Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-31 / 129. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. május 31. FOLDMÍVES ISKOLA ÉS TANGAZDASÁG „ Sem magasság, sem mélység nem rettent GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET yy A futóhomok nagyarányú terjedése Kecskemét felé már a 18. század elején elkezdődött. A homokveszély elhárítására a lakosság a yáros környékére szőlőt telepített. A valamikor ritka perjé- vel borított homoki legelőktől, a kutyatejes és ballangós buckáktól eljutott ez a nép addig, hogy szőlőskertjeit, gyümölcsöseit egész Európa megismerte. A kecskeméti határ sivár homokja megkívánta, hogy a kis parcelláját maga művelő parasztember télen-nyáron egész családjával együtt viaskodjék a szűkmarkú talajjal. A 19. század elején indult meg nagyobb mértékben a gyümölcs- és szőlőtelepítés, valamint apró parcellákon a tanyák építése. A kertészkedő termelésből pedig később hagyományosan az iharosok és értelmiségiek is kivették a részüket. Mesteremberek, tisztviselők, tanárok is kapát, oltókést fogtak. A szőlő és gyümölcs termőterülete ■ megnövekedett. Kecskemét a magyar városok között külföldön is megbecsült nevet szerzett magának termékeivel. Mindezt népe szorgalmának köszönhette. A kecskeméti gyümölcs exportja pedig ösztönözte a város lakosságát a többtermelésre. A 19. század vége felé már magasra ívelt a kajszibarack karrierje; létrejöttek a nagy gyümölcsexportáló cégek. A sokoldalúan művelt és kitűnő közgazdasági szemléletű polgármester, Kada Elek pedig kieszközölte, hogy szezonidőben a barackkal megrakott vasúti szerelvények Budapesten át szinte megállás nélkül eljussanak Becsbe. így jutott zamatos, friss gyümölcshöz az osztrák főváros. Társadalmi igény A homok megfékezése, a szőlő- és gyümölcskultúra létrehozása hozzáértést, szaktudást igényeit, kiművelt emberfőket kívánt. A szőlőskertek korszerű művelésének terjesztésére szakembereket hívott meg a város és tanfolyamokat szervezett. így került Kecskemétre Katona Zsigmond és Mathiász János is. Tőlük tanulta a korszerű szőlőművelést, az ő útmutatásuk nyomán rigolozta fel földjét és ültette be gyümölcsfával a kecskeméti ember. Ezért létesült a gazdasági szaktanítóképző is Kecskeméten, ahol akkor még népiskolai tanítók képzése sem folyt. Az új intézményt a gazdasági és társadalmi igény hozta létre. Úgy tűnik, ekkor szinte folyamatosan valósággá vált Pásthy Károlynak, Kecskemét kiváló pedagógusának, iskolaszervezőjének óhaja: „Ha pedig a város a nemzet kulturális törekvéseiben jövőre is olyan élénk részt vesz, mint a múltban vett: akkor mindig bátran hangoztathatja azokat a büszke szavakat, amelyeket czimerébe foglalt: «Sem magasság, sem mélység nem rettent». Kecskemét a szaktanítóképzés céljaira felajánlotta a földműves iskola telepét. A minisztérium az ajánlatot elfogadta, mert úgy látta, hogy a város nagyarányú szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztése, valamint kiviteli piaca is a képzést előnyösen befolyásolhatja. Ilyen előzmények után létesült Kecske- méten a mezőgazdasági szaktanítóképző intézet. 1910. október 10-én gróf Serényi Béla földművelési miniszter megnyitotta számos előkelőség, érdeklődő közönség, a tanári testület és az első évfolyam hallgatóinak jelenlétében az intézményt. A földműves iskola és tangazdaság a város központjától öt kilométerre délre, a Méhesfalu városrész közelében feküdt. Az első igazgató, Grasselli Miklós figyelme a szervezeti és tartalmi kérdésekre egyaránt kiterjedt. Elmélet és gyakorlat Az intézet alapvetően azért létesült, hogy szaktanítókat képezzen az önálló gazdasági iskolákban előírt gazdasági tárgyak tanítására. Mindezeken túl pedig ezzel a képzéssel lehetett megoldani a társadalmi igényű kertészeti és gazdasági oktatást 12—15 éves korban. Az okleveles tanítók ugyanis a meglévő általános és pedagógiai műveltségükhöz az intézetben töltött négy felév alatt korszerű mezőgazdasági elméleti és gyakorlati képzettséghez jutottak. Az intézet feladatrendszeréhez tartozott az is, hogy a tanszemélyzet az oktatáson kívül a környék kis- és középbirtokosainak szakügyekbén tanácsot adjon, a gazdasági szakismereteket népszerűsítse; terjessze. A földműves iskolákban a felnőtt gazdák részére évről évre 2-3 hónapos téli tanfolyamot szerveztek. Erre minden alkalommal húsz bennlakó hallgatót vettek fel, de korlátozott számban beiskoláztak bejárókat is. Az elméleti és gyakorlati oktatás tartalma: kertészet, mezőgazdaság, állattenyésztés és a mezőgazda- sági háziipar alapjainak ismertetése. A szaktanítóképzőbe felvételüket kérhették azok az egészséges, lehetőleg jeles Oklevéllel rendelkező tanítók, akik huszonkettedik életévüket még nem SZOBORPARK Arkady Fiedler, az 1986-ban elhunyt ismert lengyel író és világutazó egykori házának parkjában, Puszczykowóban, utazásainak helyszínét megörökítő szoborparkot alakítottak ki a múzeumi szakemberek. A képen: tolték harcos monumentális szobra Mexikóból és egy a Húsvét-sziget- röl származó jellegzetes szoborfigura. (MTI-fotó) töltötték be. Évfolyamonként általában húsz jelöltet vett fel a minisztérium; a tanulmányi idő pedig két évig tartott. A harmincas évektől emelkedett a hallgatói létszám; a két tagozatú intézet évente többnyire harminc okleveles tanítót vett fel, tizenöt nőt és ugyanennyi férfit. Az új típusú intézmény a külföld érdeklődését is felkeltette: a szervezeti és tartalmi kérdések tanulmányozására a következő években angol, bolgár, finn és francia vendégek is érkeztek a szaktanítóképzőbe. Az elméleti oktatás céljaira két tanterem szolgált. Az előadásokat többnyire reggel 8-tól 10 óráig és délután 5-től 7-ig tartották. A többi idő a gyakorlatokkal telt el. A szervezeti szabályzat szerint a hallgatók az év folyamán előadott tárgyakból egy-egy nagyobb tárgykör befejezése után ismételten kollokválni tartoztak. A népélet ismerete Az intézetben az oktatási idő nagy részét gyakorlati képzésre fordították. Megtanulták a hallgatók a kertészkedés különböző fogásait, az állatok gondozását, a fejést, keltetést, hizlalást. Sokat dolgoztak a jelöltek a konyhakertben; gyakorolták az ásás, gereblyé- zés, vetés, ültetés, gyomlálás, kapálás munkáját, a növények felszedését és tárolását. A csoportos gazdasági gyakorlat a képző illetékes tanárainak vezetésével folyt. A hallgatók részére kötelező volt a bennlakás; az internátusbán teljes ellátást kaptak. A háztartási munkák nagy részét is ajelöltek látták el. A tan tervben helyet kapott a nép életének megismerése, a tanyák látogatása is. A növendékek a helyszínen tanulmányozták, közvetlenül megismerhették a gazdálkodó nép munkáját, életviszonyait. Úgy látták a tanárok, hogy a népélet megismerése erősíti a hallgatók hivatástudatát, földhöz való ragaszkodását. A szaktanítóképzőben több kiváló tanáregyéniség oktatott. Pályájának kezdetén itt dolgozott és kezdte el paradicsomtermesztési kutatásait Mészöly Gyula kertészeti növénynemesítő, a későbbi Kossuth-díjas tudós, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója. A kecskeméti gazdasági szaktanítóképző intézet 1944 őszén szűnt meg a hadműveletek kiterjedése során. „Három nemzedék” csobogó A Kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban az elmúlt szombaton avatták fel Za- vadszky Éva alkotását, a három nemzedéket megjelenítő csobogót. Az udvarban megtekinthető a Nemzetközi Kerámiastúdióban készült alkotás, amelyet csak a leghidegebb téli napokon vesznek körül védőburkolattal. (Méhesi Éva felvétele.) Dr. Krajnyák Nándor A Tagy városi piac. Nyüzsgés, lárma, 1 V tarkaság, s mint mondani szokták , mindenfajta ember. A divat- és bizsuáruk pavilonjánál azzal rí ki a jövő-menők áramlásából két férfi, hogy — csak ácsorog. Az inkább alacsonyas civil sűrű, tömzsi és jó középkorú. Egészséges arcán a szabadban élők fénylő barnasága. Ránézésre lehet községi tanácselnök éppúgy, mint agronómus vagy főnököket fuvarozgató gépkocsivezető. Tudván, hogy ez utóbbiak mindig nett, szemrevaló megjelenésű egyének. A másik tébláboló a pénzügyőrök elegáns egyenruháját viseli. Mostanában divatos, kissé állnak konyuló vékony .bajusz sötétlik orra alatt és némi gőgöt sejtető szája széle fölött. Az ember hajlamos rögtön ilyet gondolni: szörnyen el van telve adoniszi termetével az atyafi. Milyen előkelőén lóbálja példáid azt a kis formátumú műanyag aktatáskát, amelyet fogó-fülénél fogva húzott a csuklójára. Szinte nem is „hatósági közeg"-hez illő, ahogy játszik vele. A civil láthatóan türelmetlen. Ösz- szehúzott szemmel les a butik erősen visszfényes kirakatüvegén át. Biztosan nehezen vár bentről valakit. Hirtelen nekibuzdulással sétálni kezd. Öt lépést előre, ötöt vissza. Lelassít egy pillanatra, jobb karját széles ívben lendíti ki, és szúrós pillantást vet karórájára. Alig két lépésnyire a pénzügyőrtől. Aki, mintha áramütés érte volna, szintén a civil karórájára tekint. Fekete szemöldöke felhúzódása ezt fejezi ki: ahá! Máris odalép, s rettentő udvariasan kéri. — Bocsánat, legyen szíves már — szemét a civil csuklójára moccantja — ... hány óra? — Tíz perc múlva fél tizenegy. — S már megszokásból is megtoldja. — ’ Nincs mit. ‘ Pedig a pénzügyőr nem is köszönte meg. Ellenben. Felbukkant egy tehetség? Az elmúlt napokban rendezték meg az MHSZ közreműködésével — az alsófokú diák-sportlövészek megyei versenyét Kecskeméten. A versenyen az úttörők számára légpuskával való lövészetet ír elő a versenyszabályzat. A kecskeméti eseményen csapat- és egyéni, illetve fiú és leány verseny volt. A versenyeéllapokra minden résztvevő tíz értékelt lövést adott le. Az automata harminc lőállásos — légfegyveres lőcsarnokban a gyerekek többsége először járt. A Kiskunmajsáról érkezett hetedikes Szalai Edit 86 körös teljesítménnyel lett első! (Összehasonlításul: két nappal később a férfiversenyen az I. helyezett légpuskával 76 kört lőtt.) Külön érdekesség, hogy Edit nem jár lövészszakköre, csak alkalmanként, ritkán fog légpuskát. A verseny szervezői, az MHSZ vezetői és Edit tanárai őszintén remélik, hogy a tehetséges kislánnyal — ha tovább tanul — igazolt versenyzőként találkoznak majd a különböző versenyeken. A fiúk versenyét Kőnigh Béla, a bajai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola úttörője nyerte, 85 körrel. A csapatversenyben a bajai területet képviselő rémi gyerekek győztek: Csuport Dóra, Gyulánszki Zoltán és Horváth Attila összesen 231 kört lőtt. M. I. A csempész — Mutassa csak kérem, az óráját! Amaz — pillanatnyi csodálkozás után. — Tessék . . . Rakéta. Látom ... Jöjjön csak arrébb! Szabad még egyszer? Ismét megtekintheti. — Kérem, ez az óra csempészáru. — Ezt honnét veszi? Onnét, hogy látom. Ez a mesterségem ... És a feladatom: elcsípni a séf tetőket. Na de menjen most már! Mi? Hogy beszél maga egy hatósági közeggel? Felszólítom, adja át ezt a csempész-órát, míg többel nem köti be! — Eszembe sincs. Nagyon el van ön tájolódva: ilyen karórát az ékszerboltban is vehet. — Ne hamukázzon, megmondtam. Adja át, míg szépen van. Elhúzza a sikkes aktatáska cipzárját, kivesz belőle egy vastag tömböt. Látszik, hogy a lepecsételt nyomtatványlapok közt számos indigó lapul. Nekem át kell vennem az ön karóráját, mivel megállapítottam, hogy csempészáru. Kap róla elismervényt, aztán ha akarja, megfellebbezi az elkobzást ... — Folytassák kérem az útjukat, ne álljanak itt le. Nem tartozik magukra. — Ezt már a járókelőknek veti oda, akik nemcsak lelassítottak a vitatkozásra. hanem némelyik meg is áll közülük. Majd. Tehát?! Vegye csak le az órát, és ide! — Nem adom. Akkor kénytelen vagyok igazoltatni magát. A személyazonosságiját! pattog a pénzügyőr. Azt se adom!— tagolja lassan és nyomatékkai a civil. — Nem? Megtagadja? VADASKERTI VETÉLKEDŐ Az előző forduló helyes válaszai: 1. A Vadaskertbe érkező állatot először karanténba kell zárni, hogy ha valamilyen fertőzésben szenved, kiderüljön, ne adhassa át társainak. Azután megkapja a szükséges védőoltásokat, majd ivarának megállapítása után elfoglalhatja végleges helyét. 2. A Vadaskert lakói közül Magyar- ország faunájában elő nem forduló nagyobb állatok: a majmok, a tigris, a fekete párduc, apuma, a dingók, ezüstös sarki róka, illetve a láma, alkalomszerűen felbukkan a barna medFe, a mosómedve és a farkas. A többi állat mind megtalálható hazánk élővilágában. 3. A Vadaskertben a következő védett madarak láthatók: kacagógerle, galambászhéja, vörösvércse, egerészölyv, macskabagoly, bütykös hattyú, kárókatona, fehér gólya, kanalasgém. Természetvédelmi szempontból az utóbbi a legértékesebb. 4. A legjobb tervek rendszertani szempontból vagy élőhely szerint csoportosítják az állatokat. A legjobb válaszokat küldték be, jutalmul állatok átvételére jogosító igazolást kaptak: Sánta Csilla, Halász Péter, Tóth Tamás, Kovács Agnes, Tóth Anikó, Adám Tibor, Schneider Edina. A július 11 -én sorra kerülő budapesti kirándulásra a következőket hívja meg a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon: Schneider Edina, Kovács Agnes, Sánta Csilla, Halász Péter, Adám Tibor, BártfaiRichárd, Tóth Attila, Nagy Viktória, valamint a Csitári testvérek. A kirándulás napján, reggel fél 7 órakor a kecskeméti úttörőház előtt (Széchenyi tér 7.) várja a nyerteseket Gál Gyula tanár, a vetélkedő irányítója. ni t ««rw «. ftwrtwtiku» yeoejitéfc l — Meg én. — Nahát, akkor rendőrt hívok. — Nyugodtan. Azért fordította igy a szót a pénzügyőr, mert csakugyan észrevette a csarnok folyosójáról kisétáló ügyeletest. Tizedes elvtárs! Szólt oda fojtott, bár emelt hangon. A tizedes odasattyog. — Tessék. Van valami? — s szigorúan végigméri a zömök civilt. — Elvtársam. Ennél az egyénnél csempészóra van. Felszólitottam az átadásra, de megtagadta. Igazolnisem hajlandó magát. A civilnek szeme se rezdül. — Kérem a személyazonosságiját! — szólítja fel a rendőr. Amaz nyugodtan nyúl a belső zsebébe s alig észlelhető hunyorítás kíséretében átadja. A tizedes belenéz az igazolványba, és szinte abban a minutában vigyázzba vágja magát. Tiszteleg. — Köszönöm, alezredes elvtárs. A pénzügyőr elf'ehér edik, hebeg- habog. Menne, sőt kereket oldana. — Hahó, ne siessen már amyira! — ragadja karon a tizedes, és int a jöszmékelőkhöl valakinek . . . Kisportolt alkatú fiatalember szaporáz hozzájuk. A tizedes ezzel fogadja. — Azt hiszem, a te embered. — S int a pénzügyőrre. Aki ekkorra egész összeroskad. Elhúzódnak egy csendes beszögellésbe. A most érkezett és a rendőr igazoltatja a „közeget”. A sportember kövér noteszfélébe lapoz, hol abba pillant, hol a „pénzügyőr" képére. — Igen, ő az. Elég régen körözzük. Az egyenruha megvédte őt a lebukástól.». Tisztelegnek a civilben várakozó *■alezredesnek, majd közrefogják a „pénzügyőrt " s vállánál fogva fordítják menetirányba. — Indulás!... Tóth István SCI-FI MESEJÁTÉK: Zizi ürbázis jelentkezik A Zizi bolygón felszerelt űrbázis lakója Celi, a földi felderítőlány és Zizi Robi, a kis rpbot. A galaktika tündére ide menekül a Roham-robotok elől, akik az élet gömbjét akarják megszerezni tőle. A gömb a bázison marad s megindul a támadás a Zizi ürbázis ellen. Robi és Celi elkeseredetten védik az emberi élet és érzelem gömbjét, miközben a Roham-robotok elvágják a bolygó kapcsolatát a földdel és végső, megsemmisítő támadásra készülnek ... A Z’ZI Labor Planetáriumban is látható fantasztikus zenejátéka, a „Zizi űrbázis jelentkezik”, lemezen is megjelent. Bűvésztrükk Egy híres bűvész szokta mesélni magáról ezt a történetet. Egy napon, mikor egy városban szerepelt, éppen egyik kedvenc mutatványával szórakoztatta a közönséget. A mutatványban elővett egy dollárt, amit előre jól láthatóan megjelölt, majd egy narancs közepébe juttatta anélkül, hogy a narancsot meghámozta volna. Később, hogy tovább bonyolítsa a trükköt, átvarázsolta a dollárt egy fiú zsebébe, akit a nézők közül választott. Hozzátartozik a dologhoz, hogy ő mindig előre beszervezett a hallgatóságból egy fiút, aki feljött a színpadra egy láthatóan megjelölt és jó előre a zsebébe készített dollárral. A közönség persze mit sem tudott erről. Ezen a napon is minden nagyszerűen ment, amíg a fiú fel nem jött színpadra, és a bűvész meg nem kérte őt, hogy csúsztassa a kezét a kabátja jobb zsebébe s vegye elő a dollárt. A fiú belenyúlt a zsebébe és kivett helyette 95 cent aprót. Aztán a mágus fülébe suttogta: Üram, szomjas voltam, vettem hát 5 centért limonádét. Angolból fordította Nagy Márta, a kiskunfélegyházi Platán Utcai Általános Iskola 8. osztályos tanulója. (Megyei műfordítói verseny szövege)
