Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-18 / 145. szám
4 & PETŐFI NÉPE • 1988. június 18. • A pezsgőverseny helyszíne: a BiezóAanya. Harmincnyolc korty a pezsgőkből VERSENY A BICZÓ-TANYÁN Nem ugyanaz már a magyar bor. mint volt hajdanán, de a piac is más. A magyar bor még soha ekkora változatosságban nem kínálta önmagát, mint manapság! Ez is a minőség egy fajaja, mondhatnánk pozitívuma, vagy ha úgy tetszik: esély a piachódításhoz. Föltéve, ha a dolog nem marad ennyiben. Nos. bizonyos jelekből az tűnik ki, hogy a termelők a következő lépésre is készek. Győztesek: Amperla Rosé, Sirius, Claudius Caesar Segítséget kérnek újszülött pumáknak A veszprémi állatkert segítséget kér a csütörtökön itt született pumakölykök számára, anyjuk ugyanis megtagadta az újszülöttek táplálását. A kölykök élet- bentartására mindent megtesznek ápolóik, mert ez a ragadozó fogságban igen ritkán szaporodik, ám ehhez segítségre is szükségük van. Az állatkert kéri, hogy ha Veszprém megyében valakinek szoptatós anyakutyája van, amely dajkaként elfogadná a kölyköket, akkor sürgősen jelentkezzen az állatkertnél, a (80) 21- 088-as telefonszámon. (MTI) Legjobb pezsgők, rangos bírálók A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Borgazdasági Szakosztályának pezsgőgyártási munkabizottsága tavaly rendezte meg első pezsgő- versenvét Balatonlellén. A másodikat az idén: a nem kevésbé ismert homoki szőlő-bor termelő tájkörzetet reprezentáló Izsákon. A rendezvény házigazdája a helyi állami gazdaság volt, helyszíne a vendéglátásra kialakított Biczó- tanva. A több mint százféle honi pezsgőből harmincnyolcat vonultatott fel itt tiz különböző cég Bács-Kiskun, Somogy. Baranya és Fejér megyéből. Természetesen gyártmányaik legjavát. Ha verseny, bírálók is kellenek hozzá Jöttek: legtöbben a fővárosból, a szőlőtermelés-borkészítés legjelentősebb intézményeinek, intézeteinek kiváló képviselői, kutatók, elméleti szakemberek. Akik nem termelik, hanem „tervezik” (álmodják, alkotják?) a bort. Dr. Török Sándor, a pezsgőgyártási munkabizottság vezetője — a Kiskőrösi Állami Gazdaság főborásza — javaslatát elfogadva a 12 tagú szakmai zsűri elnöke dr. Kádár Gyula egyetemi tanár, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem borászati tanszékének-vezetője. Országos Borszakértő Bizottság titkára lett. Am az. hogy a szakmai nyilvánosság előtt a pezsgők megméressenek, csak az egyik célja Volt a versenynek. Legalább ennyire, ha nem még jobban számítolt a laikusokból álló zsűri véleménye. hiszen most ez a kis csoport képviselte a fogyasztók táborát. S végül is e tábor meghódítása érdekében történt itt műiden. Mi. fogyasztók egyébként is nagyrubecsülve érezhettük magunkat: fémjelzett nevű személyek képviseltek bennünket a Versenyen. Közülük nehánVan: dr. Péter János nyugalmazott miniszter. Berkes Zsuzsa. Feledy Péter a televíziótól, Perjés Klára. Búzás Andor a rádiótól. A Borbarátok Bíráló Bizottsága elnöki tisztét dr. , Bálmi György Bálint gazda vállalta. Miken: tavaly .: lehel versenyen, idén nz i/sákm is négy dii várt gazdára: köz- - zeni lé re téve a helyszínen. A Borászok Bíráló Bizottságának diját a Hosszúhegy! Mezogaz.desági Kombinát, a borbarátokét a/ frbslöli eég. Az. év pezsgője elnevezésűt a I lunge.rovin Borgazdasági Kombinát. \ legszebb pezsgőt illetőit az l/suki Állami Gazdaság ajánlotta fel. Hogy ez utóbbit ki kapja meg, arról a renden cm résztvevői a kiállított palackok: mustrája alapján titkos szavazással döntöttek. Eredményét a verseny, végén hoztak nyilvánosságra. % A verseny Három helyiségben telepedtek le a csoportok: a borászok és a borbarátok, valamint a vendégek. Az utóbbiak csak a versenyt illetően voltak kívülállók, egyébként nagyon Is belül levők: ók • Bálint gazda, a borbarátok zsűrijének elnöke. korty pezsgő nem nagy mennyiség. Különösen nem hosszabb idő alatt elfogyasztva. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság négy termékével nevezett be a versenybe. — Felismerik-e a saját készítményei-' két a versenyzők sorában?— kérdeztem Kakuk Jenőt, a borkombinát főágazat- vezető-helyettesét. — A kettesre, hetesre, tizenhármasra és harmincegyesre tippelek. Egyébként eddigi tapasztalataim szerint nyolcvanszázalékos biztonsággal felismerem a saját pezsgőinket..(Verseny után kiderült: a 13-as és a 31-es valóban halasi pezsgő volt.) — A rendezvényről mi a véleménye? — Igazat adok dr. Török Sándornak abban, hogy a magyar pezsgőknek találkoztok kellett: hogy ki kell lépjenek a nagy nyilvánosság elé. Miért? Menet közben vajon figyelte-e a táblán a pontszámok oszlopait? Egymásnak ellentétei voltak. A szakmai zsűri a száraz pezsgőket magasra, a borbarátok pedig leértékelték, A félédesnél, édesnél ez megfordult: a laikusok föl-, a borszakértők leértékelték. Ekkora különbség van a két tábor megítélése között! De a ‘szakemberek nem önmaguknak gyártják a pezsgőt: az ilyenfajta visszajelzések alapján — mint amilyen ez a mai rendezvény is — mérik fel, hogy mit igényel a fogyasztó. Csupán egyetlen kritikai megjegyzésem van az egészhez. Nevezetesen az, hogy az elején felszolgált pezsgők nem voltak elég jól lehűtve. Ömlött belőlük a szénsav. Jobban kellene vigyázni az ilyesmire a tárgyilagos megítélés érdekében! Utolsó menetben az öt legmagasabb pontszámot kapott pezsgő közül a két zsűri együtt választotta ki, hogy melyik milyen díját érdemel. Eszerint AZ ÉV PEZSGŐJE az idén a Kecskeméti Bor- gazdasági Kombinát Amperla Rosé-ja lett. A díjat Berkes Zsuzsa adta át. Ugyanez a nedű nyerte el a borbarátok tetszését, így a díját is, amit dr. Bálint Györgytől vett át a kombinát képviselője. A borászok a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság Sirius pezsgőjének ítélték a legkiválóbbat illető díjat: dr. Kádár Gyula adta át. A titkos szavazatok alapján A LEGSZEBB PEZSGŐ az Izsáki Állami Gazdaság Claudius Caesar-)a lett. Almási Márta Vegyszerek nélkül Naturális élelmiszerek termelése Magyarországon egyre növekszik a fogyasztók igénye az úgynevezett naturális élelmiszerek iránt. Nemcsak az egészségükben károsodottak, hanem azok is előnyben részesítik a vegyszerszegény technológiákkal termelt élelmiszereket, akik betegségben nem szenvednek, illetve a betegségnek elejét akarják venni. Az ellátás javítására figyelemre méltó kezdeményezések születtek, ám a naturális termelésből, illetve feldolgozásból származó hazai termékek választéka, mennyisége és némely áru esetében a minőség még nem elégíti ki maradéktalanul az igényeket. Egyebek között ezeket állapítja meg az a tanulmány, amelyet mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, egészségügyi, kereskedelmi szakemberek, kutatók és műszakiak bevonásával készített az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Megállapítja azt is, hogy — az élelmiszertörvény szerint — hazánkban egészségre káros élelmiszer nem kerülhet forgalomba. Az egészségmegőrzési program végrehajtása ezzel összhangban indokolja, hogy a termeléshez az eddiginél jóval kevesebb kemikáliát — vegyszert és műtrágyát — használjanak a gazdák. A termékekből azonban nem szá- műzhetők teljesen az úgynevezett idegen anyagok. A naturális élelmiszer-termelés nemcsak a szántóföldeken, a kertészetekben, hanem az állattenyésztésben, valamint a késztermék-előállításban is megvalósítható. Hazánkban a vegyszerszegény növénytermeléshez legelőször, a TSZKER kezdeményezésére három éve megalakult Natura Gazdasági Társaság taggazdaságai vállalkoztak; azóta csaknem megnégyszerezték, s mintegy kétezerhektárra terjesztették ki a termőterületet, ám a termények több mint 90 százaléka konvertibilis exportra kerül. Az új művelési módra Magyarországon legalkalmasabbak a környezetvédelmi területek. A közeljövőben alkalom nyílhat például a Hortobágyon néhány éve mígkezdett vegyszermentes termelés bővítésére. Újfajta kezdeményezés valósulhat meg Ráckeve- Buckásliget egy részén. A terület hasznosítására a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem készített tervet, amelyben kertművelésre és állattartásra alkalmas település modelljét vázolták fel a szakemberek. A tudósok a talaj tápanyagainak pótlásakor a kemikáliák helyett a szerves anyagok erőteljesebb felhasználását javasolják. A Biokultúra Egyesület új biológiai növénytermesztési eljárásokat dolgozott ki, s már hozzálátott az állattenyésztési technológiák korszerűsítéséhez is. Az OMFB-ben elfogadott javaslatokat eljuttatják az illetékes főhatóságokhoz. Ebben szorgalmazzák a vegyszerszegény termelés növelését, hozzátéve, hogy — a nyugat-európai gyakorlattól eltérően — hazánkban nemcsak a kisárutermelőket, hanem a nagyüzemeket is érdekeltté kell tenni a naturális termékek előállításában. A feldolgozóiparnak csaknem húsz termékcsalád gyártására tesznek javaslatot, és fontosnak ítélik a minőségellenőrzés növelését, az újabb hazai naturális termékek márkavédelmét és a műszakifejlesztési tennivalók felgyorsítását. A fejlesztést az is indokolja, hogy ezek a termékek — az eddigi tapasztalatok szerint — olyan piacon is jól értékesíthetők, ahol más termékek csak kis haszonnal és nehezen találnak vevőre. Startra készen a Phobos- űrszonda Magyar fizikusok és mérnökök is részt vesznek a Mars bolygó és Phobos nevű holdjának vizsgálatára konstruált űrszondák start előtti tesztelésénél Baj- konurban, a Szovjetunió űrközpontjának egyik kilővőhelyén. Miként Szabó László, A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének műszaki igazgatóhelyettese Molnár Erzsébetnek, az MTI munkatársának elmondta: ezekben a napokban — június 20-áig — ellenőrzik az űrszondák összes készülékének, műszerének működését. Az utolsó vizsgáztatásnál szerelik be az Eszter nevű, magyar fővállalkozásban készült fedélzeti mérőrendszer detektorait. Az érzékeny adatgyűjtőket ugyanis ez ideig vákuumkamrában tartották azért, hogy megóvják a hibásodástól. A korábbi beméréseknél kísérleti detektorokat használtak. A Phobos—1 űrszondát július 7-én, a vele csaknem azonos Phobos—2-t pedig július 12-én bocsátják fel. Amíg az űrszondák a Mars felé repülnek, fedélzeti műszereik közül csak azokat működtetik, amelyek a bolygóközi teret vizsgálják és a napfizikai méréseket végzik. A többi készüléket csupán időnként, tesztelésre kapcsolják be a földi irányítók. A két szonda 1989 januárjában—februárjában közelíti meg a Mars bolygót. Néhány hónapig az égitest körüli pályán keringenek, ez idő alatt vizsgálják a Mars bolygó felszínét, légterét, ionoszféráját és magne- toszféráját. A bolygóközi térben és a Mars körül levő részecskék, úgynevezett plazma tanulmányozásához szükséges fedélzeti műszerrendszer energia- ellátó egységét és a napsugárzás ingadozását mérő műszer földi ellenőrző berendezéseit magyar kutatók dolgozták ki, illetve készítették. A Mars és a Phobos magneto- ionoszféráját, a kis és közepes energiájú töltött részecskéket az Eszter mérő- rendszer méri. Adataiból következtetni lehet az égitest korára, felszínének sajátosságaira, fizikai, kémiai jellemzőire. ALBÁNIA Ália óvatos nyitása Négy hónappal azután, hogy az általa kijelölt utód, Ramiz Alia habozás nélkül küldte vissza Moszkvába az SZKP KB részvéttáyiratát, és az Albán Munkapárt új főtitkárának szóló üdvözletét. A XX. század végén a szkipetárok földje Európa legtitokzatosabb, legel- zárkózottabb országa. Az utazó legtöbbször csak körülményes úton, meghívással lépheti át határait. Sokak számára ismerősek a tiranai rádió idegen nyelvű adásai. Az adó sokakat meghökkent a külföldi kormányokhoz címzett vádjaival, s az albán politika nagyszerűségének dicsőítésével. Különösen pikáns az egykori szövetségesek, a szocialista közösség tagországainak következetes „kipellengérezése”. A velük való kapcsolatait Tirana a sztálinizmussal való szakításuk után fogta vissza, kilépve a KGST-ből és a Varsói Szerződés szervezetéből. Rendkívül éles támadások célpontja a Szovjetunió, amely az albán álláspont szerint, „szuperhatalom”-társához, az Egyesült Államokhoz hasonlóan hegemóniára tör, s a béke legfőbb veszélyeztetője. Enver Hodzsa kijelentette, hogy e két állammal sohasem veszik fel a diplomáciai kapcsolatot, s emellett kötelezte el magát Ramiz Alia is. Tévedés volna azt hinni azonban, hogy Tirana teljesen elzárkózott a külvilágtól. Több mint száz országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, csak éppen sokukkal — beleértve hazánkat is — ezek szintje alacsonyabb a normálisnál. Albánia sokfelé próbál kereskedni a világban. Gazdasági lehetőségei azonban igencsak korlátozottak. Mint arra a fenti Hodzsa-idézet is utal, külföldi hiteleket nem hajlandó felvenni, idegen beruházásokat nem tesz lehetővé, s a világszínvonaltól jócskán elmaradó technológiája és ipara erősen leszűkíti exportjának lehetőségeit. A világpiacon Albánia nagyobrészt csak természeti kincseivel üzletelhet. Egy nyugati szakértő rosszmájú megjegyzése szerint az ország néhány éven belül „szabadtéri múzeummá” válhat. Talán hasonló felismerés vezette az albán diplomáciát a szocialista országokkal való kapcsolatszűkítés utáni egyik legszenzációsabb lépéséhez: 1987-ben diplomáciai kapcsolatra lépett az NSZK-val. Tirana lemondott arról, hogy a nyugatnémet kormány háborús kártérítést fizessen, sőt, meglepő módon még arról a későbbi követeléséről is, hogy Bonn azt gazdasági segélycsomaggal helyettesítse. Úgy tudni, hogy az albán vezetés jelentős kereskedelmi forgalomnövekedést vár az egyezménytől. De ez vajon miképp valósulhat meg? Megváltoznak-e a gazdasági begubózás szigorú szabályai? • Olajfinomító Cerrikben — megváltoznak-e vajon a gazdasági begubózás szigorú szabályai? Nem kevésbé érdekes arcát mutatta Albánia a balkáni külügyminiszterek belgrádi találkozóján. Az albán részvétel önmagában is szenzáció volt, de a meglepetés erejével hatott Reis Malile külügyminiszter beszéde is, amelyben a regionális biztonság erősítését, és a szomszédos országokkal való együttműködés fejlesztését szorgalmazta. Pedig Tiranának Belgráddal komoly területi nézeteltérése van, Törökországot sokáig a több évszázados elnyomó hatalom örökösének tekintette, Görögország pedig alig néhány hónapja oldotta fel a vele szemben a háború óta fennmaradt hadiállapotát. Igaz, ez utóbbi két ország felé még Hodzsa életében megindult a közeledés, de ez a szinte európai hangvételű, az egész térségben gondolkodó külügyminiszteri beszéd merőben újszerű volt. Nem várható persze, hogy a tiranai szemléletváltozás már a közeli jövőben lényegi áttöréshez vezethet. így például, bár az Albán Munkapárt 1986-ban megtartott IX. kongresszusán elégedetten nyugtázták a szocialista országokkal folytatott kereskedelem növekedését, ez, néhány apróbb lépést leszámítva, azóta sem hatott ki jelentősen a diplomáciai kapcsolatokra. Ám hogy létezik egy óvatos törekvés az önként vállalt gazdasági és politikai elszigeteltségből való kilépésre, az vitathatatlan. P. D. • Tessék választani: melyik pezsgő csomagolása a legszebb? • „Start!” (Méhesi Éva felvételei.) képviselték a benevezett pezsgők gyártóit. A szakemberek tudták, amit kellett, a laikusokkal Módos Péter, az Országos Borminősítő Intézet munkatársa ismertette a borbírálat szempontjait. Valahogy így: —... tehát első kategória a szín, második az illat. Ennek a pezsgőnek semmi illata nincs, (orrához emeli a poharát)... egy kevés élesztőillata van . . . közepes illatnak felel meg . . . A pezsgő legjellemzőbb tulajdonsága a szénsavtartalma. A biológiai eredetű szénsav a jó. Itt kell a legjobban vigyázni, e kérdés eldöntésénél. Ránézésre (szemmagasságba emeli poharát) a buborékok finomságából a minőségre, az erjesztés minőségére lehet következtetni. Ebben a pezsgőben apró buborékok vannak (belekortyol), a szénsav szinte szétomlik a szájban. Megállapítható, hogy e pezsgőben a szénsav szép és érzete jó. Az utóíz újabb információ ... „Nekik találkozni kellett” Délután két óráig mind a 38 pezsgő átesett a mustrán. Eszerint a tervnek megfelelő tempób’an dolgoztak a szervírozok, bírálók — ám szemmel láthatóan az előbbiek fáradtak el jobban. Egyetlen zsűritagnak, egyetlen vendégnek sem ártott meg a „munka”. — Miért is ártott volna? — kérdezte vissza Feledy Péter. — Harmincnyolc Egyes államok „hiú reményeket táplálnak arról, hogy elérkezett a nap, amikor valaki megvetheti a lábát Albániában, hogy Albánia az amerikaiak vagy a szovjetek, a britek vagy a németek befolyása alá kerül, ha nem is erőszakkal, hanem a haladásunkat elősegítő kedvező javaslatok formájában”. Enver Hodzsa e kemény szavait 1985 júliusában adták közre, négy hónappal a vezető halála után.