Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-14 / 114. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1988. május 14. „A HAZA BÖLCSE HELYETT — SZÉP FIATAL LÁNY MOSOLYOG” Van egy Bartókod? Tudsz adni egy Adyt? Kellene egy Kossuth! — ki nem hallotta már ily módon emlegetni ..nagyjainkat. S tudjuk, az ezresről, az ötszázasról és a százasról van szó. Va­jon a régi időkben is így tartották szá­mon a pénzeket? Ha igen, akkor van­nak, akik tudják, hogy hány pengő ke­rült a markukba, amikor Bőiét kaptak? S egyáltalán hogyan lett valaki pénz- modell? Például az, akinek arcképe a Deák Ferencét váltotta fel az 1936 után kiadott tízpengősökön? Ezért kerestem fel Bőié Máriát. A kecskeméti kertes ház udvarán bokrok, előbukkannak a vetemények. A csengőszóra az ismeretlennek kijáró kérdő tekintettel, de nyugodt léptekkel jön ki a középtermetű asszony. Betessékel. Elmondja, éppen levelet ír. Beülünk az egyszerűen berendezett szobába: kiszolgált bútorok, csoda­kályha, régi kisebb-nagyobb emlékek, kézimunkák. Szívesen beszél a régi időkről, de mint hamarjában elmond­ja, szerényen szeret élni. „Mintha Mikszáth-novellából lépne ki...” ....Hol is kezdjem? Talán a húszas éve knél. Édesapám, aki nyomdász volt, a Markó utcai állami nyomdában dol­gozott, a festék-előkészítőben. Egy kis sarokban ott állt hat új rotációs gép, hogy azon nyomják majd a pénzt. 1925-től oda is költözött a Pénzjegy- nyomda. Ekkor édesapám bedolgozói A pénzmodell életútja • Interjú a francia újság­írónak. • Horváth Endre felvéte­le a rajz elké­szítése előtt. munkát is vállalt. Gépruhákat mos­tunk. A tisztákat én szállítottam heten­te kétszer. Szombatonként pedig felvet­tem a fizetést. Amolyan pénzügymi­niszter voltam otthon. Apám elment vásárolni, én meg utána, a megszokott kis kosárkámmal a karomon, rendez­tem, a fizetnivalókat. Anyám odahaza dolgozott, mert sok volt a munka. Egyszer egy fizetési na­pon az anyagosztályon valami kis ün­nepséget rendeztek. Ott volt Horváth Endre, a Pénzjegynyomda állami aranyérmes grafikusa. Meglátott. Azt később hallottam, hogy a mélyet) ülő, mongolos szemem tetszett meg neki. Közölte, le szeretne rajzolni. Szüleim hallani sem akartak róla. Jöttek az al­kudozások. Aztán mégis ... órákat ül­tem a Visegrádi utcai műtermében. — És egyszereseik a fizetéssel kezébe került az arcképével kinyomtatott ban­kó? — Hallottam, hogy Horváth Endre rajza megnyerte a megbízást. Ezután nemsokára a nyomda portása gratulá- lással fogadott, s mondta, ha felveszem a fizetést, jól nézzek szét a szobában, mert ott van kitéve a jobbos és a balos képem is. Magamra ismertem. Az első „önarcképes” tízpengőst 1936. május első szombatján kaptam. Nézze csak! (s elővesz jó néhány fényképet). — Eb­ben a flokon dirndli ruhában voltam. van is belőle még anyagmaradék. A lá­bamon pedig piros cipő. — Mit szóltak az emberek? Megis­merték az utcán? — A korabeli sajtó sokat foglalko­zott velem. 1939. május 25-én például Az Est írt rólam. Itt van, bekeretezve: „E hó 15-én érdekes műsorváltozás történt; a régi tizpengős (melyet Deák Ferenc képe ékesít) kollégát s nyilván utódot kapott. Az új, trónörökös tíz­pengősön a haza bölcse helyett szép fiatal leány mosolyog.” Nem bírom ki, hogy ne olvassam tovább az interjút: .......szerény és szorgalmas . . . frissen mo sdottan, suttogós világos kék kar- tonruhásan fehérkötényesen nyit ajtót, mintha Mikszáth-novellából lépne ki. A haja sötétszőke, a szeme világosbar­na, az arca barackszínű ... Ennek a kislánynak milyen szép magyar arca van!” — Ugyancsak ’39-ben egy francia újságíró is megkeresett — folytatja Mária néni, s újabb fényképet vesz elő. — Ő az! Az újságból nem kaptam. Az­tán ugyanebben az évben, június 18-án a Magyar Nemzet, A kép című mellék­letében így írt rólam: „Ki ez a nő (és ott a fotómontázs többezres tömege fölött a nagyméretű portrékép), akiért milli­ók rajonganak? KI EZ A NŐ, akiért élnek és meghalnak? Ha felismeri, írja meg az „Ünnep” képeslap kiadó hiva­talának. Jutalomban részesül.” — Játszottam egyet én is. Két köny­vet nyertem. Az egyiknek A pénz volt a címe. Versikéjét ma is tudom: „Én vagyok a pénz, a bér, a bolt, az ár / engem mindenki szerelme vár. Apa fiú ellen, kés a testvér ellen, a világ áll vérben, értem, értem, ér­tem, mert én vagyok a PÉNZ!” Aztán ott voltak a nagy összegű pénzfogadások. Kezet kézbe csaptak, hogy fogadjunk, a Bőle-lány van a ban­kón! Sokszor már el is bújtam, ha ész­revettem, hogy néznek. Pedig soha sem csináltam feltűnést. — Ilyen népszerűséggel hogyan ala­kult a magánélete? — A történet sóhajtással indul: — Február 11-én volt 55 éve, hogy először férjhez mentem. A rákövetkező év májusában sajnos özvegyasszony lettem. A férjem vízbe fulladt. 1941- ben azután egy pénzügyőrhöz ismét férjhez mentem. Nyolc éve pedig öz­vegy vagyok, és egyedül. .. Anyósom kívánságára itt temettem el férjemet. Ezért költöztem Kecskemétre. A tízpengős értékvesztése után — A tízpengős értékvesztése után, 1946-tól elfeledték?- Sokan nem. Ha szülőhelyemre utazom, a 64-es buszon sokan még ma is megismernek. Aztán 1977. január 27- én újra „elővettek”. A Fülesben a Pénz­portrék című rejtvényben: „16 női portrét közlünk. Valamennyit régi ban­kókról fényképeztük le. Vajon sikerül­e Önnek legalább néhány portréról megállapítania, milyen bankjegyen sze­repelt?” Én az ötös sorszámú voltam —és elsorolja a többit is. — Egyébként a numizmatikusok is felfedeztek. A ta­valyi találkozójukra meghívtak. Az idén meg már úgy voltam vele; önként jelentkezem a Magyar Éremgyűjtők Egyesületébe A 8808-as sorszámú a tagságom. Itt, ebben az irkában pedig azt jegy­zem fel, hogy kiknek dedikáltam ban­kókat. Küldtem már Budapestre, Sze­gedre, Orosházára, Ceglédre, Balmaz­újvárosba is postáztam, ahol az eredeti fényképem van. Horváth Endre nőtest­vére örökölte a visszamaradt rajzokat, fényképeket. Ő pedig az ottani városi tanácsnak ajándékozta. „Ma már csak tömegáru99 — Mi a véleménye a mostani bankje­gyekről és mennyi jut belőlük? — A nyugdíjam 3600 forint. Beosz­tom. Magam permetezek, ások, fát vá­gok, metszek, mikor mit kell csinálni. Csak néha a „motor” .. . Könyvekre nem nagyon telik. A szomszédtól meg­kapom a Képes Újságot, a Ludast, az Új Tükröt, a Nők Lapját. Tudják, hogy szeretek olvasni. Utána vissza­adom. Régen szebb, mutatósabb pén­zek voltak. Most kettő sem egyforma, az ötszázasoknál különösen kirí a szín- változás. Ma már a pénz is csak tömeg­áru. — Mit tenne, ha gazdag lenne? — Ha sok-sok pénzem volna, min­den megyének egy hatalmas, nagy- nagy öregek házát építenék. Azt a sok elhagyott, egyedül élő szegényembert összeszedném... * Bőle Mária (Madár Józsefné) élete ma már történelem. Arcvonásai ott lát­hatók a nyolcadikos diákoknak szóló Történelem és állampolgári ismeretek című tankönyv 68. oldalán. Ma is olyan, mint egykor Az Est írta: 76 éve­sen is szerény és szorgalmas, frissen mosdottan, suttogós sötétkék ruhásán, feketekötényesen zárja be magára, ma­gányára utánam az ajtót. A Mikszáth- novella nőalakjának haja itt-ott őszbe vegyült, szeme mélyebben fekvőn, fá­radtabban világosbarna . . . Pulai Sára szabad idő Döbbenjen meg a szülő! A felmérést Cegléden végezték, de bizo­nyára másutt is hasonlóak lennének a ta­pasztalatok. gyerekek egészséges élet­módja (vagy egészségtelen életmódja?) volt a vizsgálat tárgya. Néhány adat — először —, kommentár nélkül. Az 1. osztályosok 13, a 8. osztályo­sok 50 százaléka nem reggelizik otthon az iskolába indulás előtt. Az elsősök fele mos naponta kétszer fogat, a nyolcadikosoknak már csak az egyharmada. A 6-7 éves gyere­kek)!) 6 százaléka már megpróbált cigaret­tát szívni, a legnagyobbaknak viszont már egy jelentős része nem is titkolta, hogy töb- bé-kevésbé rendszeresen dohányzik. Külö­nösen elszomorító, hogy a szeszes ital kipró­bálásában már nem is volt lényeges különb­ség köztük. A kicsik 22, a nagyok 30 száza­léka ivott már egyszer vagy többször sört, bort. sőt pálinkát is. S ami szándékosan a végére maradt, az összefügg valamennyi előbbi egészségrontó tényezővel. Volt egy ilyen kérdés: ki túrázik hétvégeken rendszeresen szüleivel? Az első­sök 48 százaléka válaszolt igennel, míg a nyolcadikosoknak mindössze 3 százaléka. Az iskolában „felmértek”. Ezt azért tet­ték, hogy arról, amit úgyis sejtenek, világo­sabb, pontosabb képet kapjanak, s azért, hogy a szülőket is megdöbbentsék, hogy felhívják a figyelmüket arra, mennyi min­dent kell nekik is tenniük a gyermekeik egészségéért. Az egészséges életmódra nevelés mind többször hangzik el, talán már van is, aki unja: aki azt mondja: ez csepeg a vízcsapból is. Hát nem csepeg eléggé! Folynia, zúdulnia kellene. És nem ártana a ceglédiekéhez ha­sonló vagy más módszerekkel, de minél ha­tásosabban rádöbbenteni a szülőket arra, h°g> gyermekeik egészségéért elsősorban ők a felelősek, és ők tehetik a legtöbbet. Érte és ellene is. TANÁCSOK A TAVASZI FESTÉSHEZ Erkélyrácsok, kerítések, csatornák Sokan határozták el, amikor vedlő rozsdás kerítésüket, garázsajtóikat tavasszal szemrevéte­lezték, hogy ideje lesz átfesteni. Ehhez szeretnénk néhány gyakorlati tanácsot nyújtani. Az első és legfontosabb lépés az alapozás. Nincs a világon olyan jó minőségű zománc-fedő festék, amely a lyukakat, hézagokat —- akár többszöri átkenéssel is — eltüntetné. Az alapozásra többféle anyagot vásárolhatunk a szakboltokban attól függően, hogy mire fes­tünk. Más az eljárás az új és a régi festett fémtár­gyaknál, más a vasnál vagy az alumíniumnál. Mielőtt a zárt vegyszeres dobozt felnyitnánk, tisztítsuk meg a fedőt, nehogy a különböző pisz­kok, szemcsék az anyagba kerüljenek, s azokat is felkenjük. Ha a dobozban lévő festék teteje meg­vastagodott, lehetőleg egyben húzzuk le vagy a festéket szitán szűrjük át. Ugyancsak fontos a teljes mennyiség gondos átkeverése. Általában hasznos, ha alaposan átnézzük a festékesdobozok használati utasítását, sok bosszúságtól kímélhet­jük meg magunkat. Az oda írt eljárások egyike sem felesleges. A fémet — gyakorlatból tudjuk — festeni kell. Az új, még nem használt csöveket lakáson belül- kívül, ha már rozsdásak, ettől meg kell tisztítani drótkefével, dörzspapírral. Ezután következhet a zsírtalanítás: az anyagot a hígítóval jól átdörzsöl­jük. Ha a rács, a cső már előzőleg is festve volt, de még nem túl lekopott a réteg, ugyancsak elég a zsírtalanítás. Ha már feltáskásodott a régi anyag, azt bizony késsel a fémig le kell kaparni. Az esetleges karcolásokat stb. késkittel egyenlít­sük ki. Utána következik az erózió elleni védelem, amire a Koralky, á Tiszakorr, a Rapid cinkkro- mátos anyag, valamint a Budatix alkalmas. Ezek a szerek azonban önmagukban még nem nyújta­nak tartós védelmet, mindenképpen a fedőfesték­nek kell utánuk következnie. Amikor alapozásról, festésről beszélünk, soha ne feledkezzünk meg az egyes rétegek közötti száradási időről! A tulajdonképpeni festés a különbö­ző elnevezésű zománcanyagokkal tör­ténik. Belső használatra (gázcsövekre) megfelel a vízzel hígítható Tikronal, Tikrolux, míg a külső, tehát az időjárás károsító hatásának kitett felületre 20 százalékos szintetikus hígítással hasz­nálható a Durol vagy a Pavolin zo­mánc, akár ecsettel, akár szórással visszük fel ezeket. Esőcsatornákhoz, nagyméretű kertkapuhoz, vas garázsaj­tóhoz az univerzális Orkán is kielégítő bevonatot ad. A Trinát és a Trinát Co- lor MM fedőrétege is hasonló minősé­get eredményez. Régebben a lakáson belül futó csö­veket — amennyiben nem süllyesztet­ték a falba — kizárólag fehérre festet­ték. Ma szakítottak ezzel a hagyo­mánnyal; a fehér konyhafal előtt a ko­rall, sárga vagy égszínkék zománcbe­vonat vidám, élénk színével hat. Persze, ilyenkor a többi felszerelési tárgynak is nagyjából ehhez a színhez kell igazod­nia. A kerítésfestés igencsak szaporátlan munka; legjobb, ha egyszerre ketten végzik — kívül-belül. így biztos, hogy a sarkok, az összeillesztések sem ma­radnak védő-fedő réteg nélkül. Az ecsetet, amikor kiemeljük a festékből, mindig nyomjuk az edény • oldalfalá­hoz, telített legyen, de semmiképpen se csepegjen-fröcsköljön. K. M. Régiből — divatosat Ha netán meg­untuk 2-3 éves ingblúzunkat, ami még jó álla­potban van,kevés munkával,^ kis ügyességgel át­alakíthatjuk. Az ujját vágjuk le rövidre és hajt­suk vissza. A de­rékrészbe — ha elég hosszú a blúz — varrjunk belső gumiházat és két­sorosán fűzzünk bele gumit, amitől egészen más — bluzonszerű — jelleget nyer. A nyakát gombol­juk ki és színben, mintában harmo­nikus sálat, ken- dőcskét kössünk a nyakunkba. ÍGY IGAZ VÍZSZINTES: 1. Cicero gondolatá­nak első része (zárt betűk: R, J, B, Ü, G) 14. Nem jó tanácsadó. 15. Fosztóképző. 16. Hajdan (két szó). 17. Nyíregyházá­hoz csatolt község. 18. Város Romániá­ban. 20. Tengeri hal. 21. Genitivus, röv. 22. Puliszka. 24. Ropogós. 25. Forrásvi­zek radiokativitására jellemző egység. 27. Nézőtér legfelső emelete. 29. A mo- libdén vegyjele. 31. Határsáv! 33. Vala­minek az eleje. 34. A liter századrésze, röv. 35. Pest megyei város. 37. Meg tud­ja fogni. 40. Olasz, spanyol és norvég autójelzés. 4L Sasebói részlet! 42. Nyelvtan. 45. Zöldes színű, áttetsző, szi- likáttartalmú ásvány. 47. „A” tévedés. 48. Tó, oroszul. 50. Angol származású amerikai politikus (Thomas, 1737— 1809). 51. Baranyai helység. 53. Rítus. 55. Kiejtett kettős betű. 56. Imádkozni kezd! 58. Neves francia karikaturista (Jean). 59. Az alumínium és a kén vegy­jele. 60. Logaritmus, röv. 61. Kb. ekkor. 63. Kirgiz város. 65. Kiejtett betű. 66. Közúti építmény. 68. Mértékegységek előtagjaként 1 trilliomod részt jelöl. 70. Alkotórész. 72. Kosztolányi-mű. 75. A vese orvosi neve. 77. Szovjet-litván költőnő (Saloméja, 1904—45). 79. Élel­miszer-ipari üzem, névelővel. 80. Neme­si apród a középkorban. 81. A cseh ko­rona régebbi neve. 83. Elluska. 84. Nagyszerű. FÜGGŐLEGES: 1. Svájci folyó. 2. Híres külföldi cirkusz. 3. Nagyobb ko­sár. 4. Lisztjelzés. 5. Parány. 6. A helyére tesz. 7. Skót népi tánc. 8. Becézett Em­ma. 9. Estefele! 10. Távoli részlet! 11. Szándék. 12. Egyéni felfogás. 13. Mis­kolc hegye. 14. Cicero gondolatának be­fejező része (zárt betűk: Y, L, É, S, E). 18. Sziget azír-tengerben. 19. Valódi. 22. Is­kolai tantárgy. 23. Angol drámaíró (John). 26. Ezen a napon. 28. Az i.e. 2. században Vu kínai császár által létesí­tett intézmény. 30. Nazális. 32. Határo­zatelleni tiltakozás. 33. Meggyógyít. 34. Mesterségesen készített. 36. . . .Exp­ress; angol napilap. 38, Szolmizácios hang. 39. Fontos gabonanövény. 41. Az imari porcelán másik neve. 43. Hombár- ban van! 44. Tragikus sorsú iraki politi­kus (Abdul el-Salem Mohammed). 46. Kocsi hátsó része. 49. Német zeneszerző (Carl, 1895-1982). 52. Nememögé. 56. Magad. 57. Kisebb bolt. 61. Elmácska. 62. Tapsjelzője. 64. Szent, idegen rövidí­tése. 66. A levegő oxigénjének jelenlétét igénylő. 67. Város az NDK-ban a Saale mellett. 68. Osztrák, norvég és máltai autójelzés. 69. Mechanizmus. 71. Da- gesztánban élő nép tagja. 73. Só, néme­tül. 74. Chat-...; márkás kölnivíz. 76. Bosszúsfelkiáltás. 78. A hangosság mér­tékegysége. 80. Vöröses szőrű ló. 82. Kí­nai hosszmérték. 84. Vállalati forma. F.E. Beküldendő sorok: vízszintes 1. függőleges 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom