Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-09 / 137. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 137. szám Ára: 1,80 Ft 1988. június 9., csütörtök EMLÉKMÜSOR, KIÁLLÍTÁSOK, VERSEN YVETÍTÉSEK Az animációs filmszemle ünnepélyes megnyitója • Keresztes Dóra alkotásai, Ünnep kezdődött: az animációs filmek ünnepe. Ezt jelzik már a város szélén lobogó jókora transzparensek is. S aki belép a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központba, ugyancsak el- ámulhat a dekorációkon. Valamennyi a II. kecskeméti animációs filmszemlét hivatott népszerűsíteni. Ahogy a plakátok, reklámkiadványok, szórólapok, műsorfüzetek is. A magyar rajzfilmgyártás háromévenként megrendezett seregszemléje ez, de azt hiszem, a szervezést tekintve, vetekszik az animációs világfesztiválok egynémelyikével. Tegnap délelőtt Gyulai Líviusz, Keresztes Dóra és Orosz István közös kiállításának megnyitásával kezdődött e négynapos rendezvénysorozat, amelyen a kecskeméti József Attila- és SZOT-díjas költő, Buda Ferené ajánlotta sok-sok érdeklődő figyelmébe a tárlatot. Egyetlen mondat beszédéből: „Fogadjuk el, hogy a groteszk éppúgy megfér egy sorban a klasszikus arányokkal, mint a démoni az angyalival, a karcos irónia a tündéri szeretettel, egy kalap alatt azt is tudomásul véve, hogy az emberi szinten egyedül a művészet az, ami nem ismer megvalósítha- tatlant, s akaratából a bezárt szoba szekrény mögötti homályos szögletében is megnyílhatik az aranyló mennyboltozat.” Ezt követően a művelődési központ színháztermében — a versenyvetítések színhelyén — bemutatták a közönségnek a szemle zsűrijét, melynek elnöke John Halas, a Nemzetközi Animációs Film Szövetség tiszteletbeli elnöke, majd köszöntötték az érdeklődőket, a meghívott vendégeket, közöttük Vajda Györgyöt, a Művelődési Minisztérium miniszterhelyettesét, dr. Stark Antalt, a minisztérium államtitkárát, dr. Gajdácsi Istvánt, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökét és dr. Bodóczky Lászlót, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának első titkárát. A szemlére csaknem félszáz külföldi vendég érkezett, Franciaországtól az USA-ig, Japántól Kanadáig, a világ legkülönbözőbb részeiről, s több mint harminc magyar újságíró, szakíró. A város kirakataiban videokészü- lékcken rajzfilmek peregnek, az első szemle legjobb alkotásai, melyek közül jó néhány díjat nyert azóta a határainkon túl is mondta megnyitóbeszédében dr. Adorján Mihály, Kecskemét Város Tanácsának elnöke, miután szólt a megyeszékhely kulturális értékeiről, rendezvénysorozatairól, művészeti műhelyeiről, illetve arról, hogy milyen hagyományai vannak a rajz- filmkészitésnek ebben a városban, majd kijelentette: —. Kívánom, hogy e seregszemle adjon művészi élményt minden résztvevő számára; mindenki gazdagodjon a felvetődő és letisztult gondolatokkal. Mi igyekszünk jó házigazdák lenni: érezzék otthon magukat városunkban! A megnyitóünnepséget követően, az egyedi filmek versenyvetítésével folytatódott a tegnapi program, melyen délután Kovásznai György-emlékműsor és -kiállításmegnyitó is szerepelt. Ma, a tegnap bemutatott alkotásokról folytatott szakmai vita után, egész estés rajzjátékfilm, tv-sorozatok, egyedi és amatőr produkciók versenyvetítése következik. K. E. MA PARAFÁLJÁK MOSZKVÁBAN KGST—EGK közös nyilatkozat Megérkezett szerda este Moszkvába az az EGK szakértői küldöttség, amely csütörtök délután részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közös nyilatkozatának a parafálásán. A közös nyilatkozat a két gazdasági szervezet között kapcsolatok felállítását szentesíti. Ezzel tizenöt éves tárgyalási korszak zárult le a KGST és az EGK között. Ez idő alatt kidolgozták a hivatalos kapcsolatok feltételrendszerét. Az első érintkezés 1973-ban szocialista országok kezdeményezésére jött létre. Három éven keresztül a két szervezet képviselői szerződéstervezeteiket ismertették egymással, de az ennek nyomán kialakult vita nem vezetett eredményre és a tárgyalások 1981 -ben megszakadtak. Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára 1985-ben az Európai Közösségek Bizottságának a kérésére megküldte Brüsszelbe a közös nyilatkozat általános jellegű tervezetét. A következő év elején a brüsszeli bizottság beleegyezett abba, hogy a KGST és az EGK között létrejöjjenek a hivatalos kapcsolatok, és hogy az EGK rendezze egyes KGST- tagországokkal kétoldalú viszonyát is. Nem sokkal később a KGST főtitkára tájékoztatta az EGK-t: a KGST tagállamai hozzájárultak ahhoz a közös piaci feltételhez, hogy a két szervezet közötti kapcsolatfelvétel mellett párhuzamosan a KGST és az EGK tagországai kétoldalú kapcsolataikat is rendezzék. A csütörtökön parafálásra kerülő közös nyilatkozat szövegét a KGST és az EGK szakértőinek képviselői hivatalos találkozókon egyeztették, és végül a zavaró tényezőket kiküszöbölve parafálásra előkészítették a dokumentumot. MAUNO KOIVISTO ÉS GRÓSZ KÁROLY TALÁLKOZÓJA A finn elnök beszédet mondott az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén • Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke június 8-án a Parlamentben találkozott Mauno Koivisto finn államfővel. (MTI—Telcfotó). Zsúfolt programja volt szerdán a finn köztársasági elnöknek. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke reggel a Parlament Nándorfehérvári termében találkozott NJauno Koivistó- val. Grósz Károly tájékoztatta a vendéget Magyarország helyzetéről, szólt az elmúlt években megnövekedett gazdasági nehézségekről, ezek okairól. Áttekintést adott azokról az elhatározásokról — így az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági, társadalmi kibontakozási programjáról, a kormány stabilizációs munkaprogramjáról, valamint a közelmúltban megtartott országos pártértekezlet döntéseiről —, amelyek e gondok megoldása érdekében a gazdasági és politikai reformfolyamatok felgyorsítását és kiteljesítését szolgálják. Hangsúlyozta, hogy céljaink eléréséhez az eddiginél is nagyobb mértékben kívánunk támaszkodni a nemzetközi együttműködésből adódó előnyökre. Aláhúzta, hogy a magyar gazdaság szerkezetének korszerűsítésére irányuló lépéseink jó lehetőséget biztosítanak külföldi partnerek — köztük finn vállalatok — bekapcsolódására. Mauno Koivisto országa helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy a hetvenes évek derekának stagnálása után az elmúlt tíz esztendőben gyakorlatilag töretlen volt a finn gazdaság fejlődései Kiemelte, hogy ebben a folyamatban meghatározó szerepe volt az ipari szerkezet korszerűsítésének, az oktatásnak és a szakképzésnek, valamint a kiterjedt nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak. A két államférfi egybehangzóan kitűnőnek minősítette Magyarország és Finnország kapcsolatait, s megerősítette az. együttműködés fejlesztésére irányuló kölcsönös készséget. Mauno Koivisto finnországi látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A délelőtti órákban Mauno Koivisto feleségével az Iparművészeti Múzeumba látogatott, s megnyitotta a Finn Forma című kiállítást. A múzeumból az Országházba vezetett a finn államfő útja: részt vett és beszédet mondott az Országgyűlés külügyi bizottságának kibővített ülésén a Parlament Kongresszusi termében. (Mauno Koivisto beszédét a 2. oldalon közöljük.) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és felesége délben ebédet adott Mauno Koivisto és felesége tiszteletére a kormány vendégházában. A nap folyamán partnertárgyalásokra, szerződéskötésekre is sor került. A finn államelnököt kísérő vállalat- vezetőkből és üzletemberekből álló delegáció délelőtt a Magyar Gazdasági Kamarában kerekasztal-megbeszélé- sen vett részt. Mauno Koivisto látogatása ünnepélyes búcsúztatással fejeződött be. Mauno Koivisto Trautmann Rezső társaságában fogadta a díszegység tisztelgését, majd a finn államfő és felesége, valamint a kíséretükben lévő személyiségek díszmotorosok kíséretében a repülőtérre hajtattak. A Ferihegyi repülőtéren Trautmann Rezső, Katona Imre és felesége, vala, mint Horn Gyula kisérte a különgép- hez Mauno Koivistót és feleségét. A szívélyes búcsúzást követően a kedves vendégek beszálltak a repülőgépbe, amely a késő délutáni órákban elindult Helsinki felé. (MTI) MINISZTÉRIUMI ÉRTÉKELÉS — FELADATEGYEZTETÖ MEGBESZÉLÉS Művelődéspolitika Bács-Kiskunban Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács székházában dr. Stark Antal, a Művelődési Minisztérium államtitkára foglalta össze az elmúlt ötéves periódus megyei művelődéspolitikájának értékelését, egyúttal sor került a kiegészítések, észrevételek megbeszélésére is. Bevezetésként elmondta, hogy az összegzés tükrében Bács-Kiskun megye az ország müvelődésfejlesztésé- ben kiemelkedő helyen áll, ami megmutatkozik az általános iskolák és az oktatás fejlesztésének eredményeiben is. Hozzátette, hogy tapasztalatai szerint a tanácsok vezetői példaadóan foglalkoznak a művészetek különböző területeivel, beleértve a színházat is. Hangsúlyozta: miközben gazdasági helyzetünk várható alakulása megkívánja, hogy prioritás biztosíttassék a tudománynak, a felsőoktatásnak, az egészségügynek, a kultúra területein mindenképpen új megoldások kidolgozása látszik szükségesnek. E gondolatokat fűzte tovább dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, aki elmondta, hogy a termelés, nagy léptékű kibontakozását a világon mindenütt megelőzte egy oktatási reform. Ez utóbbi már csak azért is fontos, mert a tudományos technikai fejlődés tempójával másként nem tarthat lépést a következő generáció, a »felnövekvő ifjúság. Az általános és középiskolák fejlesztésének lehetőségeit elemezve részletezte, milyen jelentős problémává lépett elő az utóbbi időben — a többi között — a pedagóguskölcsön hiánya. Hozzátette, hogy a jelenlegi körülmények között például egy agrárértelmiségi letelepedésekor összehasonlíthatatlanul jobb helyzetből indulhat, mint egy pedagógus, mert a pedagógus nem kapja meg annak a támogatásnak a töredékét sem, amit ma egy mezőgazdasági nagyüzem meg tud adni fiatal dolgozójának. Ami a továbbtanulást illeti, ma minden Bács-Kiskun megyei főiskolás ösztöndíjban részesülhet, ha igényli. Szó esett még a kecskeméti kettős funkciót ellátó levéltár és könyvtár ügyéről is, mely áthúzódó beruházásként, kényszerpályára került. Ami persze nem jelenti azt, hogy a könyvtári fejlesztésben nem történt komoly előrelépés, hiszen éppen 12 új nagyközségi könyvtár létesült ebben az időszakban, vagy kapott lehetőséget a rekonstrukcióra. Kiemelt helyen áll közöttük is a bajai és az apostagi zsinagógákból kialakított könyvtárak épülete. Jó úton halad a két tannyelvű gimnáziumok ügye is, az elképzelések szerint jövőre egy francia két tannyelvű gimnázium is fogadhatja majd a diákokat. Az általános iskolák technikai felszereltségének tekintetében ugyancsak kiemelkedők a megyei eredmények, fontos lenne viszont, hogy ezeknek arányai a szakközépiskolákban, szakmunkásképzőkben is javuljon. Szó esett még a nemzetiségi oktatásról, amivel kapcsolatban érdemi intézkedések várhatók: például az, hogy ahol a feltételek lehetővé teszik, ott mindenütt két tannyelvű iskolában tanulhatnak majd a gyerekek. K. J. BEMUTATÓÜZEM KECSKEMÉTEN A szennyvíz is érték Az ország szinte minden vidékéről volt vendége tegnap a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetnek. Az ide látogató, vízgazdálkodással, öntözéssel foglalkozó szakemberek a szenny vízön töző-telep bővítésének, rekonstrukciójának elkészülte alkalmából hallhattak előadásokat a szennyvízhasznosítás fejlesztésének lehetőségeiről, célkitűzéseiről. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVM) miniszterhelyettese, Zsuffa Ervin a tanácskozás megnyitójában elmondta, hogy a szakma és a közvélemény ellenállása csak lassan, az utóbbi időben, kezd felengedni a szennyvizek elhelyezésével, hasznosításával szemben. Mivel előbb a lakosság ivóvízellátását szorgalmazták, ma a képződött szennyvizeknek csupán egynegyedét tisztítják. Mindinkább előtérbe kell kerülniük az olyan megoldásoknak - mondta a miniszterhelyettes —melyek a természetben lejátszódó öntisztulási folyamatokat utánozzák, és csak ezeket egészíti ki az ember alkotta technika. Sokat ígérőnek, hazánkban más helyeken is terjesztésre méltónak ítélte a kecskeméti telepet. De ahhoz, hogy valóban megszülethessenek a hasonló szennyvízhasznosítók, a közgazdasági, jogi és érdekeltségi kérdések mielőbbi tisztázására van szükség. A KVM osztályvezetője, dr. Szilárd György arról szólt, hogy a szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása jól illeszkedik a környezetvédelmi programba, úgy, hogy közben az agrárszféra is sokat nyerhet: öntözési lehetőséget, tápanyag-helyettesítést. Természetesen akkor, ha a talaj, növény, állat társulást ok- és ésszerűen határozzák meg a gazdálkodó üzemek. Dr. Vályi István MEM-főosztályve- zető előadásában a talajvédelem és a szennyvízöntözés kapcsolatáról hallhattak a szakemberek. Dr. Juhász Endre, KVM-főosztályvezető pedig a szennyvíziszapok elhelyezésének gondjait taglalta. Dr. Vermes László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos tanácsadója az éppen folyamatban lévő kutatásokról számolt be, majd a közeljövő feladatairól szólt. Á tanácskozás részvevőit néhány szavas bemutatkozással köszöntötte a Bauer és a Vogel cég képviselője. Majd Hrauda Gábor, a Bauer-Mezőgép Öntözési Mérnöki Iroda vezetője beszélt a kecskeméti telepen végzett rekonstrukció technikai megoldásairól. Miután az utóbbi két hétben leesett eső igencsak fellazította a szövetkezet földútjait, a szakemberek dr. Tóth László elnökhelyettes ismertetése után a szennyvízöntöző-telep „lelkét”, a szivattyúkat, a vezérlő berendezést tekintették meg. g. E. • A szivaty- tvúházban sok érdekes technikai megoldásra figyeltek fel a szakemberek. (Tóth Sándor felvétele) Pénzügyek a középpontban Kiskőrösön A tanács elfogadta a város rendezési tervét Pénz, pénz, s ismét csak pénz ez volt a tegnapi kiskőrösi tanácsülés visz- szatérő témája. Kivéve az első perceket, amikor dr. Oláh Pál tanácselnök a megyei tanács elismerését tolmácsolta a jelenlevőknek, s rajtuk keresztül a város lakóinak a településfejlesztésben elért eredményért. Kimagasló társadalmi munkájáért kitüntetést vehetett át B. Kovács János tanácstag és a Bem József Általános Iskola kollektívája. Az első napirendi ponthoz fűzött kiegészítésében Rohoska György osztály- vezető beszámolt a tervkészítés fázisairól. Elmondta, hogy figyelembe vették a lakossági javaslatokat s a különböző testületek véleményét. Maguk a tanácstagok is többször megvitatták a formálódó rendezési tervet, mire eljutottak a mostani, végső döntésig. Nyitott kérdés így is maradt: az új temető helyének kijelölése. A terv több változatot is tartalmaz. Gazdaságossági számítás alapján hozzák majd meg a végső döntést. Szóba került a megvalósítás sorrendje is. Mikor és hogyan foghatnak hozzá például az egyre sürgetőbb csatornázáshoz. A lakossági társulás szervezése első nekifutásra nem sikerült, mivel túl magas, harmincezer forintnál is több lett volna az egy családra jutó összeg. Most megpróbálnak olcsóbb megoldást felkutatni. Amint várható volt, nem maradt visszhang nélkül a tanácsülésen sem a bortermelők keddi demonstrációja. Dr. Szőke Sándor hozta szóba az elmúlt évi költségvetésről készült beszámoló tárgyalásánál. A borforgalmi adó összegéről tett fel kérdést. Ez az adófajta ugyanis sajátos gondot jelent. A tanács a termés után köteles kivetni, ám befizetni csak akkor kell, ha á bort nem adják el a gazdák a hivatalos felvásárlóknak. Amint a válaszban elhangzott, 60-70 milliós kivetéssel szemben évek óta mintegy másfél millió forint folyik be a helyi tanács kasszájába. Az összes adóbevételnek mintegy 10 százaléka ez az összeg. Még nyitott kérdés, hogy mi lesz most, amikor rengeteg az el nem adott bor a termelőknél, s az adófizetés esedékessé vált. Időközben megérkezett az ülésre dr. Ivanics Lajos, a helyi pártbizottság első titkára, aki tájékoztatta a tanácstagokat a keddi tárgyalások eredményéről. Mi sem bizonyítja jobban, mennyire fontos kérdés ez az itt élők számára, mint egy felszólalás. A legidősebb tanácstag, a 74 éves Kurucz János fiatalos hévvel tette szóvá e fórumon is a szőlősgazdák gondjait.. Az ülés befejező részében ismét csak pénzről esett szó. Összesen 64 millió forintnyi rövid lejáratú hitel felvételéről döntöttek a tanácstagok. Az összeget a lakásépítés finanszírozására használják fel. L. D.
