Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-21 / 147. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. június 21 HETEK TALÁLKOZÓJA Előtérben a gazdasági együttműködés Párt- és állami vezetők fogadták a finn politikai küldöttséget Tanács­választások Lengyel­országban Az új, demokratikusabb vá­lasztási rendszer első alkalom­mal működött Lengyelország­ban a vasárnap megtartott helyi - tanácsi választásokon. Maga a választási kampány két hóna­pon át tartott új és eredeti for­mák megjelenésével. Még nem mindenütt, de számos körzet­ben igazi választási harc folyt a tanácstagjelöltek között. Egyes jelöltek találkozókat, gyűlése­ket szerveztek például választó­ikkal. Voltak, akik saját költsé­gükön választási plakátokat és szórólapokat nyomtattak, sportsapkákat árultak „válassz engem” felirattal és a jelölt ne­vével. ■ Volt persze politikai harc is. Varsóban például szavazólap alakú röplapok jelentek meg a következő szöveggel: „Szolida­ritás” és „LEMP”, alattuk „nem” és „igen” azzal a meg­jegyzéssel, „akire szavazol, húzd alá”. A másik oldalon pe­dig: „Ne hagyd magad becsap­ni, ez csak újabb színlelt válasz­tás!” Aláírás: „a szolidárisok”. A volt Szolidaritás földalatti csoportjai ez alkalommal sem rejtették véka alá, hogy szélső­séges kvázi politikai párt szere­pét töltik be. Megkísérelték, hogy tüntetéseket szervezzenek Gdanskban, Varsóban és Krak­kóban. E próbálkozások azon­ban kudarcba fulladtak, mert nem kaptak támogatást a töme­gektől. Ugyanakkor több ellen­zéki, vagy oda sorolt személy is kijelentette: most elmegy sza­vazni. így például Malgorzata Brzeska, a lengyel televízió volt riportere, jelenleg az amerikai ABC tévéhálózat munkatársa, aki elhatározta, hogy hét év óta először ezúttal részt vesz a vá­lasztásokon. MAKEDÓNIA Színháztársulati sztrájkok Sztrájkol a szkopjei drámai színház társulata. A makedón székváros veze­tői az utóbbi napokban hasztalan igye­keztek meggyőzni a színészeket, rende­zőket, hogy lépjenek közönség elé. Nem vállalnak filmszereplést sem. A művészek elégedetlenek alacsony fi­zetésükkel, követelik a szigorító gaz­dálkodási előírások visszavonását. Kö­zölték, lehet, hogy az év végéig sztráj­kolni fognak. A makedón nemzeti színház együtte­se is tiltakozott az alacsony fizetések miatt. Nehezen bár, de ráálltak, hogy az idény végéig folytassák fellépéseiket, s közben megoldást találnak anyagi gondjaikra. Különösen súlyos helyzetben van a szkopjei Prelipe színház, Jugoszlávia egyetlen hivatásos cigány társulata, amely az idén csak 170 000 dinár állami támogatást kapott. Már a Jugoszláv Színházművészeti Szövetség is tiltako­zott e színház „csendes, bürokratikus tönkretétele” ellen. A jugoszláv kormány szigorító gaz­dasági intézkedései következtében a makedón tagköztársaság színházaiban átlag 30 százalékkal csökkentették a fizetéseket, s a művészek havi 200 000 dinár körüli összeget keresnek. Mindez olyan körülmények között történt, amikor például a drámai színház együttese a most végződő évadban a tervezett 162 előadás helyett 232-t tar­tott. A szakemberek bírálják a színházak állami támogatásának jelenlegi rend­szerét, amely nem a munkát, hanem az intézményt honorálja. Mint mondják, éppen ezért az a legkifizetődőbb, ha a társulatok szinte egyetlen előadást sem tartanak. Kedves Gorbacsov! Film Buharinról Az oroszországi bolsevikok egyik vezetőjé­ről, a Pravda egykori főszerkesztőjéről, Nyi- kolaj Buharinról forgat filmet Carlo Lizzani, olasz filmrendező. A film címe: Kedves Gor­bacsov! A Pravdának adott nyilatkozatában az olasz kommunista rendező elmondta, hogy a film alapötletéül Buharin özvegyének tavaly Mihail Gorbacsovhoz írott levele és Buharin nyilvánosságra hozott politikai végrendelete szolgált. Lizzani először színpadi'művet írt, de később nem akadt színház, ahol lehetősé- et kapott volna a darab színre vitelére. Ek- or kereste meg őt Bandini filmproducer és tett ajánlatot a Buharin-darab megfilmesíté­sére. A főszerepet Flaminia Lizzani (a rendező lánya) és Harvey Keitel amerikai színész játssza. A gazdasági kérdésekről folytatott kétórás csúcsszintű eszmecserével nyílt meg vasárnap délután a kanadai Onta­rio tartomány fővárosában, Torontó­ban a hét vezető tőkés állam idei talál­kozója. Az állam- és kormányfők ezút­tal egymás között folytattak eszmecse­rét ezekről a kérdésekről, közben kül­ügyminisztereik, illetve pénzügyminisz­tereik külön-külön tanácskoztak. Va­sárnap este egy előkelő torontói klub­ban vacsoráztak együtt a hetek vezetői, ezúttal a nemzetközi kérdésekről ta­nácskozva. A miniszterek pedig külön ismét csak szakterületeik kérdéseit vi­tatták meg a vacsoraasztal mellett. Hétfőn már plenáris ülésre kerül sor, az állam- és kormányfők rövid megnyitó tanácskozását követően a szakminisz­terek is bekapcsolódnak a megbeszélé­sekbe. A vasárnapi első eszmecserét köve­tően Wilson kanadai pénzügyminiszter adott rövid ismertetést a tanácskozás­ról. Mint elmondotta, mind a hét ál­lam- és kormányfő röviden ismertette a találkozón megvitatni kívánt elképze­léseit. Reagan amerikai elnök például haladéktalanul előterjesztette azt a kö­vetelését, hogy az évezred végéig min­den ország szüntesse meg mezőgazda- sági exportjának és általában a mező- gazdasági termelésnek a támogatását. Mitterrand francia elnök a fejlődő or­szágoknak nyújtott gazdasági segély, illetve az adóssággondok rendezésének témáját feszegette. Mulroney kanadai kormányfő a tanácskozást megnyitva méltatta az elmúlt években a vezető tőkés országokban bekövetkezett ked­vező gazdasági változásokat. Erről be­szélt a másodiknak felszólaló Margaret Thatcher brit kormányfő is: azt fejte­getve, hogy 1981 óta alapvetően meg­változott a gazdasági helyzet, megszi­lárdult és fellendülőben van a tőkés országok gazdasága, nincs komoly inf­lációs veszély, és a nemzetközi valuta- árfolyamok is stabilizálódnak. Reagan felszólalásában azt hangoz­tatta, hogy a hét ország vezetőinek csúcstalálkozói az évek során számos gazdasági kérdés megoldását segítették elő, poitív fejleményeket hoztak. „Jó úton jártunk, ezen kell maradnunk” — hangoztatta az amerikai elnök. Az általa szorgalmazott témáról, a mező- gazdasági szubvenciók eltörléséről egyébként később részletesen tárgyal­nak majd, de megfigyelők szerint kevés esély van arra, hogy a washingtoni ja­vaslatot az európai partnerek jó része elfogadja. Jacques Delors, az EGK bizottságá­nak elnöke máris jelezte, hogy a gazda­sági közösség egyelőre nem látja elfo­gadhatónak az elképzelést. Wilson kanadai pénzügyminiszter egyébként igen jó hangulatúnak, és szabad folyású eszmecserének minősí­tette a nyitó megbeszélést, amely újítás a „Hetek” munkarendjében: a korábbi csúcstalálkozók általában a nemzetkö­zi politikai kérdéseket megvitató dísz­vacsorával kezdődtek. A vacsorát ezúttal is megtartották. Előzetes közlés szerint Reagan ezt az alkalmat használta fel arra, hogy is­mertesse moszkvai tárgyalásait, ame­lyeket Mihail Gorbacsovval folytatott. Az amerikai elnök a találkozó néhány résztvevőjét ugyan már korábban tájé­koztatta moszkvai megbeszéléseiről, de Kohl nyugatnémet kancellárral most volt csupán első alkalommal megbeszé­lése erről. A vacsorán elhangzottakról egyelőre nem adtak ki részletesebb közlést. A szovjet—amerikai csúcstalálkozó­ról szó volt Reagan amerikai elnök Mitterrand francia államfővel megtar­tott 20 perces találkozóján is, amelyre az első ülést megelőzően került sor. A találkozóról Reagan szóvivője, Mar­iin Fitzwater elmondotta: a két vezető egyetértett abban, hogy a Szovjetunió új politikája megfontolásra érdemes, Mihail Gorbacsovot pedig mindketten alkotó kezdeményezéseket előterjesztő komoly politikusnak tartják. Reagan tájékoztatta a francia elnököt a hadá­szati fegyverek csökkentéséről folyó tárgyalásokról, és megnyugtatta, hogy az Egyesült Államok nem köt megálla­podásokat partnerei egyetértése nélkül. „Nem hagyjuk, hogy az időtényező be­folyásoljon bennünket, és nem írunk alá nem megfelelő szerződést” — mon­dotta az amerikai elnök. Abban is egyetértettek, hogy a hagyományos fegyverek korlátozása sürgető feladat, és a taktikai nukleáris fegyvereket egyi­kük szerint sem szabad mindaddig csökkenteni, amíg a hagyományos fegyverek terén nem következik be na­gyobb szabású csökkentés. A csúcstalálkozó első napját kisebb tüntetések kísérték Ontario tartomány fővárosában: a tartományi parlament előtt mintegy 1500 fő gyűlt össze, hogy a találkozó szigorúan elzárt színhelyé­re, a kongresszusi központhoz vonul­jon. A tüntetők a legkülönbözőbb cso­portokat képviselték az ir Sinn Fein párttól kezdve a környezetvédőkig. A rendőrség megakadályozta, hogy a csoport eljusson a színhelyre. Azok kö­zül pedig, akik megkísérelték áttörni a rendőrkordont, mintegy 50 főt őrizetbe vettek. A szerb íróegyesület közgyűlése A Szerb írószövetség vasár­nap Belgrádban megtartotta évi választási közgyűlését. Az egye­sület új elnökévé Matija Becs- kovicsot választották meg, mi­után Miodrag Bulatovics két­éves megbízatási ideje lejárt. A közgyűlésen több mint há­romórás vita folyt arról, hogy a szerbiai íróegyesület képvisele­tében kit jelöljenek a Jugoszláv írószövetség elnöki tisztségébe, ami két éve betöltetlen, tekintet­tel arra, hogy az ország tagköz­társaságai és autonóm tartomá­nyai íróegyesületeinek többsége nem volt hajlandó elfogadni er­re a posztra Miodrag Bulatovi- csot. A közgyűlés mintegy 250 résztvevője végül megegyezett: titkos szavazással döntik el, hogy Szlobodan Szelcnics, Alek- szandar Petrov és Miodrag Bu­latovics közül kit javasolnak a Jugoszláv írószövetség elnöké­nek. A szavazáson 60-an vok­soltak Szelenics, 35-en Petrov és 30-an Bulatovics mellett. Várható tehát, hogy a Jugo­szláv írószövetségnek kétévi szünet után, Szlobodan Szele­nics személyében a közeljövő­ben ismét lesz majd elnöke. Magyar párt- és állami vezetők fo­gadták hétfőn a VIII. magyar—finn barátsági hét rendezvénysorozatára hazánkba érkezett finn politikai kül­döttséget. A finn politikai, gazdasági és kulturális élet képviselőiből álló dele­gációt Ilkka Kanerva államminiszter vezeti. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Miniszterta­nács elnöke kötetlen eszmecserét foly­tatott a finn vendégekkel a Parlament­ben. A delegáció tagjait köszöntve mindenekelőtt a Magyarországot és Finnországot összekötő hagyományo­san jó kapcsolatokat méltatta. A magyar belpolitika időszerű törek­véseit vázolva Grósz Károly elmondta, hogy hazánk megújulási törekvései négy fő irányban bontakoznak ki. Ezek sorában fontos feladatnak tekintjük egy korszerűbb állami felépítmény­rendszer kialakítását, amely a többi között magában foglalja a párt- és az állami szervek munkájának különvá­lasztását, illetve az állami struktúrában a parlament és a kormány újfajta viszo­nyának kialakítását. A legnagyobb feladatot azonban a gazdaság korszerűsítése jelenti. Ennek kulcselemei közé tartozik a gazdaság- irányítás megújítása; végcélként egy, az állam által befolyásolt önszabályozó piac létrehozásával. Ez — hangzott el Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke, az Elnöki Tanács tagja hétfőn délután dolgozószobájában fogadta Otto Wolff von Amerongent, az NSZK-beli Német Gazdaság Keleti Bi­zottságának elnökét, aki a Financial Times budapesti szimpóziumán vesz részt. A szívélyes légkörű megbeszélésen átte­kintették a két ország közötti kapcsolatok helyzetét, különös tekintettel a gazdasági együttműködés elmélyítésének lehetősé­geire, valamint érintették a nemzetközi élet néhány kérdését. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Otto Wolff von Amerongennek, a Német Gazdaság Keleti Bizottsága elnö­kének, a Német Kereskedelmi és Iparka­marák Szövetsége (DIHT) volt elnökének a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok A labdarúgó NB 1-ben az 1987/88-as bajnoki év befejező mérkőzésein több olyan eredmény született, amelyeknek sportszerűségével, tisztaságával szem­ben a közvélemény kétségeket támasz­tott. Az MLSZ elnöke ezért rendkívüli NB I-es ligaülést hívott össze, hogy állást foglaljon a bajnokság utolsó for­dulóiban történtekkel kapcsolatban. E tanácskozáson a szövetség nem ju­tott olyan értesülések birtokába, ame­lyek után — a rendelkezésre álló eszkö­zök felhasználásával — bárkivel szem­ben is eljárhatott volna. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal is intézkedett: vizsgálatot kért a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottságtól, amely végül úgy foglalt állást, hogy nem adot­tak azok a feltételek, amelyek számára lehetővé tennék az utólagos vizsgálatát egy-egy labdarúgó-mérkőzés körülmé­nyeinek. Az MLSZ elnöksége a bajnokság zá­rása után, június 20-áig felfüggesztette a végeredmény kihirdetését, egyrészt a KN EB-vizsgálatra tekintettel, más­részt pedig az általa tett felhívás miatt: olyan bejelentéseket vártak, amelyek esetleg a feltételezett „bundákkal” kap­csolatos információkat szolgáltattak volna. A megadott határidőig tíz levél, va­lamint egy telefonhívás érkezett. (A le­(Folytatás az 1. oldalról) Lehet, hogy mások is elkerülik nyá­ron az iskola épületét, sutba dobják a füzeteket, könyveket. Nagy Anikó és Demeter Mária, a Berkes Ferenc Ke­reskedelmi Szakközépiskola harmadi­kos növendékei sem tesznek máskép­pen. Az élelmiszer szakon tanuló lá­nyok egyelőre a szolnoki úti ABC-ben töltik a gyakorlati időt. Esténként rá­érősen sétálnak a városban, a Táncsics Mihály Művelődési Központ diszkójá­ba is betérnek. A belépőjegy ötven fo­a tájékoztatón — az állami és a magán- tulajdon jelenlegi részarányának meg­változtatását is szükségessé teszi; tőke­erejétől és a gazdasági struktúrában betöltött szerepétől függően a magán- tulajdon akár 20-25 százalékkal is ré­szesedhetne a hazai gazdálkodásban. További fontos lépés a gazdaság szer­kezetének átalakítása és nem utolsó­sorban a munkafegyelem javítása, a minőségi munka megkövetelése. Főbb törekvéseink közé tartozik még az ideológiai élet megújítása, és a jelenleginél is nyitottabb külkapcsola- tok kialakítása. * Dr. Ali Lutfit, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökhelyettesét, az egyiptomi parlament Súra Tanácsának elnökét hétfőn az Országházban fogad­ta dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke és Grósz Károly miniszterelnök. A megbeszéléseken részt vett Fouad Hamdy Abdul Fattah, az Egyiptomi Arab Köztársaság buda­pesti nagykövete és Péter János, az Or­szággyűlés alelnöke. Hétfőn elutazott hazánkból az egyiptomi parlament Súra Tanácsának dr. Alu Lutfi vezette küldöttsége, amely Sarlós Istvánnak, az Országgyű­lés elnökének meghívására tett látoga­tást Magyarországon. fejlesztése és a magyar—NSZK együtt­működés elmélyítése érdekében kifejtett tevékenységéért a Magyar Népköztársa­ság Aranykoszorúval Díszített Csillag­rendjét adományozta. A kitüntetést Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara el­nöke hétfőn adta át. * * * A vendéggel hétfőn megbeszélést foly­tatott Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, kereskedel­mi miniszter és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese. Otto Wolff von Amerongen elnöke annak a nemzetközi szimpóziumnak, amelyet a Fi­nancial Times rendez a kelet—nyugati gazdasági együttműködés kérdéseiről Bu­dapesten, június 21-én és 22-én. (MTI) Tiltakozó állásfoglalások a „településrendezési” tervről Hétfőn űjabb magyar társadalmi szervezetek, szakmai szövetségek tettek közzé állásfoglalást a Romániában meghirdetett településátalakítási politikával kapcsolatban. Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára nyilatkozatában közölte, hogy a szövetség vezető testületéit és az egész magyar újságíró-társadalmat mélységesen nyugtalanítják azok a tervek, amelyek a Romániában élő magyarság és más nemzetiségek településeinek felszámolására irányulnak. Minden újságíró erkölcsi kötelezettsége az emberi jogok és az egyetemes emberi értékek védelme — hangoztatta a nyilatkozat. A főtitkár utalt arra, hogy az MSZMP KB és az RKP KB titkárainak tavaly júniusi találkozóján román részről indítványozták, majd később megerősítették: a magyar újságírók egy csoportja tanulmányozza a helyszínen S román nemzetiségi politikát. A MUOSZ a Román Újságíró Tanácsnak küldött korábbi, és most megismételt üzenetében bejelentette, hogy a magyar újságírók csoportja kész Romániába utazni és mielőbb megkezdeni a munkát. Az üzenetre eddig nem érkezett válasz. A Magyar Film- és Tv-müvészek Szövetsége felhívással fordul a világ film- és televíziós művészeihez, szervezeteihez és a televíziós társaságokhoz, hogy a közvélemény hiteles tájékozta­tásával emeljék fel szavukat a romániai falvak megsemmisítése ellen. Milliókat űznének el szülőhelyükről, otthonukból, s kényszerítenének új lakóhelyekre. Az érintett települések vala­mennyi lakosának életében mindez jóvátehetetlen emberi tragédiákhoz vezet. A romániai nemzeti kisebbségek, köztük a legnagyobb lélekszámú erdélyi magyarság elvesztené etnikai megőrződé- sének minden esélyét. A szövetség ezért felhívással fordul a Magyar Népköztársaság kormányá­hoz és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához, hogy az ENSZ-ben és a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülésén, valamint más nemzetközi fórumokon szorgalmazza a kérdés napirendre tűzését. Tegyen meg mindent a Romániában élő magyarság kisebbségi jogainak védelme és sorsának enyhítése érdekében. A településszerkezet erőltetett, józan ésszel nem magyarázható, és gazdasági előnyökkel nem járó átalakítása szembeállítja a román állampolgárokat és az ott élő nemzetiségeket, politikai és anyagi károkat okoz az egész országnak — hangsúlyozza a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Országos Elnökségének állásfoglalása. A magyar reálértelmiség az összefogás, az együttműködés, a demokrácia, szocializmus megújulásának pártján áll, ahol a többség biztosítja és tiszteletben tartja a nemzeti kisebbség jogait. A magyar alkotó, szakmai értelmiség tapasztalata és meggyőződése, hogy a szocialista társadalom lényegéhez tartozik az építés, és idegen tőle az értelmetlen pusztítás. Az MTESZ Országos Elnöksége tiltakozó állásfoglalását eljuttatja a Szocialista Országok Mérnökszervezeteinek Szövetségéhez, a Tudományos Munkások Világszövetségéhez és a Mér­nökszervezetek Világszövetségéhez. A magyar ipari szövetkezeti közvélemény mély megdöbbenéssel értesült a Romániában tervbe vett „településrendezési tervről”, amelynek részeként el akarják törölni a fold színéről az erdélyi magyar népi kultúra tárgyi emlékeit is, fel akarják számolni annak lehetőségét, hogy ez a kultúra — együtt a román és a szász népi kultúrával — tovább éljen, és hagyományozódjék az ott élő nemzedékekre — hangoztatja az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának állásfoglalása. Az országos tanács tiltakozik az általános emberi jogok, ezen belül a magyar nemzetiségek jogainak durva megsértése, az egyetemes emberi és a magvar kultúrát veszélyeztető intézkedések ellen. (MTI) SZOVJET VILÁGHÁBORÚS VÉRÁLDOZATOK Volkogonov vezérezredes könyve Sztálinról Joszif Sztálin és Vjacseszlav Molotov súlyos hibákat követett el, alaposan elszámította magát a hitleri Né­metország támadásának időpontját illetően és ez ha­talmas véráldozatokkal járt a Szovjetunió számára. Erről ír Sztálinról szóló, nagy érdeklődéssel várt könyvében Dmitrij Volkogonov vezérezredes, szovjet hadtörténész. A kiadás előtt álló könyv egyik részletét hozta hét­főn nyilvánosságra a Pravda, az SZKP KB központi lapja, amelyben Volkogonov megállapítja: a támadás felkészületlenül érte a Vörös Hadsereget. Ehhez nagy­mértékben hozzájárult a szovjet vezetésben eluralko­dott stílus: Sztálin korlátlan, ellenőrizhetetlen szemé­lyi hatalomra tett szert, döntéseit vitatni nem lehetett, jóllehet a katonai kérdésekhez nem értett. Hibás érté­kelései miatt kialakult helytelen véleményét akkor sem volt hajlandó feladni, amikor arra a szovjet fegy­veres erők tapasztalt vezetői felhívták figyelmét. Az 1937—1938-as nagy .tisztogatási hullám után, amely lefejezte a Vörös Hadsereg parancsnoki állományát, egyébként nem is igen mert senki sem szembeszállni Sztálinnal. A háború kitörését megelőző közvetlen időszakban a kapkodás vált jellemzővé Sztálin káderpolitikájára. Míg 1938. november végén Kliment Vorosilov honvé­delmi népbiztos büszkén jelentette: a tisztogatások során 40 ezer embert távolítottak el a hadseregből, addig 1940-ben Sztálin 42 katonai középiskolát hoza­tott létre annak reményében, hogy a keletkezett űrt pótolni tudja. Természetesen a hátralévő rövid idő alatt ez lehetetlen volt, s ezt Berlinben is nagyon jól tudták — mutat rá művében Volkogonov, hozzáfűz­ve: a rendelkezésre álló adatok szerint Hitler egyik fő reménye éppen az volt, hogy a Vörös Hadseregnek nincs megfelelő parancsnoki állománya. Mint Volkogonov elemzi, Sztálin betegesen hitt abban, hogy a háború kezdete elodázható. Úgy vélte: Hitler nem rúgja fel az 1939 szeptemberében (egy hónappal a megnemtámadási szerződés után) kötött szovjet—német barátsági és határszerződést. A háborút megelőző hónapok alatt pedig sok olyan esemény zajlott le, amely egyértelműen arra utalt: a német támadás küszöbön áll. Volkogonov felidézte annak a két osztrák kommunistának a beszámolóját, akik 1941 tavaszán a III. Birodalomból érkeztek a Szovjetunióba. Elmondták: Németországban minden a keleti hadjáratra való felkészülésre mutat, harcko­csikkal megrakodott vagonok haladnak szakadatla­nul a szovjet határ felé. Sztálin személyes levelet írt Hitlernek, kérve őt, tisztázza a szokatlan csapatátdo­bást. A német kancellár megnyugtatta: a nagymérvű átcsoportosításra azért van szükség, mert az angol légierő bombázza Németország nyugati részét és az értékes haditechnikát ily módon akarják megóvni.. . Sztálin a mozgósítási, a hadműveleti tervek kidol­gozásánál is a maga feje után ment. így többször visszadobta a vezérkar terveit, a tapasztalt parancsno­kokra erőszakolva saját elképzelését, írja egyebek kö­zött a szovjet hadtörténész. Végérvényes: bajnok a Bp. Honvéd, kiesett a Debrecen és a Rákóczi FC Diákok a vakációról LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Megkezdődött a XVIII. veszprémi tévétalálkozó Hétfőn, a veszprémi Dimitrov megyei művelődési központban ünnepélyesen megkezdődött a XVIII. veszprémi tévétalálkozó. A közönség meghívott vendégei, a hazai filmművészet és filmgyártás képviselői előtt Maróti Rezső, Veszprém város tanácselnöke és Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke mondott megnyitó beszédet. A hatnapos tévétalálkozó premier versenyprogramjában 4 opera- és 12 drámai tévéfilmet mutatnak be. (MTI) velek közül hét névtelen volt.) Négy bejelentő megnevezett olyan mérkő­zést, amely érzése szerint megegyezéses volt (az egyik ebből NB Il-es). A többi­ek pedig tanácsokat adtak, javaslato­kat terjesztettek elő a „bundák” meg­előzésére, sajnálkozásukat fejezték ki a történtek miatt. Mivel a bejelentések nem tartalmaz­tak olyan tényeket, amelyek alapján az MLSZ vezetősége eljárást kezdemé­nyezhetett volna, ezért az elnökség jú­nius 7-én meghozott határozata értel­mében az 1987/88. évi bajnokság vég­eredményét a pályán elért eredmények alapján hirdeti ki, azaz most már hiva­talosan is bajnok a Bp. Honvéd, kiesett a Debrecen és a Rákóczi FC. Ugyanakkor a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetése tudatában van an­nak, hogy az elmúlt bajnoki évben sok találkozó színvonala messze elmaradt az első osztályú bajnoki mérkőzésekkel szemben támasztható követelmények­től, s ez méltán váltott ki nagyfokú elégedetlenséget a szurkolókból. E káros jelenségek megszüntetése ér­dekében az MLSZ vezetése kezdemé­nyezi olyan jogi eszközök kidolgozá­sát, amelyeknek alkalmazásával el le­het járni alapos gyanú esetében is, és azt, hogy az elnökség reformokat ve-1 zessen be a bajnoki rendszer lebonyolí­tásában. rintba kerül, ezt a pénzt és a kólára valót is szüleiktől kapják. Ők maguk a Bameválban akarnak majd dolgozni, hogy divatos ruhákat vehessenek a nyár végén. Anikó szeretne elmenni Bécsbe, Mária pedig a Velencei-tóhoz. Nyár, vakáció. Peregnek egymás után a napok. Telnek, mindenkinek másképp. Hasznosan vagy értelmetle­nül. Jó lenne, ha az előző jelzőt mond­hatnánk többször. B. T. Kádár János és Otto Wolff von Amerongen megbeszélése

Next

/
Oldalképek
Tartalom