Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-12 / 112. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 112. szám Ára: 1,80 Ft 1988. május 12., csütörtök EGÉSZSÉGÜGYI HÓNAP KALOCSÁN Tudományos tanácskozás az egészségnevelésről Az egészségügyi hónap kalocsai rendezvénysorozatának egyik nyitóprogramját tartották tegnap a városi tanács dísztermében. Tudományos tanácskozásra hívták a megyénkben dolgozó, az egészségnevelés területén munkálkodó szakembereket, orvosokat, védőnőket, pedagógusokat, népművelőket. Az eseményen dr. Gubacsi László, a megyei tanács osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Hodossi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, valamint dr. Batta Adámot, az Országos Egészségnevelési Intézet igazgatóját, a tanácskozás előadóját. Dr. Batta Ádám vitaindítójában részletesen ismertette a közelmúltban született kormányhatározat végrehajtási és módszertani utasításait, felhíva a figyelmet: milyen feladatok várnak a hivatásos egészségnevelőkre a több évtizedes program során. Nagy lehetőség ez a mostani politikai szituáció — hangsúlyozta az előadó —, hiszen korábban sosem volt a jelenlegihez hasonló közmegegyezés arról: változtatni kell a közegészségügy helyzetén, módosítani kell az életmódon. Most a társadalom minden tagjának kötelessége részt vállalni a „nemzetmentő” akció- ban. Az előadást követő vitában többen is leszögezték: nemcsak általános állásfoglalásokra, kampányokra lenne szükség, de a mainál talán szigorúbb, következetesebb szankciókra is. A kormányszinten is jóváhagyott célok megvalósíttatásához a társadalombiztosításnak éppúgy segítséget kell nyújtani, mint a biztosítóknak. Többen kiemelték az iskolák szerepét. Dudás Pálné, a kiskunhalasi kórház munkatársa például javasolta, hogy egyszerű méréseket, kezeléseket, gyógyítási módokat vagy a fontosabb műszerek használatát már az általános iskolában is tanítani kellene. Több felszólaló elmondta: ismét a tantervbe kellene illeszteni a korábban oly sok fontos ismeretet közvetítő egészségtant. Dr. Városi Zsuzsanna, Kalocsa főorvosa úgy látta: ha az egészségügy nincs kellően fölkészülve a jelenleginél is nagyobb betegkör fogadására, akkor nem lehet igazi haszna az egyre gyakoribb szűrővizsgálatoknak. Szűcs Erzsébet, kalocsai egészségnevelő a tömegkommunikáció különösen pedig a Petőfi Népe — feladatairól szólt a lendületesen induló társadalmi mozgalomban. A konferencia bezárása után a tanács folyosóin a résztvevők megkóstolhatták azokat a szójával, korpával vagy búzacsírával készült — ételeket, amelyeket a kalocsai kórház szakácsai készítettek: ötleteket kínálva a diétásnővéreknek és a háziasszonyoknak a hagyományos magyaros konyha megreformálásához. F. P. J. SHULTZ—SEVARDNADZE TÁRGYALÁSOK A csúcstalálkozó előtti utolsó miniszteri megbeszélések befejezéséig nem kívánnak érdemi tájékoztatást adni Háromórás volt Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter első, szerda délutáni tanácskozása. Az amerikai ENSZ-képviseleten tartott tárgyalások után egyik fél sem nyilatkozott — hír szerint az eszmecserék befejezéséig nem kívánnak érdemi tájékoztatást adni. Szerdán este munkavacsora keretében folytatódtak a megbeszélések, ezúttal a Szovjetunió ENSZ-képviseletén, amelyet egyébként kis távolság választ el az amerikai missziótól. Csütörtök reggel lesz a következő, majd a délutáni órákban az újabb, várhatóan befejező tárgyalási forduló. A csütörtökön esti sajtóértekezletek után a két külügyminiszter csak pénteken reggel hagyja el Genfet. ÜLÉST TARTOTT BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSA Napirenden a településfejlesztési verseny értékelése és a múlt évi gazdálkodás Tegnap Kecskeméten dr. Gajdócsi István tanácselnök elnökletével ülést tartott Bács-Kiskun Megye Tanácsa. Az eseményen részt vett dr. Gál Zoltán belügyminiszterhelyettes és dr. Szabó Miklós, a megyéi pártbizottság első titkára. A testület az alábbi napirendi javaslatot fogadta el: — Jelentés a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról; tájékoztató a vb két tanácsülés közötti tevékenységéről. — Előterjesztés az 1987. évi településfejlesztési verseny értékelésére. — Beszámoló az 1987. évi terv és költségvetés végrehajtásáról. — Tanácsrendelet-alkotás egyes nagyközségek és községek közvetlen megyei irányítására. — Egyéb ügyek; interpellációk. A napirendi pontok megtárgyalása előtt adták át a megyei tanács végrehajtó bizottságának döntése alapján a tanács által alapított Tudományos Munkáért díjat és a művészeti dijat. Tudományos Munkáért díjat vehetett át dr. Filius István egyetemi tanár, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem rektorhelyettese, dr. Kőhegyi Mihály, a bajai Türr István Múzeum igazgatója, Taródy Istvánná dr. Okály Erzsébet, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás központi laboratórium vezető főállator- v,osa, dr. Morva László kandidátus. Tataháza körzeti orvosa. Művészeti díjban részesült dr. Ro- mány Pálné, a kecskeméti Kodály iskola igazgatója. * * * A díjak átadását követően a megyei tanács tudomásul vette a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról és a vb két tanácsülés közötti tevékenységéről készült jelentést, majd Tohai László általános elnökhelyettes előterjesztését hallgatta meg a tavalyi megyei településfejlesztési verseny értékeléséről. Kiemelkedő munka, nagyobb jutalom — Megyénk fejlődésében, az itt élő emberek életkörülményeinek javításában már hosszú ideje nélkülözhetetlen szerepet játszik a lakosság ösz- szefogása, tenniakarása. Meggyőző bizonyítéka ennek az a nagy értékű társadalmi munka és az a sok millió forintot kitevő anyagi áldozat, amellyel megyénk lakói hozzájárultak városuk, községük gyarapodásához. Az országnak ezen a vidékén különösen sok gondot okozott településeinknek a múltból öröklött elmaradottsága. A gyakran mostoha adottságokkal küzdő, dolgos alföldi emberek joggal igényelték és várják el ma is az ország fejlettebb részeihez való felzárkózás gyorsítását, az ellátás javítását, s ennek érdekében mindig készek voltak vállalni a nagyon jelentős anyagi áldozatot, s az önzetlen társadalmi munkát is. Ez a tenniakarás volt jellemző az elmúlt évben is megyénk számos településén. A nehezedő gazdasági feltételek között — szűkülő állami támogatás mellett — a legfontosabb tervcélok teljesültek. A tanácsi intézmények, ha nem is gondtalanul, de za• Dr. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes adta át a Hazafias Népfront Országos Tanácsának serlegét. vartalanul működtek, s megvalósultak a tanácstestületek által elhatározott kiemelt beruházások. A szabályozott bevételeknél a — főleg a vállalati befizetések elmaradásából származó — kiesést a tanácsok egyéb érdekeltségi bevételeik túlteljesítésével pótolták, s ebben igen nagy szerepet játszott a lakosságnak az önkéntes közműtársulásokhoz adott több mint 250 millió forint összegű pénzbeni hozzájárulása. A működési kiadások kímélését 922 millió forint, a beruházások megvalósítását 965 millió forint értékű társadalmi munkával segitette megyénk lakossága 1987-ben. A működési feltételeket 17 százalékkal, a fejlesztési lehetőséget 38 százalékkal növelte a társadalmi munka. Egy lakosra számítva 3859 forint értékű társadalmi munkát végeztek megyénkben, s ez mintegy 2,5- szerese az országos átlagnak. Ennek köszönhető, hogy a Hazafias Népfront Országos Elnöksége által értékelt társadalmi munkaverseny minden kategóriájában elismerést kaptak megyénk települései. Eredményeikkel hozzájárultak a legtöbb társadalmi munkát végző megyének járó serleg ismételt elnyeréséhez. A megyei sikereket elősegítette a megyei tanács és a HNF megyei elnöksége által erre az ötéves tervre is meghirdetett településfejlesztési verseny, amely csaknem 3 évtizedes múltra tekint vissza. Mint ismeretes, a megyei versenyben nemcsak a társadalmi munkavégzést értékeljük — bár ezt itt is jelentős súllyal vesszük számításba. A településfejlesztési tevékenység más kiemelt céljainak megvalósítása számottevően befolyásolja az elért pontszámot és így a végeredményt is. Ez a magyarázata annak, hogy az országos és megyei verseny értékelési sorrendje több helyen eltér egymástól. A megyei verseny értékelését —.a helyi tanácsok önértékelése és a megyei tanács tervosztályának első menetes ellenőrzése után — a megyei tanács településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága végezte el, és terjeszti most a megyei tanács elé végleges döntésre. A bizottság az előzetes pontszámok alapján minden településcsoportban a legjobb ötöt a helyszínen vizsgálta meg a tagjaiból kijelölt vizsgáló csoportok közreműködésével. A helyszíni ellenőrzések célja az volt, hogy az öt legjobb településből kiválasszák azt a hármat, amely a versenykiírás szerinti díjakat megkapja. Javasoljuk, hogy a helyezésért járó jutalom összegét — a megyei tanács előző évi állásfoglalása alapján — már átlagosan mintegy 50 százalékkal emeljük meg. A megyei településfejlesztési versenyhez szorosan kapcsolódva hirdette meg a Hazafias Népfront megyei elnöksége — első ízben 1987 évben — a „Legyen településünk zöld és virágos környezetben” elnevezésű társadalmi mozgalmat, amely kedvező fogadtatásra talált. A HNF felkérésére e mozgalomban legjobb eredményt elérő településnek a megyei tanács 100 ezer forint összegű jutalmat biztosít. Ezt a HNF értékelése és javaslata alapján most Császártöltés kapja. Előterjesztésünkben javaslatot tettünk arra, hogy a VII. ötéves tervre meghirdetett településfejlesztési verseny feltételeit a megváltozott körülményekre tekintettel néhány helyen módosítsuk. Ennek lényege, hogy a lakásépítés mellett ösztönözzük a meglevő lakásvagyonnal való jobb gazdálkodást és a lakáshoz jutás segítésének hatékonyabb formáit. Indokolt figyelembe venni azt a körülményt is, hogy az ÁFA terhei miatt nem célszerű ösztönözni a közös beruházásoknál a tanácsok keretátvételét, hanem keresni kell a kisebb adóteherrel járó beruházási megoldásokat a jogszabályok keretei között. (Folytatás a 2. oldalon.) Éj sütőüzem készül Új sütőüzem épül a régi szomszédságában Kecskemét határában, a Magyar— Szovjet Barátság Tsz feldolgozó üzemének területén. A korszerű, 600 négyzetméter alapterületű csarnokot már felhúzták a gazdaság saját építői, s jelenleg a szolgáltató főágazat szakemberei a technológiai berendezések beszerelésén dolgoznak. A tízmillió forintos beruházással épülő létesítményben várhatóan az idén, július közepén kezdődhet meg a próbaüzem. A termelés felfutása után jelenlegi termelését megduplázza a szövetkezeti pékség, s így naponta 12 tonna kenyeret és különböző finom pékárukat készítenek. Felvételünkön: a kenyérgyártást szolgálja az az NDK-gyártmányú alagutas kemence, amelyet jelenleg szerelnek be a tsz szakemberei. G. B. Pályakezdők és az elhelyezkedés Mostanában aktuális téma a pályakezdők elhelyezkedése. Akiket érint, fürkészik a kilátásokat: hova, mennyiért tudnának elmenni dolgozni. Sok esetben ellentmondásokkal teli a kép, hiszen szakmájukban nem biztos, hogy helyet kapnak. Akkor pedig hiába a többéves képzés? Az alábbiakban néhány példát sorakoztatunk fel és ízelítőt adunk a megyei kínálatból. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodában megtudtuk, hogy már április végére összeállt az a lista, melyben a megye települései vállalatainak, intézményeinek keresletét gyűjtötték egybe. A számítógépen elkészült kimutatás tartalmazza a felkínált béreket, az igényelt létszámot is. Az bizonyos, a munkaközvetítő helyeken megnőtt a forgalom, a korábbi néhány száz fővel szemben az első negyedévben 3900-an kerestek munkát. A pályakezdő fiataloknak valamivel több munkahelyet tudnak felajánlani, mint amennyiben el kívánnak helyezkedni. Jelentős területi és strukturális eltérés mutatkozik a kereslet és a kínálat között. A középiskolát végzett, tovább nem tanulók elhelyezkedési esélyei a legkedvezőtlenebbek. A gimnázium után dolgozni kívánó 547 diák részére 326 álláshely, a szakközépiskolát befejező 445 pályakezdőnek 195 munkahely áll rendelkezésére. A munkába lépők 47 százaléka nö. viszont a felajánlott állásoknak csak 41.3 százalékát kívánják nőkkel betölteni. Mi a helyzet például Kecskeméten? Az általános iskolát befejező 2175 diák közül mintegy 130-an kívánnak munkába állni, a 89 kisegítőiskolásnak pedig csak a fele. Háromszázkilencvennyolc gimnazistából huszonnégynek, a mintegy háromszáz szakközépiskolás közül kétszáznak lesz hely, és szinte valamennyi szakmunkás- képzős munkába állhat majd, hasonlóképpen a szakiskolások is. A szakmákat nézve nem reménykeltő a helyzet, ugyanis például cipészt, bádogost, nőiruha-készítőt, zöldség- és szőlőtermesztőt nem keresnek Kecskeméten. Tulajdonképpen azok érezhetik biztonságban magukat, akiknek tanulmányt szerződés lapul a zsebükben. B. r.
