Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-11 / 139. szám

1988. június 11. • PETŐFI NÉPE • 9 SPORT SPORT SPORT SPORT SPORT A SZAKSZERVEZET AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDÉRT Élére állni a megújulást segítő kezdeményezéseknek Volentér harmadszor? Kezdődik a Forma—500-as Európa-bajnokság A hazai és nemzetközi mun­kásmozgalomban végig nyomon követhető a szak- szervezet harca a dolgozók érdek­védelméért. A különböző ko­rok azonban kü­lönböző módsze­reket igényeltek, így napjainkban a tárgyalások, az értelemre ható meggyőzések . a leghatásosabb fegyverek. A kö­zéppontban azonban változatlanul a legkisebb közösség a család, illetve az ember áll, akinek a munkaképesség megőrzése mellettművelődnie, pihennie kell, hogy megújulva, felfrissülve hasz­nos tagja lehessen a társadalomnak. A munkaképesség, az egészség meg­őrzése azonban nem csak szakszerveze­ti feladat. A dolgozók érdekvédelmi szervezete mégis sokat vállal a program megvalósításából. Erről beszélgettünk Hegedűs Istvánnal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkárával, akit elfog­laltsága mellett is gyakran látni sport- rendezvényeken. — Honnan ered ez az érdeklődés, ne­tán sportszeretet? — kérdeztük. — Szerencsésnek mondhatom ma­gam, mert olyan korban születtem, ami­kor nagy szükség volt a közösségek szer­vezésére. Büszke voltam, amikor vasár­nap felhúzhattam a kisszállási focicsa­pat mezét. Az a játék nekem kellemes ki- kapcsolódást, jó közérzetet jelentett, mertkedvemre szórakoztam, miközben társaimmal együtt másokat is szórakoz­tathattam. A sport iránti szeretetem, ér­deklődésem a mai napig megmaradt. — Hálás feladat az SZMT-nél sport­tal foglalkozó titkárnak lenni? — Ezen még nem gondolkodtam, de az biztos, hogy a sport iránti elkötele­zettségem ebben a beosztásomban bi­zonyos felelősséggel is párosul. A sport személyi, tárgyi feltételeinek megte­remtése többet igényel a szeretetnél, érdeklődésnél. A sportversenyeken va­ló részvételről, az irántuk való érdeklő­désről pedig nekem az a véleményem, hogy a tömegkapcsolatokat tartani akaró és építő vezetőnek kötelessége megjelenni a rendezvényeken, mert a sport politikai kérdés is. Én szerencsés­nek vallom magam, mert nekem nem kötelességet jelent a szurkolás; szere­tem a sportot, a sportszerű küzdelmet. — Mindenekelőtt arra kérem, segít­sen tisztázni egy alapkérdést: a szak- szervezet kötelességének tartja-e a sport támogatását, vagy csupán formális gesz­tusról van szó? — Tulajdonképpen egyikről sem, hi­szen a szakszervezetek létrejöttének egyik alappillére volt a sportszervezés. Közben vesztett jelentőségéből, de az utóbbi időben tapasztalhatók kedvező jelek. Mintha kezdenének újjáéledni, felerősödni a családi sporttalálkozók. Jó példa erre a családi úszóverseny, a veterán atléták versenye, a szakmai ágazatok vetélkedője, az iskolai családi sportnapok, az építők napi juniális. Ezek a rendezvények nagy tömegeket mozgatnak meg. Igaz, van is miből, hiszen a szakszervezet a legnagyobb politikai tömegszervezet. A megyében több mint százhetvenezer tagja van. — Tehát a szakszervezet ott fejti ki tevékenységét, ahol tömeg van, ahol mozgósíthat? — A szakszervezet szervez, tömegbá­zist teremt. Egyébként meg kötelessége, hogy a tömegek igényeit próbálja leg­jobban kielégíteni, mert a sport része az élet minőségének. Sőt az életszínvonal- politikának is fontos eleme és visszatük­röződése. Nagyon fontos az erkölcsi, anyagi eszközök felhasználása a szerve­zett dolgozók szabad idejének, aktív pi­henésének kulturált eltöltésére. — Hogyan, milyen hatékonysággal szervezi a tömegsportot a szakszervezet? — Hogy mennyire vagyunk megelé­gedve? Vegyes a kép. Ahol a munkahe­lyi és szakszervezeti vezetők a kezde­ményezések élére állnak, ott élénkebb a közösségi, á sportélet. Ezeken a he­lyeken egyértelműbb támogatást kap a munkahelyen kívüli sportélet is. — Tehát ez azt jelenti, hogy egy-egy munkahelyi vezető meghatározója lehet a tömegsport eredményességének vagy éppen eredménytelenségének? — A hozzáállás, a példamutatás meghatározó. Gazdasági okokra való hivatkozással sokszor előfordul, hogy közösségi megnyilvánulások kerülnek háttérbe, aminek tulajdonképpen pozi­tívan kellene hatnia a termelésre. — Ellentmondást érzek abban, hogy bizonyos gazdasági vezetők igénylik a versenyképes terméket előállító dolgo­zót, de nem támogatják abban, hogy megújuljon, megőrizze az egészségét, munkaképességét... — Sajnos ilyen jelenségekre, esetekre van példa a mi megyénkben is. Ezeken a helyeken a szakszervezetek képviselői sem állnak feladatuk magaslatán. — A közelmúlt egyik megyei párt­végrehajtóbizottsági üléséről szóló tájé­koztatóban szerepelt, hogy az elmúlt év­ben 66 ezren vettek részt rendszeresen a szakszervezeti tömegsportversenyeken. Tapasztalataim szerint a szakszervezeti tömegsportot még többnyire az alkal­mankénti versenyek, majális jellegű — kétségtelenül tömeges és családos — sportrendezvények jellemzik. A rend­szeres testedzés pedig csupán szándék. Vagy tévedek? —A különböző munkahelyeken van­nak sportágak — például a kispályás labdarúgás, az asztalitenisz —, ame­lyekben kialakult bizonyos rendszeres­ség. A szakmák is szerveznek alapfokú, illetve felmenő rendszerű tömegsport­versenyeket, s ezek többlépcsős volta miatt többször is vetélkednek. Ezek a rendezvények általában tömegesek, de még nem elég rendszeresek. — A megyei ágazati versenyek évtize­dek óta nagy tömegeket vonzanak. Húsz, harminc évvel ezelőtt még a válla­lati vezetők is együtt sportoltak a beosz­tottakkal, az utóbbi időben erre már alig van példa. Vajon nekik miért lett szé­gyen a tömegsport? — Végigéltem azt az időszakot, ami­kor az igazgató is röplabdázott, asztali­teniszezett, kosárlabdázott. Azóta sok minden megváltozott, de nem annyira, hogy a vezetőknek ne legyen helyük a sportpályákon. Szellemi felfrissülés és szellemi példamutatás szempontjából is ott kellene lenniük a munkatársaik között. — Lehetőségeihez, feladataihoz viszo­nyítva mennyit költ a szakszervezet tö­megsportra? Több pénzzel jobban szer­vezhetné-e a tömegsportot, vagy a meglé­vőt kellene célszerűbben felhasználni? — Összességében több millió forin­tot fordítunk tömegsportcélokra. Álta­lában a tagdíjbevétel 15-30 százalékát használják tömegsportra. Emellett a jóléti-kulturális alapból fedezik a ver­senysport támogatását. Sajnos a mun­kahelyek ennek az ellenértékét még nem mindenütt kapják vissza szolgálta­tásban, tájékoztatásban. A dolgozók sok helyen szóvá tették már, hogy nem kapnak visszajelzést, mi történik a ver­senysportra fordított pénzünkkel. A szolgáltatás sem kifogástalan, hiszen a bázisvállalatok tömegsportját a tá­mogatott kluboknak segíteniük kelle­ne, ez azonban még nem valósul meg Az Alföldi Tüzép Vállalat közeljövőben megalakuló magyar—nyugatnémet közös vállalkozása felvételt hirdet nő munkavállalók részére műanyagipari termékek összeszerelésére Bérezés teljesítménybérben, kiemelt kereseti lehetőséggel. Előjelentkezés a vállalat központjában, Kecskemét, Nagykőrösi u. 32. munkaügyi osztály 1517 Interjú Hegedűs Istvánnal, az SZMT titkárával mindenütt. Ezekből a példákból adó­dik a válasz: jobban meg kellene nézni, mire mennyit költünk, s hogyan térül meg. Ebből a szempontból feltétlenül van javítanivaló a gazdálkodásunkon. — Korunk időszerű feladata az egész­ség, a munkaképesség megőrzése a mind többet követelő munkahely és a mellék­állások mellett. Mit tehet ebben a hely­zetben a szakszervezet? — A sport, a testnevelés sosem volt öncélú. Része az egészséges életmód­nak, annak a helyes egyensúlynak, amelyre minden embernek törekednie kell. Nem véletlen, hogy napjainkban erről többet beszélünk, mint korábban bármikor, hiszen egyre több a mozgás- szervi megbetegedésben szenvedő em­ber. Ennek oka pedig a helytelen élet­módban keresendő. Mi arra törek­szünk, hogy segítsük a főmunkaidő be­csületének és értékének megteremtését. Ez fontos feltétele lehet annak, hogy az ember több gondot fordíthasson az egészséges életmódra, a család össze­tartására. — Megújulás, fordulat — nem új fo­galmak az élet különböző területein. Vannak-e a szakszervezetnek olyan tar­talékai, amelyek előnyös változást hoz-' hatnak az egészséges életmódban, a tö­megsportban? —- Hiszek a megújulásban, amely. magában hordozza a fordulatot is. Tu­lajdonképpen a mi klasszikus érdekvé­delmi munkánk nemcsak a termelésre, hanem az emberi értékek védelmére is vonatkozik. A munkahelyeken az egy­más iránt érzett felelősséget, humani­tást kellene erősíteni, s ebben még na­gyon nagy tartalékaink vannak. A munkahelyeken nagy lehetőségek hú­zódnak meg a szocialista brigádmoz­galmakban. A hórukk helyett a minősé­gi munkára tevődik át a hangsúly. — A SZOT évenként meghirdeti a kis­pályaépítési akciót, ehhez csatlakozva a mi megyénk milyen eredményeket ért el? — Az évek során épített több millió forint értékű létesítmények jól példáz­zák a munkahelyi kollektívában rejlő alkotó kedvet. Sokszor komoly gondot is okoz annak a jutalomnak, szerény anyagi elismerésnek az odaítélése, ami­vel segítjük a törekvésüket. — A megyét járva nemcsak vonzó létesítményeket látni, hanem olyanokat is, amelyeket felvert a gaz ... — Sajnos nem mindig döntöttek he­lyesen a pályaépítők a létesítmény he­lyének kijelölésében. Volt időszak, amikor csak munkahelyen épültek pá­lyák. Ma már inkább az a gyakorlat, hogy a lakóhely körzetében létesülnek a pályák, amelyeket a családtagok is használhatnak, s így nem válnak elha­gyatottá. — A különböző szakmák képviselői évről évre találkoznak a sportpályán, vetélkednek. Többségük azonban férfi, nőt alig látni. Elképzelhető-e, hogy a családok programjává válhat az egész­séges életmód, amikor együtt versenyez­nek, egymásért szurkolnak szülők és gyerekek? — Az utóbbi években jelentősen nőtt a fiatal nők vagy lányok részvétele a tömegsportban. De azt hiszem, mi ak­kor tűzünk a zászlónkra nemes célt, ha a szabad idő hasznos eltöltésének lehe­tőségeit tovább bővítjük és a családok igényeinek megfelelő programot állí­tunk össze. Ha a szakszervezet együtt akar haladni a tömegekkel, akkor csakis az lehet a célja, hogy programja­it az igényekhez, lehetőségekhez igazít­sa, ezzel is segítve az egészséges életmó­dot, a testi-szellemi kikapcsolódást és a családok összetartását — mondta Hegedűs István, az SZMT titkára. Banczik István E hétvégén, szombaton Traben- Trarbachban (NSZK) megkezdődik az 500 kem-es versenyhajók motorcsónak Európa-bajnoksága. A kialakult gya­korlattal ellentétben ez egy olyan kate­gória, amely több versenyre épül, 1986- ban három, 1987-ben négy, idén pedig már öt különböző viadal eredményei­nek összesítése alapján hirdetnek vég­eredményt. Az elmúlt esztendőhöz képest válto­zatlan a szabály, a részvételért egy pon­tot kap mindenki, s csak a hat legjobb gyarapítja pontszámait. Akárcsak a Forma—1-es autósoknál, az első he­lyezett 9, a második 6, a harmadik 4, a negyedik 3, az ötödik 2, a hatodik pe­dig 1 pontot könyvelhet el. Az eddigi két kiírásban a magyarok remekül szerepeltek: mindkét alkalom­mal a bajai Volentér László szerezte meg az Európa-bajnoki címet, Csepre- gi György egy ezüst- és egy bronzér­met, Kormos György egy ezüst-, Tics- ka László pedig egy bronzérmet vehe­tett át. Minden verseny négy futamból áll, a nyitányon Volentér László (Bajai Spar­tacus Vízügy), Csepregi György (Vízü­gyi SCO. Kormos György (Pallas MC), Ticska László (Csepel Autó) és Bálint Gábor (Bajai Spartacus Vízügy) képvi­seli a magyar színeket. — Szeretnénk, ha a hagyományok­nak megfelelően jól szerepelnének a magyarok, s reméljük, az évvégi értékelésnél legalább egyikük beke­rül a legjobb három közé — mond­ta Szántha János, a szövetség főtitká­ra. Az Európa-bajnokság menetrendje: Június 11—12.: Traben-Trarbach (NSZK) Július 2—3.: Maribor (Jugoszlávia) Július 24.: Glomel (Franciaország) Augusztus 20—21.: Boretto (Olaszország) Szeptember 3—4;: Ennshafen (Ausztria) Az eddigi két Forma—500-as Európa-bajnokság dobogósai: 1986: 1987: 1. Volentér László 27 pont 1. Volentér László 37 pont 2. Csepregi György 11 pont 2. Kormos György 14 pont 3. Ticska László 9 pont 3. Csepregi György és Manfred Loth (NSZK) 13-13 pont Tiltakoznak a „Zöldek 91 A környezetvédők (a „Zöldek”) tiltakozá­sukat jelentették be az Európa-bajnokságra tervezett biztonsági intézkedésekkel kapcso­latban. — Ezek az intézkedések több okból is felháborítanak bennünket — mondta Jo­chen Brauer, a „Zöldek” sportpolitikai szó­vivője. — Egyrészt milliókat kell költeni erre a célra, másrészt különösnek tartjuk, hogy minden labdarúgó-szurkolót potenciális bű­nözőként kezelnek. Felszólítottuk orszá­gunk labdarúgó-szövetségét és a belügymi­nisztériumot is, hogy még egyszer gondolják át a koncepciójukat. (DPA) CSAK NÉGY KÜLFÖLDI — Tekintettel kell lennünk a nemzeti szö­vetségek érdekeire is, ezért nem tartjuk elfo­gadhatónak, hogy az UEFA által rendezett kupában a csapatokban négynél több ide­genlégiós szerepeljen — mondta Jacques Georges UEFA-elnök. Arról azonban nem számoltak be a hír- ügynökségi jelentések, hogy az elnök a szer­vezet, vagy csak a maga nevében beszélt. (DPA) AZ ANGOLOK MAR FENYEGETŐZNEK Biztonsági szempontból az egész Európa- bajnokság legkritikusabb mérkőzésének a június 15-ei, Hollandia—Anglia találkozó ígérkezik. Mind a két ország „szurkolói” ret- tegettek garázda tetteik miatt, ezért már jó előre készülnek a rendfenntartó erők. Hogy nem is hiába, azt az Angliából érke­zett huligánok máris bizonyítják, „Kill the dutch” — azaz „Öld meg a hollandot” — jelszóval vonulnak az utcákon. A találkozó színhelyén, Düsseldorfban számos étterem és szórakozóhely tulajdono­sa bejelentette, hogy június 15-én inkább zár­va tartja üzletét. (ÄPA) ISMÉT NAPIRENDEN AZ ANGOL KLUBCSAPATOK Az Európa-bajnokság ideje alatt az UEFA végrehajtó bizottsága ismét napirendre tűzi az angol klubcsapatok esetleges visszatérését az európai kupatomákra. Mint ismert, az angol egyesületeket azután fosztották meg ettől a lehetőségtől, hogy 1985-ben a brüsszeli BEK- döntőn — elsősorban az angol szurkolók mi­att — tömegverekedés robbant ki, amelyben 39-en vesztették életüket. — A végrehajtó bizottság június 24-én, egy nappal az EB-döntő előtt foglalkozik a kérdéssel — tájékoztatta a sajtó képviselőit Jacques Georges, az UEFA francia elnöke. (DPA) CSAK KÉT HELYEN NYITNAK KI A PÉNZTÁRAK Az Európa-bajnokság tizenöt mérkőzése közül tizenháromra már elkelt az összes belé­pő. Ezért csupán két helyszínen nyitnak majd ki a pénztárak, hogy még értékesítsék a megmaradt jegyeket. A két összecsapás: Írország—Szovjetunió (június 14., Hanno­ver), Spanyolország—Ölaszország (június 15., Frankfurt). (DPA) LABDARÚGÓ NB III. Vereség hazai pályán is CSONGRÁD—KECSKEMÉTI TE 4—2 (2—1) Kecskemét, 500 néző. Vezette: Szür- szabó. KTE: Varga — Farkas, Gál, Bukó, Forgó Lipők (Pólyák), Kiss, Vági, Nagy L., Kovács, Boronkai. Edző: Linka József A KTE a második félidőben egyenlí­tett, de a hajrában a vendégek a 84. percben ismét vezetést szereztek, majd a 87. percben egy védhetetlen bombafe­jessel bebiztosították a győzelmet. Gólszerzők: Frank, Maszlag, Bánfi, Kéri, illetve Bukó, Kovács. Kitűnt: Maszlag, Kéri, a KTE csapa­tából senkit sem lehet kiemelni. Ifjúsági eredmény: Csongrád—KTE 2—1. Az NB III. állása a 29. forduló után 1. Szarvas 2. Bajai SK 3. Miske 4. H. Szabó L. SE 5. Szegedi Dózsa 6. Gyula 7. Orosháza 8. Csongrád 9. H. Kun B. SE 10. KTE 11. Mezőkovácsh. 12. Szentes 13. Soltvadkert 14. Békés 15. Kalocsa 16. Martfű Megjegyzés: A Szarvas és a Bajai SK csapata már feljutott az NB II-be. A 3. helyezett Miske még osztályozót ját­szik a feljutásért. AZ MNK 3. FORDULÓJÁNAK EREDMÉNYEI Hetényegyháza—Lajosmizse 5—3, Csengőd—Kecel 4—3, GAMF DSK —Tiszakécske 1—1 (11-esekkel a Ti- szakécske jutott tovább), Császártöltés —Izsák 1—5, Fájsz—Harta 2—1, Já­noshalma—Kiskőrös 1—4, Katymár —Mélykút 2—1, Vaskút—Herceg- szántó 2—0, Kisszállás—KAC- MEDOSZ 0—7. Az MNK 4. fordulójának sorsolása: Június 15-én (szerdán): Kezdés 17 óra­kor: Hetényegyháza—Kiskőrös, Csen­gőd—KTE, Tiszakécske—H. Kun B. SE. Izsák—KSC, a Jászszentlászló— Harkakötöny mérkőzés (jún. 11-én játsszák) győztese—KAC-MEDOSZ. Június 18-án, szombaton: Kezdés 17 órakor. Fájsz—Kalocsai SE, Katymár —Bajai SK, Vaskút—Soltvadkert. Az osztályozót játszó Miske később kap­csolódik az MNK-ba. 29 25 2 1 68—21 53 29 18 8 3 65—26 44 29 18 5 6 63—25 41 29 14 6 9 40-40 34 29 12 9 8 51—39 33 29 13 7 9 47—40 33 29 13 6 10 55-47 32 29 12 6 11 43—28 30 29 11 6 12 38—44 28 29 12 3 14 45—41 27 29 5: 12 12 34-44 22 29 7, 8 15 24—38 22 29 5: 10 14 33—52 20 29 7 5 17 21—50 19 29 7 4 18 24—44 18 29 1 6 22 18—80 8 Megkezdődött a labdarúgó Európa-bajnokság Butragueno mindenkinek gondot okoz Négyéves szünet után pénteken is­mét a labdarúgó Európa-bajnoki cí­mért játszottak mérkőzést: az NSZK- beli nyolcas döntő nyitótalálkozóján a házigazda NSZK és a háromszoros vi­lágbajnok Olaszország mérte össze tu­dását (a mérkőzés lapzártakor tartott). A hírügynökségek azonban természe­tesen nemcsak ezzel az egy összecsa­pással foglalkoztak, hanem ontották az eseménnyel kapcsolatos minden fontos és érdekes értesülést. Szombaton (15.30 óra, Hannover) az I. csoportban a Spanyolország— Juhász, Bárdos vagy Bozsik? Bálint Mihálynak, a szilvásvárá­éi világbajnokság bronzérmesének távollétében szűkült a győzelemre esélyesek száma a tegnap Kecske­mét—Hetényegyházán megkezdő­dött fogatderbin. A nyílt kategória első versenyszámában, a díjhajtás­ban négyen, a válogatott kategóri­ában pedig heten vették fél a küz­delmet. A díjhajtás feladatainak teljesítésében, a nyílt kategória résztvevői közül, a hetényegyházi lovasklub színeiben versenyző Tol­di Sándor szerezte meg az elsőbbsé­get 63 ponttal. A további sorrend: második dr. Sebestyén (Kiskun­ság) 70, harmadik: Guti (Hetény­egyháza) 72, negyedik: Kovács (Mátészalka) 73 ponttal. A válogatott kategóriában is rendkívül szoros volt a verseny. A 32 pontos Juhász László (Kis­kunfélegyházi Lenin Tsz SK) mö­gött második: Bozsik (Tápiószent- márton) 35, harmadik: Bárdos (Szilvásvárad) 36, 4—5.: Szintha (Hortobágy) és Sipos (Dömsöd), 42-42 ponttal. Hatodik: Krizsán (Mezőhegyes) 45, hetedik: Miklós- sy (Máriapócs) 63 ponttal. — Megdöbbentő volt számomra az a kiegyensúlyozott teljesítmény, amit tapasztaltam — mondta Vá- czi Ernő, a válogatott szövetségi kapitánya. — Bízom benne, hogy ma a maratonhajtásban és vasár­nap az akadályok között pezs­gőbb, izgalmasabb lesz a verseny a közönség számára is. Dánia mérkőzéssel lezárul az első kör. A két csapat legutóbbi összecsapása emlékezetes, 1986-ban a mexikói világ- bajnokságon a spanyolok 5:1 arányban valósággal kiütötték vetélytársukat. Annak a mérkőzésnek a hőse Emilio Butragueno volt, aki egymaga négyszer volt eredményes. A „Keselyűnek” be­cézett játékos most, a találkozó előtt mindkét szövetségi kapitánynak gon­dot okozott. Miguel Munoz, az ibériai­ak mestere azon kesereg, hogy Emilio formája meglehetősen gyenge, míg Sepp Piontek, a dánok nyugatnémet szakvezetője attól tart, hogy a rossz emlékek miatt túlzottan is tisztelik majd játékosai a cseles és nagyon erő­szakos Emiliót. A két évvel ezelőtti 5:1-es mérkőzé­sen a ma 33 éves Sörén Busk feladata volt Butragueno semlegesítése — mint az eredmény is mutatja, ezt nem túl sikeresen oldotta meg. Busk nemrégi­ben tért vissza hét hónapos kényszer- szünet után — sérülés miatt hiányzott —, s úgy tűnik, újból ugyanazt a fel­adatot kapja, mint a világbajnokságon. — A vb-n a második félidőre a védel­münk teljesen összeomlott — mondta a játékos. — Nem hiszem, hogy pszi­chológiailag bármiféle gondot okozna, hogy ismét Emilióval kell farkasszemet néznem. Nem tudom, mi lesz az ered­mény, de azt ígérhetem, ezúttal nem rúg „négyest”. Hasonló véleményt képvisel a máso­dik érdekelt, Butragueno is, aki tisztá­ban van azzal, hogy mexikói teljesítmé­nye most megismételhetetlen. „Már ak­kor is nagyon örülnék, ha legalább egy­szer sikerülne a dán kapuba találnom”, — nyilatkozta ezzel kapcsolatban. A két válogatott eddig nyolc alka­lommal találkozott, s a dánok mind­össze egyszer tudtak győzni, 1979 no­vemberében, Cadizban 3:1 arányban. Azon a találkozón Elkjaer-Larsen két gólt szerzett, hasonló eredménnyel nyilván most is elégedett lenne. Mind a két válogatott legerősebb összeállításában várja a találkozót. A dán Michael Laudrup térdsérülése rendbe jött, míg a szintén a lábával bajlódó spanyol Gallego is harcra kész. A dánok egyébként hagyományosan az idegenlégiósokra építik együttesüket, csupán a kapus Rasmussen és a közép­pályás Helt játszik dán csapatban. A várható kezdő tizenegyek: Spanyolország: Zubizarreta—Galle­go—Sanchis, Camacho—Tomas, Mi­chel, Victor, Gordillo, Soler—Bakero, Butragueno Dánia: Rasmussen—M. Olsen— Busk, I. Nielsen—Sivebaek, M. Laud­rup, Helt, Lebry, Heintze—Elkjaer— Larsen, Povlsen. A LABDARÚGÓ EB MŰSORA Szombaton I. csoport, 15.30: Dánia—Spanyolország Vasárnap II. csoport, 15.30: Anglia—Írország, 20.15: Hollandia—Szovjetunió.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom