Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-27 / 126. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Nappali go- molyfelhő-képződés várható, amelyből főként a délutáni órákban alakul ki többfelé zápor, zivatar, egy-két helyen jégeső, felhőszakadás is előfordulhat. A keleti, északkeleti szél napközben többfelé megélénkül, a zivatarok idejép átmenetileg megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 126. szám Ára: 1,80 Ft 1988. május 27., péntek „Őszinte, felelős párbeszédre van szükség” Csikász Jánosné Szikrában és Tiszakécskén • Eszmecsere az Olympos Kft. gépsora mellett. Csütörtökön délelőtt a Kecskemét —Szikrai Állami Gazdaságba látoga­tott Csikász Jánosné, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja. A vendéget Tóth Sándor, az MSZMP tiszakécskei bizottságának el­ső titkára. Magyar Ferenc, az állami gazdaság igazgatója és Faragó István, a pártbizottság titkára fogadta. A ba­ráti, elvtársi beszélgetésen a gazdaság vezetői a gazdaságpolitikai feladatok helyi, időarányos végrehajtásáról, a gazdasági-társadalmi kibontakozás tennivalóiról, a gazdaság termékeinek nemzetközi versenyképességének javí­tásáért tett intézkedésekről, a verseny- szellem és a vállalkozói magatartás fej­lesztéséről tájékoztatták a Központi Bizottság tagját. Csikász Jánosné a ve­gyes vállalatok kialakításának, megva­lósításának gondjairól is érdeklődött. A beszélgetést követően az állami gazdaság palackozóüzemét, majd az Olympos Kft. töltőgépsorát tekintette meg, ahol nemcsak az üzemben folyó munkáról, hanem a dolgozók élet- és munkakörülményeiről is tájékozódott. Szóba került a szocialista brigádmoz­galom helyzete és időszerű feladatai is. A délelőtti program Tiszakécskén folytatódott. Az egészségügyi központ­ban dr. Varga István főorvos mutatta be a múlt évben átadott korszerű egészség- ügyi létesítményt Csikász Jánosnénak. Kora délután ülést tartott az MSZMP Tiszakécskei Városi Bizottsá­ga. Elsőként Varga László, a Vegyép- szer főmérnöke, az MSZMP országos értekezletének küldötte tájékoztatta a pártbizottság tagjait a pártértekezlet munkájáról. Ezután Szürszabó László- né, a városi pártbizottság titkára tett jelentést a tagkönyvcserére vonatkozó terv végrehajtásának tapasztalatairól. A vitában felszólalt Csikasz Jánosné is, aki főként ennek politikai vonatkozá­saira hívta fel a figyelmet. „A tag- könyvcserét megelőző beszélgetések - mondta felpezsdítették a politikai életet, javult a párton belüli vitaszel­lem. Gondolok itt a későbbi tézisvitá­ra, a párt vezető szerepéről folytatott eszmecserékre. Tudósok, közéleti em­berek, értelmiségiek, munkások mond­ták el nyílt, őszinte kritikájukat. A párttagok megfogalmazták, hogy nemcsak végrehajtói, hanem részesei is akarnak lenni a politikának. Az őket érintő kérdésekben velük együtt dönt­senek. Feltétlenül szükséges — hangsú­lyozta —, az állami és gazdasági szer­vek egymáshoz való viszonyán is javí­tani. Ä beszámolóban is volt erről szó: az alapszervezetek keresik a helyüket az üzemekben. Ez valóban nemcsak Tiszakécske térségére vonatkozik, ha­nem máshol is észlelhető. Azt hiszem, ha a párt vezető szerepét a helyére tesz- szük, alapszervezeti szinten is javul a munka színvonala.” A továbbiakban a felelősségről szólt, majd hangsúlyozta: „A pártegység új­rateremtéséhez türelmes munkára, nyílt, őszinte, felelős párbeszédre van szükség. A pártegységnek nem mond ellent a különvélemények lehetősége, ha azok jó érvekkel, tapasztalatokkal vannak alátámasztva. A párt belső éle­tét meg kell újítani, de ez a felismerés kevés; munkánkat másképpen kell vé­gezni, meg kell szabadulni a felesleges bürokráciától.” A pártbizottság ezután meghallgatta Szűrszabó Lászlóné tájékoztatóját az új egészségügyi központ működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek alakulásáról. Gémes Gábor HÚSZEZER KÖBMÉTER FA VÍZI ÚTON Ülést tartott a megyei szállítási bizottság Csütörtökön délelőtt a megyei tanácsnál Tohai László, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettesének elnökletével ülést tartott a megyei szállítási bizottság. Az értekezleten részt vett Qyöri Sándor, a központi szállítási tanács munkatársa. Elsőként Gaborják Csaba, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége titkársá­gának vezetője adott tájékoztatót az áfészek szállítási tevékenységéről. Mint elmondta, szállítóeszközeiket elsősorban a kereskedelmi bolthálózat ki­szolgálására tartják fent. A legnagyobb szállítási igénye a tüzelő- és építőanyag­kereskedelemnek van, de emellett jelentős kapacitást köt le a takarmány- és a tápforgalom. Ezt követően Dömötör Tibor, a megyei tanács ipari osztályvezetője ismertette a megyei ipari vállalatok szállítási tevékenységét, illetve a szállításszervezési és -ésszerűsítési programban foglalt feladatok végrehajtását, szólt az évi legfonto­sabb célokról, amelyek közül kiemelte a szállítási költségek csökkentését, a jármű­vek optimális kihasználását, egyenletesebb terhelését. Dr. Barányi László, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója a vízi szállítás fejlesztéséről, illetve a megyei fejlesztési alap támogatásával létesült solti uszály rakodó megvalósításáról tartott tájékoztatót. Mint elmondta, a gazda­ság évtizedek óta szállítja a Duna-ártérben a közeli területeken termelt faanyagot vízi úton főleg Csepelre a papírgyárba, illetve Mohácsra. A magyar—jugoszláv cellulózipari kooperáció megkötése után szállítási feladataik ugrásszerűen növe­kedtek, s 1986-ban már 12 ezer köbméter papírfát küldtek vízi úton a Száva partjára telepített papírgyárba. A múlt évben elfogadták a fejlesztési alaphoz benyújtott pályázatukat, így Solt térségében felépült egy darupálya, egy íoronyda- ru, kiépült 400 négyzetméter rézsű, s több mint 3 ezer 400 négyzetméter térburko­lat. Ez évi tervük mintegy 18-20 ezer köbméter fa uszályba rakása és elszállítása. A megyei szállítási bizottság ülése bejelentésekkel fejeződött be. q. G. Grósz Károly fogadta Ni Cse-fut Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke csütörtökön a Par­lamentben fogadta Ni Cse-fut, a Kínai Országos Szakszervezeti Szövetség elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöke. Jelen volt Csu An-kang, a Kínai Népköztársa­ság budapesti nagykövete. (MTI) MSZMP—SPD MEGBESZÉLÉSEK BUDAPESTEN Budapesten tartotta ötödik ülését május 24. és 26. között a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Német Szociáldemok­rata Párt (SPD) közös parla­menti munkacsoportja, amely a gazdasági együttműködés kelet nyugati kapcsolatokra gya­korolt hatásának vizsgálatára alakult. A tanácskozást Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja és Wolfgang Roth, az SPD pártvezetőségének tag­ja, a párt parlamenti frakciójá­nak elnökhelyettese, a közös munkacsoport társelnökei ve­zették. Wolfgang Rothot fogadta Berecz János, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Wolfgang Roth átadta Hans- Jochen Vogelnek, az SPD elnö­kének Grósz Károlyhoz, az MSZMP főtitkárához, a Mi­nisztertanács elnökéhez intézett üdvözlőlevelét. Az SPD képvi­selőit fogadta Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára is. A munkacsoport ülésén részt vevők tájékoztatták egymást a magyar gazdaságpolitika idő­szerű kérdéseiről, a reformfo­lyamat kibontakoztatásának le­hetőségeiről, illetve az SPD gaz­daságpolitikai elképzeléseiről. Szükségesnek tartották azt is, hogy a mintegy kétéves közös munka tapasztalatairól tájékoz­tassák a velük kapcsolatban ál­ló európai pártok parlamenti csoportjait. A nemzetközi adósságválság megoldásának lehetőségeiről folytatott részletes eszmecsere eredményeként a munkacso­port e kérdésről közös nyilatko­zatot fogadott el. (MTI) BÉKÉS, CSONGRÁD, SZOLNOK, BÁCS-KISKUN Dél-alfóldi megyék együttműködése Környezetvédelmi megállapodást írtak alá —- Kedves Szomszédok! — ezekkel a szavakkal nyitotta meg a négy szomszédos megye képviselőinek tanácskozását dr. Gajdócsi István tegnap Kecskeméten. Ugyanott, ahol 1982-ben az első ilyen találkozót rendezték. A Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke rövid történeti visz-, szapillantásában elmondta, hogy a 60-as években született meg a gondolat: egyesíteni kellene a dél-alföldi régió erőit, erősíteni a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködést. A tudatos munka hat évvel ezelőtt kezdődött. Meghatá­rozták azokat a tennivalókat, melyek átnyúlnak a közigaz­gatási határokon, érintik az egész térség életét. Két éve pedig 1990-ig szóló munkaprogramot fogadtak el. A partneri kapcsolatot mind a négy megyében komolyan veszik. Ezt bizonyítja, hogy az együttműködési munkabi­zottság tegnapi ülésén részt vettek a párt- és állami szervek vezetői, köztük Szabó István, a Szolnok megyei pártbizott­ság első titkára, a Központi Bizottság tagja, Szabó Miklós, a Békés megyei pártbizottság első titkára, Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és dr. Szabó Miklós, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára. A résztvevők először a számítástechnika tanácsi alkalma­zásáról, a Bács-Kiskun megyei tapasztalatokról kaptak átfo­gó tájékoztatást. Működés közben mutatkoztak be a legkor­szerűbb eszközök — a számítógéprendszer, a videotechnika, a szövegszerkesztő gép —, egy olyan hivatali munka lehető­ségét villantva fel, mely egyszerűsíti és gyorsítja a tervezést, az ügyintézést. , Ezután került sor annak a megállapodásnak az aláírására, mely a négy megye első nagy közös vállalkozásának feltétele­it rögzíti. Témája: környezetvédelem. Amint az aláírás előtti bevezetőben dr. Bereczki Lajos, a Szolnok Megyei Tanács általános elnökhelyettese elmondta, mind a négy megyében gondot okoz a különleges kezelést igénylő termelési hulladékok elhelyezése. Korábban külön- külön próbálkoztak átmeneti tárolók létesítésével, ezek a kezdeményezések azonban nem jártak sikerrel. A most elfogadott megállapodás értelmében a négy megye közös átmeneti tárolót létesít a Szolnok megyei Kétpó község határában. A későbbiekben ezt a térség komplex hulladék- kezelő és -lerakó helyévé fejlesztik. A beruházás költségeit — a központi támogatás mellett — az érintett megyék gazdálkodói közösen viselik. A tervek szerint a létesítmény első üteme 1989 végére fogadóképes lesz, elindulhatnak a különleges hulladékok első szállítmá­nyai. Dr. Bereczki Lajos hangsúlyozta: olyan megoldást dolgoz­nak ki, hogy a szállítás, a feldolgozás semmiképpen ne káro­sítsa a környezetet. A Szolnok Megyei Tanács kiadta a területfelhasználási engedélyt, s a munkálatokról folyamato­san tájékoztatják a környék lakóit s a szélesebb közvéle­ményt. A tegnapi ülés befejezéseként aláírták a megállapodást: elsőként Szolnok megye képviseletében Mohácsi Ottó, a me­gyei tanács elnöke, majd Papdi József, a Csongrád Megyei Tanács elnöke, Murányi Miklós, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettese és dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke. Ma Solton folytatódik az együttműködési bizottság ülése. Többek között a közlekedésfejlesztés összehangolásáról, az élelmiszer-gazdaságról, az üresen álló községi (akóházak szervezett értékesítéséről tanácskoznak a négy dél-alföldi megye képviselői. Lovas Dániel HUSZONHÁROM KIADÓ HETVENKILENC ÚJDONSÁGA Jövő péntektől: ünnepi könyvhét A szakma ötvenegy hétig készül az ötvenkettedikre: az ünnepi könyvhétre, még ha az ekkor megjelenő kötetek az egész éves mennyiségnek alig egytize- dét alkotják is: ezek a versek, novellák, színdarabok épp ezért találnak hama­rabb utat az olvasóhoz, mert az ünnepi héten vásárolhatók meg. — E gondo­latkör jegyében mutatta be a sajtó kép­viselőinek a jövő heti könyvhét újdon­ságait Érdi Sándor, a televízió művé­szeti igazgatója, hangot adva aggodal­mának is, hogy a sokak által „kultúr- mocsoknak” nevezett aluljáró-iroda­lom mindent elönt. Fölidézett egy pár éve nyilvánosságra hozott fölmérést is. Elgondolkodtató adatok: Magyaror­szágon tízből négy felnőtt évente egyet­len könyvet sem olvas el (ehhez már csak apró adalék: Bács-Kiskunban a 16 éven fölüli fiúk egyharmada nem szerzi meg az általános iskolai végbizonyít­ványt), a legnépszerűbb szerzők tízes listájába bekerült — mindjárt máso­dikként — Szilvási Lajos, de nem ke­rült be Petőfi Sándor. Azaz: az olVasás — a művelődés — megszerettetésének vannak még feladatai. Talán az idei könyvhét megold vala­mennyit közülük. Azzal, hogy érdekes kötetek jelennek meg, azzal, hogy pó­tolnak régi adósságokat — és talán az­zal is, hogy először ebben az esztendő­ben nem május utolsó, hanem június első hetének péntekjén nyitják meg. Fi­zetésnap után tehát, mert erre is gon­dolni kell ma már (a könyvszakma éves dotációja alig 14 millió forint, nincs kizárva, hogy a kedvezményes, 10 szá­zalékos adókulcsot 25 százalékosra- emelik), még akkor is, ha a könyvek átlagára az idén sem haladja meg a 60 forintot. Tudomásul kell venni, hang­zott el, hogy nagyon sok értelmiségi ma már ennyit sem képes fizetni a könyve­kért . . . Egy-két ígéretes cím az ünnepi könyvhét újdonságai közül: Görgey Gábor: Vadászszőnyeg, Galgóczi Er­zsébet: A törvény szövedéke, Szalay Károly: Párhuzamos viszonyok, Alek- szandr Bek: Új megbízatás, Jurij Trifo- nov: Eltűnés, Magyar Mozaik, Rival­da. Tessék választani 23 kiadó 79 kiadványa másfél millió példányban jövő hét pénteken megjelenik. B. J. A TÁRSADALMI MUNKA JUTALMA — KÖZBIZTONSÁG Tanácsülés Kecskeméten A solti határban • A Solti Szikra Termelőszövetkezet 350 hektáros napraforgótábláját kultivátorozza a traktorosbrigád. Felvételünk tegnap készült. S. A. Az előző tanácsülésen elhangzott in­terpellációkra írásban előre megadott válaszok elfogadásával kezdődött teg­nap Kecskemét Város Tanácsának ülé­se, amelyen meghívottként többek kö­zött részt vett a városi pártbizottság, a megyei népfrontbizottság és a megyei rendőr-főkapitányság képviselője is. Elsőként dr. Fáy Ferencné elnökhe­lyettesnek az 1987. évi társadalmi mun­ka elismerésére tett előterjesztését hall­gatta meg a testület, amely határozat­ban fejezte ki elismerését és köszönetét mindazoknak, akik önzetlen munká­val, illetve pénzösszegekkel segítették a tanács múlt évi feladatainak megoldá­sát. Kecskemét második helyezést ért el az országos településfejlesztési verseny­ben. Az eredményt oklevéllel és 700 ezer forint jutalommal, valamint — a több évi kimagasló helyezést — továb­bi 1 millió forint odaítélésével ismerte el a Hazafias Népfront Országos Taná­csa. Az elismerést dr. Bognár Lajosné, a megyei népfrontbizottság titkárhe­lyettese adta át dr. Adorján Mihály ta­nácselnöknek. ■ Ezt követően dr. Bitó István ezredes, Kecskemét rendőrkapitánya számolt be az utóbbi négy év adatai alapján a közrend, a közbiztonság és a bűnmege­lőzés alakulásáról. Előterjesztéséből egyértelműen kitűnik, hogy az utóbbi években javult a bűnügyi helyzet a me­gyeszékhelyen. Ám a viszonylagosan kedvező irányú folyamat egyáltalán nem adhat okot az elégedettségre. Egy­részt azért nem, mert a 10 ezer lakosra jutó bűnözések száma a városok átla­gához viszonyítva még mindig magas, másrészt az abszolút számok — a bű­nözés szerkezetét tekintve — negatív irányba mutatnak. Növekedett a gazdasági — üzérke­dés, árdrágítás, devizagazdálkodás megsértése, adócsalás — bűntettek szá­ma. Gyakoribbak a vesztegetések is, és . jellemző, hogy ezeket kivétel nélkül a rendőrség derítette fel, még csak példa sem akadt arra, hogy állami vagy gaz­dasági ellenőrzés tárt volna fel ilyen — a közélet tisztaságát veszélyeztető — visszaélést. Az élet és a testi épség elleni bűntettek közül elszaporodtak a súlyos testi sértések, melyeket mind többször követnek el nyilvános szóra­kozóhelyeken. A beszámoló a továbbiakban megál­lapítja: figyelemre méltó javulás ta­pasztalható a társadalmi tulajdon vé­delmében. Viszont lényegesen elmarad a követelményektől a belső ellenőrzés, a szállítmányok ellenőrzése, a szabad­ban tárolt anyagok, értékek őrzése. Jellemző továbbra is a személyi tulaj­don elleni bűncselekmények szaporo­dása. Az elkövetők jelentős értékeket találnak magánlakásokban, gondatla­nul nyitva hagyott, szabadban parkoló gépkocsikban. Az emberek nem érzéke­lik a fokozódó veszélyt, nem költenek pénzt a biztonságra és ezzelsaját maguk adnak lehetőséget a bűnözőknek. Erő­teljesen növekszik a cigány bűnözők száma és aránya, különösen az erősza­kos cselekmények és a vagyon elleni jog­sértések — besurranásos lopás, áruházi lopás stb. — elkövetésében. A városban a növekvő járműforga­lom ellenére sem romlott a közlekedés biztonsága. A balesetek száma folya­matosan csökkent, de évről évre több halálos baleset történt. Kritikus helyzet alakult ki a város közlekedésében, amin csakis a tárgyi feltételek — az utak állapotának, technikai szabályo­zottságának — javításával, a külső körút hiányzó szakaszainak megépíté­sével, több kerékpárút kiépítésével le­het segíteni. A városi rendőrkapitány szólt arról, hogy a rendőrség személyi állománya elsősorban a jogsértések, a bűnözések megelőzésére összpontosítja erőfeszíté­sét. Jelentősen növelték a közbiztonsá­gi akciók, a razziaszerű ellenőrzések számát. A rendőrök évente 20-23 ezer szabálysértőt bírságoltak meg a hely­színen, illetve kezdeményeztek ellenük szabálysértési eljárást. Á hobbiterüle­tek fokozottabb védelmére visszaállí­tották a lovas rendőri szolgálatot, az E75-ÖS főút közlekedésbiztonságának javítására pedig motoros útvonal­ellenőrző rendőri egység kezdte meg szolgálatát 1987 őszén. A megelőző munkában nagy segítséget jelent az öt­százhatvan kecskeméti önkéntes ren­dőr tevékenysége. Eredménynek kell tekinteni azt is, hogy a kecskeméti ren­dőrség sokkal több, ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekményt derít fel az országos átlagnál. Dr. Bitó István javasolta egyebek között, hogy rövid időn belül hozzák létre a városi bűnmegelőzési tanácsot. Számos fölszólaló javaslatára a városi tanács elismerését fejezte ki a rendőr- kapitányságnak eredményes munkájá­ért. A tanácsülés ezután jóváhagyta az 1987. évi gazdálkodási tervének végre­hajtásáról szóló jelentést, valamint a lakásügyi jogszabályok helyi végrehaj­tásáról szóló tanácsrendelet módosítá­sára tett javaslatot. Végül bejelentések, interpellációk hangzottak el. R. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom