Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-29 / 154. szám

1988. június 29. • PETŐFI NÉPE • 5 Előző lapszámunkban beszámol­tunk arról, hogy a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza Közi Területi Központját (TK) a válla­lat önálló döntési jogát gyakorolva a Közép-magyarországi TK-hoz csatol­ta. Az ezzel kapcsolatos vélemények­ről, a jelenlegi helyzetről és a további lehetőségekről, elvárásokról szólt az összevont TK igazgatója és a megye mezőgazdaságának érdekvédelmében munkálkodó szervezetek szakemberei. Társulással A Felsőszentiváni Termelőszövetke­zetben hagyománya van a vetőmagter­melésnek, kifogás nem merült fel mun­kájuk ellen. Sőt, mindezen túl a to­vábblépésen is gondolkodnak, nem­csak saját érdekükben. — A tsz húzóágazata, tisztes jövede­lemforrása a vetőmagtermelés —* mondja Beslity István, elnök. — Kalá­szosokkal foglalkozunk, mintegy 2500 tonnát tisztítunk, fémzárolunk évente. Az őszi árpában kialakítottunk egy hosszú távú kapcsolatot az egészségi kutatóintézettel, amelynek fajtáit mi honosítjuk, szaporítjuk. A nyolcvanas évek elején kísérletet tettünk egy vető­magtermelő mikrotársulás létrehozásá­ra, itt a mi körzetünkben. Ez az elkép­zelés kútba esett. Úgy láttuk, hogy a helyzet mára va­lójában megérett a társulás létrehozá­sára, ismét próbálkoztunk. Májusban hét taggal — köztük van a Vetőmag Vállalat területi központja — egyszerű együttműködést írtunk alá. A szövet­kezet vállalja a technikai háttér biztosí­tását, az árat pedig közös megegyezés­sel alakítjuk ki. Ügy gondoljuk, leg­jobb ütőkártya a kezünkben az úgyne­vezett ömlesztett vagy konténeres for­galmazás. Azt hiszem, ha valaki megkérdezte volna tőlünk, mi hogyan oldanánk meg Bács-Kiskunban a vetőmag-ügyet, eh­hez hasonló módszert ajánlottunk vol­na. Ebben a megyében ugyanis min­denféle adottságú terület megtalálható. Még mindig előnyösebb egy-egy kisebb társaságban hasonló, egységes ponto­kat találni, mint két megyében. A Kecskeméten megmaradt főmér­nökség vezetője, Szabó Lajos alig har­mincéves fiatalember, ő tavaly került az akkori területi központhoz. — Három éve csapta meg először a botrány szele ezt a központot, bár ab­ban az évben tnég 35 millió forintos nyereséget hozott. Akkor robbant ugyanis a lucerna-ügy, aminek már sze­mélyi következményei is lettek. Aztán tavaly — 4 millió veszteség után — beszámoltatták a TK-t, ügyei rendezé­sére kapott még egy évet. A dolog végét akkor még senki sem láthatta ... Azt hiszem, ez már nem az az idő­pont, amikor visszafelé kell néznünk, főleg nekünk, megyében dolgozóknak nem. Elsőrendű feladatunk az, hogy a partnereket visszaszerezzük a termelte­tésben és kereskedelemben egyaránt. Úgy, hogy a vállalat sokat emlegetett monopolhelyzetének még a látszatát is elkerüljük. Az őszi szerződéskötések jelentik az igazi nagy próbatételt. Eh­hez a kiegészített, megerősített szakem­bergárdánk már megvan ... Kísérleti év A megyei pártbizottság osztályveze­tő-helyettese, dr. Horváth Gyula, az el­múlt hónapokban folyamatosan figye­lemmel kísérte a megyei vetőmag­ügyet. Hogy miért? — A vetőmagtermeltetés, -forgalma­zás mindenütt súlyponti ügye a mező- gazdaságnak mondta. — Éppen gazdasági hatása miatt foglalkozik vele annyit a megye politikai és szakmai vezetése. Ezt az évet — 1988-at — akár kísérleti évnek is nevezhetnénk, most dőlhet el, hogy az új központ hogyan állja ezt az erőpróbát. Bizonyítani kell a szervezet életrevalóságát. Azt, hogy a megyében a vetőmagtermeltetés szín­vonala javul, a kisszállási üzemet az eddigieknél jobban sikerül kihasználni, hogy az üzemekhez nem elosztva kerül ki a vetőmag, hogy az átszervezés nem „üt vissza” a gazdaságokra. A Vetőmag Vállalat vezérigazgatója, dr. Csiszár János arról beszélt, hogyan illeszkednek a történtek a vállalat hosz- kszú távú koncepciójába: — Az elmúlt öt évben jelentős válto­zásokat vittünk véghez, főleg a mun­kastílust illetően. A tizenkét területi egységünk nagyfokú önállóságot ka­pott a központi irányítás helyett. így a helyi termelési igényekhez jobban tud­nak igazodni. Ezzel együtt az érdekelt­ségi rendszeren is módosítottunk. A nagyobb nyereséget hozó egységek többet kaptak, így többet tehettek a partnereikért. Ebből a folyamatból nem minden egység került ki megújul­va. A székesfehérvári és a kecskeméti okozott gondokat, mindkettőnél szóba került az összevonás. Az előbbi igen kemény munkával talpra állt, az utób­binál maradt az összevonás. Egyébként megemlítem, hogy a vál­lalat szervezési korszerűsítésének terve­zéséhez egy NSZK szervezőcég segítsé­gét kértük. Ők ajánlatukban legföljebb három területi egység létét javasolják. Ez ma megvalósíthatatlan, de nagyon elgondolkodtató. Személyi felelősségrevonás is történik ) A vezérigazgató szerint még mindig nem rendezett a vetőmagterület helyze­te. Erről a következőket mondotta: — Az elmúlt néhány hónapban kide­rült, hogy a Duna—Tisza Közi TK körül sokkal nagyobbak a gondok, mint amire számítottunk. A jogszabá­lyok szerint a személyi felelősség meg­állapítását is folyamatba kellett helyez­nünk. A kisszállási üzemben máig el­lentéteket érzünk. Ennek rendezéséhez két hetet kapott a TK igazgatója teljes jogú változtatási lehetőséggel. Az idén helyre kell hozni a hibákat. Százszázalékos biztonság szükséges á kereskedelmi és exportfeladatok meg­oldásához. Az objektív feltételekkel nincs különösebb gond. A szubjekti­vekben már nem vagyok teljesen nyu­godt, sokkal energikusabb munkát vá­runk. Bár azt is tudomásul kell venni, hogy rengeteg erőt, energiát lekötött az átszervezés, a gondok feltárása. Azt, külön is hangsúlyozom, hogy a vállalat vezetése bízik a szolnoki és a kecskemé­ti szakemberekben. A TK önálló, a fő­mérnökség ennek egysége. Budapestről direkt irányítás nincs, a főmérnökség léte hosszú távon biztos. Sőt én még azt is el tudom képzelni, hogy egyszer Kecskemét „olajozza” a vállalat szeke­rét. A folyamat nem visszafordíthatat­lan. ' A Vetőmag Vállalat a tulajdonosi szemlélet erősítése, a jobb kapcsolatok, a nagyobb fokú érdekeltség megterem­tése érdekében a tervek szerint a jövő esztendőben részvénytársasággá ala­kul. Ezt természetesen elő kell készíte­ni, elsősorban jobb munkával, termel­tetésben, forgalmazásban, kereskede­lemben egyaránt. És ebben valamennyi területi egységünknek van feladata — mondta dr. Csiszár János. Gál Eszter KONSUM-BOLTOK HÁLÓZA TA Fogyasztási szövetkezetek az NDK-ban Pataki László műhelyvezető. • Vidákovics József a cséplödob kosa­rát csiszolja. 0 Vörös István most még a műhelyben dolgozik. Érsekcsanádon idejében felkészültek az aratásra A mezőgazdaság egyik legnagyobb kampányfeladata az aratás, A legfontosabb is, hiszen az ország sorsát befolyásol­ja, hogy lesz-e kenyérnekvaló, az állatoknak szemestermény, takarmány. Nem minden áll vagy bukik a betakarításon, de sok múlik rajta. Mennyiségi, minőségi szempontból alapvető kérdés, hogy a termés milyen gyorsan kerül a magtárba, ennek pedig egyik feltétele az üzemképes géppark. Ezért nem lehet közhely — bár már valóban sokszor elmondták —\ hogy a mezőgazdasági gépszerelők munkájától nagymérték­ben függ az aratás sikere. Új műhelyben, új munkarendben Gondoltam, közvetlenül aratás előtt bármelyik mezőgaz­dasági üzemben ugyanazt láthatom, tapasztalhatom: sietős munkát a műhelyekben, a start előtti feszült, kicsit ideges hangulatot. Az Érsekcsanádi Búzakalász Tsz-ben nem egé­szen ez a helyzet. A munka ugyan tempósan halad a gépmű­helyben, de nincs „hajtás”, kapkodás. Szinte minden kész az aratáshoz. Ezt Szabó Győzőtől, a műszaki és szolgáltató ágazat vezetőjétől tudom meg, miközben a szövetkezet új műhelyébe tartunk. Tavaly ősszel költöztek szerelőink ebbe a tágas csar­nokba — mutat körbe, amint megérkezünk. A régihez viszonyítva sokkal kedvezőbbek itt a munkakörülmények. De nem csak ezért haladtunk gyorsabban, mint bármikor. Az idén már új rendszerben, új módszerrel dolgozunk, más­ként szervezzük a munkát. A szisztéma a következő: egy gépet egy szerelőpár kap megi. Felmérik, hogy megközelítően mennyi munkaidő, milyen alkatrész szükséges a feladatok­hoz, megbeszélik a műhelyvezetővel. Ettől kezdve önállóan dolgoznak, a vezetők feladata az ellenőrzés, valamint a mun­ka feltételeinek megteremtése. A megváltozott körülmények­nek köszönhetően az' idén több időnk maradt anyagbeszer­zésre is, s ez az, ami nagyon megkönnyítette a munkánkat. Jórészt ennek tudható be, hogy aratás előtt egy hónappal befejeztük a gépek felkészítését. Az alkatrész: rossz, drága és nincs Mindehhez február végén, március elején fogtak hozzá, s hogy azóta hány gépet javítottak meg, készítettek föl az újabb nagy erőpróbára, együtt számolják össze emlékezetből Vörös István és Vidákovics József szerelők, Pataki László műhelyvezető és az ágazatvezető. — Négy kombájnt kellett felújítani, kilenc pótkocsit, a hat IFA-ból három nagyjavításra szorult, igaz, még a télen hoz- zákezdtünk. Hat MTZ-t készítettünk fel, egy Claas Dominá- tort, Rába Steigert... Közben volt a tavaszi vetés, talajelő­készítés .. . A lista nem teljes, de a lényeg az: többet dolgoztak, mint tavaly. (Sajnos, arról is tanúskodik ez, hogy öregszik a gép­park: nincs pénz új gépek vásárlására. Egyre alaposabb javításra szorulnak. A négy kombájn közül az egyik kilenc­éves —jócskán amortizálódott —, de a legfiatalabb is elmúlt már ötéves! Megfelelő minőségű, hosszú élettartamú alkat­résszel felújítva még jól szuperálhatnának, de hát hol kapha­tó ilyen alkatrész? Egyáltalán: akármilyen alkatrész hol kap­ható? Bárhonnan indul is beszélgetésünk, mindig ugyanoda lyu­kad ki: — Az alkatrész nehezen beszerezhető, egyre rosszabb mi­nőségű és egyre drágább — summázza keserves tapasztalata­it Szabó Győző. — Anyagbeszerzőink az egész országot járják emiatt, s még így is gyakran előfordul, hogy nekünk kell megcsinálni, amit kapni nem lehet. Nem értjük, miért nem gyárt az igényeknek megfelelő mennyiségű alkatrészt az a cég, amelyiknek ez a dolga; miért kényszerülnek rá az erre föl nem szerelt mezőgazdasági üzemek, hogy. szinte manu­fakturális körülmények között alkatrészeket bütyköljenek? Kinek jó ez?! — Ha mégis kapunk a boltban, legtöbbje hitvány. Tavasz- szal a kukoricavetés utáni vegyszerezést a Góliát permetező- géppel végeztük. Van ebben egy alkatrész, a hidroszivattyú- meghajtó hüvely: legfeljebb két napig használható. A sofőr a zsebében hordta a pótlást... A Rába erőgép hűtője 36 ezer forint. Kibontjuk az eredeti csomagolásból, s akkor látjuk; lyukas! Tucatjával sorolhatnánk a hasonló példákat...! — Ugyanakkor egyre drágábbak az alkatrészek. — Pataki László egy zömök kis acélcsavart tesz az asztalra. — Három­százhatvan forint mondja tömören. — Hány centi lehet? — A műhelyvezető megméri vonalzó­val. — Három közli. Huszonnyolc van belőle egy Rábában, abból legalább ötöt-hatot naponta cserélni kell munka közben. Tudja mit adunk mi 360 forintért? Egy mázsa búzát! Ilyen árányban vannak az ipari és a mezőgaz­dasági árak! Társadalmi szevezet a közelmúltban felmérést végzett a mezőgazdasági üzemek műszaki színvonaláról. Az ehhez készült értékelésben — egyebek között — hosszú listára való ár-aránypár található. Ilyenek: egy vetőgép ára 48 vagon búza, egy tárcsáé 17 vagon búza . . . Mi van még a bugyorban? A termelés költségeinek növekedését a mezőgazdaságban dolgozók még több és jobban szervezett munkával próbálják kompenzálni. Mondhatni: egyre mélyebbre nyúlnak az úgy­nevezett belső tartalékaik bugyrába. Az érsekcsanádi tsz új műhelycsarnoka előtt monumentális gép áll. NDK gyártmá­nyú kombájn, E—516-os Fortschritt. Ezt most átalakítottuk — magyarázza Szabó Győző —, a szekszárdi Szellemi Termék Hasznosító KFT tervei alapján. Ha minden úgy lesz, ahogyan a dokumentáció ígéri, akkor csökken a betakarítási szem veszteség, javul a learatott gabona tisztasági foka, a teljesítőképessége. Hatékonysága állítólag eléri a Claas-Dominátorét. Amennyiben ez így lesz, jövőre a többi kombájnt is átalakítjuk. — Tehát minden kész a nagy munkához? — A szerelők is felkészültek. Közülük néhányan a gépre ülnek — arra, amit javítottak —, részt vesznek az aratásban. A többiek itt, a műhelyben állnak készenlétben. Az idén már úgy szerveztük meg a munkát, hogy a műhelykocsi együtt megy a kombájnokkal: ha szerelni kell, kéznél lesz a szer­szám, alkatrész. A műhely 25 tagú kollektívájában a legkiválóbb dolgozók közé tartozik Vidákovics József és Vörös István. Fizetésük a közelmúltban emelkedett nagy mértékben: 4350-ről 6200- ra, illetve 5400-ról 7000 forintra. („Bruttóban” értendő a régi is.) Aratáskor többet keresnek — igaz, nem annyival, amennyivel többet kell dolgozniok. 696 hektár őszi búzát, 731 hektár kukoricát, 64 hektár napraforgót kell az idén az érsekcsanádi tsz-ben betakarítani. Várhatóan július 5-én kezdik a búzával. .. Almást Márta LESZ ELÉG KENYÉRNEKVALÓ... ? • Szövetke­zeti vegyeske­reskedés Berlstedtben új fonóüzem Minden harmadik kenyér, amelyet a Német De­mokratikus Köztársaságban sütnek, a szövetkezeti sütödékből származik. A nagyobb városokban a gyors kiszállítás révén a pékáru még melegen jut a vásárlókhoz. A lakosság kereskedelmi ellátásában fontos szere­pet játszó szövetkezeti szektor 30 ezernél több boltjá­val és 160 üzemével az NDK egyik legjelentősebb gazdasági részterülete. A fogyasztási szövetkezetek német nevén a Konsum — részesedése a kiskeres­kedelemben az elmúlt évben elérte a 38,4 milliárd márkát. Erre az évre 40 milliárdot terveznek. A szek­tor legnagyobb előnye az, hogy a termelés és a keres­kedelem szoros összekapcsolásával a fogyasztói igé­nyeket maximálisan kielégítik. v Az ellátás javítására áruházi programot hirdettek meg. Az elmúlt években egyedül Berlinben 61 új ABC- rn?1^ Többségük az új városnegyedekben ta­lálható. A kis távolságok és a nagy választék vonzóvá teszi e boltokat a vásárlók számára. Helyes_döntésnek bizonyult, hogy a régi boltokat sem hanyagolták el az aJak építésé mellett. A kilencszáz berlini kis üzlet közül az elmúlt két évben háromszázat újítottak fel. Ezek között számos szaküzlet van, amelyek speciális ipari termékeket kínálnak. Más városokban is hason­ló a helyzet. Így például Karl-Marx-Stadtban, Lipcsé­ben vagy Halléban egész utcasoron renoválták az üzleteket. Ezzel is az ellátás színvonalát kívánják emelni. A Konsumnak igen nagy a jelentősége vidéken. Az összforgalom 80 százalékát ugyanis itt bonyolítják le. Néhány helyen a kis falusi Konsum-bolt jelenti az egyetlen bevásárlási lehetőséget. Ezekben az üzletek­ben a napi áruk mellett természetesen rövidárukat, nélkülözhetetlen ipari termékeket is lehet kapni. A körzeti központokban szövetkezeti bemutatóter­mek működnek. Itt katalógusból válogathatnak az érdeklődők, s így rendelhetik meg a kívánt áfut. A ki­választott terméket házhoz szállítják. A bemutatóter­mekben kölcsönzéssel foglalkoznak, sőt kulturális rendezvényekre is lehet jegyet kapni. A fogyasztási szövetkezetek szövetségéhez egyebek között 60 hús- és 68 péküzem, illetve az NDK legna­gyobb fűszerőrlő-malma tartozik. Ez utóbbi Schön- brunnban található. Az üzemek jelentős részét szemé­lyi számítógépekkel szerelték fel. Ugyanilyen berende­zések segitik a munkát számos szövetkezeti áruházban. A szövetség széles tevékenységi-körére utal, hogy 6100 vendéglő felügyeletét látja el. Az elmúlt két évben több mint 50 falusi vendégfogadót újítottak fel, főleg azokon a területeken, ahol igen szép a környezet. A panziókban így az átutazó vendégek vagy az autósok egy éjszakára kényelmes átmeneti szállást találhatnak. Sz. B. A Zala megyei Vaspö­rön új alapanyag-előké­szítővel bővítették a sa- lomvári-zalaháshágyi ter­melőszövetkezet és a Bu- daprint Pamutfonóipari Vállalat közös fonóüze­mét. A környék lakói így újabb munkaalkalmat ta­láltak a tizenhétmillió fo­rintból létrehozott, há­rom műszakos üzemben. Az új előkészítő és fo­nógépeken — amelyekkel évente harmincnégymillió forint termelési értéket ál­lítanak elő — már száz­negyvenen dolgoznak. (MTI fotó). MIÉRT SZŰNT MEG A KECSKEMÉTI TERÜLETI KÖZPONT? A vetőmag-termeltetés új szervezeti rendszere II.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom