Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
1988. május 10. • PETŐFI NÉPE • 3 KÜLDÖTT AZ ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLETRE Helyére tenni a személyi felelősséget A Katymári Egyetértés Termelőszövetkezet sertéstelepe mindössze két kilométerre van az országhatártól. Vérvölgyi József, a közös gazdaság sertés- ágazatának vezetője itt él, dolgozik, végzi felelősségteljes munkáját, ugyanis évente 32 milliós tervet kell teljesíteni- ök. Amikor megérkeztem, éppen kaszált, a telepen rendnek kell lenni. — Meglepetésemre megválasztottak küldöttnek az országos pártértekezletre. Mondanom sem kell, kitüntetésnek tartom, hogy én képviselem a környék kommunistáit. Húsz éve vagyok a párt tagja, de még nagyobb, országos pártrendezvényen nem volt szerencsém részt venni. A taggyűlésünkön, amikor a vitaanyagot beszéltük meg, azt mondtam: kevés a végzettségem, nem tudom, mit akar a tervezet. A megyei állásfoglalást is elolvastam, annak megállapításával már tudtam azonosulni. Nem elég ma már csak azt mondani, ne így csináljuk, hanem másképpen, azt is meg kell mondani, hogyan, s véleményem szerint ez a fontos, ezt hiányoltam. Sok ember ismeri, sokat beszélgetnek. Az emberek eddig is bizalommal voltak iránta, de mióta olvasták a nevét az újságban a küldöttek között, ez a bizalom még inkább megnyilvánul. Jó néhányan felvetették: talán jó lenne egy átfogó program helyett az életbevágó kérdésekkel foglalkozni. Vérvölgyi József érvelése megalapozott és előrelátó volt: „Programot kell kialakítani, értelmes célokkal, amelyeket meg is lehet valósítani.” — Jó néhányan szóvá tették, s magam is gondolkodom, helyes-e két ciklusban betölteni pártfunkciót? Itt van mindjárt a mi pártbizottsági titkárunk. Több mint tíz éve tölti be ezt a pártmegbízatását, de nagyon jól dolgozik. Kár lenne, ha mást kellene választani helyette, de az is eszembe ötlött, ha valaki nem jól végzi a munkáját, akár egy év múlva is le kellene váltani. Remélem, erre is választ kapok az országos pártértekezleten. Mi itt a telepen — folytatta —jobbat akarunk. Hét év óta itt nem volt felvétel, de senki sem hagyta el munkahelyét, mert érzik a felelősséget, azt, hogy számítanak rájuk. Olvasom az újságot, hallgatom a rádiót, nézem a tévét. A Magyar Nemzeti Bahk elnökhelyettesé azt mondta: „Nem az a baj, hogy hiteleket vettünk fel, hanem az, hogy rossz helyre költöttük.” Egy másik híradásban meg azt hallom: „A szakszervezetet helyére kell tenni.” Ha ezek a dolgok, s rajtuk kívül még mások sem voltak eddig a helyükön, tehát rendetlenség volt, nekem is az a véleményem, tegyük végre helyére a személyi felelősséget. S példát sorolt. Ha a telepre kell egy kistraktor, az 156 ezer forintba kerül, de a régit sem szabad kidobni, mert az alkatrészeket fel lehet, s fel is kell használni. Meggondolják tehát, hogy elköltsék-e erre azt a pénzt, vagy próbáljanak esetleg kettőből egyet csinálni. Nem lehet herdálni a közös gazdaságban sem, de ez ugyanúgy igaz máshol, országosan is. — Szívesen tennék javaslatokat is a pártértekezleten. Politikusaink dolgozzanak megfontoltabban, gazdaságpolitikai szemlélettel, mert ez az alapja mindennek. Abban a határozatban, amit az országos pártértekezlet elfogad, sok minden kellene, én csak néhányat mondok: a párt belső életében teljesedjék ki a demokratizmus, kerüljön megfogalmazásra a párt vezető szerepe, s kapjon választ a párttagság, de az egész társadalom arra, milyen közelebbi és távolabbi célokat kell elérnünk, megvalósítanunk. Tudom, ezek nagyon súlyos dolgok, de erre mindannyian választ várunk párttagok és pártonkívüliek. Jó lenne az is, ha az állami rendeleteket is alaposabban megfogalmaznák, s kellő időben adnák ki. . . Eszmecserénket a telefon csengetése szakította félbe. Hosszan beszélt, majd kérdezés nélkül felvilágosított. Drágább lett a szója, a fehérje, amit a tápba keverünk. Ennek ellenére nem emeljük a táp árát, mert tagjaink, a kistermelők emiatt talán elkeserednének. Látja, ebben is kell gazdasági és politikai felelősséget vállalni, s ezt mint kommunista joggal elvárhatom a felsőbb pártszervek vezetőitől is... Gémes Gábor A BÍRÓ TOLLÁBÓL A szerződéses vendéglők buktatói Az állami vendéglátó egységek szerződéses üzemeltetése elsősorban az egyéni érdekeltséget használja fel a jövedelmezőség, a kereskedelem és a vendéglátás színvonalának emelésére. A szerződés sajátos jogi formát és speciális viszonyt hoz létre a gazdálkodó szervezet és a vállalkozó között. Az ilyen üzemelés során keletkező tulajdoni helyzet (állóeszközök használatba adása, forgóeszközök eladása vagy használati díja) és a kívülálló harmadik személyekkel létesített jogviszonyok számos problémát vetnek fel, amelyek az ítélkezési gyakorlatban is tükröződnek. Tájékoztatás a körülményekről Gyakran fordul elő, hogy a gazdálkodó szervezet nem tájékoztatja az érdeklődőket a meghirdetett üzlet lényeges adottságairól, vagy azt nem valósághűen teszi. (Ez utóbbi akkor gyakori, ha az üzlet előző évi bevételéről, értékesítési forgalmáról nem áll rendelkezésre megfelelő adat.) Semmis a szerződés, ha a tájékoztatás nem írásban történt, kivéve ha az üzembe vevő korábban az üzlet vezetője volt, akinek így a forgalmi adatokról kellő ismerete van. A tájékoztatásnak ki kell terjedni minden lényeges körülményre. Az egyik ügyben a vállalat egy meghatározott borvidék borainak értékesítésére kijelölt borkimérést hirdetett meg szerződéses üzemeltetésre. A borozó erről a borvidékről kapta elnevezését, ezért a pályázók tudhattak az üzlet speciális jellegéről. A pályázaton nyertes üzletvezető azonban csak később szerzett tudomást arról, hogy a bort csak meghatározott termelőszövetkezettől szerezheti be, mert a vállalat ezzel áll szerződéses kapcsolatban. Mivel erről az igen lényeges körülményről nem tájékoztatták, ezért joggal kérhette a szerződés megszüntetését. Az ígéret szép szó A szerződés megkötésének körébe tartozik az a negatív tapasztalat, hogy a vállalat gyakran úgy hirdeti meg az üzletet, és a szerződéskötéskor is olyan ígéretet tesz, hogy az elhanyagolt, leromlott üzletet felújítja, a szerződésben átvett felszerelést üzemképessé teszi, az üzletet különböző gépekkel (fagylalt, turmix, hűtőpult) ellátja. Előfordul, hogy magasabb osztályúnak hirdetik meg a vendéglátó egységet vagy arra tesznek ígéretet, hogy a kedvezőbb osztályba sorolást elintézik, és ennek megfelelően kötik ki az átalánydíjat. Azután a vállalat a kötelezettségének nem, vagy csak részben tesz eleget, ami oda vezet, hogy az üzletvezető a felülkalkulált árbevételt nem tudja teljesíteni. Felelőtlen licitálások A versenytárgyalásokon többször fordul elő megalapozatlan, könnyelmű licitálás, aminek az a következménye, hogy a szerződéses üzemeltető terhére nagy összegű tartozás gyülemlik fel. Az üzletvezetők megpróbálják csökkenteni a „forró fejjel” vállalt fizetési kötelezettségüket és a bíróságtól az átalánydíj mérséklését kérik. Gyakori az a kifogás, amely a környéken nyílt több hasonló üzletre mint forgalomelszívó hatásra hivatkozik. A bíróságok ezt a védekezést nem fogadják el, mert a szerződéses üzemeltetésnek éppen a verseny fokozása a célja, így a konkurencia „belépése” nem vehető figyelembe. Az üzleti kockázat A kockázatviselés mind az üzemeltetők, mind pedig a gazdálkodó szervezetek részéről felmerül. Gyakoribb az az eset, amikor az üzletvezetők díjmérséklést, szerződésmódosítást kérnek, vagy felmondják a szerződést arra hivatkozással, hogy az üzletmenetet befolyásoló, főként utóbb keletkezett körülményekkel nem számoltak. A bíróságok a szerződés módosításának lehetőségét szűkén értelmezik. Általános gyakorlat szerint csak a szerződés megkötése'után keletkezett, a felek magatartásától független objektív körülmények esnek túl az üzleti kockázat körén. Feltétel továbbá az is, hogy ezek a megváltozott körülmények az üzemeltetés feltételeit, az üzlet forgalmát tartósan befolyásolják. Az átalánydíj csökkentésére nincs, vagy csak nagyon kivételes esetben van lehetőség, figyelemmel arra, hogy az üzletet az üzemeltető versenytárgyalás útján, az esetek többségében licitálással szerzi meg. Az üzemeltetést a saját felelősségére és kockázatára önállóan szervezi, tehát a saját kezdeményezőkészségétől, üzleti érzékétől és rátermettségétől függ, hogy a nem várt, de az üzleti kockázat körébe tartozó hátrányos hatásokat miként hárítja el vagy csökkenti. Ugyanakkor nincs helye az átalánydíj emelésének sem abban az esetben, ha az üzletvezető jó üzletpolitikája és saját beruházása (videó, különféle játékok stb.) eredményezi a tervezettnél magasabb árbevételt. A szerződés megtámadása A bíróságok arra az álláspontra helyezkednek, hogy a versenytárgyaláson licitálás után kötött szerződés megtámadása a feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással nem lehet sikeres. Az ilyen módon létrejött szerződés tartalmának utólagos megváltoztatása ugyanis súlyosan sértené a licitálás során alulmaradtak érdekeit. Ha az üzletvezető elképzelése nem valósítható meg, vagy nem hozza a tervezett eredményt, ez önmagában nem lehet kellő alap a tévedés vagy megtévesztés megállapítására, mivel a gazdálkodó szervezet a versenytárgyaláson nem ismeri azokat az elképzeléseket, amelyekkel az üzletvezető a magasra licitált átalánydíjat, és a saját hasznát meg akarja keresni. Az áru beszerzése A szerződéses vendéglátó egységeknél sok problémát okoz a felelősség kérdése az árubeszerzésekért és a szerződéses üzlet működéséből eredő egyéb kötelezettségekért és károkért. Az üzletvezető ugyanis nemcsak a gazdálkodó szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként, hanem a saját nevében is köthet szerződést árubeszerzésre. Amennyiben a vállalat nevét és bankszámláját feltüntető bélyegző felhasználásával történik ez, azt kell megállapítani — egyéb eltérő adat hiányában —, hogy a vezető a szerződést nem a saját nevében kötötte és így a szerződésből eredő kötelezettségekért a gazdálkodó szervezet tartozik helytállni. Előfordult, hogy a vendég a szerződéses vendéglő ruhatárában elhelyezett kabátja elvesztéséért, zenészek pedig az üzlethelyiségben zenét szolgáltató hangszereik eltüntetéséért érvényesítettek sikeres kártérítési igényt a vállalattal szemben. A bíróságok jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az üzlet cégtábláján a gazdálkodó szervezet és a vezető nevét fel kell tüntetni, az üzemeltetés formájára utalással. Ebből viszont az a következtetés vonható le, hogy a kívülálló harmadik személy a szerződést abban a feltevésben köti, hogy az üzemeltető a gazdálkodó szervezet. Az üzemeltetési szerződés megszűnésének tipikus esete, amikor az üzletvezető a gazdálkodó szervezet nevében és bélyegzőjével vásárolt áru ellenértékével és az üzemeltetési díjjal hátralékban van. A tartozása egyre növekszik, végül a vállalat a szerződést azonnali hatállyal vagy 3 havi felmondással felmondja. Ha a felmondásra az üzletvezető kézhezvételtől számított 8 nap alatt nem tesz észrevételt, a felmondást elfogadottnak kell tekinteni. A pereket vizsgálva megállapítható, hogy ezt a vállalkozási formát egyesek gyors meggazdagodásra, jó pénzbefektetésre, ügyeskedésre kívánják felhasználni. Figyelemre méltó, hogy az üzletvezetők főként a szabad árformába tartozó szeszes italok árainak emelésével igyekeznek a nyereséget fokozni. A fogyasztói érdekvédelem szempontjai ezen a területen nemigen érvényesülnek, mert ebben az üzemeltetésbe adó gazdálkodó szervezetek nem érdekeltek. Dr. Varga Miklós megyei bírósági elnökhelyettes ÖNTÖZNEK FÁJSZ HATÁRÁBAN Fájsz határában megkezdték az öntözést. A szabadföldi zöldségek — káposzta, karalábé — szépen növekednek a kedvező körülmények között. (P. Z.) / Rehabilitációs szakmunkásképzés Csákváron A Fejér Megyei Tanács Központi Kórház-Rendelőintézet csákvári gyógyintézetében — ahol 25 éve foglalkoznak rokkantak rehabilitációs átképzésével — az 1988 -89-es tanévben elektroműszerész szakon indítanak tanfolyamot. Akik ezt elvégzik, azok az ország egész területén teljes értékű szakmunkásként helyezkedhetnek el. A szeptember elsején induló új tanfolyamra minden olyan férfi és nő jelentkezhet, aki 18. életévét betöltötte, de 50 évnél nem idősebb, és olyan krónikus betegségben, mozgásszervi elváltozásban szenved, illetve baleset következtében olyan maradandó egészségkárosodást szenvedett, hogy munkaképesség-csökkenése eléri az 50 százalékot. A szakma elsajátítása kellő elméleti alapképesítést igényel, ezért azok jelentkezését várják, akiknek legalább 8 általános iskolai végzettségük van, S fizikából és matematikából jó érdemjegyeket szereztek. A bentlakásos tanfolyamot felvételi vizsga előzi meg, a tanulmányi idő pedig két év. A hallgatók ingyenes oktatást, szállást, élelmezést, valamint megfelelő orvosi ellátást is kapnak. A tanulmányi idő alatt is folyósítják számukra rokkantnyugdíjukat, illetve keresetkiegészítésüket. A felvételi kérelmeket június 20- áig lehet eljuttatni a Fejér Megyei Tanács Központi Kórház-Rendelőintézet mozgásszervi rehabilitációs osztályára (Csákvár, Lenin-kert 2. 8083.). A pályázathoz csatolni kell az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt, egy kézzel írott önéletrajzot, a betegségre vonatkozó, egy hónapnál nem régibb részletes orvosi igazolást, a munkaviszonyban lévőknek pedig a munkaképességcsökkenést véleményező orvosi bizottság igazolását. T erületgazdálkodás magasabb fokon Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az irányítás korszerűsítése során szervezetét is átalakította. Az egyik leglényegesebb változás az, hogy a településfejlesztés iránti erős társadalmi igénynek megfelelően létrehozta a település- fejlesztési és kommunális ellátási főosztályt. Ennek legfontosabb feladatairól és jelenlegi munkáiról Laczkó László főosztályvezető tájékoztatta az MTI munkatársát. A főosztály fontos feladata, hogy teremtse meg a településeken fellelhető szabad területekkel való tervszerű gazdálkodás feltételeit. Eddig a tanácsok ötletszerűen gazdálkodtak ezekkel a területekkel, s a rendezési tervek alapján hozott döntéseik sem lehettek kellően megalapozva, mert a telkek értéke, valamint a telekhasználati és -igénybevételi díjak nem értékarányosak. A területhasználat költsége nem ösztönöz arra, hogy például az üzemek ne vegyenek igénybe az indokoltnál nagyobb telket. Hasonlóképpen célszerűtlen, hogy a helyes ösztönzés hiányában raktárakat telepítenek a település értékes belterületére. Ezért a minisztérium most arra vállalkozott, hogy kidolgozza a településen belüli te- lekérték-kataszter összeállításának módszerét, s ezt a helyi tanácsok rendelkezésére bocsátja. Ebben egyebek között a telek fekvése, infrastrukturális ellátottsága, a település fejlesztésében tervezett szerepe és sok más feltétel szerint határozhatják meg az adott terület valós értékét, amely a területgazdálkodás alapja lehet. A főosztály előreláthatóan az év végére dolgozza ki ezeket a javaslatokat. A területgazdálkodás sokat vitatott kérdésében, a zártkertek fel- használásában is az eddiginél észszerűbb rend megteremtésére törekszik a főosztály. A jelenlegi alapvető ellentmondás az, hogy sok helyen nem a rendeltetésének megfelelő mezőgazdasági művelésre, hanem üdülési célra használják az zártkertet, s ezzel a környezetet is károsítják. Másutt a mezőgazdasági felhasználást korlátozza a jelenlegi szabályozás, mert csak kis alapterületű szerszámoskamra vagy egyéb létesítmény építését engedi. Az elképzelés az, hogy a minisztérium a tájegységek helyi adottságaihoz és a használat céljához igazodó új szabályozást dolgoz ki, amely a zsúfolt beépítési területeken szigorú követelményeket határoz meg; ahol azonban nem feltétlenül szükséges, ott nem korlátozza az építmények méreteit. Megoldást keres a főosztály a településrendezési tervek egyszerűsítésére, s ezzel a tanácsok tervezési ' kiadásainak csökkentésére. Ezért kísérleti korszerűsítési tervet dolgoznak ki a három alapvető településtípusra — a kis lélekszámú és alig fejlődő településre, a községre és a városra —, s ennek társadalmi, szakmai vitája után alakítják ki a végleges, egyszerűsített megoldásokat. Jelentős feladatra vállalkozott a főosztály azzal, hogy megvizsgálja az ország különböző térségeit, miként befolyásolják fejlődését a vi- lággazdaség jelenlegi és várható változásainak hatásai. Feldolgozzák a hátrányos hatások megszüntetésére kínálkozó gazdaságos megoldásokat, mint például az adókedvezménnyel segített ipartelepítés, a magas képzettségű munkaerő elhelyezését szolgáló lakás- építkezés lehetőségeit. Más területeken pedig a világgazdasági változások kedvező hatásainak kihasználására dolgoznak ki alternatív javaslatokat. A kommunális szolgáltatások fejlesztésében a szakemberek meggyőződése szerint a 90-es években létkérdéssé válik az országban a háztartási hulladék és egyéb szemét kezelése, tárolása, megsemmisítése. Ezért a főosztály feltárja, hogy a következő években milyen térségekben várható kritikus helyzet kialakulása. Ennek megfelelően átfogó programot készít a megoldásokra, a szemétkezelés fejlesztésére, újabb lerakóhelyek és megsemmisítő művek létesítésére. A tervek szerint még ez év második felében elkészül ez a program. CIKKÜNK NYOMÁN: Motoros esküvő A Petőfi Népe május 2-ai számában Esküvő címmel gunyo- ros hangvételű kis írás jelent meg arról, hogy Kecskeméten Yamaha motorkerékpárral közlekedő rendőrök egy házasságkötésre menő ifjú pár gépkocsiját kísérték ... „ezzel járó forgalomkorlátozássl színesítve az ünnepet.” Frappáns költői kérdéssel zárul az írás: „Vajon ki lehetett a boldog pár?” Úgy gondolom, a szerző (H. Z.) vehette volna a fáradtságot, hogy kiderítse, ha tényleg nem tudja, hogy kit kísértek a rendőrök és a körülmények ismeretében fogalmazhatta volna meg ellenérzéseit. Mi történt valójában? A Yamaha motoros egység egyik beosztottja, egy rendőr törzsőrmester elvtárs esküvőjére az illetékes parancsnok engedélyével hat munkatársa — szabadidőben — elkísérte a vendégeket a Dobó körúti lakásról a Városi Tanács épületéig és vissza. Semmiféle forgalomkorlátozás nem volt, de az igaz, hogy a rendőri kíséret színesítette az esküvői menetet. Ha már közügy lett ebből, döntse el az olvasó, hogy pellengérre való eset történt-e? Láttunk már búváresküvőt az uszoda fenekén, fogathajtó házasságkötési menetét négyesfogattal és a példákat hosszan lehetne sorolni. Egy rendőri közösségnek nem lehetnek közösségi megnyilvánulásai? A város lakói közül sokan látták ezt az eseményt és egyöntetűen kedvező a visszhangja. A választ én is költői kérdéssel zárom: Ha valamiről nem tudjuk, hogy mi az és miért van, feltétlenül rosszindulattal kell megközelíteni? Dr. Bitó István rendőr ezredes, a kapitányság vezetője
