Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

1988. május 12. • PETŐFI NÉPE • 5 • A 70-es évek jellemző adatrögzítő berendezését — a lyukkártvás eszközöket váltotta fel... • .. a mágneses adathordozóra történő rögzítő eljárás. Kizárólag a SZÜV nyújtja ezt a fajta szolgáltatást, mely pontosságával és hatékonyságával is jelentős javulást ho­zott az adatrögzítésben. Égy ember egy műszakban 100 —180 ezer karaktert (leütést) tud maradandóvá tenni. 0 A népszerű és sok tekintetben jelentős technikai válto­zásokat a számítóközpont is követi. A ma már egyre nö­vekvő egyedi számítástechnikai igények kielégítésére IBM-PC gépekre is készítenek a rendszertervezők felhasz­nálói programokat: az államigazgatás, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem számára. Ezeket a rendszereket a felhasználók saját, hasonló típusú berendezéseiken mű­ködtetik. (Jobbra) • Új szolgáltatásaik közé tartozik a számítástechnikával kapcsolatos eszközök, berendezések, programok és köny­vek forgalmazása. Az országos Computer—M irodaháló­zatban másodikként létesült üzlet Kecskeméten, a Horváth Döme utcában. (I.enn) Hatodszor kiváló a SZÜV A SZÜV az idén hatod­szor nyerte el a Kiváló Válla­lat címet. Az országos cég kecskeméti számítóközpont­ja 13 éve dolgozik megyénk számítástechnikai feladatai­nak kielégítésében, segítésé­ben. Képriportunk bepillan­tást nyújt a százhetven fiatalt foglalkoztató intézmény munkájába, életébe. (Kép és szöveg: Méhes« Éva) T­0 A feldolgozások végeredménye nagy teljesítményű sor­nyomtató készülékek segítségével jeleníthető meg. Itt ké­szülnek az OTP átutalási számlák is. • Három éve dol­goznak az új IBM 370/138-as nagy teljesítményű szá­mítógéppel, mely képes a számító- központtól távoli végállomásokat (terminálokat) is kiszolgálni. (Pél­dául: állami né- pcsségnyilvántar- tó hivatal megyei képviseletét). • A nagyon nagy tömegű adatállományok tárolására IBM és Memorex típusú mágneslemezes berendezéseket használnak. 0 Az intézmény gyakran ad helyet kulturális rendezvé­nyeknek. Jelenleg — központjuk több szintjére elosztva — látható kiállítás három kecskeméti fiatal, Hollósy Ka­talin, Holtság Károly és Szloszjár Ferenc tűzzománc alko­tásaiból. • Mint minden technikai berendezés, úgy a számítógépek is meghibásodhatnak. Kiépítették helyi szervizcsoportju­kat, hogy a vállalatok, intézmények egyre szaporodó gép­parkját műszaki javítószolgáltatással támogassák. A gé­pek szervizelése történhet szakműhelyükben, valamint a felhasználók telephelyén is. TEHENÉSZET KISKUNMAJSÁN Kiemelkedő tejtermelés, bizonytalan nyereség A megyei és az országos állattenyésztési adatok összegzése, értékelése után az idén is kialakult a tej- és hústermelési versenyek rangsora. Az 1987-es tejtermelési versenyben az 500 tehénnél kevesebbet tartó gazdaságok közül a Kiskunmajsai Petőfi Termelőszövetkezet ért el tej- és tejzsírtermelésével kiemelkedően jó ered­ményt. Az előbbiben megyénkben az első, az utóbbiban második helyezést. • V. I'óth Antalné a tejházban. A szövetkezet­ben 1964 óta fog­lalkoznak tehené­szettel, akkor 60 magyartarka állt az istállóban. Hét évvel később az állatok fertőzött- sége miatt teljes állománycserét hajtottak végre. Szükség volt min­denképpen a gaz­daság tehenésze­tének fenntartá­sára, hiszen a la­kosság tejellátá­sában nagy szere­pet vállaltak. 1977-ben került sor a 220 férőhe­lyes istálló felépí­tésére, ahová már keresztezett magyar­tarka—holsteinfríz teheneket telepítet­tek. Igen ám, de a több helyről vásárolt jószágok vírust hurcoltak be. S ez a borjak között 20 százalék körüli elhul­lást okozott. Az üszőhiány miatt így ismét vásárlásra kényszerültek, a Ma­kón felszámolt tehenészet állatait hoz­ták el. Ezután lehetett csak elmondani, hogy a Petőfi Tsz-ben kialakult az az állatállomány, amelyre — illetve amelynek utódaira — már biztosan le­het számítani. Ma a gazdaságban — ezek az adatok már a tejtermelési verseny számsorából származnak — 250 tehén, közülük 65 elsőborjas, termel. Fejési időszakra számolva tehenenként 5842 liter tejet adnak, az átlagos téjzsírszázalék 3,85. Az egyre emelkedő tejtermelés azon­ban sürgetővé tette a telep technikájá­nak, technológiájának fejlesztését. Fo­lyamatosan cserélik ki az önitatókat, a trágyahordót és a fejögépeket. Hunyadi István állattenyésztési fő-ágazatvezető szerint nagyon jó lenne egy igazi fejő- házat is kialakítani, de ilyen kis állatlét­számhoz alkalmas berendezéseket se­hol nem lehet találni. A kiskunmajsai földek közismerten nem a legjobbak. A szarvasmarha­ágazat takarmányigényét úgy igyekez­nek előteremteni, hogy közben a zöld futószalag elvét követik. A lucernate­rület átlagban 100 hektár, az elörege­dett növényzetet minden évben telepí­téssel pótolják. Nagy gond a silókuko­rica megtermesztése, amely az utóbbi esztendőkben rendre kisült, kis termést adott. Éppen ezért igyekeznek többféle mellékterméket hasznosítani, így a ku­koricaszárat, a répaszeletet, ha sikerül hozzájutni, vásárolnak szeszipari mel­lékterméket is. A gabonafeldolgozó vállalatoktól elég rendszertelenül, de érkezik a korpa, amit majdhogynem gyógyszerként etetnek a tehenekkel. A téli vitaminszükségletet pedig a sár­garépa fedezi. A teheneket 60 hektár, telepített, de sajnos öntözetlen gyepen legeltetik. A tehenészeti telepen a technikai hiá­nyosságok nagyobb élőmunka-ráfordí­tást tesznek szükségessé. A tizenöt gon­dozó a megtermelt tej és tejzsír arányá­ban kapja meg a járandóságát. A szö­vetkezet 1977 óta tagja a Boscoop ál­lattenyésztő rendszernek, amelynek szakemberei szaktanáccsal, szerviz- munkával és az utóbbi két évben sper­ma eladásával segítik őket. A költségek csökkentésére, illetve a lehető legjobb időpontban való termékenyítés érdeké­ben a tehenészet két műszakvezetője inszeminátorrá képezte magát. A Petőfi Tsz-ben, mint a legtöbb ál­lattenyésztéssel is foglalkozó mezőgaz­dasági üzemben, a legkomolyabb gon­dok a költségek, amelyek az eredmé­nyesség kiszámolásakor derülnek ki. Bár ez a gazdaság évek óta a legjobb tejtermelők között van, az ágazat nye­resége igen bizonytalan. Az értékesített tej önköltsége 8,98 forint literenként, a szintén egy literre számított tiszta nye­reség 2,11 forint. Ezek a számok azon­ban nem a teljes képet mutatják, hiszen a szövetkezet kedvezőtlen adottsága miatti összeg, illetve a tejdotáció együt­tesen 3,7 forint literenként. Tehát, ezek. nélkül a tehenészet egyértelműen vesz­teséget könyvelhetne el. Már felmerült a gondolat — mond­ják a szövetkezetiek —, hogy csökken­tik a tehénszáímot, csak azokat az álla­tokat hagyva meg, amelyek a legjobb teljesítőképességűek. így még a távo­labbijövőben is el tudják látni Kiskun- majsa és Szánk lakosságát friss, saját üzemükben feldolgozott tejjel úgy, hogy a termelés költségei a lehetősé­gekhez mérten nem emelkednek a csil­lagos égig. Gál Eszter Ladák és lézerek A szovjetunió a tavaszi bnv-n EGY ÉV ALATT KÉTSZÁZHARMINC JELENTÉST KÉRTEK |\ Q OVI I7P m 1 /líl/ltöVÍI ft Q C egy közepes nagyüzemben e szabályza­1 ’ WÜJ Vilii ItttJ tok terjedelme mintegy ezer oldalra te­A mezőgazdasági nagyüzemek éven­te megközelítően 200 adatgyűjtési kér­dőívre kötelesek válaszolni, ez évente 30-40 ezer adatot jelent. A részletekről dr. Mentényi Miklós, az Állami Gazda­ságok Országos Egyesülésének tanács­adója adott részletes információt. A KSH Somogy Megyei Igazgatóságá­nak egyik szakembere mezőgazdasági nagyüzemekben végzett vizsgálatai so­rán talált olyan gazdaságot, ahonnét egy év alatt a helyi, a megyei és a társa­dalmi szervezetek 230 jelentést kértek. A felülvizsgálat során azt is megálla­pították, hogy a statisztikai jelentések kisebb része vonatkozik a mezőgazda- sági alaptevékenységre. A KSH, vala­mint a MÉM által kért adatlapok, do­kumentumok száma — bár ez is tete­mes! — mégis elenyésző más szervek igényéhez képest. Például kirívóan sok jelentést kér a Közlekedési Minisztérium a közleke­désről és a gépjárművek üzemeltetésé­ről. Egy-egy nagyüzemnek sokszor száznál több gépjárműről kell adatot szolgáltatni, menetlevelekről össze­gyűjteni az üzemidővel, a hasznos kilo­méterekkel, a szállított áru mennyisé­gével kapcsolatos adatokat. Elgondol­kodtató tény: csak ennek a statisztika­halmaznak az elkészítéséhez egy köze­pes méretű mezőgazdasági üzemben két adminisztrátorra van szükség. A felülvizsgálati munkába bekap­csolódó Állami Gazdaságok Országos Egyesülése (ÁGÉ) 120 olyan jelentést vizsgált meg, amelyek a KSH és a MÉM STAGEK jelentőtömbjeiben szerepelnek. A százhúsz jelentésből az ÁGÉ ötvennek a megszüntetését kérte, hetvennél pedig jelentős egyszerűsítése­ket javasolt. A MÉM csak kevés jelentés meg­szüntetésével és egyszerűsítésével értett egyet, arra hivatkozva, hogy a kor­mányzat és a párt részére előírt előter­jesztések és tájékoztatások elkészítése miatt szükségesek ezek az adatok. A mezőgazdasági nagyüzemek önálló­ságát, belső szervezeti és működési fel­építését, létszámát elég sok rendelkezés korlátozza. A korábbi évtizedekben számos hatóság és hivatal elérte, hogy jogszabály kötelezze a vállalatokat és szövetkezeteket bizonyos előírt mun­kakörök betöltésére. Ézek közé tarto­zik többek között a hivatásos vadász, az üzemi földnyilvántartó, a minőség- vizsgáló, a munkavédelmi vezető vagy megbízott, a titkos ügyiratok kezelője, a tűzvédelmi vezető vagy megbízott, az energetikus, a polgárvédelmi parancs­nok,' a forgalmista, a gépjármű-ügyin­téző, a környezetvédelmi megbízott. Összesen 26 ilyen munkakört tartal­maznak a jogszabályok. Igaz, ezek nem mondják ki kötelező érvénnyel függetlenített dolgozó mun­kába állítását, de a hivatalok akkor is kikényszerítik ezt, amikor a jogszabály csak tanácsol, vagy lehetővé teszi több kapcsolt munkakör ellátását. Mindezeken túl a mezőgazdasági nagyüzemeknek 376-féle kötelező, illet­ve ajánlott szabályzatot kell készíte­niük, többek között olyant, mint pél­dául a bélyegző-nyilvántartás és -hasz­nálat, a telefon, a telex, az URH-készü- lék, illetve CB-rádió használatának, a rendkívüli események bejelentésének, az üzemi területre való idegenek belé­pésének, tartózkodásának rendje. Egy­A mezőgazdasági nagyüzemnek mindezeken kívül nagyon sok felesle­ges, a vállalati önállóságot és önkor­mányzatot figyelembe nem vevő jog­szabályt, rendelkezést kell betartaniok. Csak néhány példát ezek közül: a for­galomban lévő, az üzem által megvásá­rolt öntözőberendezés üzemeltetéséhez öntözési szakvélemény is kell. A kelte­tőüzemeknek évente kell megkérni a keltetési engedélyt. Az állattartó tele­pek látogatási engedélyét az Állat­egészségügyi Állomástól kell megkérni, de a felelősséget a gazdaságnak kell vállalnia. Rendelet szabályozza, hogy egy gazdaság hány gépjárművet vásá­rolhat, üzemeltethet, és milyen rendel­tetéssel; aztán, hogy az egyes gépjár­műveket milyen célra használhatják, kik vezethetik, hol tárolhatják. Rendelkezés szabályozza a szabad­ságok kiadásának rendjét: sok helyen ez az állattartás, az állandó növényter­mesztési munka, a kisárutermelés, egyéb ágazati és a szezonális munkák miatt betarthatatlan. Minden évben be kell jelenteni a helyi tanácsnál a szüret kezdeti időpontját, sok olyan mamut­gazdaság van, amely területileg 20-25 helyi tanácshoz tartozik. Mindezek azt bizonyítják, hogy szin­te megállíthatatlan a vállalati admi­nisztratív munkát növelő, a vállalatve­zetést feleslegesen nehezítő rendeletek újratermelődése. Ezért lényeges politi- kai-gazdasági-szervezeti változások lennének szükségesek ahhoz, hogy a kialakult folyamatnak végre sikerüljön gátat szabni, és a gazdálkodás számára normális, elviselhető mederbe terelni a szükséges adminisztrációt. B. P. A Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet anyagai 1800 négyzetméteren azokról a változásokról tudósítanak, amelyek a Szovjetunió külkereskedel­mi tevékenységében az utóbbi időben következtek be. Új szovjet exportőrö­ket mutatnak be, megismertetik a láto­gatókat a közvetlen termelési kapcsola­tok megteremtésének és fejlesztésének tapasztalataival, a két ország vállalatai közötti tudományos-műszaki és terme­lői együttműködéssel. Az exportárukat a korábbi hagyo­mánytól eltérően nem a szállítók, ha­nem az iparágak szerint csoportosítot­tuk. A korábbiakhoz képest növeke­dett azoknak a Budapesti Nemzetközi Vásáron részt vevő szovjet vállalatok­nak a száma, amelyek önálló exportjo­got kaptak. Ezek között van az Elekt- ronmas kijevi termelői egyesülés, a Kvant tudományos-termelői egyesülés, a Krasznij proletarij egyesülés, a Lenini Komszomol Autógyár, a Kamaz és mások. A kiállításon Örményország mutatkozik be termékeivel a magyar látogatóknak. Az idén a Szovjetunió iparágai közül a kiállításon elsősorban a gépgyártás mutátkozik be, termékei a C pavilon­ban kapnak helyet. A Szovjetunió ve­zető gépgyártó vállalatainak fémforgá­csoló gépeit és fémmegmunkáló köz­pontjait láthatják az érdeklődők. Ugyancsak a gépgyártással foglalkozik a „Találmányok és licencek” cimű rész­leg, mely az A pavilonban kapott he­* A lyet. A látogatók megismerkedhetnek a világszínvonalú találmányokkal: gyé­mánt vágószerszámokkal, műszaki lé­zerekkel, nagy nyomást előállító készü­lékekkel, többcélú fúró-, marógépek és présgépek makettjeivel. Idén először vesz részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Kvant tudomá­nyos termelői egyesülés. Olyan műsze­reket kínál a vásárlóknak, melyeknek nagy sikere van a világpiacon. Ugyan­csak először mutatkozik be a BNV-n a Zarubezsgeologia külkereskedelmi egyesülés, amely kutatófúrásokhoz és műszaki-geológiai kutatásokhoz szük­séges berendezéseket állít ki. Az Örmény SZSZK vállalati elektro­mos műszereket és elektrotechnikai be­rendezéseket, valamint elektrotechni­kai berendezésekkel előállitott gyógy­szerkészítményeket mutatnak be. Ezek közül kiemelhetjük az ibolyántúli suga­rakkal működő vérbesugárzót, a mole­kuláris nitrogénnel működő ibolyántú­lifényű lézert és különböző orvosi be­rendezéseket. Mint minden alkalommal, most is igyekszünk a lehető legjobban kihasz­nálni a szabadtéri kiállítás lehetőségét. Itt a látogatók figyelmébe ajánljuk a különböző teher- és személygépkocsi­kat, így a Kamaz—4540-et, a Kamaz —5321-et, a VÁZ—2104-et, a VÁZ— 2109-et, (az ötajtós Lada Szamarát), a Moszkvics—2141-et és több új exkavá- tormodellt. Alekszej Cseliscsev, a BNV szovjet kiállításának igazgatója ^ SZIGMA-ZALA BŰTOR MÁRKABOLT ^ Kecskemét, Március 15. u. 3—5. sz. kibővített lakásberendezési áruválasztékkal várja kedves vásárlóit Ajánlatunk az állandó Zala-bútor-választékon kívül: — elemes és komplett konyhabútorok, — háztartási gépek, televíziók, — lakásvilágítási cikkek, — -szőnyegek, lakástextíliák, —- Zala-bútor-aikatrészek találhatók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom