Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-04 / 105. szám

1988. május 4. • PETŐFI NÉPE • KIVÁLÓ CÍM JÓ MUNKÁÉRT Kapu a felkelő nap országába Exportnövelés a Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezetnél II Múlt évi gazdasági eredményeiért a Kecskeméti Alumíniumipari Szövetke­zet megkapta az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetségének (0K1SZ) Ki­váló Szövetkezet kitüntetését. Ezt meg­előzően 13 évvel ezelőtt részesült ilyen elismerésben, pedig hosszú ideje dina­mikusan fejlődik. Más egyéb kitünteté­sei is jelzik ezt. Apróságokon múlott, hogy nem felelt meg az országos mun­kaverseny — gyakran,változó — felté­teleinek, hiába voltak eredményei kivá­lóak. „Forradalmi” változás Sándor József elnök asztalán japán népviseletbe öltöztetett baba áll: nem a kimonó társaság, hanem legújabb gaz­dasági partnerük ajándéka. Úgy tűnik. Japánnal bővül hamarosan azoknak az országoknak a köre, ahová a szövetke­zet termékei eljutnak. Korábban, mert a szövetkezetben nem voltak meg hozzá a gépek, beren­dezések, s egyéb tárgyi feltételek, kény­telenek voltak másra bízni öntött kerti bútoraik festését. így végsősoron a társszervezet fcstökapacitása döntötte el, hogy mennyi az a termék, aminek gyártására az alumíniumipari szövet­kezet vállalkozhat. Ezért jelentett szin­te forradalmi változást termelésükben a porszóró üzemük létrehozása. Tizen­hat és fél millió forintba került, a leg­korszerűbb technológiával működik, aminek következtében a termékek fes­tésének minősége is sokat javult. Az 1986 októberében beindított üzemnek köszönhetően a szövetkezet nagymér­tékben növelhette az alumínium kerti bútorok gyártását. Megrendelésben nem volt hiány, elsősorban a külföldi vásárlók köre bővült, igénye növeke­dett. E termékcsaládjuk legújabb tagja, a Paragon szabadidőbútor amerikai megrendelésre készül. T eljesítmény arány os kereset Természetesen nem az öntött bútor az egyetlen — bár kétségkívül a legmu- tatósabb — exporttermékük. Ennél va­lamivel nagyobb értékben szállítanak tőkés partnereiknek háztartási és ipari létrát, valamint raklapot, konténerele­meket, s most újabban NSZK-beli megrendelésre különböző méretű alu­mínium bőröndöt, amit szerszámtáro­lásra, szállításra használnak. A szövetkezet tavaly az előző évhez képest 85,8 százalékkal növelte tőkés exportját, aminek értéke így elérte a 104.5 millió forintot. Ez az összes árbe­vételüknek 21,5 százaléka. Részt vettek a tőkésexport-fejlesztő pályázaton, el­sősorban ennék köszönhetően növel­hették az átlagkeresetet 12 százalékkal anélkül, hogy a nyereséget is veszélyez­tető mértékű adót kellett volna fizetni­ük. A központilag meghatározott bér- és keresetszabályozási rendszer értel­mében egyébként adómentesen csak 2.5 százalékos növelésre volt lehetősé­gük. (Más kérdés, hogy — egyedi elbí­rálás alapján — a bértömeg növelésére kaptak engedélyt év közben, mivel a porszóró üzemük beindítása miatt új dolgozókat kellett felvenniük.) így az átlagkereset az 1986. évi 75.6 ezer fo­rintról 82,7 ezer forintra emelkedett. Sándor József elmondta: a szövetke­zetükben működő gazdasági munka- közösségek, e kiváló kis kollektívák jó­voltából több munkát vállalhat a szö­vetkezet anélkül, hogy létszámát növel­nie kellene. Ebben az évben azonban már többe kerül a géemkázók munká­ja. A gondot mégis sokkal inkább az okozza, hogy az adó miatt 30—40 szá­zalékkal csökkent az e kis közösségek­ben dolgozók jövedelme. Nem érti. mi­ért van az — vetette föl az elnök —, hogy a mezőgazdasági kistermelő 500 ezer forint bevételig nem adózik, a gé- emkázó ipari munkás pedig már az első forint után is fizet. Mivel dolgozóik közül immár egyre kevesebben vállal­koznak plusz munkára, a szövetkezet is kevesebb (plusz) megrendelést vállal­hat. Belföldi értékesítésre kerti bútort, ipari és háztartási létrát, konténert, raklapot, tv-antennát gyártanak. Ta­valy a szövetkezet árbevétele 486 millió forint volt, 52 millióval több az 1986. évinél, nyeresége megközelítette a 42 millió forintot. Korszerű technológia Legújabb beruházásuk az úgyneve­zett háromeres csőhúzópad, a múlt év decembere óta működik. Ez a 18,5 mil­lió forintos berendezés megéri a pénzt:, megközelítően annyi csövet húz le egy­ségnyi idő alatt, mint a másik ki­lenc gép együtt. A termelékenység • festik a/ amerikai exportra kerülő Paragon fotelt a kors/erü porx/óró ii/emhen • Legújabb exporttermé­kük, az alumí­nium koffer NSZK-beli megrendelő­nek készül. (Méhesi Éva felvételei) • A szövet­kezet három­eres, automa­ta esőhűzó gé­pe csaknem annyit teljesít, amennyit a másik kilenc gép összesen. nagymértékű növekedésére számíthat­nak tehát a szövetkezet csőhúzó üze­mében ebben az esztendőben. A tőkés exportra kerülő termékeik skálája várhatóan a japánoknak készí­tendő öntött alumínium rácsos kerítés­elemekkel bővül az idén. (A fényképe­ken ezek kovácsoltvas kerítésre hason­lítanak.) Ehhez az elvi megállapodás már megszületett, aminek értelmében megrendelőjüktől célgépeket és szer­számokat is kapnak a munkához. Elő­reláthatóan évi 20—30 millió forinttal növekszik ezáltal a szövetkezet tőkés exportja, amit az idén 140 millió forint értékűre terveztek. Jövedelmezőbb gyártmányok Termékszerkezetüket olyképpen módosítják ebben az esztendőben, hogy a veszteséges vagy alacsony jöve­delmezőségű gyártmányaikat korsze­rűbbre, nagyobb nyereségtartalmúra cserélik. Például a belföldi forgalmazá­sú konténereket, raklapokat, tévéan­tennát. Ez utóbbi helyett más típusút, nagyobb vételteljesítményűt akarnak kifejleszteni. Mindezek ellenére csak 20 millió forint nyereséget terveztek erre az esztendőre, ez árbevétel-arányosan is csak a fele a múlt évinek. Termelési költségeik — mindenekelőtt az alap- anyagárak — növekednek (növeked­tek), a szövetkezet egyes termékeinek árát viszont csökkenteni kellett. A bérbruttósítás, a létszámbővítésből adódó bérköltség és a bérjárulék együtt majdnem 10 millió forint költségtöbb­letet jelent. Végül is felosztható nyere­ség nem sok marad, azonban arra szá­mítanak, hogy a tőkésexport-bővítés alapján ismét nagyobb mértékben nö­velhetik az átlagkeresetet. Almási Márta VÁLLALKOZÓ TÍPUSÚ EMBEREK ÁFÉSZE A műszaki fejlődés felelőse Wagner Gábor sohasem tartotta ma­gát „mérnök úrnak”. Mint mondja, ta­lán azért, mert már egyetemi évei alatt megtanulta becsülni a kétkezi munkát. Nyaranta Jugoszláviábán barangolt, s kevés pénzét úgy egészítette ki, hogy ahol lehetett, dolgozott. Első „ko* moly” műszaki feladatára sem sértett­séggel, inkább “csendes mosollyal emlé­kezik vissza. Frissen végzett szakem­berként a Kecskeméti Konzervgyár gé­peire festett leltári számokat. Igaz, nem sokáig, hamarosan művezető lett. Az Univer Áfész műszaki igazgatója 1944-ben született Budapesten. A kon­zervgyár után dolgozott a Középrfia- gyarországi Pincegazdaság (Kecske- métvin) műszaki osztályának élén, az­tán a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat főmérnökeként. Onnan került 1987-ben az Univerhez. Vonzzák az új, érdekes feladatok, az olyan munkahe­lyek, ahol szívesen fogadják az ötletes embereket. — Az Univer, mint a legtöbb válla­lat, nyereségérdekeit — magyarázza. Azokat a tevékenységeket igyekszik megtalálni, amelyek eredménnyel biz­tatnak. Ebből a szempontból ez az áfész a vállalkozó típusú emberek szö­vetkezete. Tulajdonképpen mindennel foglalkozhatunk, persze bizonyos kor­látok között. Ebben az évben a mi for­rásaink is szűkültek, nagyon meg kell fontolni, mire fordítsuk a pénzt. Nem mondom, hogy minden ötletünk meg­valósul. Ha jó üzlet lehet belőle, meg­próbáljuk megcsinálni, ha meghaladja az erőnket, elvetjük. A műszaki igazgatóságon több mint száz ember dolgozik. Ide tartozik a be­ruházás, a fenntartás, a műszaki elle­nőrzés, valamint a szállítási tevékeny­ség. De az igazgató felel az anyaggaz­dálkodásért és a hálózati (bolti) kar­bantartók munkájáért is. S hamarosan indul egy új üzletáguk, a használt gép­jármű- és műszaki kereskedés. — Szövetkezetünk 1988-ra és hosz- szabb távra részletes üzletpolitikai ter­vekkel rendelkezik mondja Wagner Gábor. Ez magában foglalja a fenn­tartást, a fejlesztést is, azaz megvan a feladata a műszaki igazgatóságnak. Gyártmányszerkezetünket tovább akarjuk fejleszteni, garantálva az állan­dó minőséget. Bővíteni szeretnénk az exportot. Ez elsősorban nem a műsza­kiak dolga, de természetesen részt ve­szünk benne. Egy éve dolgozik az Univernél. Nem bánta meg, hogy idejött? Nem. Egyébként is vallom, hogy minden munkahelyen lehet dolgozni. Ismernem kell a helyi adottságokat, en­nek megfelelően szervezni a saját és a kollégáim munkáját. — Az áfész évfordulójára készült könyvben azt olvastam önről, hogy a makacsságig következetes ember. Egye­tért ezzel? — A makacssággal nem egészen, a következetességgel feltétlenül. A kitű­zött cél mellett addig kitartok, amíg végig nem viszem vagy teljesen el nem vetem. Bármilyen dologról van szó, bi­zonyos következetesség nélkül ered­ményt vagy sikert nem lehet elérni. — Fontos önnek a siker? — A munkasiker igen. A jól megol­dott feladat belső sikerérzést ad az em­bernek, akkor is, ha kívülről esetleg ntm ismerik el. Ha pedig elismerik, még inkább. Ilyen belső munkasikert éreztem már itt, amikor szerencsésen megbirkóztunk néhány nehéz problé­mával. Tökéletesen megoldott feladat nincs, legfeljebb törekedni lehet rá. Az ember ismeri a környezetét, a lehetősé­geket és a képességeket, azokon belül igyekszik megkeresni az optimumot. Ha megtalálta és megvalósította az el­képzelését, az siker. De az igazán jó munkahelyi légkör kialakítása és meg­tartása is lehet vezetői sikerélmény. Az ötletekről Wagner Gábor nem szívesen beszél. Véleménye szerint ezekről csak akkor érdemes szót ejteni, ha már megvalósultak. Lehetőleg sike­resen. Azért megemlíti az ostyasütő üzemet, ahol fagylalttölcsért szeretné­nek gyártani. Ehhez gépeket kellett be­szerezni, megfelelően beüzemelni. Ér­dekes feladat a hagyományos Piros Arany termékek új, korszerűbb csoma­golásának megoldása. A műszaki igaz­gatónak x’an olyan elgondolása, amiről szívesen beszél ugyan, de csak négy- szemközt. Túlságosan kezdeti stádium­ban van, no meg számolni kell a kon­kurenciával is. — Ha ennyi mindennel foglalkozik, van egyáltalán szabadideje? — Nem panaszkodhatom, hogy túl sok üres órám van . Ezt nagyjából meg­szoktam, az előző munkahelyemen is így volt. A különböző részfolyamato­kat is kézben kell tartani, elegendő sza­badságot hagyva persze a munkatár­saknak. Ezt a munkát nem lehet hiva- i talnoki módszerrel végezni, el kell dön­tenem, mikor mire, mennyi időt szá­nok. Elég sokat mozgok, utazom, tár­gyalok. Erre nem csak lehetőségem van, egyenesen kötelességem. A mun­katársaimtól elvárom, hogy továbbké­pezzék magukat. Ők sem tudnak a sa­ját területükön boldogulni, ha nem tar­tanak lépést a szakmájuk fejlődésével, ha nem mennek el tapasztalatcserére vagy akár egy vásárba. Saját magam számára ez ugyanígy követelmény. Magyar Ágnes KOTVENYVASAR! Az értékesítésre felkínált kötvények — VISSZAFIZETÉSE ÁLLAMILAG GARANTÁLT, — MAGAS KAMATOZÁSÚAK, — ADÓ- ÉS ILLETÉKMENTESEK. Bács-Kiskun megye valamennyi OTP-Bank- fiókja és kirendeltsége folyamatosan nagy választékot biztosít KÖTVÉNYPIACÁVAL LAKITELEK, a# «1/ a« a> a« a# a« a« a# a« a# a« a* a^ «1« a« a« a« a» a* a< a# a^ au au a# au au au au au au au UjÁ Uy% Uy» Uy* /y* ^ #y* Uy» Uy% ^j> »y» *y* »J» UJ* #y^ *y* ^ *y* *y* * * * ❖ * * * * * * * * * * * ❖ * ❖ * * * ❖ ❖ ❖ * * * * * ❖ ❖ * ❖ * * * * * ❖ ❖ * * * * * * * * * ******************************** .« JAKABSZALLAS, KEREKEGYHÁZA községekbe egy napra helybe megy az OTP-Bank kötvénypulttal május 4-én 14—18 óráig a TANÁCSHÁZÁN. Előnyös pénzbefektetési lehetőség!

Next

/
Oldalképek
Tartalom