Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

1988. május 13. • PETŐFI NÉPE • 5 A SZAKMA ELISMERÉSE Nem először teszek fel kérdéseket dr. Farkas József kandidátusnak, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat főmunkatársának. Most azonban, az eddigiektől eltérően, nem csak a munkájáról faggatom. Találkozásunk apropóját a Magyar Tudományos Aka­démia ezen a héten lezajlott közgyűlésén történtek ad­ják, tehát beszélgetésünk egy — valóban — szívből jövő gratulációval kezdődik. Dr. Farkas József ugyanis ezen a közgyűlésen vehette át Berend T. Ivántól, az MTA elnökétől az Akadémiai Dijat, e szavak kíséretében: „Nemesítsen még több és még jobb paradicsomot”. Akadémiai Díj a paradicsomnemesítésért — Az MTA-nak ezen a 148. köz­gyűlésén ott volt Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöke, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és a Minisztertanács több tagja is. Az érdeklődés véleménye szerint jele-e a kutatással kapcsola­tos közfelfogás változásának? — Mint meghívott, csak a saját érzéseimről, reményeimről beszél­hetek. Úgy érzem, megnyílt egyféle távlat, melyben a tudomány a köz­vélemény szemében is a helyére ke­rülhet. Sokan tudják, mondják, hogy egy ország fejlettségét nagy­mértékben meghatározza az ott fo­lyó tudományos munka. Ennek el­ismerését véltem én felfedezni ab­ban, hogy hazánk vezetői részt vet­tek ezen a közgyűlésen. — Az ünnepélyes pillanatok álta­lában arra késztetik az embert, hogy mérleget készítsen az eddi­giekről __ — A számvetés valóban izgat. Annál is inkább, mert akár születés- napi ajándékként is felfoghatom — bár semmi összefüggés a kettő kö­zött — ezt az elismerést. így tehát több okom is van a mérlegkészítés­re. Sokat gondolkodom a felelős­ségérzet kérdésén. A tudományos életben egy-egy nagy egyéniség tá­vozása után általában felmerül: le­hetséges-e a folytatás. Mindig nagy Ösztönző erő volt számomra, hogy Mészöly Gyula munkáját hozzá méltó színvonalon igyekezzek foly­tatni. Mára sikerült kiterjeszteni a köreinket az országhatáron túlra is, megjelentek a. fajtáink a világpia­con, már külföldi cég is vásárolt tő­lünk fajtát, kizárólagos forgalma­zásra, és több katalógusban szintén feltűnnek paradicsomaink. Azt is látjuk viszont, hogy a neme- sítési eredmények önmagukban el­veszhetnek. Ha nincs megfelelő szín­vonalú környezet—vetőmagterme­lés, -tisztítás, üzlet, propaganda, tá­jékoztatás — nem egységes az egész. Sajnos ma a kutatásra, nemesítésre a koronát nem teszi fel a jó menedzser­munka. Ez pedig hiányzik, meg kel­lene tanulnunk azoktól a külhoniak­tól, akik évtizedek óta gyűjtik az eb­béli tapasztalatokat. — Az Akadémiai Díj komoly el­ismerése az elmúlt két évtized mun­kájának. Megfogalmazta-e, volta­képpen mit ér ez a kitüntetés? Különböző síkjai vannak egy-egy elismerésnek. Ez a díj a szakmától származik és nagyon jólesik. A munkatársaim gratulá­ciójából kiérzem, nemcsak személy szerint én, hanem elsősorban az általam vezetett kutatócsoport va­lamennyi tagja, de tágabb értelem­ben az intézet és az egész kertészeti kutatás kitüntetést kapott. De — lehet, hogy ez most ün­neprontás — azt hiszem, van egy másik megmérettetés is. Ami nap nap után feszültségeket okoz, gon­dolom, sok kutatóban: ez pedig az, amikor arra kell figyelnünk, meny­nyit hozunk a konyhára, mennyire konvertálhatóak az eredményeink. — A kecskeméti paradicsomku­tatás jövője merre tart ezek után? — Erre van egy illendő és egy reá­lis válaszom. Az illendő, hogy ter­mészetesen megpróbálom a jobbat, a többet, igyekszem még inkább megfelelni az elvárásoknak. A reális válasz: új lendületet kell vennünk, hogy tenisznyelven szólva ne csak a „táblára kerüljünk”, hanem ott is tudjunk maradni a világpiacon. Ez komoly versenyfutás, sok és nagy a kihívás. Eddig az úgynevezett kons­tans (állandó) fajtákkal szerepel­tünk a külföldiek előtt, most egyre inkább megfigyelhető a hibridek térhódítása. Ezekkel kell verseny- képesnek lennünk, akkor, amikor a hazai háttér még csak most alakul. Új dolgokat szükséges megtanul­nunk, sok a nyitott kérdés. Szeren­csére a paradicsomhibridek kutatá­sában elöl járunk, nincs lépéshátrá­nyunk. A konstans fajták kutatása sem marad természetesen abba. Jó lenne valahogy ilyenképp megfo­galmazni: a konstans fajták húsz­éves kutatásáért én kaptam meg az Akadémiai Díjat, a hibridekéért majd talán a ma körülöttem dolgo­zó valamelyik fiatal érdemli ki a ha­sonló elismerést. Gál Eszter ^ A N Hdgmo BEVÁSÁRLÓCENTRUM Kecskeméten, a Mát kői út 16. sz. alatt minden igényt kielégítő áruválasztékkal és szolgáltatá­sokkal várja magán- és közületi vásárlóit. A TELEPEN MEGTALÁLHATÓ az Építők Boltja, a vastelep, a Metalloglobus színes- fémszaküzlet, a gép- és szerszámértékesítő, vala­mint a Villért-szaküzlet. A VILLÉRT ajánlata: Telefon: (76) 26-670. Foglalatok, kapcsolók, dugós csatlakozók, villamos vezeté­kek és szerelvényeik, akuszti­kus jelzőkészülékek, világító- testek, armatúrák, villanymo­torok, ventilátorok, zománc- és tekercselőhuzalok, mág­neskapcsolók, földkábelek, villamos hegesztöberendezé- sek. AZ ÉPÍTŐK BOLTJÁNAK ajánlata: Telefon: (76) 21-764. Fittingáruk, csaptelepek, kazánok, tűzhelyek, gázké­szülékek, radiátorok. A GÉP- ÉS SZERSZÁM- ÉRTÉKESÍTŐ V. ajánlata: Telefon: (76) 24-438. Kéziszerszámok, forgácsoló­áruk, barkácsfelszerelések, fúrógépek (3160-tól 8870,— Ft- ig). Flex sarokcsiszolók, esz­tergapadok, kombinált faipari gépek, szalagfűrészgépek, vágó- és tisztítókorongok (115 x 500 mm-ig). A METALLOGLOBUS szinesfémszaküzlet ajánlata: Telefon: (76) 23-438. PVC csövek és csatornák, alu­míniumcsövek és -csatornák, réz- és horganylemezek, mű­anyag hultámlemez és lambé­ria, bronzrudak és -csövek. Májustól színesfémhulladék­felvásárlás. A BEVÁSÁRLÓCENTRUM SZOLGÁLTATÁSAI: Ingyenes gépi felrakodás biztosítása, májustól színesfémhulladék­felvásárlás. Tisztelt vásárlóink, ajánlatunk nem teljes körű, de ha telepünket felkeresi, boltjaink választékát meg­I o m MASZEKNÁL KAPOTT MENEDÉKET Miért nem lett cukrásztanuló Mariann? Az éltető oxigén A levegő — a légnyomástól füg­getlenül — mindenütt állandóan 20,9 százalék oxigént, 79 százalék nitrogént, 0,04 százalék széndioxi­dot és minimális mennyiségű más gázt tartalmaz. Ahol kisebb a lég­nyomás, ritkább a levegő — egyre nagyobb magasságokban —, ott arányosan kevesebb az oxigén is. A szervezet oxigénellátását biz­tosító rendszerhez tartoznak a vö- rösvértestek. Ezek hemoglobinja köti meg a belélegzett levegőből az oxigént. Alacsonyabb légnyomás­nál a szervezetnek nehezebb a tü­dőbe szállítani az oxigént, mert a levegőben is kevesebb van belőle. Ilyenkor automatikusan szapo­rodnak a vörösvértestek és így szállítják a tüdőhöz a kívánt mennyiséget. Munkában, sporto­lás közben a szervezetnek egyre több oxigénre van szüksége, emel­kedik a légzésszám. Az ebben rejlő lehetőség azonban nem végtelen, hiszen a légzés fokozottabb izom­munkája még tovább növeli a szer­vezet oxigénigényét. Ha a szervezet szövetei nem jutnak hozzá a mű­ködésükhöz elengedhetetlenül szükséges oxigénhez, közeleg a tra­gédia. Legérzékenyebben az agy reagál: az ember egy-két perc múl­va eszméletét veszti. A következő három-négy percben görcsök, rán- gások következnek: az izmok fel­mondják a szolgálatot. A szív fo­lyamatos oxigénellátás nélkül, to­vábbi 10-15 percig még — mind gyöngébben — működik, azután megáll. Ez a klinikai halál. Szám­talan akadálya lehet, hogy a szer­vezet ne jusson hozzá az éltető oxi­génhez. Sok esetben jó szolgálatot tesz egy oxigénes légzőkészülék. Az oxigénbelégzés rendszerint arc­maszkon át történik. A palackból kiáramló gáz nyomásszabályozón át jut el az arcra rászoruló légző­rendszerbe. A Németh család Kiskőrösön lakik, a város szélén, távol a központtól. Egysze­rű emberek, kétkezi munkások. Az édes­apa. Németh István a Kossuth Szakszö­vetkezetben traktoros, ugyanitt talált munkát a feleség, immáron tizennégy esztendeje. Becsülik őket, szorgalmasak, megállják helyüket. Háztájiznak is, na­ponta járják a szőlőt munkaidő után. Kell a pénz ruhára, házra, miegymásra. Mariann lányuk most fejezi be az is­kolát, közepes tanuló. Cukrász szeretett volna lenni. Igen. feltételes módban fo­galmaztam, mert álmai szertefoszlottak. Keserűen vette tudomásul a család a kí­méletlen valóságot. Németh Istvánné még most is zakla­tott: — Elbántak velünk. ígérgettek, aztán visszacsináltak mindent. Kislányomat a kiskőrösi áfészhez szerettük volna adni ipari tanulónak, cukrász akart lenni. Másodiknak jelentkeztünk. Azt mondta a személyzetis, három hely van, biztos belefér a keretbe. Megnyugodtunk. Az első gyanús jeleket a kiskunhalasi szakmunkásképzőben tapasztaltam. Mi­kor a Petőfi általános iskola végzőseire került sor a felvételnél, a lányomat há­romszor is félreállították, nem akarták behívni. Aztán, mire ö is sorra került, betelt az áfész kerete, egyszerűen lema­radt a Mariann. Mivel nem volt vállalat, aki vállalta volna foglalkoztatását, az iskolába sem vették fel. — Amikor Jarjabka Pálné személyzeti vezetőnél panaszt tettem, csak annyit mondott: lenne még egy hely, de nincs fölvétel. Szóval, cserbenhagytak. Aztán arra gondoltam, talán pénzt kellett vol­na adni? De én még ilyet soha nem csi­náltam! Nem értem a módját. Jarjabká- né nem indokolta, miért nem vették föl Mariannt. Segítőkészsége annyiban me­rült ki, hogy ajánlotta, jelentkezzen jö­vőre is, meg aztán egy-két évig, hátha sikerül. —- Nem tudtunk mit tenni, elmentünk a tanácsra. Ott segítettek Közvetítésük­kel Janicsek István magánkereskedőnél lesz tanuló a lányom. Igaz, nem cukrász, hanem bolti eladó. Mit tehetünk, elfo­gadjuk. Ki gondolta volna, hogy ilyen hercehurcának leszünk kitéve? Csak az fáj, hogy Mariannái sokkal rosszabb ta­nulókat is felvettek Kiskunhalasra. Némethék ügyében a Kiskőrösi Váro­si Tanács művelődési, ifjúsági és sport­osztályának vezetője, Nejre Mihály járt el. Ő ajánlotta a magánkereskedőt is. így summázza véleményét: — Ipari tanulónak csak munkahelyi háttérrel vesznek föl valakit. Csupán azok a kivételek, akiknek a szakmunkás- képző tud tanműhelyt biztosítani. De Mariann nem ebbe a kategóriába tarto­zik. Felhívtam telefonon az áfész sze­mélyzetisét, hogyan fordulhatott elő ilyesmi? Jarjabkáné azt a választ adta, öt jelentkező volt, két jobb előmenetelűt vettek fel. Szerinte a Németh lány azért nem jutott be, mert kettes matematiká­ból. Fix Ígéretet nem kaptak Némethék, hogy felveszik. Mégis úgy vélem, valahol sántít ez az ügy. Ugyanis konkrét munkahelyi háttérígéret nélkül nem is álltak volna szóba Németh Mariannái. Tehát valami­nek történni kellett. A szülők felkeres­tek, panaszkodtak, segítségemet kérték. Igyekeztem szolgálatukra lenni. Ahogy a kiskőrösieket ismerem: főleg az egyszerű emberek, jogos sérelem nélkül nem jár­nak föl ide a harmadik emeletre panasz­kodni. Véleményem szerint nem keres­nek meg, ha nincs igazuk. Mindent el fogok követni, hogy ez a szerencsétlenül járt kislány megtalálja a továbbtanulás lehetőségét. Értesítettem a kiskunhalasi szakmunkásképző igazgatóját is, kér­tem, legyen segítségünkre. Biztató vá­laszt kaptam, de nem biztosat. Egyéb­iránt nem ez az első eset környékünkön, szaporodnak az ilyen vagy hasonló ügyek. Talán a demográfiai hullám okozza, mely most érte el a középiskolák küszöbét. Lehet válogatni, s ezzel, úgy látszik, élnek is az illetékesek. így fordul­hat elő, hogy jobb fejű, de munkahelyi háttérigéret nélkül maradó gyerekek hátrányt szenvednek. Zs. Kovács István Megtisztítják a csatornákat A holland nagyváros, Amszterdam egyik vízi útját markológép segítségével tisztítják meg a bedobott hulladékoktól és kerékpárroncsoktól. A városlakók évente több ezer „elkötött” kerék­párt a csatornáknak adnak vissza használat után. (MTI-fotó) A magyar szárazborsó korlátlan exportlehetőségei Mind reményteljesebb exportcikk a magyar sárgaborsó, amelyet jó minősé­géről ismernek, és arról, hogy a piaci versenyben levő országok fajtáinál két- három héttel hamarabb érik be. Az Ag- rimpex a világ legnagyobb hüvelyester- mék-importőrének, Indiának szállít be­lőle 1985 óta jelentősebb mennyisége­ket, és az idén a jelek szerint átütő sikert ér el a kivitel bővítésében. 1988-ra 10 millió dollár értékben 35 ezer tonna ex­portjára kötöttek szerződést indiai vál­lalatokkal. A szállítást \ már meg is kezdték; folyamatosan küldik Indiába a gondosan csomagolt terméket. Az Agrimpex az egyik indiai állami vállalattal, az MMTC-vel folytatott tárgyalások eredményeként további mennyiséget is értékesít, éspedig köl­csönös szállítások formájában. A ma­gyar exportőr mintegy 40 ezer tonna sárgaborsó ellenében körülbelül 50 ezer tonna szójadarát hoz be. A pontos mennyiségeket a piaci helyzet és a ter­méseredmények alakulásától függően határozzák meg később. Ez az üzlet is bizonyítja: növekszik az érdeklődés a magyar mezőgazdaság egyik remény- teljes terméke iránt külföldön. A borsóexportalók ranglistáján In­diában ezzel a magyar áru a második helyre került, ami nem kis teljesítmény, hiszen ezen a piacon egyebek között nagy kínai, kanadai, egyesült államok­beli, új-zélandi, ausztráliai és thaiföldi vállalatok versengenek a megrendelé­sek elnyeréséért. A magyar áru ver­senyképes, amit főként a kitűnő minő­séggel — a magas proteintartalommal és a nem különben kiváló élvezeti ér­tékkel — magyaráznak. Az Agrimpex, amely korábban éven­te 30 ezer tonna sárgaborsót vett át a termelőktől, egy évvel ezelőtt ajánlotta fel: korlátlan mennyiségben fogad téte­leket és azokat elhelyezi külföldön. A termelők érdeklődése nagy, ezt jelzi, hogy 110 ezer tonnát tesz már ki az idei kínálat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom