Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-12 / 112. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. május 12. ÜLÉST TARTOTT BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSA (Folytatás az I. oldalról) Az 1987. évi településfejlesztési verseny sorrendje VÁROSOK ÉS VÁROSI JOGÚ NAGYKÖZSÉGEK 1. Tiszakécske 2. Bácsalmás 3. Kalocsa NAGYKÖZSÉGEK 1. Tiszaalpár 2. Hajós 3. Tompa KÖZSÉGEK 2500 LAKOS FELETT 1. Hercegszántó 2. Császártöltés 3. IVfiske KÖZSÉGEK 2500 LAKOS ALATT 1. Ballószög 2. Borota 3. Csátalja * * * A testület az előterjesztést elfogadta. Ezután dr. Gál Zoltán belügyminiszterhelyettes a Hazafias Népfront Országos Elnökségének megbízásából átadta az országos településfejlesztési versenyben első helyezést szerzett Bács-Kiskun megyének a hatodik alkalommal elnyert serleget, amelyet dr. Gajdócsi István és Terbe Dezső, a népfront megyei titkára vett át. Beszédében hangsúlyozta, hogy az évek óta tartó kimagasló eredmény elérhetetlen volna, ha a társadalmi munkában, az önként vállalt feladatok teljesítésében nem jönne létre egyfajta helyi közmegegyezés a társadalmi munka céljaiban és a végrehajtás eszközeiben, módszereiben. A sok kis megegyezés lehet az alapja az átfogó társadalmi közmegegyezésnek — mondotta. majd átadta a serleget, amelyet a településfejlesztésért sokat áldozó termelőszövetkezetek egyik központjában, a Kiskunsági Teszövnél fognak őrizni. Dr. Gajdócsi István a sikerek feltételeként négy tényezőt említett: a jó célok megválasztását, a lakosság, az üzemek érdekeltségét, a tanácsok, a népfront szervezőmunkáját és az élenjáró aktivisták anyagi, erkölcsi megbecsülését. Ez utóbbi jegyében nyújtotta át a Településfejlesztésért Emlékérmet, a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést a kiemelkedő munkát végzőknek. Ez alkalommal adta át Az év lakóháza 1987 pályázat megyei győzteseinek is a jutalmat. • Hárman a kitüntetettek közül: (balról) Taródy Istvánná dr. Okály Erzsébet, dr. Kőhegyi Mihály és dr. Filius István. (Tóth Sándor felvételei) A Településfejlesztésért Emlékérem kitüntetettjei: Köteles Ilona, a bajai városi pártbizottság munkatársa, Németh Béláné, tiszakécskei városi népfronttitkár, Ernhojfer József, a HVDSZ megyei titkára, Miskó István, a Tiszakécskei Városi Tanács elnöke, Novák Lajos, Tiszaalpár Nagyközségi Tanács elnöke, Mitos András, a hercegszántói tanács vb- titkára, Máté Lászlóné, Ballószög község tanácselnöke, Szalóki István, Kalocsa város tanácselnöke, Mészáros Miklósné, Csátalja község tanácselnöke. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben részesült: Bozóky László, a Kunép kiskunfélegyházi termelési főmérnöke, Csorba Ferenc, a Jakabszállási Népfront Szakszövetkezet üzemvezetője, Csűri Petemé, a jászszentlászlói községi pártbizottság titkára, dr. Hamvas József, bajai levéltáros, Huszta Istvánná, a tompái iskola tanára, Jóljárt Mihályné, a Remix tiszakécskei vállalatának laboránsa, Király István, Borota község tanácselnöke, Kovács V. Sándorné, a Texcoop kiskunhalasi leányvállalatának üzemvezetője, Markó Kálmánná, kunszentmiklósi postai ellenőr, Németh Mihály, a bácsalmási gimnázium igazgatóhelyettese, Nyirádi Jánosné, kalocsai városi népfronttitkár, Valter Ferencné, a Császártöltési Kossuth Tsz belső ellenőre, valamennyien tanácstagok. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1987. évben is meghirdette Az év lakóháza elnevezésű pályázatot. A benyújtott 12 pályázat közül külső szakemberekből álló bíráló bizottság egy lakóépületnek (Kecskemét, Losonczy utca 13. szám) ítélte oda Az év lakóháza ’87 díjat. Tervező Farkas Gábor, építtető Sárközi József. Ezen kívül 3 lakóépület részesült dicséretben és pénzjutalomban: Kecskemét, Tavaszmező utca 61., Kecskemét, Kaszap utca L (felújítás), Lajosmizse, Dózsa György út 93—95. (társasház). Következő napirendi pontként az elmúlt esztendei gazdálkodásról Kőtörő Miklósnak, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjének beszámolóját vitatta meg a testület. Eredményes évet zártak tavaly a tanácsok — 1986. évet követően a VII. ötéves terv második — számításaink szerint sajnos egyben az utolsó — olyan éve 1987, melynek eredeti vagy csak alig csorbított bevételeiről, fejlesztési céljai teljesítéséről, több esetben túlteljesítéséről adhat számot az írásbeli előterjesztés. 1987 tervezésekor jól érzékeltük, világosan láttuk, hogy a VII. ötéves tervben megfogalmazottakhoz képest rosszabb körülményekkel, csökkenő központi forrásokkal számolhatunk mind a működtetésben, mind a fejlesztésben. Ennek ellenére legfontosabb célkitűzéseinket illetően nem akartunk visszalépni, és ma nem kevés örömmel mondhatom el, hogy a társadalmi és gazdasági szempontból legfontosabbnak tartott feladataink teljesültek, a megye települései ösz- szességében eredményes évet zártak. Ehhez nagymértékben hozzájárult a céloknak a lehetőségek reális számbavételén alapuló helyes rangsorolása, az elérésükhöz szükséges feladatok világos megfogalmazása, a gazdálkodás során a takarékosság következetes érvényesülése, a teljesítményen alapuló érdekeltségi rendszerek kibontakozása. Már a tervkészítés idején ismert volt, a tanácsok költségvetésükben számoltak is vele, hogy az állami hozzájárulás 1 százalékának megfelelő összeget zárolni kell, erre feladatot tervezni nem lehetett. Az év folyamán további 2 százalék állami támogatás zárolására, majd megyei szinten összesen 97 millió forint végleges elvonására történt intézkedés. Helyesnek bizonyult az a döntés, mely alapján a 10 millió forintos költségvetésnél kevesebbel gazdálkodó tanácsokat az elvonás nem sújtotta, a 10—20 millió forint között gazdálkodókat 50 százalékkal terhelte, így főleg a városok és a megyeközpont viselték a nagyobb terhet. Emellett a 139 millió forintnyi vállalati—szövetkezeti befizetésekből származó bevételi kiesést is el kellett viselni. A kettő együtt 236 millió forint, amely már nehézségeket okozott volna a gazdálkodásban, ha a lakossági adó 113, illetve az ár- és díjbevétel 129 millió forintos többlete nem ellensúlyozta volna. Ehhez nélkülözhetetlen volt a helyi tanácsok önállósága, az intézményi gazdálkodás korszerűsítésének gyorsítása, gazdasági önállóságuk, felelősségük növelése, az intézményi és személyi érdekeltség fokozása, az ésszerűbb feladatellátást, nagyobb teljesítménynövelést eredményező vállalkozások kibontakoztatása. Bevétel: öt százalékkal a tervezett felett 1987. évben a megye tanácsi gazdaságában 8,8 milliárd forint bevétel realizálódott, mintegy 5 százalékkal több -az eredetileg tervezettnél. A növekmény egyértelműen az egyéb érdekeltségi bevételeknél jelentkezett. A működési bevételek mintegy 98 százalékos teljesülése az előző évekénél reálisabb tervezést tükröz. A lakossági adók az előző évit és a tervszintet is lényegesen (13,4 százalékkal) meghaladóan teljesültek, egyértelműen a következetesebb és teljeskörűbb feltáró munka következtében. Az adóigazgatási feladatok ellátása során a korábbiaknál nagyobb súlyt helyeztünk a méltányosságból történő adómérséklésre, elengedésre, részletfizetési kedvezmény megadására. A legtöbb problémát és munkát okozó bevételi forrás, a vállalati —szövetkezeti befizetések előirányzata összességében a tervezettnél rosszabbul, de az év közben vártnál végül jobban alakult, 94,3 százalékra teljesült. Már a tervezésnél érzékeltük és jeleztük is a helyi tanácsoknak, hogy a központi tervező szervektől kapott országos tervszámok a várható vállalati —szövetkezeti befizetésekről túlzottan optimisták. A rendkívül magas dinamikát nem indokolták a korábbi évek ingadozó, lényegesen alacsonyabb szintű teljesítményei. Tanácsaink figyelmét éppen ezért hangsúlyosan felhívtuk a központi tervelőirányzatokhoz képest várható kiesésekre, az ésszerű tartalékolásra. Minden bizonnyal ennek, valamint az állandó figyelemnek, a jelzésekre való haladéktalan reagálásnak és a helyi tanácsok meggondolt, előrelátó gazdálkodásának köszönhetően alapvető gazdálkodási problémák nem fordultak elő. A tanácsi gazdálkodás biztonságát növelte a korábban keret jellegű gazdálkodási előleg megszűnése, s helyette kedvezményes kamatozású, korlátlan hitellehetőség bevezetése. Kedvezőtlen volt ugyanakkor, hogy egyes befizetések nagyon ütemtelenül érkeztek. A megyei tanács az állami támogatások utalásánál figyelembe vette a helyi bevételek és a vállalati—szövetkezeti befizetések időközi alakulását is. Szükség esetén az időarányosnál nagyobb támogatást utaltunk a pénzügyi problémák megelőzésé- hez. A tanácsok bevételek növelésére irányuló aktivitását mutatja, hogy az eredeti előirányzathoz viszonyítva 28,5 százalékkal — mintegy 470 millió forinttal — növekedtek az egyéb érdekeltségi bevételek, vagyis 2 milliárd forint feletti ösz- szegre rúgtak. Fel kell figyelni arra, hogy az érdekeltségi bevételek említett 28,5 százalékos növekedésén belül 14,4 százalékos a hitelfelvétel és kötvénykibocsátás tervhez viszonyított együttes növekedése, és jelentősen emelkedett a lakás- és telekforgalmazásból származó bevétel. Emelkedő tendenciájú az út- és közmű-hozzájárulás, ami a megyében folyó közműfejlesztési erőfeszítéseket tükrözi. Az évek óta folyamatosan növekvő hitelfelvételek eredményeként a fejlesztési célhitelek, a kötvények és a lakástámogatási kiegészítő hitelek együttes megyei állománya 1987. december 31-én 962 millió forint volt. A tőke és a 450 millió forint kamat évenkénti törlesztése komoly terhet ró a tanácsokra, behatárolja a következő évek gazdálkodási lehetőségeit. A visszafizetés 1991-ben és 1992-ben jelenti a legnagyobb megterhelést és határozza meg legnagyobb mértékben az — elsősorban fejlesztési — döntéseket. Mindezzel együtt ma mégis az a véleményünk, hogy a pénzügyi forrásokat hitelfelvétellel, kötvénnyel bővítő tanácsi döntések helyesek voltak. A kölcsönforrá- sok túlnyomó része alapvetően fontos helyi, megyei célokat szolgált, igénybevételük szükséges volt a VII. ötéves terv kiemelten fontos céljainak megvalósításához. A szívesen hangoztatott nagy pénzhiány és lehetetlenülés ellenére tanácsaink bevételeiről tehát összességében elmondhatjuk, hogy a várt szinten teljesültek. Ezen belül változatos a kép, azonban a tervtől való legnagyobb lemaradás sem éri el a 6 százalékot (Gara 94,4), ugyanakkor 110 százalék feletti bevételt ért el 15 tanács. Különösen a községek, nagyközségek bevételei alakultak kedvezően. Egységes pénzgazdálkodás és hatása A megye tanácsai számára 1987. évben rendelkezésre álló 8,8 milliárd forint csaknem 13 százalékkal több, mint a megelőző évi. Az egységes pénzgazdálkodás — a fejlesztési és működési források elkülönítésének 1986. évi feloldása — a fejlesztések szándékainknál nagyobb súlyát eredményezte. 1987- ben a működtetésre, ezen belül a felújításokra fordított kiadások aránya 1,5 százalékkal nőtt. Az így kialakult arány jelzi a meglévő intézmények gazdálkodási feltételeinek megtartásával kapcsolatos kényszert, annak felismerését, hogy újak építése érdekében a meglévők elsorvasztása, épületek rombadőlése nem jelenthet megoldást. Működtetési célokat szolgált 5,4 milliárd forint, mely 14,6 százalékkal haladja meg az előző évi előirányzatot. Ezen belül döntően az oktatási beruházásokhoz kapcsolódó bér- és dologi kiadások növekedése miatt az átlagot meghaladóan emelkedett az oktatásközművelődési felhasználás. Ez 2,5 milliárd forint volt, 1,7 milliárd forintot fordítottunk az egészségügyi-szociális ellátásra. A közkiadások csökkentése, forrásaink racionálisabb felhasználása érdekében megkezdődött a háttérintézményi feladatok érdemi felülvizsgálata. E munka 1987-ben a kívánt eredményt még nem hozta meg, ezért 1988-ban tovább folytatódik. Viszont már hatással volt az igazgatási kiadásokra, melyek 0,4 milliárd forintos összeget tettek ki. A költségvetésekben rendelkezésre álló előirányzat felosztásánál az állandó vagy alig befolyásolható kiadásokat (élelmezés, energia, béralap stb.) követően minimális lehetőség marad a gazdálkodással összefüggő döntésekre. Ezt érzékelve, a helyi tanácsok — különösen a községek — testületéi csak ritkán hoztak működtetési lehetőséget csökkentő határozatokat. Elvétve, a városoknál fordult elő ilyen gyakorlat. Mindezek következtében az intézményi működtetés korábbi színvonalát általában biztosítani tudták a tanácsok. A kiemelt ágazatokban az alapellátás színvonalának tartása mellett korszerűsítési törekvések is érvényesültek. Az 1987. évi fejlesztési 'térv legfontosabb célja a VII. ötéves tervben megfogalmazott megyei kiemelt feladatok megvalósításának biztonságos megalapozása volt. Végrehajtásához mintegy 3 milliárd forint, az 1986. évben teljesített fejlesztési kiadásoknál 540 millióval nagyobb összeg állt rendelkezésre. A kiemelt fejlesztésekhez nyújtott céltámogatások eredményesen ösztönözték a helyi tanácsokat a legfontosabb megyei célok megvalósítására. Az éves céltámogatás 34 százalékát fordítottuk a lakásellátásra. így az év során, ha nem is az igények szerint és nem egészen a tervezett összetételben, de javult a lakásellátás színvonala. Az erősen csökkenő bérlakásépítés mellett mind nagyobb jelentőségű a személyi tulajdonú lakások építése (ezen belül is a családi házaké), valamint a lakások szervezett cseréje. Számottevőek az eredmények a közoktatás fejlesztésére irányuló beruházásoknál, amelyekre az éves céltámogatás 46,4 százaléka jutott. Megépült 36 alsófokú és 45 középfokú oktatási terem, részben új intézményként, részben a meglévő iskolák bővítéseként. 1987. év végéig a VII. ötéves tervben megfogalmazott 112 középiskolai tanteremből 64 elkészült, a többi építése folyamatban van. Középtávú tervünk túlteljesítését jelenti a bajai 8 tanterem ez év tavaszán megkezdett építése. A megoldandó feladatokra és a jogos lakossági igényekre tekintettel megyénkben a kiemelt célok körébe tartozik a helyi erők összefogásával, társulással szervezett út-, közműfejlesztések támogatása. 1987. évben 39 millió forintot, a céltámogatások éves összegének 13,5 százalékát fordítottuk erre a célra. Megyénk településein az utóbbi években felgyorsult a korszerű hírközlési hálózat kiépítése, folytatódott a földgázprogram is. Az idei, 1988-as évtől kezdődően a társulások megyei támogatása kibővül a települések földgázbekötésének ösztönzésével is. A középtávú terv és az új tanácsi gazdaságirányítási rendszer eddig eltelt két évében hasznos tapasztalatokra tettünk szert a nehéz helyzetekhez való alkalmazkodásban, a rendelkezésünkre álló lehetőségek minél célravezetőbb és feltétlenül takarékosabb kihasználásában. Az eltelt időszak gondjainak és eredményeinek értékelésekor világosan kell látnunk, tudatában kell lennünk annak, hogy a tervidőszaknak ez volt a legkiegyenlítettebb, pénzügyileg legjobban ellátott két éve. Az ezután következőkben még keményebb feltételekre, a kormány stabilizációs programjának véghezvitele kapcsán további elvonásokra és a központi források szűkülésére számíthatunk. Az elvileg helyi bevételnek számító személyi jövedelemadó ez évi, eddigi teljesülése máris jelentősen a központilag prognosztizált alatt maradt. Ma már tudjuk, hogy éppen emiatt májustól megszűnik a SZJA terv szerinti finanszírozása, csak a ténylegesen befolyt összeget fogják utalni a tanácsok számára. Annak érdekében, hogy a következő évek zárszámadásai során mégis eredményekről számolhassunk be, rendkívül nagy jelentőségű a napjainkban zajló reformfolyamatok számunkra fontos jelenségeinek időbeni felismerése, a hozzájuk való rugalmas, gyors alkalmazkodás. * * * A beszámolót a tanács elfogadta, majd dr. Arvay Árpád vb-titkár előterjesztése nyomán döntött egyes nagyközségek és községek közvetlen megyei irányításáról.. A megyei tanács rendelete szerint 1988. július 1-jétől a következő települések kerülnek közvetlenül megyei irányítás alá: NAGYKÖZSÉGEK: Bácsbokod—Bácsborsód, Sükösd, Dunapataj, Hajós—Érsekhalma, Harta—Dunatetétlen, Solt —Üjsolt, Kerekegyháza, Kecel, Soltvadkert, Bugac, Tiszaalpár, Mélykút, Tompa, Szabadszállás, Lakitelek. KÖZSÉGEK: Gara—Bács- szentgyörgy, Madaras, Apos- tag, Nyárlőrinc, Balotaszállás, Jászszentlászló, Jakabszállás, Kunadacs, Szalkszentmárton. * * * A tanács az ülés végén egyéb ügyeket vitatott meg. Tobak Csaba harkakötönyi és Dudás Ferenc ba- lotaszállási tanácstagoknak a pénzügyi előirányzat átcsoportosítására vonatkozó kérdéseire adott válasz után döntöttek az előirányzat módosításáról, egyhangúlag elfogadták Matkónak Helvéciától Kecskeméthez történő átcsatolását, egyetértettek Kalocsa és Kun- szentmiklós kötvénykibocsátásával, s pénzügyi alapot létesítettek a tanácsok számára számítógépbeszerzéshez. Elfogadták* Dudás Ferenc korábbi interpellációjára az írásban adott választ, majd Gyapjas László tanácstag (Tiszakécske, Szentkirály) interpellációját tárgyalták meg. Egyetértettek abban, hogy Szentkirály a jövő évben felállítandó Szent István-szobor költségeihez megkapja a saját erőt kiegészítő megyei támogatást, a gázbevezetésről, annak pénzügyi lehetőségeiről azonban egy szakértő bizottság véleménye ismeretében döntenek. Váczi Tamás k.
