Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-09 / 109. szám
1988. május 9. • PETŐFI NÉPE • 5 KIVÁLÓ SZANKI SZÖVETKEZETEK mj ff Síi ii • A juhállomány egy részét bérbe adta a szakszövetkezet. A Tápai-féle majorban több mint ezer anyaállatot és annak szaporulatát gondozza Szigeti Lajos. Új Élet Szakszövetkezet j A Szanki Haladás Tsz és az Új Élet Szakszövetkezet a múlt évi gazdálkodásáért elnyerte a Kiváló Szövetkezet címet. A szakszövetkezetben a termelési érték 20, a tsz-ben 80 százaléka származik az alaptevékenységből. Termelési szerkezetüket adottságaikhoz igazították. Az Új élet Szakszövetkezet 5,3 aranykoronás földjein búzát, rozsot, kendert, napraforgót és lucernát termeszt, az állattenyésztésben a juhászat dominál. Az ipari és műszaki főágazatok hozzák igazán a pénzt. A Rába gyár országos szervizhálózatának itt működik az az egysége, ahol a sebességváltókat javítják (garanciában és ezen túl is), valamint felújítják. Tavaly 40 millió forint értékű munkát végeztek el, elsősorban a közeli öt megye mezőgazdasági üzemei részére, de az ország távoli helyeiről is hoznak ide sebességváltókat. Mezőgazdasági gépjármű-villamossági javításokkal, víz-, gáz- és központifűtés szereléssel (pécsi részlegükben), valamint épületfelújításokkal szintén foglalkoznak. Bérmunkát is végeznek a halasi papíripari gyárnak. A Haladás Tsz kicsivel jobb (átlag 8,8 aranykorona értékű) földeken gazdálkodik. Lehetőségük van arra, hogy a csaknem 1600 hektár szántót négy évenként följavítsák. Ugyanis a területükön levő tőzeget — baromfi- és műtrágyával keverve földjeikbe bedolgozzák, minden esztendőben 400 hektáron végzik el a talajerő-utánpótlást. A lucerna egy részét feldolgozzák pelletnek, és NSZK, valamint osztrák megrendelésre szállítják. Elsősorban a Kecskeméti Konzervgyárnak termelnek körtét, meggyet és birsalmát, a bébiételek gyártásához. Termékváltással alkalmazkodtak a piaci igényekhez, megszüntették a veszteséges ágazatokat, azt fejlesztették, amit érdemes. Termelvényeik egy részét feldolgozzák, takarmánykeverőjükben tavaly nyolcezer tonna tápot gyártottak a saját és a háztáji állatállománynak. Egy esztendő alatt egymillió csirkét és hatvanezer pecsenyekacsát értékesítettek. A nevelőépületek fűtésében rövidesen változás lesz, ehhez ugyanis termálvizet használnak, terveik szerint már a következő télen. Technológiai és technikai fejlesztés eredménye, hogy ettől az évtől a burgonyát is öntözéses körülmények között ter• A tsz baromfitelepén egy-egy épületben 18 ezer csirkét tartanak. Műszakonként 2-2 asszony ügyel rájuk, felvételünkön: Juhász Károlyné és Szalai Lászlóné. Haladás Tsz »•'*v m • A zöld lucernából szárítás után pellet készül. meSztik. • Szikora László és Tóth Ferenc a 61. Rába-sebes- ségváltó felújítását fejezte be. (Balra fent.) • A közös juhállomány részére a szakszövetkezet építőbrigádja a nyárra elkészül a 600 férőhelyes ho- dállval. • A községben Seres Sándor az egyik, aki a legtöbb sertést hizlalja: tavasztól őszig kétszáz darabot. Cs. 1. O A PC—AT 640-es számítógépen Harmati Sarolta közgazdász főkönyvi könyvelést végez, rövidesen számítógépbe kerül a téesz teljes pénzügyi elszámolása és készlet- nvilvántartása is. O Bérmunkát végez a tsz a Kiskun- maisai Cipőipari Kisszövetkezetnek. Friedrich An- íaltíé a női velúr- csizma felsőrészalkatrészeket tűzéshez készíti elő. (Straszer András képriportja) * * 5|C * :}: * ije í|í s}s sjc >Jc ijí % ;|í $ ;Jí # * íjí ijí i\i Íj; :Jí ;{< sfs 5}c * * * * * * * * * * * * í A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR * ^ / z ^ * Szolnoki úti központi telepére * * * * * üzem fenn tartási osztályvezetői * munkakör betöltésére * * $ * legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező * ; gépészmérnök számára : pályázatot hirdet : Vegyesen könnyebb Figyelem a televízióban az Ofo- tért hirdetéseit, amelyek arra biztatnak, hogy vigyem hozzájuk filmjeimet kidolgozásra, ők akár egyetlen nap alatt elkészítik a munkát. Ez meglehetősen új információ, hiszen korábban heteket kellett várni az ilyen szolgáltatásra. A helyzet azután változott, hogy a Fotex magyar—amerikai vegyesvállalat több automata laboratóriumot állított fel Budapesten, és órák, sőt akár percek alatt előhívja és másolja az amatőr fotósok színes felvételeit. Amint a Fotex megjelenése felélénkítette a fotószolgáltatások piacát, úgy remélhető ez más vegyesvál- lalatoktól más szolgáltatások, illetve egyes cikkek termelése esetében is. Bár a hatás általában nem ennyire bombasztikus, a magyar—külföldi közös vállalkozások mindenütt, ahol megjelennek, valami újat hoznak a magyar gazdaságba. Vezetési ismeretek is! Kezdetben az állam jobbára azért támogatta a vegyesvállalatok alapítását, hogy az ország további pénzhitelek felvétele nélkül jusson több devizához. Később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a működő tőke importjában nem is annyira a tőke, mint inkább annak működő volta a számottevő. Az, hogy a külföldi pénzzel együtt korszerű technika, technológia is érkezik az országba, sőt a modern technikai eszközök, gyártási eljárások, licenciák mellett a külföldi partner szervezési és vezetési ismeretei, értékesítési és beszerzési hálózatai szintén hozzáférhetővé válnak. Ez legalább any- nyira szükséges, mint maga a pénz. Bár több utazási irodát, szervezési tanácsadással, piackutatással foglalkozó céget alapítottak az elmúlt néhány évben külföldi partner közreműködésével, a magyarországi vegyesvállalatok túlnyomó többsége termeléssel foglalkozik. A legsikeresebbek között tartják számon a B + Z Kft-t, amely svájci partnerrel a gyógyszeriparban tevékenykedik, a magyar—japán tulajdonú Polifoam Kft-t, amely vegyesipari termékeket gyárt, a holland keres- kedőséggel létesített Mode 3H Kft-t, amely férfiöltönyök termelésére specializálódott. Az utóbbi sajátossága, hogy úgynevezett vámszabadterületen működik, miáltal különleges kedvezményeket élvez. Míg az egyéb vegyesvállalatokra a legtöbb tekintetben ugyanazok a játékszabályok érvényesek, mint a tisztán magyar tu- lajdonúakra; a vámszabadterületen működők — 10-12 ilyen társaság jött eddig létre — deviza, külkereskedelmi, pénzügyi és vámügyi szempontból külföldinek minősülnek. Igaz, ezzel szemben, ha terméküket Magyarországon adják el, akkor az a vevő számára tőkés importnak számít, de hát a magyar gazdaságnak nem elsőrendű érdeke, hogy a vegyesvállalatok a belső piacra termeljenek. Ellenkezőleg: az, hogy exportáljanak, s ezzel javítsák a külkereskedelmi mérleget. A felismerés kevés A hazai vállalatok, szövetkezetek körében növekvő érdeklődés tapasztalható a vegyesvállalati forma iránt, ám a szándékok egyelőre nehezen realizálódnak.. Az érdeklődők jó része gyakran csak a felismerésig jut el — „jó lenne ehhez vagy ahhoz a tevékenységhez külföldi tőkét szerezni” —, de a megfelelő külföldi partnert megtalálni, az együttműködés részleteit kidolgozni, az alkut megkötni, a vegyesvállalatot megalapítani csak ritkán sikerül. Külföldi kapcsolatok, speciális jogi ismeretek nélkül ez valóban bajos. Az ilyen gondokat enyhítendő hozta létre márciusban a Magyar Gazdasági Kamara azt a bonyolult elnevezésű szervezetét — a Külföldi Beruházásokat Előmozdító Intézményt —, amely információkkal és tanácsokkal, a megfelelőnek ígérkező külföldi partner felkutatását szolgáló külföldi ajánlatok közvetítésével is segíti a vállalati célok megvalósítását. Meg kell mondani, szinte mindenütt a világon, ahol szorgalmazzák a működő tőke beáramlását, vannak hasonló, nem profitra törekvő, állami, városi intézmények. És sok helyütt szorgalmazzák, mert a működő tőke importja nem csupán egy-egy vállalkozónak, hanem az adott nemzetgazdaságnak is érdekében állhat. Európában jobbára az új munkahelyek teremtése a nemzetgazdasági cél. Bécs városa például azzal igyekszik vonzani a külföldi tőkét, hogy az odatelepülő vegyesvállalatoknak közművekkel ellátott telkeket kínál a szabadpiaci áraknál lényegesen olcsóbban. Ausztria más tartományaiba más és más kedvezményekkel csalogatják a beruházókat. Verseny a működő tőkéért Országok tucatjai versengenek manapság ilyen-olyan meggondolásból a külföldi működő tőkéért, s a nemzetközi összehásonlításban a magyarországi kedvezmények nem éppen a legvonzóbbak. Részben ez a magyarázata annak, hogy a magyarországi vegyesvállalatok száma még csak éppen hogy meghaladta a 150-et, s a beléjük fektetett külföldi tőke is viszonylag szerény összegű, vállalatonként átlagban alig több egymillió dollárnál. A vegyesvállalatok alapításának és működésének feltételeit a gazdaságpolitika tovább szándékszik javítani, mindenekelőtt azért, hogy az ország jobban bekapcsolódhasson a világgazdaság vérkeringésébe. A magyar vállalatok szívesen társulnának KGST-tagországok vállalataival is, ám az elszámolási rendszer nehézségei miatt ez idáig csak néhány szocialista vegyesvállalatot sikerült tető alá hozni. G. Zs. A jelentkezéshez csatolni kell részletes önéletrajzot, amely tartalmazza a pályázó eddigi szakmai életútját, az iskolai végzettséget igazoló okiratok másolatát. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán írásban vagy személyesen (Kecskemét, Szolnoki út 35., munkanapokon reggel fél 8 órától délután 16 óráig.) 145450 c*****************************************
