Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-31 / 129. szám
1988. május 31. • PETŐFI NÉPE • 3 NYÚJTJÁK A MARKUKAT ÉS MI FIZETÜNK A lábunk is „viszi” a pénzt A fizetésből évről évre sokat „elvisz” a lábunk, pontosabban a cipők vásárlása és javíttatása. Legalábbis aránytalanul'többet, mint amennyit még zokszó nélkül elviselhetne az ember. • Horváth Sándor megmutatná — elmagyarázná — a gyártóknak is, hogy a lábbelikkel mi a probléma. Bár ez, képünk tanúsága szerint, a nem szakemberek előtt is világos! (Tóth Sándor felvétele) Megújuló területi tervezés Ha valaki munka nélkül maradt és nem kap állást a lakóhelyén, az a saját bőrén érzi, hogy a sokat hangoztatott világpiaci alkalmazkodás nem csak a vállalatoknál okoz gondokat, hanem néha egész falvakban, városokban, sőt térségekben teremt elviselhetetlen feszültségeket. Számos oka van annak, hogy egyes országrészek a többinél kevésbé fejlettek. Az egyik az, hogy a népgazdasági tervezés eddig jórészt ágazatokra, folyamatokra irányult. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a helyi gondok eddig jobbára az ágazati problémákon keresztül kerültek a központi irányítás elé: például a szénbányászat, a kohászat válsága vetette föl, hogy egyes körzetekben kevés a munkaalkalom. A népgazdasági és a területi tervezés reformja remélhetőleg javulást hoz ezen a területen. Az előbbit a reform szele utoljára 1968-ban csapta meg, azóta a,Tervhivatal lényegében változatlan módszerekkel tervez. Ha ez önmagában nem lenne elég indok a változásra, az már „nagyon kínos tapasztalat és érdemi önvizsgálatra késztet” — ahogy a Tervhivatal egyik szakértője fogalmazott —, hogy főleg az utóbbi évtizedben a tervcélok rendre nem valósultak meg. Igaz, ezért csak részben felelősek a tervezők, hiszen olykor a politikai vezetés sem vette figyelembe előrejelzéseiket. Például amikor az 1985-ös párt- kongresszus — a Tervhivatal javaslata ellenére — évi 5 százalékos inflációról és a gazdasági növekedés gyorsításáról határozott. Az Országgyűlés szerepe nő Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a tervezők is követtek el hibákat, rendre alulbecsülték például a cserearányromlás várható mértékét, nem mindig rendeltek megfelelő eszközrendszert a terv végrehajtásához. A tervezés reformjának szándéka az év elején egy vitaanyagban öltött testet, amihez immár több száz oldalnyi hozzászólás érkezett. Az ezeket is hasznosító előterjesztést a közeli hetekben tárgyalja a Tervgazdasági Bizott- .ság. Döntés tehát még nincs, de a viták eddigi tanulságait már összegezni lehet. Hogyan változik a tervezéssel kapcsolatos döntéshozatali rendszer? Az elgondolások szerint a párt vezető szervei az operatív részvételből visszavonulnak. Ezentúl elvi iránymutatást adnak csak, az elképzelések szakmai kidolgozását a kormányra bizzák, majd amikor az éves tervjavaslat elkészül, a párt vezető testületé megtárgyalja és szembesíti korábbi irányelveivel. A mostani gyakorlattól eltérően tehát — amelyben egyszer vagy kétszer a Központi Bizottság és többször a Politikai Bizottság, valamint a Gazdaságpolitikai Bizottság elé kerültek az elképzelések — a kormány nagyobb önállóságot kap a terv kidolgozásában, viszont feltehetően keményebb lesz a kritikai hang is a pártfórumokon. Az elképzelések szerint az Országgyűlés szerepe is megnő a tervezési munkában. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg már az éves terv jóváhagyása is itt történjék. Van olyan álláspont, hogy a nagyobb rugalmasság céljából az Országgyűlés ezentúl nem törvényt alkot az ötéves tervről, hanem határozatot hoz az éves és az öt- vagy hároméves tervről. Egy határozat ugyanis olyan keret, amely szükség esetén nem köti meg a kormány kezét a rugalmas alkalmazkodásban. Szélesebb körű nyilvánosság A Tervhivatal szerepe is feltehetően megváltozik a jövőben, hatáskörét, a többi főhatósággal, a minisztériumokkal való viszonyát illetően is élénk vita bontakozott ki. Természetesen itt erős érdekütközésekre kell számítani, és ezeknek a megjelenését, felszínre kerülését a minél szélesebb körű nyilvánosság teremtheti csak meg. Alapvetően meg kell változnia a tervkészítés módszerének is. Valódi társadalmi vitákban kell kialakulniuk a terveknek, ami a készülő koncepció szerint azt jelenti, hogy nem a terv lezárása előtti pillanatokban — hetekben — hanem már az első változat elkészítésekor bevonják a társadalmi, az érdekképviseleti és a helyi önkormányzati szerveket. Törekedni kellene arra is, hogy ezek valódi társadalmi viták legyenek abban az értelemben, hogy ne csak e különböző szervek vezető testületéi foglaljanak állást. A Tervhivatal arra készül, hogy partnereit az eddiginél mélyebb információkkal, adatokkal lássa el, így egyenrangú „ellenfelek” — inkább partnerek — lesznek a vitákban. Helyi érdekek érvényesítése Hogyan hat mindez a tanácsi, a területi tervezésre? „A területi tervezésben továbbra is lényeges gond - olvasható az Országos Tervhivatal vitára bocsátott anyagában —, hogy az ágazati fejlesztési célokban, az ágazati döntések megalapozásában a térbeli összefüggések, hatások feltárása nem vált általánossá. Ezért a területi érdekek megjelenitése és érvényesítése a népgazdasági tervekben, az átfogó gazdaságpolitikai kérdésekben igen korlátozott. A területi célok a tervekben túlságosan általánosan, átfogóan fogalmazódnak meg, ugyanakkor ezek megvalósításához nem elegendők az eszközök. A területi tervezés a kormányzati szervek között meg van osztva, általános jellemzője, hogy a területi érdekek az egyes intézmények érdekei alá rendeződnek.” , Ilyen pontos helyzetkép után kézenfekvő a gyógymód: „a központi népgazdasági tervezés szintjén erősíteni kell a területi és a településfejlesztési tervezést.” Ezzel persze nem csak a helyiek beleszólása, hanem felelőssége is nagyobb lesz, s ily módon a jövőben feltehetően megalapozottabb döntések születhetnek. Különösen akkor, ha a Tervhivatal — mint kilátásba helyezte — módszertani és konkrét adatszolgáltatási segítséget is ad a hozzá fordulóknak. Szabó Gábor Szociális foglalkoztató épül Mielőtt ballaghatott volna fekete női körőmcipő, 36-os. Ballagásra vette az egyik kislánynak a mamája. Amikor a gyerek otthon tett benne néhány lépést, kiderült: a 960 forintos cipővel csak akkor ballaghat (tovább), ha a gyenge kapocsnál szétbom- lott díszitőpántot előbb valahol visszavarratja. így került az új termék Ba- binszky István kecskeméti, Nagykőrösi utcai cipész műhelyébe, ahol a mester rögtön megállapította: — Nem erősítették fel rendesen a pántot! Egy üzletben viszont az eladó az ennél jóval különb edzőcipőről azt mondja: — Kiskunfélegyházáról való. Ilyet szállítanak az Egyesült Államokba is. Milyen hosszú vagy milyen rövid utat „járnak be” a lábbelik,„aszerint, hogy hol nagyobb a piaci érdekeltség és követelmény! A tisztességesen elkészített, kényelmes, szemlátomást is pénzt érő edzőcipő útja — jó minőségének köszönhetően — átvezet az óceánon; míg nálunk, a belföldön forgalmazott lábbelik egy részét már újonnan javítók váiják a műhelyekben. Miért? A papírbélés persze olcsóbb __ Az Izsáki út mentén Horváth Sándor nyugdíjas cipész kisiparos már annyi rossz cipőt vett a kezébe életében, hogy bízvást fordulhattam hozzá válaszért. — Tényleg sok a hibás lábbeli. Csupán a saját műhelyemből veszek példát. Az idén itt is több a javítanivaló. Még csak május utolján tartunk, de már ötszáz pár cipőt hoztak eddig. Százból 90-et sarkaltam. Azt tapasztalom, hogy még mindig gyakori a gyári hiba. — Ennek a fekete férfi félcipőnek — mutatja — kettévált az orra és a talpa. Nem fogta tovább a ragasztó. Ebbe a női szandálba meg papírt ragasztottak bélésnek, ahelyett, hogy bőrt erősítettek volna a talprészébe. Nemegyszer eszembe jutott már: milyenjó lenne javítás közben megmutatni egy-két gyári szakembernek, hogy mi a probléma a lábbelikkel! Csak felelősség nélkül? A Cipőipari Kisszövetkezet Luther- udvari részlegében is találnának a termelők elég látnivalót! Csaknem két éve megszűnt a biztosítási monopólium, s két nyereségérdekeit, önálló intézet jött létre: az ÁB és a HB. Azóta még két biztosító részvénytársaság alakult — Atlas és Garancia néven —s továbbiak szerveződése is várható, valamint dolgozik a Biztosítási Felügyelet is. Bács-Kiskunban az ország más részeihez hasonlóan verseny folyik tehát az ügyfelek és a partnerek bizalmáért és forintjaiért. Ennek néhány részletéről érdeklődtünk dr. Móczár Józseftől, az Állami Biztosító megyei igazga- tójától. — Mik voltak a biztosítás átszervezésének előzményei? — A gazdálkodási rendszer reformjának első lépcsője volt a pénzügyi politika változása, a többszintű bankrendszer létrehozása — mondotta az igazgató —, és ezzel együtt nyílt lehetőség a biztosítási szféra átalakítására is. A monopolhelyzetben lévő ÁB nem mindig alkalmazkodott megfelelő gyorsasággal a gazdasági élet, illetve az élet- színvonal változásaihoz. A vállalatok önálló és piacorientált gazdálkodása, a magánvállalkozók mind nagyobb száma, az életszínvonal tagolódása szintén igényelte a biztosítási rendszer korszerűsítését. — Hogyan érintette a különválás az AB Bács-Kiskun megyei szervezetét? — Dolgozóink 25 százaléka, valamint két kecskeméti és kiskunhalasi üzletházunk került át a Hungária Biztosítóhoz, amely az ipari vállalatok vagyonbiztosításait, a gépjármű-felelősségi és casco biztosításokat, valamint a nemzetközi biztosításokat kezdte művelni. — A tavalyi volt az Állami BiztoLádákba gyűjti a megrendelőktől átvett rossz cipőket Kecskés László részlegvezető. Az egyikben 42 pár, amelyből mindössze három a férficipő. A többi női. Hat dolgozójuk talpal és sarkal. A hetedik tűz. Ám ha megfeszülne is ez a kis csapat, napi 100—120 párnál több lábbeli javítására nem képes. A felvevőpult előtt szinte sosem fogy a sor. Egyesek azonban dolguk végezetlenül távoznak, mint most dr. Nagy Kálmánná is. Szeretném visszaragasztatni a fiam papucsára a felsőrészt! — kéri az asszony. — Sürgős. A délutáni kórházi látogatásig meg tudnák csinálni? —1 Csak felelősség nélkül! — így a kiszolgáló. Ezt hogy érti? — Ha nem fogja meg a ragasztó, arról mi nem tehetünk, sajnos ... — Furcsa szolgáltatás — lép ki az üzletből Nagyné. Azon gondolkodik, hogy most merre, hová induljon. Á szegény embert az ág is húzza ... a rossz cipők meg a zsebből „rabolják” az inkább tejre, kenyérre, húsra meg zöldségfélékre való pénzt. Árfenyegetőzés Mikrosarkalás és sarokjavítás egy pár női szandálon — 15 százalékos felárral — 51 forint 80 fillér. Másnap délután lehet jönni érte. Egy pár 36-os szigetvári női körömcipőt gazdája csak akkor használhat tovább, ha 208 forinsitó első önálló és teljes üzleti éve a verseny mezőny ben. Sikeresnek tekinthető-e? Eredményes volt számunkra 1987, amikor is csaknem százezer új lakossági biztosítást kötöttünk ügyfeleinkkel. A legtöbben a CSÉB/80-as módozatot választották. Sokan tanúsítottak nagy érdeklődést a rugalmas, az ügyfelek igényeihez igazodó Életút biztosítás iránt. E-módozat sikerét tekintve igazgatóságunk országosan is kiemelkedő eredményt ért el. Ismeretes, hogy az Életútnál az ÁB a 7 százalékos kamatra további 6 százalék prémiumot számolt el. Természetesen a gazdálkodó szervezeteknél is fokoztuk a piackutatást, arra törekedve, hogy partnereinkkel több évre szóló, hosszú távú együttműködést tudjunk kialakítani. — Mennyi kártérítést kaptak az ügyfelek? — Tavaly 70 ezer lakossági személykárt, 8 ezer 700 műszaki vagyonkárt és 10 ezer üvegkárt térítettünk, továbbá 1200 gépjármű- kár-bejelentés érkezett. Összességében a legtöbb kártérítést — 368 millió forintot — a szocialista szektorhoz tartozó gazdálkodó szervezetek kapták. A mezőgazdasági üzemeket a téli és a tavaszi fagy s a jégverés károsította a legjobban. Ezek nyomán 212 millió forintot fizettünk ki. Az Állami Biztosító — hasonlóan a többf biztosító intézethez—jó néhány új szolgáltatással, biztosítási formával igyekszik az ügyfelek kedvében járni. Egyik jeleként annak, hogy valóban kezd kialakulni a versenyhelyzet a biztosítási szakmában. Vitaszek Zoltán tért a sarkakra új bőrt ragasztat, végeikre pedig fémsarkot erősíttet. A vásárlók joggal érzik úgy, hogy az egyébként is drága lábbelik minőségi hibájáért őket még külön is megsarcolják a javítások magas árával. Olcsóbban lehetne? — próbálnának spórolni némi pénzt e szolgáltató berkekben, de nem megy. Egy pár apró müflekknek a méreténél már csak az ára a nagyobb. Ötvenhárom forintot kérnek érte a Luther-udvari javítók, munkadíjjal együtt. Őket meg azzal rémisztgetik a szállítók, hogy lesz ez még száz forint is! Zsiványság ez a fenyegetőzés, amit már nem megfizetni, mint inkább büntetni kellene. Ajánljuk viszont a cipő- kellék-forgalmazásban is a mainál jobb piaci körülményeket, főleg-pedig a szélesebb körű árukínálatot. Az semmiképp sem jó a szolgáltatást vásárlóknak, hogy a cipőjavításhoz való anyagok értékesítése néhány kézben van. Bővíteni szükséges Kecskeméten is a bőr- és cipőkellék-eladást. Babinszki Istvánnak' és másoknak (ma még) Kiskunfélegyházára kell utazniuk azért, hogy 3300 forint értékű cipőkellék- vásárlásnál 300 forintot megtakaríthassanak. A megyeszékhelyen például 15 forint egy pár fémsarok — míg az előbbi városban csak 12. Érdemes tehát ott megvenni a cipőkellékeket, ahol olcsóbban adják. Talán ezzel is csökken majd a javítások költsége. Kohl Antal Légi növényvédelem A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálatánál ezekben a napokban a teljes légiflotta dolgozik, hogy időben elvégezzék elsősorban a mintegy kétmillió hektár kalászos gabona, továbbá a napraforgó, a cukorrépa és a borsó növényvédelmét. A kártevők az idei enyhe tél miatt meglehetősen elszaporodtak. A fő veszélyforrások: a lisztharmat, a fuzári- um, valamint a vetésfehérítő megfelelő védekezés nélkül milliárdos károkat okozhatnának. Jelenleg 110 légi növényvédelmi brigád dolgozik, hogy átlagosan napi 70-75 ezer hektárnyi területen elvégezze a permetezést. A legtöbb repülőgép, illetve helikopter Békés, Szolnok, Bács-Kiskun megye nagyüzemi tábláira szórja ki a vegyszereket. Szociális foglalkoztató épül Tisza- kécskén. A szeptembertől működő üzem a városi tanács és a Remix Rádiótechnikai Vállalat megállapodásának megfelelően 60 megváltozott munkaképességű és alacsony nyugdíjjal rendelkező számára biztosít rendszeres munkát és jövedelmet. Az új munkahelyet a helyi Remix gyár látja el olyan munkával, amelyet a foglalkoztatottak bedolgozói rendszerben és egészségi állapotuk romlása nélkül el tudnak végezni. A szociális foglalkoztató átadását ez év augusztus 20-ára tervezik. (Tóth Sándor felvétele) OLVASÓNK ÍRJA Környezetvédelem és morál Kétségtelen, hogy világszerte erősödő válságjelek tapasztalhatók az ember és környezete kapcsolatában, így a környezet védelme, további humanizálása az emberiség hosszú távú, globális problémáinak egyikévé vált. A természet rendjébe történő emberi beavatkozás ősidőktől követhető nyomon. Egykor a természet meghatározóan vette körül az embert. Ma egyre inkább a természet válik kiszolgáltatottá. A tények megdöbbentő módon bizonyítják, hogy a korlátlannak vélt, szabad javaknak tartott környezeti elemek végesek, hogy a rövid távú gondolkodás káros. Ezért elengedhetetlen szükséglet, hogy az ember még jobban felismerje, megértse és figyelembe vegye a természet önszabályozó objektív törvény- szerűségeit. Még mindig sok a nyitott, válaszra váró kérdés. És adott a szinte feloldhatatlannak tűnő ellentmondás: nemegyszer tudományos válaszok, megbízható eredmények nélkül kell állást foglalni, dönteni és cselekedni. A környezetalakítás az emberi lét állandó eleme. Ezért a felelősség állandó és mindannyiunké. Jelenünk, még inkább jövőnk és a későbbi generációk sorsa, életlehetősége jórészt mai cselekedeteinktől függ. A környezet alakításához — amelyben különösen lényeges a folytonosság — nemzedékek tevékenysége realizálódik. A közöny valójában katasztrófához vezethet. Az alakítás, a védelem, a jó értelmű gazdálkodás kollektív jellegű emberi tevékenység, és egyben közösségformáló, moralitást befolyásoló erő. Az ennek érdekében kifejtett pozitív emberi cselekedet pedig az alapvető erkölcsi értékek kategóriájába sorolható (humanizmus, becsületesség). Itt is alapvető szabályozó a lelkiismeret, az önkontroll és a közvélemény, a társadalmi kontroll. A cselekvőkész ember jó szándékú, megalapozott, érzelemmel, szeretettel, ragaszkodással, méltósággal párosuló tettei hosszú távú, optimális következményekkel járnak (járhatnak). Minden apró'cselekedet, minden kicsiny előrehaladás később felbecsülhetetlen érték lehet. Ugyanakkor a hibás, elmulasztott (kihagyott) tettek a környezeti kérdések kapcsán különösen súlyosak. Az előrelátás, a következetesség, a szigor, a közvélemény, a tudomány, az irányítás, a vállalatok kölcsönös együttműködése vezethet a tisztább, jobb környezethez, a magasabb környezetkultúrához. dr. Faludi Gábor Versenyhelyzet a biztosítási szakmában?
