Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
t T'v T A U A O Előrejelzés az ország területére ma estig: VáltoI Uv/J /V ív /\kJ zóan felhős, délután erősen gomolyfelhős ég várható helyi záporokkal, zivatarokkal. A gyenge szél csak a zivatarok idejére erősödik meg. Fülledt, meleg idő lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 154. szám Árai 1,80 Ft 1988. június 29., szerda Ülést tartott a Politikai Bizottság Az MSZMP Politikai Bizottsága június 28-ai ülésén megvitatta a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól készített jelentést és az 1989. évi népgazdasági terv fő irányaira vonatkozó javaslatot. Beható vita után úgy döntött: javasolja, hogy a jelentést a Központi Bizottság következő ülésén tűzze napirendjére. A testület foglalkozott a bős —nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével összefüggő kérdésekkel. A jelentést tudomásul vette, és felkérte a kormányt, hogy a beruházásról, az építkezés helyzetéről tegyen átfogó jelentést az Országgyűlésnek. A Politikai Bizottság tájékoztatást hallgatott meg arról, hogy az egyetemi és főiskolai párt- és KISZ-szervek megvizsgálják a felsőoktatási intézményekben a helyi diákszervezetek megalakításának és működésének lehetőségét. A Politikai Bizottság egyebek közt foglalkozott szervezeti, ügyrendi kérdésekkel és úgy döntött, hogy a Központi Bizottság soron következő ülését 1988. július 13-ára összehívja. (MTI) A pártoktatási év tapasztalatairól tárgyalt az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága Tegnapi ülésén első napirendi pontként tárgyalta meg az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága azt a jelentést, amely az 1987/88-as pártoktatási év tapasztalatairól készült. Ha ezeket a tapasztalatokat egy mondatba akarjuk sűríteni, legjobb, ha a jelentésből idézzük a következő szavakat: „A felfokozott, esetenként indulatoktól fűtött politikai légkörben az egész politikai oktatás az élet vezérelte kényszerpályára került, s a gyakorlati események diktálta előadóknak és hallgatóknak egyaránt". Ez ázt jelenti, hogy a pártoktatás különböző formáiban résztvevők az élet által felvetett társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdésekre kerestek érvényes választ, eligazító útmutatást. Megkapták-e ezeket? A jelentés úgy fogalmaz, hogy a pártoktatási év során az előadóknak, a foglalkozásvezetőknek zömében sikerült lépést tartani az igényekkel azáltal, hogy naprakésszé tették felkészültségüket. Nem lehet kétséges, hogy a pártoktatásban, a káderképzésben is megújulásra van szükség. Ezt elsősorban a gazdasági, a társadalmi és a politikai életben megindult változások, a hozzájuk történő igazodás szükségessége, a lépéstartás kényszere igényli, és igénylik az emberek is párttagok és pártonkívüliek egyaránt. A szóban forgó oktatási évben Bács-Kiskun megyében több mint 17 ezren vettek részt az oktatási igazgatóság által szervezett valamilyen tanfolyamon. Közülük több mint 11 ezer volt a párttag. Megnőtt az információéhség a mélyebb áramlatok, a politika bonyolultabb összefüggései iránt. Ezen túlmenően azonban a legnagyobb igény a meggyőző érvek, elemzések, értékelések iránt mutatkozott. Az elmúlt oktatási évben azonban a politikai gyakorlatban lejátszódó folyamatok még gyorsabbnak bizonyultak, mint a képzés korszerűsítése. A témával összefüggésben kifejtette véleményét a napirend tárgyalására meghívott Nuber István, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának munkatársa. Elmondta, hogy a pártoktatásra vonatkozóan talán a legkritikusabb és legönkritikusabb jelentést Bács- Kiskunban készítették. Ez a jelentés feltárja azokat a feszültségforrásokat, amelyek hangulatilag is befolyásolták az egész oktatást. Országos tapasztalat, hogy valóban megnőtt az információéhség a mélyáramlatok iránt. Ugyanakkor pozitívnak tartotta, hogy a meglevő gondok ellenére is sikeresnek mondható az oktatási év. Felszólalása további részében a következő időszak feladatait vázolta, a politikai oktatásban sürgető feladatok megoldására tért ki. Szabó Lajos, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója hozzászólásában annak a véleményének adott hangot, hogy a politikai közgondolkodás fejlesztése igen fontos feladata a pártnak. Éppen ezért olyan tematikát kell összeállítani, amely biztosítja, hogy a közgondolkodás helyes irányba fejlődjön. Vagyis az oktatás orientáljon, adjon eligazítást az ideológiában és választ a gyakorlati kérdésekre. A közgondolkodás fejlődését a pártnak kell szorgalmazni, s ilyen módon nem feltétlenül a párttagoknak kell részt venni az oktatásban. Felszólalt a vita során dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is. Beszélt arról a tapasztalatról, amely szerint a politikai oktatással, az ideológiai kérdésekkel foglalkozó emberekben van egyfajta zavarodottság. Az elmúlt hetek, hónapok részben választ adtak ennek az okára, részben pedig feladatként is jelentkezik, hogy több mindent tisztázni kell. Külön fölhívta a figyelmet a tömegpolitikai oktatásban az időszerű ideológiai, politikai kérdések tanfolyamára. Elmondta, hogy az lenne jó, ha ezek a tanfolyamok politikai vitafórumokká válnának, el kell felejteni az oktatás korábbi mechanizmusát. Lényegében kialakultak azok a csomópontok — mondotta az első titkár — amelyek körül a válaszadást csoportosítani kell. Ilyen a társadalom struktúrája, differenciálódása, a párt helye, szerepe, a szocialista pluralizmus kérdésköre, a politikai intézményrendszer szerepe, és az értékviszonyok. Ezeken a területeken nem várhatunk a tudományos kutatóműhelyek eredményeire, önállóan, megyei szinten is tudnunk kell politizálni. Ehhez szükségesek a rendet teremtő viták. Végül a vita összefoglalásaként, illetve annak végén javasolta, hogy a végrehajtó bizottság ismerje el a politikai oktatásban részt vevők munkáját. A testület ezzel egyetértett, és a jelentést az elhangzott észrevételeket figyelembe véve elfogadta. A végrehajtó bizottság tegnapi ülése bejelentésekkel és egyéb, a testület hatáskörébe tartozó ügyek tárgyalásával fejeződött be. r „ MEGNYÍLT AZ SZKP ÉRTEKEZLETE A tanácskozás legfontosabb célja a forradalmi átalakítás nlmplvitocíx Mihail Gorbacsov ciiiicij i előadói beszéde A moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában kedden délelőtt, moszkvai idő szerint pontosan tíz órakor megnyílt az SZKP 19. értekezlete. A négynaposra tervezett tanácskozás kezdetéről élő adásban számoltak be a szovjet televíziós és rádióállomások. A 4991 megjelent küldött egyhangúlag megválasztotta — a küldöttségvezetők tanácsának javaslatára — a tanácskozás 112 tagú elnökségét. Az SZKP 19. értekezletének elnökségében többek között Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és a Politikai Bizottság tagjai foglaltak helyet. Ezt követően Mihail Gorbacsov mondott rövid megnyitót. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag mandátumot szavaztak meg az Észt KP KB nemrégiben megválasztott új első titkárának, akit' egyúttal meghívtak az értekezlet elnökségébe. Ezután Jegor Ligacsov irányításával az értekezlet egyhangúlag megválasztotta 27-tagú titkárságot, a dokumentumszerkesztő, a mandátumvizsgáló bizottságot. Ezt követően az értekezlet — a múlt év júniusi KB-ülésen kidolgozott és elfogadott munkarend szerint — megkezdte tényleges munkáját. Jegor Ligacsov emlékeztetett arra, hogy a pártértekezlet mindkét fő témájáról — a XXVII. kongresszus határozatai időarányos végrehajtásáról, az XII. ötéves terv megvalósításának helyzetéről és a peresztrojka folyamatáról, valamint a párt és társadalom demokratizálásának feladatairól — egységes beszámoló készüljön. A KB titkára ezt követően átadta a szót Mihail Gorbacsov főtitkárnak, s ő megkezdte előadói beszédét. — Az elmúlt három év joggal tekinthető a fordulat időszakának, mert megállt az ország gazdasági, szociális és szellemi válság felé való sodródása — hangsúlyozta bevezetőjében Mihail Gorbacsov. — Mindez azonban nem jelenti, hogy mindenhol és teljes lendülettel zajlanának a kedvező irányú változások — mutatott rá a főtitkár, aki a forradalmi átalakítás elmélyítésében és visszafordíthatatlanná tételében jelölte meg a tanácskozás legfontosabb célját. A politikai rendszer reformja Hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság kulcskérdésnek tekinti a politikai rendszer reformját. Az értekezlet politikai célja tehát: minden területre kiterjedően kritikusan átgondolni az 1985. áprilisi KB-ülés és a párt XXVII. kongresszusa óta eltelt időszakot, gazdagítani az átalakítás stratégiáját, konkretizálni taktikáját. Az átalakítás eredményeit értékelve a főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságban lassú a változás, különösen a nép életszínvonalát illetően. A megoldandó feladatok sorából elsőként az élelmiszer-ellátást emelte ki, mert e téren a változások nem kíelégítőek. Elmondta, hogy a mezőgazdaságban különböző hatékony munka- módszerek széles körű elterjesztésével kívánják növelni a terméshozamot, bővíteni a jószágállományt. Emellett szükség van az ágazat anyagi-műszaki fejlesztésére is. A gyökeres gazdasági reform megvalósítása kapcsán Gorbacsov_ utalt rá: még nem vezették be a reform minden elemét, s magát a reformot is az ötéves terv menetében kezdték végrehajtani. Jelentős tényezőként említette a gazdaságirányítás parancsuralmi módszereinek meglétét, a régi sztereotípiák hatá(Folytatás a 2. oldalon) Aláírták Bácsalmás és Backnang testvérvárosi szerződését A magyar és a német nemzeti himnusz elhangzása után Bácsalmás városi tanácselnöke, dr. Bednárné Kiss Ildikó emelkedett szólásra, amikor tegnap délután ünnepélyes keretek között aláírták az NSZK-beli Backnanggal kötött testvérvárosi szerződést. A tanácselnök köszöntötte a vendégeket, köztük Terhe Dezsőt, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát, majd méltatta a két város közötti együttműködés jelentőségét, mely csírájában már jó néhány esztendeje keletkezett, de ez alkalommal hivatalosan is megerősítést nyert. Ezt követően Backnang város küldöttségének vezetője, Hannes Rickhoff főpolgármester válaszolt az elhangzottakra. Méltatta a két nép közötti jó kapcsolatokat, és különösen jelentősnek nevezte saját városát illetően, ugyanis a Stuttgart közelében fekvő 30 ezer lélekszámú Backnangban nem kevesebb mint hatezer magyarországi német nemzetiségű lakos él, akik jórészt Bácsalmásról es környékéről származtak el négy évtizeddel ezelőtt. Csak akkor lehet a béke ügyét győzelemre vinni, ha egymáshoz hidakat építünk, a népeket összetartó barátságokat kötünk. Szép példája ennek a most megerősített testvérvárosi kapcsolat — állapította meg a főpolgármester. A két város vezetője aláírta a szerződést, majd kölcsönösen átadták egymásnak Bácsalmás és Backnang ajándékait. Ezt követően a különböző testületek képviselői méltatták az új együttműködés jelentőségét. Elsőként dr. Árvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára, majd Josef Aufricht, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének titkára kért szót. Hambuch Géza. a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára a testvérvárosi szerződésnek az anyanyelv megőrzésében betöltött szerepét emelte ki. Robert Heretier, a francia An- nonoy város (szintén Backnang testvérvárosa) polgár- mestere és Koletár János, a bezdáni testvérközség tanácselnöke a népek közti barátságért emelt szót. Az ünnepség után több száz résztvevő jelenlétében a bácsalmási önkéntes tűzoltó egyesület átvette a backnangi egylet ajándékát, egy Opel Blitz gyártmányú tűzoltóautót. Az első napi program a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola hallgatóinak műsorával fejeződött be. Ma este pedig a budapesti Erkel Ferenc Néptáncegyüttes lép fel a Jurinovics Miklós Művelődési Központban. G. Z. Több megrendelést kap a konfekcióipar A Habselyem Kötöttárugyár 3. számú gyára idén a múlt évhez képest duplájára szeretné növelni tőkés exportját. Ghimessy András igazgató az első félév eredményeit értékelve úgy vélekedik a konfekcióipar felfutó ágban van, amit bizonyít, hogy a kecskeméti gyár a tervezettnél is több rendelést kapott. Ez a többlet úgynevezett kisszériás gyártmányokból áll, amelyek elkészítése nemcsak nagyobb, hanem nehezebb feladatot is ró a termelő kollektívára. A szovjet fél és a belkereskedelem megrendelése nem változott, így a tőkés export növekedésével a Habselyem Kötöttárugyár idei árbevétele várhatóan 20 millió forinttal nő. u 8y*r exporttervének teljesítéséhez a kerekegyházi telep dolgi hozzájárulnak. Képünkön Rózsa Jánosné a finn exportot ké: elő. (l oth Sándor felvétele.) KSZE-BEMUTATÓ JÁNOSHALMÁN Legdrágább a gyomos A szekszárdi székhelyű Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködés Növénytermelési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat (KSZE) tegnap kukorica vegyszeres gyomirtási bemutatót tartott a Jánoshalmi Haladás Termelőszövetkezetben. Az esemény tulajdonképpen egy sorozat kezdete volt, hasonló bemutatókra kerül sor a napokban Csóton és Agárdon is. A korábbi gyakorlattól eltérően a KSZE az idén három különböző tájegységbe helyezte ki kisebb, úgynevezett demonstrációs kísérleteit, azzal a céllal, hogy a körzetekben lévő üzemek szakemberei közvetlenebb, a gyakorlatban jobban hasznosítható információkat kaphassanak a vizsgálatok eredményeiről. Mint dr. Csibor István, a KSZE fejlesztési főosztályvezetője bevezetőjében elmondta, változatlanul gondot okoz a taggazdaságoknak a vegyszerek magas ára és az ellátási nehézségek. A technológiát ma elsősorban az anyagi lehetőségek határozzák meg. A legdrágább természetesen a gyomos kukorica, így a magas ár és a vegyszerhiány arra kényszeríti a gazdaságokat, hogy a gyomok elleni védekezésben speciális eljárásokat is alkalmazzanak. Ilyen például a foltkezelés, a levél alá permetezés, vagy a sorpermete- zés, amely a vegyszeres és a mechanikai (kultivátoros) gyomirtás kombinációja. Ä KSZE fejlesztőmunkájában továbbra is központi kérdés a költségtakarékosság lehetőségeinek feltárása. A bemutatott kísérleteket úgy végezték el, hogy a gyomirtás hektáronkénti költsége háromezer forint alatt maradjon. Az úgynevezett rugalmas technológia, amelynél egyes készítmények esetében egy menetben irthatok az egyszikű és kétszikű gyomok, ugyancsak a költségek lefaragását szolgálja. A 116 hektáros tábla parcelláin a KSZE több éves vizsgálataiban legjobbnak bizonyult technológiai változatokat láthatták a megyei kukoricatermesztő gazdaságok szakemberei. Helyet kaptak a kísérletekben az új készítmények is. Bemutatták a Nitrokémia Ipartelepek és a KSZE közös fejlesztésű gyomirtószerét, a Flexenitet, amelyet kísérletekben négy éve alkalmaznak jó eredményekkel, az üzemi gyakorlatban azonban csak az idén használták fel először. A rendezvény kisebb gépbemutatóval zárult. A Mezőfalvai Mezőgazda- sági Kombinát és a Gabonatermesztési Kutató Intézet közösen kialakított permetezőgépét, a Hartai Lenin Termelőszövetkezet niírogéninjektáló berendezését, valamint a kecskeméti Ágiikon 12 soros kulíivátorát tekinthet-, ték meg a bemutató résztvevői. ; kukorica • A résztvevők megtekintették a KSZE által ajánlott gépeket. (Mé- hesi Éva felvétele.)
