Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-19 / 118. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI ' Él AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 118. szám Ára! 1,80 Ft 1988. május 19., csütörtök ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉRTEKEZLET Az életnek tanítani A közoktatás időszerű kérdéseiről tartottak országos értekezletet teg­nap a Pest Megyei Tanács székházában. A Művelődési Minisztérium által rendezett tanácskozáson — amelyen a fővárosi és megyei tanácsok, pedagógiai intézetek, valamint társadalmi és tömegszervezetek képvise­lői, közoktatással foglalkozó szakemberei vettek részt — Köpeczi Béla művelődési miniszter adott áttekintést az általános és középfokú oktatás tárgyi, személyi és működési feltételeinek alakulásáról, s a közoktatás előtt álló legfontosabb feladatokról. MEGNYÍLT A TAVASZI BNV A korszerűsödő integráció jegyében Tegnap délelőtt 29 ország — köztük hazánk — és Nyugat-Berlin több mint 2 ezer kiállítójának, továbbá izraeli és tajvani egyéni kiállítóknak a részvételével a kőbányai vásárvárosban ünnepélyesen megnyitották a 87. Budapesti Nemzetközi Vásárt, a beruházási javak szakvásárát. A Himnusz elhangzása után Marjai József miniszterelnök-helyettes, ke­reskedelmi miniszter mondott beszédet. • Megyénk kiállítói közül az Április 4. Gépipari Művek egyebek között sajtolt edényfenekeket, biofermentort és hőlégbefűvókat mutat be. (Gaál Béla felvétele) Az általános iskola működési feltéte­leiről szólva elmondta: a jelentős isko­labővítés ellenére ma is meglevő tante­remhiány, a szükségtantermek csak­nem 8 százalékos aránya és az iskola- épületek mintegy 10 százalékának rossz állaga, műszaki elavulása to­vábbra is szükségessé teszi a hálózat differenciált fejlesztését. Az általános iskola tárgyi, intézményi ellátottságá­nak javítása hosszabb távon is kiemelt központi feladat marad. Hangsúlyoz­ta: mivel az iskolák nagy része elemi fenntartási gondokkal küzd, az oktatás finanszírozásának felülvizsgálatakor ki kell dolgozni — és biztosítani is az iskolák működésének költségvetési normatíváit. Az általános iskolákban az alsó tagozaton a következő években a tanítóhiány teljes megszűnése, a képe­sítés nélküliség felszámolása várható. A felső tagozatos tanárhiány enyhítése érdekében azonban továbbra is indo­kolt a jelenlegi képzési kapacitás fenn­tartása, s változatlanul szükség van a pálya megtartó képességét növelő intéz­kedésekre, köztük béremelésre is. A demográfiai hullám levonulása nyomán is javuló feltételek közepette sürgető feladat az általános iskolai ok­tatás-nevelés minőségének javítása. A tartalmi munka korszerűsítése során elsőrendű teendő a tanulók alapkészsé­geinek korábbinál megbízhatóbb fej­lesztése, a közvetített ismereteknek a gyerekek eltérő haladási üteméhez iga­zodó differenciálása. Rugalmas tantár­gyi és óratervi rendszer kialakításával Fegyveres afgán ellenforradalmárok csoportja támadást intézett az országot elhagyó szovjet menetoszlop ellen — jelentette kedden este a moszkvai tele­vízió. Egy másik televíziós hír szerint a kormányellenes gerillák rakétákkal lőtték Dzsalálábád város lakónegye­dét. Az Afganisztánt elhagyó szovjet ka­tonákkal együtt utazó televíziós ripor­ter filmtudósításban számolt be a keddi incidensről. A Kabultól északra levő Szalang-alagút felé tartó konvojt auto­mata fegyverekkel tüzelő gerillák tá­madták meg. A szovjet egységek viszo­nozták a tüzet, és megfutamították a támadókat. A moszkvai televízió hírt adott a Dzsalálábád város ellen intézett táma­dásról is. Eszerint a kormányellenes muzulmán lázadók kedden hat rakétát lőttek ki a városra, s a becsapódások számos polgári áldozatot követeltek. Az ellenforradalmárok egyik szerve­zete röplapokon szólította fel Kabul lakosságát: működjön együtt a kor­mányellenes csoportokkal — vált isme­és alkalmazásával el kell érni a nyelvi kommunikációs, valamint a művészeti és testi nevelés mainál kedvezőbb ará­nyait. A jövőben az általános iskola egész tartama alatt prioritást kell bizto­sítani az anyanyelvi oktatásnak — nem szűkítve le azt az olvasás és írás megta­nítására —, s már a következő évtől mindenütt, ahol megvannak a feltéte­lek, be kell vezetni a heti 3 órás testne­velést, s a mindennapos testmozgást. A miniszter hangsúlyozta: tekintettel arra, hogy az általános iskolából ma már csaknem mindenki továbbtanul, nem indokolt, hogy az általános iskolai műveltség a 8. osztály végén lezáruljon. Megértek tehát a feltételek ahhoz, hogy a két iskolafokozat tartalmi egy­behangolása meginduljon: a következő években ki kell dolgozni és próbálni a két iskolafokozat integrációjának né­hány változatát. A következő esztendőkben az általá­nos iskolai tanulmányokat befejezők száma az előző évhez viszonyítva 16 ezerrel, majd további 23 ezerrel emel­kedik. Miként arra a miniszter emlé­keztetett: a tárca és a tanácsok az el­múlt években kiemelten foglalkoztak a nagylétszámú korosztályok zökkenő- mentes átvezetésének előkészítésével. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanácsok 1990-ig szóló terveiben szereplő mintegy 1400 osz­tálytanterem helyett — a tanácsi költ­ségvetési elvonások miatt — ötszázzal (Folytatás a 2. oldalon.) rétessé iszlámábádi forrásból. A Hizb- e-Iszlami nevű szervezet a hadseregből való dezertálásra bujtogatja az afgán katonákat, s „amnesztiát” ígér mind­azoknak, akik fegyverükkel vagy fegy­vertelenül csátlakoznak a kabuli kor­mány ellen szervezkedő erőkhöz. Tegnap reggel a Szovjetunió terüle­tén ünnepélyesen fogadták az Afga­nisztánból kivonuló szovjet alakulatok első egységét. A TASZSZ hírügynök­ség külön tudósítója helyszíni riport­ban számolt be arról, hogy a menetosz­lop átkelt a Barátság hídon, amely az Amu Darja folyó fölött összeköti szov­jet Üzbegisztán Termez nevű városát Heiraton afgán faluval. A tudósító kiemeli, hogy az 1500 hazatért katona közül hárman kiérde­melték a kiemelkedő, hősies helytállá­sért odaítélt Szovjetunió Hőse címet. Nyolcán kapták meg a Lenin-rendet, 82-en a Vörös Zászló, és 789-en a Vö­rös Csillag érdemrendet. Az egység 1979 decembere óta tartózkodott Af­ganisztánban. Bevezetőben köszöntötte a vá­sár megnyitására megjelent vendé­geket, majd így folytatta: a BNV több mint 100 éves hagyományok­ra tekint vissza és annak is immár több évtizede, hogy tavaszai kerül sor a beruházási javak bemutató­jára. Az idén a vásár a számítás- technika és a híradástechnika ága­zataival kiemelten foglalkozik, ami jelzi a növekvő magyarországi érdeklődést a korszerű tudomá­nyos-technikai eredmények gya­korlati alkalmazása iránt. Marjai József hangsúlyozta: a kormány — programja alapján — szigorú feltételeket teremtő gazdaságpoli­tikát és a piaci viszonyokat szoci­alista alapon kiteljesítő reformpo­litikát folytat. A kormányzat eddi­gi és tervezett intézkedései egytől egyig a gazdaság áttekinthetősé­gét, a piaci és pénzügyi viszonyok kiépítését célozzák. Ä népgazda­ság versenyképességének alakulá­sa határozza meg a stabilizációs és kibontakozási program megvaló­sításának ütemét. Magyarorszá­Szokatlanul nagy volt a fluktuáció tavaly a tiszakécskei Építő- és Vegyes­ipari Szövetkezetben. Hetvennel csök­kent a létszám — ennél többen léptek ki, de voltak belépők is —, sokan nem a saját jószántukból kérték vissza a munkakönyvüket. A gazdaságtalanul működő részlegeit, illetve azokat, ame­lyeknél visszaélések állították fejre a rendet, felszámolta a szövetkezet. Mindez év közben történt, az abbaha­gyott tevékenység árbevételét pótolni kellett, ha a tervnek megfelelően az elő­ző évinél nagyobb termelési értéket akartak elérni. Ez végül sikerült, ami átlagon felüli teljesítésnek tudható be, hiszen a korábbinál jóval kevesebben dolgoztak érte. Más bajok is nehezítették a szövet­kezetiek munkáját tavaly, nemcsak azok, amiket maguk idéztek elő. A ke­mény tél miatt akadozott a szállítás, a termeléshez szükséges alapanyagot gyakran késve kapták meg. Ennek kö­vetkeztében egyes részlegeknél időn­ként kénytelenek voltak átmenetileg le­állítani a munkát. Utána viszont a ki­esést pótolandó, a megszokottnál töb­bet dolgoztak. Bútoripari üzemükben anyaghiány is akadályozta a termelést, mégis ez a részlegük hozta a szövetke­zetben a legnagyobb árbevételt tavaly: mintegy 24 százalékkal többet, mint 1986-ban. Lakatos részlegükben kiváló szak­embergárda dolgozik, emellett a tárgyi feltételek is jók ahhoz, hogy ez legyen a szövetkezet vezető ágazata. Azonban a múlt esztendőben nem volt elegendő megrendelésük, ezért nem tudtak töb­bet teljesíteni. Bár az 1986. évi árbevé­telüket 700 ezer forinttal túlhaladták, ennél sokkal többre lettek volna képe­sek, ha folyamatosan dolgozhatnak. A szövetkezet vezetőinek feladata, hogy a lakatosoknak az idén legyen gon mindenkit megillető joggá vált a külkereskedés, az együttműkö­dés a külföldi partnerekkel. így a kormányzat feladata az, hogy se­gítse a külpiacokon újonnan meg­jelenő, első üzleti lépéseikkel pró­bálkozó vállalatokat információk­kal, tanácsadással, kollektív akci­ók szervezésével: Jó alkalom erre a BNV is, ahol „házhoz jön” a világpiaci keresletnek és kínálat­nak a magyar népgazdaság számá­ra fontos része. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy nő a magyar népgazdaság összefonódása a világgazdasággal. A szocialista országok integráció­jában hatalmas tartalékok rejle­nek, amelyeket megfelelő eszkö­zökkel, mindenekelőtt'átfogó mo­netáris reformmal, a piaci elemek erősítésével, a vállalati közvetlen kapcsolatok kialakításával lehet kibontakoztatni. Magyarország számára lényeges a nyugat-európai integrációs fo­lyamat fejlődése és a népgazdaság elegendő munkájuk, valamint az, hogy alapanyag-hiány miatt ne kelljen visz- szautasítaniuk megrendelést. Építőrészlegük jórészt a hosszan tar­tó hideg miatt maradt el a tervezett munkával. Cipőfelsőrész-készítőik az egymillió forintot közelítő túlteljesítést értek el 1986-hoz képest, szőrme­konfekció üzemük termelési értéke is csaknem félmillióval több volt. Mindez azonban kevés volt az 1987. évi terv teljesítéséhez. Más részlegeik: a keres­kedelmi, a szállítási és egyéb tevékeny­séget végzők túlteljesítették tervüket. A Ramovill-szervizben, a lakossági szolgáltatásban dolgozók — női szabó, asztalos, lakatos, kovács, cipész, kárpi­tos stb. — is helytálltak, jó minőség­ben, a vállalt határidőre végezték el munkájukat. A szövetkezet bruttó be­vétele 93,4 millió forint lett tavaly, az 1986. évi 92,6 millió helyett. A nyeresé­gük viszont csaknem egymillió forint­tal csökkent. ehhez fűződő kapcsolatainak ala­kulása. A Közös Piaccal fejleszten­dő kapcsolatok, az e téren folyó tár­gyalások kulcskérdése Ma­gyarország megkülönböztetésektől mentes, ténylegesen egyenrangú félként való kezelése. Ha ilyen ala­pon létrejöhet a megállapodás, ak­Az ilyen sokféle tevékenységet foly­tató szervezetnél, mint amilyen a tisza­kécskei vegyesipari szövetkezet, nem könnyű összefogni, megfelelően irányí­tani a munkát. Nem könnyű úgy dol­gozni sem, hogy a közösnek nyereséget hozzon, de a vállalásaik tarifája is elfo­gadható legyen. Különösen a szolgál­tatásban nehéz megteremteni ezt az egyensúlyt, de hogy sikerül-e vagy sem, az nem csupán a szövetkezet kollektí­váját, hanem a lakosságot is érintő kér­dés. Hiszen ez a szövetkezet több olyan szakmában tevékenykedik, amiben a fogyasztói igények fölülmúlják a szol­gáltatók kapacitását (értve a kisiparo­sokét is). Ahhoz, hogy az idei tervüket — ami szerint az összes bevételnek 1,8 százalékkal kell növekednie a tavalyi­hoz képest —, teljesíteni tudják, nem elég a múltban elkövetett hibákat kija­vítani, következményeit helyrehozni. Ennél többet kell tenniök. A. M. kor ez a szembenállás szakaszának végleges lezárását és egy sokoldalú, előremutató együttműködés meg­kezdését eredményezheti. A megnyitó résztvevőinek körsé­tája után 14 órakor megnyitotta ka­puit a vásárváros a nagyközönség előtt is. MŰSZAKI HÓNAP A földvédelem fontos feladat Magyarországon 1935 és 1980 között csaknem 14 száza­lékkal csökkent a mezőgazdasá­gi termőterület. A népgazdasá­got érzékenyen érintő, súlyos veszteség volt ez, hiszen az élel­miszeripart akadályozta a ter­melés növelésében. A művelés­ből kivont területek egyébként semmilyen úton-módon nem hasznosultak, azaz mint termő­alapok egyszerűen elvesztek. Ezt a fajta tékozló gazdálkodást a földdel nem engedhetjük meg magunknak —, mondták ki a XI. pártkongresszuson —, a föld nemzeti kincs, ennek meg­felelően kell sáfárkodni vele. Ennek feltételeit teremtették meg az illetékesek a kongresz- szust követően különböző ren­deletekkel, a korábbinál szigo­rúbb jogszabályokkal és ezek betartásának következetes el­lenőrzésével. A hatósági eszközök egyike a Földvédelmi Alap, amit a mű­velésből kivont területek újra hasznosíthatóvá tételére fordí­tanak. Hogyan, mennyit, köz­vetlenül milyen célra? Ézekről a kérdésekről, azaz a Földvédel­mi Alap felhasználásáról tartott előadást a napokban az ország minden tájáról érkezett szakem­bereknek dr. Becz Miklós, a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának -főmunkatársa a műszaki hónap rendezvényso­rozata keretében, Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házá­ban. A különböző beruházások céljára a mezőgazdasági terme­lésből kiengedett területek meg­váltása; a földvagyon pótlását szolgáló földvédelmi járulék; a föld meg nem művelése miatt kiszabható bírság, büntetés: az ilyen és hasonló forrásokból töltődik fel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ál­tal kezelt Földvédelmi Alap. Hogy mennyire betölti funkció­ját, azt a számok is bizonyítják: 1982 és 87 között 43 ezer hek­tárt alakítottak át, vontak ismét művelésbe az országban —, mindez 800 millió forintba ke­rült. Bács-Kiskun 127,8 millió forintot kapott az alapból 1980 és 1987 között. Ennek köszön­hetően a szántóterület 5822 hektárral növekedett ez idő alatt megyénkben. Egyebek kö­zött 1823, az összefüggő nagy­üzemi szántóföldek közé ékelő­dő romos tanyát számoltak fel, tüntettek el a nagy teljesítmé­nyű munkagépek útjából. Az alapból nagyüzemi táblásítás- hoz, földátadáshoz is igényel­hetnek visszatérítendő támoga­tást a mezőgazdasági üzemek. A rendezvény résztvevői föl­vetettek néhány kérdést, javas­latot, elsősorban az alap fel­használási módjával kapcsolat­ban. Mindez annál inkább fog­lalkoztatja az érdekelteket, mi­vel — mint általában minden —, a föld újrahasznosítása érde­kében végzendő munka is drá­gul. Következésképpen egyre nagyobb súlya van a gazdasá­gosság kérdésének a Földvédel­mi Alap felhasználásában. A. M. TANÁCSÜLÉSEK NSZK-beli testvérvárosa lesz Bácsalmásnak A Bácsalmási Városi Tanács tegnap délután tartotta meg soron következő ülését dr. Bednárné Kiss Ildikó tanácselnök elnökletével. Mint már hírt adtunk róla, Bácsalmás a megyei településfejlesztési versenyben második helyezett lett, s ugyanakkor a megyei tanács „Településfejlesztésért” emlé­kérmet és oklevelet adományozott négy helybeli kollektívá­nak. A kitüntetést a tanácsülésen adta át dr. Bednárné Kiss Ildikó a Petőfi Tsz Ybl Miklós és Vörösmarty Mihály, a Keripar József Attila, valamint a termelőszövetkezetek talaj­laboratóriuma Nobel Alfréd szocialista brigádjának. A tanácstagi körzetek közötti verseny díjait Prikidánovits Ottó, a HNF helyi titkára nyújtotta át. A későbbiekben széleskörű vita bontakozott ki a városi tanács és a HNF városi bizottsága újabb településfejlesztési és tisztasági versenyre való felhívása kapcsán. Prikidánovits Ottó, dr. Wendler Gábor, Szabó Mihály, dr. Veréb János, Petrity Gábor, Haszonits Bea és a vb-titkár, Barta Józsefné is elmondta véleményét. A testület végül módosításokkal elfogadta a versenykiírás feltételrendszerét. A tegnapi tanácsülésen napirendre tűzték még a tanács és intézményei 1987. évi tervének és költségvetésének végrehaj­tását. Kozsuchné Somogyi Katalinnak, a városfejlesztési és gazdálkodási osztály vezetőjének írásos előterjesztéséhez Varga Attila tett kiegészítéseket a számvizsgáló bizottság nevében, majd Podlovits Mihályné arra hívta fel a figyelmet, hogy a napközi otthonnak az előterjesztésben szereplő 71 százalékos kihasználtsága nem egészen reális. Ugyanis, ha az iskolai szüneteket is figyelembe veszik, akkor kedvezőbb ez a szám. Ehhez kapcsolódott Ispánovity Jánosné, aki az óvo­dák kihasználtságáról beszélt. Kiss István országgyűlési képviselő összehasonlította Bácsalmás pénzügyi lehetőségét más hasonló településeké­vel, s szavaiból kitűnt: a város még mindig hátrányban van. Sürgető feladatnak jelölte meg a telefonellátás javítását, s kiemelkedő eredményként értékelte a gázprogram végrehaj­tását. Mint elmondotta, az idei év sem lesz könnyebb 1987- nél, s így a tanácstagok feladatai is megnövekednek. Bácsalmás német nemzetiség lakta település. Most arról döntött a tanács, hogy az előzetes megbeszélések nyomán az NSZK-beli Backnanggal testvérvárosi kapcsolatot létesíte­nek. A testület tegnapi ülésén határozott a tanácselnök béreme­léséről. Elfogadta a vb. javaslatát, s eszerint a tanácselnök fizetése 12 százalékkal nő, bruttó 17 800, illetve nettó 11 667 forintra. A vb-titkár fizetésemelésének arányára csak javas­latot tehetnek a tanácstagok. Szintén a lehető legnagyobb százalékot szavazták meg, amelynek jóváhagyása esetén a megnövelt fizetés nettó 10 400 forint lenne havonta. A testület végezetül tudomásul vette, hogy a vb. Komlósi Györgynét nevezte ki a művelődési központ igazgatójának. (Folytatás a 2. oldalon) A thaiföldi miniszterelnök hazánkba látogat Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz hazánkban Prem Tinszula- nonda, a Thaiföldi Királyság miniszterelnöke. SZOVJET CSAPATKIVONÁS AFGANISZTÁNBÓL Hazai földön az első alakulat Megfutamították a támadó ellenforradalmárokat A LAKOSSÁGNAK SEM MINDEGY Meg kell újítani a munkát Vegyes eredmények a kécskei ipari szövetkezetben • A bútorüzemben tizenhétféle terméket készítőnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom