntetéseket adott át. A népfrontmozgalomban kifejtett kimagasló tevékenységért a megyei népfrontbizottság Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetését a fogyasztók négy helyi tanácsának elnöke kapta meg, a fogyasztói érdekvédelemben kifejtett kiváló munkáért ketten jutalomban részesültek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott Kiváló Társadalmi Munkáért plakettet hat termelőüzem, illetve szocialista brigád, valamint három személy vette át. Rapi Miklós gondolkodásunk, szemléletünk megváltoztatásától függ és közös cselekvésünk eredménye lehet. Csakis ez adhatja meg az igazi hitelét a felgyorsult politikai, gazdasági és társadalmi reformfolyamatoknak. Meggyőződésem, hogy mindez valamennyiünk összefogásával sikerülni fog. A pártértekezlet megteremtette az ehhez szükséges politikai feltételeket. Pártunk megújulási készsége, a politikai intézményrendszer határozottabb ütemű korszerűsítése, a társadalom elszántsága, tenniakarása és erősödő erkölcsi igényessége megfelelő garancia arra, hogy a jövő reményeink szerint formálódjon. Minden kollektíva és minden egyes ember részt tud vállalni a munkából, legyen az üzem. intézmény, párt- vagy állami szerv, tömegszervezet és egyesület, kommunista vagy pártonkívüli. Mindenki, akinek számára fontq^ nemzetünk szocialista jövője, a magyar nép sorsa. Embert próbáló, emberhez méltó feladataink megoldásában nem vagyunk egyedül. Soha nem tapasztalt nemzetközi érdeklődés és segítő szándék kiséri vállalkozásunk sikerét. A legutóbbi világesemények valamennyiünk nagy örömére azt mutatják, hogy meglesz munkánkhoz a legfontosabb feltétel, mert a világbéke fennmarad. Annak bizonyságául, hogy milyen nagy jelentősége van mindennapos munkákban is a józan, realista bizakodásnak, hadd idézzem befejezésül Kádár János elvtársnak Bonnban, 1982-ben, tehát a kelet—nyugati viszony zord időszakában elhangzott szavait: „Mély meggyőződésem, hogy az emberiség számára, Európa népeinek számára nincs más út, mint a helsinki szellem folytatása és a világ más részeire való kiterjesztése. Talán most hihetetlennek tűnik, de én meggyőződéssel vallom, hogy erre az útra mindnyájan vissza fogunk térni, még azok is, akik ezt ma kritikus szemmel nézik vagy vitatják. A józan emberi ész szerint nincs más járható út.” A legutóbbi moszkvai találkozó meggyőzően bizonyította ennek az optimizmusnak a megalapozottságát. A centenárium alkalmából megköszönöm helytállásukat, szívből gratulálok eredményeikhez, kedves mind- annyiuknak további sikereket és jó egészséget kívánok — fejezte be ünnepi beszédét Grósz Károly. Ezt követően Hatvani György, a tröszt vezérigazgatója méltatta a villamosenergiaszolgáltatás egy évszázados fejlődését. Ezután Grósz Károly átadta a Minisztertanács Jubileumi Oklevelét Hatvani György vezér- igazgatónak. A villamosenergia-iparban hosszú időn át végzett eredményes munkájuk elismeréseként négyen kapták meg a Munka Érdemrendet, s öten vették át a Kiváló Munkáért kitüntetést. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A Minisztertanács dr. Tímár Mátyást, a Magyar Nemzeti Bank elnökét e tisztségéből 65 éves korára való tekintettel—saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt—1988. június 15-eihatály- lyal felmentette, egyidejűleg Bartha Ferencet a Magyar Nemzeti Bank elnökévé kinevezte. Dr. Tímár Mátyást a Minisztertanács elnöke a kormány tanácsadójának kérte fel. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr.TímárMátyásállamtitkárt 1988. júniusiéi hatállyal e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Élnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bartha Ferencet kereskedelmi minisztériumi államtitkári tisztségéből 1988. június 15-ei hatállyal felmentette, egyidejűlegmint a Magyar Nemzeti Bank elnökét államtitkárrá kinevezte. (MTI) A Bl’DAPESETI PÁRT-VÉGREHAJTÓ- BIZOTTSÁG ÜLÉSE. A budapesti párt- végrehajtóbizottságjúnius 8-ai ülésén döntött arról, hogy június végére összehívja a budapesti pártbizottság ülését. Mint ahogyan arról a pártaktívát korábban már tájékoztatták, Havasi Ferenc, a pártbizottság első titkára tisztségéből való felmentését és nyugdíjazását kérte. A pártbizottság dönt majd kérésé elfogadásáról és a jelölés előkészítésére a vb bizottságot küldött ki. Az erről szóló közleményt a budapesti pártbizottság lapja, az Esti Hírlap közölte. (MTI) Több jogot, nagyobb önállóságot a fogyasztók tanácsainak
