Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

1988. április 13. • PETŐFI NÉPE • 5 HALK ZENE, TELJES FIGYELEM Varroda Balotaszálláson • Texcoop-pulóvereket készítenek a varrodában. Ha az út nem fordulna, éppen a Ba- lotaszállási Kossuth Termelőszövetke­zet varrodájának udvarán kötnénk ki. A takaros, hosszú épület csarnokában most csak a gépek álmosító zümmögé­se hallatszik. — Néhány perce kapcsoltuk ki a magnót — mutat a Hi-fi toronyra Lo­vászi Gáborné üzemvezető — az asszo­nyok kérésére vásároltuk, ne legyen olyan egyhangú a munkazaj. Nemso­kára két óra, műszakváltás, ilyenkor jobb csak a dolgunkra figyelni. A két műszak vezetői — Gorjánác József né és Gombos József— ilyenkor futnak össze, hogy megbeszéljék, mi is történt az elmúlt órákban, mire számít­hatnak a gépek mellé ülő asszonyok. — A kiskunhalasi Texcooppál van együttműködési szerződésünk — mondja Gorjánác Józsefné. — Igen szoros, jó kapcsolat alakult ki. Hoz- zák-viszik a gépeket, eszközöket, a megmunkálandó és a kész ruhadarabo­kat, pulóvereket, kardigánokat. Ha­vonta értékeljük a műszakok és külön- külön a dolgozók teljesítményét. — Az asszonyok szinte hiúsági kér­dést csinálnak abból, hogy a másik mű­szakban dolgozóknál jobb eredményt mutassanak fel — egészíti ki Gombos József. — És mégis, minél nagyobb a versengés, annál jobban segítik egyÁ mást. ' — Nagyon jó, összetartó társaság alakult ki — véli az üzemvezetőnő. — Ha a határidő, a munka mennyisége úgy kívánja, megnyújtjuk a műszako­kat, és a szabad szombatot is végigdol­gozzuk. Tavaly volt munkánk éppen elég, a gépek mellől csupán négy-öt szombatra szabadultak el az asszo­nyok, és a napi egy-két óra túlmunka sem volt ritka. Különösen november­decemberben kell „ráhajtanunk”, már évek óta ebben a két hónapban 12 órá­sok a műszakok. A szövetkezet érde­keltségi rendszere úgy határozza meg, hogy a varrodában a bevételnek több mint a harmadát kifizetjük a dolgozó­inknak. Amig beszélgetünk, a gépek mono­ton moraja érzésem szerint egy percig sem szünetel. Amikor viszont arra ké­rem az első műszak vezetőjét, kísérjen ki a csarnokba, nevetve szabadkozik. Már a második műszak dolgozói ülnek a gépek mellett, a segítséget kollégájá­tól várhatom. Barna hajú, rózsaszín köpenyes asz- szony mellett állok meg, kérdéseimre úgy válaszol, hogy közben a fekete pu­lóver fonalszálait folyamatosan igazít­ja a gépre: — Négy éve vagyok tagja a szövetke­zetnek, előtte otthon a háztartást vezet­tem — mondja Orbán Istvánná. Kisszállásról járok át, mindennap. Kezdetben nehezen ment a munka. Elég sok idő kellett, míg megtanultam, hogyan kell bánni ezekkel a szerkeze­tekkel. Most már nem gond, ha az ösz- szevarró vagy a láncológép mellé ülök dolgozni. Míg ellépünk a munkaasztaltól, a műszakvezető hozzáteszi: Rózsika a szövetkezet kiváló dolgozója. Megke­rüljük a csarnokot, közben Gombos József az asztalokra helyezett párásí­tókra hívja fel a figyelmen. Ezt is az asszonyok kérték, hogy ne szállong­hasson a fonalszösz. Férfikardigánokra cipzárakat varr Makra Istvánná, ő a múlt évben kapta meg a kiváló címet. Éppencsak fel­felnéz a munkájából. Mindenki saját,jól bevált módszeré­vel dolgozik. Nekem is kialakult az el­múlt hat év alatt saját „technológiám”: hogyan könnyebb forgatni, illeszteni az anyagot. A tsz-ben előbb a kertészet­ben voltam, de ez sokkal könnyebb, tisztább, kényelmesebb munka. Hamar megszerettem. Nem beszélve arról, tő­lem függ, pontosabban attól, mennyire tudom megfogni a munka végét, hogy milyen vastag lesz a boríték.. Ahogy az ajtóból visszanézek, csupa lehajtott, szőke-barna-őszes fejeket lá­tok. Ahogy a müszakváltás pillanatát nem tudtam megfigyelni, most azt sem érzékelem, hogy valaki ne a munkájára figyelne. Lazítás nincs, a halkan meg­szólaló zenére elandalodni nem lehet. . G. E. EZ MÁR NEM VITÁS NAGYOBB HATÁSKÖR Élelmiszer-ellenőrzés a termeléstől a fogyasztó asztaláig A napokban a megyei állategészség­ügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás munkaértekezletet tartott az állatorvo­sok számára. Kecskeméten, a szakszer­vezeti művelődési központban lezajlott eszmecserén többek között az aktuális élelmiszer-higiéniai feladatokról hang­zott el előadás. A témát azért tűzték napirendre, mert az országgyűlés tava­szi ülésszakán elfogadták az élelmiszer- törvény módosításáról szóló javasla­tot, amely a megyei állategészség-ügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások fel­adatait tovább bővíti, teljessé teszi. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés kiterjed minden forgalomba kerülő növényi és állati eredetű élelmiszerre. A témáról dr. Bíró Géza professzor, az Állatorvostudományi Egyetem élel­miszer-higiéniai tanszékvezetője tartott előadást, amelyet konzultáció követett. A tanácskozás után beszélgettünk a megnövekedett feladatokról. — Mi tette szükségessé az élelmiszer- törvény kiegészítését? — A termelés egyre bővül, a feldol­gozási technológia fejlődik. Mindez — amellett, hogy hasznos — növeli a szennyezettség veszélyét. Ezért egyre fontosabb feladat a fertőzések megelő­zése céljából a tisztaság általános ellen­őrzése. Ez biztonságosabbá teszi a fo­gyasztó asztalára kerülő élelmiszer ká­ros mikroszervezetektől és egyéb szennyeződésektől való mentesítését. — Az ön által említetteknek számos feltétele van. Többek között a szakszerű növényvédelem, az állategészségügyi előírások betartása. A személyi és tech­nikai feltételek megvannak-e ehhez? — Alapvető az egészséges növények termesztése és állatok tartása. Más szó­val a kórokozóktól és a kémiai marad­ványoktól mentes alapanyag előállítá­sa. A következő lépésben, a feldolgo­zásban gondoskodunk a higiéniai elő­írások betartásáról. A harmadik lépés a kereskedelembe kerülő élelmiszerek ellenőrzése. Mindehhez a kérdésben szereplő feltételek megvannak. — Milyen főbb gondok adódnak? — A nagyüzemi állattartás nemzet­közi és hazai viszonylatban is forrása lehet bizonyos, élelmiszerekkel terjedő kórokozók tömeges elterjedésének. Ilyen például a szalmonellás ételmérge­zés. Az utóbbi években szinte ugrássze­rűen megnőtt a fertőzések száma. A szigorúbb ellenőrzéssel csökkenteni lehet a veszélyt. Ehhez szükséges, hogy az állatorvosi szolgálat ügyeljen az élel­mezés-egészségügyi szabályok, vala­mint az élelmiszer-feldolgozás tisztasá­gi igényeinek betartására. A Köjállal közösen lehet ezeket a feladatokat elvé­gezni. — Az élelmiszerexport követelményei is egyre nagyobbak. Ma már az eddigi­nél szigorúbban ellenőrzik a kémiai szennyeződéseket is. — Válóban így van. Egyre inkább akadályává válhat az exportnak a ké­miai eredetű idegen anyagok jelenléte az áruban. A külföldi partner vissza­küldi a szállítmányt, amennyiben az erre vonatkozó előírásokat megszeg­jük. Széles körű téma ez. A szennyező­désben nemcsak a vegyi anyagok szere­pelnek, hanem a különböző fémek; ólom, cink és sorolhatnám tovább. Szólnom kell még ezzel kapcsolatban a takarmányvizsgálatról, a hozamnövelő szerek alkalmazási előírásainak, az ál­latorvosi gyógyszerek élelmezés-egész­ségügyi várakozási idejének betartásá­ról, valamint egyéb feladatokról. — Milyen tapasztalatokat szerzett a megye élelmiszer-higiéniai ellenőrzésé­ről? — Bács-Kiskunban*az ország legna­gyobb élelmiszer-termelő megyéjében ennék fokozott jelentősége van. Véle­ményem szerint az állatorvosi szolgálat becsülettel elvégzi munkáját és megold­ja a rá háruló nagyobb feladatokat is. Nagyon fontos, hogy ne veszítsük el exportpiacainkat. Ilyen szempontból is figyelemre méltó az eddigi munkájuk, mert a megyében hat olyan élelmiszer- termelő nagyüzem van, amely a Közös Piac országainak is szállít. Közismert, hogy az ide irányuló exportot szemé­lyesen ellenőrzik az ottani szakembe­rek és igen szigorúak a gyártási folya­matok előírásainak betartását illetően — hangoztatta végezetül a professzor. Kereskedő Sándor Jobb tájékozottság — több nyereség „Ezt most ne írjuk bele a jelen­tésbe, mert mostanában minden negatívumra nagyon érzékeny a főnök!” Még fél évtizeddel ezelőtt is megszokott mondat volt ez kü­lönböző szervezetekben: vállala­toknál, testületeknél. így készültek a tényeiben ugyan valós, de az összképet tekintve a valóságot szebben, kellemesebben ábrázoló :— tehát mért ne mondhatnánk ki: a lényeget tekintve hamis — jelen­tések. S ezek a tájékoztatók is hoz­zájárultak ahhoz, hogy gazdasá­gunk különböző szintjein hibás döntések szülessenek, mely dönté­sek nyomán országunk a válság­hoz közeli állapotba került. Nem csoda, ha ebben a helyzetben elő­térbe került az információ szerepé­nek vizsgálata, s ennek során új vállalati és nemzeti információ- politikáról, információgazdálko­dásról, információszolgáltatásról beszélnek a szakemberek. Gyorsabban dönthetnek Látni és látszani! A közlekedési alapelvhez először Ágoston Mi­hály, az Országos Műszaki Infor­mációs Központ és Könyvtár fő­igazgatója hasonlította a korszerű vállalati — talán nem túlzás azt mondani: országos — követel­ményt. Bővebben kifejtve ez azt jelenti, hogy a boldoguláshoz nem elég a másokról megszerzett isme­ret, azért is verítékesen meg kell dolgozni, hogy mirólunk is reális képet kapjanak mások. Azaz tájé­kozódni és tájékoztatni egymást, csaknem azonos súllyal kell. Akár az egyik, akár a másik kö­vetelmény teljesítésekor: hatalmas nehézségekkel találjuk magunkat szemközt. Részben azért, mert már az anyanyelven hozzáférhető gaz­dasági információ, szakirodalom is áttekinthetetlenné növekedett. Részben pedig azért, mert a szak­információ felértékelődésével — s ez az előző tényezővel is összefügg — fokozódott az igény a teljes kö­rű és gyors tájékozódás iránt. Ki­domborodott az információ áru­jellege, létrejött a számítógépes rendszerekre alapozott informáci­ós ipar. Sokak szerint a cégek piaci megmérkőzésének erőforrásai eb­ből az iparból származnak, a győ­zelem vagy a vereség, a lemaradás, felzárkózás, előretörés kérdése itt dől el. Verseny indult abban, ki tud hatékonyabban tájékozódni és tájékoztatni. E versenyzők remé­nye szerint a győztes jutalma végül is: a profit, esetleg az extraprofit. Az összefüggések igen közvetle­nek és világosak. A jobban infor­máltak gyorsabban igazodnak a piachoz, hatékonyabban szervez­nek, rugalmasabban használják ki kapacitásukat. Ezáltal a náluk na­gyobb szervezetekkel szemben is föl tudják venni a versenyt. Erre alapozva állítja a szakirodalom, hogy a kis- és középvállalatok tud­nak igazán frissen alkalmazkodni, ennélfogva ilyen szervezetekben van értelme leginkább a gyors in- formálódásnak. Kevesebbet tévednek Ami a gyakorlati tapasztalatot illeti: az alátámasztani látszik az elméleti föltevést. Nézzük csak meg egy-egy sikeres kisszövetkezet központját. Szinte állandó műkö­désben a telex, a telefon; CB-rádi- ón élő kapcsolat a „terepen” moz­gó munkatársakkal, s az újságból, baráti beszélgetésekből nyert hí­rekre is friss, aznapi a reagálás. Nagyvállalati központokban ennél jóval ünnepélyesebb a hangulat, s megfontoltabb a döntéshozatal. Akár a kisebb, akár a nagyobb szervezeteket nézzük: egy fölisme­rés mindinkább tért hódít. Neveze­tesen: az információ erőforrás! Ész­szerűbbé, hatásosabbá teszi a cse­lekvést, javítja a vállalati — széle­sebb értelemben a társadalmi — közérzetet. Ráadásul — egy szak­értői eszmefuttatás szerint — az „információvagyon” szétosztása nem csökkenti az információ érté­két. Ha elfogadjuk ezt az állítást, akkor levonható a következtetés: a helyes információs gyakorlat kia­padhatatlan erőforrás. A szépen hangzó bölcsességek mellett azonban figyelmet kell for­dítani a tényleges gyakorlati lehe­tőségekre is. Mindjárt az első, be­határolt lehetőségre: az ember be­fogadóképességére. Ez ugyanis — eltérően az információáradattól — nem növekszik. Nagy jelentősé­ge van tehát az információszerzés gyakorlatában a szelekciónak. Jó „minőségű” információk kellenek, s ezek körébe csak azok sorolha­tók, amelyek gondolkodási folya­matot indítanak el, befolyásolják a cselekvést. Óriási erénye az ilyen­fajta információknak, ha idejeko­rán jutnak az érintettek birtokába. Szívesebben támogatják Sok vállalatvezető igénye, hogy minél rövidebben, minél világo­sabban kapja meg az irányításhoz, napi döntésekhez kellő ismerete­ket, azaz minél feldolgozottabb in­formációt kapjon. Vállalaton kí­vülről a jogszabályváltozások — s ebből nálunk garmadával van —, a szakmai hírek, a piaci tájékozta­tások és a vállalat környezetében ható közéleti módosulások érdek­lik a vezetőt, „házon belülről” pe­dig a termelési, erőforrás-felhasz­nálási adatok, a dolgozóktól érke­ző visszajelzések fontosak. Nem egyszer külön stáb dolgozik azon, hogy ezek minél tömörebben, ke­zelhetőbben kerüljenek a főnök asztalára. Már ma is nélkülözhe­tetlen, hogy ehhez a számítógépes módszereket is igénybe vegyék a honi vállalatok. A technikai módszerek mellett érdemes szót ejteni arról, hogy az utóbbi egy évben jelentősen s elő­nyösen módosult a hazai hivatalos látásmód az információval kap­csolatban. Immár politikai rangra emelkedett a régi felismerés, misze­rint az információ erőforrás. Az ósdi érthetetlen tabu: az ország adósságállománya nyilvánosságra került, mind többet tudni a szemé­lyi döntések hátteréről is. Mindez erősíti a vezetés normális működé­séhez szükséges társadalmi kont­roll. S ezzel még nem beszéltünk a legfontosabb dologról: az emberek szívesebben támogatják azt a veze­tőt, aki beavatottabbá teszi őket is. Vagyis, aki világosan megmondja nekik, hogy mit akar, és miért fon­tos az elérendő cél. Molnár Pál SZOVJETUNIÓ A bíróság elutasította a gyárigazgató keresetét Az ukrajnai Csernovciban az „In- dusztrija” gyár igazgatója, Pjotr Voro- bej számára váratlanul végződött az a bírósági eljárás, amelyet a vállalati szb ellen kezdeményezett. Az üggyel foglal­kozó járási népbíróság jogellenesnek találta a vállalatvezető intézkedéseit, jóváhagyta a szakszervezeti bizottság döntését, amely hatályon kívül helyezi az igazgató jogsértő utasítását. A bíró­ság ajánlására a felettes gazdasági szer­vek Pjotr Vorobej igazgatóra bírságot szabtak ki. A történet Igor Grinbergnek, az üzem vezető beosztású mérnökének ügyével kezdődött, aki a közvetlen fe­lettesének írásos engedélyével kivett egy nap fizetés nélküli szabadságot, hogy személyes ügyeit elintézze. Ami­kor az igazgató tudomást szerzett er­ről, munkakerülésért írásbeli megro­vásban részesítette a mérnököt. A mérnök nem törődött bele ebbe az igazgatói döntésbe és panasszal fordult a szakszervezeti bizottsághoz, amely hatályon kívül helyezte a megrovást, mert úgy találta, hogy alaptalan és el­lentétes az ukrajnai munkatörvény­könyvvel. Pjotr Vorobej azonban meg­makacsolta magát és a szakszervezeti bizottság ellen keresetet nyújtott be a bíróságnál. A pert a szakszervezet nyerte meg. A szovjet szakszervezetek jogainak érvényesítésére törvények vannak. Pél­dául az ukrajnai munkatörvénykönyv ' 45. cikkelyének értelmében a szakszer­vezeti bizottságok jogtalan és törvé­nyellenes intézkedések esetén követel­hetik a vállalat igazgatójának vagy más vezetőjének a felmentését. Ez történt például a vorosilovgrádi mozdonygyár egyik üzemének a főmérnökével, Gri- gorij Pojdával is, aki figyelmen kívül hagyva a dolgozók munkavédelmére és pihenőidejére vonatkozó előírásokat, termelési érdekekre hivatkozva arra próbálta rá-venni őket, hogy szabad­napjukon is dolgozzanak. Ä vállalat szakszervezeti bizottsága nemcsak ezt az utasítást helyezte hatályon kívül, ha­nem ragaszkodott ahhoz is. hogy Gri- gorij Pojdát mentsék fel a beosztásá­ból. Ugyanakkor azonban vannak még olyan szakszervezeti bizottságok is, amelyek belenyugszanak a hiányossá­gokba és mindenekelőtt a saját „nyu­galmukat” szem előtt tartva igyekez­nek a vállalatvezetés kedvében járni. Az átalakítás jelenlegi feltételei köze­pette a dolgozók egyre gyakrabban vonják meg a bizalmukat az ilyen szak- szervezeti bizottságoktól. Egymillió négyzetméter ablak • A Györ-Sopron Megyei Tanácsi Építő cs Szerelőipari Vállalat moson­magyaróvári gyárában elkészült az egymiliiomodik négyzetméter műanyag keretű ablak. A vállalat termékei iránt nagy a kereslet, nemcsak a közületi, hanem a családiház-építők között is. 0 » tí 0 0 n 0 » 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ÁLLAMI GAZDASÁGOK., TERMEL ÖSZÖ VETKEZETEK, MAGÁNVÁSÁRLÓK! K BAJRTEX A BAJATEX (Bajai Textilipari Vállalat) olcsó, kötözésre alkalmas bwibtex FONALAT AJANL Ára: 200 Ft/kg (1 kg fonal kb. 3000 fm) Cím: Baja, Siska F. u. 3. Telefon: (79)12-244 Ügyintéző: Blazsanek Tibor Ügyintézés: hétfőtől péntekig 8-tól 12 óráig 852 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 ff ++ 00000tm0000000000000t$ö0tt00#00Utt000000000000000

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom