Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-02 / 131. szám

■fiiHii'í ‘ “ 1 Karbantartás, nagyjavítás a Sarkadi Cukorgyárban Az elmúlt feldolgozási kampány alatt 104 és fél napig működött megállás nélkül a Sarkadi Cukorgyár összes berendezése. A nagy igénybevétel után a tavaszi—nyári időszakban a gépek karbantartására, javí­tására kerül sor. Az idén ez a munka előre­láthatóan augusztus végéig tart és a tervek szerint mintegy 58 millió forintba kerül. JÓ KÖZEPES TERMÉS VÁRHATÓ Határszemle a Duna melléki kajszisokban A Solti-síkság megyénk egyik legszebben viruló zöldség- és gyümölcsöskertje. Bács-Kiskun más régióihoz képest is különösen nagy arányban telepítettek errefelé csonthéjaso­kat — meggyet, szilvát, s legfőképpen kajszit - a nagyüze­mek. Míg a sárga húsú, zamatos, ízes csemege termesztési területe hazánkban (és megyénkben is) folyamatosan csök­ken, Tass és Dunavecse és Harta körzetében gyarapodnak, megújulnak a barackosok. Ez az igyekezet minden statiszti­kánál jobban mutatja: a szeszélyes terméshozamú növénnyel való bajlódás hasznot ad a vállalkozóknak. Mit vittek el, mit hagytak meg az áprilisi fagyok? Ártott-e a május végén észlelt erős lehűlés? Milyen lesz az idei termés? A múlt heti határjárásokon ezekre a kérdésekre kértünk választ a nagyüzemek szakembereitől. # A Duna mellé­ki gyümölcster­melő gazdaságok szakemberei gyakran szervez­nek közös határ­járást. A fő kér­dés: hogy lehetne eredményesebbé tenni a kajszi termelést? (Képünk egy Kcléd-háti gyümölcsösben készült.) A szorgalom és a szakértelem édene . Papp-tanya, Keléd-hát, Öreg-köz, Csabony, Kutyavalaga — ezek a ma­jor- és dűlőnevek az idegennek nem mondanak sokat. A Dunavecsei Béke Termelőszövetkezet tagságának vi­szont a folyamatos gazdagodást és az eredményes gazdálkodást fémjelzik. Ezeken a határrészeken vannak az ipa­ri üzemek, a magtárak az istállók és az ültetvények. A szövetkezet Nivájával járjuk sorra az ültetvényeket. Útitársam Némedi Miklós elnök és Horváth György főag- ronómus. A Béke 290 hektáron foglal­kozik csonthéjas gyümölcsössel, s en­nek egyharmadán kajszi díszlik. Az erős hajtású, szépen gondozott megy- gyesek, szilvások és barackosok láttán valami különös meghatottság lesz úrrá rajtunk; a szorgalom és a szakértelem édenében járunk . . . A 25 éves, 35 hektáros csabonyi ba­rackos közvetlenül a dunai védgát mel­lett van. Jótékony hatású a folyam kö­zelsége. Van olyan fa itt is persze, ame­lyen — a fagy miatt — egy szem sem maradt. Dunavecse felé eső sorokon a jégeső kártétele is jól látható. — Két évtizede már, hogy napról napra bejárom ezeket a dűlőket. Figye­lem, följegyzem a termesztés adatait, a meteorológiai mutatókat. Számos dol­gozat is készül ezek alapján, de úgy igazán ma sem tudom: miért hoz kevés vagy sok virágot a kajszi. Miért köt úgy, ahogy köt. Titokzatos növény! — A fajtasorok helyes összeállításán például igen sok múlik — egészíti ki kollégáját Horváth György. —A „ceg­lédi” kiónok ezen a vidéken nem váltak be. Dicséretesen vizsgázott viszont a „Magyar legjobb”, a „Gönci kajszi” és a „Barsi rózsa”. Évente negyven hektár új barackost alapítunk. Fontos, hogy minden tapasztalatot számba vegyünk a tervezésnél . . . — Itt is sok kárt tett a jég — mondja az elnök, már az öregközi gyümölcsös roskadásig rakott fái között lépkedve — ezek exportra már biztosan nem lesznek jók. Persze nem panaszkodha­tunk: jobbnál jobb árakat kínálva, szinte versengenek az idei termésért a vásárlóink. Most — bár csak jó köze­pes termésnek mondható — háromszo­rosát kell betakarítaniuk asszonybri­gádjainknak, vendégmunkásainknak és az alkalmi szedőinknek, mint tavaly; 13—14 ezer mázsára számítunk. Kevéssel nem éri meg bajlódni A Szalkszentmártoni Petőfi Tsz-ben már évtizede fogy a gyümölcsösállo­mány. Ma már — amikor csillagászati árakat ígérnek a gyümölcsért — persze bánják már, hogy az elöregedés és a termelési költségek növekedése miatt kivágott ültetvények helyébe nem tele­pítettek újabbakat. A közös gazdaság­nak nincs is már csak 48 hektár, nyolc éve ültetett kajszisa. Ami igaz az igaz: nem díszlik úgy, mint a szomszéd szö­vetkezeté . . . — Amikor már csak ennyicske ma­rad valahol — mondja, az Oravecz- tanyai fiatalost járva Németh János nö- vényvédős szakmérnök — Nem érde­mes a nagyüzemben gyümölccsel baj­lódni. Ez a miénk is tavaly fordult ter­mőre; de a téli fagyok miatt 1987-ben nem hozott csak háromszáz mázsát. Most április 25-éig bírta, szépen is kö­tött, de a hideg reggelen tetemes kár érte gazdaságunkat. Az is igaz, hogy mivel nincs külön felelőse a szakterü­letnek, nem mennek rendjén mindig itt a munkák. Púp csak a hátunkon; hasz­not nem hoz, az biztos ... — Nem is terveznek újabb telepítése­ket? — Egyelőre nincs ilyen tervünk, ha­csak nem a háztájiban. Persze ma már nem könnyű támogatást szerezni az ül­tetvények alapítására... Tasson részesműveléssel Szatmári Ferenc, a Tassi Dózsa Tsz elnöke szívesen járja a közös gazdaság barackosait. Náluk is tudatosan vok­soltak a kajszitermesztés mellett, hi­szen a vecsei szomszédok eredményei megmutatták: ha gonddal és szakérte­lemmel foglalkoznak a kényes gyü­mölccsel, nem marad el a haszon. Leg­jobb korban van ez a 92 hektáros ültet­vény: tizenöt éves ... — A Szegedi mamut, a Ceglédi óriás és a Kécskei rózsa dúsan virágzott, de szerényen kötött. A Magyar és a Gönci kajszi viszont szépen ígér. Szerencsére ezen a részen nem okozott kárt a tava­lyi fagy. A szeszélyes májusi idő, a gya­kori lehűlés miatt azonban megfáztak a virágok, majd később a gyenge ba­rackok, így sok a veszteségünk. A por­zás sem sikerült igazán, hiszen a hideg­ben dermedtebbek a rovarok is ... — Mégis mennyi barackra számíta­nak? Az említett kedvezőtlen hatások ellenére, én úgy látom, szépen mutat­nak a fák. — Előzetes becslések szerint két- három ezer mázsa kajszink lesz. Köze­pes termés. — Kik szedik majd le az érett gyü­mölcsöket? — Kiadtuk részes művelésre az ültet­vényt. Partnereink többsége maga is tagja a szövetkezetnek, de néhány kül­ső jelentkező is akadt. így a szedést nem nekünk kell megszervezni... — És az értékesítést? — Azt vállaltuk, de már látható; az idén sem lesz gond az eladással. Har­minc forintos kilónkénti áron az ültet­vények széléről elszállítják a gyümöl­csöt a konzervgyárak. Exportra is jut, és a háziasszonyok sem panaszkodhat­nak — legalább ezen a környéken—az idén: lesz lekvárnak és befőttnek való elég... • Némedi Miklós, a Dunavecsei Béke Tsz elnöke: — Mi becsben tartjuk a csonthé­jasokat. Meghálálják a gondoskodást. 1988. június 2. • PETŐFI NÉPE • 5 Optimális foglalkoztatást A hivatalosnak minősíthető legújabb adatok szerint hazánkban jelenleg 11 ezer körül van az elhelyezkedésre várók száma, ám a tévedés különösebb kockázata nélkül még legalább 10 ezer emberrel számolhatunk, azokkal, akik valami okból elkerülik a nyilvántartást is elvégző munkaközvetítőket. További. 10-15 ezer azok száma, akik soha vagy hosszabb ideje nem voltak munkavi­szonyban, ám most — családi költségvetés diktálta kény- szerűség miatt — mégis elhelyezkednének. Ok többnyire szakképzetlenek, háztartásbeliek, akiknek azért sem le­het sok reményük az elhelyezkedésre, mert a lakóhelyü­kön vagy ahhoz viszonylag közel nem találhatnak sem­miféle munkahelyet. Óvatos becslések szerint tehát mint­egy 30—35 ezerre tehető a munkanélküliek száma. Ez még mindig nem túl nagy szám, hiszen jelenleg több mint 50 ezer szabad munkahely van az országban. De például a szabolcsi vagy a borsodi munkanélkülit aligha nyugtatja meg, ha tudja, hogy a fővárosban gond nélkül elhelyezkedhetne. A szakképzetlen segédmunkás sem vi­gasztalódhat azzal, hogy az átképzési rendszer révén majd keresett szakmunkássá válhat. Az utóbbi megjegy­zés már csak azért is idekívánkozik, hogy jelezzük: létezik és működik ugyan valamiféle foglalkozáspolitikai esz­közrendszer, ám félő, hogy ennek kiépítése megkésett. Igaz: legutóbb ez ügyben lényeges változások történ­tek. A felmondási idő meghosszabbításához már nem feltétel, hogy legalább tíz embert bocsássanak el egyszer­re. Már az év elején formálódtak az újrakezdési támoga­tással kapcsolatos elképzelések, akkor még személyen­ként 150 ezer forinttal számolva. Később 300 ezer forint kamatmentes hitelben állapították meg azt az összeget, amely — bizonyos feltételek esetén — vállalkozási köl­csönként folyósítható a munkanélkülieknek. A szakértők prognózisai szerint már az év végéig is jelentősen emelkedik a munkanélküliek száma. Egyes számítások szerint elérheti a 40-50 ezret, a borúlátóbbak ennél is többre számítanak. És ez már nem jelentéktelen gond. Ráadásul a munkanélküliek várható szaporodása, fáj­dalom, nem az olyannyira kívánatos szerkezetátalakítás felgyorsulásának a következménye. A létszámcsökkenté­si akciók szinte kizárólagos célja, hogy mindazoknak, akik a munkahelyükön maradhatnak, valamicskével több bért fizessenek a munkáltatók. Ez is szempont, csak hát—jelenlegi körülményeink ismeretében — a gazdasá­gi racionalitást bizony nélkülöző szempont. . . Most az a nagy kérdés, hogy megbarátkozunk-e végre a munkanélküliség gondolatával egy racionálisabban, hatékonyabban működő gazdaság érdekében, vagy — főleg ideológiai, politikai megfontolásokból — arra az álláspontra jutunk, hogy ez a mi társadalmunkban még átmenetileg sem fogadható el. Töprenghet az állampolgár, hogy voltaképpen miről is van itt szó? Elfogadhatatlan az, ami végül is létező és gondokat okozó társadalmi jelenség? Van itt valamiféle ellentmondás, egy régi ideológiai beidegződés. Ezt jelzi az egyre sürgetőbb munkanélküli segéllyel kapcsolatos bizonytalanság. Mert ugye, ha egy­szer van munkanélküli segély, akkor bevallottan létezik a munkanélküliség is. Másodszor: ha intézményesítik és persze állampolgári jogon garantálják — mert másképen mi lehet a megoldás — a munkanélküli segélyt, akkor mi a garancia arra, hogy sokan nem ezt a jövedelemforrást tekintik majd megélhetési lehetőségnek? És általában: a munkanélküli segély bevezetésével vajon nem a közveszé­lyes munkakerülők járnak-e jól? Meglehet, hogy lesznek, akik kihasználják a munka- nélküli segély adta — és nyilván nagyon szerény — meg­élhetési lehetőségeket, ám ezt csak ideig-óráig tehetik. (Sehol a világon nincs élethossziglan járó munkanélküli segély!) Másrészt gondoljunk csak az 1956 utáni időkre: akkor is létezett munkanélküli segély, sőt az ezzel kap­csolatos rendelkezés több mint másfél évtizedig volt érvé­nyes. És mégsem volt jellemző a segélyezettek megengedhe­tetlenül nagy száma! S nem csak azért, mert az akkori segély összege már a hatvanas évtized elején sem garan­tálhatta a legelemibb létfenntartást sem. Volt alkalmunk megkérdezni az illetékes államigazga­tási szakembert: szerinte itt és most szükség van-e a munkanélküli segélyre? A-válasz: feltétlenül, már csak azért is, mert az 1986-ban bevezetett elhelyezkedési tá­mogatás is a munkanélküli segély egyik — igaz: csak korlátozott formája. Az igenlő válasz persze korántsem jelenti azt, hogy ne lenne továbbra is cél a teljes foglalkoztatás fenntartása. De tudni kell — és erre fel kell készülni! — ha a gazdasági szerkezetváltás, vagy a szándékoltnál lassúbb gazdasági növekedés, esetleg a társadalmi beilleszkedési zavarok miatt emberek tízezrei maradnak munka nélkül, akkor elemi megélhetésükről, egyáltalán: a létbiztonságról igen­is gondoskodni kell. A teljes foglalkoztatás látszatának fenntartása miatt nem szabad sorsukra hagyni az embe­reket, vagy éppen — végső megoldásként — életkörülmé­nyeiknek és egészségi állapotuknak nem megfelelő mun­ka végzésére kényszeríteni őket. Az elmondottakból az következik, hogy az előbb- utóbb megjelenő munkanélküli segély összege nem lehet olyan alacsony, mint volt például 1956 után. Az érvelést erősítendő figyelmeztetésként csak annyit, hogy már ma­napság is jóval több a munkanélküliek száma, mint amennyiről hivatalosan tudomásunk lehet. A méltányos munkanélküli segély sem anyagilag, sem erkölcsileg nem teheti tönkre az országot. Már csak azért sem, mert az emberek nagy többsége munkát vállalóként és nem in­gyenélőként gondolkodik. Vértes Csaba / POSTABANK ÉS TAKARÉKPÉNZTÁR RT. Megalakul az ország legsűrűbb hálózatú bankja Nagy horderejű lépés volt a magyar gazdaságban a kétszintű bankrendszer bevezetése, számos kereskedelmi bank és szakosított pénzintézet életre hívása. Ez a fontos változás azonban alig terjed túl a főváros határán, hiszen a legtöbb új pénzintézet itt és csak itt működik. Községeinkben a lakosság változatlanul a takarékszövet­kezetekkel találkozik — már amikor nyitva találja őket. Mert ha például a családfő a városba jár dolgozni és fizetése egy részét kívánná bankba tenni, mire hazaér, zárva talál mindent. Júliustól azonban megteheti, hogy a gyárból kilépve elbaktat a legközelebbi postahivatalba és ott fizet be a betétkönyvére, amelyről bármikor felvehet pénzt mondjuk a gyesen lévő felesége is a lakóhelyén műkö­dő postán. iiiiiiiiiiiiiliiiiiiKiiHiiiiiiiiÍMiiiiiHTntiiiiiiitiiiinriliiiiiiiiiiiiij,' A BÁCS-KISKUN MEGYEI MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA (6000 Kecskemét, Horváth Döme u. 2.) allásajánlatai ÜFE vezető (elektr. mérnök): Újpesti Gépelemgyár Gyártmányszerkesztő: Fémmunkás Programtervező: Dutép Rendszerszervező: Telefongyár Kkőrös Bérszámfejtő: (éretts.) Kunság Volán Pénzügyi csoportvezető: Parkettagyártó V. Szociális Otthon Pénztáros: ÉBKM Vízmű V. Pénzügyi előadó: Dutép Zöldért Gazdasági vezető: Szociális Otthon Ép. ip. technikus: IKTV Végrehajtási előadó: IKTV Műszaki rajzoló: IKTV Adatrögzítő: IKTV SZTK-ügyintéző: Dutép Reszelőgyár Gépíró: Fémmunkás MÁV Pályafennt. F. (éretts.) Dutép (4 órás is) Könyvelő: Zöldért Gyors-gépíró: IKTV Zöldért Gépíró-admin. (éretts.) Borgazdasági Kombinát Számlalikvidátor: Fémmunkás Ápolónő: Szociális Otthon ÉBKM Vízmű V. (szakképzett) Szakács: ÉBKM Vízmű V. Felszolgáló: ÉBKM Vízmű V. Szobalány: ÉBKM Vízmű V. Raktári admin.: IKTV (nyugdíjas is) Normás: Telefongyár Kiskőrös Gépkocsivezető: BRG Kunság Volán Autóbuszvezető: Kunság Volán Fel vonórészleg-vezető: IKTV Elektroműszerész: Telefongyár Kkőrös Villanyszerelő: BRG MÄV Kméti Villamosműhely Parkettagyártó V. Lakatos: Fémmunkás (épület) Parkettagyártó V. (gép) Telefongyár Kkőrös Esztergályos: IKTV Újpesti Gépelemgyár Telefongyár Kkőrös Gépápoló: ÉBKM Vízmű Vállalat Élező: (hegesztő vizsgával) Parkettagyártó V. Kazánfűtő: Baromfifeldolgozó V. Rakodó: (targoncavez. vizsg.) Baromfifeldolgozó V. Kőműves: Dutép . IKTV Ács: Dutép IKTV Mozdonyvez. gyakornok: MÁV Vontatási F. Asztalos: IKTV Fűtésszerelő: IKTV Recepciós portás: ÉBKM Vízmű Vállalat Portás-éjjeliőr: ÉBKM Vízmű Vállalat Delikát Édesip. Szövetkezet Telepőr: Parkettagyártó V. Női és férfi bet. munka: BRG Dutép (Panelüzem, Ablakgyár) MÁV Pályafennt. F. (pályaműnk.) MÁV Körz. Üzemf. (vonatfékező) Kiskunhalasi Áll. (ép. tisztító) Telefongyár Kiskőrös Női és férfi segédmunka: Baromfifeldolgozó V. (4, 8 órás) Parkettagyártó V. 145537 !| Ez nem a ma is létező postatakarék továbbfejlesztése, hanem egy új bank — a júliusban alakuló Postabank és Takarékpénztár Rt. — szolgáltatása lesz. Várhatóan több mint egymilliárd forint értékű részvényt jegyez mintegy 70-80 alapítója — vállalatok, pénzinté­zetek, köztük a Magyar Posta — amely azt tervezi, hogy a részvénytőke egy- harmadát fizeti be egymaga. Az új bank központja Budapesten lesz ugyan, ám az ország 3200 postahi­vatala révén mégis a legkiterjedtebb hálózattal rendelkezik. Megbízásából ugyanis a Postabanknál nyitott betétek tulajdonosai bármelyik postahivatal­ban vehetnek ki pénzt betétjükről, vagy fizethetnek be. Ä bank természetesen e tevékenységéért jutalékot fizet a Postá­nak, mint ahogy a mai postatakarék- ügyeit is az OTP megbízásából jutalé­kért intézi a Posta. (Jelenleg egyébként mintegy 50 milliárd forint értékű ez a fajta betétállomány a postánál, ami nem csekélység, hiszen az összes OTP- betétállomány sem több 280 milliárd forintnál.) A Postabank tervei között szerepel, hogy jövőre átutalási betétszámlát is lehet nála nyitni — erre érkezhet a nyugdíj, ebből fizetik ki a számlatulaj­donos megbízása esetén a különféle számlákat, akár a rendszeres, havonta fizetendő törlesztéseket is. Ilyen szám­lát eddig is lehetett nyitni például az OTP-nél, de az említett kiterjedtebb hálózatnak köszönhetően a Postabank szolgáltatását többen tudják majd igénybe venni. A későbbiekben ez a szolgáltatás a csekk intézményével bő­vül — a számlatulajdonos csekkfüzétet kap, s készpénz helyett csekk kiállításá­val fizethet. A csekk használata nálunk még szo­katlan, de a fejlettebb bankrendszerrel rendelkező országokban régóta bevett szokás. Amerikában arra néznek gya­nakodva, aki készpénzzel fizet nagyobb összegű vásárláskor — ilyenkor lopás­ra, betörésre gyanakodnak. Ámbár akinek csekkszámlája van, az miért tar­tana otthon készpénzt? Hiszen bárme­lyik bankban, utcasarki készpénz­automatából csekk-kártyája ellenében készpénzhez juthat. Mi még messze vagyunk ettől. Az mindenesetre kényelmes lenne, ha bár­melyik postahivatalban hozzájuthat­nánk bankbetétünkben lévő pénzünk­höz. Mondjuk ha a környéken nem kapható hiánycikket váratlanul Buda­pesten felfedezzük délután 5 órakor, még van idő a postára menni, a hiány­zó pénzt kipótolni és zárás előtt vissza is érhetünk az üzletbe. Jövőre pedig a Postabank tervei szerint már kölcsönt is vehetünk fel az új banktól. Sz. G. Farkas P. József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom