Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

1988. június 1. • PETŐFI NÉPE • 5

HIBÁTLAN MUNKA — NAGYOBB JÖVEDELEM

Vetőmag Bács-Kiskunból

A Mezőgazdasági Minősítő Intézet feladata a vető- magtermelés szántóföldi ellenőrzése és a megtermelt vetőmag minősítése, fémzárolása. Bács-Kiskun megyében az éghajlati adottságok a legkülönbözőbb növényfajok vetőmagtermelésének követelményeit kielégítik, ezért a kalászosokon, a kukoricán és a napraforgón kívül zöldség- és virágmagokat, valamint földimogyorót, sőt rizst is termesztenek a vetőmagtermelők. Megyénkben legtöbben kalászos hibridnapraforgó- és hibridkukorica-termeléssel foglalkoznak.

• A nagy termés alapja a jo

vetőmag.

Viaszéréstől a betakarításig

A gabonafélék vetőmagjának előállítása nagy jelentőségű, ugyanis az árutermelő gazdaságok a vétőmagszükségletük 40 százalékát a vetőmagelőállító üzemektől Vásárolják.

A szántóföldi ellenőrzést az intézet szakemberei a viaszérés és a teljes érés időszakában végzik. Fontos feltételeket kell teljesíteni az előállítóknak. Az elővetemény nem lehet kalászos gabona az árvakelések miatt, s ehhez jó táperőben levő egyenletes felszinű, jól művelhető táblát kell választaniuk. A gyommentességet az egész tenyész- időszak alatt biztosítani kell, a gyomos foltokat és az árokpartokat körül kell kaszálni, valamint más fajtától elválasztó sáv kialakítására is szükség van.

A vetőmagtermesztésben a legmunkaigényesebb feladat a szelekció. A növényállomány közül el kell távolítani az elütő színű, kiugró, eltérő típusú töveket, és azokat ki kell hordani a tábla szélére. A kalászos fajták, genetikai tisztaságát, nagy hozamát csak ezzel a módszerrel, az „idegeneléssel” lehet megoldani. A betakarítás is nagyobb figyelmet, körültekintést igényel. A kombájnokat és a szállítóeszközöket a különböző fajták aratásának megkezdése előtt ki kell takarítani, hogy fajtakeveredés ne forduljon elő. A tárolásnak, a feldolgozásnak szintén keveredésmentesnek kell lenni. A figyelmetlenség súlyos következményekkel járhat.

Exportra

csak kiváló minőségűt

A tőkés országokban és a KGST-n belül is jól eladható a hibridkukoricavetőmag. Népgazdasági cél az exportunk fokozása, ezt azonban csak kiváló minőségű vetőmag előállításával tudjuk elérni. A hibridkukorica-vetőmag termesztéséhez a megye jó éghajlati feltételekkel és talajadottságokkal rendelkezik. A termeltetők szaktanácsadói a területkiválasztást, a szigetelő távolság biztosítását, valamint az optimális talajmunkát, vetést jól irányítják. Az „idegenelést” és a címerezést a termelő gazdaságok vezetőinek irányításával, jelentős mértékben kisvállalkozási formában, tagjaik végzik. Egy-egy hibridkukorica-előállító táblán nem ritkán 100—200 ember munkáját kell össze- hangolniok. Az idegen, valamint a növekedésben elmaradt, csökött növényeket még a címerezés megkezdése előtt el kell távolítani. Ezt a címerezésig nem szabad halogatni, mert akkor e munkákat zavarja és a fajtatisztaság sem garantálható.

A cimerezés fajtától és az időjárástól függően 10—15 napig tart. Virágport hullató az anyai állományban nem maradhat, ezt nagyon szigorúan ellenőrizzük és ha ilyet találunk, a további szaporításból a parcellarészt a szigetelő távolsággal együtt eltávolíttatjuk, vagy az egész táblát alkalmatlannak minősítjük. Csak a hibátlanul „idegenéit” és kicímerezett táblán termelt vetőmagot tudjuk értékesíteni az igényes vevőknek. Csak kiváló minőségű 'vetőmagokkal lehet a piacon maradni és a kivitelt tovább fokozni.

Hetven százalék a megyéből

A hibridnapraforgó-termesztésünk egy évtizedes múltra tekinthet vissza. Az első időszakban importból származott a szükséges vetőmag, később elkezdődött a hazai előállítás és a fajtanapraforgók már csaknem kiszorultak a köztermesztésből. Most viszont jelentősen növekszik az exportunk ebből is.

Bács-Kiskun megyében termeljük a napraforgó vetőmag 70 százalékát. A hibridnapraforgó-vetőmag termelés a hibridkukoricáéhoz hasonlóan szervezetten, a szaktanácsadó szolgálat irányításával folyik. Nagyon fontos a termőterület megválasztása, ugyanis hat évig nem kerülhet azonos táblába napraforgó napraforgó után, a különböző betegségek felszaporodásának elkerülése érdekében. A másik lényeges szempont a fajták vagy a hibridek közötti távolság biztosítása, mivel a napraforgó rovarmegporzást igényel, ezért a rovarok repülési körzetén belül más fajta napraforgó — még árva kelésű, sőt házikertben vetett, vagy véletlenül kelt egyed — sem lehet. A virágszelekció megkezdéséig az idegen, elágazó, beteg, nyúlrágott töveket el kell távolítani.

A virágszelekciót családi művelésben végzik a termelő gazdaságok dolgozói. A táblákat a virágnyílás kezdetétől az utoljára nyíló bimbók eltávolításáig naponta folyamatosan kell végezni. Az anyai állományban hím virágot hozó tányér nem maradhat, mert ha ezt nem távolítják el, akkor a rovarok nem a szükséges apa vonalról poroznák meg az anyai állományt, ezért a vetőmag értéke a várakozás alatt marad. így a rosszul szelektált táblát a további szaporításból ki kell zárnunk, és abból vetőmagot fogni nem lehet.

A fent leirtakból látható, hogy a vetőmagtermesztés többletbevétele nagyon összehangolt, jól szervezett munkát igényel. Erre csak azok az üzemek vállalkoznak, ahol a követelményeket teljesíteni tudják, ugyanis az alkalmatlannak minősített táblák termése a többletmunka ellenére is értéktelenné válik, a termés vetőmagként nem hozható forgalomba.

1 Dómján Gergely, Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Kecskemét

AZ IPAR KIVÁLÓ MESTERE

„ Játszom a szakmában”

Az ünnepi alkalomhoz képest kevésnek találtam a derűt az arcán, amint a hosszú asztal mellett üldögélt társai körében. Kissé hajlott háttal, komoly tekintettel hallgatta még a tulajdon mesterségbeli tudását magasra értékelő szavakat is, amikor az oklevelet átnyújtották neki. A lélekbúvárok módszerét alkalmazva arra következtettem, hogy Marótzky Géza bajai szerszámkészítő kisiparos nincs kibékülve a sorssal, gondok nyomasztják, ha majd beszélgetni fogok vele, bizonyosan dől belőle a panasz. Nos, a külső megjelenésből ítélni badarság, de legalábbis elhamarkodott dolog. Felsültem a módszerrel; az ötvennyolc éves mester értékeli azt a tisztes helyet, amelyet kiküzdött magának az életben, az embertársai körében; szakmájában pedig különösen sok öröme telik.

Amikor megyei tanács vb-termében kiosztották az Ipar Kiváló Mestere okleveleket, s félrevonultam vele egy rövid beszélgetésre, érdekes embert ismerhettem meg személyében. Kezdjük azon, hogy tulajdonképpen tanyán él, ott a műhelye, nem is akármilyen, szinte minden fémipari megmunkálógép megtalálható benne. Ezek révén ezermesterként tevékenykedhet: hegeszt, forraszt, políroz — mindenfélét megcsinál, amivel hozzá fordulnak a környékbeliek. Marótzky Géza főállásban a bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet bedolgozója; harminc éve lesz lassan, hogy e munkaviszonya tart. Általában lakatostermékeket készít a szövetkezetnek, vállalta már káposztavágó gépek késeinek edzését, szállított tartozékokat elektromos berendezésekhez, s ha az kell, köszörül.

— Még sohasem hagytam cserben kooperátort, raktárost — mesélte. — Előfordult, hogy ott állt a kamion a munkáért, amit egy ember a rendelkezésre álló idő alatt nem tudott volna elvégezni. Széthordtam a megmunkálandó alkatrészeket kisiparosokhoz, így időben elkészültek. Az az alapelvem, hogy az ember rossz munkát sohase adjon ki a kezéből; nekem életemben nem is adtak még vissza Semmit. Igaz, nem is kell megrendelés után járnom, hozzám eljönnek.

Marótzky Géza 1975 óta kisiparos, mellékfoglalkozásként űzi egyre színesebbé váló mesterségét. A szerszámkészítés leszorult nála az első helyről, profilján belül a bútorgyáraknak szállított vasalatokra, fémből és színesfémből kis és közepes szériában készített kellékekre, szerkezetekre helyeződött a hangsúly. Pécs egyik szállodájának fűtőtestburkolatokat gyártott, mahagóni színben. Kedvenc termékei a városokat szimbolizáló és a sportplakettek. Eddig már több mint hetven rendezvényre készített ilyeneket. A többi közt svéd ejtőernyős klubnak is dolgozott már. Azt mondhatnánk, Marótzky Géza bekapcsolódott a szuvenír-iparba, kirándulóknak szánt ajándéktárgyak előállításával. Ügyel rá, nehogy a giccskészítés vádjával illethessék.

— A sport nagyon közel áll hozzám — mondta —, most junior úszóversenyre készítek ötszáz plakettet, de motorcsónak vb-re szintén kértek már tőlem. Amikor a magyar ökölvívó válogatott egyszer Bulgáriában szerepelt, vele mentem Várnába, s ott átadtam Papp Laciéknak az erre az alkalomra hobbiból formált plaketteket, örültek neki.

A városképeket mutató emléktárgyak, sportplakettek készítéséből három évig semmi haszna sem volt, addig csak a költségek jelentkeztek, de a bajai mester nem sajnálta a beruházásra a pénzt, mert nagyon megszerette ezt a munkát.

— Nagyon szeretem az üveget, a fémet, a fát — vallotta —, eddig eljutottam oda, hogy játszom a szakmában, de még nem tudtam magam kijátszani, s attól félek, ez nem is sikerül.

Marótzky Gézát sokszor ünnepeken is a műhelyében találni. Szenvedélyévé vált a munka, amin kívül igazán csak a szép bélyegekért lelkesedik, no, meg az utazásért.

— Törökországtól Svédországig bejártam jó néhány államot. Azért utazok, hogy lássak. Mindenhonnan hozok magammal valamit — persze nem holmi értékes cuccokat, hanem jó szakmai megoldásokat.

A kitüntetett bajai mester sokrétű tudását sajátos módon igyekszik átadni a fiataloknak. Két ifjabb szakembert rábeszélt, váltsanak ipart, dolgozzanak a közelében, s vegyék át, ami tapasztalatot összegyűjtött.

— Az én számomra a legfőbb emberi érték a becsületesség, az igazmondás, a szorgalom, ezeket a fiatalokat is eszerint választottam ki.

Marótzky Géza mellékfoglalkozású kisiparosként eddig az adóreformig évi százötvenezer forint adót fizetett, mint mondta, a manipulálás számára elképzelhetetlen. A technikusi végzettséggel is rendelkező mester azt állítja, őt az ilyesmi felőrölné idegileg — no és természetesen a csalás ellenkezik erkölcsi felfogásával.

Nos, ilyen ember Marótzky Géza, a komornak tűnő bajai bedolgozó-kisiparos, aki egyébként tagja a KIOSZ helyi vezetőségének, s a város közügyeiben sohasem rest véleményt nyilvánítani.

A. Tóth Sándor.

Itt

a hűtőházi szezon

A Szigetközből érkezett első sóskaszállítmánnyal megkezdődött a feldolgozási idény a Győri Hűtőipari Vállalatnál. A hűtőház az idén mintegy 800 tonna sóskát szállít a belföldi piacra.

(MTI-fotó)

A mikrobiológiai korrózió

A korrózió a külső környezeti — kémiai, fizikaikémiai, biológiai — vagy belső hatásokra bekövetkező, az anyag, a szerkezet tulajdonságait károsan befolyásoló átalakulás, amely általában az anyag élettartamának csökkenéséhez vezet. A biokorrózió a biológiai környezet közvetlen vagy közvetett hatására jön létre. A közvetlen biológiai károsodás jellemzője, hogy az élő szervezet a szerkezeti vagy védőanyagot, vagy annak valamely összetevőjét hasznosítja, így azt közvetlenül károsítja. A felületi károsodásnál az élő szervezet a felületen szaporodik el anélkül, hogy annak valamelyik összetevőjét tápanyagforrásként hasznosítaná. A közvetett biológiai károsodás esetében az élő szervezetek bomlástermékei okoznak, illetve tesznek lehetővé a szerkezeti vagy védőanyagban kémiai, fizikai változásokat. A gyakorlatban e fogalomkörbe kapcsolható még az élő szervezetek okozta mechanikai károsítás. A mikrobiológiai korróziót állatok és növények, illetve baktériumok, gombák, algák, mikrobiológiai „együttesek” idézhetik elő.

A betont sem kímélik

A baktériumok közül a korrózió szempontjából härpm csoport emelhető ki: a kénbaktériumok, a szulfátredukáló baktériumok és a vasbaktériumok csoportja.

A beton biokorrózióját olyan kénbaktériumok okozhatják, amelyek elemi kénből, kénhidrogénből és egyéb kéntartalmú vegyületekből kénsavat, illetve kénessavat hoznak létre. A talajban a folyamat akkor következik be, ha az helyileg nagy koncentrációban tartalmaz elemi ként vagy redukált kénvegyületeket. Különösen beton szennyvízvezetékeknél és -tartályoknál kell tartani a biokorróziótól. A szennyvíz nagy távolságra szállítása vagy tartós tárolása lehetőséget nyújt a szulfidok feldúsulására.

A természetes kövek felszínén nagy mennyiségű por, szervesanyag-tartalmú hulladék halmozódhat

fel. Ebbe beágyazódva sokféle mikroorganizmus indulhat szaporodásnak. Az algák anyagcseretermékei általában nem károsítják a köveket, jelentős károkat képesek okozni viszont a gombák, különösen a csésze- és a penészgombák.

A fa biológiai károsítását rovarok, gombák okozhatják. A gombák közül lényeges az úgynevezett farontó gombák szerepe. A penészgombák hatása a fa szilárdsági tényezőire nézve elhanyagolható, mivel csak felületi elszaporodásukkal kell számolni. A farontó rovarok a faanyagba petéznek be, és kifejlődésükig a fából táplálkoznak, járatokat vágva az anyagba.

A textíliák biológiai károsításának jellege alapvetően attól függ, hogy állati vagy növényi eredetű alkotórészeket tartalmaznak-e nagyobb mennyiségben. A gyapjú alapú anyagok károsítását baktériumok és gombák egyaránt okozhatják. A növényi eredetű szöveteket és a papíranyagokat a különféle cellulózbontó mikroorganizmusok támadhatják meg.

„Felfalják” a gumit

A gumit és a gumiszármazékokat — például csővezetékek tömítőanyagait —- bizonyos sugárgombafajok és baktériumok „falják fel”. A bitumen és a bitumentartalmú anyagok biokorróziójánál viszont a baktériumokon kívül a gombák is szerepet játszanak.

A műanyagok károsodása

Az egyre nagyobb mennyiségben alkalmazott műanyagok ellenálló képességét a mikroorganizmusokkal szemben még meglehetősen kevéssé ismeri a tudomány. Mivel minden műanyag tárgyhoz vagy termékhez meghatározott összetétel, forma és előállítási technológia tartozik, a műanyag elnevezés csak ösz- szefoglaló, általánosító meghatározásnak tekinthető.

A műanyagok biológiai eredetű károsodása bekövetkezhet talajban, természetes vizekben, szennyvizekben, valamint elszennyeződött felületeken is, ahol az anyag levegővel érintkezik. A károsodás sebessége fokozottabb lehet a természetes talaj legfelsőbb rétegeiben. Az élővizekben — különösen a tengerben

— a makroorganizmusok: fúrókagylók, férgek okoznak gondot. Ä műanyagok elszennyeződött felülete mikroorganizmusok számára táptalajként szolgálhat. A műanyag és a levegő határfelületén lejátszódó mikrobiológiai folyamatok speciális esete higiénés vonatkozású: nemcsak a gyógyászati segédeszközöknél, hanem a gyermekhigiénében, sőt a háztartások tisztálkodóhelyiségeiben is gondot okozhat a nem megfelelően kiválasztott műanyag tárgyak biostabilitása.

A mikroorganizmusok fajtájuknak megfelelően rendkívül különböző károsodást idézhetnek elő. így a penészgombák micéliumai belenőnek a poliamidba, illetve keresztülhatolnak a lágy PVC-fólián. Ameny- nyiben valamely műanyag idegen összetevőket is tartalmaz — például lágyítókat, csúsztatóanyagokat

— és ezek biológiailag támadhatók, a műanyag felületen lyukszerű képződmények alakulnak ki.

Az ipar különböző területein alkamaznak műanyag alapú ragasztókat. Ezek biostabilitását általában nem veszik figyelembe, holott ez adott esetben döntő hatást gyakorolhat a termék értékére.

Védőbevonatok

A korrózióvédelem egyik általános eljárása a bevonatok alkalmazása. E célra bitument, esetenként kátrányt és a legváltozatosabb összetételű termékeket, szintetikus festéket, illetve bevonóanyagokat használnak.

Az utóbbi években igen sok probléma adódik a bitumenes bevonatokkal a passzív védelemben. A festék és egyéb bevonati anyagok biostabilitása eltérő. Megfelelő biocid keverésével eredményesen védekezhetünk.

Igen jó biostabilitásúak a polietilén és egyes PVC- anyagú csővezetékek, ezért indokoltnak látszik ezek alkalmazása a biológiai szempontból veszélyes talajokban. B. I.

vG vG v]> «1/ «I# «G «1# «G vG %£# «G «V <f>

rj» ^ ^ ^ ^

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR

Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága

Fizetés a pénzintézeti bértáblázat alapján, megegyezés szerint.

Jelentkezés:

a bér- és munkaügyi csoportnál Kecskemét, Szabadság tér §.

I. em. 24.

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

* közgazdasági érettségivel* rendelkező munkatársakat keres

1463

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

***********************