Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

1988. május 18. • PETŐFI NÉPE • 5 NŐVÉRKE VAGY ARAB HARCOS? ­Az Ikarus kiválói Halason Forog? JOVOg, A 136 százalékos Lenin brigádnál Százharminchat százalékos teljesít­mény egész éven át?! Ez azt jelenti, hogy a Lenin brigád tagjai naponta becsülettel, száz százalékra teljesítet­ték, ami emberileg, szakmailag elvár­ható tőlük, de itt nem álltak meg; ki-ki rádolgozott még annyit, amennyi egy ugyanilyen tisztességes produkció egy- harmadánál is több valamivel... Mi lehet ennek a hátterében? Ezek a gon­dolatok foglalkoztatnak, miközben a fényezőműhely felé tartok az Ikarus kiskunhalasi gyárában. Tizenegy ezernél több buszalkatrész Bárkányi Istvánné program-csoport­vezetőtől, s egyben munkaverseny-fele- löstől tudom, hogy a tizenhárom bri­gád közül tavaly a Lenin végzett első helyen, s kiérdemelte a Vállalat Kiváló Brigádja címet az aranyjelvény mellé. A Kossuth és a November 7. ezüst, a Jóreménység, a Jurinovics, a Pablo Ne- ruda és a Kis Markos kollektíva bronz­jelvényt, hat közösség pedig szocialista címet kapott a versenyben nyújtott tel­jesítményéért. A vállalásokat az Ika­rusnál jól bevált formában, szerződés­ben rögzítve tették meg, konkrét fel­adatokra. A termelésben dolgozók fel­ajánlásai a jó minőségre, a határidők betartására, a hatékonyság javítására irányultak. A három alkalmazotti bri­gád az új dolgok megtanulásában, gyorsaságban és pontosságban igyeke­zett jeleskedni. A kis közösségek együttesen több mint 6 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában, aminek az értéke 1 millió 320 ezer forintra rúgott. A megtakarí­tott anyag és energia értéke meghalad­ta a.400 ezer forintot. A benyújtott újítások közül tizenhármat fogadtak cl az illetékesek, a megvalósított ötletek 460 ezer forinttal javították az ered­ményt. S még egy figyelemre méltó adat: a termelő brigádok átlagos telje­sítménye a 110-től 136 százalékig terje­dő skálán mozgott. A felső érték a Le­nin nevét viselő kollektíváé. Házuk tájára, a fényezőműhelybe lépve hirtelenjében nem tudom eldön­teni, hogy a szórópisztolyt kezelő fes­tők a kórházak szülészeti osztályainak nővéreire vagy arab harcosokra hason­lítanak-e jobban a fejükre húzott maszkban. — Nélkülözhetetlenek ezek az „álarcok” — mondja Nagy Czirok An­tal művezető, aki e beosztásba kerülése előtt, tavaly még szintén tagja volt a Lenin brigádnak —, hiszen itt olyan anyagokkal dolgozunk, amelyek ve­szélyt jelentenek az egészségre. A Vállalat Kiváló Brigádjának tíz tagja van: Gyenizse Benőné, Schütz László, Szalai Istvánné, Szabóné Bog­nár Erzsébet, Szabó Ferenc, Somogyi Pál, Weitczi János, a vezetők közül Fe­hér János műszakvezető, Nagy Czirok Antal (már csak volt, de azért műveze­tőként sem lett hűtlen a közösséghez) és Nyerges Istvánné, a kitüntetett kol­lektíva vezetője. Ő már nyugdíjas, de részmunkaidősként naponta bejár a gyárba. Tőle hallom: — Hatvannégyezer forint értékű anyagot takarítottunk meg tavaly. A termeléssel és gazdálkodással össze­függő többleteredményünk hetvenezer forint volt, Összesen tizenegyezer­háromszáz darab autóbusz-alkatrészt munkált meg a brigád. Az újításaink­ból kimutatott eredmény százharminc­kilencezer forintot tett ki. Személyen­ként kilencvenhárom óra társadalmi munkát végeztünk. A festőkön pattog az ostor vége A százharminchat százalékos telje­sítmény felől érdeklődöm. — Az az igazság, hogy a létszámhi­ány miatt rendkívül nagy teher hárult a brigádra — kezdi a magyarázatot Nagy Czirok Antal. — A feladatokat meg kellett oldani, annyi emberrel, amennyi volt, tehát a magas teljesít­ményszázalék részben a kényszerűség eredménye. Azért mondom, hogy rész­ben, mert azért kellett ehhez a brigád­tagok helytállása is. Vállaltuk, megcsi­náltuk, amit kellett. • Festők maszkban. • Autóbusz- alkatrészek a szállítópá­lyán. (Ferincz János felvéte­lei) • Műszakátadás. Fehér János, Nagy Istvánné, Weitzi János és Somogyi Pál — A programszerűségre talán itt kell legjobban ügyelni — kockáztatok meg egy laikus megjegyzést, — A helyzet az, hogy mindig a fes­tőkön pattog az ostor vége — véleke­dik Fehér János. — Ha idehozzák fes­tésre az alkatrészeket, már vinnék is, mert egy másik Ikarus-gyárban leáll a munka, ha időben oda nem érkeznek, így aztán ha mi késve kapjuk meg a munkadarabokat, nekünk kell behozni azt a lemaradást, amely valahol máshol keletkezett. Legalább százféle buszal­katrész fordul meg a kezünkben; sokat hátráltat bennünket, hogy a sorozat­szerű munkát gyakran megzavarják egy-két darabos soron kívüli igények­kel. Pedig egy félórás állás nálunk is több ezer forint. Szóval itt javítani kell, jobban egymás kezére kell dolgozni. Kitüntetett újító Valaki megjegyzi, hogy a festőknek nincs akkora becsületük a gyárban, mint a lakatosoknak, azok csak fessék le gyorsan, amit kell. .. Ebben én ké­telkedem, hiszen ki más kapta a Válla­lat Kiváló Brigádja címet, ha nem ők. Ez azért mégiscsak a munkájuk elisme­rése! Nagy Czirok Antal a Kiváló Újító jelvény bronz fokozatát vette át május elseje alkalmából. Ötleteivel a friss le­vegős maszkokat tette használatra al­kalmasabbá. a módosítás révén évi fél­millió forint takarítható meg; a stop­visszajelző elektronikát, a gázérzékelő automatát, az árvízjelzőt — ezek a munka biztonságát hivatottak elősegí­teni — szintén tökéletesítette, a helyi körülményeknek megfelelően. A jó szakember tekintélye szemmel látható társai körében. — A vállalásainkat úgy tettük meg, hogy azt néztük, kerestük, mire nincs idő a gyárban — szól Somogyi Pál, aki régi dolgozó itt, s a városi közéletben tanácstagként vesz részt. Czirok Antal, Gyenizse Benőné, Nyerges megbeszélik a feladatokat. — A kerítésfestést említhetném el­sőként a társadalmi munkáink között; nyolcszáz órát áldoztunk a gyár keríté­sének rendbetételére. A műhely közelé­ben egy kis kertet alakítottunk ki, tőze­get hoztunk oda, és gondozzuk. A Sze­gedi út és a műhely közti utcaszakaszt is megtisztítottuk. Magunkénak érez­zük a környezetünket. Autonóm csoportok is Jó egészséget, további sikereket kí­vánva elbúcsúzom a Lenin brigád tag­jaitól, akiknek a feladatai 1988-ban sem kisebbek, mint tavaly voltak. A munkaidőt jól ki kell használniuk, és bizonyára gyakran a szabad idejükben is dolgozniuk kell, mint tavaly. A vál­lalásaikat már megfogalmazták, mi­ként a kiskunhalasi Ikarus gyár többi kollektívája is, köztük a három új bri­gád, amely az idén alakult. Egy kom­munista műszakot már ledolgoztak. A verseny új vonásai: a társadalmi munkát nagyobb arányban végzik „ke­rítésen belül”; egy-egy feladatra auto­nóm csoportok alakulnak; erősödik a vállalkozásjelleg. Vagyis a verseny továbbra is a haté­konyság javításáért, az Ikarus hírnevé­nek öregbítéséért folyik — Halason is. A. Tóth Sándor Az infláció idei, kiugróan magas mértékét a kormány szóvivője már tavaly szeptemberben jelezte, sőt — a korábban szokásostól eltérően — bejelentette. A lakosság első reagálá­sa, magától értetődően, a gyors pénzköltés volt. Az év utolsó három­négy hónapjában mindenki igyeke­zett megvenni a bútort, építőanya­got, híradástechnikai cikket, háztar­tási gépet, amit egyébként csak jóval később szerzett volna be. A vásár­lásnak azonban gátat szabott egyfe­lől a szűkös kínálat, másfelől a fo­gyasztói szükséglet. Amikor már minden megvan, ami kapható, és ami az ésszerűség határain belül megvehető, és még mindig marad az értékét gyorsan vesztő pénzből, ak­kor mi a teendő? Akkor a pénzt oda kell helyezni, ahol az a leginkább megőrzi értékét. Miután pénzüket sokan ingatlan­ba és műkincsbe menekítették, a há­zak, lakások, telkek, festmények, ré­giségek ára is felszökött. S még min­dig több száz milliárd forint maradt a lakosság birtokában, részben sze­rényen kamatozó takarékbetétben. Mi sem természetesebb ilyen helyzet­ben, mint hogy a kereslet a befekte­tési lehetőségek felé fordul. Miután magánszemélyek egyelőre csak ma­gánvállalkozásba fektethetnek be pénzt közvetlenül — azok száma vi­szont csekély, kockázatuk viszont nagy — azt lehetett várni, hogy a háztartások megtakarításaikat köz­vetve, kötvények vásárlása útján, ál­lami vállalatokba, szövetkezetekbe fektetik. Vagyis azt lehetett várni, hogy igencsak felélénkül a kötvény­piac, és ennek következtében magas­ra kúszik az értékpapírok árfolyama Miért alacsony a kötvények árfolyama? Ám nem így történt. A várakozá­sokkal ellentétben ma a lakossági kötvények árfolyama alacsonyabb, mint valaha. Hogy miért, arról meg­oszlanak a vélemények. Egyesek sze­rint a jelenség azzal magyarázható, hogy a múlt év végén a gazdálkodó szervezetek rendkívül sok kötvényt bocsátottak ki; ez vezetett túlkíná­lathoz, az pedig az árfolyamok lefelé tendálásához. Mások abban látják kötvénypiac lanyhaságának ok hogy a legmagasabb hozadékú e: tékpapírok sem őrzik meg a befeki. tett pénz értékét: kamatuk a kamat- prémiummal együtt is éppen csak hogy eléri azt a bizonyos 15 százalé­kot, az előirányzott inflációs rátát. Mindkét véleményben lehet igaz­ság, de ha meggondoljuk, hogy a tavaly évvégi nagy kötvénykibocsá- tási hullám után is vagy tízszer-ti zenötször annyi pénzt őriz a lakos­ság jóval alacsonyabb kamatozású takarékbetétben, mint a 11—15 szá­zalékot kamatozó kötvényekben, akkor más okokra is gyanakodnunk kell, az említett két ok nem szolgál kielégítő magyarázattal. Vélhető, hogy a lakosság nem szo­kott hozzá, hogy pénzével bánni kell. hogy pénzét kezelni kell tudni, s csal' kevesen gondolnak rá, hogy ma rr a pénzt forgatni is lehet. A Tő­idéig nélkülözhető pénzből pék kincstérjegyet venni 3, 6 illetve 9 napra, mert annak kamata is töt mint a betét, a hosszabb időre befet tethetőből pedig kötvényt vásárolni, s nem is akármilyet, nem is bárme­lyik kötvényt, hiszen az értékpírok között is akad kamatos kamatozású, kamatprémiumot fizető, illetve nem fizető, éppen névértéken kapható, és így tovább. A sokféle lehetőséget mérlegelni, a lehetőségeket összevet­ni befektethető pénzük mennyiségé­vel, a pénz nélkülözhetőségének ide­jével — az efféle számításokat egye­lőre kevesen gyakorolják. Ebből egyebek között az is követ­kezik, hogy a mi viszonyaink között, ahol a pénz kezelésének, forgatásá­nak kultúrája széles körben még nem alakult ki, a lakossági megtakarítá­sok nemzetgazdasági hasznosításá­hoz nem elegendő az új, a viszony!, g változatos befektetési formák egy­szerű felkínálása. Ezeket a formákat a kincstárjegyek, a kötvények kibo­csátóinak, a bankoknak és a biztosí­tóknak — az utóbbiak is ajánlanak új formákat — erőteljesebben kelle­ne ismertetniük, propagálniuk. A la­kosság többsége ugyanis ma még a feltételeket sem ismeri; sokak számá­ra homályban maradtak a kamat- jövedelem adóterhei, amint az sem köztudott, hogy milyen garanciák vannak érvényben a befektetett tőke visszafizetésére. így akik vonzódnak az új megtakarítási formákhoz, azok is inkább a járt utat választják, s a takarékpénztárakhoz kitaposott út vezet. Mikor érdemes értékpapírt vásárolni? A hazai kötvénypiac atyjának ti­tulált Járai Zsigmond azonban úgy látja, hogy mindamellett más is hoz­zájárul a kötvények iránti kereslet lanyhaságához. Nevezetesen: éppen az értékpapírok alacsony árfolyama. Mert akik azt látják, hogy a tavaly vett kötvényt idén csak szerény ha­szonnal lehet eladni, azok úgy vélhe­tik, most sem érdemes értékpapírt venni, mert jövőre esetleg még ala­csonyabb lesz az árfolyam. Holott a pénzpiaci műveletekben gyakorlott szakértő szerint inkább akkor kell venni, amikor olcsón lehet, és akkor eladni, amikor magas az árfolyam. Ám ennek belátásához olyan tapasz­talatok kellenének, amilyenekkel a hazai lakosság nem rendelkezhet. Járai Zsigmond szerint a papíro­kat forgalmazó bankoknak össze kellene fogniuk a kötvénypiac meg­segítésére, és éppen az árfolyamok feltomászásával lehetne megerősíte­ni a kötvények iránti bizalmat. O a legnagyobb forgalmazó, a Budapest Bank nevében ezt meg is tenné, de a többi bank másként gondolkodik, s nem akar vele tartani. Ezért a Buda­pest Bank azt tervezi, hogy megveszi a többi banknál lévő, mintegy 200 millió forint értékű papírkészletet — kiegészítve ezzel saját, mintegy 700 milliós készletét — és magasabb árfolyamokat diktál, amitől a vásár­lási-befektetési kedv megélénkülését reméli. Mert a tömegpszichózis azt sugallja: ami drága, az biztosan érté­kes. És a kötvény valóban értékes, lévéri pillanatnyilag a legbiztonságo­sabb s a legjobban jövedelmező meg­takarítási forma. Még akkor is, ha kamata csupán megközelíti a reálka­matot. De talán ennek-a felismerése len­díthetné a legnagyobbat a kötvény­piacon. Az, ha sokkal többen tanul­nánk és gyakorolnánk a pénzforga­lom művészetét, tudván: csak az a pénz hasznosul igazán, amelyiket forgatnak, amelyik bekerül a gazda­ság vérkeringésébe. Anjelyik ingat­lanba vagy műkincsbe merevül, az legfeljebb az inflációt gerjesztheti. Gál Zsuzsa ÚJ VETŐMAGÜZEM BÁBOLNÁN • Bábolnán nemrégiben átadták az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat új vetőmagüzemét. A mintegy 960 millió forintos költséggel felépített üzem 24 ezer tonna kukorica feldolgozására alkalmas, amelyből 10 ezer tonna a fémzárolt vetőmag. (MTl-fotó) A nyelvtudás üzleti érdek Szendergő sofőrök a Volánnál THEIIS® ■ ÁRUBEMUTATÓ ^ ÁRUBEMUTATÓ szaktanácsadással és árusítással egybekötve > Kiskunfélegyházán, a Szigma Drogéria szaküzletében május 19—20—21-én, 8- -18 óráig. Ingyenes kozmetikai kezelés a helyszínen 1329 (cfzigmo^) A nemzetközi fuvarozásban a gép­kocsivezető nemcsak vezeti a rábízott, sokezer forint értékű járművet, hanem egyben fuvarvállaló, lebonyolító, számlázó, áruátvevő és -átadó, nem be­szélve arról, hogy képviseli a vállalat, az ország érdekeit is. Ezt idegennyelv­tudás nélkül nagyon nehezen lehet tel­jesíteni; hisz aki meg sem tud mukkan­ni egy adott ország nyelvén, az nem tudja megértetni magát. Mutogatással nemigen bíznak meg senkit fuvarfel- adattal. A Kunság Volán könyvtárosa, Ró- nyai Ibolya a múlt évben a Verseny és Vállalkozás című lapban egy cikket ol­vasott az európai menedzserképző, az AVL Institut sokat ígérő nyelvtanulási rendszeréről, a SÍT A Leaming System alkalmazásáról. Ez a nyelvtanulási rendszer a leggyorsabban teszi lehetővé azt, hogy a tanuló az adott nyelven elsajátítsa az alapvető kommunikálás­hoz szükséges szavakat. Ez indította arra, hogy felhívja a vállalat vezetőinek figyelmét a készülék hasznosságára, s szorgalmazza beszerzését. Azok fantáziát láttak az Innovátor Mérnök Kisszövetkezet által Magyar- országon forgalmazott Relaxamat el­nevezésű készülékben, s néhány napja -— a megyében és a Volán-vállalatok közül elsőként — megkapták. Szűcs Ferenc, a Kunság Volán sze­mélyzeti osztályának vezetője, amikor az oktatás formájáról kérdeztük, a kö­vetkezőket mondta: — A készülék mikroprocesszorral kombinált magnetofon, amely a bio­hanggal és feszültségmentesítő prog­rammal szerkesztett tananyaggal „elül­teti” a szókincset a félálomhoz hason­ló, laza idegállapotban lévő tanuló fejé­ben. Az egyszeri „képzés” 80 percig tart, amelyből 10 perc az ellazulás, 10 perc a „visszatérés”, és 60 perc a konk­rét tanulás. A fülhallgatóban először kellemes zene hallatszik, majd megkez­dődik az összekapcsolható idegen sza­vak olvasása. A statisztikai adatok sze­rint 6 hónap után napi egy órás, készü­lékkel történő, illetve némi egyéni tanu­lás árán a hallgató beszélni tud alapfo­kon az adott nyelven. A Kunság Volánnak mintegy 100 gépkocsivezetője vesz részt a külföldi teher- és személyforgalomban. A \:; Ha­lat vezetői úgy döntöttek, hogy ennyi embert „iskoláznak” be, s naponta 8- an, 10-en vehetnek részt ebben az okta­tásban. Három kazettacsoport is tarto­zik a berendezéshez, amelyekből alap­fokú német és angol, illetve középfokú német nyelvtudást lehet szerezni. A ké­szülék ára mindössze 30 ezer forint, amely később — bizonyára a Kunság Volánon kívül más vállalatok számára is — bőségesen visszatérül. G. G. DOMINVEST Építőipari Beruházó-Szolgáltató Közös Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET az alábbi munkakörökre: beruházási főelőadó alkalmazási feltétel: — szakirányú felsőfokú műszaki végzettség, — legalább 5 éves szakmai gyakorlat előadó (elsősorban ingatlanforgalma­zási tevékenység végzésére) alkalmazási feltétel: — legalább középfokú műszaki vagy közgazda- sági végzettség, — 3-5 éves szakmai gyakorlat Fizetés: megegyezés szerint. A pályázatok benyújtási határideje: 1988. május 31. DOMINVEST Közös Vállalat, 6500 Baja, Tóth Kálmán tér 5. 1114 ***********************

Next

/
Oldalképek
Tartalom