Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-18 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 145. szám Árai 2,20 Ft 1988. június 18., szombat BECS: Szovjet szakértők a leszerelésről A Szovjetuniónak a hagyományos leszerelésre vonatkozó álláspontjáról sajtótájékoztatót tartottak tegnap Becsben, a nemzetközi konferencia- központban. Jurij Kaslex, a helsinki zá­róokmány aláíró államainak bécsi utó­találkozóján részt vevő szovjet küldött­ség vezetője. Viktor Tatarnyikov ve­zérőrnagy, a küldöttség tagja, valamint Andrej Kokoskin és Konsztantyin Bre- inenyuk leszerelési szakértők ismertet­ték az európai haderőcsökkentéssel kapcsolatos szovjet törekvéseket és vá­laszoltak az újságírók kérdéseire. Jurij Kaslev — emlékeztetve Mihail Gorbacsov és Eduard Sevardnadze leg­utóbbi nyilatkozataira, valamint a moszkvai szovjet—amerikai csúcstalál­kozón elhangzottakra is — rámutatott: a Szovjetunió a hagyományos európai haderő csökkentését külpolitikájának elsődlegességet élvező kérdései közé so­rolta. Ezért szorgalmazza a Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tagállamának a hagyományos leszere­(Folytatás a 2. oldalon.) Diplomaosztó ünnepségek A kollokviumok, szigorlatok, zárthelyik izgalmai, a vizs­gadrukkok több száz megyei főiskolás számára az elmúlt napokban immár végérvényesen véget értek. Sikeres állam­vizsgáik után a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola végzős hallgatói — száznegyvenhét nappali és hetvenkilenc levelező tagozatos — tegnap délelőtt vették át diplomájukat a Posta Sándor főiskolai sportcsarnokban rendezett ünnep­ségen. A friss diplomás tanítók közül a legtöbben annak idején a könyvtáros, népművelő és testnevelő szakkollégiu­mot választották, de jelentős a nemzetiségi szakkollégiumo- sok (német, szerbhorvát nyelv) aránya is. A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola végzett hallgatói ma délelőtt az Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermé­ben vehetik át diplomájukat. A megyeszékhelyi tanítóképző­ben, mely 1986 óta önálló felsőfokú intézmény, az idei alka­lom a második, amikor főiskolai okleveleket adnak át az intézmény pecsétjével és természetesen ennek megfelelő tartalommal. Összesen 348 diplomást köszöntenek az ün­nepségen. Az államvizsga-bizottsági elnökök — közöttük számos külső szakértő - igen elégedettek a tanítójelöltek felkészültségével. Ezt a vörösdiplomák és a jelesek száma is megerősíti. A jelenlegi többféle képzési formában nem az alá- és fölérendeltséget, hanem az egymásmellettiséget, a másságot tartják lényegesnek az intézmény tanárai. A kecskeméti kertészeti főiskolán július l-jén, a műszakin július 2-án, a bajai vízügyin pedig mához egy hétre, június 25-én lesz a diplomaosztó ünnepség. K. J. ELOSZTÁS HELYETT TÉNYLEGES KERESKEDELMET EGYRE KEVESEBB MUNKALEHETŐSÉG Rehabilitáció Kiskőrösön és vonzáskörzetében Északon kedvelik a spárgát Növekvő zöldség- és gyümölcsexport a megyéből A Bács-Kiskun Megyei Zöldért a Hungarofructtal nemrég alakította meg a Bácsfruct Gazdasági Társaságot, amely egyre jobb lehetőségeket tár föl a zöldség- és gyümölcsexportban. Péter László igazgatóhelyettes szerint az idén növelni tudják a külföldi értékesítést azáltal is, hogy teljesítenek kisebb meg­rendeléseket. Az elmúlt egy-két évben a spárgater­mesztésre ösztönözték a megye háztáji gazdaságait és nagyüzemeit, s még mindig látnak lehetőséget a termőterü­let növelésére. Bebizonyosodott ugyan­is, hogy ennek a zöldségfélének jó ter­mőhelye a gyengén meszes, homokos talaj, s különösen öntözéses körülmé­nyek között nagy termést és jelentős jövedelmet lehet elérni. Szőlő helyett Jakabszállás térségében 6,5 hektáron telepítettek nemrég spárgamagonco- kat. Az évelő növény kézimunka­igényes, elsősorban a szedése kíván szakértelmet, és gyakorlatot. £ korai zöldségnövényből a tavalyi 290 tonna után az idén harminc százalékkal na­gyobb mennyiséget szállítanak — első­sorban az északi országokba Svéd- és Finnországba, az NSZK-ba, Cseh­szlovákiába, valamint Ausztriába. A Zöldért kecskeméti telepén nagy szakértelemmel végzik — igen sok szempont szerint a válogatást és mi­nőség szerinti osztályozást. Az ország­ban megtermelt összes halványított spárgát itt dolgozzák fel és csomagol­ják, s ezután szállításig hűtőtermekben tárolják. A zöldspárga egy részét ugyancsak itt dolgozzák fel. Az elmúlt két hónapban 200 tonna egyéb zöldsé­get— karalábét, kínai kelt, fehérká­posztát, karfiolt — szállítottak kami­onnal, kis tételekben is, főként a skan­dináv államok megrendelésére. Egy héttel ezelőtt kezdték cl a repü­lőgépes meggyexportálást a Szovjet­unióba. A Hungarofruct 1350 tonnát szállít a szezonban a szomszéd ország­ba. csaknem felét Bács-Kiskunból. Tegnap a germesdorfi cseresznye ex­portját is megkezdték az északi orszá­gokba. Az igényes megrendelőknek ki­váló minőségű árut küldenek: 50 ton­nát a gazdasági társaság, ugyanennyit a Zöldért jánoshalmi kirendeltsége szállít. Cs. I. • Szovjet ex­portra készí­tik elő a megy- gyet. • Turkevi Nagy Antalné a spárgát cso­magolja és címkézi. (Tóth Sándor felvé­telei.) Mérlegen a Füszért Legutóbb tíz évvel ezelőtt találkoz­tak Bács-Kiskun tanácsi vezetői és ille­tékes szakemberei a Tisza Füszért Nagykereskedelmi Vállalat képviselői­vel. A kereskedelmi folyamatok átren­deződése, a fizetőképes kereslet és az export-import lehetőségek megváltozá­sa, valamint a versenyhelyzet kialaku­lása újra felvetette az eszmecsere szük­ségességét; a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága tegnapi ülésén ismét áttekintette a szegedi központú válla­lattal kialakított kapcsolatrendszert. A nagykereskedelmi vállalat Bács- Kiskun alapvető élelmiszer-ellátásában betöltött szerepéről a Tisza Füszért igazgatója, dr. Benedek Tibor tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy a Tisza Füszértnek meghatározó szerepe van a megye ellátásában. A kecskeméti rak­táráruházon, illetve a kalocsai, a kis­kunhalasi és a bajai fiókon keresztül 910 élelmiszerüzletet, 52 vegyiáru- kereskedést és 52 ABC-áruházat szol­gálnak ki. Korábban igen sok kritika érte tevékenységüket, mert a legelma­radottabb hálózattal rendelkeznek; csak az utóbbi négy évben építettek újabb raktárházakat és készletgazdál­kodásukban most térnek át a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Az említett időszakban a vállalat fejleszté­si alapjának 90 százalékát Bács-Kiskun kapta és csak a fennmaradó rész jutott Csongrád megyének. Ennek köszönhe­tően sokat javult itt az ellátás helyzete. A bizottsági ülés résztvevői fontos kérdésnek tartották a raktáráruházak önállóságának kialakulását, az újabb kereskedelmi fiókok létrehozását, vala­mint a társvállalatok jobb együttmű­ködését; mindezek révén nagyobb ru­galmasság és magasabb szintű értékesí­tés érhető el. A versenyszellem az áru elosztásával szemben a tényleges keres­kedelmet helyezi előtérbe — mondotta a nagykereskedelmi vállalat igazgatója. A hozzászólók együttes véleménye szerint ma az élelmiszer-kereskedelem legfőbb gondját a munkaerő-gazdálko­dás jelenti. A szakma elnőiesedése, a túlzott megterhelés, adminisztráció, valamint az anyagi megbecsülés hiánya miatt, ha nem történik gyors intézke­dés, a lakosság alapellátása lehetetlen helyzetbe kerülhet. A tanácskozást dr. Matos László, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhe­lyettese összefoglalójában eredményes­nek ítélte és egyetértett azzal, hogy az utóbbi években jelentős előrelépés tör­tént a Tisza Füszért Nagykereskedelmi Vállalat szűkebbhazánk-beli ellátási te­vékenységében. K. Á. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK TANÁCSKOZTAK Lassú az ipar termékszerkezet-váltása A hetvenes években még kevés fi­gyelmet fordítottak arra holott a statisztikák már mutatták a lakosság egészségügyi állapotának a romlását , hogy egyre növekszik a megválto­zott munkaképességű emberek száma, akiknek a foglalkoztatásáról gondos­kodni kell. Ekkor rhég tudtak volna a pénzek némi átcsoportosításával kor­szerű intézeteket és foglalkoztatókat létrehozni, ezt azonban elmulasztották. A jelenlegi pénzügyi helyzetben pedig nehéz pótolni. Mi maradt tehát? A na­gyobb, fokozottabb odafigyelés lehető­sége. A többi között ezek a gondolatok hangzottak el azon a tegnapi ülésen, ahol a kiskőrösi rehabilitációs bizott­ság munkáját értékelték. Mit tudott tenni a bizottság 1983 óta, és milyen gondokkal találkozott a 13 községben végzett munkájuk során? Az eltelt négy év alatt 170 megválto­zott munkaképességű személy ügyében intézkedtek. 131 esetben javasoltak anyagi ellátást, 35 főnek segítettek egyéb módon és négy személy elhelye­zését sikerült megoldani. Ez a csekély szám azonban elgondolkodtató, hisz éppen a foglalkoztatás lenne a cél, nem a segélyezés. Miért nehéz megfelelő munkahelye­ket találni? Kiskőrösön és a vonzáskörzetébe tartozó községekben kevés az ipari hát­tér. A mezőgazdasági üzemekben pedig jobbára csak fizikai munkára van lehe­tőség. Ezenkívül a vállalatok és a szö­vetkezetek inkább vállalják a foglal­koztatási hozzájárulás — évente egy személy után 2500 forint — befizetését, mivel ez számukra jóval egyszerűbb és olcsóbb, mint rehabilitációs munkakö­röket létrehozni. Meg kell jegyezni, hogy a hozzájáru­lásokból befolyt összeg képezi a reha­bilitációs alapot, amelyet minden év­ben központi döntés alapján osztanak szét a megyék között. De hogyan? Az idei 120 millió forintos alapból például 60 milliót kap Pest megye, a többi me­gye pedig 6-6 millió forintot. Ezeknek az összegeknek a felhasználásáról pá­lyázati úton döntenek. Joggal vetődik fel a kérdés, nem lcn- ne-e célszerűbb a megyék struktúráját figyelembe véve szétosztani a pénzösz- szeget? Olyan javaslatok is születtek, hogy esetleg a 2500 forintos személyen­kénti hozzájárulást emeljék föl évi 20 ezer forintra. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását egyéb okok is nehezítik. A vállalatok, ha saját dol­gozójuk részére biztosítanak is mun­kát, ugyanezt már nem teszik meg egy más vállalat dolgozójával. Ezért is len­ne nagy szükség egy szociális foglal­koztatóra, amely pillanatnyilag sem Kiskőrösön, sem a vonzáskörzetben nincs. Igaz, Kecelen a Szőlőfürt Mező- gazdasági Szakszövetkezet létrehozott néhány könnyebb munkalehetőséget /Folytatás a 2. oldalon). — Az ipar múlt évi költségvetéséről, az ipari szerkezetátalakítás feladatairól és a parlament soron következő ülés- ‘j szakán előterjesztendő, a témával kap- ' csolatos miniszteri beszámolóról ta­nácskozott tegnap az Országgyűlés ipari bizottsága Dudla Józsefnek, a bi­zottság titkárának az. elnökletével. Az írásos tájékoztató és Szabó Imre ipari államtitkár szóbeli kiegészítése részletesen taglalta az ipar jelenlegi helyzetét. A teljes külkereskedelmi for­galom 77 százalékát az ipar adja, s az egyes ágazatai termelik a fogyasztási cikkek mintegy háromnegyedét. A ter­melésen belül a gépipar képviseli a leg­nagyobb részarányt, mintegy 30 száza­lékot, csaknem ugyanennyire nőtt a vegyipar részesedése, viszont a köny- nyűiparé számottevően csökkent, s je­lenleg csak 15 százalékot tesz ki. Igen alacsony a háttéripar és a szolgáltató ágazatok jövedelemtermelő képessége. Az utóbbi időben lényegesen lelassult az ipar fejlődése, a vállalatok elsősor­ban rövid távon terveznek, s a szüksé­gesnél kevesebb gondot fordítanak a hosszú távú elképzelések kialakítására. Lassú a termékszerkezet-váltás, ezt ed­dig a szabályozók gyakori változásai is hátráltatták, s azt is el kell ismerni, 'hogy túl sok pénzt költött a kormány­zat az alapanyag-kitermelési és az ener­getikai ágazatokra, az anyagi eszközök egy részét inkább a feldolgozóipar ver­senyképességének ■ növelésére kellett volna fordítani. A beszámolók kitértek arra, hogy az ipar ötéves tervi elképzeléseit sok tekin­tetben nem tudja teljesíteni. A terve­zettnél alacsonyabb ütemű a termelés fejlődése, a beruházási elképzeléseknek eddig csak alig több mint a fele valósul­hatott meg, s azok összetétele is kedve­zőtlen. A szocialista országokba irá­nyuló kivitel mérsékelt növekedése he­lyett az export visszaesett; bár jelenleg a mérséklődés jobban megfelel a nép- gazdasági érdekeknek, mintha terven felüli növekedés történt volna. Az ipar rosszul tervezte meg a létszámleépítést is, a vártnál sokkal többen hagyják el munkahelyüket, és sok helyütt struktu­rális létszámhiány tapasztalható. A fluktuáció évente 20 százalék körül alakul, vagyis ötévente minden ipari dolgozó munkahelyet vált. Éppen ezért- nem lehet kellően hatékony a dolgozók képzése, átképzése sem, az eddigi mód­szereken változtatni szükséges. A vitában Kelényi Gábor, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárhelyettese észrevételezte, hogy az utóbbi időben több olyan szabályozási intézkedés is történt, amely nem kapcsolódik a kor­mány stabilizációs programjához. Szó­vá tette azt is, hogy a vállalatok és az irányító szervek megítélése a gazdálko­dás feltételeiről és eddigi eredményeiről élesen eltér egymástól. Fontosnak tar­totta, hogy az ipari szerkezetátalakítás­nál határozottan jelöljenek ki prioritá­sokat és állítsanak fel fejlesztési sorren­diséget is. Reális költségviszonyok feltárása az egészségügyben Az egészségügyi ágazat --a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, az Or­szágos Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság, a SZOT Üdülési és Szanatóri­umi Főigazgatósága 1987. évi költ­ségvetésének végrehajtását vitatta meg az Országgyűlés szociális és egész­(Folytatás a 2. oldalon )'• JAPÁN NAPOK, KONCERTEK, KIÁLLÍTÁSOK Kecskeméti Nyár 1988 Tetszetős műsorfüzet készült az Intcrart Stúdió gondozásában. A szép kiállítású programmagazinban a már hagyományos­nak számító Kecskeméti Nyár eseményeire hívogatják az érdeklődőket. A közönségnek van miből választania. Mindig népszerűek a főtéri műsorok. A minap már szórakoztatta a közönséget a Lánchid Ifjúsági Fúvószenekar (képünkön), a jövő héten, szombaton a Kecskeméti Réz­fúvós Együttes ad hangversenyt. A szabad­téri koncertek sorában színvonalasnak ígér­kezik az evangélikus templom előtti téren szereplő Peace Odysseys (USA, Columbia, Maryland) kórus produkciója. A vendégsze­replésjúlius 11-én lesz. Egy nappal később a Népi Iparművészeti Múzeum udvarán a nép­zene hívei hallgathatják (és táncra is perdül­hetnek!) a Téka együttest. A dzsessz barátai­nak is jut zenei csemege: július 16-án a főté­ren muzsikál a Trio Stendhal Jazz Band. A komoly dallamok után tartja bemutatóját a Ciróka Bábszínház, a Maskarásokat és a Petruska házasodik című darabot tűzik mű­sorra. A főtéri .kavalkád augusztusban is folyta­tódik: 6-án a kalocsai, 13-án pedig a hódme­zővásárhelyi Helyőrségi Fúvószenekar láto­gat Kecskemétre, 22-én az Ostrowieczi Len­gyel Művészeti Együttes lép közönség elé, 23-án Leskowsky Albert és Buda Ádám nép­zenei együttesét ismerhetik meg az érdeklő­dők. Augusztus utolsó felében is lesz válasz- tanivaló: 25-én a főtéren mutatkoznak be a szövetkezeti néptáncegyüttesek, egy nappal később pedig a Leo Big Band és a Kortársak zenekar szórakoztatja híveit. A népzenei ta­lálkozó ugyancsak Kecskemét szívében lesz. valamint az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban augusztus 27-én és 28-án. A rockze­ne kedvelőinek július 8-án este játszik majd a Hobo Blues Band.' Érdemes felhívni a figyelmet néhány ki­emelkedő kiállításra. Az élre kívánkozik az Erdei Ferenc Művelődési Központban meg- rendezen’dő Amerikai design cimű, formater­vezést bemutató tárlat, melyet június 28-án nyitnak meg. A Szórakaténusz Játékmúze­umban Az ólomkatona tündöklése és bukása című időszaki kiállítás főképp a gyerekek körében arat majd osztatlan sikert. A Tán­csics Mihály Művelődési Központ kínálatá­ban júliusban a zágrábi 69-es csoport bemu­tatkozása várható, augusztus 18-ától pedig a Mesterek, mesterségek dicsérete sorozatban Birinyi József hangszerkészítő munkáival is­merkedhetünk meg. A megyebeli fafaragók az Erdei Ferenc Művelődési Központban tárják közszemlére müveiket augusztus 12- étől, a Magyar Naiv Művészek Múzeumá­ban pedig Indiánt —- tolláról címmel rendez­nek időszaki kiállítást. i A nyár szenzációja, meglepetése a július 20-ától augusztus 2-áig tartó japán napok lesznek. Legalábbis a kínálat rendkívül von­zó: a Kecskeméti Galériában nyolc japán festőművész mutatkozik be és a távol-keleti írásművészet titkaiba pillanthatunk majd be. Az ikebanával, a japán technikai forrada­lommal, a környezetvédelemmel, a teaszer­tartással és a hétköznapokkal is megismer­kedhetnek, akik a felkelő nap országában élők szokásaira kíváncsiak. B. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom