Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-12 / 86. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. április 12. KGST minőségügyi tanácskozás BUDAPEST Tíz ország minőségügyi szakembere­inek részvételével hétfőn Budapesten megkezdődött a KGST szabványügyi együttműködési állandó bizottsága mi­nőségügyi szekciójának ülése. A ta­nácskozáson részt vevő szakemberek elemzik az idén január 1-jén bevezetett kölcsönös minőségtanúsítási rendszer — az úgynevezett SZEPROSZEV­rendszer — gyakorlati alkalmazásának eddigi tapasztalatait. Az ülésen dönte­nek arról is, milyen tanúsítójelet alkal­mazzanak, amely bizonyítja, hogy megfelelő a minőség, s összeállítják azoknak a termékeknek a listáját, ame­lyeket 1989-ben és 1990-ben kölcsönö­sen tanúsítanak, azaz a külkereskedel­mi árucsere során nem lesz szükség is­mételt vizsgálatukra. Vita a peresztrojkáról A közvélemény széles rétegeit mozgatta meg a Pravda április 5-ei szerkesztőségi cikke, amely a Szov- jetszkaja Rosszija egy korábbi pub­likációjának gondolataival vitat­kozva rajzolta fel a szellemi környe­zetet, amelyben az átalakítás elkö­telezett híveinek és ellenfeleinek harca folyik. Az SZKP KB közpon­ti lapja hétfőn csaknem egyoldalnyi összeállítást közölt olvasói levelek­ből, telefonokból. Az összeállítás egyfelől érzékelte­ti, hogy az olvasók többsége fenn­tartás nélkül támogatja a cikkben kifejtett gondolatokat, a szovjet társadalom átalakításának céljait, másfelől megmutatja, hogyan véle­kednek azok, akik nem tudnak vagy nem akarnak lépést tartani a kibontakozó változásokkal. A Znanyije tudományos könyvkiadó főszerkesztő-helyettese egyfajta szellemi újjászületésről be­szél, utalva arra, milyen megtermé- kenyítőleg hat az átalakítás a mű­vészeti, a tudományos, a kulturális életre. Ebben a légkörben — írja — meg kell tanulnunk érvelni, vi­tatkozni. Ma, érthető módon, sem a tudósok, sem az írók nem tudnak függetlenülni érzelmeiktől, a szemé­lyes rokon- vagy ellenszenv hatásai­tól. A levélíró hangoztatja, hogy két veszélyes belső ellensége van a szocializmusnak: a bürokratizmus fekélye és a munka nélkül szerzett jövedelmek pestise. Több levélíró arról ír: bizonyíta­ni kell, hogy a társadalom demok­ratizálása már valóság, ez a célok elérésének fő záloga. A társadalmi haladás legfőbb ereje — írja egyi­kük — a dolgozó emberek alkotó­munkája. A demokratizálás növeli az emberek kezdeményezőkedvét, mindenki számára lehetővé teszi te­hetségének kibontakoztatását, a szabadulást az alkotóképességet béklyózó bürokráciától. A bürokrácia — írja egy másik olvasó — gyökeret eresztett a taná­csi végrehajtó bizottságokban, pártbizottságokban, minisztériu­mokban és egyéb főhatóságokban, a vállalatok ügyviteli részlegeiben. A levélíró bízik benne, hogy több minisztérium megszüntetése után a felszabadult kádereket nem újon­nan létrehozandó bizottságokban helyezik el. A Pravda cikkében felvetett kér­dések igazságát viharos viták kísé­rik- Mint egy levélíró kifejtette, nem arról van szó, hogy ezeket az igaz­ságokat sokan nem értik, hanem inkább nem akarják elfogadni. Nem fogadják el a demokrácia, a nyilvánosság igazságát. Éppen ezért nagy eredmény — írja egy má­sik —, hogy végre megkezdődött az emberek tudatának átformálása is. Akadtak olyanok — főleg a tele­fonon bejelentkezők között —, akik viszont a Szovjetszkaja Rosz- szija említett írásának mondaniva­lójával azonosultak. Egy idősebb olvasó a Pravda által bírált cikk gondolatait hazafiságtól vezéreltek­nek nevezte, egy másik pedig szél­sőséges indulatokra ragadtatva ma­gát kijelentette: a Pravda szerkesz­tőségi cikkének szerzői megérde­melnék, hogy kizárják őket a párt­ból. Elutazott hazánkból Viktor Kulikov Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka tegnap el­utazott Budapestről. Szovjet javaslat a közép-amerikai rendezésre A Szovjetunió álláspontja sze­rint a közép-amerikai országoknak a kölcsönös érdekek, továbbá az önrendelkezés alapján, külső bea­vatkozás nélkül kellene megoldást találniuk a térségbeli konfliktusra. Ezt az állásfoglalást a Costa Rica-i elnökhöz intézett szovjet válaszle­vél tartalmazza, amelyről vasárnap adott tájékoztatást a Costa Rica-i fővárosban Vlagyimir Leontyevics San José-i szovjet nagykövet. Os­car Arias Sanchez Costa Rica-i ál­lamfő márciusban kérte levélben a Szovjetuniótól, hogy az fogja vissza a Közép-Amerikába irányu­ló katonai jellegű szállításait. A Szovjetunió — derül ki a nagykövet válaszleveléből — java­solta az Egyesült Államoknak, hogy kölcsönösen mondjanak le a közép-amerikai országok katonai támogatásáról. Ez a javaslat mind­eddig nem válhatott valóra, mert Washington hallani sem akar a Hondurasba és Salvadorba irá­nyuló amerikai fegyverszállítások bármiféle csökkentéséről. A SZABADSÁGRÓL HAZAFELÉ Reagan a moszkvai csúcsról Nem tudjuk, elkészül-e a megál­lapodás a hadászati támadófegy­verekről a möszkvai csúcstalálko­zó idejére, de a tárgyalások ko­moly formában és mindkét fél ré­széről jóindulatúan folytatódnak, s ez önmagában is történelmi jelen­tőségű — hangoztatta Reagan el­nök vasárnap, az amerikai rádió­sok és televíziósok szövetségének tanácskozásán. Az elnök húsvéti szabadságáról visszatérőben szakí­totta meg útját Las Vegasban, s beszédét főként a szovjet—ameri­kai kapcsolatok alakulásának szentelte. Reagan kitért arra, hogy küszö­bön áll a megállapodás az afga­nisztáni rendezésről, a szovjet csa­patok kivonásának megkezdésé­ről, s azt hangoztatta, hogy ez a lépés „nagy hozzájárulás lesz a ke­let—nyugati kapcsolatok javításá­hoz”. Bár méltatta a megállapodás jelentőségét, sietett hozzáfűzni, hogy az Egyesült Államok tovább­ra is támogatja majd az afganisztá­ni kormányellenes erőket. Ugyan­csak közölte, hogy segíteni kivánja a nicaraguai „kontrákat” is. Bírál­ta a kongresszust a segélyezés le­lassításáért. Ugyancsak támoga­tást ígért minden olyan erőnek, amely „a kommunista zsarnokok” ellen küzd. Reagan ezúttal is kitért arra, hogy a moszkvai csúcson tárgyalni kíván az emberi jogokról és a regi­onális válságokról. Jelezte, hogy a szovjet fővárosban új javaslatokat akar előterjeszteni a két ország egyszerű emberei közötti kapcso­latok bővítésére. A szovjet—amerikai csúcstalál­kozók előtti időszak immár meg­szokott taktikájának megfelelően az amerikai elnök ezúttal is szovjetellenes kirohanásokkal, az amerikai fölényt hangoztató szóla­mokkal fűszerezte beszédét. KOZMIKUS EXPEDÍCIÓK — CSILLAGÁSZATI ÖSSZEGEK Ember a Marsra? AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA A Szovjet Űrhajózási Állami Bizottságot 1965- ben alapították, s elsőszámú feladata a Szojuz űr­hajó kipróbálása volt. Ezután a bizottságot a Szo­juz űrhajó felhasználásának irányításával bízták meg. Amikor létrejött a Szaljut és a Mir űrállomás, ezek is a bizottság irányítása alá kerültek. Másszóval a szervezet, amely egy kísérletsorozat ellenőrzésére alakult, lassan olyan bizottsággá ala­kult, amely az űrkomplexumok egész munkáját irá­nyítja. A bizottság mai és jövőbeni munkájáról nyi­latkozott az APN tudósítójának az űrhajózás nap­ja alkalmából Kerim Kerimov, a bizottság elnöke. — Hogy mostanában mivel foglalkozunk? Most dolgozik a harmadik állandó expedíció a Mir állo­máson. Ez a csapat — akárcsak az előző, amelynek vezetője Jurij Romanyenko volt — szintén hosszú időt tölt a kozmoszban. Hogy milyen hosszú lesz ez az idő, erre az első két Mir-expedíció munkája eredményeinek gondos tanulmányozása alapján tudunk választ adni. Ez az egyik fő feladatunk. A másik, hogy megvonjuk a Jurij Romanyenko vezette expedíció közel egyéves repülése során vég­rehajtott tudományos kísérletek mérlegét. A bi­zottságnak további fontos feladata az ember tartós űrbéli tartózkodására vonatkozó kutatások ered­ményeinek értekelése. A naprendszer kutatásáról van szó, amely csak hosszú időtartamú expedíciók segítségével valósulhat meg. Elsősorban egy Mars­utazás szerepel a tervek között, de persze még a H-oldon sincs minden felkutatva. Tisztázni kell tehát azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az ember kibírja az ilyen expe­díciókat. Jurij Romanyenko közel egy évet töltött az űrben, és jól van: erről tanúskodnak az orvosi és biológiai vizsgálatok. De nemcsak az adott űrhajós szervezetének sajátosságairól van szó, hanem első­sorban azokról a komplex feladatokról, amelyeket a repülések elmélete és gyakorlata alapján állítunk össze. Szó van itt a fizikai előkészítésről, az orvosi ellátásról, a lélektani kikapcsolódásról és természe­tesen a komfortról és az élelmezésről. Ez azt jelenti-e, hogy máris képesek vagyunk az embert biztosítani? Nem, nem jelenti ezt, már csak azért sem, mert például csak a Föld—Mars útvo­nalon oda-vissza 2,5-3 évig tart. Nincs kizárva, hogy olyan hatások, amelyek 11 hónap alatt nem jelentkeztek, negatívan hatnak a szervezetre az időtartam megháromszorozása esetén. Ilyen té­nyező például a zaj, hiszen az űrállomáson sok' berendezés, felszerelés, műszer dolgozik, ezekben sok a mozgó alkatrész, s ezek bizony zajt keltenek. A szakembereknek az a véleménye, hogy ez ártal­mas lehet az emberi szervezetre. Tehát feladatunk, hogy csökkentsük a zajt. Ennél bonyolultabb probléma a súlytalanság. Arról van szó, hogy a hajón, vagy az állomáson meg kell teremteni a mesterséges nehézkedést. So­kaknak meggyőződése, hogy csak így lehet megol­dani az ember tartós űrutazását. Hogy igazuk van- e azoknak, akik így vélekednek, azt majd a kísérle­tek döntik el. — És hogy állunk a Marsra repülés műszaki feltételeivel? Elképzelhető, milyen hatalmasnak kell lennie annak az űrhajónak, vagy komplexum­nak ahhoz, hogy eljuttassa az expedíciót a Marsra és vissza. Hogyan képzelik el egy ilyen hatalmas test felbocsátását? — Valóban, a bolygóközi komplexum tömege lényegesen eltér majd azoktól, amelyeket most állí­tunk össze a földkörüli pályán. Az összekapcsolt Mir—Progressz—Kvant—Szojuz együttes tömege 50 tonna körül van, a Marsra pedig mintegy 800 tonnás szerelvényt kell küldeni. Ez technikailag megvalósítható. Áz Energia hordozórakéta tavaly májusi felbocsátása bebizonyította, hogy képesek vagyunk ilyen „vonatot” összeállítani. Ehhez az kell. hogy a földkörüli pályán 7-8 elemet kapcsol­junk össze, s úgy indítsuk el a Mars felé. Megold­hatók a repülés többi műszaki feltételei is, és az egész kivitelezhető lenne a jövő század elején. — Ez annyit jelent, hogy a Szovjetunió elvben önállóan képes megszervezni egy ilyen expedíciót? — Csak elvben. Eddig még ugyanis nem esett szó a vállalkozás gazdasági oldaláról. A kozmikus expedíció ugyanis csillagászati költségekkel jár. A szakértők különböző összegeket neveznek meg, de még a világ leggazdagabb országa sem képes a megnevezett összegek legszerényebbikét sem elköl­teni erre a célra. Túl ezen, a kapott információkra nemcsak egyetlen országnak van szüksége, hanem az egész emberiségnek. Másszóval, mindenképpen szükséges és érdemes e cél elérése érdekében több ország erőfeszitéseit egyesíteni. Amerikai megfigyelők az NDK-beli hadgyakorlaton Az Arab Liga ajánlása Az Arab Liga tagállamainak külügyminisz­tereit tömörítő tanács vasárnap este Tunisz­ban befejeződött ülése több, a pánarab szerve­zetet közelről érintő kérdésben foglalt állást. Elsőként — ajánlás formájában — felkérte a tagokat, hogy június első hetében tartsák meg a palesztin népi lázadás támogatásával foglal­kozó rendkívüli arab csúcsértekezletet. A tanács határozata szerint a két hónap múlva esedékes csúcsig sürgős anyagi, politi­kai és egyéb segélyben részesítik a ciszjordá- niai és gázai lakosságot. Az algériai kezdemé­nyezés nyomán összehívott rendkívüli arab csúcsnak az eredeti elképzelés szerint április első felében kellett volna összeülnie. Több tag­állam ezt azzal hárította el, hogy meg kell várni Shultz amerikai külügyminiszter ingaút­jainak eredményeit. Shultz — érzékelhető elő­relépés nélkül — pénteken utazott el a térség­ből. A tanács úgy foglalt állást, hogy az arab államok az ENSZ-ben tiltakozzanak a jeru- zsálemi AI-AJksza mecsetet ért izraeli inzultu­sok miatt. A 21 tagország külügyminiszterei súlyos aggodalmuknak adtak hangot az eltérített ku­vaiti repülőgép utasainak biztonsága miatt. Leszögezték, hogy határozottan elítélik a légi kalózkodást, a terrorizmus valamennyi meg­nyilvánulását. Támogatásukról biztosították Kuvaitot abban, hogy határozottan kezelje a veszélyes fejleményt. ORSZÁGOS GYÁSZ PAKISZTÁNBAN Több száz áldozat Háromnapos országos gyászt hirdettek ki a pakisztáni ikervárost, Iszlámábádot és Raval- pindit sújtó vasárnapi tragédia áldozatainak emlékére. A két város közös határában léte­sült katonai fegyver- és lőszerraktárban va­sárnap reggel tűz keletkezett, f minek nyomán az ott tárolt készletek felrobbantak. Iszlámá­bád és Ravalpindi lakott területeire fél órán át csapódtak be a rakéták és gránátok, illetve repeszek. Hétfői összesítések szerint a halálos áldozatok száma négyszázra tehető. Több mint ezren megsérültek. A raktár körzetét a hadsereg alakulatai a robbanássorozat után lezárták és megindult a hivatalos vizsgálat. A hatóságok első közlései alapján a tűz véletlenül ütött ki. Valamennyi ismert áldozat polgári személy. Többségük halálát az utcákon repeszek okoz­ták. Még mindig nem tudni viszont, hogy mi lett azoknak a sorsa, akik a robbanások idején a fegyver- és lőszerraktár területén tartózkod­tak. Sajtóértesülések szerint kétszázan- háromszázan lehettek a helyszínen a kataszt­rófa bekövetkeztekor. Állítólag a raktár terü­letén személyzeti lakások is épültek. A hivatalos pakisztáni hírügynökség jelen­tése szerint vasárnap egy másik katonai léte­sítményben is történt szerencsétlenség. A La­hor melletti ránai fegyvergyárban ütött ki tűz. Ott nyolcán vesztették életüket és tizenketten sebesültek meg. BERLIN Az Egyesült Államok kormánya áp­rilis 9-én azzal a kéréssel fordult az NDK kormányához, hogy megfigyel­hessen az NDK területén egy hadgya­korlatot, összhangban a stockholmi ér­tekezletnek a bejelentési kötelezettség alá eső katonai tevékenységek megfi­gyeléséről és ellenőrzéséről intézkedő okmányával. , A/ NDK kormánya a kérésnek helyt adott, és erről diplomáciai úton tájé­koztatta a helsinki értekeklet záróok­mányát aláíró országokat. A megfigyelés április 10-étől 12-éig tart Lübben, Wilhelm-Pieck-Stadt, Gu­ben, Rothenburg és Leuben térségében. A megfigyelést az. Egyesült Államok fegyveres erőinek négy tisztje végzi. Magyar—jugoszláv tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Branko Mikulics bevezetőül köszö­netét fejezte ki a szívélyes fogadtatá­sért, s hangoztatta meggyőződését, hogy a mostani látogatás — miként az eddigi találkozók — hasznosan járul hozzá a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság és a Magyar Népköz- társaság közötti baráti kapcsolatok, a termékeny együttműködés további erősítéséhez. A két ország viszonya jó példa arra, hogy a nemzetközi helyzet­ből adódó különbözőségek ellenére mi­ként lehet egyenrangúan együttműköd­ni a kölcsönös megbecsülés alapján. Kapcsolatainkat a függetlenség, a szu­verenitás, a területi integritás, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás és a belső fejlődésben alkalmazott gyakor­lat tiszteletben tartása jellemzi. Az ilyen eszmecserék jó alkalmat kínálnak ahhoz, hogy időről időre áttekintsük, megvitassuk az együttműködés alaku­lását, illetve azt, hogy milyen lépések szükségesek a kölcsönös érdekeken nyugvó kapcsolatok előremozdításá- hoz. Megelégedéssel hangsúlyozta, hogy az együttműködés elmélyítésében a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén nemzeti kisebbség, valamint a JSZSZK-ban élő magyar nemzetiség fontos szerepet játszik. A két ország­ban élő nemzetiségek a baráti kapcso­latok erősítésének fontos tényezői. Ki­fejezte meggyőződését, hogy a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztése az eddiginél is kedvezőbb helyzetet teremthet zavar­talan fejlődésükhöz. A kormányfő ag­gasztónak ítélte, hogy a nemzetközi gazdasági viszonyok problémáira és a fejlődő országok egyre súlyosabb hely­zetére még mindig nem terjed ki a nem­zetközi kapcsolatokban megnyilvánuló kedvező fejlődés. Az adósságok kérdé­se a nemzetközi gazdasági kapcsolatok létfontosságú problémája. Hangoztat­ta, hogy e gondok megoldása csak a fejlődő országok gyorsabb fejlesztésé­vel, a tartozások visszafizetését szolgá­ló feltételek megteremtésével lehetsé­ges. Az adósságok kérdése egyetemes jellegű, megoldása az adósok és a hite­lezők közös felelőssége. Branko Mikulics végezetül a közel­múltban megtartott belgrádi miniszteri értekezlet tapasztalatairól szólt, kife­jezve meggyőződését, hogy e térség pél­daképül szolgálhat a vitás kérdések megoldásához. A díszebéd után Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munkácsy-termében fogadta Branko Mikulicsot. A találkozón jelen volt Györke Sándor és Rudolf Sova. Branko Mikulics, a jugoszláv kor­mány elnöke, kétnapos magyarországi hivatalos baráti látogatásának befejez­tével, hétfőn délután Budapestről ha­zaérkezett Belgrádba. Nagyobb önállóság és felelősség Változások a felsőoktatási felvételi rendszerben A jövőben fokozatosan és differenciáltan bővítik a felső- oktatási intézmények felvételi keretszámait, s növelik az egye­temek, főiskolák önállóságát, döntési jogkörét a felvételik so­rán. A felvételi rendszer korsze­rűsítéséről, az ezzel kapcsolatos tervekről Pusztai Ferenc műve­lődési miniszterhelyettes tájé­koztatta az újságírókat hétfőn a Művelődési Minisztérium­ban. Mint elmondta, az a cél, hogy kialakítsanak egy olyan felvételi szisztémát, amely lehe­tővé teszi a nagy létszámú kor­osztályok fogadását, csökkenti a továbbtanulni szándékozók és a felvehetők száma közötti feszültségeket, s a tehetségek kiválasztásában megszünteti a felvételi egyedülálló szerepét. A változások egy részére már a jövő esztendőben sor kerül: így például 1989-től — a népgazda­ság munkaerő-szükségletéhez s az intézmények adottságaihoz igazodva — egyes egyeteme­ken, főiskolákon mód nyílik a felvehetők számának emelésé­re. Ezzel párhuzamosan, ugyan­csak az 1989/90-es tanévtől né­hány egyetemen — kísérletként — áttérnek az úgynevezett kez­deti beválásra, vagyis a tanul­mányok első időszakában tör­ténő szelekcióra. Növekedni fog a jövőben a felvételi eljárás­ban az egyes intézmények önál­lósága és felelőssége: így példá­ul saját hatáskörben bírálhat­ják majd el a fellebbezéseket is. Az érettségi és a felvételi vizsga közelítése érdekében a tervek szerint még az idén kidolgoz­nak egy, a tényleges középisko­lai eredményeket jobban tükrö­ző pontszámítási módszert is. A cél ugyanis az, hogy az eddi­ginél hangsúlyosabb szerepet kapjanak a középiskolai telje­sítmények, s az érettségi tár­gyak mindinkább helyettesít­hessék a tantárgyi felvételi vizs­gát. Pontosan meghatározzák majd azokat a tartalmakat, módszereket, eljárásokat is, amelyekkel a felvételi még ha­tározottabban mérheti a szakis­meretet, a rátermettséget és az alkalmasságot. Kidolgozzák •továbbá azoknak a preferenci­áknak a körét, amelyeket a fel­vételi során érvényesíthetnek: így például a nyelvismeretet, egy-egy szakterületen eltöltött gyakorlatot, vagy például azt, hogy milyen módon lehet figye­lembe venni egy-egy jelölt hát­rányos, felkészülését nehezítő helyzetét. A felvételi korszerűsítésével kapcsolatos tartalmi és szerve­zeti kérdéseket széles körű szakmai-társadalmi vitára bo­csátják, s ezt követően jogsza­bályban is rögzítik. A miniszter hangsúlyozta: a felvételi keret­szám általános növeléséhez ugyanakkor szükség van egy olyan költségvetési támogatás­ra, amely jelentősen javítja az egyetemek, főiskolák képzési feltételeit, s amelyekkel a 90-es évek közepére valóban elérhető a mintegy 20—-25 százalékos hallgatói létszám emelése. A sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy — az intézményi ifjúsági parlamentek lezárult sorozata után — április 22. és 24. között rendezik meg a Veszprémi Vegyipari Egyete­men a felsőoktatási ifjúsági parlamentet. Ezen mintegy 300 küldött, valamint a társadalmi szervek és minisztériumok kép­viselői vesznek részt, hogy meg­vitassák egyebek között a felső- oktatás fejlesztésének cselekvé­si programját, valamint a hall­gatók, a fiatal oktatók, kutatók élet- és munkakörülményeinek helyzetét, javításának lehetősé­geit. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK ) ÁRFOLYAMOK: Érvényben: 1988. április 12-étől 18-áig Vételi Eladási Pénznem: árfolyam száz egységre forintban Angol font 8647.34 9182,22 Ausztrál dollár 3454.03 3667,69 Belga frank Dán korona 131,64 139,78 720,31 764,87 Finn márka 1150.40 1221,56 Francia frank 812,87 863,15 Görög drachma a/b) 34,48 36,62 Holland forint 2456.65 2608.61 ír font 7372,31 7828,33 Japán yen (1000) 367,13 389,83 Jugoszláv dinár (1000) b) 29,23 31,03 Kanadai dollár 3730.96 3961,74 Kuvaiti dinár 16909,78 17955,74 Norvég korona 740,35 786,15 NSZK-márka 2757,27 2927,83 Olasz líra (1000) 37,17 39,47 Osztrák Schilling 392,21 416,47 Portugál escudo 33,76 35,84 Spanyol peseta 41.68 44.26 Svájci frank 3332,11 3538,23 830,74 Svéd korona 782,34 USA-dollár 4634,97 4921,67 ECU (Közös Piac) 5724,31 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es. b) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolvam: 6078.39 Görög drachma 35,51 35,59 Jugoszláv dinár (1000) 30,10 30,16

Next

/
Oldalképek
Tartalom