Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

1988. június 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Űj utazási feltételek, egyszerűbb vámkezelés A nyár az uta­zások, ki­rándulások idő­szaka. Azok, akik tehetik, külföldre utaznak, s a ma­gáncélra felvett valutából, az ajándékba kapott Smi7róiadfd Bódog Antal pénzügyőr alezredes nyilatkozata vett pénzből fő­ként tartós fogyasztási cikkeket, híradástechnikai berendezéseket, s más egyebeket vásárolnak. Arra kértük Bódog Antal pénzügyőr alezredest, a Bács-Kiskun—Szol­nok Megyei Pénzügyőrség parancsnokát, mondja el, hogyan, miképpen változott meg a vámkezeléshez szükséges devizahatósági engedélyezés rendje. — Mikor lépett életbe az új rend, s mi tette ezt szükségessé? A korábbi devizaengedélyezési rendszer az új utazási feltételek által teremtett helyzetben nehézkesnek bizo­nyult. Az ügyintézés nemcsak a vámha­tóságot és a Magyar Nemzeti Bankot állította nehéz feladat elé. hanem a ha­zautazókát is hosszadalmas, néha többszöri utánajárásra kényszerítette, ami esetenként a vámáru többszöri mozgatásával járt és költségeket oko­zott. A vámszervek és a devizahatóság keresték a változtatás lehetőségét. Ja­vaslatukra a Pénzügyminisztérium jú­nius 15-ei hatállyal hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank a vám­kezeléshez szükséges behozatali enge­dély megadását a vám- és pénzügyőr­ség szerveire ruházza át. F.nnek értel­mében - meghatározott feltételek kö­zött - a vámhivatalok adják meg a vámkezeléshez szükséges behozatali engedélyt. — Ennek a lényege? Hazaérkezéskor az utas abban az esetben, ha a behozott áru egyedi vagy összértéke (belföldi fogyasztói ára) meghaladja a 25 ezer forintot, azon kívül, hogy a vámáru-nyilatkozaton kéri az áruk vámkezelését, egyúttal el­számol a behozott áruk devizafedezeté­vel is. A deviza-értéknyilatkozat arra szolgál, hogy a 25 ezer forintot megha­ladó vásárlás esetén az utas azon fel­tüntesse a külföldön vásárolt vagy ajándékba kapott árukat és egyben nyilatkozzon azok vételáráról. Az 5 ezer forint egyedi értéket meghaladó árukról egyenként, a kisebb értéküek- ről összevontan teheti meg nyilatkoza­tát, mellékelve az 5 ezer forint egyedi értéket meghaladó árukról kapott számlát is. Amennyiben ilyen számlát nem tud felmutatni, azt deviza-érték- nyilatkozaton — büntetőjogi felelőssé­ge tudatában — tett bejelentése pótol­hatja. A kivitt valuta összegét az utas a valutakiviteli engedéllyel igazolja. — Mit fogad el a vámhatóság külföldi vásárlás esetén devizafedezetként? — A külföldi vásárlás devizafedeze­teként a vámhatóság teljes összegében elfogadja a magáncélú devizaellátás ke­retében, a devizaszámláról, az utazási számláról vagy külön utazási számláról felvett pénzt, az ajándékba kapott pénzből vásárolt áruról és az ajándék­ba kapott tárgyról pedig a külföldön közjegyző vagy más hatóság által hite­lesített, az ajándékozás tényét és adata­it tartalmazó magánokiratot (ajándé­kozó levelet). Indokolt esetben a vám­hivatal fedezetként figyelembe veszi a birtokban tartható valuta összegét is. A különböző számlákról igazoltan fel­vett összeg az áruvásárlás fedezeteként a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő, közös háztar­tásban élő, együtt utazó családtagok esetében összevonható. — Feltehetőleg nem minden deviza- forrást vesznek figyelembe a hazahozott vámáruk esetében. Nem számolható el áruvásárlás fedezeteként az üzemanyagköltségre felvett valuta. Abban az esetben, ha a vámhivatal megállapítja, hogy a kivitt valuta, illetve az ajándékozó levél a külföldről behozott áruk vételárát fe­dezi, megadja a behozatali engedélyt és elvégzi a vámkezelést. A deviza-érték­nyilatkozaton fel kell tüntetni a vissza­hozott valuta összegét is. Ennek az a célja, hogy a külföldi kifizetések után megmaradt, legális forrásból származó valuta visszafizetése a megfelelő szám­lákra akadálytalanul megtörténhessen. Továbbra sem végezhető el a határ- vámhivatalnál azoknak a 25 ezer forint értéket meghaladó áruknak a vámke­zelése, amelyeket külföldi illetményből, ösztöndíjból vagy napidíjból vásárol­tak. Ilyen vagy más, a határon nem tisztázható esetben a vámkezelési enge­délyt az eddig folytatott gyakorlatnak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank­tól kell kérni. A devizahatósági eljárás illetékköteles. Ezért a 25 ezer forintot meghaladó értékű árubehozatal eseté­ben a deviza-értéknyilatkozatra 100 fo­rintos illetékbélyeget kell felragasztani. — Mire hívja fel még az utazóközön- ség figyelmét?- Arra, hogy az utazáshoz szüksé­ges vámáru-nyilatkozatot, deviza- értéknyilatkozatot és a 100 forint érté­kű illetékbélyeget kiutazása előtt sze­rezze be. A nyilatkozatok valamennyi vámhivatalnál kaphatók. Kérjük az utazókat, hogy visszatértükkor a vám­áru-nyilatkozatot és — 25 ezer forintot meghaladó árubehozatal esetén a deviza-értéknyilatkozatot a hátoldalu­kon olvasható tájékoztató szerint a ha­tárra érkezést megelőzően gondosan töltsék ki. Ezzel nemcsak saját határát­lépésüket. de sok magyar és külföldi állampolgár beutazását gyorsíthatják meg. Reméljük, hogy intézkedésünk az utazóközönségnél kedvező visszhangra talál és a határállomáson jelentkező feladatok kisebb növekedéséért kár­pótlást nyújt a gyors, egy alkalommal befejeződő ügyintézés mondta befe­jezésül Bódog Antal pénzügyőr alezre­des. Gémes Gábor MI KERÜLT AZ ABLAKBA? Farba rúgták-e a demokráciát Soltvadkerten Soltvadkerten „ farba rúgták a demokráciát", a televízió Ablak című műsorában hangzott el a minap. Egy új utca nyitása és az ehhez szükséges kisajátítások körül támadtak bonyodalmak a községben. Utánajártunk mi is a dolognak. Közreadjuk azokat a tényeket és véleményeket, melyek alapján ki-ki képet alkothat magának az ügyről. A TÉNYEK: A község központjában, a Kossuth, Lenin és Zrínyi utca közötti területen már a hatvanas évek közepén napi­rendre tűzték a belső tömbfcltárást. Az 1969-es rendezési terv tartalmazta, hogy új utcát nyitnak a kertek végében. A tanács majd két évtizeddel később, 1987 elején fogadta el a tervezett utca­nyitás pénzügyi tervét, s ezzel megkez­dődtek az előkészítő munkálatok. A szakemberek által készített terv rög­zítette, hogy az Orczy utcában har­minckét új telket alakítanak ki, ahová családi házak építhetők. A szükséges kisajátítások 44 birtoktestet, 92 tulaj­donost érintenek. Közülük volt, akinek 1850 négyzetméternyi területtől, s akadt olyan is, akinek csak 35 négyzet­métertől kellett megválnia. Átlagosan a telkek 20-30 százalékkal lettek kiseb­bek. Az érintettek először 1986 augusztu­sában kaptak a tervről tájékoztatást. A következő megbeszélést ugyanezen év novemberében szervezte a népfront és a tanács. Tavaly a tanácstagi beszá­molókon és a falugyűlésen is szóba ke­rült az utcanyitás. Mindegyik fórumon hangzottak el kifogások, ellenvélemé­nyek, d^úgy tűnt, a többség támogatja a tervet. Ehhez tudni kell, hogy Solt­vadkerten évente 80-90 ház épül fel, s a telekigénylők száma meghaladja a kétszázat. Ezért az elmúlt években több helyen is nyitottak új utcát hason­ló módon, tömbfeltárással. A kifogások nyomán több ponton is megváltoztatták az eredeti elképzelést. Egy épületet, melyben idős emberek laknak, nem bontottak le, inkább mó­dosították az utca kivezető szakaszát. Időközben harmincegy lakó az or­szággyűlési képviselőnek írt levelet. Közbenjárását kérték, hogy nagyobb területük maradjon meg a gazdálko­dáshoz, állattartáshoz. Ennek nyomán a helyi végrehajtó bizottság rendkívüli ülésen döntött arról, hogy nyolc-tíz méternyivel kevesebbet sajátítsanak ki a kertekből. így is maradtak, akik to­vábbra is sérelmesnek találják a kisajá­títást. Az ő panaszaik, érveik alapján készült az Ablak riportja. A jelenlegi helyzet: a tanács május elején vette birtokba a területeket, kije­lölték az út nyomvonalát és hamarosan hozzáfognak a közművek kiépítéséhez. Júliusban már el is akarják adni az átlagosan 700 négyzetméteres, családi ház építésére alkalmas telkeket. Ezek többségét, 32-ből 26-ot a volt tulajdo­nosok vásárolják vissza maguknak vagy gyerekeiknek. Ők ugyanis elővá­sárlási jogot kaptak. Eddig röviden a tények, s most néz­zük a véleményeket. Ki hogyan látja a kisajátítások körüli érdekütközéseket? VÉLEMÉNYEK: Berkecz László tanácselnök: — A ta­nács ebben az esetben két tűz között van. Az egész eljárás szükséges rossz ahhoz, hogy a község arculatát alakíta­ni tudjuk. A tanácselnökre nézve még inkább érvényes mindez, hiszen őt kö­telezi a testületi döntés. Azt kell végre­hajtania. Ilyen esetben, úgy gondolom, az a helyes, ha a többségi elv alapján járunk el. Persze mindig vannak, akik a döntéssel elégedetlenek. Mindvégig kerestük a kompromisszumot, ezért nem hiszem, hogy intézkedéseink la- kosságellcnesek lettek volna. Gáspár József, Kossuth utcai lakos: — Nekem nem maradt kertem, épület­részeket is lebontanak. Mit lehet ez el­len tenni? Ha elveszik, elveszik. A falu fejlődését meggátolni nem lehet. Ebben nagyjából egyet is értenek az emberek. Ami viszont egy kicsit furcsa: mennyire hosszú ez az egész eljárás. Itt hátul már széttúrtak mindent, szabad a bejárás a kertekbe. De fizetni még nem fizettek mindenkinek. Hogy" van ez? Vercz Károly vb-titkár: — Az átla­gosnál több problémával intéztük ezt a kisajátítást, épp a demokrácia megtar­tása miatt. A Zalka Máté utcában pél­dául fele ennyi ideig tartott. Már a múlt évi tervünkben szerepelt, de nem tud­tuk év végére befejezni. A huzavonával végül is mindenki rosszul járt, mert a tulajdonosok később jutnak a pénzük­höz, és az építkezést is később kezdhe­tik. Én úgy látom, ott követtünk el hibát, hogy nem voltunk elég határo­zottak. Frei József, Kossuth utcai lakos: — Nekem először 1961-ben a vízgömb miatt sajátították ki a kertem egy ré­szét. Úgy vettek el 778 négyszögölt, hogy nem kaptam érte semmit, csak egy aláírást. A mostani kisajátítás csak 91 négyszögölnyit érintett. Igaz. renge­teg utánajárással sikerült elintéznem, hogy fizessenek érte, mert a térképen rosszul szerepelt a terület. Én nem va­gyon ellene ennek az utcanyitásnak, mert legalább megszűnik itt hátul ez a bitangság, rendetlenség. Azzal viszont nem értek egyet, hogy a Zrínyi utcaiak­tól olyan sokat elvesznek. Az új portá­kat kellett volna kisebbre tervezni. Ritter Jánosné, Lenin utcai lakos: Nem kellene ezt az utcát megnyitni. Ha meg mégis megnyitják, az elejére nem kellene házakat építeni, mert ott nem férnek el. Én elhiszem, hogy az utca túlsó végén lakókat, ahol nagyob­bak a porták, nem érinti olyan súlyo­san a dolog. Nekünk viszont egyáltalán nem maradt kertünk, nem tudunk to­vább jószágot tartani. Többször is el­mondtuk ezt a véleményünket, de nem értettek egyet velünk. Dr. Judák József, a körzet tanácstag­ja: -— Nekem nincs a kisajátítással szemben kifogásom. Természetesnek tartom, hogy van, aki jobban jár, és van, aki kevésbé jól. A tervet annak idején én is megszavaztam. Igaz, akkor nem láttam előre minden bonyodal­mat. Magával az utca elejének a kiala­kításával most sem értek egyet. Úgy látom, túl közel lesznek egymáshoz a házak. Minden probléma megoldódna, ha az új művelődési ház mögött egy sétánnyal kezdődne az utca. Abban az esetben a lakóktól sem kellene akkora területet elvenni. Nem vagyok építész, ezért nem tudom, van-e annak akadá­lya, hogy ezt az 50 méteres szakaszt áttervezzék. * * * Mi sem tartjuk feladatunknak, hogy a döntőbíró szerepét játsszuk a solt- vadkertiek vitájában. Annyi talán ki­derült a tényekből és véleményekből, hogy nem feltétlenül a demokrácia far­ba rúgásáról van szó, amikor különbö­ző érdekek ütköznek, s valakinek en­gednie kell. Talán épp itt, a konfliktu­sok vállalásánál kezdődik valahol a de­mokrácia. melynek gyakorlatát tanul­nunk kell még Soltvadkerten s máshol Lovas Dániel TÉRÍTÉSI DÍJ, ELOSZTÁS, JOGOSULTSÁG A SZOT-iidülés gyökeres reformja Június elején lépett életbe a SZOT új beutalási rendje, amely a szakszervezeti tagságot nagyon is közelről érinti. A korábbi beutalási irányelveket 1984-ben adták ki, így most nem is olyan régi szabályok gyökeres módosításáról van szó. Mi tette szükségessé az új szabályzást, miért vált túlhaladottá a régi? — kérdeztük Mcnráth Istvánt, a SZOT Üdülési Főigazgatóságának helyettes vezetőjét A korábbi központi előírások na­gyon merevek voltak, emiatt az admi­nisztráció felduzzadt. Rengeteg papír­munkát kellett végezni, az egész üdülési rendszer túlszabályozott volt. Alapve­tő rendező elvként úgy döntöttünk, hogy nem központilag, hanem az alap­szervezeteknél. saját hatáskörben kell szabályozni. Ők alakítják ki az üdülési rend alapelveit, s ők a felelősek a végre­hajtásért. Sajnos a múltban gyakran előfordult az, hogy az alapszervezetek a központi előírásokat védőbástyaként használták, s rájuk való hivatkozással utasítottak el üdülési igényeket. Mi tehát összefoglalóan az új sza­bályozás lényege? Minden eddigi központi kötött­ség feloldása! Ezentúl az alapszerveze­tek alakítják ki a helyi körülmények figyelembevételével a beutalás rendjét. Megszűnt a központi korlátozás, amely évenkénti egyszeri, a főszezon­ban kétévenkénti, külföldön három­évenkénti beutalást engedélyezett. Az alapszervezetek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy kit és milyen időközönként küldenek üdülni. Ők ha­tározhatják meg azt is, hogy a beutalás kedvezményesen, kiegészítő szelvény­nyel vagy forgalmi áron történik. A SZOT ez utóbbival kapcsolatosan irányelveket adott ki: kedvezményben az részesüljön elsősorban, aki már leg­alább 1 éve szakszervezeti tág. Kiegé­szítő szelvényt az vehetne igénybe, aki­nek nincs módja arra, hogy tag legyen (pl. jövedelemmel nem rendelkező csa­ládtag). A forgalmi árat pedig az fizesse meg, aki nem akar szakszervezeti tag lenni. Hogyan biztosítják a beutalók igazságos elosztását? Demokratikusan történik-e majd mindez?- Ez az alapszervezeteken múlik. Az üdülési lehetőségeket ismertetni kell a tagsággal; ki kell függeszteni vagy egyéb módot találni a teljes nyilvános­ságra. Valamennyi alapszervezetnek ki kell alakítania rendező elveit, s nem árt, ha azokat rögzíti is, pl. egy vállalati üdülési szabályzatban. A beutalók odaítélésénél számos szociális szem­pontot, az anyagi helyzetet kell figye­lembe venni, s ezek alapján dönteni a beutalókról. A tagság mindenkor szá- monkérheti az elvek helyes alkalmazá­sát, sőt ezzel kapcsolatosan beszámol­tathatja a bizalmit, főbizalmit. — Ha valaki rendszeresen kimarad az üdültetésekből, panaszával milyen ma­gasabb fórumokhoz fordulhat?- Az ágazati szakszervezetekhez. Fontos azonban: az alapszervezetében kell kezdeményeznie, hogy ügyét igaz­ságosan rendezzék. Ha a bizalmi vagy főbizalmi munkáját az üdülőjegyek szétosztásánál nem úgy végzi, ahogyan kell, a tagság lemondathatja. — Milyen az arány a kedvezményes, illetve a forgalmi áron lebonyolított üdü­lések között?-— Jelenleg a beutalók 10 százalékát forgalmi áron értékesítjük, a többi üdü­lés kedvezményes. Azt a csekély össze­get, amely így befolyik, a kedvezményes beutalás támogatására használjuk. Az új szabályozás révén egyébként a for­galmi áron történő üdülések aránya va­lószínűleg emelkedni fog. 1990-től egyébként az üdültetés finanszírozási rendszerét alapvetően megváltoztatjuk. Jelenleg több variációt vizsgálunk, amelyek az állami támogatás, a hozzá­járulás és a térítési díjak ésszerű arányá­nak kialakulását célozzák.- Változnak a térítési díjak?-- A térítési díjak 3 éve változatla­nok. A kedvezményes beutalóval üdü­lők jelenleg a ráfordítások 20 százalé­kát fizetik meg. Az áremelkedések ha­tásait ebben az évben a szakszervezeti tagdijakból próbáltuk ellensúlyozni. A térítési díjak szinten tartására 100 millió forintot fordítottunk. A közeljö­vőben döntés várható a térítési díjak­ról, s ez már a IV. negyedévi beutalta­kat is érintheti. — Az általános életszínvonal-csökke­nés nyilván módosítja a családok költ­ségvetését. Nem félnek attól, hogy az emberek elsősorban az üdülésen próbál­nak majd takarékoskodni? — Nem. Ez még mindig jobban meg­éri nekik, hiszen mi napi 95 forintért nyújtunk szállást, ellátást. Körülbelül 300 ezren, a tagság 7-8 százaléka vesz részt évente az üdültetésben, ezek közül 120 ezren a gyógyüdülőket keresik fel. — Milyen változások történtek a csa­ládos beutalóknál?- Megszűnt például a nagyszülők unokával történő üdülésének korláto­zása. Ezentúl az alapszervezetek döntik el, hogy a szülőknek vagy a nagyszü­lőknek adják-e a családos jegyeket. Ál­talános szabály, hogy kedvezményesen csak a beutalón feltüntetett személyek üdülhetnek. Ha kevesebb személy érke­zik az üdülőbe, akkor a térítési díj visz- szafizetésére nincs mód. Ha több ven­dég érkezik, akkor — az üdülővel tör­tént előzetes egyeztetés alapján a forgalmi árat kell megfizetni.-— Kik és milyen szempontok alapján határozzák meg a forgalmi árakat?- Az üdülők saját hatáskörben. A forgalmi ár az önköltség felett van körülbelül 15-20 százalékkal. A legala­csonyabb forgalrhi ár naponta 250 fo­rint, a legmagasabb 600 forint körül van. Szabó Béla Yiszontlátom-e Sárvásárt? A két-három sor házzal na­pok alatt végeznének a földgya­luk. A kicsiny templom sem okozhat nagy gondot a behe- mót gépeknek. A domboldalra kapaszkodó temetőnél lassab­ban haladnának, mert kemény a talaj ott a Körösfő táján, ke­resztek, csontok lassítanák a haladást. A faragott kapukat talán fölaprítják, enyhítendő a tüzelőanyag-hiányt. Ambrus Sándorék faluszéli otthona is könnyen belesimul­na a tájba, a két kis szoba, konyha, pitvar, istálló pillana­tokig sem állhatna ellen a bul­dózereknek. Ki tudná ha va­lóra váltanák a kis falvak eltör­lésének századunkat gyalázó programját —, hogy volt itt egy ház, itt élt Ambrusné Márton Kata, a Bartóktól, Kodálytól csodált nótafa, a kecskeméti népzenei találkozók talán leg­erősebb -egyénisége. Itt várta hasztalan az engedélyt: utazhat Magyarországra a Virágvasár­nap női főszerepének, a Ta­nácsköztársaságért megszenve­dő parasztasszonynak életre keltésére. Itt mesélte el ura el­mondhatatlan szépségű, fordu­latokban gazdag, gyönyörű ké­pekkel díszített- nyelvezettel küzdelmes életét, világháborús megpróbáltatásait, a Vörös Hadsereg felvidéki előnyomu­lását. A messzi havasok felől höm­pölygő felhőkből hulló eső áz­tatta a BánlTyhunyad (Huedin) és Kolozsvár (Cluj) közötti vas- úttalan falu házait és a kis szo­bában megelevenedett a ma­gyar történelem, egy táj históri­ája. A sorvadásos kopár dom­bokról hazaballagtak a kicsa­pott bivalyok. írtam annak idején a felejthe­tetlen sárvásári napokról: „Va­lóságos kiállítás, múzeum az utcára kukkantó tenyérnyi tisz­taszoba. Pucásan ,bétött’ pár­nák, térítők sokasága örven­dezteti a szemet.” Az ünneplők meg Ady Endre szép versét, a közeli Kalota hídján előtte ki- bomló, kivirágzó képet idézik: „mennyi szín, mennyi kedves — És tarkaságban annyi-nyu­galom”. Szentül megígértem: vissza­megyek a „körösfői részek alá”, megjárom még Sárvásárt, átsé­tálok a Sebes-Körös forrásá­hoz. Kata néni ugyan már nem hívogat, elindult minden élő hosszú útjára, de még áll Amb- rusék háza, de még őrzik száza­dok lelkét a környező deszka­építmények. Viszontlátom-e, megkö- szönthetem-e Sárvásárt? H. N. Megháromszorozódott telefonvonalak Üzembe helyezték Veszprémben az új telefonközpontot. A város, és körzetéhez tartozó 15 helység telefonellátása jelentősen javult, mert az eddigi ötezer-háromszáz helyett 17 ezer 200 vonal működik. Ez a korábbi kapacitásnak mintegy háromszorosát jelenti. A távhívóvonaiakat ezzel egy időben 2800-ra bővítik. (MTI-fotó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom