Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-09 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE 3ci, Y; ______________________ A Z MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 84. szám Ára: 2,20 Ft 1988. április 9., szombat Kádár János fogadta Viktor Kulikovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap délelőtt, a Központi Bizottság székházában fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Jelen volt Ana- tolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke és Móricz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár. Hazánkba érkezik Branko Mikulics Hivatalos, baráti látogatásra április 10-én Magyarországra érkezik Branko Mikulics: A jugoszláv kormány elnöke Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnöke meghívásának tesz eleget. (A vendég életrajzát a 2. oldalon ismertetjük.) Aktívaülés Kiskunhalason Munkásőrök a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről A Bács-Kiskun megyei munkásőregységek parancsnoki állománya tegnap délután politikai fórumon vitatta meg az országos pártértekezletre beterjesztendő állásfoglalás-tervezetet. Az aktívaülésen részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka és dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. A fórumon — az állásfoglalás-tervezet vitájában — dr. Szabó Miklós is felszólalt. — Ma sokan és sokféle hangsúllyal teszik föl a kérdést: mit csináltunk, mire költöttük a pénzt? A többi között arra mondotta —, hogy megépítettük a jövő század generációjának a tanuláshoz szükséges tantermeket, behoztuk az infrastruktúra évszázados lemaradását: több száz kilométernyi vízvezeték, gáz- és csatornahálózat készült el, a legapróbb falvak is villanyhoz jutottak. A korszakváltás mégis elkerülhetetlen, mert energiáink kimerültek, elképzeléseink nem mindenben valósultak meg. A megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban a párt vezető szerepével kapcsolatos vitákra utalva fejtette ki véleményét, mondván: nem ügyintéző, hanem politizáló pártra van szükség, ám amíg az apparátus munkaidejének jelentős része arra megy el, hogy segítsen bölcsődei elhelyezésben, intézkedjen hiányok ügyében és ezer más gond megoldásában, addig ez nyilván nem megvalósítható. A pártnak a stratégiai feladatok kidolgozását kell magára vállalnia, ehhez meg kell teremtenie a politizálás fórumait, ezeken kell ütköztetni különböző társadalmi rétegek nézeteit, érdekeit. Ellenőrizni kell, folyamatosan, hogy a többségileg elfogadott érdek igazán megfelel-e a történelem szabta követelményeknek — ennek ellenkezője is bebizonyosodott már; tehát a végül is kisebbségben maradt vélemények is figyelmet érdemelnek. A megye munkaerő- és foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos kérdésekre válaszolva dr. Szabó Miklós rámutatott: jelenleg is több száz betöltetlen állás van Bács-Kiskunban, sokan tehát valami elképzelt státuszra várnak a meglévő, a felkínált helyett. Feltétlenül tenni kel a kistelepüléseken az elvándorlási folyamat visszafordítására, különösen azért, mert míg 1800 családi ház elhagyottan, üresen áll a megyében, addig — például Kecskeméten — hárommillióba kerül egyetlen család letelepítése. — Bár manapság divatos csak a rosszat emlegetni, csak bírálni, az évtizedek alatt megharcolt vívmányainkról sem feledkezhetünk meg —- mondotta Borbély Sándor. — A legfontosabb kérdésekben kell egyetértésre jutni, ezek pedig a következők: legyen béke, legyen munka és legyen létbiztonság. A munkásőrök — fejtette ki ezután az országos parancsnok - mindig is elöl jártak a közéleti szereplésben, a politikai munkában. Az állomány a továbbiakban is kész a számára megszabott feladatok maradéktalan megvalósítására. A hozzászólók mind kifejezték egyetértésüket az áilásfog- lahis-lervezettel. Várják a konkrét feladatokat —, hangoztatták —. hiszen a munkásőrök mindig is a tettek emberei voltak. H. R. ■■ Külkereskedő termelők ■M<“Stea“k 1987-ben hazánkban 350 vállalat rendelkezett önálló külkereskedelmi joggal. Bács-Kiskun megyében hat ilyen gazdálkodó szervezet volt tavaly, hetedikként csatlakozott hozzájuk ez év elején a Kecskeméti Konzervgyár. Ekkorra azonban már életbe lépett az a rendelet, amely szerint úgynevezett alanyi jogon kereskedhet külföldön minden olyan vállalat, amelyet a Kereskedelmi Minisztérium nyilvántartásába bejegyeztek. Ezzel gyakorlatilag megnyílt az út a termelők előtt, hogy önállóan léphessenek áruikkal a külpiacra. Egyelőre mégsem kapkodnak a lehetőségek után, s tartózkodásuknak több oka is van. A nyilvántartásba való bejegyzés egyetlen, de igen komoly feltétele, hogy a vállalat rendelkezzen a külkereskedelemhez értő, idegen nyelveket beszélő szakemberekkel, s jogtanácsosának legyen külkereskedelmi szakvizsgája. Időbe telik, míg a megyei vállalatok szert tesznek a megfelelő szakember- gárdára. A jog megszerzése ma már könnyű, élni vele sokkal nehezebb. A saját apparátus fenntartása sokba kerül, itthon is, de még inkább külföldön. Az állandó piaci jelenlét — legalábbis a fő piacokon — jelentős befektetéseket igényel. Vállalati iroda létrehozása Európa nyugati felén konvertibilis valutában jelentkező komoly költség, erre pedig még a nagyvállalatok közül is csak kevésnek van módja. Emellett egyéb ráfordítások is jelentkeznek, ilyen a reklám, a propagandaanyagok, az áru megismertetése külföldön, a marketingtevékenység. Mindehhez nem csupán pénz szükséges, hanem Széles körű ismeretek, információ és gyakorlat. A szocialista országokkal továbbra is államközi megállapodások, kontingensek alapján, rögzített árakon kereskedünk, erre tehát nem terjed ki az alanyi jog. A konvertibilis elszámolású forgalomban akadályt jelentenek a vállalatok számára az úgynevezett kivételi listák. Ezekre olyan termékek, termék- csoportok kerültek, amelyek külpiaci értékesítését továbbra is csak a szak- vállalatok láthatják el. Dr. Bányainé Bajzik Magdolna, a Kereskedelmi Minisztérium megbízottjának tájékoztatása szerint a megyei vállalatok közül eddig—jórészt a fenti okokból - - csak kevesen érdeklődtek az új lehetőség iránt. A nagyobb áfé- szek tervezik az önállósodást e területen, ám egyelőre csak a feltételekkel ismerkednek. A Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülést a napokban jegyezték be a nyilvántartásba, ezután tehát saját jogon értékesíthet konzervipari termékeket a külpiacon. A Kecskemét- vin Borgazdasági Kombinát szocialista export-importra kért engedélyt, amit magyar-' szovjet vegyesvállalati keretben kíván megvalósítani. A kereskedelmi miniszter rendelete szerint január óta magánszemélyek és társulásaik is kaphatnak engedélyt saját termékeik külföldi értékesítésére. Bács-Kiskun megyében is akadt már jelentkező, egy feltaláló szeretné szabadalmaztatott műszaki találmányát külföldön eladni. Nem lesz könnyű dolga. A „magán-külkereskedésnek” ugyanis még annyira sincsenek meg a többé- kevésbé kitaposott útjai, szervezeti és pénzügyi feltételei, mint az állami vállalatok, szövetkezetek önálló külpiaci tevékenységének. M. Á. A MŰSZAKI FEJLŐDÉS ÚTJA A KÖNNYŰIPARBAN: Gépbérlet és exportbővítő pályázatok A könnyűipar elmúlt évi eredményeiről és idei feladatairól tartott pénteken sajtótájékoztatót Cseh József ipari miniszterhelyettes. Elmondta, hogy az alágazat tavaly kiemelkedően jó évet zárt. Termelésének értéke meghaladta a 180 milliárd forintot, aminek mintegy 40 százaléka a külpiaci értékesítésből származott. A minisztérium értékeléseként különösen jó eredményt ért el a textilipar, valamint a bútor- és a nyomdaipar. Bár a termelési feltételek romlottak, mert az elmúlt két esztendőben a könnyűipar eszközellátása a 70-es években megvalósitott rekonstrukció előtti színvonalra esett vissza, a vállalatok többségükben megtalálták a kivezető utat, s főleg gépbérlettel, valamint az exportbővítő pályázatokon való részvétellel korszerűsítették gépparkjukat, modernizálták technológiájukat. Az alágazat létszámhelyzete kedvezőtlen, az ipari átlagot meghaladóan, 3-4 százalékkal csökkent, s a bérek ugyancsak az ipari átlag alatt alakultak. Mindez együttesen a textiliparban és a cipőiparban a géppark kihasználatlanságához, termeléskieséshez vezetett. Ezért különösen jelentős, hogy a könnyűipar egészének a gondok ellenére sikerült jelentősen javítania konvertibilis elszámolású exportját, s javuló hatékonyság mellett 643 millió dollár árbevételhez jutott. Az idei teendőkről szólva elhangzott, hogy a könnyűipar kiemelkedő feladata marad a konvertibilis egyenleg javítása — az idén a 700 millió dolláros bevétel elérése a cél, mégpedig- oly módon, hogy az import—export arány tovább javuljon. Emellett a könnyűipari termékeket készítő vállalatok adják az idén is a hazai fogyasztási cikkek 70-80 százalékát. A feladat megvalósításához elengedhetetlen a termékszerkezet- korszerűsítés, aminek viszont feltétele a műszaki színvonal javítása és a létszám megtartása. A modem, nagy teljesítményű berendezések üzembe állításának továbbra is legjobb módja — a minisztérium szerint — a gépbérlet, illetőleg a pályázatokon való részvétel. Az alágazat gondjairól a miniszter- helyettes elmondta: a könnyűipari vállalatok nagy részének pénzügyi helyze-. (Folytatás a 2. oldalon.) TOVÁBBRA SINCS ELEGENDŐ ÉPÍTŐANYAG Bővíti beszerzéseit • Gömbfa van a kecskeméti Tüzép- telepen, de a fűrészáru hiánycikk. az Alföldi Tüzép • Dráva hőszigetelő téglák a kecskeméti Tiizép-telepen. (Straszer András felvételei) Mint az közismert, az idén jóval drágábbak az építőanyagok, mint tavaly voltak. A vásárlók már jóelőre tudták, hogy így lesz, s idejekorán megpróbálták beszerezni szükségleteiket. Törekvéseik nyomán alakult ki tavaly a felvásárlási láz, amiről általában azt gondoltuk, hogy az idei naptári évben lecsillapodik, s építőanyagokból kínálati piac lesz. Búza Endre, az Alföldi Tüzép Vállalat vezérigazgató-helyettese is ezt várja, de —- mint mondja — nem tudja megjósolni, hogy mikor következik be a várt piaci fordulat. Jelenleg ugyanis még az építőanyagkereslet felülmúlja a -kínálatot. A jelenségnek két oka is van. A tavalyi hajrá után a tégla- és cserépgyárak, valamint faipari vállalatok visszafogták a termelést, részint lanyhuló keresletre számítva, részint a gépek és berendezések elmaradt, de már halaszthatatlan karbantartása miatt. A másik ok vélhetően az, hpgy a lakosság ma is az építkezést tartja a pénzelköltés legésszerűbb módjának, mivel az ingatlan ellenáll az inflációnak. (S úgy tűnik, nem csökken az irodaépítési lendület sem.) A kereslet tehát nem, vagy csak a vártnál kisebb mértékben esett vissza. Hogy az Alföldi Tüzép Vállalat telepein eladott építőanyag mennyisége az év első két hónapjában kevesebb volt, mint tavaly, az elsősorban beszerzési, s nem értékesítési nehézségekre vezethető vissza. Március végére viszont már az eladott tégla, cserép, ajtó stb. mennyisége — az ismét fellendülő termelés nyomán — elérte az egy évvel korábbi szintet, de az igényeket így sem tudták kielégíteni. Falazóanyagokból kevesebb van, mint kellene, egyedül a Mátra gázbetontégla piacán van egyensúly. Ezt viszonylag könnyű beszerezni. Nem tudják az igényeket kielégíteni cserépből sem. A változás annyi, hogy a kereslet eltolódott a Bramac cserép felé, de nincs elég a hagyományos, égetett cserepekből sem, noha azok már majdnem drágábbak, mint a betoncserép. Hogy a vállalat megpróbál eleget tenni a fogyasztók igényeinek, azt olyan szerződések bizonyítják, mint amit a Somogy—Zala Megyei Téglaipari Vállalattal kötöttek. Új termékeik, a színes mészhomok falburkoló téglák, s a Dráva típusú hőszigetelő lapok és téglák teljes gyártási kapacitását lekötötték, az ország egész területére érvényes forgalmazási joggal. Természetes viszont — mondta Búza Endre —, hogy először a dél-alföldi igényeket elégítik ki. Nyílászárókból évente általában 110 ezret értékesit a vállalat, erre az évre viszont 160 ezer darabot kötöttek le. Ebből ötvenezer nyugatnémet licenc alapján készül. Sajnos a nagyobb faipari vállalatoknál alap- anyaghiány miatt akadozik a termelés, szállítási elmaradásaik vannak, s lehet, hogy a 110 ezer hagyományos ajtó az idén nem készül el. Hasonló okokból—importnehézségek miatt — nincs elegendő fűrészáru sem. Padló és falburkoló anyagokból sincs elég, a vállalat ezért százezer négyzetméter NDK-import beszerzését tervezi. Van viszont elegendő cement, de a lakosság ezt nem a Tüzép-telepeken keresi, abban a tudatban, hogy a gyárban olcsóbban megkaphatja. Pedig ez ma már nem áll fenn, mivel a Tüzép a cementekből húsz százalékos engedményt ad. Árengedményt adnak az ajtókból is — s ezt a rádióban is reklámozzák —, de ennek nem a nagy készlet az oka, hanem szezonális kötelezettség. B. F. I. Érdemibb vizsgálatokat Pályaválasztás és pályaalkalmasság A pályaalkalmasságról nem sokat — a kelleténél mindenképpen kevesebbet — beszélünk. Pedig minden pálya- választás egyúttal pályaalkalmassági vizsgálat, sőt: vizsga is. Hétköznapi esetben — vagyis reális és jól sikerült választás esetén — többnyire a tanuló, illetve a család Ítélőképessége dönt a továbbtanulás felől, amiben már benne foglaltatik az is, hogy — legalábbis családi körben — alkalmasnak találtatott a fiatal a választott pályára. Ám a többi között a Bács-Kiskun Megyei Pálya- választási Intézet pályaválasztási csoportja a megmondhatója, hogy milyen gyakran vezet tévútra a gyermek fizikai, pszichikai adottságainak rossz megítélése, s hogy milyen mértékben láthatja a gyermek kárát e tévedéseknek. Míg égető személyes problémaként nem találkoznak e helyzettel, sokan talán nem is tudják, milyen lehetőségek állnak, állhatnának rendelkezésükre ahhoz, hogy első nekifutásra biztosabban sikerüljék az egész életre meghatározó jelentőségű választás. Pedig végül is minden pályaválasztó fiatalt megvizsgál az erre a feladatra-kijelölt, felkészült szakorvos, ám ezeknek a vizsgálatoknak nem kis része formális, elegendő idő és jó.szervezés híján hatékonyságuk meglehetősen kicsi, illetve — miként a tapasztalatok-bizonyítják — nem kielégítő. A Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet a napokban szervezett — elsősorban tapasztalatcsere és koordinálás céljából —- egy beszélgetést a megye különböző településeinek pályaválasztási szűrővizsgálatával foglalkozó főorvosok, fővédőnők részvételével. (Folytatás a 2. oldalon.) RECEPTEK NÖVENYBETEGSÉGEKRE Két év alatt több ezer jó tanács • A kecskeméti növénypatikában Farkas Menyhért dinnyepalántát vizsgál. yiMLJ F Ezt a gyomot mivel tudnám kiirtani a lucernából? mutat a kérdező egy csokor tyúkhúrt Kecskeméten a növény-egészségügyi szakrendelőben. Amíg a szakszerű választ megkapja, illetve elkészül a recept, Farkas Menyhért, a rendelő vezetője tájékoztat. Lassan két esztendeje, hogy a Kecskeméti Agroker Vállalat és a Bács- Kiskun Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás megnyitotta növénypatikáját, elsőként Kecskeméten a vidéki városok közül. Télen ügyeletet tartanak a növényvédős szakemberek, február elsejétől a velük egy épületben lévő Agroker-bolt nyitvatartásához igazodnak. így a közvetlenebb kapcsolat hatására csak azokat a vegyszereket ajánlják a hozzájuk betérőknek, amelyek biztosan kaphatók. A növénypatika vezetője szerint a fólia alatt termelők fordulnak hozzájuk a legtöbbször, nyaranta előfordul, hogy harminc kisebb-nagyobb vizsgálatot végeznek el. A két év alatt mintegy nyolcszáz írásos javaslatot és több ezer szóbeli tanácsot kaptak itt a kistermelők, meghatározott térítésért. A megfigyelések szerint egyre gyakoribbak, sokszór vísszatérőek azok a jelentkezők, akik nagyobb területen árut termelnek. Többször előfordul az is, hogy csak kisérletekben szereplő, esetleg nagyüzemek által használható szereket keresnek, és nehéz meggyőzni őket az ezeket helyettesítők alkalmazhatóságáról. Bár a nagyüzemek nö- vényvédőszer-ellátása akadozik, a kistermelőknek szánt vegyszerek között kevesebb a hiánycikk. Az állandóan visszatérő problémát az okozza, hogy kis területre még mindig kénytelen a termelő megvenni nagyobb mennyiségű vegyszert, amit aztán a „biztonság kedvéért” a kertjében fel is használ. G. E.
