Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-18 / 145. szám

SPORT • SPORT • SPORT • SPORT 1988. június 18. • PETŐFI NF.PF. • 9 ASZTALITENISZ Csapatversenyekkel kezdődött a magyar nemzetközi Rangos sportesemény házigazdája a napokban Kecskemét. Az Árpádvárosi sportcsarnokban rendezik meg a 6. ma­gyar nemzetközi ifjúsági bajnokságot, amelyre népes mezőny érkezett a me­gyeszékhelyre. Olyan, a kaucsuklabda világában kissé ismeretlen országból is jöttek csapatok, mint Spanyolország, Izrael, de a „menők” ugyancsak el­küldték legjobbjaikat, így jugoszláv, csehszlovák japán és holland pingpon­gozok ellen is megküzdhetnek a legte­hetségesebb magyarok. Ma délelőtt az elődöntőket, este 20 órától pedig a döntőket bonyolítják le. Vasárnap előbb az egyéni selejtezőket, majd 15 órától a döntőket rendezik meg. (Lakosa Zsolt felvételei az első na­pon készültek.) • Megyénk két versenyzője, Király Tünde és Laczkó Tamás az első nap küzdelmein csak megfigyelőként vettek részt. (Egyéniben indulnak) • A japán edzők munkáját ter­mészetesen képmagnó is segíti. • Asztalitenisz-nagyüzem az Árpádvárosi sportcsarnokban. (Lakosa Zsolt felvételei.) Zsivótzkytól Gécsekig A kalapácsvetés legjobbjainak névsora azokkal kezdődik, akik már bekerültek a „nyolcva­nasok” klubjába, azaz egyszer vagy többször 80 méternél nagyobbat dobtak. Ennek a „csa­patnak” szerda este óta magyar tagja is van, a 24 esztendős Gécsek Tibor személyében, aki a schwechati nemzetközi viadalon 80,10 méterrel javított magyar csúcsot, a hazai kalapácsve­tők közül elsőként átjutva a 80 méteres határvonalon. Igaz, e versenyszám világcsúcsa a szovjet Jurij Szedihnek köszönhetően 86,74 m, a szombat- helyi atléta teljesítményét mégis nagyra kell értékelni. Gécsek talán képes lesz arra, hogy helyreállítsa a magyar kalapácsvetők tekintélyét, amelyet egykor Németh Imre, Csermák József, Zsivótzky Gyula és a többiek alapoztak meg. Éppen húsz éve, hogy Zsivótzky Mexikóvárosban 73,76 méteres olimpiai csúccsal olimpiai bajnok lett, aztán e versenyszám­ban már csak a müncheni ötkarikás játékok hozod a magyaroknak elfogadható eredményt, ahol Zsivótzky, Eckschmiedt és Encsi is bekerült az első 12 közé. Újabb két év elteltével Encsi még EB-nyolcadik lett Prágában, de aztán a legnehezebb dobószám magyar képviselői még ennyire sem vitték, 1976-ban és 1980-ban az olimpián, ugyanúgy 1983-ban a vb-n és 1986-ban az EB-n senki sem volt érdemes a kiküldetésre. Közben, persze, a magyar csúcs gyakran változott. Zsivótzky eredményét 14 évvel Mexikó után Tamás Gábor múlta felül 73,86 méterrel. A 75 méteres szintet először Tánczi Tibor érte el 1982-ben, a 77 méteren pedig — 1984-ben — Szitás Imre jutott túl. Az első 79 méteren felüli eredmény ugyanakkor Vida József nevéhez fűződik, aki 1984-ben 79.06 méterig repítette a kalapácsot. Ezután újabb öt rekordjavításra volt szükség, hogy megszülessen az első magyar „nyolcvanas”. Tavaly Gécsek Tibor legjobbja 79,14 méter volt, ezzel a világranglistán a 22. helyet foglalta el, de hozzá kell tenni, hogy többek között tíz szovjet vetélytársa is megelőzte. Nemzetenként csak három-három dobót számolva, Gécsek már tavaly is 15. volt. VIII. LABDARÚGÓ EB-DÖNTÖ, NSZK Élesedik a küzdelem DIÁKSPORT Indul a Toldi-kondi A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) elsődleges céljának tekinti az ifjúság mindennapos testedzésének fej­lesztését. A rendszeres mozgás megszi­lárdítja az egészséget, lehetővé teszi a jó erőnlét elérését, biztos alapot ad az életkezdéshez. „Erős testtel bátrabb, hidd a lélek is. Mert ha van miben bíznom, ha néha félek is Ott lehet fegyvered, de ha nincs hozzá kéz. Csak azzal nem lehetsz győzedelmes vitéz” (Bessenyei György) Az MDSZ ezzel a mottóval a zászla­ján egy olyan mozgalmat szeretne elin­dítani, amelynek résztvevői önkénte­sen, öntevékenyen végzik a külön prog­ramfüzetben közreadott mozgásfelada­tokat. A 10-14 éveseknek szánt tömeg­sportakció neve: Toldi-kondi. A mozgalom kitalálói gondosan ügyeltek arra, hogy mindenki csatla­kozhasson, sportbeli előképzettség nél­kül is. A lakásokban, szabadban, bár­hol végre lehet hajtani ezt a programot. Lényeges szempontnak tartották, hogy a diák-sportegyesületek (DSE-k) és sportkörök (DSK-k), oktatási, nevelési intézmények versenyprogramjába is be lehessen illeszteni az akciót. Az első évben (idén) különösen a nyári időszakban ellenőrző próbákat javasolnak postaverseny formában. (A postaverseny lebonyolítása: két csapat közös megállapodás alapján kijelöli a verseny időpontját, mindkettő a saját bázisán hajtja végre az ellenőrző pró­bák gyakorlatait. Az ellenfél egy vagy több képviselője ellenőrként részt vesz a felmérésen, s aláírásával igazolja a versenyjegyzőkönyvön az eredmények hitelességét és a szabályoknak megfele­lő lebonyolítást. így utazni távol eső települések esetén is csak egy-két csa­pattagnak kell.) A küzdelmek a következő verseny­számokból állnak: 30 méteres síkfutás, helyből távolugrás, kétkezes medicin­labda-dobás hátra a fej felett, húzódz- kodás, hagyattfekvésből felülés, fekve- nyomás és guggolás 12 kg-os súlyok­kal. Akik a legjobbnak bizonyulnak a megyében, 1989 áprilisában indulhat­nak az országos döntőben is. Egy csa­patot (12 versenyző, 2 tanár, 1 csapat- vezető) alkotva versenyeznek, a többi megyeválogatott ellen. Az egészségvédő mozgalom sikere érdekében az MDSZ kéri a tanulókat és a tanáraikat, hogy az iskolákban hozzanak létre Toldi-kondi klubokat, a klubokat diákok vezessék nevelői se­gédlettel (DSK-, DSE-elnök, testneve­lő tanár). Javasolja, hogy havonta egy- szer-kétszer a foglalkozásokon (ezek sportcsoport-foglalkozások is lehet­nek) gyakorolják a megadott ellenőrző próbákat. A részletesebb felvilágosítá­sért forduljanak a megbízott megyei koordinátorokhoz. (Megyénkben: Czagány Károly, megyei tanács vb ifjú­sági és sportosztály, 6000 Kecskemét, Május 1. tér 3.) Pénteken egynapos pihenő után folytató­dott a VIII. labdarúgó EB-döntö az NSZK- ban. Az első csoportban este két találkozót bonyolítottak le, s ezzel tisztázódott, hogy ebből a négyesből melyik két válogatott foly­tathatja majd a jövő héten, kedden és szer­dán az elődöntőben. DÜSSELDORF UTÁN FRANKFURTBAN... Annak ellenére (vagy éppen azért...?), hogy Anglia nemzeti válogatottja már kiesett a kontinensbajnoki fináléból, az angol szur­kolók folytatják rendbontásaikat. A düssel­dorfi, a holland—angol mérkőzést megelőző és követő kihágások után pénteken hajnal­ban Frankfurtból is az angol szurkolók ran- dalírozásáról érkeztek jelentések. Szomba­ton itt játssza Anglia- búcsúmérkőzését a Szovjetunió ellen, és bár a nyugatnémet biz­tonsági erők a kora hajnali óráktól igyekez­tek felügyelni a frankfurti pályaudvar rend­jét, nem tudták megakadályozni, hogy a vá­rosba vasúton érkező, többségében erősen ittas szigetországi turisták verekedést kezde­ményezzenek nyugatnémet utasokkal. Mi­után a rendőrök beavatkoztak az ökölpár­bajba, az angolok dühe ellenük fordult. A tumultuózus jelenetek során hat angolt letartóztattak. Ezzel az EB ideje alatt vizsgá­lati fogságba került angol és nyugatnémet szurkolók száma meghaladja a hatszázat. (Reuter) JÓ, HOGY NEM HAGYTA ABBA Marco van Basten, a holland válogatott és az AC Milan csatára — a magyar szurkolók is jól ismerik: 1986 őszén ő lőtte a Népstadi­onban a magyar—holland EB-selejtezőn az egyetlen gólt — válogatottjának és magának is sok jót tett szerda délután. Három gólt rúgott a 100. válogatottságát ünneplő angol Peter Shiltonnak. A mesterhármassal Hol­landia reményei újraéledtek a négy közé ju­tásra, van Basten pedig a góllövőlista élére ugrott. — Nem tudom, Rinus Michels tudatosan várt az utolsó pillanatig, vagy hirtelen ötlet­nek engedve döntött így — mesélte csütörtö­kön a „narancsmezesek” 24 éves támadója a sajtó képviselőinek. — Csak szerda reggel, pontosabban a reggeli után jött oda hozzám a szövetségi kapitány, és közölte: készülőd­jek, Bosman helyett én játszom Anglia ellen. Akárhogy is történt, Rinus Michels jól takti­kázott velem. Ha már kedd este szól, bizto­san több a drukk bennem, és nem ment vol­na olyan jól, mint ahogyan azután ment. Melyik volt a három kőiül a legkedvesebb? — Talán az első, mert a szünet előtt rúg­tam. És az én önbizalmamat is visszaadta. Volt e téren hiányérzete? — Nem is kevés. Februárban műtötték a bokámat. Nem volt egyszerű dolog, bár az orvosok azt mondták, minden jól sikerült. Én ennek ellenkezőjét éreztem, mert még májusban is minden rúgás fájdalommal járt. Ezen a tavaszon voltak napok, amikor úgy gondoltam: felesleges erőlködni, a bokám sohasem jön rendbe, inkább visszavonulok. Most érzem, milyen jó, hogy nem cseleked­tem elhamarkodottan. (Reuter) ANGOL AZ ANGOLRÓL Düsseldorfban példátlan biztonsági intéz­kedések előzték meg a'holland—angol talál­kozót (3:1). 2300 rendőr vigyázott, és több­nyire udvariasan, de igen keményen bántak az angol szurkolókkal. A hírhedt „rowdyk” a mérkőzés alatt nem csináltak galibát (előt­te annál többet.. .) s a találkozót követően is viszonylag normálisan viselkedtek, kivéve kéttucat italos embert. A nyugatnémet rend- fenntartók példásan jártak el akkor is, ami­kor a biztosított szektorokból a stadiont el­hagyó szurkolókat kettős sorfallal körülvéve terelték autóbuszaikhoz. Egy angoltól revol­vert vett el az egyik éber rendőr, amit a tv is mutatott. DASZAJEV LÁBADOZÓBAN Azzal a kéréssel fordult az UEFA vezérka­rához a szovjet válogatott vezetése, hogy en­gedélyezzék még egy kapus kiutaztatását az Európa-bajnokságra. Minderre azért volt szükség, mert a szerdai, Írország elleni talál­kozón Rinat Daszajev, a szovjet válogatott kapusa — egyben kapitánya — megsérült, le kellett cserélni. Valerij Lobanovszkij szövet­ségi kapitány nem merte megkockáztatni, hogy a Daszajev helyére előrelépő tartalék kapus, Csanov mögött már ne álljon senki. Csütörtökön aztán a kérést visszavonták. Az ok: Daszajev állapota rohamosan javul, s nincs kizárva, hogy szombaton. Anglia el­len újból ő védheti a szovjet kaput. Ha vi­szont még egy kapust behívnának az EB- keretbe, akkor Daszajev nevét — a rendelke­zések értelmében — automatikusan törölni kellene a listáról. (AP-DPA)---------------------------------­R ÖVIDEN • Szolnokon befejeződött a diákolimpia kosárlabdadöntöje. A kitűnően rendezett sporteseményen jól szerepeltek a megyénket képviselő fiúcsapatok. A fiúk III. korcso­portjában (ált. iskolások): 1. Nyíregyházi 2. Sz. Alt. Isk., 2. Baja, Újváros, 3. Zalaeger­szegi Népfront Utcai Ált. Isk., 4. Bp. Gya­korló Isk. A IV. korcsoportban (középisko­lás alsósok): 1. Zalapgerszeg, 2. Kecskeméti Bányai J. Gimn., 3. Bajai Tóth K. Vízügy., 4. Veszprém. A lányoknál nem volt Bács- Kiskun megyei csapat a döntőben. • Hazaérkeztek Franciaországból a KSC cselgáncsozói. Varga András vezetőedző ta­nítványai a Párizs melletti Persan város nem­zetközi versenyén szerepeltek. A kecskeméti judósok nagy szakmai elismerést aratva, kitű­nő eredményeket értek el. Egyéniben két arany- (Tóth L., Deák F.) és öt bronzérmet (Horváth, Zsoldos, Gyulai, Fekecs, Kovács 5. ) szereztek. Csapatban a dobogó legfelső fokára állhatták. • Az olasz bajnokság patinás együttese, a Torino egymillió dollárért megvásárolta Haris Skorót. a Zágrábi Dinamó legjobb és egyben a jugoszláv bajnokság legtechniká­sabb csatárát. Előzőleg huzamosabb ideig úgy látszott, hogy a kitűnő játékos az Ascoli- hoz kerül. Az Ascoli, miután elesett az üzlet­től, az ugyancsak zágrábi Arszlanovics meg­szerzéséért vetélkedik. Vujadin Boskov, az ötvenes évek kitűnő játékosa, aki jelenleg a Sampdoria edzője, klubja nevében jelenleg a Belgrádi Partizán válogatott fedezete, Kata- nec megvételéről tárgyal. Az olasz bajnokság első osztályában az ősztől valószínűleg még két jugoszláv „vendégmunkás” fog szerepel­ni, éspedig Djukics és Radanovics (mindket­tő a Belgrádi Partizán játékosa). Zárás az NB II-ben Csütörtökön a — vasárnap erős vil­lámlás miatt félbeszakadt — Bp. Volán —Nagykanizsa mérkőzés újrajátszásá­val befejeződött a labdarúgó NB II. 1987/88. évi küzdelemsorozata. A gó­lok az ismétlésben is sűrűn potyogtak — vasárnap az 55. percben 4:3-as Vo­lán-vezetésnél fújta le a mérkőzést Kai- bás játékvezető —, ezúttal nyolcszor rezdültek meg a hálók. Nagykanizsa—Bp. Volán 4:4 (3:3) Czabán Samu tér, 1200 néző, v.: Kaibás. Gólszerzők: Sküblics (2), Ta­kács, Fuisz, illetve Bácsi (4). A LABDARÚGÓ NB II. VÉGEREDMÉNYE 1. Veszprém 38 21 7 10 49-28 49 2. Dunaújváros 38 18 12 8 62-38 48 3. Szeged SC 38 16 13 9 58-35 45 4. Szolnok 38 19 6 13 61-52 44 5. Ózd 38 14 15 9 42-35 43 6. Komló 38 16 10 12 54-42 42 7. Bp. Volán 38 16 9 13 61-51 41 8. Csepel 38 17 7 14 54-54 41 9. Metripond 38 15 11 12 52-52 41 10. Nyíregyháza 38 15 9 14 50-51 39 11. Diósgyőr 38 16 6 16 43-52 38 12. Kecskemét 38 16 5 17 63-63 37 13. Eger SE 38 12 13 13 44-54 37 14. Nagykanizsa 38 12 10 16 47-52 34 15. III. kér. TTVE 38 10 14 14 44-58 34 16. Építők 38 13 7 18 48-53 33 17. Kazincbarcika 38 10 12 16 37-45 32 18. Ajka 38 9 13 16 33-48 31. 19. Salgótarján 38 9 1.1 18 40-51 29 20. Szekszárd 38 7 8 23 34-62 22 IRÁNYJELZŐ KAMASZOK KEDVENCE A. segédmotoros kerékpár is veszélyes jármű A segédmotoros kerékpárt vezetők a legszerényebb motorizált jármüvek használói, ám jármüveik labilitása, könnyűsége, minden védelmet nélkülö­ző volta, a futófelületük csekély tapa­dása roppant körültekintő és helyes magatartásra, kiváltképpen óvatos ve­zetésre int. E jármücsoport vezetőinek magatar­tása lehet optimális, tehát a közlekedé­si helyzetekhez, saját maguk és jármü­vük teljesítőképességéhez és nem utol­sósorban a közúti közlekedés szabálya­ihoz alkalmazkodó, de lehet másmi­lyen is. így itt is megtaláljuk az úgymond túl óvatos és a felénk vezetőket, akik igen gyakran csupán az ilyen magatartásuk miatt akadályozói a gyorsabb jármű­veknek. Számukra nemcsak az útke­reszteződés jelent kritikus közlekedési helyzetet, hanem valamennyi útszélen parkoló jármű, amelyet ki kell kerülni­ük. miközben elhagyni kényszerülnek a számukra biztonságot jelentő útszc- lct. A segédmotorosok harmadik cso­portja éppen úgy lehet presztizshajhá- szó (ma már a segédmotorok esztétikai megjelenése és teljesítőképessége a ka­tegórián belül is roppant különböző!), agresszív, saját maga helyzetét és a közlekedés reális tényeit figyelmen ki- vül hagyó, és szinte sportszerűen sza­bályokat sértő „nagylegény”, mint a sok kilowattos szupermotorosok vagy autósok hasonló kategóriája. Ez a cso­port is hajlik a túlzott kockázatválla­lásra. Hajmeresztő manőverezéseik megdöbbenést válthatnak ki a szemlé­lőben. Valamennyi kétkerekű jármű veze­tésmódszertanában az egyensúlytartás meghatározóan fontos. Ebben a kor­mány döntő szerepet játszik. Nagy se­besség mellett (az engedélyezett hatá­ron belül!) a motorkerékpáros nem­csak a kormány elfordításával változ­tatja meg útirányát, hanem motorjával jobbra vagy balra „bedőlve” engedi, hogy jármüve a bedőlés követelte szög­ben „álljon be” az útkanyarba. A közlekedésre nevelés eredményes­sége több tényezőtől függ. Elsősorban a nevelési célok meghatározásától. E cél­kitűzések körülírják, mit kell elérni a ta­nulóknál az egyes készségek, a tudás, a magatartás vonatkozásában. A segéd­motorok vezetésére az igazolvány vi­szonylag könnyen megszerezhető. A szervezett képzés a 14. életév betöltése előtt is lehetséges az általános iskolák­ban szervezett tanfolyamokon, a közle­kedési szakreferens pedagógusok irá­nyítása mellett. A segédmotorok gyártmányuk sze­rint, s a kezelésüket tekintve sokban kü­lönböznek. Működtetésükkor azonban szinte kivétel nélkül érvényesül az az alapelv, hogy vészfékezéskor a két kéz egy-egy mozdulatával és a jobb oldalon lévő lábfék egyidejű lenyomásával a se­gédmotor-kerékpár megállítható. A gépjárművek és így a segédmotor­kerékpárok mindennapos használata kellő műszaki ellenőrzés nélkül azt a ve­szélyt rejti magában, hogy kezelését megszokjuk és nem érzékeljük az el­használódást. Elsősorban a fékek kopá­sa jelent veszedelmet az általában amúgy is szerény hatásfokú fékkel ren­delkező segédmotoros járművek min­dennapos használatakor. Az egy nyomon gördülő járművek vezetésekor tehát különösen fontos a veszély ismerete és a kierőszakolt ma­nőverezések kockázatának érzékelése. A segédmotorok vezetésekor könnyen megfogalmazhatjuk magunkban, hogy mitől kell tartanunk. A segédmotor ve­zetője is tudja, hogy a járműve veszé­lyes, a félelem alapja tehát reális. A nor­mális gondolkodású és egészséges mo­torvezető közlekedési magatartásában ez a félelemérzés nem jelentkezik. A szorongásra hajlamos motorvezető viszont ott is fél, ahol arra semmi oka nincs; roppant könnyű felismerni a köz­lekedésben: mivel a járművektől fél, messze kikanyarodik az úttest közepé­re. Lassan, óvatosan halad, ugyanúgy, mint a kezdő vezető. A szorongásos motorvezető nem veszi figyelembe a közlekedési előírások azon rendelkezé­sét, amely a lassú járművek számára a haladást az út szélén írja elő, hogy más járművek forgalmát ne akadályozzák. A KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAI Szabálytalanságok a menetlevélnél A Közlekedési Felügyelet rendszeresen hajt végre közúti ellenőrzéseket a megye útjain. Ez kiterjed a közületi és magán gépjárművekre, mezőgazdasági vontatók­ra, lassújárművekre. Az ellenőrzések tapasztalataiból — a teljesség igénye nélkül — az alábbiakat emeljük ki: Közületi gépjárművek esetében nemcsak a gépjárművezetők, hanem a gépjár­művezetőket irányítók is követnek el szabálytalanságokat, amelyekre a közúti ellenőrzések során derül fény. Ez elsősorban a menetlevelek kitöltésére vonatko­zik, amikor is figyelmen kívül hagyják a Minisztertanács, valamint a közlekedési miniszter közületek gépjárműveiről szóló rendelkezéseit. A gépjárműügy-intézők érvénytelen vagy hiányosan kitöltött menetleveleket, esetenként üres menetlevél­tömböt adnak át a gépkocsivezetőknek. Ezekért a szabálytalanságokért a gépko­csivezető is felelős, hiszen tudnia kell a menetlevelek kitöltésének módját. Sokszor fordul elő a gépkocsivezetők részéről a kilométer-előrevezetés, ami egy későbbi „feketefuvar” lehetőségét segíti. A közúti ellenőrzések során — különösen az üzemi személygépkocsik esetében — tapasztalható, hogy a gépkocsivezetők, illetve az utasok sérelmesnek, felesleges zaklatásnak tartják a néhány perces ellenőrzést. A közületi gépjárművezetők általában előzékenyek, udvariasak az ellenőrzések során. Ok nem veszik zaklatás­nak az ellenőrzést, az esetleges észrevételéket, a hiányosságokat megszüntetik. Megállapításainkra, jelzéseinkre minden esetben intézkednek, ezt a telephelyi vagy különböző célvizsgálatok során tapasztaljuk. A magántulajdonban levő gépjárművek esetében a megállapításaink már nem olyan kedvezőek. A magánszemélyek több jogcímen is tarthatnak gépjárművet tulajdonukban, illetve üzemeltetésükben, ezért a tapasztalataink is másfélék. A fuvarozó kisiparosok a rendeletben előírt menetlevelet (gépjármű 81. sz.) és elismervényt (81 /a) egyáltalán nem, vagy helyette közületi fuvarozás esetén a gépjármű 17. sz. menetlevelet vezetik. Sok esetben nem tartják be az ide vonatkozó rendelet előírásait: a tulajdonos, közvetlen családtagja, vagy alkalmazottja vezet­heti a tulajdonában levő tehergépkocsit. A gyakorlatban e mögött többféle sza­bálytalanság húzódik meg. Egyre gyakrabban tapasztaljuk a járművek engedély nélküli átalakítását (pl. propán-bután gázzal való üzemeltetés, eltérő gumiab­roncs, sportkormány felszerelése stb.) Célszerű lenne az iparengedély kiadásakor felvilágosítást adni a fuvarozó vagy egyéb ipari tevékenységet folytatók részére, különösen a gépjárműhasználatot és -üzemeltetést illetően, ezáltal több kellemet­lenségtől mentesülhetnének az e tevékenységet folytató kisiparosok. A fuvarozó kisiparos magánszemély, valamint állami költségvetési szerv, társadalmi szervezet és egyesület részére fuvarozhat. Gyakori jelenség, hogy nem a rendelet szerint foglalkoztatják a gazdálkodó szervek a magánfuvarozókat, hanem mindenfajta árutovábbítást velük végeztetnek, arra való hivatkozással, hogy gyorsan, pontosan és nem utolsósorban olcsón dolgoznak. Ez azonban a rendelet kijátszását jelenti. Egyéb tevékenységet folytató kisiparosok, magánsze­mélyek, magánkereskedők sok esetben üzembentartási engedély nélkül végzik szállításaikat. Gyakori jelenség, hogy nem a tulajdonos, családtagja vagy alkal­mazottja vezeti a tehergépkocsit. A magánszemélyek által üzemeltetett tehergép­kocsik esetében is gyakori, hogy az üzembentartási engedély átírása nélkül fuvaroznak. Általános megállapítás valamennyi gépjárműre, hogy a műszaki állapot egyre romlik. Olyan gépjárművekkel közlekednek, amelyek alapvetően nem felelnek meg a biztonságos közlekedés feltételeinek, hibás kormány-, és fékberendezések­kel veszélyeztetik saját és a közlekedésben részt vevő más személyek életét és testi épségét. Szabó József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom