Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. május 20. Grafikus Erdélyből Lezárult egy szakasz Miklós Árpád, a Pannónia Filmvál­lalat kecskeméti műtermének legújabb munkatársa alig több mint két hete él Kecskeméten. Szatmárnémetiből érke­zett. A művészettel való ismerkedé­sem, eljegyzésem legelső és máig meg­határozó állomása; a marosvásárhelyi képzőművészeti gimnázium, amely hosszú évtizedeken keresztül Erdély szinte teljes területéről — olykor ha­gyományos, faluról falura járó tehet­ségkutató segítségével — verbuválta össze a tehetséges fiatalokat. Velem együtt több nemzedék köszönhette meghatározó élményeit az ott művé­szetre tanító, emberségre nevelő Nagy Pál szellemi irányításának. Generációk szellemét nyitogatta, csiszolta fogé­konnyá az értékekre; művésziekre és emberiekre egyaránt. Tevékenysége messze kisugárzott az intézmény falain kívülre is. Nemcsak pedagógusnak, ha­nem festőnek is kiváló volt, bár tevé­kenységének ezt a részét máig sem mél­tányolták igazán. Az ő osztályaiból ke­rültek ki nem is egy generáció legtehet­ségesebb művészei. Akik valamilyen te­rületen kiemelkedő teljesítményt nyúj­tottak, azokat szinte legendákkal övez­ték a következő évfolyamok. Sokan tartották az intézménnyel később sze­mélyesen is a kapcsolatot, felkeresték volt tanárukat és a későbbi diákokat. Tulajdonképpen innen ered Szilágyi V. Zoltánnal is az ismeretségem. Ő akkor végzett, amikor én a líceum falai közé léptem. Konkrétabb formát akkor öltött ez a kapcsolat, amikor főiskolás éveim alatt, 1982-ben ellátogattunk Bukarest­be, a rajzfilmstúdióba. Ez volt az első találkozásom a műfajjal, Zoli rajzfilmes munkáival. 1984-ben, amikor megkap­tam a képzőművészeti főiskolán a dip­lomám, Szatmárnémetibe kerültem a ruhagyárba tervezőnek. Tulajdonkép­pen elszigetelten éltem, Szatmárt alig érintette meg a kortárs művészeti élet. Párhuzamosan persze egyedi grafikákat is készítettem, részt vettem a műfaj se­regszemléin, bemutatkozásokon. Ked­vencem ekkoriban is a rézkarc volt. Ere­detileg a festő szakra szerettem volna je­lentkezni, de végül is grafikusként vé­geztem. A színeket ennek ellenére min­dig szerettem, nem ritkán még a grafiká­imon is nagy szerepet kapnak. Egyéb­ként is vannak ötletek, melyek ereden­dően grafikában vagy színben szület­nek. Az absztrakt formának nálam álta­lában az a rendeltetése, hogy segítse ki­fejezni a figura pszichikumát. A figurá­kat absztrakt foltokkal igyekszem kép­pé metszeni, vágni, kombinálni, így az­tán a képek maguk módján ötvözik az absztraktot a figurálissal. — Megérkezésem óta Szilágyi V. Zol­tánnal dolgozom. Új egyedi filmjének készítésében segédkezem, fázisait rajzo­lom, és közben próbálok ismerkedni az animáció számtalan összetevőjével, hisz a műfaj számomra teljesen új. Hogy itt dolgozhassam, ahhoz igen alaposan el kell majd sajátítanom a technika min­den csínját-bínját. Na£y segítség ehhez az a szellemi rokonság, amiben óhatat­lanul is benne érzem az egykori indulást, a közös emlékeket is. Munkái, ötletei is inspirálnak, hogy gondolkozni, dolgoz­ni tudjak, hiszen egy technika elsajátítá­sa nem kis munka, fáradság, ilyen kö­rülmények között azonban nem számít tehernek. Lehet valaki jó grafikus, de ha a film törvényszerűségeiben nem tanul meg szabadon gondolkodni, az ötletek időbeliségét nem érzi, hiába az igyeke­zet. Bennem is él persze a kétely, nem tudom, lesz-e valaha is belőlem jó rajz­filmes. Mindenesetre olvasom a szaki­rodalmat és igyekszem minden megta- nulhatót elsajátítani. Alkotásaim nagy része otthon maradt, ami talán még se­gít is most abban, hogy lezárulják szá­momra végleg egy szakasz és nagyobb lendülettel láthassak a munkának. Károlyi Júlia SZEGED, KECSKEMÉT Nyári egyetemek Még lehet jelentkezni Most negyedszázada, hogy peda­gógiai nyári egyetemei szervez a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társa­ság Csongrád Megyei Szervezete. Évről évre sok Bács-Kiskunban élő pedagógus is érdeklődik e szegedi esemény iránt. Az idei jubileumi tanfolyamot július 12 és 19 között tartják, témája: a pedagógusképzés és a neveléstudomány helyzete ha­zánkban. Ezt tucatnál több téma­körre bontva vitatják majd meg a résztvevők. Az előadásokat, kon­zultációkat érdekes fakultatív prog­ramok kísérik ez alkalommal is. A tanfolyamra június 20-áig lehet jelentkezni. Ugyancsak a TIT szervezésében kezdődik július 21-én a szegedi mű­velödéselméleti nyári egyetem. A személyiség alakulásának és ala­kításának legalapvetőbb összefüg­géseit, a szocializáció és individuali­záció erőterének vizsgálatát, az egyén és a közösség viszonyrend- szerét, aktuális problémáinak elem­zését tűzte programjára ez az egy­hetes tanfolyam, melyre ugyancsak június 20-áig jelentkezhetnek az ér­deklődők. Tizenhetedik alkalommal rende­zi meg a TIT Bács-Kiskun Megyei Szervezete az óvodapedagógiai nyári egyetemet. A minden esztendőben nagy érdeklődéssel kísért egyhetes tanfolyam június 27-én kezdődik, témája pedig a család és a társada­lom viszonyrendszere lesz ezen a nyáron. Jelentkezni május végéig lehet, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán. KALOCSÁN IS LÁTHATÓ LESZ: Magyarország állami és egyházi ve­zetői közös megegyezéssel az 1988-as esztendőt az országszervező első ma­gyar király halálának 950. évfordulója emlékére és tiszteletére „Szent István évének" nyilvánították. E jubileum egyik kimagasló eseménye a király jobb kézfejének, vagyis a Szent Jobb­nak körülhordozása az országban, és bemutatása minden székesegyházban valamint a pannonhalmi bazilikában. Szent István király, miután „... a lelki szentség kenetét felvette,... lelkét az Úr megtestülésének 1038. évében (augusztus 15-én) a Mindenkor Szűz s a szent angyalok kezébe letette .. — írja Szent Istvánról szóló életrajzá­ban Hartvik győri püspök 1100 táján. Ismerteti a fehérvári temetést, majd be­számol arról, hogy az Úr „... csodák felvillanó sokaságával megdicsőítette az emberek szemében ... (Sírjához) özönlött minden különb-különbféle kórban senyvedő, jámborságának or­vosszerétől érintésre meggyógyultak, s akik a a rontás nyavalyájában majd­nem elsorvadtak, talpraállva tértek ha­za . ..” Tehát a király sírjánál csodás gyógyulások történtek. Bár I. István térítő, apostoli munká­ja nyomán az országlakosok felvették a keresztséget, fel-fellobbantak időn­ként az úgynevezett pogánylázadások. A Vata fia, János vezette utolsó ilyen megmozduláskor, 1061-ben István ki­rály nyugvóhelyének megszentségtele- nítésétől félve a fehérvári bazilika pap­jai a szarkofágból kivették a mumifiká- lódott testet és a súlyos kőlappal fedett padlószint alatti sírba rejtették. Valószínűleg ez az a pillanat, amikor leválasztották a jobb kart a testről, ta­lán mert a föld alatt bekövetkezhető enyészettől féltették azt a jobbot, amellyel a sok jót cselekedte, amellyel áldott és utat mutatott. A jobb kart ezután elrejtették a kincstárban, ahon­nan Merkúr bihari nagyúr feltehetően ellopta, és saját birtokán őrizte egy e célra fából ácsolt kápolnában. A boldog emlékezetű király sírja kö­rüli csodák arra indították I. László királyt (uralkodott 1077-től 1095-ig), hogy VII. Gergely pápához forduljon István szentté avatása ügyében. A pápa hozzájárult, s így 1083. augusztus 20- án László király szentté avatta István királyt. Csakhogy amikor felnyitották a sírt, hogy elvégezzék a „felemelés” szertartását, akkor derült ki, hogy hi­ányzik a jobb kéz és természetesen a gyűrű. Huszonkét év után már senki sem emlékezett rá, hova tűnt a szé­kesegyház káptalani kincstárából. Vagy nem is akartak emlékezni... Amikor I. László király 1084-ben, országjárása során felkereste Merkúr családi monostorát, a nagyúr csodával magyarázta, hogyan jutott el hozzá a Szent Jobb: egy angyal adta át neki megőrzésre, „... és ha eljő az idő, felfe­désre.” A király hitte vagy sem, ki tud­ja. Mindenesetre Merkúrnak nem tör­tént bántódása. László aztán megbízta kiszemelt utódját, Álmos unokaöccsét, hogy a fakápolna helyére kőtemplo­Nemzeti ereklyénk # Az esztergomi székesegyház előtt a Szent Jobb. • A Szent Jobb új ereklyetartó­jában. mot ‘építtessen, ahol méltó körülmé­nyek között őrizhetik majd a Szent Jobbot a bencés szerzetesek. A kő­templom, kőmonostor felépült, a Be­rettyó mentén fekvő település rohamo­san fejlődött, s csakhamar városi ran­got nyert Szentjobb néven. (A település ma Romániához tartozik, neve romá­nul Saniob). Hitéles hely lett, a peres­kedő felek messze földről felkeresték, hogy a Szent Jobbra ünnepélyes esküt tegyenek, s a konvent, mint jogi sze­mély, erről hiteles levelet adott. 1486-ig volt Szentjobb hiteles hely, bár az erek­lyét már valamikor 1433 körül Zsig- mond király (uralkodott 1387 és 1437 között) visszavitette Fehérvárra. „Fe­jérvárosban elhelyezett Jobbot, amely egykor az irgalmasság cselekedeteivel teljes volt, az egész nép jámbor buzgó- sággal tiszteli...” — mondotta Laskai Osvát ferencesrendi szónok a XV. szá­zad végén, ezzel igazolva, hogy nem a tatárjárás előtt menekítették a Szent Jobbot a dalmáciai Ragúzába, hanem Fehérvár török kézre kerülése körül, mégpedig vagy az őrzésével megbízott ferencesek, vagy török kereskedők. Tény, hogy 1590-től Ragúzában a do­minikánus szerzetesek őrizték templo­mukban, mint különleges beccsel bíró ereklyét. A magyarság ezután két év­századra elesett a félezer esztendőn át folytatott, gyakorolt Szent Jobb tiszte­letétől. Az ereklye vallási fogalom, a szentek testi maradványait fedi. Ebből ered vi­lági jelentése, azaz régi, nevezetes ese- • ménnyel vagy híres emberrel kapcsola­tos, megbecsült tárgy. A Szent Jobb esetében a két fogalom magyar ember számára szétválaszthatatlanul öszefo- nódik, mint a nagy király hittérítő és országalapító műve. Egy XIII. századi ismeretlen magyar szerző írta Szent Ist­vánról verses zsolozsmájában: „.. . .Evilági fegyverekkel Isten kato­nája volt.” Másutt: „Ha e nemzet mes­terének Mást is bírna vallani, tetszett volna Istenének Más apostolt küldeni. Ám a nyakas, délceg fajta, Kardos markú nemzetet nem más, csak egy magamfajta harcos téríthette meg.” A Szent Jobbot Mária Terézia ki­rálynő szerezte vissza 1777-ben Ragú- zától. Július 20-án érkezett Budára, ahol a királyi palota Szent Zsigmond kápolnájában az Angolkisasszonyok női szerzetesrend őrizte 1771-ig. Ez­után a prágai csillagkeresztes (vörös­csillagos) lovagrend vállalta a gondo­zást 1882-ig. Akkor a király által kine­vezett budai királyi palotai plébános vette át a Szent Jobb őrzését. A magyar püspöki kar 1862-ben Lippert József tervei szerint új, a ma is látható erek- lyetartót készíttette. A Szent Jobbot minden augusztus 20-án körmenetben mutatták be a nemzetnek, amely ismét kifejezhette hódolatát. Szent István halálának 900. évfordu­lóján, amikor Budapesten tartották az Eucharisztikus Világkongresszust, a Szent Jobb az úgynevezett aranyvona­ton országjárásra indult. 1944-ben a nyilasok erőszakkal Nyugatra vitték, ahonnan 1945. au­gusztus 20-án került vissza, de a nagy ereklyetartó nélkül. Ez utóbbit L’Hul- lier Imre kelenföldi áldozópap találta meg a Várpalota mellett, árokba dob­va. Ettől kezdve 1950-ig a Váci utcai Angolkisasszonyok templomában őrizték, majd a budapesti Szent István Bazilikába került, s ott van azóta is. A Szent Jobb 1988. évi országjárása során a következő helyek székesegyhá­zaiban tekinthető meg, bemutatásának időrendjében: Esztergom, Veszprém, Eger, Kalocsa, Pannonhalma, Szom­bathely, Vác, Székesfehérvár, Győr, Szeged, Nyíregyháza és végül — októ­ber 29—30-án - Pécs. dr. Csonkaréti Károly KÉSZENLÉTBEN A HÉTVÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosz­tika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsá­ki u. 5. C-pavilon, földszinti ambulan­cia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Heténycgyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek- és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybcne: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre, Szabadszállas, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós: központi rendelő (T.: 155); Du- navecse, Szalkszentmárton, Apostag, Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs: dr. Berényi A. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-234); Lakitelek: dr. Debreczeni J. (Lakitelek, Széchenyi 72. T.: 42-005); Izsák: dr. Sőreghy I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 6); Tiszaal- pár: dr. Pulius T.) Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162). segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Po- korny u. (T.: 11-224). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket. (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betege­ket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert: központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, átéri, kunszállási, pálmonostori, pető- szállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csorna, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a . fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt. központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dus­nok, Vörös Hadsereg 27. T.: 12); Du­napataj, Harta: dr. Mácsik E. (Duna­pataj, Ordasi u. 10. T.: 46); Hajós: dr. Mohácsi J. (Hajós.) KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Borota, Rém, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17.). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalo­csa: Széchenyi lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kun- szentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106.). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344.). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tasko- vics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12- 851), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hu­nyadi u. 1/A. T.: 2), Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Szá­las L. (Hercegszántó, Dózsa u. 1/A.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi I. u. 2), Tass, Szalk­szentmárton: dr. Tiringer A. (Szalk­szentmárton, Rákóczi u. 1.), Dunave­cse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazda­ság solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.), Harta, Dunatetétlen, Ál­lampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géder­lak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, Öregcsertő, Homok­mégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8), Miske, Drag- szél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12), Fájsz, Dusnok: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Sza­badság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecs­kemét, László K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Vá­rosföld: dr. Fáy'3. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791), Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlő- rinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 117), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Ke­rekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izáak: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 185), Kunszentmiklós, Kunpe- szér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kun­szentmiklós, Marx tér, 5.), Szabadszál­lás, Fülöpszállásí dr. Schieider J. (Fü- löpszállás, Kossuth L. u. 12.), Soltvad­kert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41-130), Kecel, Imre­hegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfél­egyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 62-292), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 54. T.: 79-064), Tiszaalpár, Lakite­lek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkot­mány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 31-388), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlász­ló, Radnóti u. 3.), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Mészáros I. (Kiskunhalas, Széche­nyi u. 12.11/12.), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczy F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13. T^ 168), Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 2Í. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom