Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

Gorbacsov—Brandt találkozó Reális kilátás van arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodjék a ha­dászati támadó fegyverek (HTF) csökkenté­séről — mutatott rá Mihail Gorbacsov kedden Willy Brandttal megtartott moszkvai megbe­szélésén. Az SZKP KB főtitkárának a Szocialista Intemacionálé elnökével, a Német Szociálde­mokrata Párt tiszteletbeli elnökével folytatott eszmecseréjén részt vett Egon Bahr, az SPD elnökségének tagja és Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára. Mihail Gorbacsov megállapította, hogy a HTF-szerződés tervezetének előkészítése so­rán nagymértékben sikerült tisztázni a problé­mákat, s az egyelőre még megoldatlan kérdé­sekben is lehetséges a kompromisszum. Egon Bahr felvetésére válaszolva Mihail Gorbacsov elemezte a vegyi fegyverek betiltá­sának és megsemmisítésének kérdésében ki­alakult helyzetet, s utalt arra, hogy a Szovjet­unió sokat tett e szerződés mielőbbi aláírásá­ért, s támogatásáról biztosította az SPD, az NSZEP és a CSKP kezdeményezését vegyi fegyverektől mentes övezet létrehozására Eu­rópa központjában. Az európai hagyományos fegyverzet és ha­derő csökkentésének kérdésében a találkozón egyetértettek abban, hogy fel kell számolni a harcászati nukleáris fegyverzetet a hagyomá­nyos fegyverzet természetesen mind alacso­nyabb szinten megvalósuló egyensúlya mel­lett. A megbeszélésen szó volt néhány szovjet belpolitikai kérdésről is. VÁNDORGYŰLÉS KECSKEMÉTEN Társadalmi változás és szociológia Két napra Kecskemét lett a hazai szo­ciológia központja. Tegnap és ma ugyanis itt tartja a Magyar Szociológiai Társaság és a TIT Országos Elnöksége idei vándorgyűlését Társadalmi változás és szociológia címmel. A, vendégjáték, Bács-Kiskun megye és Kecskemét város nevében. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első tit­kára köszöntötte az ország minden ré­széből, s külföldről is ideérkezett szak­embereket, s élve a lehetőséggel, bemu­tatta nekik a Duna—Tisza közét. Szólt azokról a folyamatokról is, amelyek a századforduló óta többször is témát adtak a szociológia korai és mai műve­lőinek, majd eredményes munkát ki­• Szabó Miklós köszönti a vándorgyűlés résztvevőit. IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: időn­ként növekszik meg a felhőzet, elszórtan várható zápor, helyenként zivatar. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2—7 fok, a legmagasabb nappali hőmérséklet 15 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 81. szám Ára: 1,80 Ft 1988. április 6., szerda ■nun , inui.'ii i • ......................■■■ ... in-" ......... ..................... ................................................................... A KERTÉSZETI ÁGAZATOK HELYZETE, A FEJLESZTÉS FELADATAI Ülést tartott az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten megtartotta soros ülését a Valamennyi kertészeti ágazatban egyre nagyobb szerep Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bi- jut a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. Jelenleg a zöldség zottságának végrehajtó bizottsága. Elöljáróban dr. Babi- 62 százaléka, a gyümölcs 48 százaléka, és a szőlő-bor 62 nyecz Ferenc megyei titkár köszöntötte a testület tagjait és százaléka a kisgazdaságokból származik. A termés jelen- a meghívottakat. A testület először azt a jelentést vitatta tős részét közvetlenül a lakosság használja fel, de az ipar meg—dr. Bodóczky Lászlónak, a kecskeméti városipártbi- igényének kielégítése mellett jelentős az export is, amely a zottság első titkárának előterjesztésében — amely az népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításával is emeli a MSZMP kecskeméti városi bizottsága pártszerveket és kertészet ágazatainak fontosságát.-szervezeteket irányító, ellenőrző munkájáról készült. A napirend vitájában—amelyben részt vett Szerdahelyi A végrehajtó bizottság apró, a lényeget nem érintő módosí- Péter, az'Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Bara- t ások kai a jelentést elfogadta. nyai Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium főosztályvezetője is — elsőként Magyar Ferenc, a Ezután került sor a megye kertészeti ágazatainak hely- Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság igazgatója kért szót. zetéről, a fejlesztés soron lévő feladatairól szóló jelentés Hozzászólásában azt fejtegette, hogy—elsősorban a sző­megvitatására. A téma előterjesztője dr. Matos László, a lő és a bor vonatkozásában — miként lehetséges a fejlesz­megyei tanács elnökhelyettese volt, aki rövid szóbeli kiegé- tés, az előbbre lépés. V éleménye szerint a megyében folyó szítést mondott a vita megkezdése előtt. Hangsúlyozta, ilyen természetű tennivalókat koordinálni kellene, mert je­hogy á kertészeti termelés a megye mezőgazdaságában ki- lenleg nincs egy szervezet, amely összefogná a fejlesztést, emelkedő jelentőségű. Ágazatai Bács-Kiskun táji adottság termelést, értékesítést. Felvetette a kutatást, annak gond­gára jellemzőek, azokat a legbelterjesebben hasznosítják, jait, és a megújítás sürgető szükségességét, és nagy hagyományokkal rendelkeznek. A kertészeti tér- Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai melésamegyemezőgazdasági területének csupán 13,3szá- osztályvezetője felszólalásában azt a véleményt ismertette, zalékát foglalja el, de a növénytermesztés értékének a felét amely a pártbizottság gazdasági és szövetkezetpolitikai bi­adja. . zottságának az elmúlt napokban tartott ülésén fogalma­A kertészeti termelés jelenlegi szintjének fenntartását, zódott meg. Elmondta, hogy a nagyobb zöldség- és gyü- sőt intenzív fejlesztését több olyan körülmény is indokolja, mólpstermesztes elerese erdekeben szükséges az öntözött amely részben természeti, közgazdásági helyzetünkből területek nagyságát növelni. Fontos, hogy főleg a kis- következjk. Az adottságok többségükben kedvezőek a termelők — ervenyes szerződéssel rendelkezzenek, mert kertészeti termelésre. Az itt élő emberek hozzáértése, szak- várható, hogy nagyobb termes eseten túlkínálat mutatko­maszeretete, a termelés évszázados hagyományai ezen a z*k a piacon. , - „ , tájon jelentős szőlő—gyümölcs- és zöldségkultúrát alaki- Dr. ívre Vilmos, a K iskunsagi Teszov titkára úgy fogal­tottak ki. A megye több körzetében a lakosság legfőbb jö- mázott, hogy a szövetség eleteben a jelentes targyalasa védelmét, a megélhetés alapját jelenti a kertészet, és szá- 18cn fontos, mert minden termelőszövetkezet kisebb- mottevően meghatározza az életszínvonal alakulását is. nagyobb arányban érdekelt abban. Az a megítélés, hogy a A kertészet, mint ahogyan ez köztudott, a mezőgazda- zöldség—gyümölcs-termelesben a 80-as evek közepe után ság egyik dinamikusan fejlődő, de igen érzékeny ágazata. UJ helyzet kezd kialakulni. Az ehhez való alkalmazkodas Ösztönző és gátló körülmények hatására szinte valameny- lehetséges és szükséges módszereit fejtegette ezután, hoz- nyi ágazatban fejlődő és visszaeső periódusok követték zátéve, hogy rövid és hosszabb távon programot kellene egymást, így termelésének lehetőségei eddig nem kerülhet- kialakítani a kutatástól az értékesítésig bezárólag, tek kihasználásra. Napjainkban jelentős termelést korlá- Dr. Hodossi Sándor, a megyei párbizottság titkára a je­tozó tényező az alacsony jövedelmezőség, az egyre nehe- lentesrol szólva elmondta, hogy velemenye szerint annak zebben biztosítható kézi munka, az időszakos vagy tartós bevezető, általános része reális, igaz. A második, a felada­értékesítési gondok. Mindhárom ágazatban megyei kuta- tokátmeghatározó rész azonban már hiányosságokat mű­tő központok, illetve állomások, telepek alakultak ki. (Folytatás a 2. oldalon.) NEGYVENKÉT KIVÁLÓ SZÖVETKEZET Szerkezetmódosító beruházások vánt a tanácskozás résztvevőinek. Cseh-Szombathy László, a Magyar Szociológiai Társaság alelnöke meg­nyitójában elmondta: több mint 200 résztvevő jött el a társaság és a TIT Országos Elnöksége által együttesen megrendezett idei vándorgyűlésre, amely különbözik az 1979 óta öt alka­lommal megtartott hasonló tanácsko­zásoktól. Míg négyszer egy-egy aktuá­lis probléma megvitatására szerveztek vándorgyűlést, egyszer Erdei Ferenc munkásságának szentelték a rendez­vényt, most két általánosabb témát tűztek napirendre. Az első napon a paradigma-váltás problematikáját járták körül az elő­adók és a vita résztvevői. Arra keresték a választ, hogy a szociológia mint tu­domány hogyan képes megfelelni a tár­FORRÓ KÉSZLETVÁLTÁS Kereskedni tanul a ruhaipari szövetkezet A rendőrök és a tűzoltók tudják leg­jobban, hogy hol van Kecskeméten a Ruhaipari Szövetkezet, ugyanis a me­gyében csak itt árusítják a nekik való egyenruhákat. Újabban azonban az Arany János utcai üzletben színesebb a választék: női blúzok, pulóverek, ru­hák; színben, fazonban divatos férfiin­gek, különféle szabadidő és tréningöi- tözékek egészítik ki a kollekciót. A megújulásról, a kereskedelmi tevé­kenység bővítéséről Talmácsi Balázsáé főkönyvelő elmondta: valami újat ke­restek, szem előtt tartva a szűkös forin­tokat, amelyeket fejlesztésre fordíthat­nak, így aztán takarékos háziasszony módjára cselekedtek. Elgondolkodtak, hogy mit lehet az egyébként már majd­nem mostoha körülmények között ten­ni. A kis bolt hátterében ott a szépen rendbetett raktár, ahol „forró” a kész­letváltás. Külön teremben három ügyeskezű asszony, régi módszerrel szab: végre tett papírlapok tollas-ceru­zás körvonalazása után körkéses sza­bászgépek hasítják az anyagokat. Egy másik helyiségben ütemesen zúgnak a varrógépek. Sorakoznak az ingek, blú­zok, s ahogy szaporodnak, szinte úgy fogynak is el: a szegedi Röviköt már várja a szállítmányt. A napokban pedig a nyugatnémet Elkont cégnek hatszáz blúzt készítettek bérmunkában. A megrendelő elégedett a minőséggel, újabb hatszázra kaptak megrendelést. A raktárpolcon végben áll a minta­anyag, amelyből majd amerikai export­(Folytatás a 2. oldalon) sadalmi kihívásnak, miként tükrözi a valóságot. Mennyiben szükségszerű a változás, a szociológia hogyan tudja azt értelmezni, elméletileg megközelíte­ni. Miután a probléma nemcsak hazai, ezért vannak jelen neves külföldi szak­értők is. A második napon a magyar szociológia önvizsgálata, kutatásainak hasznossága, hasznosulása a téma, amikor azt vitatják meg a résztvevők, hogy a szociológia mennyire tud hoz­zájárulni a magyar társadalom és gaz­daság megismeréséhez. Az első előadó, Kulcsár Kálmán, a szociológiai társaság elnöke hangsú­lyozta, hogy a paradigma-váltás nem­csak a szociológiában, hanem általá­ban a társadalomtudományokban is szükségszerű. Saját kutatásaira alapoz­Másódé vés egyetemista vol­tam Budapesten, amikor 1974. decemberében meghívót hozott a postás. Az Eötvös József Kollé­giumba várják a fővárosban ta­nuló Bács-Kiskun megyei diáko­kat, például a műszaki egyetem­ről is. Az alkalom nagyszerű; ta­lálkozhatnak a barátok, akik másik intézmény hallgatói, és megismerkedhetnek egyazon egyetem vagy főiskola Bács- Kiskunból más-más évben érke­zett diákjai is, akikről másként tán ki se derült volna, hogy földi­ek, vagy közeli szomszédok. Ha jól emlékszem, az első Bács-Kiskun megyei klub ala­kult meg ekkor Körösi Ilona (ma a Katona József múzeum mun­katársa) lelkes szervezőmunká­jának eredményeként. Ezen az alakuló ülésen részt vett Ortutay Gyula, aki egyaránt kötődött Bács-Kiskun megyéhez — itt volt országgyűlési képviselő —, s az Eötvös egyetemhez és kollé­giumhoz is, mint az intézmény professzora. Amikor a megyei tanács elnö­ke, dr. Gajdócsi István aláírta az együttműködési megállapodást az egyetem rektorával, a cél egyértelmű volt: a klub támoga­tásával elérni, hogy a rendezvé­nyeken részt vevő diákok a fővá­rosban is tarthassák a kapcsola­tot lakóhelyükkel, ismerjék meg minél jobban, minél több oldalról is Bács-Kiskunt, erősítsék a kö­tődést, hogy azután, ha végeztek, diplomás szakemberként vissza­térjenek a Duna -Tisza közébe, s ott kamatoztassák tudásukat. A nemes, s fölöttébb hasznos kezdeményezés az évek folya­mán szépen fejlődött. Csak azok közül, akik ezen az alakuló ülé­sen részt vettek, számosán dol­goznak immár esztendők óta va szólt arról, hogy ha elfogadjuk a világrendszernek mint egésznek a fejlő­dését, akkor az egyes társadalmakat is úgy kell vizsgálni, mint a világméretű folyamat részét. Ám az egyes országok sajátosságai döntő mértékben megha­tározzák a globális folyamatokra adandó választ. Ebben tisztázni kell a centrum és a periféria viszonyát, s az adott társadalmi formáció jellemzőjét, technikai, technológiai fejlettségén túl a történelmi előzményeket is. Borisz Grusin szovjet szociológus professzor előadásában a szociológia mai helyzetét tekintette át a Szovjetuni­óban. Kitért a szociológia és a pere­sztrojka viszonyára, s leszögezte, hogy egy általános szociológiai fejlesztési (Folytatás a 2. oldalon) Bács-Kiskun megye ipari üzeme­iben, a mezőgazdaságban, vagy az intézményeknél. S azóta a megyei tanács is egyre több főis­kolával, egyetemmel kötött együttműködési megállapodást (számuk ma 17) a szakember­utánpótlás biztosítására. Most pedig egy újabb ötlet va­lósult meg a végrehajtó bizottság legutóbbi döntése értelmében. Ugyanis ezentúl minden évben — elsőként az idén szeptember­ben, a tanévnyitón — 10 ezer forintos jutalomban részesítik a legjobb tanulmányi eredményt elérő, a közösségi tevékenység­ben, sportban élenjáró Bács- Kiskun megyei főiskolai és egye­temi hallgatót. Rendező elvként elfogadták, hogy minden 100 hallgató után egyet jutalmaznak, feltéve, hogy az adott iskolában legkevesebb 25 Bács-Kiskun megyei illetősé­gű diák tanul. A jelöléshez leg­alább a négyes átlagot el kell érni. Az előírt követelmények alapján az idén a 17 együttműkö­dési megállapodással rendelkező felsőfokú oktatási intézmény és 4 megyebeli főiskola közül 14- ben osztanak ki összesen 23 díjat az intézményektől javasolt, s a megyei tanács szakemberei által kiválasztott legjobb hallgatók­nak. Minden bizonnyal lesznek köztük olyanok, akik meglepe­téssel fogadják majd a hírt, hi­szen előtte nem hallottak róla. Örömük azonban már most biz­tosra vehető. Miként az is, hogy hasznos ez az újabb módszer, le­hetőség. A jutalom megszolgált, tehát jó kezekbe kerül. S ha erre pénzt is áldoz a megye tanácsa, jól teszi, mert hosszú távon ez a legjobb befektetés. Váczi Tamás Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége keddi ülésén megtárgyalta az OKISZ-nál képzett közös szövetkezeti alapok tavalyi ala­kulását és az 1988. január 1-jétől beve­zetett egységes Közös Fejlesztési Alap képzésének és felhasználásának idei tervét. A beszámoló szerint tavaly az OKISZ a közös fejlesztési alapból köl­csönként, juttatásként és átmeneti pénzhiányok fedezetére összesen mint­egy 650 millió forintot fizetett ki. Ugyanezekre a célokra a területi szö­vetségek több mint 1100 millió forintot juttattak. A Kölcsönös Támogatási Alapból támogatásra mindenekelőtt különféle veszteségek és alaphiányok rendezésére 53 millió forintot fordítot­tak. A szövetkezetek tervei az idén 3,5 milliárd forint értékű beruházás meg­valósításával számolnak. Ez az összeg 12 százalékkal haladja meg az előző évit. A beruházásoknak több mint két­ötöde központi gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódik, illetve szerkezetmódosítási célokat szolgál. Az OKISZ elnöksége — az MNB-vel egyeztetve — egyetértett azzal, hogy e beruházásokhoz az OKISZ és a területi szövetségek alapjait csökkentve, össze­sen 1,5—-1,6 milliárd forintnyi összeget használnak fel a központi fejlesztési alapból. Az így nyújtott preferált hite­lek kamata — kezelési költség nélkül — 5 százalék. Megtárgyalta az elnökség a szövet­kezetek tavalyi bérgazdálkodását és a bérgazdálkodás idei feltételeit. 1987- ben az OKISZ a hagyományos szövet­kezetek több mint 40 százalékát érintő­en tett eredményes lépéseket a kor­mányzatnál a bérgazdálkodás feltétele­inek kedvező módosítására, illetve bér- korrekciókra, preferenciák elnyerésére, főként a konvertibilis export nagyobb ösztönzése végett. Az idén az OKISZ támogatásával 74 szövetkezet gazdál­kodhat a bérklub tagjaként, és ameny- nyiben a feltételeket megtartják, fel­mentést kaphatnak az általánosan ér­vényes bérszabályozás alól. Az OKISZ továbbra is szorgalmazza a vezetői ér­dekeltségi rendszer mutatóinak felül­vizsgálatát. Az elnökség megtárgyalta a szövet­kezet 1987. évi munkaversenyének eredményeit, és úgy határozott, hogy 42 szövetkezet és egy szövetkezeti vál­lalat kapjon Kiváló Szövetkezet címet, 39 elismerő oklevelet, 20 szövetkezet pedig OKISZ-vándorzászlót. EGYELŐRE NINCSENEK KÁROK Belvíz csak foltokban Bács-Kiskun megye mezőgazdasági területeit szeren­csére nem fenyegeti nagyobb mértékű belvíz veszélye. A Duna Bajánál április 4-én 845 centiméterrel tetőzött, tegnapra pedig már nyolc centimétert apadt. A levonuló árhullám ellenére a folyó mentén a belvíz nem okozott vetésállomány-pusztulást. A bajai Teszöv titkárhelyette­se, dr. Somoskövi István tájékoztatása szerint főleg az árterületeken tört fel, egyelőre kisebb területeken, a talaj­víz. A térségben azzal kell számolni, ha lassú lesz a Duna apadása, ez utóbbi okozhat károkat. Mélykút és Bácsalmás környékén az elmúlt napokban lezúduló nagy tömegű, jéggel kísért csapadék vízösszefo­lyásokat okozott, ami foltokban károsítja a vetéseket. Ä térség szántóföldjeiről általában még mindig azt lehet elmondani, hogy a talaj vízkapacitása 70—80 százalék­ban töltődött fel. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán Farkas Zol­tán elmondta, hogy a vízügyi igazgatóságok jelzései sze­rint a Tisza mellett sincs jelentősebb belvizes terület. A folyó alsó vidékén 13 szivattyút helyeztek másodfokú készültségbe megyénk határain kívül. Bács-Kiskun terü­letén kisebb foltokban, leggyakrabban a legelőkön észlel­nek vízállást, ami az időjárás melegebbre fordultával várhatóan hamar megszűnik. A Közép-Tiszavidékről szintén nem jeleztek belvízkárokat, az itt működő vízügyi igazgatóság 19 szivattyút állított munkába. Jó ideje inkább az ég derülését várjuk, hiszen majdnem mindennap esik valamennyi eső. A számítások azt mutat­ják, hogy ajelenlegi gazdasági évben—októbertől—me­gyei átlagban 213 milliméter csapadék hullott. Ez körülbe­lül megfelel a sokéves átlagnak, tehát a többletcsapadék nem okozhat összefüggő vizborításokat, károkat. G. E. A Sükösdi Május 1. Tsz-ben a meliorációs munkákat nehezíti a vízfoltos talaj. (Tóth Sándor felvétele) a jóknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom