Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-11 / 111. szám
I n/^ TAB AQ Várható időjárás az országban ma estig: * 1V W «J A I\ i V kJ Többnyire napos, száraz idő lesz, délnyugaton valószínű erős gomolvfelhő-képződés. Napközben megélénkül az északkeleti szél. A hőmérséklet 20 fokig emelkedik. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 111. szám Árai 1,80 Ft 1988. május 11., szerda Sevardnadze Genfbe utazott Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter kedden Moszkvából Genfbe utazott, ahol ma és holnap tárgyalásokat folytat .George Shultz amerikai külügyminiszterrel. Sevardnadzénak és Shultznak ez lesz a 26. találkozója: legutóbb az amerikai külügyminiszterjárt Moszkvában, április második felében. Ákkor nem sikerült döntő fordulatot elérni a HTF-szerződés előkészítésében, noha az előző szovjet—amerikai csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatban a nukleáris fegyverzet csökkentését célzó újabb megállapodás aláírását Reagan elnök moszkvai látogatása idején tartották lehetségesnek és kívánatosnak. Ma összeül a megyei tanács A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága május 11-én, szerdán 9 órára összehívta a megyei tanács ülését. A napirendi javaslat a következő: — Előterjesztés az 1987. évi településfejlesztési verseny értékelésére. — Beszámoló az 1987. évi terv és költség- vetés végrehajtásáról. — Tanácsrendelet-alkotás egyes nagyközségek és községek közvetlen megyei irányítására.- Egyéb ügyek, interpellációk. Mihail Gorbacsov találkozott a szovjet sajtó képviselőivel Mihail Gorbacsov, az SZKP K B főtitkára május 7-én Moszkvában találkozott a szovjet sajtó képviselőivel. Á szovjet vezető a tanácskozáson beszédet mondott. Az SZK P K B főtitkára beszédében kitért arra, hogy a véleménycsere lehetőséget teremt a sajtó vezetőinek, az ideológia irányítóinak arra, hogy egyeztessék álláspontjaikat, felfogásukat. Mihail Gorbacsov beszédében utalt arra.hogy a tanácskozás fő témája a XIX. országos pártértekezlet előkészítése s hogy azt nagy várakozás előzi meg az országon belül, sokat várnak a fórumtól külföldön is. Az SZKP KB főtitkárának beszédére lapunk egy későbbi időpontban visszatér. Területrendezés és környezetvédelem Magyar—jugoszláv tárgyalások a megyeszékhelyen Kecskeméten tartja soros ülését a Magyar- Jugoszláv Műszaki Együttműködési Bizottság urbanisztikai és területrendezési állandó albizottsága. A rendezvény tegnap kezdődött s holnap fejeződik be. A tárgyalásokat magyar részről Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes vezeti, a jugoszláv küldöttség élén pedig Medan Manajlo áll, aki a Vajdasági Tartományi Urbanisztikai, Lakás-, és Környezetvédelmi Bizottság elnöke. Hogy az ülésre Bács-Kiskunban kerülhet sor — s így a résztvevőket Tollai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszönthette —, az annak következménye, hogy a magyar—jugoszláv együttműködés leginkább a határ menti területeken ölthet konkrét formát. Az együttműködés egyik fontos célja, hogy a határ menti területfejlesztés egymás kölcsönös érdekeinek figyelembevételével történjen, amire jó példát találhatunk többek között Lenti és Lendava térségében is. Bács-Kiskun megye fejlesztendő déli területeit úgy is érintheti az együttműködés, hogy jugoszláv vállalatok a jövőben akár magyar munkások számára is foglalkoztatási lehetőséget jelenthetnek, s viszont. A jelenlegi tárgyalássorozaton fokozott jelentőséggel kerül napirendre a Dráva vízlépcsőrendszerének továbbfejlesztése. A magyar fél mint azt Jantner Antal miniszterhelyettes lapunk számára elmondta a bős- nagymarosi tapasztalatokon okulva azt szeretné elérni, hogy közös területrendezési terv s közös környezet- védelmi hatásvizsgálat készüljön. A háromnapos tárgyalások napirendjén szerepelnek még olyan kérdések is, mint új határátkelőhelyek esetleges megnyitása, veszélyes hulladékok elhelyezése a határ menti területeken, vagy a közös dunai, illetve tiszai vízi turizmus fejlesztése. B. F. I. TAVALYI MUNKÁÉRT: ELISMERŐ OKLEVÉL AZ IDÉN: NÖVEKVŐ TŐKÉS EXPORT Csúcstechnológia a Kecskemétvinnél • Vendégek az üzemlátogatáson. A kép bal oldalán dr. Szerdahelyi Péter. (Stra- szer András felvétele) Üzemcsarnok-avatót tartottak tegnap a Kecskemétvin Borgazdasági Kombinát kecskeméti gyárában, ahol 210 millió forint lízingszerződés alapján világszínvonalú palackozó gépsort helyeztek üzembe. A jelentős eseményen ott voltak a kombinát partnereinek képviselői, dr. Bodóczky László, a városi pártbizottság első titkára, tanácsi vezetők, külkereskedelmi vállalatok vezérigazgatói. Dr. Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese avató beszédében kifejtette, hogy bátor cselekedet volt a Kecskemétvintől ez a beruházás. Megtalálták a módját annak is, hogy olyan időszakban, amikor nehezebbek a fejlesztési lehetőségek, miként lehet a legkorszerűbb technikát és technológiát meghonosítani. A bor szűkülő piaca sem sarkallja a vállalatokat a fejlesztésekre, azonban a Kecskemétvin, bízva erejében, a tőkés export növelése érdekében vállalkozott a beruházásra. A most üzembe helyezettel együtt az országban három teljesen automatizált töltőberendezés működik. A Kecskemétvin öt év alatt fizeti vissza a berendezés bérleti díját; a lízingügyletet egy düsseldorfi bankkal az MNB bonyolította. A beruházás gyakorlatilag két gépsor, amelyből 40 millió forint bérleti díjú az üdítőital-palackozás részbeni rekonstrukcióját szolgálja. Az új gépsor óránként 9 ezer literes, illetve 12 ezer hétdecis palackot tölt meg borral. Tökéletes sterilitást biztosít, szűrőberendezései minden idegen anyagtól mentesítik a bort, ami a tőkés piacokon való értékesítés egyik kiemelkedő feltétele. A beruházással együtt a Kecskemétvin vállalta, hogy tőkés exportját évente 850 ezer dollárral növeli, s Így eléri a 2,5 millió dolláros bevételt. A korszerű gépsort működés közben nézték meg a vendégek, majd rövid ünnepség következett. Tavaly a kétmilliárd forint termelési értéket és 120,8 millió forint nyereséget elért vállalat a miniszteri elismerő oklevelet érdemelte ki, amelyet az Országos Tervhivatal elnökhelyettese adott át Borsódy Miklós vezérigazgatónak. „Legfontosabb feladatunk a vállalat hatékonyságának javítása és a magas minőségű bor, valamint pezsgő gyártása” mondotta a vezérigazgató. Ehhez a most átadott gépsorral is jelentősen hozzá akarnak járulni. Beszélt a partnerekkel való együttműködés továbbfejlesztéséről, a vállalat borászati üzemeinek, pincészeteinek körzetében a gyömölcs- és szőlő- termelés, valamint -feldolgozás érdekeltségi viszonyainak fejlesztéséről, kőzös vállalatok, sőt részvénytársaságok kialakításának lehetőségéről is. Az ünnepség alkalmával ketten vehettek át Kiváló Munkáért kitüntetést, nyolcán részesültek Vállalati Kiváló Munkáért elismerésben, valamint többen vezérigazgatói dicséretben. Cs. I. Magyar—japán tudományos és műszaki együttműködési megállapodás Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Goto Shigeru, a japán C. Itoh Kereskedőház ügyvezető igazgatója kedden Budapesten hosszú távú tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodást írt alá. Ennek alapján lehetővé válik, hogy a C. Itoh Kereskedőházhoz tartozó japán cégek, valamint a magyar vállalatok és intézetek bővítsék tudományos és műszaki együttműködésüket. A kapcsolatok elsősorban a vegyipar, az élelmiszeripar, a textilipar és a gépjárműgyártás területén fejleszthetők. Ennek elősegítésére sor kerül tudományos és műszaki információk, licencek, know how-k cseréjére; szemináriumokat, szimpóziumokat, bemutatókat tartanak Magyarországon, közös tudományos és műszaki kutatásokat szerveznek. (MTI) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. május 10-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. május 10-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Párt- bizottság titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt tagjáról, Herczeg Károly elvtársról. I. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Berecz János és Lukács János elvtárs előterjesztésében a Politikai Bizottság jelentését az MSZMP országos értekezletének előkészítő munkájáról. A Központi Bizottság megállapította, hogy az országos pártértekezlet előkészületei az 1988. márciusi ülésen elfogadott határozatának megfelelően, rendben haladnak. A nyilvánosságra hozott állásfoglalás-tervezetet a párt alapszervezetei és a pártbizottságok, valamint a felkért szervezetek és intézmények vezető testületéi megvitatták. Észrevételeiket, javaslataikat eljuttatták a Központi Bizottsághoz. A felelősségteljes, nyílt vitában elhangzottak jól szolgálják a pártértekezlet előkészítését. A Központi Bizottság, a vita tapasztalatait hasznosítva, jóváhagyta az országos pártértekezlet elé terjesztendő állásfoglalás tervezetét. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság szükségesnek tartja a párt vezető testületéinek megújulását. Ennek elősegítése céljából javasolja, hogy a párt országos értekezlete válassza újjá a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. A Központi Bizottság megtárgyalta a felkészülés további tennivalóit, és úgy határozott, hogy az 1988. május 20-án összeülő országos pártértekezlet napirendjére az alábbiakat javasolja: 1. Állásfoglalás a párt feladatairól, a politikai intézményrendszerfejlesztéséről. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. Személyi javaslatok. Előadó: a jelölőbizottság elnöke. II. A Központi Bizottság Németh Miklós elvtárs előterjesztésében megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság javaslatát a gazdasági társasági törvény irányelveiről. Szocialista gazdaságunk alapja az állami és a szövetkezeti tulajdon. A legfőbb cél ennek hatékonyabb működése és gyarapítása. A szocialista társadalom építésének hosszú történelmi szakaszában az alapvető termelőeszközök társadalmi tulajdona mellett a gazdaság fejlesztésében létjogosultsága, fontos szerepe van a különféle vegyes tulajdonú formáknak és a magánvállalkozások megfelelő keretek között tartott működésének. Társadalmunk érdeke, hogy a gazdálkodásban a vállalkozási formák változatos kombinációi alakulhassanak ki. Az új gazdasági társasági törvény megalkotásával elő kell mozdítani a szabadabb tőkeáramlás feltételeinek megteremtését, a vegyes tulajdonú társas vállalkozások létrehozását, a külföldi működő tőke bevonását. Az új törvény bővítse a lakossági megtakarítások gazdaságfejlesztési, közösségi célokat is szolgáló befektetési lehetőségeit. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a kormány a gazdasági társasági törvény javaslatát az Országgyűlés őszi ülésszakára beterjeszti. KEVESEBBET VÁSÁROL A LAKOSSÁG Bevételi és kiadási mérleg Bács-Kiskunban A piac érzékenyen jelzi a lakosság anyagi helyzetének, bevételeinek és kiadásainak változását. A múlt évre a fogyasztás emelkedése volt jellemző: 3,6 milliárd forinttal haladta meg az előző esztendeit. Áruért minden száz forintból 85,30 forintot fizettek a vevők. Többet költöttek szolgáltatásokra is. Felgyorsult a pénzforgalom, 3 milliárd forinttal nőtt a megye lakóinak bevétele, amelynek egyhar- mada munka- és tagsági viszonyból származott. A fennmaradó részt mező- gazdasági áruértékesítés, társadalom- biztosítási járandóságok, ingatlaneladás, értékpapírok és hozadekok alkották olvastuk a megyei tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatójában. Megállapítja a jelentés azt is: a megyében folytatódik az az évek óta megfigyelt tendencia, hogy az állami és a magánszektor részaránya növekszik, mig a szövetkezeti terület piaci szerepe szűkül. Ennek a hátterében az áll, hogy a gazdaságban a szövetkezeti szektor — s így az áfészek — jövedelmezősége a kiskereskedelmi tevékenységgel alacsony, ami főként a kisebb települések fejlődésére lehet kedvezőtlen. Az idei év — áruforgalmát figyelembe véve — sokban eltér az előző esztendeitől. Ezt halottuk több megyei élelmiszer-forgalmazó vállalatnál. A Kon- zum Kereskedelmi Vállalatnál az év első négy hónapjában 630 millió forint értékű terméket adtak el. Ez 41 millió forinttal nagyobb bevételt hozott a tavalyihoz képest. Csökkent a kereslet a drágább élelmiszerek, elsősorban a húskonzervek iránt. Nőtt viszont a ba• Képünk a gátéri ABC'-bcn készült. romfiipari áruk közül az olcsóbb aprólékok, az alacsonyabb árú tőkehúsok és a sajtfélék vásárlása. A vállalat bevételében mintegy másfél millió forintot tett ki annak a paradicsomnak, paprikának, uborkának és más primőr zöldségféléknek az értékesítése, amelyeket Szentesről szállítottak ide. A Tisza Füszért kecskeméti raktárházában jelentősen visszaesett az értékesítés januárban, februárban és márciusban. Április további forgalomcsökkenéssel telt el — mint arról Cseri Jó- zsefné raktárház-igazgató beszámolt. A múlt hónapban csupán 76 millió forintért vettek tőlük fogyasztási cikkeket az üzletek. A kiskereskedelmi partnerek kevesebb húskonzervet rendelnek. Kávéból és teából sem kérnek annyit, mint egy éve. A szeszes italok iránt is szűkült a kereslet. Sokféle vegyiárunál értékesítési gofiddal küszködnek. Viszont babahintőporból, papírdobozos üdítőlevekből és még néhány, keresettebb termékből nem kapnak folyamatosan szállítmányt a gyártóktól. K—I T antermek íz év őszén eléri a középiskolákat a demográfiai hullám, mely az 1991/ 92-es tanévben tetőzik. Ekkor Bács- Kiskunban csaknem négyezerrel többen tanulnak majd középfokú oktatási intézményeinkben, mint jelenleg. A kérdés „csak" az, hogy az ilyen mértékű tanulóilétszám-növe- kedés esetében, időben — és a kor igényei szerinti színvonalon — meg- teremthetők-e az oktatás tárgyi és személyi feltételei? A megyei tanács számolt mindezzel: 110-120 középiskolai tanterem építése mellett voksoltak a szakemberek erre a tervidőszakra. Igenám, csakhogy az építőanyagok, árának emelkedésével, illetve az általános forgalmi adó bevezetésével jócskán megnövekedtek a beruházások költségei. Országosan legalább 30 százalékkal kevesebb középiskolai tantermet építenek emiatt, mint ameny- nyit terveztek. Megnyugtató, hogy Bács-Kiskun nem kényszerül drasztikus csökkentésre, s bár nem kis erőfeszítésbe kerül, de a jelek szerint felépül mind a 120 tanterem a tervidőszak végéig. Mintegy 150 millió forint pluszköltséggel. Szerencse, hogy a megye nagyon jó! rajtolt, anii a kivitelezéseket illeti. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a tervezett középiskolai beruházásoknak csaknem a 60 százalékát befejezték már a múlt év szeptemberében, s jelenleg 48 tanterem építése van folyamatban. Azaz: túlnyomó részük a kedvezőbb, január elseje előtti feltételek mellett valósult meg. A minap a televízióban azt nyilatkozta kormányunk szóvivője, hogy egyes beruházásokat — és a tanterembővítések kétségtelenül ide sorolhatók — méltánytalannak tetsző dolog AFA-val sújtani. Am ha kivé- telezgetni kezdenénk, megbomlasz- ■tanánk új adórendszerünk alapjait. Ezért inkább azt az utat kell választani, hogy ahol indokolt, ott az állam amit az egyik kezével elvesz, visszaadja a másikkal. Nos, nem tudom, hogy Bács-Kiskun felé is kinyúl-e majd az adakozó kéz, ha a tanteremépítések pluszköltségeként jelentkező 150 millió szóba kerül... Azt pedig végképp nem értem, miért marad el a középiskolai program országos szinten (30 százalékkal!), ha valóban annyit ad vissza az egyik kéz, amennyit elvett a másik. Gyanítom: a megyei tanács arra kényszerül majd, hogy átcsoportosítson a költségvetésében, csakhogy felépülhessen valamennyi tervezett új tanterem. Több vád érte az utóbbi hónapokban a sajtót, mondván, hogy nem elég toleráns az új adórendszerrel szemben. Pedig a magyarázat egyszerű: túl sok mindent csak most kezdenek átgondolni az illetékes pénzügyi szakemberek, vagyis túlzás lenne azt állítani, hogy tökéletes előkészítés előzte meg az új adórendszer bevezetését. És ez körülbelül olyan bizonytalanságot szül, mint az, hogy az új tantermekkel gazdagodó középiskolák gazdagodnak-e majd jó! felkészült szaktanárokkal is, az igényeknek megfelelően. A tapasztalatok ugyanis eléggé lehangolóak ezen a téren Bács-Kiskunban. Az utóbbi esztendőkben a középfokon meghirdetett tanári állások 50- 60 százalékát töltötték be csak. S a tervidőszak végére, mintegy háromszázzal több pedagógusra lenne szükség, mint most, a megye középiskoláiban. Erre is megoldás kerestetik . . . Koloh Elek
