Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-07 / 135. szám

■■ne 1988. június 7. • PETŐFI NÉPE • 5 • • Üzemegészségügy, utazás, üdültetés Idejétmúlt szabályozók, érdektelen­ség, mának élés és kitörési kísérletek — röviden talán így jellemezhetők a gazdasági életünket kísérő legfőbb tü­netek. Az útkeresés a nagyvállalatok­nak sem könnyű, hát még a kicsiknek. Az Agrikon Kerekegyházi Fémipari Leányvállalata a leányvállalatok közül az országban elsőként nyerte el az Ipari Minisztérium és a Vasas Szakszervezet elismerő oklevelét. A kerekegyházi cég a különböző termelési mutatók — kü­lönösen magas, harmincszázalékos a vagyonarányos nyereség — alapján gépiparunk élvonalába tartozik. — Hogyan érték el mindössze két év alatt a kiugró eredményeket? — erről kérdeztük Schrauf Józsefet, a leányvál­lalat igazgatóját, akit tavaly 13 pályázó közül választottak meg az igazgatói székbe. — A leányvállalatot 1986. január el­sejével alapították, a korábbi gyáregy­ségi szervezetből. Már működésünk el­ső évében az átalakítással járó igen sú­lyos problémák mellett is sikeres évet zártunk. Termelési tevékenységünk mintegy 95 százaléka az Ikarushoz kö­tődik, alumínium karosszériaelemeket szállítunk a székesfehérvári gyárnak. Tavalyi árbevételünk elérte a 433 millió forintot, nyereségünk pedig 98 millió forint volt. Befejeztük az előző években indított felületkezelő beruházásunkat, ugyanakkor megteremtettük a műszaki fejlesztéshez nélkülözhetetlenül szüksé­ges alapfeltételeket. A technológiai színvonal növekedésével termékeink minősége jelentősen javult, s egyben lehetőség nyílt olyan új technológiák alkalmazására — egyelőre még próba­üzemi szinten —, mint a színes eloxá- lás. — A korszerű technológia a minőség javítására jó lehet, de a kétszázmillió forint értékű beruházás önmagában még nem elegendő az eredmények megtartá­sához. Különösen akkor nem, ha tudjuk, hogy az Ikarus piaci lehetőségei az utób­bi időben beszűkültek. — A folyamatos növekedés, ami 1987-ig előnyös volt számunkra, a múlt évtől kezdődően Kerekegyháza hátrá­nya lett: bedugult a mennyiségi fejlesz­tés lehetősége. Az egyetlen partnerre, az egy termékre és egy piacra épülő kooperáció — válság esetén — veszély­be sodorhatja a kisebb gazdálkodó szervezetet. Erre korábban senki sem gondolt. „Rátapadtunk” a jó hírű Ika- rusra és együttműködésünket húsz évig a felhőtlen öröm jellemezte, miközben eluralkodott a mának élés szemlélete. Mindenkit váratlanul ért, amikor az Ikarus piaci lehetőségei beszűkültek. Sürgősen hozzáfogtunk a saját gyárt­mányszerkezet kialakításához, a ter­mékválaszték bővítéséhez, amellyel pó­tolhattuk a kiesett megrendeléseket, sőt esetleg később még növelhetjük is a termelésünket. Mindenekelőtt a gyártmányfejlesztésünket gyorsítottuk. Kapcsolatba léptünk a Hódgép fej­lesztő leányvállalatával és az átmeneti időszakban bedolgozunk a Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezetnek is a • A véghasználat céljára kitermelt szürkenyárt is motorfűrésszel gallyazzák. Ez utóbbit csak — a vibrációs ártalmak elkerülése végett — bizonyos ideig használhatja az erdészeti dolgozó. A gép működtetésének idejét a technológiai munkafolyamatok­tól függően szabályozzák. (Pásztor Zoltán felvétele) Az igazgatóval a szociális terv végre­hajtásáról szóló jelentésből tallózunk. — Néhány fontos adatot érdemes megemlíteni. Két munkásszállásunk van ötven személy részére. Karbantar­tási költségük évente több mint két­százezer forint. A munkásszállításra fordított költség 12,5 millió forint volt tavaly. Ennyibe került csaknem ezer személynek a munkahelyre való kijut­tatása, illetve hazaszállítása. A lakás- építési alapra szánt összeget csaknem ötven százalékkal túlléptük — sorolja. Hosszan lehetne még idézni a jelen­tésből. A munkahelyi étkeztetés csak­nem kétszer annyiba került, mint a ter­vezett összeg. Négyszáztízen üdültek kedvezményesen. A segélyezésre szánt költséget túllépték. Mindent összevetve: szociális és kul­turális célokra kereken 27 millió 300 ezer forintot költöttek. Három száza­lékkal túllépték a tervezett kiadásokat. Az idén hasonló összegeket szánnak a munkakörülmények javítására. Sajnos, az egyre dráguló életfeltételek miatt a szociális kedvezményeknek csak a szin- tentartására gondolhatnak. A vállalati szakszervezeti titkár az eddigiekhez még hozzáteszi: — A közelmúltban testületi ülésen arról döntöttünk, hogy a törzsgárda- mozgalmat nem szüntetjük meg. Ezzel is a vállalathoz hű dolgozók nagyobb megbecsülését szolgáljuk. Ezt azért em­lítem meg, mert szabad választásunk van a tekintetben, hogy a törzsgárda- tagságot megszüntetjük-e vagy sem. Egyetértettünk abban is, hogy szükség van egy új szakszervezeti törvényre, mert a Minisztertanács és a SZOT előí­rásai a mai körülményeknek már nem felelnek meg, A társadalom politikai és gazdasági megújulásának része az ér­dekképviseletek munkájának hatéko­nyabbá tétele. Ennek formáin, gyakor­lati megvalósitásán munkálkodunk. Kereskedő Sándor A szakmunkásképző és az üzemek együttműködése Szociális juttatások a KEFAG-nál Megfelelni az újabb követelményeknek / * egyenesben vannak • A kerekegyházi üzemben török exportra állítják össze az alumínium nyílászáró szerkezeteket. létragyártásba. Az így eladott termé­kek feléért úgynevezett devizacímzett- séget kapunk. A tőkés piacra való kiju­tásunkat az anyavállalat is segíti: ter­ménytároló-exportjához csatlakozva, 10-12 millió forint értékben szállítunk alumínium nyílászáró szerkezeteket Törökországba. — A célok eléréséhez milyen személyi feltételekkel rendelkeznek? — A kerekegyházi üzem személyi összetétele az Ikarus-kooperációnak megelelően alakult. Az együttműködés során mindent megkaptunk a partner­vállalattól. Nem kellett fejlesztéssel, technológiával, kereskedelemmel fog­lalkoznunk. A távlati tervezéshez, költ­séggazdálkodáshoz nem volt szüksé­günk közgazdasági apparátusra sem, amely tippeket adhatott volna a haté­konyabb gazdálkodáshoz. Az új hely­zet új követelményeket támasztott a vezetőkkel szemben. — Megváltozott az anyagi elismerés is? — Legelőször tisztáznunk kellett, milyen szempontok játszottak közre abban, hogy így alakult az üzem hely­zete, mi volt a kiváltó oka az érdekte­lenségnek. A tespedtséghez hozzájárult a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók és vezetők anyagi elismerése is, amit egyáltalán nem nevezhettünk vonzónak. Egy nyolc általánost végzett betanított munkás többet kereshetett nálunk, mint a GAMF-on diplomát szerzett műszaki szakember. Ez a koo­perációs munka következménye volt. Ma már nyitottak vagyunk az önálló kezdeményezésre és ötletekre, bár a ve­zetők béremelési lehetőségét még min­dig nem tartjuk kielégítőnek. Az ered­ményes munkához több anyagi elisme­résre lenne szükség. — Erre milyen lehetőséget találtak? — A helyzetelemzés során feltártuk azokat a kitörési pontokat, amelyek összhangba hozhatók az elképzelések­kel.'Egy etlen megoldás kínálkozott: be kellett lépnünk a bérklubba. A tagság nagy kockázattal jár, de számunkra nem volt más választás. Két hónapi agitációs munkával sikerült a munka­társakat meggyőzni és elfogadtatni a vállalati célkitűzéseket. Ha eleget te­szünk a szigorú követelményeknek, ak­kor az idén két és fél százalékkal szem­ben hét és fél százalékos béremelést tudunk végrehajtani. Hosszabb távon szeretnénk elérni, hogy főiskolai vég­zettségű szakembereink a fő munka­időben szerzett jövedelmükből tudja­nak megélni és munkaidő alatt ne azzal foglalkozzanak, vajon mikor ellik a disznó, vagy éppen kell-e az állatorvo­sért szaladni. — Úgy gondolja, hamarosan elérke­zik ennek az időszaka is? — Természetesen számítunk arra, hogy bevezetik a bérreformot, mert a •mostani keresetszabályozás csak a bá­zishoz viszonyított többletre ösztönöz. Addig is reméljük, dolgozóink megér­téssel fogadják szándékainkat, ame­lyek a 90‘-es évekre való felkészülésün­ket jelenthetik —- válaszolta a leányvál­lalat igazgatója. Kisvágó Árpád Kunszentmiklóson a városi jogú nagyközségi pártbizottság utoljára ez­előtt három évvel foglalkozott a szak­munkásképzés helyi gondjaival. Az in­tézet akkor feladatul kapta, hogy vizs­gálja felül képzési rendszerét, mérje fel az ipari üzemek és mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek szakemberigényét, s ennek megfelelően alakítsa ki a szak­mák oktatásának személyi és tárgyi fel­tételeit. A stratégiai cél kitűzése óta eltelt időszakban elért eredményekről, nehézségekről tájékozódott nemrégi­ben a városi jogú. nagyközségi párt­végrehajtóbizottság. Harminchárom munkahelyen A három évvel ezelőtti pártbizottsági ülés által kitűzött feladat megvalósítá­sát nagymértékben meghatározták a társadalmi elvárások, amelyek jó irányban mozdították el a szakmun­kásképzést. A kunszentmiklósi 620. Számú Szakmunkásképző Intézetben 267 tanulót oktatnak autószerelő, me­zőgazdasági gépszerelő, szerkezetlaka­tos, esztergályos, erősáramúberende- zés-szerelő, villanyszerelő, kőműves, szobafestő, ács és fehérnemű-készítő szakmákra. A tanulók 33 munkahe­lyen ismerkedhetnek meg a gyakorlati fogásokkal: tíz nagyobb üzemben és vállalatnál, termelőszövetkezetben és magánmunkáltatóknál. A vállalatok közül csupán öt rendelkezik tanmű­hellyel, ahol főként a fémipari alapkép­zést sajátíthatják el öt iskolai és négy vállalati szakoktató irányítása mellett. A gyakorlati oktatás eredményessége szorosan összefügg a tanműhelyek, il­letve a munkahelyek felszereltségével, a szakoktatók felkészültségével. A megalapozottabb képzés természete­sen ott valósítható meg, ahol tanmű­hely is van. Az elméleti oktatás fő feladata, hogy a termeléshez szükségés tudnivalókat a fiatalokkal megismertesse, s ezzel a_ gyakorlati oktatást előkészítse. A vál­lalatok a tanulókat a termelésbe be­vonva oktatják, így megbomlik a tan­tervek párhuzamos feldolgozásának menete, s hiányzik az elméleti ismere­tek gyakorlati megerősítése. Ez főleg a kőműves, a szobafestő, a mezőgazda­sági gépszerelő és az autószerelő szak­mában jelentkezik. Más a helyzet, ahol a tanulók tanműhelyben, iskolai vagy vállalati szakoktató irányítása mellett dolgoznak. Szerencsére ma már a vállalatok egy­re jobb kapcsolat kiépítésére töreked­nek a szakmunkásképzővel. Oktatók és mérnökök A vállalatoknál dolgozó szakokta­tók elismert dolgozói munkahelyük­nek, de mellettük az elméleti ismeretek igényesebb elsajátítását a mérnökök is segítik. A Dunavecsei Fémipari Válla­latnál már CNC-gépeken is dolgoznak a tanulók, ennek is köszönhető, hogy a gyengébb képességűek is eredménye­sen elsajátítják e nagyon igényes szak­ma ismereteit. A vállalati szakoktatók állandó kapcsolatot tartanak az iskolá­val, s .ott vannak a szülői értekezlete­ken, a tanulók ösztöndíj-megállapítá­sánál is. Az üzemek a harmadéves ta­nulókat már szakmunkásbérért foglal­koztatják. Az elmúlt négy esztendőben jelentős változás történt a vállalatoknál a szak­munkásképzés tárgyi feltételeiben. A Dundvecsei Fémipari Vállalat már harmadszor pályázta meg a szakmun­kásképzési alapot, s minden alkalom­mal 1-1,4 millió forintot kapott fejlesz­tésre. A dunavecsei Panyova-üzem szintén 1,4 millió forinttal részesedett ebből az alapból, amelyet egy igénye­sebb tanműhely kialakítására kíván fordítani. Dicséretes a vállalatok segít­sége a szakmunkásvizsgák megszerve­zésében. Színvonalas és igényes a gya­korlati vizsgaanyag. Ebből is kitűnik, hogy Kunszent­miklóson és környékén a szakmunkás- képzésben részt vevő vállalatok, mező- gazdasági üzemek és magánmunkálta­tók minden segítséget megadnak a ta­nulóknak a szakma jó elsajátításához. Akad még bőven tennivaló Az természetes, hogy a szakmunkás- képzés elméleti és gyakorlati feltételeit tovább kell javítani. Az első a tanulók munkával való ellátása. Ha nincs mun­ka, az fegyelmezetlenséghez vezet. Elő­fordul még. hogy a munkahelyen nincs a fiatalokért felelős személy kijelölve, s ezért néhányuknál előfordul az igazo­latlan távolmaradás a gyakorlati okta­tásból. A hatékony munkára nevelés fontos tennivaló. Ennek lehetőségei igpn széles körűek, főként a gyakorlati oktatásban. A tanulók nagy többségé­nek jó a közérzete a munkahelyen, sze­retik szakmájukat, tisztelik az idősebb szakmunkásokat, ezt a lehetőséget kell még jobban kihasználni. Akadnak még hiányosságok a tanulók képzésében részt vevő vállalati szakemberek peda­gógiai, módszertani felkészítésében. Szervezett továbbképzés ezt a hiányos­ságot kiküszöbölné. Sajnálatos, fiogy a tanulók környe­zetükben gyakran tapasztalják a ren­detlenséget, a fegyelmezetlenséget, a durva beszédstílust, a pontatlan mun­kakezdést, italozást. Szerencsére a fia­talok kritikai érzéke javult, s egyre ke­vesebben követik e nemkívánatos „pél­dákat”. Az MSZMP KB és a kormány gaz­dasági-társadalmi kibontakozás prog­ramja a szakmunkásképzés tartalmi fejlesztésének gyorsítását igényli. Ez a program feladatként szabja meg a kép­zés szerkezetének a változó igényekhez való igazítását, az oktatás minőségi fej­lesztését. Ehhez a követelményhez az iskolai szakoktatók rendelkeznek a kellő szakmai és pedagógiai képzett­séggel, amelyet most a törvény a válla­lati oktatók részére is előír. Miután a szakmai képzés teljes egészében a válla­lat irányítása alá tartozik, ebből adó­dóan nő a cégek felelőssége és beleszó­lási joga. Egyre több gazdasági egység­ből érkezik a jelzés: csak jobb képessé­gű, legalább közepes vagy jó tanulmá­nyi eredménnyel jelentkező tanulók képzéséi vállalják. Az MSZMP Kunszentmiklósi Váro­si Jogú Nagyközségi Bizottsága1 meg­erősítette: a jövőben is legyen a szak­munkásképző intézet elsődleges felada­ta a nagyközség .és vonzáskörzete szak­munkás-utánpótlása, a vállalati és a termelőszövetkezeti igényekkel össz­hangban. Tovább kell fejleszteni az el­méleti és gyakorlati oktatás színvona­lát, hogy a végzettek értékes, korszerű ismeretekkel rendelkező szakmunkássá váljanak. Gemes Gabor BORÍTÉKON KÍVÜL A TISZA Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat 6701 Szeged, Sóhordó u. 5. Pf. 169 pályázatot hirdet a kiskunhalasi egysége igazgatói munka­körének betöltésére Feladata 850 Mó forgalmú egység irányítása. Az egység a vállalati központ koordinálása mellett önállóan gazdálkodik. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — közgazdaság-tudományi egyetemi, vagy — kereskedelmi és vendéglátó-ipari főiskolai végzettség, vagy — nem szakirányú állami iskolai végzettség esetén felső­fokú áruforgalmi szakvizsga. Lehetőlegkereskedelmi, de minimálisan 3 év vezetői gyakorlattal rendelkező, feddhetetlen előéletű munkatárs pályázati jelentke­zését várjuk a vállalat igazgatójának címezve, 8 napon belül. A kinevezés 5 évre szól, a munkakör — megegyezés ese­tén— azonnal elfoglalható, I 4öl Az erdészeti dolgozók tjiunkakörül- ményeit jelentősen befolyásolja az idő­járás. Egészségüket rongálja — a többi között — a motorfűrész használatával járó vibráció. Ezért megkülönböztetett figyelmet fordítanak a Kiskunsági Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaságban a munkakörülmények javítására, a fog­lalkozási betegségek megelőzésére. Hozzátehetjük: nem csak erre. Számos szociális juttatással javítják az életkö­rülményeket az erdészeteknél. Dr. Barányi László igazgató és Ko­vács Zsigmond, a vállalati szakszerve­zeti bizottság titkára az úgynevezett borítékon kívüli juttatásokról tájékoz­tat. Az igazgató: — Egyre bővítjük az üzemorvosi szolgáltatást. Mindenkiről nyilvántar­tást vezetünk, dolgozóink állandó or­vosi ellenőrzés alatt állnak. A vizsgála­tokat fokozatosan kiterjesztjük a mun­kahelyekre, hogy ne kelljen dolgozó­inknak a központba utazniok. Ha a munkás egészsége úgy kívánja, orvosi javaslatra más, illetve könnyebb mun­kahelyre helyezzük át. Tavaly a vizsgá­latok száma meghaladta a 3300-at. Ha figyelembe vesszük, hogy az átlagos lét­számunk 2000 körül van, akkor a szá­mok összehasonlításából kitűnik, hogy igen jelentős munkát végzett az üzem­orvosi szolgálat. A szakszervezeti titkár: — A vállalat vezetőivel jó partneri kapcsolatot alakítottunk ki. Az utóbbi időben érdekképviseletünk növekvő hatékonysággal végzi feladatát. A töb­bi között megszerveztük a jogsegély- szolgálatot is. A növekvő bizalom jele, hogy az utóbbi hónapokban csaknem százzal nőtt a szakszervezeti tagok szá­ma. • A korszerű felületvédő eloxáláshoz Szabó Lajosné daruval emeli be az elemeket. (Tóth Sándor felvételei) a lányok között a legjobb Kunszentmiklóson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom