Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-30 / 128. szám

1988. május 30. • PETŐFI NÉPE • 5 • A palackozás előtt az italokat steril szűrőn szivattyúzzák • Évente 12 millió palack bor kerül le a töltősorról, amelynek át, amelynek betétjeit naponta cseréli Zeleni Lászlóné. nagyobb részét külföldi megrendelőknek szállítják. (Straszer András felvételei.) kell megreformálni Miért a költségvetést? Az Országgyűlés tavaly felkérte a Minisztertanácsot a költségvetési reform kidolgozására. A kormány május 5-ei ülésén tárgyalta meg az erről szóló előterjesztést. Valójában mit kell értenünk a költségvetési reformon, mit várhatunk tőle — erről kérdeztük dr. Riecke Wernert, a Pénzügymi­nisztérium költségvetésireform-titkársága főmunkatársát. — Miért van szükség a költségvetési reformra? — Az államháztartás, amely magá­ban foglalja az állami költségvetést, az úgynevezett elkülönített állami pénz­alapokat és a helyi önkormányzatok költségvetéseit, a népgazdaságban ke­letkezett jövedelmek több mint 60 szá­zalékát osztja el újra. A központosított pénzek fedezik az állam klasszikus kia­dásait (igazgatás, jog és közbiztonság, védelem), a társadalompolitika kiadá­sait és a gazdálkodóknak adott támo­gatásokat. Magyarországon a gazdasá­gi szervezetek jövedelmének elvonása és újraelosztása olyan nagy mértékű, hogy már-már kizárja a vállalatoknál a piaci hatások érzékelését. A nyeresé­gek sok helyütt inkább a vállalat és az állam közötti alku eredményétől függ­nek, mint a gazdálkodás hatékonysá­gától. A tavaly megkezdett adóreform je­lentős lépés volt egy áttekinthetőbb, versenysemleges adórendszer irányá­ban, hozzá kell azonban tenni, hogy nem sikerült csökkenteni a vállalatok állami támogatását. A társadalmi közkiadások területén egyre élesebbé válik az ellentmondás a csökkenő források és a növekvő igé­nyek között. Például évente hozzávető­leg 50 milliárd Ft-ot juttat a költségve­tés a lakásszektornak szociálpolitikai kedvezmény, kamatkiegészítés és lakó­ház-fenntartási támogatás címén. En­nek ellenére romlanak a lakáshoz jutás esélyei, különösen a fiatalok körében. A társadalmi-gazdasági reformfo­lyamatok (társadalombiztosítás, nyug­díjrendszer, bérreform, az új társasági törvény alapján létrejövő gazdasági szervezetek) eredményeként a 90-es évekre ki kell alakulnia a korszerű szo­cialista piacgazdaság irányítási és mű­ködési rendszerének. Ehhez kell igazí­tani a költségvetési reformot is. — Mi a célja a költségvetési reform­nak? — Radikálisan csökkenteni kell az államháztartás kiadásait, az adóterhek és a termelőszféra támogatásainak egyidejű leépítése révén. A társadalom- politikában hosszú távú stabil elkötele­zettséget keli vállalni az alapellátások­nál, vagyis az állampolgári jogon járó juttatásoknál. De ezt a mainál szükebb körben kell tenni, mert csak így garan­tálható e juttatások reálértékének meg­őrzése. A nem alapvető ellátásoknál és a lakáspolitikában csökkenteni kell az állami támogatást és ki kell építeni a piaci mechanizmusokat, lehetőyé téve az állampolgárok számára a jövedelmi helyzetüktől függő választási lehetősé­geket. Az állam klasszikus feladatait (igaz­gatás, jog és közbiztonság, védelem) hatékonyabban és olcsóbban kell ellát­ni és számolni kell azzal, hogy ezen a területen már most fokozódik az ál­lampolgárok körében a társadalmi ellenőrzés igénye. — Ezek a célok milyen konkrét lépé­seken keresztül valósíthatók meg? — A jövőben a költségvetés gazda­sági újraelosztási szerepe lényegesen csökken, ugyanakkor az államháztar­tás meghatározó szerepet játszik elma­radott infrastruktúránk kiépítésében, működtetésében és finanszírozási for­máinak megteremtésében. Tisztázódik az állam hosszú távon is tartható szoci­álpolitikai szerepvállalása. Szükség van a tanácsi önkormányzat, önállóság pénzügyi megalapozására, ezt párosí­tani'kell a regionális politika eszköz­rendszerével. Az országgyűlési, az ál­lampolgári tisztánlátás érdekében létre kell hozni az államháztartás új, egysé­ges statisztikai, tervezési, számbavételi és ellenőrzési rendszerét. A gazdálko­dók tulajdonosi helyzetének rendezésé­vel párhuzamosan ki kell alakítani az állami tulajdon működtetésének új me­chanizmusát, szétválasztva az állam közhatalmi, illetve tulajdonosi funk­cióit. — Mik a reform feltételei? — A 90-es években a költségvetésben egyensúlyhoz közeli állapotot kell elérni és tartani. A vállalati szektorban be kell hogy következzen a hatékony területek előretörése. Ennek együtt kell járnia a versenyképtelen, támogatott területek folyamatos és tudatos leépítésével. A költségvetési reformot — mely át­meneti életszínvonal-csökkenést is fel­tételez — akkor lehet elfogadtatni a lakossággal, ha a szerkezetváltással kényszerűen együttjáró munkanélküli­ség mellett kiépül az önhibájukon kívül állás nélkül maradtak hatékony segé­lyezési rendszere. Ez nem egyszerűen pénzbeli segélyt jelent, hanem magá­ban foglalja a vállalkozás ösztönzését, vagy például a nagyobb lakásmobilitás pénzügyi és szervezeti feltételeinek a megteremtését is. A társadalompolitikában az állam csak úgy vonulhat vissza bizonyos mér­tékben, hogy eközben a valóban rászo­rultaknak a mainál lényegesen többet juttat. Azt is meg kell érteni, hogy min­dez nem egy öncélú költségvetési re­form érdekében történik, hanem azért, mert a kialakult gazdasági helyzet már nem hagy nekünk konfliktusmentes vá­lasztási lehetőségeket. Borsi László NEMZETKÖZI KARBANTARTÓ SZOLGÁLAT Magyarok Böhlenben Ha a schwedti petrolkémiai kombi­nát böhleni üzemébe Litvinovból és Szászhalombattáról „specialisták” ér­keznek, akkor a szakmabeliek már tud­ják: megjött az erősítés! A laikusok szá­mára a magyarázat egyszerű. Csehszlo­vákiából és Magyarországról hatvan szakember segít NDK-beli kollégájá­nak a nagyjavításnál. De hát miért ez a nemzetközi részvétel? A böhleni kőolaj-feldolgozó üzem­ben éppúgy, mint a többi vegyipari cég­nél, bármilyen leállás a folyamatos ter­melésben óriási kiesést jelent. A techni­ka azonban természetesen elkopik, s bizonyos időközönként a berendezése­ket át kell vizsgálni. A gépek nagy ré­szét folyamatos működés mellett nem lehet karbantartani, szükséges tehát a nagyjavítás. Az üzem saját gárdájával azonban ez a munka nagyon hosszú ideig tartana. Ezért kézenfekvő, hogy a KGST- országok közösen gondolkozzanak a megoldásról. A legtöbb szocialista or­szág ugyanis a 60-as és 70-es években a szovjet kőolajra alapozva teremtette meg saját feldolgozóiparát, természete­sen hasonló vagy azonos tennelési rendszerekkel. Ezért 1976-ban Bulgá­ria, Kuba és az NDK kőolaj-feldolgo­zói közös karbantartó szolgálatot szer­veztek meg. Egyeztették a nagyjavítá­sok időpontját és a szakemberek révén segítséget nyújtottak egymásnak a munkák elvégzéséhez. Valamennyi ország rendelkezik a tervezett nagyjavításokhoz szükséges magasan kvalifikált erőkkel. A nem­zetközi karbantartó szolgálattól annyi szakembert lehet kérni, amennyi a nagyjavításokhoz kell. Ezáltal a kar­bantartásokra fordított időt a mini­mumra lehetett csökkenteni. Az egyik bolgár kombinát a munkák elvégzése utáni évben már lényegesén több ter­méket állított elő, mint korábban. A nemzetközi karbantartó szolgálat­hoz rövidesen csatlakoztak a magyar, a csehszlovák és a lengyel kőolaja feldolgozók is. A munkának ez a formája bevált, ezért 1985-ben elhatározták, hogy a kőolaj-feldolgozók mellett a jövőben a többi speciális vegyipari üzem karban­tartását is külföldi szakemberek cseré­jével, illetve segítségével oldják meg. A nemzetközi karbantartó szolgálatot, már hat ország huszonhárom cégére terjesztették ki. Ezekhez tartozik pél­dául az NDK-ban a Leuna-művek, az agrokémiai kombinát Piesteritzben és Pezsgő, bor és almasűrítmén exportra félédes és a különlegességnek számító rosé pezsgőkből az idei kapacitásuk 90 százalékát már a szerződések alapján értékesítettnek tekinthetik. Innét szál­lítják e nemes italt szovjet, lengyel és csehszlovák megrendelőknek, valamint a belföldi piacra is. Az idegenforgalmi szezon kezdetén máris nagy az érdeklő­dés a négydecis palackokba töltött pezsgők iránt is, amelyet elsősorban a vendéglátó helyek igényelnek. Az Am- perla pezsgőt, amelynek gyártását együtt dolgozták ki a Kertészeti Egye­tem Szőlészeti Borászati Kutató Inté­zet munkatársaival, megkedvelték a vásárlók, minősége is javult az elmúlt években, a tavalyi országos pezsgőver­senyen már bekerült az ország tíz leg­jobb pezsgője közé. • A schwedti petrolkémiai kombinát (MTI-fotó) a petrolkémiai kombinát Schwedtben. Ez utóbbinak része a böhleni vegyipari üzem. Egyre nagyobb jelentőségű a résztve­vők tudományos-technikai együttmű­ködése is. Az ellenőrző berendezések egységesítése a közösen feldolgozandó témák egyike. Olyan eljárások kidolgo­zásán fáradoznak, amelyek révén meg­állapítható: milyen munkát kell elvé­gezni, milyen kapacitással és mennyi anyaggal. engőd, Soltvadkert, Kecel, Kis- kőrös ültetvényeinek terméséből 15 ezer tonna szőlőt és 10 ezer tonna almát dolgoznak fel évente a Kecske- métvin Borgazdasági Kombinát kiskő­rösi gyáregységében. Bort és tankpezs­gőt palackoznak, a szeszfőzdében gyü­mölcs- és borpárlatot készítenek, vala­mint almalésűrítményt gyártanak, ez utóbbit tőkés exportra szállítják. Az Amperla pezsgőcsaládból a félszáraz, • Varga Katalin borásztechnikus az úgynevezett sartorius memb­ránszűrő segítsé­gével a termékek mikrobiológiai ál­lapotát ellenőrzi, amely a bor tar­tósságvizsgálatá­nak fontos része. Kevesebb megrendelést kap az ipar — A Központi Statiszti­kai Hivatal most közzétett felmérése szerint a hazai iparvállalatoktól a bel- és külföldi partnerek erre az évre mennyiségben összesen 7 százalékkal kevesebb ter­méket rendeltek, mint ta­valy. A folyó áron forintban számított rendelésállomány azonban a világpiaci árvál­tozások és a forint árfo­lyamváltozása miatt 17,1 százalékkal magasabb az előző évinél. A belföldi igény éves szin­ten a már meglévő szerződé­sek értelmében 3 százalékkal kevesebb, mint tavaly, a szo­cialista országokba pedig — a kivitelt megalapozó szerződések szerint — a szállítások mennyisége 8 százalékkal marad el az el­múlt évitől. A konvertibilis exportszállításokra vonat­kozó ipari rendelések meny- nyisége az első negyedévre 5,9 százalékkal magasabb, a második, harmadik és ne­gyedik negyedévre viszont 18,7 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A statisztikai felmérés szerint — s ezt az Ipari Mi­nisztérium illetékesei is meg­erősítették — az idén az év elején lényegesen több volt a függőben lévő rendelés, mint korábban. Január vé­gén különféle okokból még véglegesítésre várt 41,4 mil­liárd forint értékű szállítási szerződés, döntő többségük, mintegy 90 százalékuk a gépiparban és a vegyipar­ban. Számos szerződésre a mai napig sem sikerült pon­tot tenni. Ugyancsak az Ipari Mi­nisztériumtól kapott infor­máció szerint a meglévő szerződéseket az év eddig el­telt időszakában az ipar tel­jesítette. Az exporton belül a kon­vertibilis szállítások megha­ladják a tervezettet, a szoci­alista országokba irányuló export a terveknek megfele­lően alakult. ÚJÁBB KUTATÁSI EREDMÉNYEK Szövetbarát műanyagok Az utóbbi évtizedekben az emberi szervezetbe beépít­hető műanyagok kutatása sok jelentős eredményt hozott. Tulajdonképpen az ötvenes években kezdték először erek pótlására használni a hosszú láncú, hálózatos molekula­szerkezetű, poliészter műanyag csöveket. Manapság már külön kutatólaboratóriumok és -üzemek foglalkoznak kizárólag egészségügyi célú műanyagok előállításával. Ám az óriási fejlődés ellenére is bőven vannak még meg­oldandó problémák az úgynevezett biomatériák előállí­tásában. Gondolni kell például arra, hogy a vérrel érint­kező felületeken a legkisebb egyenetlenség vérrögképző­déshez, baktériumos fertőzéshez vezethet. Ez az oka an­nak, hogy a sebészek még ma is szívesebben használnak érpótlásra a betegből kivett visszérdarabokat, mint a legjobb minőségű dakronból,vagy más anyagból készült műeret. Különösen az összeillesztéseknél fenyeget a vér­rögképződés veszélye. Újabban az érpótlásra szolgáló műanyag csövek vérrel érintkező felületébe véralvadást gátló heparint vagy bizonyos prosztaglandinokat kever­nek. A fertőzések megelőzésére pedig egyes antibiotiku­mokkal preparálják, impregnálják a biomatériaként szolgáló műanyagokat. Sokat várnak a kutatók a poliészter polimerek és a természetes kollagénrostok összeházasításától is. Tudni­illik a kollagénrost hajlékony, nagy szakítószilárdságú, az élő szervezet képes lebontani és átépíteni. A szakem­berek úgy vélik, az ideális érpótló az a műanyag cső lenne, amely a szervezetbe beépítve fokozatosan lebom- lik úgy, hogy helyét természetes élő szövet veszi át. A KUNSZENTMÁRTON ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ FELSŐVEZETŐI MUNKAKÖRBE MUNKATÁRSAT KERES Feltétel: felsőfokú kereskedelmi, vagy közgazdasági egyetemi végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat. Bérezés az érvényben lévő ÁBMH-rendelet szerint. Lakásmegoldáshoz letelepedési hozzájárulást biztosítunk. Jelentkezni részletes önéletrajz beküldésével 1988. június 15-éig a szövetkezet elnökének címezve lehet. Cím: Kunszentmárton, Kossuth L. u. 1. 5440 1319 bajai kirendeltsége értesíti tisztelt vásárlóit, hogy ÚJ SZAKÜZLETÉT június 1-jén 12 órakor MEGNYITJA a Fáy András u. 1. sz. aiatt (Újváros) BÖ ÁRUVÁLASZTÉK — ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS 1447

Next

/
Oldalképek
Tartalom