Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-03 / 132. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. június 3. Könyvsátrak, könyvárak Könyvhét kezdődik ma, immár ötvenkilencedik alkalommal. Ez a nyár eleji kulturális seregszemle évről évre a könyv, a magyar irodalom legjelentősebb eseménye. Manapság a könyvkereskedelemben is tudatosabban gazdálkodnak, ennek bizonysága, hogy az ünnepi hét rendezvényeire, dedikálásaira most nem a hagyományosnak tekinthető május végi napokban számíthatunk, hanem á bérfizetések után válogathatunk a nyolcvan újdonságból. A könyvszakma szerint 1987 a könyvesek utolsó „békeéve” volt. Egy korszak kétségtelenül lezárult, a kiadásszervezési munkaközösségek megjelenésével egyre jobban helyet követelt magának a vállalkozói könyvkiadás. Ez a helyzet bizalmi válságot teremtett a könyvkiadók között, az állami könyvkiadók féltékenykedve figyelték az új vállalkozók megjelenését. Az állami mecenatúra eközben visszahúzódott, és csökkentette a kiadói dotáció megszokott — korábban évről évre emelkedő — mértékét mintegy 50 - 60 százalékkal. Ez az új helyzet próbára teszi a kiadót és a könyvkereskedőt egyaránt. A piac diktálta kényszer, hogy nőnie kell a nyereséges kiadványok arányának. A könyvkereskedelem elsősorban a gyorsan eladható, nagy példányszámú könyvek megjelentetését támogatja, hisz ez jelenti a bevétel, a haszon legnagyobb részét. A legfőbb kérdés természetesen az, hogyan lehet a művelődéspolitikai és a gazdasági feladatok összhangját megteremteni értékvesztés nélkül. Elkerülhetetlen-e, hogy a kultúra hadállásai — ha átmenetileg is — hátrébb szoruljanak a könyvkiadásban, az értékes művek terjesztésekor, vagy épp a könyvVá- sárlási keretek csökkenése miatt a könyvtárakban? Ma már elcsitultak azok a viták, amelyek azt feszegették, áru-e vagy sem a kultúra. A gazdasági reform szemléletváltoztatásra kényszerítet- ^ te a könyvszakma képviselőit is. A művelődésügyben dolgozók számára mindezek ellenére remélhetőleg egyetlen alaptétel létezik, s ez a kulturális értékek védelme. Az utóbbi két-három esztendőben megnőtt a könyvszakma helyzetét elemző cikkek, nyilatkozatok, tudósítások száma a tömegtájékoztatásban. Voltak vihart kavaró interjúk a könyvzúzás ügyében, hírt kaptunk áltudományos művek megjelentetéséről, bírósági perhez vezető vitairatok kiadásáról. Néha úgy tűnt, hogy a könyvpropaganda és -reklám erőtlen, amikor az igazi irodalom népszerűsítését kellene vállalnia. Az ünnepi könyvhét megrendezése azért is hasznos, mert segít a könyvkiadás hitelének helyreállításában. A könyvbarátok tízezrei pedig minden megújulást jelző kezdeményezést támogatóan fogadnak. Az idén először, a Mae- cenas, az Artunion, a TIT Komárom megyei szervezete és az Új Forrás, a Baranya Megyei Könyvtár, a Bács-Kiskun Megyei Tanács, a Csokonai és a Szabad-tér Kiadó képviseletében eddig kevéssé ismert alkotóműhelyek újdonságai is helyet kaphattak a kiemelt könyvek listáján. Bizonyítéka ez a vidéki könyvkiadás erősödésének. A vásárló — mint manapság oly sok más termék esetében — a könyv kézbevételekor először az árát nézi. 1988 elejétől a kiadók a terjesztőkkel egyeztetve alakíthatják a könyvek árát, természetesen az érték, a piaci viszonyok és a gyártási költségek alapján. A jövő záloga végül i%az, hogy a könyvszakma és olvasóközönsége közösen és együttműködve mit tud tenni az olvasási kedv és a vásárlóerő fokozásba érdekében. Ezért is volt jelentős az 1986. évi ünnepi könyvhéten az Országos Könyvbarát Kör megalakítása, amelynek legfőbb támogatói kezdetektől a Magyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülésének tagvállalatai. a Művelődési Minisztérium és a Hazafias Népfront voltak. A ma már tizenötezer tagot számláló mozgalom célja, hogy a magyar olvasóközönség széles rétegei minél könnyebben jussanak az évi könyvtermés kiemelkedő alkotásaihoz. Az idei könyhéten a könyvklub mozgalom újabb kezdeményezéssel gazdagodik. A Móra Könyvkiadó általános iskolások számára megalakítja baráti körét, a Móra Könyvklubot. Szeretnék, ha szerte az országban klubok alakulnának: iskolákban, könyvtárakban, művelődési házakban. A közös élmények minden bizonnyal újabb híveket szereznek az olvasásnak, becsületet a tudásnak, a műveltségnek. Ha majd az utcákon, a tereken a könyvhét sátrait lebontják, az író, a kiadói szerkesztő, a könyvkereskedő, a nyomdász és a könyvvásárló gondoljon egy kicsit arra, hogy a jó könyvre holnap is szükség lesz. Maród István , Az ünnepi könyvhét megyei megnyitóját Mélykúton rendezik, ma délután 16 órakor. Terhe Dezsőnek, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottsága titkárának ünnepi beszédét követően Buda Ferenc költővel, Horváth Péter íróval és Vörös I,ászló irodalomtörténésszel találkozhatnak az érdeklődők. „AZ ÁLDOTT HORVÁTH LAJOS TANÍTÓ ÚR” ÉS A TÖBBIEK Tanárdicsérő visszaemlékezések Sikeres, a közösséget is emelő életutak szinte elképzelhetetlenek tanító, tanár, egy vagy több pedagógus cselekvő közreműködése nélkül. így vélekedtek a Bács-Kiskunból indult sorozatomban megszőlaltatottak is. Vásárhelyi Zoltán Kossuth-díjas karmester: „Ödön bátyámmal kilencéves koromtól jártam a Városi Zeneiskolába. Orbay Márta nélkül aligha haladhattam volna oly gyorsan hegedűtanulmányaimban, zenei műveltségemet M. Bodon Pál alapozta meg. A főiskolán hegedűtanszakos létemre Kodály volt rám a legnagyobb hatással.” Lakó György akadémikus, a világhírű nyelvész mindig hálával emlékezik a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnáziumra. „Csupán a második osztályt jártam idehaza, Jánoshalmán. Középiskolába is Halasra írattak szüleim. Gulyás Sándor tanár úrtól kaptam a legtöbbet, noha ő nem is tanított. Ő volt az önképzőkör tanár-, én az iijpsá- gi elnöke. Irányított, ösztönzött, lehetővé tette, hogy beiratkozzam angol tanfolyamára. Mint jeles diákot, az ő javaslatára ajánlottak az Eötvös Kollégiumba.” A kunszentmiklósi gimnázium nélkül nem lett volna az, aki, mondta, írta többször is a néhány éve elhunyt Tálast István akadémikus, a néprajzkutatásunk új fejezetét megnyitó tudós: „Az elemi iskola két osztályát Kiss Géza osztályában végeztem. Logikus gondolkodásra nevelt. Testileg mozgékony, rátermett embereket próbált tanítványaiból formálni. Szepesi Páltól, Kövendi Dénestől a patriotizmus tiszteletét, a sovinizmus megvetését tanultam a gimnáziumban.” ■ És ha már Kunszentmiklósnál tartunk, ide kívánkozik Varga Domokos tanárdicsérője is. „A már nem élők közül holtában is tisztelettel hajtom meg a fejem Kövendi Dénes előtt, aki hallatlanul nagy tudása révén egyetemi tanári katedrát érdemelt volna, de 1919-es szereplése miatt — ami szerencsénkre — tartósan Kunszentmiklósra szorult. A történelemben ifjú Miklóssy János volt első mesterem, ő oltotta belém a kifogyhatatlan érdeklődést az emberiség, benne a magyarság múltja iránt.”-o Szalay Károly — aki ezekben az években tömöríti szépirodalmi alkotásokba kecskeméti emlékeit —jó szívvel gondol vissza a Hosszú utcai iskolára, noha sok-sok pofont kiosztottak az ott dolgozó pedagógusok. „Ennek ellenére családias hangulatban éltünk. Két kiemelkedő nevelővel találkoztam. Az egyik Homoki Nagy Rózsa. Finom, bájos, gyermeki szemmel is szépnek mondható hölgy volt, akitől nagy sze- retetet kaptunk. A másik Parragi Károly, két világháború közötti furcsa vidéki jelenség volt. Sokgyermekes, nyomorgó pedagóguscsaládnak a feje, s a szeretetet. amit odahaza nyilván a sok gyermek táplált, még növelni is tudta az iskolában”. Az esztéta, irodalomtudós kedves iskolai emlékei között őrzi „a szentjánoskenyeret árusító tündéri pedellust” is. „Az áldott Horváth Lajos tanító úr (sohasem bántott kézzel, pálcával) — figyelt föl fúró-faragó hajlamomra. — Két esztendeje jegyeztem föl a mélykúti Szvetnik Joachim emlékező szavait. Amikor az aranyvonat járta az országot, magam is kifaragtam a koronát, nem is sejtve, hogy valamikor szerepem lesz azonosításában”. A kecskeméti Fiú Felsőkereskedelmi Iskolában tanult Kővári Péter miniszterhelyettes: „Különösen kedveltem Tímár Sándort, mert akkoriban a matematika ment a legjobban”. „Ma valószínűleg agronómusként keresem kenyerem, ha nincs Molnár tanár úr — így számolt be pályaválasztásáról Magyari Béla alezredes, kiképzett űrhajós. — Mezőgazdasági szakközépiskolába akartam jelentkezni." A dunavecsei származású dr. Csömör Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. női klinikájának igazgató főorvosa is jó emlékeket őriz első tanítójáról: „Pápai Dezső kitűnően magyarázott, nem rajta múlt, hogy osztályunkból csak négyen vagy öten mentünk felsőbb iskolába". A Szegeden oktató kecskeméti Leindler László akadémikus szüleit elemi iskolai tanítója beszélte rá sziporká- zóan tehetséges gyerekük középiskolai taníttatására, majd osztályfőnöke harcolta ki a páratlan matematikai készségű diák felsőfokú képzését. Nélkülük szegényebbek volnánk egy tudóssal. Mivel Leindler professzor kiváló növendékei által is jelen van tudományos életünkben, elmondható, hogy az annak idején továbbtanulását hivatali kötelezettségükön túlmenően támogató pedagógusok munkája, ügyszeretete több nemzedékre kisugárzik. A napjainkban oly sokat emlegetett értékfeltárás, értékgondozás legfontosabb tényezői a tanítók, tanárok. Jó ezt tudni és nemcsak pedagógusnap tájéké11' Heltai Nándor „ A játékot is komolyan kell venni...!” Emberformáló ereje van \ Czár János miskei faragó népi gyermekjátékait állította ki nemrégiben a bajai úttörőházban. Az ünnepélyes megnyitót természetesen játékkészítő foglalkozás követte, ahol a miskei szakkörösök, a tanítványok ügyességükről tettek tanúbizonyságot. A mester így vall önmagáról: „Kalocsán születtem, 1930- ban. Hatan voltunk testvérek. A nagyobb gyerekek feladata volt, hogy a kisebbekre vigyázzanak. Kistestvéreimnek valamilyen játékot kellett készítenem ahhoz, hogy a nagyobb pajtásokkal együttlehessek. A nagyszülőktől tanultam meg, hogyan lehet a természetben található anyagokból játékot készíteni. Télen a jégen csúszkáltunk, hóembert építettünk, hógolyóztunk, fakorcsolyáztunk (a facipőre rákötöttünk egy deszkadarabot.) Benn a szobában malmoztunk, pörgettyűz- tünk. Míg a felnőttek kosarat fontak, morzsoltak, addig mi a kukoricacsutkából állatokat készítettünk. A nagyszülők meséltek, régi történetekkel szórakoztattak bennünket. A tavasz beköszöntével új élet kezdődött. A jó idő a mezőre, rétre, erdőbe csalogatott. Baukáztunk (a sárgolyót egy lyukba próbáltuk beledobni), a könnyen formálható földből különféle figurákat gyúrtunk. A tavasszal kezdődő libapász- torkodás mellett orgonából, fűzből, nádból sípot farigcsáltunk, a virágokból koszorút kötöttünk. A nyári elfoglaltságok közül a fáramászás és a fürdőzés volt a legkedvesebb. A csintalanabb gyerekekkel „benéztünk” a szomszéd gyümölcsösébe is. Aratás idején eljátszottuk a felnőttek szerepét. A tarlót kiszedtük, kévébe kötöttük, keresztbe raktuk. A búza szárából csigát, koszorút fontunk. A kert, a mező kifogyhatatlan lehetőséget kínált játszásra, játékkészítésre. Mákgubóból, kukoricából, tökből, makkból sokféle játékot készítettünk. Amikor nagyobbacska fiú lettem. akkor az aratásnál segédkeztem, kötelet terítettem, markot szedtem. Alig múltam tizenkét éves, amikor cselédnek szegődtem Csertőre. Egy idős juhásztól tanultam meg a fafaragást. Először ostornyelet, majd különféle figurákat faragtam. 1947-ben kerültem Pestre, s ott dolgoztam 1960-ig. A miskei téeszben gépszerelőként folytattam a munkát. Egészségem megromlott, így hét évvel ezelőtt nyugdíjaztak. 1956-ban ismerkedtem meg Tóth Menyhért festőművésszel, akihez haláláig szoros barátság fűzött. Menyus bácsi látott bennem tehetséget, biztatott, hogy komolyan foglalkozzam a fafaragással. A hajósi alkotótáborban töltött hetek újabb lendületet adtak a faragáshoz. A hivatásos képzőművészek befogadtak maguk közé, többekkel barátság szövődött, így Nagy Kristóffal, Vass Csabával. Az alkotótáborban sokfélét ellestünk egymástól, feltöltődtünk egy évre. Kisebb képtárra való anyagot gyűjtöttem össze az évek során. Tavaly kilenc táborban dolgoztam. Meghívtak az NSZK-ba is. Ember- és állatfigurákat faragok. Napokig kerülgetek egy-egy farönköt, látom benne a természetes szépséget. Amikor az anyagba behatolok, akkor dől el, hogy mit lehet belőle kialakítani. Minden faanyagot szeretek, de legjobban a vörös fűzt, a csomoros nyárt, a tölgyet. A régi népi játékok átörökítését is fontos feladatomnak tartom. Nem szabad, hogy elvesz- szenek a régi értékek. Alkotói fantázia, kézügyesség formálódik, fejlődik a játék által. Elgé- piesedett korunkban fontos az emberformáló szerepe. Az óvodások is Jánosnak, Jancsinak szólítanak, „bácsizás” nélkül, így vagyunk egyenrangú partnerek, ami alapjat képezi a bizalomnak, a közös munkának. Mert a játékot is komolyan kell venni, emberformáló ereje van! Legutóbb Székesfehérváron és Baján állítottam ki több mint száz játékot, valamennyi természetes anyagból készült. Nem titkolt szándékom az, hogy átmentsem a régi értékeket az utókor szántára. Ezért is vállalok fel fafaragó-, játékkészítő foglalkozásokat, szakkörvezetést, népművészeti gyermektábort. Fafaragó barátaimmal tucatnyi játszóteret építettünk az ország különböző településein. Emberi arculatú mindegyik, önfeledt játékra nyújtanak alkalmat. Eddigi munkásságomat a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel ismerték el. Szobraim eljutottak Csehszlovákiába, a Szovjetunióba, az NSZK-ba, Japánba. Az idei nyárra is sok táborba meghívtak. Remélem, hogy erőmből mindegyikre telik ...” Lejegyezte: Tamás László KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C pavilon, földszinti ambulan- cia,(T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc. Városföld gyermek- és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- száljás. Soltszentimre: Szabadszállas, közp< n1: rendelő (T.: 220); Kunszentinél. ■- központi rendelő (T.: 155); Du- navecs*- Szalkszentmárton, Apostag: Dunák évse. központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fiilöpháza, Kunba- racs: dr. Benkő M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-340); Lakitelek: dr. Széli L. (Lakitelek, Széchenyi krt.- 48. T.: 42-105); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi,u. 19. T.: 6); Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 18/A. T.: 44-086). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Po- korny u. T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai. hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki. kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 69), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével., TISZAKÉCSKE: a < rendelőintézet^ ben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el. (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el 3átya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csörna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. . Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Szilágy K. (Dusnok, Dembinszky u. 13. T.: 24); Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. Dunapataj Baros u. 6. (T.: 84); Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Kossuth u. 1.) KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállása pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa; dr. Máriási K. (Tompa. Rákóczi u. 15. T.: 31). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1.. Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kun- szentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas; Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6, ÁLLATORVOSOK. Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106.) KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Tuboly Cs. (Kecskemét, Halasi u. 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Szereznie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa Gy. u. 149. T.: 34), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbu- hin u. 28. T.: 31), Bácsborsod, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras 47), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagyba- racska: dr. Makay G. (Dávod, Tolbu- chin u. 4.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kasziba I. (Kalocsa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton, Rákóczi u. 1.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás kir. u. 10. T.: 3), Szak- már, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Ré- pási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecskemét, Bánk B. u. 12. T.: 21-325), Kecskemét, Ballószög. Helvécia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvirág u. 20. T.: 24-862), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42.), Szentkirály, Nyárlő- rinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 99), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41- 027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Boros O. A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth u. 23. T.: 20), Kunszentmik- lós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 8), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely u. 1.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskan- tyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3.), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 61- 143), Kiskunfélegyháza, Gátér. Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61- 447), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Jászszentlászló, •Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31-036), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13. T.: 22-920), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Jánoshalma: dr. Vass I. (Kiskunhalas, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csiké- ria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz 1. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 28.)
