Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

,2 • PETŐFI NÉPE • 1988. április 13. Gorbacsov és Húsúk megbeszélései• MOSZKVA A Kremlben kedden délelőtt megkezdődtek Mihail Gorbacsov és Gustáv Husák megbeszélései. A CSKP KB Elnökségének tagja, csehszlovák köztársasági elnök hétfőn érkezett hivatalos baráti látogatásra Moszkvába, s látogatásának első napján Andrej Gromikóval folytatott tárgyalást. * Andrej Gromiko, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke kedden a Kremlben átadta Gustáv Husáknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, államelnöknek a Lenin-rendet. A magas szovjet kitüntetésben a két ország közötti barátság és együttműködés fejlesztésében, a béke és szocializmus meg­szilárdításában szerzett személyes érdemeiért részesítették a csehszlovák veze­tőt. Horn Gyula prágai tárgyalásai Horn Gyula, az MSZMP KB tagja, kül- ügyminisztériumi államtitkár kedden Prágá­ban megbeszéléseket folytatott Jaromir Joha- nesszel, a csehszlovák külügyminiszter első helyettesével és más külügyi vezetőkkel. Ta­lálkozott Michal Stefanakkal, a CSKP KB tagjával, a párt külügyi osztályának vezetőjé­vel. A tárgyalásokon beható véleménycserét folytattak a szocialista országok által kezde­ményezett átfogó nemzetközi béke- és bizton­sági rendszer megvalósításának helyzetéről, az egyes regionális problémákról és más idő­szerű nemzetközi kérdésekről. Ezek sorában külön figyelmet fordítottak az európai bizton­sági és együttműködési folyamatra, a bécsi utótalálkozó eredményes befejezéséhez szük­séges erőfeszítésekre, valamint az egyes szoci­alista országoknak a hagyományos fegyverek leszerelése érdekében tett javaslatai megvaló­sítására. Új kormány KÍNA: ALKOTMÁm MÓDOSÍTÁS Legalizálják a magánszektort A kínai országos népi gyűlés ülésszakának keddi teljes ülésén a képviselők titkos szavazással elfogadták a Kínai Népköztársa­ság alkotmányának részleges módosítását. A módosítások a magánszektorra, illetve a föld- használati jog átruházására vo­natkoznak. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága által java­solt, a parlament állandó bizott­sága által elfogadott módosítá­sok értelmében legálissá válik Kínában a magánszektor tevé­kenysége és '— a változatlanul állami tulajdonban maradó — földhasználati jogának átruhá­zása. A kedden jóváhagyott mó­dosítás kimondja, hogy az állam a törvény által megállapított ke­reteken belül megengedi a gazda­ságban a magánszektor létezését és működését. A magánszektor a szocialista köztulajdon kiegészí­tője. s az állam biztosítja és vé­delmezi annak törvényes jogait és érdekeit. A másik módosítás kimondja, hogy a Kínai Népköz- társaság állampolgárai és gazda­sági egységei a törvény által megszabott kereteken belül átru­házhatják a kezelésükben lévő állami földek használati jogát. A legújabb adatok szerint je­lenleg 13,7 millió kisiparos, kis­kereskedő és kisvállalkozó van Kínában, s ezek 21,5 millió em­bert alkalmaznak. Az országban működő 115 (1(10 magánvállalat alkalmazottainak a száma meg­haladja az 1.84 millió főt. Li Peng miniszterelnök előterjesz­tésére a kínai országos népi gyűlés keddi plenáris ülésén jóváhagyták a kínai államtanács, azaz az új köz­ponti kormány névsorát. A kor­mányban három miniszterelnök­helyettes, kilenc államtanácsos és negyvenegy miniszter — a miniszté­riumok és az állami bizottságok ve­zetője — foglal helyet. A három miniszterelnök-helyet­tes: Jao Ji-tin, Tien Csi-jün és Vu Hszüe-csien, aki államtanácsosként és külügyminiszterként dolgozott az előző kormányban. Az új kormányban eggyel keve­sebb a miniszterelnökök és kettővel az államtanácsosok száma, mint ko­rábban. A.kínai államtanács 13 ve­zető tagjának — azaz a miniszter- elnöknek, a miniszterelnök-helyette­seknek és az államtanácsosoknak — az átlagos életkora 61 év. Kilen- cüknek van főiskolai végzettsége, s többen közülük magas szintű mű­szaki képzettséggel rendelkeznek. Megfigyelők szerint az új központi kormány vezetői nemcsak államirá­nyítási ügyekben járatosak, hanem gyakorlati gondolkodásúak és egy­től egyig elkötelezett hívei a Kíná­ban folyó gazdasági és politikai re­formnak, a nyitási politikának és a korszerűsítésnek. Az államtanács főtitkári tisztét és kilenc minisztérium és állami bizott­ság irányítását a miniszterelnök, egy miniszterelnök-helyettes és hét ál­lamtanácsos látja el. A miniszterek átlagos életkora 58 év. Egy kivételével valamennyien egyetemet vagy főiskolát végeztek. Tizen közülük első ízben töltenek be miniszteri tisztséget. Az új miniszte­rek között van Csien Csi-csen kül­ügyminiszter, aki korábban külügy­miniszter-helyettes volt. A parla­ment által jóváhagyott reformprog­ram alapján az eddigi 45-ről 41-re csökkent Kínában a központi kor­mány hatáskörébe tartozó miniszté­riumok és állami bizottságok száma. Csien Csi-csen életrajza Csien Csi-csen, Kína kedden kinevezett új külügyminisztere 1928-ban született Tien- csin városban. 1942-ben lépett be a Kínai Kommunista Pártba. A sangháji Takung Pao című lapnál dolgozott és részt vett a város földalatti kommunista mozgalmában. 1954 és 1955 között a Szovjetunióban tanult, utána pedig másodtilkárkérít, rtíájd tanácsos­ként dolgozott Kína moszkvai nagykövetségén. Összesen tíz évet töltött a Szovjetunió­ban. Csien Csi-csen hivatásos diplomata. 1974-ig szovjet ügyekkel foglalkozott a kínai külügyminisztériumban, utána 1982-ig a külügyminisztérium tájékoztatási főosztályát vezette. Az ő javaslatára vezették be a kínai külügyminisztériumban a szóvivői rendszeri, s Csien Csi-csen volt az első szóvivő. Amikor 1982-ben megkezdődtek a kapcsolatok normalizálására irányuló politikai konzultációk Kína és a Szovjetunió között, Csien Csi-csen — már külügyminiszter-helyettesként — a kínai kormány különmegbízottja lett a konzultációkon. Urban a gettófelkelés megemlékezéséről Jerzy Úrban, a lengyel kormány szóvi­vője szokásos keddi nemzetközi sajtóér­tekezletén érintette a varsói gettófelkelés negyvenötödik évfordulóját. Mind az an­tiszemitizmust, mind a fajgyűlölet és a so­vinizmus egyéb megnyilvánulásait Urban a lengyel állam alapvető ideológiai elvei­vel ellentétesnek minősítette és jelezte, hogy a gettólázadásról megemlékező ün­nepségen is kellő hangsúlyt kap ez a kér­dés. Emlékeztetett arra, hogy még a múlt hónapban a LEMPközponti napilapja, a Trybuna Ludu hasábjain jelent meg kriti­kus elemzés az 1968-as lengyelországi antiszemita megnyilvánulásokról. Urban jelezte, bogy a rendezvényen, amely április 14-én a zsidók és a lengye­lek mártírológiájával foglalkozó nemzet­közi tanácskozással kezdődik és április 19-én a varsói kongresszusi palotában ünnepélyes nagygyűléssel zárul, hivata­los izraeli személyiségek részvételére is számítanak, akik magánemberként ér­keznek Lengyelországba. Nem kerül sor —mondotta—lengyel, illetve izraeli po­litikusok hivatalos találkozójára. A szó­vivő úgy vélekedett, hogy egy évvel az ér­dekképviseletek kölcsönös megnyitása után kedvezően fejlődött a két ország vi­szonya. Román helységnevek: hogyan látja a nemzetközi sajtó A nemzetközi sajtóban is hullámokat kavart a romá- Szélesebb körben váltott ki megdöbbenést és elmarasz- niai rendelkezés, hogy a helységneveket csak románul taló visszhangot a román településrendezési program is, lehet ezentúl használni a magyar és német nyelven megje- amelynek értelmében — mint az amerikai AP hirügynök­lenő nemzetiségi sajtóban. ség jelentette „hétezer falut fenyeget felszámolás ve­Az újvidéki Magyar Szó így írt: „Romániában a nemze- szelye, s vidékiek százezrei, köztük magyar nemzetiségi­tiségi jogokat sértő újabb intézkedés született. Mivel Ro- ck- kényszerülnek a családi házakból átköltözni emeletes mániában a magyar nemzetiség a legnépesebb, s Erdélyt a lakótömbökbe, ahol csak több családra jut egy-egy közös magyar történelemben és a magyar kultúra fejlődésében konyha és fürdőszóba. Elvesztik háztáji földjeiket is, különleges hely illeti meg, a magyarországi lapok, érthető holott azok eddig fontos szerepet töltöttek be az amúgy triódon, élesen, de mértéktartóan, a tiltakozás és az aggó- 's hiányos élelmiszer-ellátásban, dalom hangján reagáltak erre az intézkedésre.” Az újvidé- Az, hogy emberek tömegeit szülőföldjük, házuk és k i magyar újság mellett más jugoszláv lapok is, így a Bor- megművelt parcelláik elhagyására kényszerítenek, persze ba, a Politika és a Dnevnik is részletesen és tárgyilagosan nemcsak a nemzetiségeket sújtja, bár sejthető, hogy őket beszámoltak a helynevek írásmódjára vonatkozó román érinti majd szigorúbban, hanem ellentétes az egyetemes intézkedésről és a magyar sajtó tiltakozó cikkeiről. emberi jogok írott és íratlan szabályaival — érzékeltetik Felfigyeltek persze a nyugati lapok is a .Magyar Hírlap ezek a beszámolók. A nemzeti és nemzetiségi népművé­és a Magyar Nemzet szerdai cikkeire. Tárgyszerű jelente- szeti és építészeti emlékek pusztítása az emberiség közös sekben számoltak be a történtekről, a két oldal álláspont- kultúrkincse ellen intézett merénylet. Félő, hogy ezt a járói, ám az mindenesetre megállapítható volt, hogy a kárt éppúgy nem sikerül megakadályozni, mint ahogy kibontakozott magyar—román vita inkább csak. érdé- Bukarest történelmi városközpontját nem lehetett meg­kességszámba ment körükben. A magyar nemzetiség szé- menteni a földgyaluktól, amelyek ott csináltak helyet a les korú hátrányos megkülönböztetését szóvá tevő kifo- megalomániás tervek jegyében fogant kormányzati ne­gásokra válaszul „Románia azzal vádolja Magyarorszá- gyednek. „Helsinki óta az emberi jogok, és azokon belül got, hogy panaszai csupán az Erdély visszaszerzésére tett a nemzetiségi jogok, nem tekinthetők többé pusztán egy erőfeszítések leplezései” — állította szembe a véleménye- ország belügyének” — ez az általános alapállás, amit ket például az amerikai AP hírügynökség. kellően tükröz a washingtoni kormánynak az a lépése, A nyugati polgári sajtó azért számos bizonyítékkal hogy a közelmúltban felfüggesztette a legnagyobb ked­illusztrálta a romániai nemzetiségek helyzetének romlá- vezményes kereskedelmi elbánást Románia esetében, sát. A tekintélyes londoni The Financial Times tömören Felfigyeltek továbbá a nemzetközi sajtóban a Románi- megaUapitotta: „A Romániában éló magyar es német át mind nagyobb számban elhagyó menekültekre is, mint kisebbségre az ötvenes evek közepe óta nyomás neheze- a nemzetiségi probléma másik megnyilvánulására. „Elő­,1 , a"n,ak crdckcbcn. hogy vegyek fel a román nyelvet szőr fordul elő — írta a madridi El Pais —, hogy egy es kultuiat. A lap felsorolta egyebek közt azt, hogy szocialista ország állampolgárai nem a nyugati detnokrá­Kolozsvarott megszűnt a magyar nyelvű egyetem, s a ciákat választják, hanem egy másik szocialista országot, fiatalabb korosztályoknak csak töredéke tanulhat anya- mert a politikai viszonyok számukra ott elfogadhatób­nyelven, hogy folyamatosan csökken a magyar nyelven (,ak ” kiadott könyvek, újságok és kiadványok szama, egymás után zárják be a nemzetiségi kulturális intézményeket. Szűcs D. Gábor Sajtó- tájékoztató a népgazdasági tervezés megújításáról A hosszú távú népgazdasági terve­zésről, a tervezés megújulási törekvése­iről kedden sajtótájékoztatót tartottak az Országos Tervhivatalban. Kőszegi László főcsoportfőnök­helyettes elmondta, hogy az előző, 1979—85 közötti években folytatott hosszú távú tervezés az alapvető gazda­sági-társadalmi fejlődés irányait mérte fel és jelölte ki a 90-es évekre. A most megkezdett munka a 2000-en túli évek­re mutat előre. Mindenekelőtt azonban széles körű elemzésbe kezdtek, hogy részleteiben is feltárják, miként alakul­hatott ki gazdaságunkban a mostani kritikus helyzet. A tervező szakembe­rek megvizsgálják, melyek a reális ki­bontakozási lehetőségek, megalapo­zott elképzelések, amelyek elősegítik a technikai felzárkózást, az életszínvo­nal-emelést és amelyekkel a jövőben kivédhetik a különböző gazdasági kényszerintézkedések mozgásteret kor­látozó hatásait. A hosszú távú tervezőmunka várha­tóan 1990-ig eltart, a végleges terv átfo­gó elemzésekre, prognózisokra, rész- koncepciókra épül majd. Rendkívül fontos, hogy a szakemberek minden tekintetben a reális helyzetből indulja­nak ki, mert a korábbiakban a terve­zők túl optimistának bizonyultak és sók esetben nem vették kellően figye­lembe például a világgazdasági környe­zetet, a demográfiai helyzetet, a tőkeel­látottság hiányát. A hosszú távra szóló elgondolások kialakításánál fokozott figyelmet fordítanak majd a reformfo­lyamat erőteljes továbbvitelére, a ter­melési szerkezet változására, a munka- kultúra alakulására és sok más olyan körülményre — köztük a növekvő adósságállományra —, amelyekre ed­dig kevesebb figyelmet fordítottak. Ezekben a kérdésekben az eddigi vi­ták során meglehetősen sok eltérő véle­mény került felszínre. Sokan a gazda­sági nyitás, mások viszont a „zárás” mellett szállnak síkra, s ugyancsak el­térnek a vélemények a tekintetben is, hogy a hagyományos struktúrát meg kell-e változtatni, vagy azon belül kell megteremteni a nagyobb mozgásteret. Az úgynevezett válságágazatok megíté­lésében is vitatkoznak a szakemberek. Ellentétes vélemények vannak a jövő elosztáspolitikájáról, a tervezett bérre­formról, a társadalombiztosításról, a nyugdíjrendszerről és a szociálpolitika távlatairól is. A hosszú távú tervezőmunkánál te­hát egyelőre több a kérdőjel, mint a konkrét válasz. Mindenekelőtt meg kell oldani a népgazdasági tervezés egé­szének fejlesztését, megújítását. Erről Báger Gusztáv közgazdasági főcsoportfőnök-helyettes tájékoztatta az újságírókat. Ma még viták vannak abban is, hogy a Tervhivatal milyen funkciókat tölt­sön be, független legyen-e a döntésho­zóktól vagy sem, esetleg fejlesztésiinté- zet-típusú szervvé alakuljon át, amely főleg koncepciókat dolgoz ki. Jó volna, ha a tervezés és ezzel együtt a Tervhiva­tal belső korszerűsödése is hozzájárul­na a gazdasági reformfolyamat egészé­hez, és nem utólag kellene a gazdasági folyamatokhoz hozzáigazítani a Tevhi- vatal munkáját — hangzott el a sajtó- tájékoztatón. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT GRÓSZ KÁROLY FOGADTA A DUNA BIZOTTSÁG KÜLDÖTTSÉGVEZETŐIT Grósz Károly, a Minisztertanács el­nöke kedden a délutáni órákban fogadta a Duna menti államok delegációinak ve­zetőit, továbbá a Duna Bizottság tagál­lamainak állandó képviselőit — buda­pesti nagyköveteit — és az Duna Bizott­ság Titkárságának vezető munkatársa­it. A szívélyes légkörű találkozón átte­kintették a Duna Bizottság széles körű tevékenységét, a tagországok közötti és az európai együttműködésben játszott szerepét. Grósz Károly tájékoztatást adott a magyar kormány törekvéseiről az ország előtt álló gazdasági, társadal­mi feladatok megoldása érdekében ki­fejtett tevékenységéről. (MTI) ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Németh Károly, az Elnöki Tanács el­nöke, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke táviratban köszöntötte kínai partnerét, Jang Sang-kunt, a Kínai Népköztársaság elnökévé, Li Penget, a Kínai Népköztársaság Államtanácsá­nak elnökévé, Van Lit, a Kínai Népköz- társaság Országos Népi Ülése Állandó Bizottságának elnökévé történt megvá­lasztása alkalmából. (MTI) Szűrös Mátyás Prágába utazott Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésé­vel kedden pártküldöttség utazott Prágába. A delegáció részt rész a kommu­nista és munkáspártoknak a Béke és Szocializmus folyóirat tevékenységéről folytatott tanácskozásán. (MTI) VITASOROZAT AZ ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETRŐL A nőtanács és a gazdasági kamara ülése A központi Bizottság több társadalmi és tömegszervezetet felkért, hogy fejtsék ki véleményü­ket az MSZMP országos pártértekezletének a közelmúltban nyilvánosságra hozott állásfogla­lás-tervezetéről. Kedden—megkezdve e vitasorozatot—a Magyar Gazdasági Kamara ügyveze­tősége, valamint a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége napirendjére tűzte a dokumen­tumot. A kamara kibővített ügyvezetősége, Beck Tamás elnök vezetésével tartott ülésén egyetértett a vitára bocsátott pártdokumentumban megfogalmazott célokkal. A testület megítélése szerint a jelenlegi helyzetből a kibontakozást csak átfogó gazdasági-társadalmi reformokkal lehet elérni, radikálisan szakítva az elmúlt időszak módszereivel és eszközeivel. Fontos, hogy a tudományos elemzés feltárja azokat az okokat, amelyek társadalmi és gazdasági fejlődésünk stagnálásához vezettek. A pártnak a helyes elvek meghatározása után fokozott figyelmet kell fordítani azok érvényesítésére. A kamara ügyvezetőségének véleménye szerint az átalakításhoz szükséges források a magyar gazdaságban részben már ma is megtalálhatók, ezek hasznosításá­hoz azonban jobban kell élni a meglévő adottságokkal, az egyszerű, a praktikus, a gazdasági módszerekkel. Ugyanakkor elkerülhetetlen a felhalmozást érintő megszorítások, korlátozások enyhítése, a téves fískálisszemlélet visszaszorítása és a korszerű technika importjának növelése. Az ügyvezetőség szükségesnek tartja a vállalati mozgástér szélesítését is. A nőtanács elnöksége egyetértéssel és megelégedéssel fogadta, hogy a tervezetet a párttagság egésze és a társadalmi szervezetek vezető testületéi megvitatják, és így lehetőség nyílik véleményt mondani az ország sorsát érintő lényeges kérdésekről. A tanácskozás résztvevői alapvető fontosságúnak tartották, hogy a párt eszmei-politikai eszközökkel kívánja betölteni vezető szerepét, amely a megújítása meghatározó feltétele. Teljes egyetértéssel vette tudomásul, hogy a pártegység megteremtése és megújulása elengedhetetlen feltétele a gazdasági-társadalmi prog­ram megvalósulásának. Kifejtették továbbá, hogy nemcsak gazdasági megtorpanás, hanem ideológiai és politikai elbizonytalanodás is tapasztalható társadalmunkban. Ezért a politika és az ideológia szerepe felértékelődik. Az elnökség véleménye szerint mélyebb helyzetelemzést kíván a társadalmi változások, mozgások értékelése, valamint a tömegszervezetek, -mozgalmak és szövetkezetek szerepe. Az elnökség nem tartja elégségesnek az ifjúság helyzetével kapcsolatos elemzést. Hiányolja, hogy a nők társadalmi szerepéről egyáltalán nem esik szó a dokumentumban. Az elnökség alapos vita után a dokumentumot lényeges korrekciókkal alkalmasnak ítélte arra, hogy az országos pártértekezlet megvitassa. (MTI) A KGST Könnyűipari Együttműködési Állandó Bizottságának ülése A KGST Könnyűipari Együtt­működési Állandó Bizottság a ked­den Budapesten, a MEDOSZ Szál­lóban megkezdte 50., jubileumi ülé- .sét .. .., .. Az állandó bizottság öt ajágazat: a textil- §s kotÖípar; á rútíaipar eS öl- tözködéskultúra; a bőr- és cipőipar; a fafeldolgozó ipar; valamint a nyomdaipar területén koordinálja a tagországok gazdasági tevékenysé­gét. A plenáris ülést Pavel Hrivnák, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság miniszterelnök-hejyettese, a KGST Könnyűipari Állandó Bi­zottságának elnöke nyitotta meg. A tagországok könnyűiparának fej­lődését jellemezve elmondta, hogy az utóbbi években főként a ruházati ipar és a bútoripar növelte termelé­sét jelentősen. Kiemelte: a tagorszá­gok fontos céljuknak tekintik, hogy a jövőben tovább növeljék a köny- nyűipari cikkek mennyiségét, bővít­sék a választékot, új nyers-, segéd- és kellékanyagokat fejlesszenek ki. A Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, ke­reskedelmi miniszter köszöntötte a KGST-tagországok küldöttségeit. Elmondta, az utóbbi évtizedben a KGST-tagországok többségében lé­nyegesen megváltoztak a gazdasági fejlődés belső és külső feltételei. Az új körülményekhez való alkalmaz­kodást, a felhalmozódott problé­mák megoldását segíti a mostani ülés is, amely az együttműködés kor­szerűsítésére vállalkozott. Ehhez .azonban elengedhetetlen,, hogy a KGST-tagországok könnyűipari vezető' szakemberei a jelenleginél közvetlenebb, rugalmasabb formá­ban dolgozzanak együtt annak érde­kében, hogy kiváló minőségű, kor­szerű termékekkel láthassák el la­kosságukat. Mint a miniszterelnök-helyettes elmondta, hazánk a következő években is olyan külgazdasági poli­tikát kíván folytatni, amely lehető­vé teszi a gazdasági, a külkereske­delmi, a pénzügyi és műszaki-tudo­mányos együttműködés sokirányú és sokoldalú fejlesztését minden együttműködni kész országgal és szervezettel. Ebben jelentős szerep jut a könnyűiparnak is. A plenáris ülés után a küldöttsé­gek szekcióüléseken folytatták munkájukat. Megállapították, hogy a jövőben a bizottsági munka korszerűsítésére elengedhetetlen bi­zonyos problémák megoldása. így például az apró, napi ügyek egyez­tetése helyett a könnyűipar egyes alágazatainak stratégiáját kell ki­dolgozni és összehangolni. E terü­leteken azonban a jelenleginél mélyrehatóbb és szorosabb együtt­működés kívánatos. (MTI) Negyvenéves a egyezmény (Folytatás az 1. oldalról) pék és államok egymásra utaltságának erősödése, az összeurópai együttműkö­dési folyamat elmélyülése még inkább lehetővé és szükségessé teszi a Duná­nak, mint a Duna menti népeket és álla­mokat összekötő nemzetközi vízi út­nak, fokozottabb, sokoldalúbb kiakná­zását, amelyben a Duna Bizottságra fe­lelős szerep hárul. A Magyar Népköz- társaság, összhangban külpolitikájá­nak alapelveivel mindent megtesz azért, hogy ez a szervezet betölthesse küldeté­sét, előmozdítsa a Duna-medence népe­inek és államainak együttműködését, további közeledését — hangsúlyozza a miniszterelnök üzenete. Urbán Lajos beszédének további ré­szében utalt a dunai hajózás négy évti­zedes fejlődésére, s arra, hogy a 40 év bizonyította: a különböző célok meg­valósítása érdekében sikeresen tudnak együttműködni. A Duna Bizottság ké­pes volt az alapvető rendszabályok fo­lyamatos és európai szintű egységesíté­sére, korszerűsítésére. A fontosabb eu­rópai vízi utak összekötése szükségessé teszi a már — elsősorban az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága kereté­ben — folyó egységesítési munkák meggyorsítását. Erre az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya is kötelez bennünket. Bí­zunk abban — hangsúlyozta a minisz­ter —, hogy az egységes európai víziút­rendszer előbb-utóbb megvalósul, s ta­dunai hajózási Ián nincs messze az a nap, amikor meg­indulhat a rendszeres hajóközlekedés az eddig egymástól elzárt európai vízi utak között. Mély meggyőződésünk, hogy a Duna Bizottság az elmúlt 40 év gazdag tapasztalatait hasznosítva a jö­vőben is eredményesen segíti a dunai, s ezzel az európai hajózás fejlődését. Az ünnepi ülésen a tagállamok kor­mányküldöttségeinek vezetői felszóla­lásukban ugyancsak köszöntötték a résztvevőket, méltatták az egyezményt, s a Duna Bizottság sikeres tevékenysé­gét. Délután számos nemzetközi szer­vezet képviselője szólalt fel. A Duna Bizottság ma folytatja 46. ülésszakát, amelyen április 20-áig a bi­zottság tevékenységi körébe tartozó, s a dunai hajózás további javítását szol­gáló nautikái, hidrotechnikai és hidro- meteorológiai, valamint statisztikai, jo­gi és pénzügyi témákat vitatják meg. A Közlekedési Minisztérium és a Közlekedési Múzeum A Duna Bizott­ság 40 éve című kiállítással köszöntötte a belgrádi konvenció és az annak alap­ján létrehozott nemzetközi szervezet jubileumát. A kiállítást kedden Urbán Lajos ünnepélyesen nyitotta meg a Közlekedési Múzeumban. A kiállítás az alkalomnak megfelelő­en bemutatja a belgrádi konvenciót, a Duna Bizottság négy évtizedes tevé­kenységét, a dunai hajózás legutóbbi 40 éves fejlődését. A Duna Bizottság este fogadást adott az ünnepi ülés és a jubileumi ülésszak résztvevőinek tiszteletére. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom