Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. május 12. ÜLÉST TARTOTT BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSA (Folytatás az I. oldalról) Az 1987. évi település­fejlesztési verseny sorrendje VÁROSOK ÉS VÁROSI JOGÚ NAGYKÖZSÉGEK 1. Tiszakécske 2. Bácsalmás 3. Kalocsa NAGYKÖZSÉGEK 1. Tiszaalpár 2. Hajós 3. Tompa KÖZSÉGEK 2500 LAKOS FELETT 1. Hercegszántó 2. Császártöltés 3. IVfiske KÖZSÉGEK 2500 LAKOS ALATT 1. Ballószög 2. Borota 3. Csátalja * * * A testület az előterjesztést elfogadta. Ezután dr. Gál Zoltán belügyminiszter­helyettes a Hazafias Népfront Orszá­gos Elnökségének megbízásából átadta az országos településfejlesztési verseny­ben első helyezést szerzett Bács-Kiskun megyének a hatodik alkalommal el­nyert serleget, amelyet dr. Gajdócsi Ist­ván és Terbe Dezső, a népfront megyei titkára vett át. Beszédében hangsúlyoz­ta, hogy az évek óta tartó kimagasló eredmény elérhetetlen volna, ha a tár­sadalmi munkában, az önként vállalt feladatok teljesítésében nem jönne létre egyfajta helyi közmegegyezés a társa­dalmi munka céljaiban és a végrehajtás eszközeiben, módszereiben. A sok kis megegyezés lehet az alapja az átfogó társadalmi közmegegyezésnek — mon­dotta. majd átadta a serleget, amelyet a településfejlesztésért sokat áldozó termelőszövetkezetek egyik központjá­ban, a Kiskunsági Teszövnél fognak őrizni. Dr. Gajdócsi István a sikerek feltéte­leként négy tényezőt említett: a jó célok megválasztását, a lakosság, az üzemek érdekeltségét, a tanácsok, a népfront szervezőmunkáját és az élenjáró akti­visták anyagi, erkölcsi megbecsülését. Ez utóbbi jegyében nyújtotta át a Tele­pülésfejlesztésért Emlékérmet, a Kivá­ló Társadalmi Munkáért kitüntetést a kiemelkedő munkát végzőknek. Ez al­kalommal adta át Az év lakóháza 1987 pályázat megyei győzteseinek is a jutal­mat. • Hárman a kitüntetettek közül: (balról) Taródy Ist­vánná dr. Okály Erzsé­bet, dr. Kőhe­gyi Mihály és dr. Filius Ist­ván. (Tóth Sándor felvé­telei) A Településfejlesztésért Emlékérem kitüntetettjei: Köteles Ilona, a bajai városi pártbizottság munkatársa, Németh Béláné, tiszakécskei városi népfronttitkár, Ernhojfer József, a HVDSZ megyei titká­ra, Miskó István, a Tiszakécskei Városi Tanács elnöke, Novák Lajos, Tiszaal­pár Nagyközségi Tanács elnöke, Mitos András, a hercegszántói tanács vb- titkára, Máté Lászlóné, Ballószög község tanácselnöke, Szalóki István, Ka­locsa város tanácselnöke, Mészáros Miklósné, Csátalja község tanácselnöke. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben részesült: Bozóky László, a Kunép kiskunfélegyházi termelési főmérnöke, Csorba Ferenc, a Jakabszállási Népfront Szakszövetkezet üzemvezetője, Csűri Pe­temé, a jászszentlászlói községi pártbizottság titkára, dr. Hamvas József, ba­jai levéltáros, Huszta Istvánná, a tompái iskola tanára, Jóljárt Mihályné, a Remix tiszakécskei vállalatának laboránsa, Király István, Borota község ta­nácselnöke, Kovács V. Sándorné, a Texcoop kiskunhalasi leányvállalatának üzemvezetője, Markó Kálmánná, kunszentmiklósi postai ellenőr, Németh Mihály, a bácsalmási gimnázium igazgatóhelyettese, Nyirádi Jánosné, kalo­csai városi népfronttitkár, Valter Ferencné, a Császártöltési Kossuth Tsz bel­ső ellenőre, valamennyien tanácstagok. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1987. évben is meghirdette Az év lakóháza elnevezésű pályázatot. A benyújtott 12 pályázat közül külső szak­emberekből álló bíráló bizottság egy lakóépületnek (Kecskemét, Losonczy utca 13. szám) ítélte oda Az év lakóháza ’87 díjat. Tervező Farkas Gábor, építtető Sárközi József. Ezen kívül 3 lakóépület részesült dicséretben és pénz­jutalomban: Kecskemét, Tavaszmező utca 61., Kecskemét, Kaszap utca L (felújítás), Lajosmizse, Dózsa György út 93—95. (társasház). Következő napirendi pontként az el­múlt esztendei gazdálkodásról Kőtörő Miklósnak, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjének beszámolóját vitat­ta meg a testület. Eredményes évet zártak tavaly a tanácsok — 1986. évet követően a VII. ötéves terv második — számítása­ink szerint sajnos egyben az utolsó — olyan éve 1987, melynek eredeti vagy csak alig csorbított bevételei­ről, fejlesztési céljai teljesítéséről, több esetben túlteljesítéséről adhat számot az írásbeli előterjesztés. 1987 tervezésekor jól érzékeltük, világosan láttuk, hogy a VII. öté­ves tervben megfogalmazottakhoz képest rosszabb körülményekkel, csökkenő központi forrásokkal számolhatunk mind a működtetés­ben, mind a fejlesztésben. Ennek ellenére legfontosabb célkitűzése­inket illetően nem akartunk vissza­lépni, és ma nem kevés örömmel mondhatom el, hogy a társadalmi és gazdasági szempontból legfon­tosabbnak tartott feladataink tel­jesültek, a megye települései ösz- szességében eredményes évet zár­tak. Ehhez nagymértékben hozzá­járult a céloknak a lehetőségek re­ális számbavételén alapuló helyes rangsorolása, az elérésükhöz szük­séges feladatok világos megfogal­mazása, a gazdálkodás során a ta­karékosság következetes érvénye­sülése, a teljesítményen alapuló ér­dekeltségi rendszerek kibontako­zása. Már a tervkészítés idején ismert volt, a tanácsok költségvetésükben számoltak is vele, hogy az állami hozzájárulás 1 százalékának meg­felelő összeget zárolni kell, erre fel­adatot tervezni nem lehetett. Az év folyamán további 2 százalék álla­mi támogatás zárolására, majd megyei szinten összesen 97 millió forint végleges elvonására történt intézkedés. Helyesnek bizonyult az a döntés, mely alapján a 10 millió forintos költségvetésnél keveseb­bel gazdálkodó tanácsokat az el­vonás nem sújtotta, a 10—20 mil­lió forint között gazdálkodókat 50 százalékkal terhelte, így főleg a vá­rosok és a megyeközpont viselték a nagyobb terhet. Emellett a 139 millió forintnyi vállalati—szövet­kezeti befizetésekből származó be­vételi kiesést is el kellett viselni. A kettő együtt 236 millió forint, amely már nehézségeket okozott volna a gazdálkodásban, ha a la­kossági adó 113, illetve az ár- és díjbevétel 129 millió forintos több­lete nem ellensúlyozta volna. Eh­hez nélkülözhetetlen volt a helyi tanácsok önállósága, az intézmé­nyi gazdálkodás korszerűsítésének gyorsítása, gazdasági önállóságuk, felelősségük növelése, az intézmé­nyi és személyi érdekeltség fokozá­sa, az ésszerűbb feladatellátást, na­gyobb teljesítménynövelést ered­ményező vállalkozások kibonta­koztatása. Bevétel: öt százalékkal a tervezett felett 1987. évben a megye tanácsi gazdaságában 8,8 milliárd forint bevétel realizálódott, mintegy 5 százalékkal több -az eredetileg ter­vezettnél. A növekmény egyértel­műen az egyéb érdekeltségi bevéte­leknél jelentkezett. A működési be­vételek mintegy 98 százalékos tel­jesülése az előző évekénél reálisabb tervezést tükröz. A lakossági adók az előző évit és a tervszintet is lényegesen (13,4 százalékkal) meghaladóan teljesül­tek, egyértelműen a következete­sebb és teljeskörűbb feltáró munka következtében. Az adóigazgatási feladatok ellátása során a korábbi­aknál nagyobb súlyt helyeztünk a méltányosságból történő adómér­séklésre, elengedésre, részletfizetési kedvezmény megadására. A legtöbb problémát és munkát okozó bevételi forrás, a vállalati —szövetkezeti befizetések elő­irányzata összességében a terve­zettnél rosszabbul, de az év közben vártnál végül jobban alakult, 94,3 százalékra teljesült. Már a terve­zésnél érzékeltük és jeleztük is a helyi tanácsoknak, hogy a közpon­ti tervező szervektől kapott orszá­gos tervszámok a várható vállalati —szövetkezeti befizetésekről túl­zottan optimisták. A rendkívül magas dinamikát nem indokolták a korábbi évek ingadozó, lényege­sen alacsonyabb szintű teljesítmé­nyei. Tanácsaink figyelmét éppen ezért hangsúlyosan felhívtuk a központi tervelőirányzatokhoz ké­pest várható kiesésekre, az ésszerű tartalékolásra. Minden bizonnyal ennek, valamint az állandó figye­lemnek, a jelzésekre való haladék­talan reagálásnak és a helyi taná­csok meggondolt, előrelátó gaz­dálkodásának köszönhetően alap­vető gazdálkodási problémák nem fordultak elő. A tanácsi gazdálkodás biztonsá­gát növelte a korábban keret jelle­gű gazdálkodási előleg megszűné­se, s helyette kedvezményes kama­tozású, korlátlan hitellehetőség be­vezetése. Kedvezőtlen volt ugyan­akkor, hogy egyes befizetések na­gyon ütemtelenül érkeztek. A me­gyei tanács az állami támogatások utalásánál figyelembe vette a helyi bevételek és a vállalati—szövetke­zeti befizetések időközi alakulását is. Szükség esetén az időarányos­nál nagyobb támogatást utaltunk a pénzügyi problémák megelőzésé- hez. A tanácsok bevételek növelésére irányuló aktivitását mutatja, hogy az eredeti előirányzathoz viszo­nyítva 28,5 százalékkal — mintegy 470 millió forinttal — növekedtek az egyéb érdekeltségi bevételek, vagyis 2 milliárd forint feletti ösz- szegre rúgtak. Fel kell figyelni arra, hogy az érdekeltségi bevételek említett 28,5 százalékos növekedésén belül 14,4 százalékos a hitelfelvétel és köt­vénykibocsátás tervhez viszonyí­tott együttes növekedése, és jelen­tősen emelkedett a lakás- és telek­forgalmazásból származó bevétel. Emelkedő tendenciájú az út- és közmű-hozzájárulás, ami a megyé­ben folyó közműfejlesztési erőfe­szítéseket tükrözi. Az évek óta folyamatosan nö­vekvő hitelfelvételek eredménye­ként a fejlesztési célhitelek, a köt­vények és a lakástámogatási kiegé­szítő hitelek együttes megyei állo­mánya 1987. december 31-én 962 millió forint volt. A tőke és a 450 millió forint kamat évenkénti törlesztése ko­moly terhet ró a tanácsokra, beha­tárolja a következő évek gazdálko­dási lehetőségeit. A visszafizetés 1991-ben és 1992-ben jelenti a leg­nagyobb megterhelést és határozza meg legnagyobb mértékben az — elsősorban fejlesztési — döntése­ket. Mindezzel együtt ma mégis az a véleményünk, hogy a pénzügyi forrásokat hitelfelvétellel, köt­vénnyel bővítő tanácsi döntések helyesek voltak. A kölcsönforrá- sok túlnyomó része alapvetően fontos helyi, megyei célokat szol­gált, igénybevételük szükséges volt a VII. ötéves terv kiemelten fontos céljainak megvalósításához. A szí­vesen hangoztatott nagy pénzhi­ány és lehetetlenülés ellenére taná­csaink bevételeiről tehát összessé­gében elmondhatjuk, hogy a várt szinten teljesültek. Ezen belül vál­tozatos a kép, azonban a tervtől való legnagyobb lemaradás sem éri el a 6 százalékot (Gara 94,4), ugyanakkor 110 százalék feletti bevételt ért el 15 tanács. Különö­sen a községek, nagyközségek be­vételei alakultak kedvezően. Egységes pénzgazdálkodás és hatása A megye tanácsai számára 1987. évben rendelkezésre álló 8,8 milli­árd forint csaknem 13 százalékkal több, mint a megelőző évi. Az egy­séges pénzgazdálkodás — a fejlesz­tési és működési források elkülöní­tésének 1986. évi feloldása — a fejlesztések szándékainknál na­gyobb súlyát eredményezte. 1987- ben a működtetésre, ezen belül a felújításokra fordított kiadások aránya 1,5 százalékkal nőtt. Az így kialakult arány jelzi a meglévő in­tézmények gazdálkodási feltételei­nek megtartásával kapcsolatos kényszert, annak felismerését, hogy újak építése érdekében a meglévők elsorvasztása, épületek rombadőlése nem jelenthet megol­dást. Működtetési célokat szolgált 5,4 milliárd forint, mely 14,6 százalék­kal haladja meg az előző évi elő­irányzatot. Ezen belül döntően az oktatási beruházásokhoz kapcso­lódó bér- és dologi kiadások növe­kedése miatt az átlagot meghala­dóan emelkedett az oktatás­közművelődési felhasználás. Ez 2,5 milliárd forint volt, 1,7 milliárd forintot fordítottunk az egészségü­gyi-szociális ellátásra. A közkiadások csökkentése, forrásaink racionálisabb felhasz­nálása érdekében megkezdődött a háttérintézményi feladatok érdemi felülvizsgálata. E munka 1987-ben a kívánt eredményt még nem hozta meg, ezért 1988-ban tovább folyta­tódik. Viszont már hatással volt az igazgatási kiadásokra, melyek 0,4 milliárd forintos összeget tettek ki. A költségvetésekben rendelke­zésre álló előirányzat felosztásánál az állandó vagy alig befolyásolha­tó kiadásokat (élelmezés, energia, béralap stb.) követően minimális lehetőség marad a gazdálkodással összefüggő döntésekre. Ezt érzé­kelve, a helyi tanácsok — különö­sen a községek — testületéi csak ritkán hoztak működtetési lehető­séget csökkentő határozatokat. El­vétve, a városoknál fordult elő ilyen gyakorlat. Mindezek követ­keztében az intézményi működte­tés korábbi színvonalát általában biztosítani tudták a tanácsok. A kiemelt ágazatokban az alapel­látás színvonalának tartása mellett korszerűsítési törekvések is érvé­nyesültek. Az 1987. évi fejlesztési 'térv leg­fontosabb célja a VII. ötéves terv­ben megfogalmazott megyei kie­melt feladatok megvalósításának biztonságos megalapozása volt. Végrehajtásához mintegy 3 milli­árd forint, az 1986. évben teljesített fejlesztési kiadásoknál 540 millió­val nagyobb összeg állt rendelke­zésre. A kiemelt fejlesztésekhez nyújtott céltámogatások eredmé­nyesen ösztönözték a helyi taná­csokat a legfontosabb megyei cé­lok megvalósítására. Az éves céltá­mogatás 34 százalékát fordítottuk a lakásellátásra. így az év során, ha nem is az igények szerint és nem egészen a tervezett összetételben, de javult a lakásellátás színvonala. Az erősen csökkenő bérlakásépítés mellett mind nagyobb jelentőségű a személyi tulajdonú lakások építé­se (ezen belül is a családi házaké), valamint a lakások szervezett cse­réje. Számottevőek az eredmények a közoktatás fejlesztésére irányuló beruházásoknál, amelyekre az éves céltámogatás 46,4 százaléka jutott. Megépült 36 alsófokú és 45 közép­fokú oktatási terem, részben új in­tézményként, részben a meglévő iskolák bővítéseként. 1987. év vé­géig a VII. ötéves tervben megfo­galmazott 112 középiskolai tante­remből 64 elkészült, a többi építése folyamatban van. Középtávú ter­vünk túlteljesítését jelenti a bajai 8 tanterem ez év tavaszán megkez­dett építése. A megoldandó feladatokra és a jogos lakossági igényekre tekintet­tel megyénkben a kiemelt célok körébe tartozik a helyi erők össze­fogásával, társulással szervezett út-, közműfejlesztések támogatá­sa. 1987. évben 39 millió forintot, a céltámogatások éves összegének 13,5 százalékát fordítottuk erre a célra. Megyénk településein az utóbbi években felgyorsult a korszerű hír­közlési hálózat kiépítése, folytató­dott a földgázprogram is. Az idei, 1988-as évtől kezdődően a társulá­sok megyei támogatása kibővül a települések földgázbekötésének ösztönzésével is. A középtávú terv és az új tanácsi gazdaságirányítási rendszer eddig eltelt két évében hasznos tapaszta­latokra tettünk szert a nehéz hely­zetekhez való alkalmazkodásban, a rendelkezésünkre álló lehetősé­gek minél célravezetőbb és feltétle­nül takarékosabb kihasználásá­ban. Az eltelt időszak gondjainak és eredményeinek értékelésekor vi­lágosan kell látnunk, tudatában kell lennünk annak, hogy a terv­időszaknak ez volt a legkiegyenlí­tettebb, pénzügyileg legjobban el­látott két éve. Az ezután követke­zőkben még keményebb feltételek­re, a kormány stabilizációs prog­ramjának véghezvitele kapcsán to­vábbi elvonásokra és a központi források szűkülésére számítha­tunk. Az elvileg helyi bevételnek számító személyi jövedelemadó ez évi, eddigi teljesülése máris jelentő­sen a központilag prognosztizált alatt maradt. Ma már tudjuk, hogy éppen emiatt májustól meg­szűnik a SZJA terv szerinti finan­szírozása, csak a ténylegesen be­folyt összeget fogják utalni a taná­csok számára. Annak érdekében, hogy a követ­kező évek zárszámadásai során mégis eredményekről számolhas­sunk be, rendkívül nagy jelentősé­gű a napjainkban zajló reformfo­lyamatok számunkra fontos jelen­ségeinek időbeni felismerése, a hozzájuk való rugalmas, gyors al­kalmazkodás. * * * A beszámolót a tanács elfogad­ta, majd dr. Arvay Árpád vb-titkár előterjesztése nyomán döntött egyes nagyközségek és községek közvetlen megyei irányításáról.. A megyei tanács rendelete szerint 1988. július 1-jétől a kö­vetkező települések kerülnek közvetlenül megyei irányítás alá: NAGYKÖZSÉGEK: Bács­bokod—Bácsborsód, Sükösd, Dunapataj, Hajós—Érsekhal­ma, Harta—Dunatetétlen, Solt —Üjsolt, Kerekegyháza, Kecel, Soltvadkert, Bugac, Tiszaalpár, Mélykút, Tompa, Szabadszál­lás, Lakitelek. KÖZSÉGEK: Gara—Bács- szentgyörgy, Madaras, Apos- tag, Nyárlőrinc, Balotaszállás, Jászszentlászló, Jakabszállás, Kunadacs, Szalkszentmárton. * * * A tanács az ülés végén egyéb ügyeket vitatott meg. Tobak Csaba harkakötönyi és Dudás Ferenc ba- lotaszállási tanácstagoknak a pénzügyi előirányzat átcsoportosí­tására vonatkozó kérdéseire adott válasz után döntöttek az előirány­zat módosításáról, egyhangúlag el­fogadták Matkónak Helvéciától Kecskeméthez történő átcsatolá­sát, egyetértettek Kalocsa és Kun- szentmiklós kötvénykibocsátásá­val, s pénzügyi alapot létesítettek a tanácsok számára számítógép­beszerzéshez. Elfogadták* Dudás Ferenc ko­rábbi interpellációjára az írásban adott választ, majd Gyapjas László tanácstag (Tiszakécske, Szentki­rály) interpellációját tárgyalták meg. Egyetértettek abban, hogy Szentkirály a jövő évben felállítan­dó Szent István-szobor költségei­hez megkapja a saját erőt kiegészí­tő megyei támogatást, a gázbeve­zetésről, annak pénzügyi lehetősé­geiről azonban egy szakértő bi­zottság véleménye ismeretében döntenek. Váczi Tamás k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom